„Mi, a kiállító fotográfusok és a szervező kurátorok emlékezni és emlékeztetni szeretnénk Simonra, egyúttal támogatni kívánjuk  a családját. Ezért felajánlottuk egy-egy fontos képünket és munkánkat, hogy létrejöhessen ez a kiállítás. A művek megvásárolhatók, és az így befolyó összeggel közösen tudunk segíteni Simon családjának” – olvasható a kiállítás plakátján. Czapolai Barbara és Einspach Gábor Einspach Fine Art & Photography galériájában 2023. február 27-én 18 órakor nyílik a tárlat, amely március 4-ig tekinthető meg.

Móricz-Sabján Simon 1980-ban született Kiskunhalason.

Fotóriporter, dokumentarista fotográfus. 2003-tól a lap bezárásáig a Népszabadság munkatársa, 2016 végétől a Manager Magazin és a Világgazdaság fotográfusa. Napilapos munkája mellett sok időt szán a személyes anyagai elkészítésére, elsősorban az emberre és környezetére koncentrálva, legyen szó akár egy társadalmi problémáról, akár hétköznapi történetekről. Hosszabb távon, akár évekig is foglalkozott egy-egy témával.

Kétszeres China International Press Photo Contest nyertes illetve Pictures of the Year International (POYi), NPPA Best of Photojournalism, Prix International de la Photographie, PDN, FCBarcelona Photo Award, Slovak Press Photo és ASPAward díjazott fotográfus, munkáival számos külföldi és magyarországi elismerés mellett 43 alkalommal nyert díjat a Magyar Sajtófotó Pályázaton, közöttük háromszor a MÚOSZ Nagydíját, 6 alkalommal a Munkácsi Márton díjat a legjobb kollekcióért, három alkalommal a 30 év alatti, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporter díját, és háromszor a legjobb hírképért járó Escher Károly-díjat. 2009 és 2012 között Pécsi József Ösztöndíjas, több alkalommal nyert NKA ösztöndíjat illetve 2012-ben Budapest Fotográfiai Ösztöndíjat. 2013-ban Népszabadság-díjat, 2015-ben Hemző Károly-díjat kapott. 2022 őszén Árnyéksáv című munkájával elnyerte a Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíjat is.

Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek fotográfiái, köztük 3 önálló kiállításon a Magyar Fotográfusok Házában, csoportos tárlatokon a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Műcsarnokban, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban, a Várkert Bazárban illetve többek között Arlesban, Barcelonában, Chengduban, Denverben, Milánóban, Tbilisziben és Varsóban.

Tagja volta MÚOSZ Fotóriporteri Szakosztály elnökségének, a Magyar Fotográfusok Társaságának és egyik alapítótagja a Pictorial Collectivenek.

Fotó: Pictorial Collective

Az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja harmadik alkalommal szervez rocktörténeti fotókiállítást. Először Somló Tamás saját készítésű képeiből állítottak össze tárlatot, ami a budapesti Akvárium Klub mellett Debrecenben és Szentendrén is látható volt. Vértes György fotóiból 2020-ban született kiállítás, ami a pandémia okozta kényszerszünet ellenére kilenc városba juthatott el, majd az idén februári, budapesti utolsó bemutató után a képek három, könnyűzenei oktatási intézménybe kerültek, hogy a tantermeket és a folyosókat díszítsék. Az Alprogram működtetői úgy döntöttek, hogy 2022-ben az öt évvel ezelőtt elhunyt Szalay Zoltán képeiből válogatnak könnyűzenei témájú fotókat, így született meg az Azok a rockzenészek – Ahogyan Szalay Zoltán látta őket című, nyolcvan képből álló összeállítás.

„Nézz, láss, gondolkodj, majd exponálj, és akkor jó kép születik!” vallotta Szalay Zoltán (1935-2017) Pulitzer-emlékdíjas és Táncsics-díjas fotográfus, aki elindítója és három évtizeden keresztül rendezője volt a Magyar Sajtófotó Pályázatnak és Kiállításnak. Szalay Zoltán 1954-ben kezdte a pályáját, harminc éven át dolgozott a Rádió és Televízió Újságnak, illesztve fotózott a Tükör és az Új Tükör újságoknak is. Megalapítója és vezetője volt a Magyar Hírlap, a Kurír és a Blikk fotórovatainak, miközben a Kaposvári Egyetemen és a MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskoláján is tanított. Talán nem túlzás azt állítani, hogy fotósgenerációk nőttek fel a keze alatt. Életművéből néhány évvel ezelőtt Azok a hatvanas, hetvenes évek illetve Azok a nyolcvanas, kilencvenes évek címmel jelentek meg fotóalbumok Parti Nagy Lajos képmelléírásaival.

Az Azok a rockzenészek című kiállítás Szalay Zoltán 1959 és 1989 közötti fotóiból vonultat fel nyolcvan darabot. A válogatásban helyet kaptak a könnyűzene hátterében dolgozók éppúgy, mint a rajongók, a legendás helyszínek, és bizony azok a zenészek és énekesek is, akik a maguk idején „sztárnak” számítottak, ma viszont már kevesebben emlékeznek rájuk. A kiállítás érdekessége, hogy az Illés együttesről húsz év különbséggel, az Omegáról és Zoránról pedig negyedszázad eltéréssel készült képeket is bemutat.

Egyedülálló különlegességek azok a fotók, amelyek a Magyar Rádió stúdióiban készültek Koncz Zsuzsáról, Máté Péterről, Tolcsvay Béláról, Tolcsvay Lászlóról és a trióról, a Kaláka együttesről a Kócbabák vokálegyüttesről és azok is, amelyek a Sándor Pál által 1972-ben rendezett Add a kezed című film forgatásán készültek az Illés Együttes tagjairól.

Azok a rockzenészek – Ahogyan Szalay Zoltán látta őket kiállítást első alkalommal Szolnokon láthatta a közönség, ahonnan Budapestre, az Óbudai Társaskör Pincegalériájába érkezik az anyag. A Szalay Zoltán képeiből válogató tárlatot 2022. június 30-án 16.00 órakor a jó néhány fotón feltűnő Debreczeni Ferenc, Kossuth- és Liszt-díjas zenész, az Omega dobosa nyitja meg László Ágnes újságíró, a fotós özvegyének társaságában. Az egy hónapon keresztül megtekinthető kiállítás első látogatóit Vass Lajos, az Óbudai Társaskör igazgatója is köszönti. A nemcsak a helyszínen, de a poptortenetiemlekpont.hu weboldalon is elérhető fotókat Bajnai Zsolt, a Hangfoglaló Program elindítója válogatta.

Nyitókép: Váci utca a Vörösmarty tér felé nézve, előtérben Zalatnay Sarolta énekesnő (1970)

A svájci Alpok legmagasabb csúcsai között látható két gyermek portréja, és úgy tűnik, mintha a hideg, olvadó Rhône-gleccser elől keresnének menedéket egy geotextil takaró alatt.

Eközben Kenyában a Gazi-öbölben lebegő tutajra szerelt nagy vásznon mangrove fák és egy jégmadár köszön vissza, eggyé válva a víz élővilágával és a tavat körülvevő erdei lombokkal.

Kolumbiában egy kislány, Maria Paula 8 ezer négyzetméteres portréja fekszik a fűben. Kezével óvja a kávécserjéket, saját környezetének és jövőjének védelmét szimbolizálva.

A thai erdőbe bepillantva egy plexi táblán megjelenített büszke nőt láthatunk, aki eggyé válik a fákkal és a lombokkal.

A belgiumi Genk impozáns falfestménnyel ünnepli a korábbi ipari és szénbányászati területének újjászületését, amely a fenntartható fejlődésnek köszönhetően újra megtelik élettel.

Végül Marokkóban két hatalmas, egyenként 37 ezer négyzetméteres, 36 tonna kavicsból készült kéz öntözi szimbolikusan a sivatagot.

Hat művészeti installáció, amely erdőket, sivatagokat, gleccsereket és városokat mutat be a Lavazza 2019-es „Good to Earth” naptárában, amely az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjával (UNEP) együttműködve jött létre. Ami Vitale fotóművész fényképei sajátos módon mutatják be Hula (Svájc), Mantra (Kenya), Saype (Kolumbia), Gomez (Thaiföld), Millo (Belgium) és Gerada (Marokkó) természetben alkotott installációkat, amelyek középpontjában az erdők újratelepítése, a biológiai sokféleség védelme és az ipari területek zöld területekké történő átalakítása áll.

„A Good to Earth projektben a természet úgy válik művészetté, hogy közben ösztönzi a környezetet tiszteletben tartó viselkedést. Mindez egy olyan kortárs képzőművészeti forma révén valósul meg, amely teljesen elmerül a természetben Ami Vitale képeinek és a nemzetközileg ismert városi művészek munkáinak egyedi keverékeként” – mondta Francesca Lavazza, a Lavazza naptár kurátora és a társaság igazgatóságának tagja. „Manapság nagy szükségünk van az olyan pozitív művészeti megnyilvánulásokra, amelyek figyelemfelkeltők, inspirálják az embereket, és mindemellett igyekeznek a lelkiismeretükre is hatni. Éppen ezért a Good to Earth pozitív üzeneteként, a betegeskedő Föld egyirányú narratívája helyett inkább az erényes magatartásról, a környezet átformálásáról mesél. Az üzenet remélhetőleg eljut az emberekhez és hatással lesz különösen a fiatalokra, hogy még jobban figyeljenek oda bolygónk védelmére.”

A fotós

Tíz évvel a legendás Annie Leibovitz munkája után, újra egy remek női fotós, Ami Vitale – a National Geographic magazin amerikai fotósa, a World Press Photo hatszoros díjazottja – készítette a Lavazza-naptár képeit.

„Miután több mint száz országban számos történetet meséltem el az emberekről, a háborúkról, a szegénységről és az egészségről, rájöttem, hogy ezek a történetek mind nagyban függenek a természettől is. A természet egy részének elvesztése mindannyiunkra hatással van. Minél többet dokumentálom az embereket és a problémáikat, egyre inkább a természetet mutatom be, és minél inkább a természetet dokumentálom, rá kell jönnöm, hogy az emberek életét fényképezem. Ez mind egy és ugyanaz. Egy faj kihalása dominóhatást indít el, amely más állatfajokra és az emberiségre is hatással lehet” – mondta Ami Vitale. „Ezért találtam izgalmasnak a Good to Earth projektben azt, ahogy a művészet a természet szerves részévé válik, és elmeséli számunkra a környezet jövőjét, amely mindannyiunk jövője. A sorsunk alakulása szorosan kapcsolódik a természet világának sorsához.”

A Good to Earth projekt

A hat természeti installációt olyan technikákkal alkották meg a művészek, amelyek semmilyen hatással nincsenek a tájra és az ökoszisztémára. Az alkotásokat négy kontinens hat projektje ihlette, amelyeket a Lavazza az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjával együttműködve választott ki. A Svájcban található fehér geotextil takaróktól, amelyek a gleccserek olvadása ellen küzdenek, a Kenyában évente ültetett mangrove fákig, amelyek segítenek a széd-dioxid elnyelésében és védenek az árvizektől, szökőártól. A kávécserjéktől, amelyek újra termővé tették a földeket, és felvirágoztatták a fenntartható farmokat Kolumbiában, a vadvilág regenerációját szolgáló thaiföldi erdők újratelepítéséig. A belgiumi Genkben található méhhoteleken át a marokkói zöldövezetig, amelyek innovatív rendszereit tiszta energiával táplálják, hogy védelmet nyújtsanak a homokviharok ellen.

A jó hír gyorsan terjed

A Lavazza 2019-es naptára – amely megtekinthető a Lavazza.com oldalon – arra ösztönzi a fotózás szerelmeseit, hogy vegyenek ők is részt a Good to Earth küldetésének terjesztésében. A cél, hogy létrejöjjön egy olyan virtuális fotóarchívum, amely bemutatja a természet tiszteletét. A felhasználóknak csupán posztolniuk kell egy fotót az Instagrammon a #goodtoearth hastaget használva – 2019. január 31-ig.