Az október 30-án debütált filmre több, mint egy évtizedet kellett várni a számos díjat besöpört első rész, a Frozen Planet után. A BBC és a The Open University által közösen készített természetvédelmi dokumentumfilm-sorozat megmutatja, hogy ezek a folyton változó jeges világok milyen drámai hatást gyakorolnak nem csak az ott élő állatok életére, hanem az egész bolygónkra is. A látvány rögzítése és megfilmesítése rengeteg kihívás elé állította a szakembereket. Drónok, speciális kamerák, embertelen körülmények, életveszélyes helyzetek. Mindegyikre szükség volt ahhoz, hogy olyan egyedülálló alkotás születhessen, melyről érdemes beszélni.

A fagy birodalma II forgatásán alkalmazott technológiák igazán egyedülállóak és széles körűek. Szükség is volt erre, hiszen ezeken a területeken az éghajlatváltozás és az állatok szezonális viselkedése olyan gyorsan megy végbe, hogy ha a forgatócsoport nincs résen, néhány nap alatt le is késheti a páratlan eseményeket, aztán várhat egy újabb évet rájuk. Volt, hogy három hétig tartott az út, míg a csapat elérte azt a területet, ahol filmezni szeretett volna és volt, hogy három hónapot is egy helyben kellett maradni az adott helyszínen, hogy mindent rögzíthessenek, amit az adott témában csak lehet.

A könnyű drónok lehetővé tették az állatok viselkedésének légi megfigyelését olyan helyzetekben is, amikor más légi felvételek zavaróak lettek volna a vadon élő egyedek számára, vagy logisztikailag egyszerűen lehetetlen lett volna megoldani őket. A GPS-programozott drónokat többször is használták meghatározott útvonalak repülésére, hogy megörökítsék a táj változásait az idők során, akár éveken keresztül is, így fedjék fel a jég uralta világ szezonális változásait. A nagy sebességű „versenyző” drónokat a világon először vetették be tévés dokumentumfilm forgatásában, hogy a lavinák mellett repüljenek a hegyekben és realtime-ban vegyék fel a történteket. Termikus drónokat és hőkamerákat alkalmaztak, melyek hullámhosszakat rögzítettek az infravörös spektrumban, lehetővé téve a fogatói csoport számára, hogy ritka viselkedéseket rögzítsenek az éjszaka koromsötétjében. „A rendelkezésünkre álló komoly technológiával olyan dolgokat akartunk megmutatni, amelyek általában láthatatlanok. A lappföldi poszméhekkel teljes sötétségben kellett filmeznünk, hiszen, ha a méh úgy érzi, hogy túl sok a fény, elhagyja a fészkét és a tojásokat, mert azt gondolja, hogy egy medve tört be a fészkükbe. Tehát olyan kamerákat használtunk, amelyek szó szerint képesek teljes sötétségben is filmezni” – emlékezett vissza egyik kedvenc forgatási helyszínére Jane Atkins, az ötödik epizód producere.

A világ gleccsereire robusztus time-lapse kamerákat rögzítettek, hogy a csapat dokumentálhassa a jég változásait a forgatás során. Ilyen volt az 5500 méter magas Andokba telepített kamerasor is, mely a Quelccaya jégtakaró jégveszteségét hivatott nyomon követni három éven át. A fagy birodalma II forgatói csoportja műholdakról történő fotózás segítségével, űrképalkotó szakértőkkel és tudósokkal együttműködve dokumentálta a fagyott bolygónkon történő változásokat az űrből.

Az extrém időjárással való küzdelem folyamatos kihívás elé állította a forgatócsoportokat. Gyakran mínusz 30-40 fokban, viharos szélben napokat kellett egy kis kunyhóba megbújva várniuk a megfelelő pillanatra, vagy éppen a jeges vízben várni hosszú órákat, hogy aztán azt a pár másodpercet tökéletesen rögzítsék, mikor a fókakölyök végre a vízbe csobban. „A pézsmatulok történetét felvevő operatőrnek például komoly hóviharban kellett letáboroznia az Északi-sarkon. Egy kerti fészert vontatott maga mögött a motorosszánján és abban lakott. Nemcsak a fagyos időjárással és erős széllel kellett megküzdenie, hanem egy időben egy nagyon éhes barnamedve is körözött körülötte, aki zsákmányként tekintett rá. Határozottan ez volt az egyik legextrémebb hely, ahol bárkinek dolgoznia kellett” – nosztalgiázott Alex Lanchester, az első és harmadik rész producere.

Az így létrejött A fagy birodalma II természetfilm-sorozat egyedi és megismételhetetlen jelenetei az eddig még sosem rögzített állati viselkedések kapcsán olyan kultikus alkotásnak számít, melyet ma minden fiatalnak és idősnek látnia kell. Nem csak azért, hogy megismerjük ezeket az állatokat, hanem azért is, hogy lássuk, milyen hatással lehet az emberiség ezeknek a csodás fajoknak az élőhelyére. A globális felmelegedés elleni küzdelem közös ügyünk!

Az október 30-án indult sorozat következő epizódja vasárnap este 18 órakor kezdődik a BBC Earth csatornán.

Egy műfajteremtő, legendás együttes, a Kormorán történetét és korát örökíti meg a Folytassátok holnap című dokumentumfilm-sorozat. A Kossuth-díjas zenész és alapítótag, Koltay Gergely rendezésében készülő alkotás gyártására 30 millió forint támogatást szavazott meg az NFI döntőbizottsága – közölték.

Egy erdélyi bányászváros tündökléséről és bukásáról forgathat filmet a kifinomult képeiről ismert operatőr-rendező, Bálint Arthur. A Mesterséges város című dokumentumfilm 9,8 millió forint támogatást kapott.

Zsigmond Attila az NFI 7,7 millió forintos támogatásával mutathatja be Kopott kövek című dokumentumfilmjében egy dél-erdélyi kastély visszaszerzésének történetét. A kastélytulajdonos kalandos életútjának feldolgozásában a jelenkori helyzetről is képet ad az alkotó.

A kereső ember útjáról beszélget elismert egyházi, a témában jártas személyekkel Eperjes Károly a Csendhez szokott szív címmel készülő alkotásban. Az ismeretterjesztő filmsorozatot Törcsi Levente és Kovács Levente rendezi a az NFI 13,8 millió forintos támogatásával.

A sport, a kultúra és a tudomány határmezsgyéjén mozgó lovasíjászat hétköznapjaiba enged betekintést a műfaj egyik kiemelkedő képviselője, Kiss Attila önmegvalósító életútján és a körülötte működő egyesületen keresztül a Zengő nyíl. A 6,86 millió forinttal támogatott dokumentumfilm Fáy Réka rendezésében készülhet el.

A Magyar Mozgókép Díjjal kitüntetett Glaser Katalin Városi legendák című animációs sorozatának második évada 31,5 millió forint támogatásból valósulhat meg. Az animációs sorozat második része is a szájról szájra terjedő legendákat dolgozza fel.

A kiskamaszoknak szóló tudományos-fantasztikus animációs filmsorozat, a Budapest Spaceport folytatása 19,6 millió forint támogatást kapott. A Mészöly Ágnes által írt és Bálint Szilárd által rendezett alkotás egy fiatal lányról szól, aki apja akarata ellenére belevág az űrhajós kiképzésbe. Berta kalandjai alatt új barátokat szerez: emberekkel, de öntudatra ébredt robotokkal is megismerkedik.

Az NFI 2020 januárja óta nyújt pályázati úton támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra – áll a közleményben.

Fotó: Jon Tyson/unsplash.com