1. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Budapest belvárosában, a Kálvin tér közelében található az ország egyik legszebb könyvtára, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Az intézmény 1904-ben nyitotta meg kapuit, alapját a Városi Statisztikai Hivatal 33 ezer kötetes társadalomtudományi gyűjteménye adta. Szabó Ervin társadalomtudós vezetésével hamar korszerű szociológiai gyűjteménnyé fejlődött, majd a 20. században országos jelentőségű szakkönyvtárrá vált. Ma a legnagyobb hazai szociológiai kollekciót őrzi, emellett általános gyűjtőkörű közművelődési könyvtárként is működik, több százezer kötettel, zenei anyaggal és helytörténeti kincsekkel. A Szabó Ervin Könyvtár működteti az összes budapesti közkönyvtárat is a fővárosi kerületekben.

Otthona 1931 óta a Palotanegyedben található, a neobarokk stílusú Wenckheim-palotában, amelyet a 20. század végén nagyszabású felújítás során bővítettek. Az impozáns belső terek – köztük a díszes olvasótermek és a híres Sárkányos gyerekkönyvtár – egyszerre őrzik a századforduló arisztokrata miliőjét, és nyújtanak modern könyvtári szolgáltatásokat. Az intézmény így nemcsak a kutatóknak és a diákoknak kínál gazdag forrást, hanem kulturális élményben is részesíti mindazokat, akik belépnek az ajtaján.

A könyvtár vasárnap kivételével a hét minden napján, egyénileg vagy akár csoportosan is látogatható. A Wenckheim-palota és a könyvtár történetéről havonta egy alkalommal, szombaton, 10.30-12 óra között szerveznek vezetett művészettörténeti sétát, amely eseményre a fszek.hu oldalon szükséges előzetesen regisztrálni.

2. Helikon Könyvtár, Keszthely

A keszthelyi Festetics-kastély könyvtárába belépve ámulatba ejtő látvány tárul elénk: végtelen polcsorok, díszes állványok és elegáns galéria vezeti a tekintetet a könyvrengeteg fölé. Ez Magyarország egyik legszebb könyvtári műemléke, egyben az egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtár eredeti gyűjteménnyel és berendezéssel. A Festetics család több mint kétszáz éven át gyűjtötte a köteteket, így ma a könyvállomány a különleges gyűjteményekkel együtt meghaladja a 86 ezer darabot. Az intézmény nevét a Festetics I. György által szervezett írótalálkozók emlékére kapta, amikor 1948-ban a könyvtár állami tulajdonba került.

A Helikon Könyvtár különlegessége az értékes kötetekben rejlik: a gyűjteményben harminc nyelven találhatók dokumentumok, köztük Thuróczi János latin nyelvű Magyarok Krónikája (1488) és Sylvester János Új Testamentuma (1541), az Újszövetség első magyar nyelvű teljes szövege. Maga a könyvtárterem is lenyűgöző: a klasszicista stílusú polcok és a galéria szlavón tölgyből készültek, Kerbl János keszthelyi asztalos mester keze munkájaként.

A Festetics-kastély könyvtára nemcsak a turisták számára kínál felejthetetlen élményt, hanem a tudományos kutatásra is lehetőséget ad: a kötetek helyben olvasásra, kutatói engedéllyel érhetők el. A könyvtár, illetve a kastély többi része minden héten keddtől vasárnapig látogatható.

3. Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára

A Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára (nyitó képünkön) egykor iskolai könyvtárként indult, de a Rákócziak jóvoltából hamar országos hírű gyűjteménnyé nőtte ki magát. A 18. század elején a könyvtár és az iskola újraszervezésével, majd az 1760 utáni gyors gyarapodással mára közel 700 ezer kötetet őriz. A kollekció legnagyobb része – mintegy 70–75 százaléka – filozófiai, társadalomtudományi, művészeti, nyelvészeti, irodalomtudományi, földrajzi és történeti művekből áll, így a tudományok sokszínű tárházaként szolgál.

A Nagykönyvtár épülete és Díszterme is lenyűgöző látvány – utóbbi Pollack Mihály, az egyik legismertebb magyar építész keze munkáját dicséri. A klasszicista stílus minden részletében tetten érhető: a padló csillagmintás berakással készült, a karzatot mocsári tölgy oszlopok tartják, a mennyezetet pedig impozáns falfestmény díszíti, központi figurái Apollo és Minerva.

Az intézmény nemcsak a kutatók, hanem a művészet és az építészet szerelmesei számára is felejthetetlen élményt kínál. A könyvtárat hétfőtől szombatig lehet látogatni, tárlatvezetés keretében, amelyeket naponta kétóránként indítanak.

4. Ciszterci Műemlékkönyvtár, Zirc

A Zirci Apátságban található műemlékkönyvtár a magyarországi barokk könyvtárkultúra egyik ékköve. Az első köteteket a 18. században érkező heinrichaui szerzetesek hozták magukkal, a gyűjtemény pedig 1950-re már 65 000 darabra bővült. A ciszterci rend feloszlatása után az állam vette gondozásába, mára pedig mintegy 70 ősnyomtatványt és több mint 300 antikvát őriz, köztük olyan ritkaságokat, amelyek egyedülállónak számítanak Magyarországon. Bár a kollekció elsősorban teológiai művekre épül, szinte minden tudományterület képviselteti magát benne.

A könyvtár keddtől vasárnapig szakszerű idegenvezetéssel látogatható, amely során a vendégek megismerkedhetnek a ciszterci gyűjtemény és a rend történetével, megtekinthetnek egy könyvkiállítást, és megcsodálhatják az európai hírű – a Wilde testvérek keze munkáját dicsérő – intarziás berendezésű nagytermet is.

5. Győri Egyházmegyei Könyvtár

A Győri Egyházmegyei Könyvtár gyökerei a 17. század elejéig nyúlnak vissza, alapjait az 1611-es nagyszombati zsinat teremtette meg. Az évszázadok során püspökök és kanonokok hagyatékai gazdagították az állományt, amely ma már mintegy 80 000 kötetet számlál. A gyűjtemény különlegessége, hogy kódexek, ősnyomtatványok, régi magyar könyvek, kéziratok és metszetek is megtalálhatók benne, így a magyar egyházi könyvtárak egyik legjelentősebb és leggazdagabb kollekciójának számít.

A könyvtár otthona a Káptalandombon álló egykori szemináriumi épület, amely az idők során többször is átalakításon és bővítésen esett át. Az 1760-as években emelt új szeminárium elegáns könyvtárterme ma is a 19. századi bővítésnek köszönhetően látható pompájában fogadja a látogatókat. A múlt viharaiban katonák, diákok és papok lakták az épületet, amely 1989-ben került vissza az egyházmegyéhez. Ma az Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár részeként működik, ahol a műemléki környezet és a páratlan állomány egyszerre idézi meg a tudás és a történelem erejét.

A Győri Egyházmegyei Könyvtár keddtől vasárnapig, tárlatvezetéssel látogatható.

„A digitális eszköztár akkor jó, ha jól használják. Ha viszont jól használják, mindenkit előre visz; erre is próbálunk rámutatni a platform segítségével. Minden korral új kihívások érkeznek: a mai digitális időkben egyre több szülő keresi a válaszokat a mindennapok technológiai kérdéseire. Minden szülőnek vannak kérdései, és nálunk megtalálják a válaszokat – még arra is, amit talán meg sem mertek eddig kérdezni. Nemcsak azért vagyunk felelősek, hogy korszerű és megbízható technológiákat kínáljunk, hanem azért is, hogy segítsük a családok eligazodását a digitálissal egyre mélyebben átitatott környezetben. Hiszünk abban, hogy kézzelfogható értéket kell nyújtanunk a társadalom számára. A Hello Szülő ezt az elkötelezettségünket erősíti tovább” – hangsúlyozta Pereszlényi Zoltán, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

A Hello Szülő oldalon azonban nem csak tartalmak sokasága várja a látogatókat, hanem a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral közösen elindított Netrevalók programra is lehet jelentkezni, amelyben könyvtári foglakozásokon középiskolás diákok személyre szabottan, saját tudásszint és érdeklődés alapján ismertethetik meg az idősebbekkel a hétköznapokat megkönnyítő digitális megoldásokat.

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiája részeként, illetve a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár saját stratégiai tervének megfelelően évek óta dolgozik azon, hogy kezdeményezéseivel, szolgáltatásaival és programjaival segítse a digitális írástudás elsajátítását és fejlesztését, a digitális kultúra megismerését.

Ezen gondolat mentén alakította ki a Telekom 2019-ben a Legyél te is MOST generációs! programját, amely során a fővárosban és országszerte hét régióban középiskolákkal és regionális civil partnerekkel együttműködve, az Iskolai Közösségi Szolgálat keretében diákok nyugdíjasoknak tartottak digitális képzéseket. A kezdeményezésben az indulása óta mintegy 59 ezren vettek részt: 6 900-an személyesen, 52 100-an pedig online.

E kezdeményezést újította meg és bővítette ki most a Telekom a Netrevalók program elindításával, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral partnerségben.

Az ingyenes foglalkozásokra Budapest 24 kijelölt könyvtárában, havonta egyszer, minden hónap második szerdáján, fix időpontban kerül sor, ahol a diákok személyre szabottan, saját tudásszint és érdeklődés alapján ismertetik meg az időseket az aktív eszköz- és internethasználattal és a számukra hasznos digitális megoldásokkal. Olyan témákat érintenek, mint a közösségi média használata, e-könyvek, internetbiztonság, online kapcsolattartás és ügyintézés, szórakozás, hobbi, közlekedés, utazástervezés, képszerkesztés és digitális fotózás, egészség és a sport. A foglalkozások során az időseket érdeklő témákat a fiatalokkal közösen fedezik fel az interneten, azokkal az okoseszközökkel, amelyeket az idősek is már gyakran a zsebükben hordanak, de még nem minden lehetőségüket ismerik.

A program nagykövetei a kezdeményezés által megszólított két generációt képviselik Endrei Judit nyugdíjas televíziós szakember és Ungvárszki Dániel, azaz Ungdani fiatal influenszer személyében.

„A Netrevalók program bebizonyítja, hogy a digitalizáció nem feltétlenül elidegenít, hanem a kapcsolatteremtést, a generációk közötti kommunikációt, megértést és elfogadást is hatékonyan elősegíti. Ennek megfelelően a foglalkozásokon nem csak a fiatalok adnak át tudást az idősebbeknek, hanem a közös munka során ők is rengeteget tanulhatnak: fejlődhet az empátiájuk, kommunikációs és együttműködési készségük, valamint olyan képességeik is erősödhetnek, mint a kritikus gondolkodás, a komplex problémamegoldás vagy a kreativitás. A résztvevők visszajelzéseiből üzleti szempontból és munkaadóként mi is sokat tanulunk, hiszen egyrészt közvetlen bepillantást nyerhetünk a Z generáció gondolkodásmódjába, másrészt az idősek digitális felzárkóztatásával számukra is olyan szolgáltatásokat tudunk kialakítani, amelyekre a leginkább szükségük van” – mondta el Pereszlényi Zoltán, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

„A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik kiemelt célja a digitális befogadás és műveltség támogatása, amivel kapcsolódik a Smart Budapest tervben felvázolt jövőkép megteremtéséhez is. Alapvető fontosságú a jó informatikai infrastruktúra és az arra épülő szolgáltatásaink fejlesztése – így nemrég átadott új soroksári könyvtárunkba ezért kerültek okosasztalok, kismamabarát munkaállomások és önkiszolgáló kölcsönzést lehetővé tevő eszközök –, de az is elengedhetetlen, hogy a lakosság képes legyen a digitális eszközök és szolgáltatások használatára. Törekvésünk különböző célcsoportok digitális kompetenciáinak élményalapú fejlesztése, ezért indítottuk idén a Könyvtár PRO – programozás, robotika, olvasás foglalkozásokat gyerekeknek, és az olvasóink, használóink mintegy 20%-át kitevő idősekre tekintettel ezért tartjuk fontosnak a hasonló korábbi kezdeményezéseink nyomán a Telekommal közös Netrevalók program megvalósítását” – mondta el dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója.

A Netrevalók program foglalkozásaira a www.helloszulo.hu/netrevalok oldalon keresztül regisztrációt követően a diákok és az idősek is online jelentkezhetnek.