<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title></title>
	<atom:link href="https://markamonitor.hu/tag/forrai-gabor/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Sat, 13 Oct 2018 10:30:24 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.1</generator>

<image>
	<url>https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/07/cropped-favicon-32x32.png</url>
	<title>Márkamonitor</title>
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>10 tévhit a melldaganatról</title>
		<link>https://markamonitor.hu/10-tevhit-a-melldaganatrol/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Doktor5ker]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 12 Oct 2018 09:11:21 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[duna medical center]]></category>
		<category><![CDATA[Európai Emlődiagnosztikai Társaság]]></category>
		<category><![CDATA[EUSOBI]]></category>
		<category><![CDATA[Forrai Gábor]]></category>
		<category><![CDATA[mellrák]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=14070</guid>

					<description><![CDATA[Az október a mellrák elleni küzdelem hónapja, ennek apropóján dr. Forrai Gábor, a Duna Medical Center radiológiájának vezetője, az Európai Emlődiagnosztikai Társaság (EUSOBI) elnöke összegyűjtötte a mellrákkal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket. 1. Az önvizsgálat elengedő? Az önvizsgálat életet menthet, de fontos észben tartani, hogy mire kitapinthatóvá válik a csomó, már egy nagyobb bonbon méretére duzzad. Ehhez [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Az október a mellrák elleni küzdelem hónapja, ennek apropóján dr. Forrai Gábor, a Duna Medical Center radiológiájának vezetője, az Európai Emlődiagnosztikai Társaság (EUSOBI) elnöke összegyűjtötte a mellrákkal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.</strong></p>
<p><strong> 1. Az önvizsgálat elengedő?</strong></p>
<p>Az önvizsgálat életet menthet, de fontos észben tartani, hogy mire kitapinthatóvá válik a csomó, már egy nagyobb bonbon méretére duzzad. Ehhez képest a mammográfiai vizsgálat egy Tic-Tac méretű, vagy akár annál kisebb elváltozást is képes azonosítani. Ugyanakkor létezik – nem is ritkán – akár 10 centiméter átmérőjű daganat is, ami egyáltalán nem tapintható.</p>
<p><strong>2. Szoptatás vagy terhesség alatt nem végezhető mammográfiai vizsgálat?</strong></p>
<p>Terhesség és szoptatás alatt nem ajánlott mammográfiai vizsgálatot végezni, inkább ultrahang a javasolt képalkotó eljárás. Az első trimeszterben ez kiemelt fontosságú, mert a sugárzás károsíthatja a magzatot. A vizsgálat a szoptatás alatt sem ajánlott, mert ilyenkor a mellszövet duzzadtabb, így a vizsgálat sikeressége kétséges. Ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor mindezt felülírhatja a radiológus döntése, és mégis el kell készíteni a mammográfiát.</p>
<p><strong>3. A mellimplantátum kizárja a mammográfiai vizsgálat lehetőségét?</strong></p>
<p>Az implantátum ugyan megnehezíti a vizsgálatot, de egyáltalán nem zárja ki. Sőt, a mammográfia a standard szűrőmódszer implantált melleknél is. Mindenképpen olyan egészségügyi intézményt kell keresnünk, ahol ismerik a speciális felvételek (úgynevezett Eklund) készítésének módját, mert ilyenkor a megszokottól eltérő módon kell beállítani a melleket.</p>
<p><strong>4. A dezodorok, a szűk melltartók és a mikrohullámú sütők felelőssé tehetők a mellrák kialakulásáért? </strong></p>
<p>Az olyan nők körében, akiknek a családjában előfordult emlőrák, számos esetet nem a génmutáció (BRCA1 és BRCA2), hanem a közös életmódbeli jegyek és a genetikai hajlam kombinációja alakítja ki a betegséget. A hibás gének az esetek 5-10 százalékáért tehetők felelőssé, emellett közrejátszanak környezeti tényezők, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a gyógyszerek és az étkezés is. Ellenben nincs olyan meggyőző tudományos vagy klinikai bizonyíték, amely alátámasztaná, hogy a dezodorok, a szűk melltartók vagy a mikrohullámú sütők befolyásolnák a mellek egészségét</p>
<p><strong>5. A kis mellű nők esetében ritkábban alakul ki a mellrák? </strong></p>
<p>A betegség kialakulását nem befolyásolja a mell mérete. Ellenben az elhízás növeli a betegség kialakulásának kockázatát, a túlsúlyos hölgyeknek pedig többnyire nagyobb keblekkel rendelkeznek, így elképzelhető, hogy ennek nyomán terjedt el ez a feltételezés.</p>
<p><strong>6. A mellrák egy nagyobb ütés hatására is kialakulhat?</strong></p>
<p>Még ma is sokan úgy vélik, hogy egy nagyobb mellre mért ütés, esetleg a mell zúzódása hozzájárulhat a mellrák kialakulásához. Ez a tévhit részben azért alakult ki, mert a mellett ért trauma miatt orvoshoz forduló hölgyeknél több esetben felfedezték a mindaddig észrevétlenül növekvő daganatot. Azonban a daganatok kialakulása és sérülések, ütések között semmi összefüggés nincs.</p>
<p><strong>7. A férfiaknak nem lehet mellrákjuk?</strong></p>
<p>A betegség felismerését tovább nehezíti, hogy a férfiak közül többen egyáltalán nem is gondolnak rá, hogy a mellrák náluk is kialakulhat. Körükben is nagyobb eséllyel jelenhet meg mellrák azoknál, akiknek édesanyja vagy édesapja is ebben szenvedett, azaz a genetikai okok férfiaknál is szóba jönnek. További kockázati tényezőt jelent a magas ösztrogénszint, amit a legtöbb esetben az elhízás vált ki, emellett fontos tényezők az alkoholizmus, a májbetegség, korábbi mellkasi sugárkezelés és egyes kromoszóma-rendellenességek, valamint egyes hormonok szedése. Továbbá kimutatható az is, hogy az átlagosnál magasabb hőmérsékletű munkahelyeken (pl.: kemence mellett, kohóban, hengerműben vagy gépkocsikat előállító üzemben) dolgozó férfiak kétszer akkora eséllyel betegszenek meg emlőrákban, mint a szobahőmérsékleten vagy akár a szabad ég alatt dolgozók.</p>
<p><strong>8. A mellrákra való hajlam csak anyai oldalról örökölhető?</strong></p>
<p>A mellrákra való hajlam mindkét szülőtől örökölhető! Ha egy nő édesapjának mellrákja volt, ugyanúgy magasabb lesz a betegség kialakulásának esélye, mintha az édesanyja lett volna a beteg.</p>
<p><strong>9. A mellrák egyet jelent a mell teljes eltávolításával?</strong></p>
<p>Csupán a megbetegedések 10-15 százalékában szükséges a mell teljes eltávolítása. Az esetek többségében a mell kisebb részének sebészi eltávolítása elégséges. A határeseti (B3) emlődaganatok esetében, megoldást jelenthet a már Budapesten is elérhető vákuum-asszisztált excízió. A hagyományos műtétekkel szemben az eljárás során nincs szükség altatásra, nem kell befeküdni a kórházba, és nem marad hegvonal sem.</p>
<p><strong>10. A gyerekvállalás nem befolyásolja a mellrák kialakulását?</strong></p>
<p>A gyerekvállalás és a szoptatás csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát. Statisztikai adatokkal alátámasztható, hogy az olyan csoportok körében, ahol ritka a gyerekvállalás, például az apácáknál, valamivel gyakrabban fordul elő mellrákos megbetegedés.</p>
<p><strong>+1. A mellrák gyógyíthatatlan? </strong></p>
<p>Az időben felismert és kezelt mellrák önmagában nem halálos! Ha megakadályozzuk, hogy a daganat elérje a véráramot vagy a nyirokcsomókat és megelőzzük az áttétképződést, akkor a gyógyulás esélye közel 100 százalékos.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
