Bár az elmúlt hetekben többször is hektikus mozgások voltak a nemzetközi piacokon, például az Izrael és Irán közötti fegyveres konfliktus, valamint a kereskedelmi háború újabb eseményei miatt. A turbulensebb időszakokban a feltörekvő piaci devizák általában sokkal érzékenyebbek, azaz jóval nagyobb a volatilitásuk – ugyanakkor most a forint és a régiós devizák viszonylag stabilak maradtak.

“A forint több mint 3, a cseh korona 1,7, a lengyel zloty pedig 0,9 százalékkal erősödött az euróval szemben az idei első félévben. Ezzel szemben a legtöbb feltörekvő piaci deviza gyengült az euróval szemben, például a román lej, a brazil reál és a dél-afrikai rand is. Igaz, utóbbiakat a dollárral szemben jegyzik, amely szintén gyengült az euróval szemben. Az első félévben ugyanis az amerikai deviza több mint 10 százalékot veszített az értékéből. Nemcsak hat, hanem három és egy hónapos időtávon is az élbolyba tartozik a magyar deviza felértékelődése” – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

A forint erősödésében szerepet játszik, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elkötelezett az infláció letörése mellett, ezért relatív magas kamatszintet tart fenn, ami vonzóbbá teszi a magyar devizát a befektetők számára. Emellett fontos, hogy a magyar folyó fizetési mérleg és a nettó finanszírozási képesség pozitív tartományban van. Ez azt jelenti, hogy az országban devizatöbblet keletkezik, ez pedig szintén támogatja a forintot. A szakember hozzátette: Összességében a régiós devizák jó szerepléséhez hozzájárul, hogy a makrogazdasági mutatók viszonylag kedvezőek. Továbbá a már említett Izrael és Irán közötti konfliktus viszonylag távolabb esik a térségtől, és egyelőre nem okozott tartós, markáns energiadrágulást, ez ugyancsak pozitív a forintra, a zlotyra és a koronára nézve.

A szakember közölte: “Július elején izgalmas napok jöhetnek, hiszen lejár az amerikai büntetővámok elhalasztására vonatkozó határidő, Európának még nincs megállapodása az Egyesült Államokkal ezen a téren. Amennyiben magas vámtarifák lépnének életbe, az kedvezőtlen hatással lenne a régiós és magyar gazdaságra, így a forintnál a leértékelődés kockázata felerősödhet. Ha kedvező marad a hangulat a következő hetekben, akkor a 398 forintos euróárfolyam komoly ellenállást jelent, ha viszont ezt áttöri a jegyzés, akkor megnyílik az út a 392 forint árfolyam felé. Alapvetően sávos kereskedésre számítunk a nyár végéig, ez azt jelenti, hogy főként a 395 és 408 forint közötti intervallumban mozoghat az eurókurzus.”

A dollár visszaerősödése a globális devizapiacon azt eredményezte, hogy reggelre új egyéves mélypontjára került a forint a zöldhasúval szemben.

Nem jó előjel a forint számára, hogy nem képes erőt meríteni, az euróval szembeni jegyzések pedig ennek hatására a 404-es szint felett ragadtak, jelenleg 404,40 körül ingadozik az árfolyam.

Fotó: portfolio.hu

Egyelőre sok a bizonytalanság, hogy az uniós parlamenti választások után merre indul majd az Európai Unió, de azért pár dolog már látszik. Sokan a szélsőjobb jelentős megerősödését várták, az eredményekből ki is derült, hogy növelték a súlyukat – Franciaországban például győzött ez a politikai erő -, de a jelentős áttörés azért elmaradt.

Fókuszban a költségvetés

Most az az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyire föderális úton halad tovább az EU. „Ez részben a külpolitikai és gazdasági döntések, ezen belül a költségvetési politika alakulása miatt is fontos. Másként fogalmazva van egy fiskális kérdőjel, hogy mennyire lesznek szigorúak ezen a téren a tagországok. A költségek ugyanis emelkedő pályán vannak, részben a kamatkiadások miatt, de a társadalom elöregedése szintén terhet jelent tartósan, így előbb-utóbb mindenképpen lépni kell” – mondta Németh Dávid értékelve a június elején megtartott választásokat. Szintén nehéz most megmondani, hogy a zöldpártok és a zöldpolitika mennyire lesz erős a jövőben, vagyis kérdéses, hogy milyen tempóban lehet keresztülvinni ezeket a törekvéseket.

Az sem látszik pontosan, hogy mennyire lesz protekcionista az Európai Unió. „Az még bizonytalan, hogy a kínai elektromos autókra kivetett ideiglenes büntetővámok után lesz-e még nagyobb szigor, vagy esetleg más területeken is várható-e hasonló intézkedés” – tette hozzá az elemző. „Az, hogy Franciaországban a választási eredmény miatt előrehozott választásokat írtak ki, bizonytalanságot okozott a piacokon. Ezt láttuk a múlt héten, jelentős esések voltak, különösen a párizsi tőzsdén. A befektetők attól tartanak, hogy az új francia kormány többet fog költeni. Emellett kérdéses, hogy milyen lesz a Franciaország és Németország közötti együttműködés, amely alapvetően meghatározhatja az uniós gazdaság teljesítményét” – mondta Németh Dávid.

Ahogy az EU-s országokban, úgy Magyarországon is kiemelt szerepet kap a költségvetési tényező. A magyar gazdaság ugyanis jelentős kiadási többlettel fut. Ezért jó eséllyel az idén és a következő években is kiigazításokra lenne szükség. 2024-ben ennek a mértéke a mostani helyzet alapján szerinte 500 milliárd forint lehet.

Mi lesz a magyar kamattal?

A rövid távú helyzetről azt mondta, hogy a múlt heti – az uniós választások eredménye miatt kialakult – nemzetközi bizonytalanság miatt felerősödött a kockázatkerülés a piacokon, emiatt erősödött a dollár az euróval szemben is. Ilyen esetekben pedig a forint sem jelent vonzó célpontot. Ez vezetett oda, hogy az euró jegyzése megközelítette a 400 forintos szinteket. Ugyanakkor ezen a hétfőn már korrekció történt. Majd ebben a viszonylag érzékeny helyzetben jött a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése: a magyar jegybankárok a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentették a kamatot.

„Számítani lehetett arra, hogy a jegybank viszonylag szigorú kommentárt fűz a döntéséhez, abban az értelemben, hogy továbbra is adatvezérelt politikát követ és figyeli a nemzetközi jegybankok, köztük az Európai Központi Bank és az amerikai Federal Reserve lépéseit. Tehát összességében óvatos lépésekkel halad a monetáris lazítás útján, ez magában foglalja azt is, hogy időnként szünetet tart a kamatvágásokat tekintve” – közölte az elemző.

Németh Dávid úgy látja, hogy a jelenlegi kilátások szerint az év végére a magyar kamatszint 6,25 százalékra csökkenhet. „Ezt megerősíti az is, hogy a várakozásainkkal összhangban az MNB a friss inflációs jelentésében a fogyasztói árindexre vonatkozó prognózisát fél százalékponttal lefelé módosította. Mi pedig úgy látjuk, hogy az év végére 5 százalék körüli szintre gyorsulhat az infláció a korábbi 5,5 százalékos várakozásunkkal szemben” – fogalmazott.

A keddi jegybanki döntés után erősödött a magyar deviza, az euró árfolyama ugyanis kedden délután 394 forint környékén is járt. A forintra vonatkozó előrejelzését ismertetve Németh Dávid hozzáfűzte: „Az alapforgatókönyv alapján továbbra is azt várom, hogy az euró az idén a 385 és 400 forintos sávban marad. Persze ez akkor érvényes, ha komolyabb gazdasági, nemzetközi vagy geopolitikai sokk nem következik be.”

Fotó: Shutterstock

Az eurót este hat órakor 394,00 forinton jegyezték a kora reggeli 394,73 forint után, a dollár jegyzése 364,79 forintra emelkedett 364,65 forintról, a svájci franké pedig 405,23-re 403,29 forintról.

Csütörtök esti jegyzésén a forint 0,8 százalékkal áll erősebben a hétfői kezdésnél az euróval és a dollárral szemben és egy százalékkal erősebben a svájci frank ellenében.

A forint havi eredménye 0,4 százalék gyengülés az euróval és a dollárral szemben, de 1,3 százalék nyereségre tett szert a svájci frank ellenében.

Az év eleje óta a forint 2,8 százalékot gyengült az euróval szemben, 5,0 százalékot veszített a dollár ellenében, és 1,7 százalékkal áll erősebben a svájci frankkal szemben – írja az MTI.

Photo by Josh Appel on Unsplash

Az euró árfolyama a reggel hét órakor jegyzett 392,80 forintról 394,85 forintra erősödött 18 órakor, napközben 392,28 forint és 395,33 forint között mozgott.

A frank jegyzése a reggeli 408,39 forintról 409,40 forintra ment fel, míg a dolláré 360,76 forintról 363,06 forintra emelkedett.

Fotó: Shutterstock

Jelentősen változott a helyzet a befektetési piacokon, így a megtakarítóknak is érdemes új szempontokat mérlegelniük. „Az elmúlt egy év egyik legfontosabb folyamata a magyar gazdaságban az infláció fokozatos lassulása volt” – mondta Bánhalmi Gábor, a K&H Alapkezelő vezető stratégája a pénzintézet befektetési klubjának legutóbbi rendezvényén. A pénzromlás üteme az év elején a 26 százalék körüli szintről indult, majd 2023 őszére közel 12 százalékra csökkent.

Ez a csökkenés többek között annak köszönhető, hogy az MNB 18 százalékra emelte az irányadó kamatot, ami világszinten is magasnak számított. Mivel ennek jelentős költségei is vannak és az inflációs folyamatok is kedvezően alakultak, elindult a kamatcsökkentés: az idei év októberére már 12,25 százalékra csökkent a kamatszint. A szakember azonban arra számít, hogy a következő hónapoktól óvatosabbá válik a jegybank és lassít a kamatcsökkentés mértékén, mert ha túl gyorsan csökkenti a kamatszintet és ennek nyomán túl gyengévé válna a forint, akkor az importált infláción keresztül nehezebbé válna a hazai infláció elleni további harc.

folytatódhat a forint strukturális leértékelődése 

„A forint piacán azt láthatjuk, hogy két erő dolgozik egymás ellen” – véli a K&H befektetési stratégája. „Egyrészt az alapkamat még mindig magas, ezért a külföldi befektetőknek megéri forintot tartani. Ez segített a magyar valutának a tavaly októberi nagyon gyenge szintről komolyan erősödni. Ugyanakkor csökken a kamatelőny.”

Azt is láttuk az elmúlt hónapokban, hogy a forint nagyon érzékeny a globális és a hazai hírekre, ezért hullámzó volt az árfolyam is. Ezt az ingadozást azonban el kell fogadniuk a forintbefektetőknek. A szakértő összességében a következő egy-két hónapban arra számít, hogy az euró jegyzése a 375-390-es sávban mozoghat.

Ezt követően folytatódhat a fokozatos, évi néhány százalékos forintgyengülés, ami az elmúlt években is látható volt. Ezért amikor erősebb szinteken van, a befektetők mérlegelhetik a devizakitettségük növelését. Ezzel összefüggésben szintén tanácsos a devizabefektetések felé fordulni, hiszen a folyamatos, strukturális leértékelődés a következő években is benne lehet a forint árfolyamában.

Bánhalmi Gábor szerint nagyon fontos azonban a kockázatok kezelése. Erre jó alternatívát nyújtanak az úgynevezett vegyes alapok, amelyeknél az aktív alapkezeléssel a K&H szakértői a piaci változásoknak megfelelően alakítják az adott alap összetételét. Ezzel mérsékelhetőek a kockázatok, amellett, hogy a hozamokat is biztosítják. Emellett a kockázatkerülőbb befektetők számára elérhetőek olyan tőkevédett megoldások forintban, euróban és dollárban is, amelyekkel biztonságosabb formában részesülhetünk a részvénypiacok középtávú folyamataiból.

Hosszúlejáratú kötvények és befektetés a jövőbe

A kötvénypiaci változások eredményeként most olyan hozamszintek alakultak ki, hogy a devizabefektetések mellett érdemes a hosszúlejáratú kötvényekkel is megtakarítási célpontként számolni. Emellett évek óta egyre nagyobb figyelem kíséri a környezetvédelmi és társadalmi szempontokat is figyelembe vevő, felelős befektetéseket. Ezekkel szintén érdemes kalkulálni, mivel általuk a hozamok mellett a fenntarthatósági törekvések is támogathatóak.

Az euróval és a dollárral szemben is majdnem 0,4 százalékot veszített az értékéből a forint. Az euró árfolyama egy hete még 378,5 körül járt, ehhez képes a hetet már 384 forint körül indította.

A múlt hét első napjaiban ez a gyengülési hullám elsősorban magyar tényezőkkel volt összefüggésben, majd a hét második felében már a nemzetközi fejlemények (EKB- és Fed-kamatdöntés, amerikai makrogazdasági adatok) határozták meg a forint piacát –magyarázza a helyzetet a Portfolio.hu.

A magyar pénz a lengyel zlotyhoz képes hétfőn délelőtt 87,4 fölé gyengült, ami idei mélypontot jelent. Utoljára decemberben lehetett ilyet látni.

Fotó: Balint Erlaki/Getty Images

A bankpánik visszahúzódásával a forint is rögtön erősödni kezdett, és ezen a héten már messze maga mögött hagyta a korábbi rémálomszintet, a 400-as euró-forint árfolyamot. Hétfő reggelt már a 380-as szint körül kezdte a magyar fizetőeszköz az euróval szemben, és erős heti meneteléssel szombat délben már a 375-ös szint alá süllyedt.

A következő időszakban az árfolyamot elsősorban az befolyásolja, hogy az Európai Unió folyósítja vagy visszatartja a Magyarországnak járó forrásokat. Az előbbi esetben erősödhet, míg az utóbbiban gyengülhet a forint. Szintén befolyásolhatják az árfolyamot az energiaárak, illetve a monetáris politika: egy túl korai kamatcsökkentés gyengíthetné az árfolyamot, míg egy kitolt lazítás erősíthetné azt.

A Portfolio.hu cikke szerint a látványos gyengülés 15.20 körül indult, amikor a parlamentben Orbán Viktor éppen a beszédét tartotta az Országgyűlésben azután, hogy újra megválasztották miniszterelnöknek. Ebben a régi-új miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy az infláció ellen a kormánynak és a jegybanknak közös erővel kell föllépnie, beavatkozva a piaci működésbe – írja a 444.hu.

Fotó: Markus Winkler/unsplash.com

A forint a napokban több hónapos mélypontra gyengült, az euró árfolyama a 360 forintos szint fölé került. A forint értékvesztése illeszkedik a globális és régiós piaci folyamatokba. Például a lengyel zloty és a román lej is gyengült. Ebben a helyzetben jött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi kamatdöntése, amely megfelelt a várakozásoknak, azaz változatlan szinten maradtak a kamatkondíciók, így az alapkamat szintje 0,6 százalékot is változatlan maradt. A piaci szereplők nem is magára a kamatdöntésre, hanem az ahhoz fűzött jegybanki kommentárra és a MNB új GDP- és inflációs előrejelzésére koncentráltak, ezekből lehet ugyanis következtetni, milyen irányra számítanak a jegybankárok a következő időszakban.

Az infláció van a fókuszban, de azért a forintra is figyelni kell

„Az MNB a korábbi gyakorlatnak megfelelően most sem kommentálta a forint mozgását, egyúttal ismét megerősítette, hogy az inflációra figyel a jövőben is. Fontos ugyanakkor, hogy az inflációt a forint árfolyama befolyásolja, például az importált termékeken, mondjuk üzemanyagokon keresztül. Azaz az MNB-nek bár árfolyamcélja nincs és kerüli a devizapiaci mozgások értékelését, azért a forint árfolyamának változását is figyelik” – mondta Hajósi Péter, a K&H alapok kezelőjének portfóliómenedzsment-vezetője.

Ezt muszáj is megtenniük, hiszen a forint, egy esetleges jelentősebb gyengüléssel keresztülhúzhatja az inflációs várakozásokat. „Úgy tűnik, hogy a piaci szereplők óvatosan tesztelik az MNB-t, hogy meddig hagyja elmenni az euró árfolyamát. Megítélésünk szerint a 370 forint körüli árfolyamnál tehet lépéseket a jegybank. Mégpedig az egyhetes kamatszint esetleges emelésével vagy „lebeszélhetik” az euró árfolyamát. Utóbbi az úgynevezett szóbeli intervenció, azaz a jegybankárok iránymutatást adnak a piaci szereplőknek az árfolyamokról” – tette hozzá a K&H alapok kezelőjének portfóliómenedzsment-vezetője.

Merre mehet a forint? Mi lesz a hozamokkal?

Rövid távon – azaz a következő hetekben, hónapokban – úgynevezett sávkereskedés várható a forintpiacon. Vagyis az euró árfolyama a 345-350 és a 365-370 forintos tartományban mozoghat. „Hosszabb távon pedig folytatódhat a forint lassú, mérsékelt leértékelődése” – fogalmazott a szakember.

Hajósi Péter szerint a keddi jegybanki kommentár alapján az is látszik, hogy az MNB az állampapír-hozamokat továbbra is alacsony szinten szeretné tartani, erre kifejezett utalás is történt. Ezért és a forint várható lassú értékvesztése miatt – magasabb kockázatvállalás mellett  – azok a részvényalapok kecsegtethetnek nagyobb hozampotenciállal, amelyeknél van devizakitettség, azaz dollárban és euróban jegyzett papírok is vannak a portfólióban.