Megjelent a Forbes Az 50 leggazdagabb magyar listája. Legfrissebb rangsoruk szerint az 50 legvagyonosabb magyar összvagyona meghaladta a kilencezer milliárd forintot, ez az összeg hozzávetőlegesen a teljes magyar állami egészségügyi kiadás kétszerese, de 150 ezer budapesti lakás felépítésére is elegendő lenne.

„A NER milliárdosai számára sorsdöntő választás ígérkezik. A 2025-ös lista készítésekor sokszor megfordult a fejünkben, hogy lesz-e olyan név, ami jövőre éppen ezért kiesik – vagy a rendszer már van annyira stabil, hogy megtartsa milliárdosait” – írja a szerkesztőség közleménye. Akárhogy is, a tizenöt év alatt kiépült politikai birodalom hosszú ideig nyomot hagy az üzleti eliten és a vagyonelrejtési módszereiken is. Ennek csúcstermékét, a listaszereplőkhöz kötődő magántőkealapokat idén külön térképen mutatják be az ezekben lévő vagyontömeggel együtt.

A becsült vagyonok mellett idén azt is vizsgálták, hogy a pénz mekkora és milyen minőségű hatalmat jelent ma Magyarországon. A lista első tíz helyezettjének „hatalmi hálóját” hat szempont mentén rajzolták meg: vagyon, pénztermelő képesség, innováció, befolyás, transzparencia és selfmade-faktor. Az egyéni pontszámok által kirajzolt mintázat jól megmutatja a magyar milliárdos-élvonal torzulásait és azokat is, akik valódi üzleti teljesítmény miatt vannak az elitben.

Fordulatok a dobogón, új belépők az élvonalban

Mészáros Lőrinc zsinórban harmadik éve vezeti a listát, ezúttal 1749,1 milliárd forint becsült vagyonnal. A felcsúti milliárdos tavaly lépte át először az ezermilliárdos határt a lista történetében, azaz ő lett az első magyar billiomos. Az elmúlt üzleti év során további 500 milliárd forinttal nőtt a vagyona. Elsősorban az Opus Global portfóliója (különösen az energetikai ágazat eredménye) és az MBH Bank eredményének köszönhető a növekedés, de cégei számos külföldi akvizíciót is elindítottak vagy zártak le a mezőgazdaságtól az építőiparig. Ez jól mutatja, hogy Mészáros igyekszik külföldi diverzifikációval validálni és stabilizálni a birodalmát.

A második helyen – még ha nem is sokon múlott – váratlan helycsere történt. A Veres Tibor érdekeltségébe tartozó Wallis csoport 2024-es rekord eredménye és a Dayton Invest holding növekedése átrendezte a lista dobogóját, így Veres majd háromszáz milliárdos vagyonnövekményével a lista történetében először lekörözte Csányi Sándort.

Először csatlakozik a top tízhez Jászai Gellért, a távközlési-űr-és védelmi ipari 4iG csoport vezérigazgatója. Az elmúlt egy évben 244 százalékot emelkedett a tőzsdén jegyzett cég árfolyama, aminek Jászai kicsivel több mint 52 százalékos tulajdonosa. Az egykor még csak telekommunikációs óriásként ismert vállalat mára több jelentős lábat növesztett, és a kormány űr- és védelmi stratégiájának talán legjelentősebb magánkézben lévő partnere lett.

Új szereplő a nyolcadik helyen Pavelka Tibor, akinek személyében új, száz százalékban selfmade szereplőt kapott az élvonal. Cége, a Semilab Magyarországon eddig egyedülálló pályát járt be, a világ legnagyobb napelemipari, valamint az ötödik legnagyobb félvezetőipari mérőberendezés gyártó vállalkozásává vált. Félvezetőgyártók, kijelzőgyártók, napelemgyártók és laboratóriumok az ügyfeleik, és köztük van például a Microsoft, az IBM, a Bosch vagy a Sony.

A Forbes magazin és a magánszemélyek közötti, különböző fórumok előtt zajló jogviták széleskörű és szerteágazó kérdéséket vetnek fel, ezekben várnak a felek megoldásra bírósági döntések révén. A polgári per évek óta zajlik, 2024. februárjában csupán az elsőfokú, nem jogerős ítélet megszületéséig jutott el. Ennek a pernek az első lépése volt az a 2019-es ideiglenes intézkedés, amelyben a bíróság eltiltotta a Forbes magazin kiadóját mindenfajta adatkezeléstől az érintett magánszemélyek vonatkozásában, beleértve bármilyen sajtóközlést is. Álláspontunk szerint ez az ideiglenes intézkedés a per jogerős elbírálásáig hatályban van, vagyis a Forbes szerkesztősége nem jelentethetne meg olyan tartalmat, amelyben a magánszemélyekre vonatkozóan bármilyen személyes adat szerepel. Erre a tilalomra tekintet nélkül az idén mégis szerepelnek a Forbes magazinban a magánszemély tulajdonosok személyes adatai.

A tulajdonosok az ideiglenes intézkedésben megfogalmazott tilalom megszegése miatt a Forbes szerkesztősége ellen újabb jogi lépéseket tettek és hasonló lépések megtételét tervezik a most megjelent tartalommal kapcsolatban is.

A tulajdonosok magán és családi életük nyugalmának, az intimszférájuknak a megőrzését szeretnék, ezt képviselik valamennyi sajtószerv felé és ennek érdekében használják fel a rendelkezésükre álló jogi lehetőségeket az illetékes hatóság, bíróság előtt. Feltett szándékuk annak tisztázása, hogy a sajtószerveknek milyen körülmények között és hogyan kell tiszteletben tartaniuk a magánszférájuk határait, beleértve a magánszemélyekre vonatkozó személyes adatok kezelését. Számukra a magánszféra, a személyes adataik védelme hatalmas értékkel bíró jogosultság, amelynek korlátait elfogadják, amennyiben azt jogerős ítéletben egyértelműen meghatározza a bíróság.

Emellett a magánszemélyek hangsúlyozzák, hogy a tulajdonukat képező üzleti vállalkozásokkal kapcsolatos sajtóközlések megjelentetése ellen nincs és nem is volt kifogásuk, amennyiben a tartalom valós, megalapozott tényeket vagy valós tényeken alapuló véleményt tartalmaz a cégek jóhírének megőrzése mellett.

A Forbes magazin a cikk megjelenése előtt tájékoztatta a magánszemélyeket a cikk szerkesztésének elveiről, a becslés módszertanáról és az adatkezelés részleteiről, amelyre válaszolva a tulajdonosok többször jelezték, hogy nem értenek egyet az alkalmazott számítások eredményeként kimutatott értékekkel, azokat megalapozatlannak tartják, valamint, hogy a 2019-es ideiglenes intézkedés álláspontjuk szerint jelenleg is hatályban van, ezért ne kövessenek el jogsértést azzal, hogy megjelentetik az írást. Ennek ellenére a Forbes magazin legfrissebb számában megjelent a cikk, melynek tartalma számos olyan állítást tartalmaz, amely nem felel meg a valóságnak. Az igazság a megjelentekkel szemben többek között az, hogy a HELL ENERGY Magyarország Kft. alapítása óta 118,1 milliárd forint értékű beruházást hajtott végre, aminek összesen 10,04 %-a volt állami támogatás.

„A dobogó. Azahriah (1.) huszonkét helyet ugorva idén mindenkit előz. Közösségi médiás felületeinek összes követője a kétmilliót súrolja, Z generációs popsztár létére az utóbbi évben a nyomtatott bulvársajtóban is az egyik legtöbbször címlapra pakolt név volt. A vizsgált hat kategóriából (ismertség, láthatóság, kedveltség, hitelesség, pénzteremtő képesség és online jelenlét) hármat is Azahriah nyert. Békeidőben Sebestyén Balázs (2.) lehet, első lenne, két év után ugyanis beelőzte a 2022-ben és 2023-ban még első Majkát (3.) – csakhogy Azahriah pedig mindkettejüket lehagyta” – írja a Forbes a most megjelentetett listáról.

Tavalyhoz képest kilenc helyett ugrott előre a Valmar (4.), Marics Peti és Valkusz Milán. Palvin Barbara előrelépett (6.), de ebben sokat segítettek a nagy kiesők. Geszti Péter (9.) pedig hosszú idő után újra a listára került. Most először került a listára  Krausz Gábor (10.), aki az elmúlt egy év leggyakoribb címlapszereplője volt (238-szor!), a Nagy Ő, Jákob Zoltán (14.), aki majdnem kétmilliós közösségimédia-birodalmat verbuvált magának, valamint T. Danny (20.), akit, mint a lista többi celebzenészét, szintén az online jelenlét húz fel iszonyatosan. A legkedveltebb celeb még mindig Borbás Marcsi (13.), a Kertem Youtube-sorozat és termékcsalád, valamint az Egy.hu életmódszájt és webshop arca. A leghitelesebb DTK, vagyis D. Tóth Krisztina (23.), a WMN alapítója, a magyar média egyik legbefolyásosabb nője.

A teljes lista itt érhető el.

„Az influenszer az új generáció vállalkozója, mi pedig a Forbesnál a vállalkozói kultúrát fejlesztjük már tíz éve. Még szép, hogy ebben az iparágban is listára tesszük a legnagyobbakat, akik nem csupán közönséggel, de közösséggel bírnak, és akik elkötelezett követőkkel, profi tartalmakkal üzleti értéket tudnak felmutatni a hirdetők számára” – írják.

A módszertan tovább finomult, a szakmai zsűri majdnem háromszorosára bővült, a magazin új, 28 oldalas Social mellékletében pedig a magyar influenszerpiac háttértitkait is felfedjük, benne Nemakarokbeleszólni-interjúval, Abosi Barna portréjával és egy gyors kérdezz-felelekkel a Gym Suleimannal.

Az első három hleyzett

1. A TheVR, akik megvédték a tavalyi első helyet. Végtelen videójátékozással kezdték, ma pedig hipernépszerű reggeli műsort visznek a Twitchen, és már a Meki is dolgozott velük. Idén megjelent, jubileumi filmjük majdnem másfél milliós nézettséggel bír a Youtube-on.
2. Whisper Ton. A lista egyik legmegosztóbb szereplője, de továbbra is a platform megkerülhetetlen arca, mondhatni iskolát teremtett a gyorsan hadarós, hisztérikus tempóra vágott videókból. A magyar piacon ugyanúgy értéket lát csatornájában a Rimmel London, mint ahogy a Burger King.
3. Nessaj. Egyre jobban profitál abból, hogy az elmúlt években a Twitchen vert tanyát. Nem véletlen húzott márkát és webshopot a pingvineknek becézett követőire pingvin feliratos ruhákkal, ajándéktárgyakkal, és a márkáknak is érték, hogy egyre több célcsoportot le tud fedni.

Újonc a listán: debütált a magyar Twitchről Zsozéatya, valamint a Jólvanezígy, illetve a Youtube-titánok közül Magyarósi Csaba és Szirmai Gergő is.

A kiesők: tavalyhoz képest kiszorult a húszas élmezőnyből Viszkok Fruzsina, Csecse Attila, valamint Dancsó Péter is.

Fotó: Forbes

„Szeretem, hogy évről évre megmutatjuk, mennyire fontos, hogy támogassák és inspirálják egymást a nők. Konkrét példákat és eszközöket tudunk nyújtani nekik, hogy azt az életet éljék, amit megálmodtak maguknak” – mondta el Galambos Márton, a Forbes főszerkesztője.

A Millenárison megrendezett Forbes Power Women’s Summit eseményen két színpadon követhették a résztvevők a beszélgetéseket, a magazin munkatársai mellett Winkler Nóra és Szabados Ágnes kérdezték az előadókat. A rendezvényen olyan korábban tabuknak vélt témákkal foglalkoztak, mint az önmegvalósítás, újrakezdés, nemek közti fizetéskülönbség, szexualitás tabuk nélkül, menopauza, szépségideálok, meddőség vagy az alkoholproblémák.

Az eseményen online, élőben jelentkezett be Karikó Katalin, aki arról is beszélt, hogy a díj elnyerése óta számos megkeresést kap különböző tudományos témákban:

„Hogy Nobel-díjat kaptam, még nem jelenti azt, hogy mindent tudok. Sokan fordulnak hozzám különböző témákban, ami jól esik, de sajnos az esetek többségében nem én vagyok a megfelelő szakember a kérdések megválaszolására” – kezdte a Nobel-díjas kutatóbiológus, aki azoknak a nőknek is üzent, akiket inspirálhat a munkássága: „Fontos, hogy olyan párt válasszanak maguk mellé, akik támogatják őket és céljaikat, vágyaikat.”

A komolyabb témák mellett a szépség és a vidámság is fókuszba került, többek között Epres Panni nyűgözte le a közönséget, aki egy eddig kevésbé ismert oldaláról mesélt a látogatóknak. „Néha egészen harsány és idétlen tudok lenni, nagyon fontos a humor és a vidámság az életemben, ezt az énemet leginkább a közvetlen környezetem ismeri, de ők tudják, hogy bármikor kapható vagyok egy kiadós nevetésre” – árulta el.

„A befolyás mindig szubjektív és számos eltérő értelmezéssel bíró kifejezés, ugyanakkor ezúttal is igyekeztünk megfelelően alátámasztott döntéseket hozni. Ez idén sem egy szimpátialista, hanem egyfajta lenyomat Magyarországról; pillanatkép a közállapotainkról, a nemi sztereotípiáinkról, és arról, hogy mennyire nehéz – ha nehéz – magyar nőként érvényesülni az üzleti életben, netán a társadalom mindennapjaira és a közbeszédre érdemi befolyással bíró szakmákban vagy területeken. A lista jó okot adhat az elgondolkodásra, de esetenként a büszkeségre is, hiszen 2024-ben olyan, a közgondolkodásra érdemi hatást gyakorló szereplőket is szerepeltethetünk, mint az első magyar Nobel-díjas nő” – fogalmaz a lista szerkesztője, Tóth-Biró Marianna.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is négy kategóriában lehetett felkerülni a listára, külön listán szerepelnek a közélet, az üzleti élet, a média és a kultúra képviselői. A jubileumi lista érdekessége, hogy most először készült a szereplők pozíciójának szempontjából legstabilabbnak számító üzleti kategóriában egy olyan nemzetközi kitekintés, ahol a külföldön karriert befutott magyar női vezetőket listázták. Ezek a menedzserek multiknál dolgoznak külföldön, és befolyásukat elsősorban ott kamatoztatják. Így került a listára a telekommunikációs iparág két ismert képviselője Orbán Anita és Szabó Melinda, vagy a sportruházati óriás, a New Balance márka egyik alelnöke, Wortmann Gabriella is.

A kultúra rangsorban a művészek mellett a tudományok képviselői és közösségformáló szereppel bíró személyiségek is feltűnnek, ezért került az élére Karikó Katalin, a 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett biokémikus kutató, aki a az mRNS-alapú oltóanyag kifejlesztésével nemzetközi hírnévre és befolyásra tett szert. A kultúra lista dobogójának harmadik fokára lépett Ráskó Eszter humorista, pszichológus, vállalkozó, aki új szerepében rádiósként a fél országot ébreszti. Olykor pikírt humorával a magyar közbeszéd aktív alakítója; önálló estjein megnyilvánult már a női szerepekről, a női testről, szexualitásról és az anyaság kérdéséről is.

„Teljesen hitetlen voltam, mert azt gondoltam egy telemarketinges átverés áldozata vagyok. Amíg nem készültek el a képek és az interjú nem gondoltam, hogy ez valóban lehetséges. Már az első 10-ben benne lenni is sokkoló, de Katalintól még kikapni is hatalmas elismerés, mégis bizakodó vagyok, hogy lesz még ebből jobb helyezés is, már dolgozom a vakcinámon” – nyilatkozza Eszter a lista kapcsán.

A média kategória szereplői viszonylag stabilan tartják helyüket az elmúlt években, az élen továbbra is Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója áll, stabil szereplő a listán D.Tóth Kriszta, a WMN online magazin alapítója, míg visszatérőként Várkonyi Andrea, a TV2 igazgatósági tagjaként került be a médiavezetők top tízes listájára.

Az államfői szék mellett a közéleti lista éléről is távozott Novák Katalin, helyét a miniszterelnök felesége Lévai Anikó vette át. Ebben a kategóriában új belépő Pottyondy Edina közéleti influenszer – aki több mint 270 ezer követőt számláló YouTube-csatornájának köszönhetően jelentős befolyással bír a közéletre -, valamint Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke, illetve egy bónusz szereplő Szentkirályi Alexandra főpolgármester-jelölt.

A legbefolyásosabb magyar nők 2024-es teljes listája a Forbes áprilisi különszámában olvasható.

Fotó: Ráskó Eszter

A „Célszerű technológia” jelmondattal kiírt sajtódíjra Ausztriából, Horvátországból, Magyarországról, Lengyelországból, Szerbiából, Szlovákiából és Szlovéniából nevezhettek újságírók és tartalomkészítők. A hét közép- és kelet-európai országból így összesen 168 pályamű érkezett, amelyek megmutatják, hogyan képes a technológia hozzájárulni a fenntarthatósághoz, a gazdaság és a társadalom fejlődéséhez. A verseny első szakasza Magyarországon május végén zárult, ahol a hazai zsűri 23 pályázó 61 műve közül díjazta a legjobbakat. A verseny régiós, záró szakaszában a résztvevő országok első helyezettjeinek médiatartalmát pontozta a többi ország zsűrije, így alakult ki a régiós díjazottak sorrendje.

„Az olyan „célszerű technológiák”, mint a fejlett kommunikációs eszközök és automatizálási rendszerek, a mesterséges intelligencia, vagy az adatelemzés, a hatékonyság, a termelékenység és az innováció motorjai. Jelentőségük azonban túlmutat az ipari, üzleti területen, és nagy hatással van mindannyiunk életére: jobbá teszi például a kommunikáció, a közlekedés és az egészségügy működését. A modern technológiákról és innovációkról szóló minőségi médiamegjelenések így rendkívül fontosak, mivel elősegítik, hogy bárki pontos és megbízható adatokon alapuló, megalapozott döntéseket hozzon az életében. A Siemens nevében ezért szeretnék gratulálni a nyerteseknek, és köszönetet mondani a verseny minden résztvevőjének, amiért hozzájárultak ahhoz, hogy ezeket a fontos témákat közelebb hozzák a nyilvánossághoz” – mondta el Katharina Swoboda, a Siemens közép-kelet-európai régiójának kommunikációs és kormányzati ügyekért felelős vezetője.

Először is engedjék meg, hogy dicsérjük a fenomenális, hétköznapi Toyota Camryt, a márka történetének egyik legkelendőbb termékét. Mint egy jó társ, mindenben jó, és a 2023-as hibrid tesztautónk mindezt 5,1 liter/100 kilométeres vegyes városi/autópályás átlagfogyasztással mutatta meg. Ráadásul mindezt túlnyomórészt rossz időben: vagy csípős hideg és felhős volt, vagy havazott, vagy mindhárom, és néhány utcát még mindig nem takarítottak le az utolsó nagyobb hóvihar óta, amelyet a múlt hónapban volt tesztünk során. Mégsem tudtunk olyat kérni a Camrytől, amit ne tudott volna megtenni, kezdve a hóval borított járdaszegélyekre való felmászástól a párhuzamos parkolásnál, a megfelelő éjszakai világításon át az autópályás előzésekig, ha éppen szükség volt erre. Bár nem beszélhetünk fergeteges teljesítményről, tekintve, hogy 2,5 literes, 4 hengeres motorja a hibrid rendszerrel együtt összesen 208 lóerőt bocsát a rendelkezésünkre, ez is elég. Éles a viselkedése és teljesen racionálisnak hat ez az erő. De ez a Camry olyasvalamit is tud, amit nagyon kevés más autó tudott az elmúlt években, függetlenül az orrán található emblémától – és néhány modell ezek közül bizony akár 100 millió forintnál is többe került. Először, amikor beültem a volán mögé, bekötöttem az övet, beindítottam az autót, és mint a zene megszállottjainak milliói teszik, szinkronizáltam a telefonomat az audiorendszerrel, majd elindultam. Mindez kevesebb, mint 30 másodpercbe telt. Ennek így kellene működnie, és működik is.

De több tucat olyan modell kapható az amerikai piacon, amelyek Bluetooth-rendszerei nem működnek túl jól. És nem én vagyok az első, akinek ez feltűnt. Az első dolog, ami általában történik, hogy a jármű rendszere azt szeretné, hogy okostelefonunk csatlakozzon az Android Autóhoz vagy az Apple CarPlayhez – amennyiben ezek a funkciókelérhetők –, főleg akkor, ha vezetés közben vezetéken keresztül töltjük eszközünket. „Elutasítom.” Miért? Mert van egy Droidom, és szeretem a térképeit, ellenben az autók térképeit gyakran nem szeretem. A telefon is egy pillanat alatt reagál erre, ám az autók rendszere gyakran őrjítően lassú. Neked van annyi időd, amennyit ezek a nem emberi rendszerek szeretnének elvenni Tőled? Nekem sincs.

Néha, amikor megpróbálnak szinkronizálni, azt írják, hogy nincs telefon csatlakoztatva – igen, ezt tudjuk –, de nem ajánlják fel a csatlakozás módját. Előre-hátra-előre-hátra ugrálsz. Egy jó rendszer jelzi, hogy nincs kapcsolat, és felajánl egy gombot ennek kezdeményezéséhez – lehetőleg azelőtt, mielőtt még megöregszünk az autóban. Az egyik autógyártó „erdő”, „csapadék” vagy „roppanó tűz” hangokat képes generálni. Ahogy a Spinal Tap a színpad bejáratát keresi folyamatosan, Te is ezekre a hangokra fogsz bukkanni, nem pedig arra, amit szeretnél, azaz a „bluetooth”, majd a „csatlakozás” lehetőségekre, hogy aztán kikapcsolódhass. Ha sikerül is összehoznod a kapcsolatot, sok esetben több akadály is magasodik előtted. Sok gyártó úgy gondolja, hogy zene vagy hír „kategóriákat” szeretne alkotni, és 2-3 menüponton át kell jutnod, hogy eljuss oda, ahol, mint a legtöbb ember szeretné, egyszerűen kiválaszthasd, hogy komédiához, metálhoz, klasszikus zenéhez vagy hírekhez van kedved. Tavaly volt egy modell, amiben nekem és társamnak 2-3 napunkba telt, mire kitaláltuk, hogyan vegyük rá a rendszert arra, amit szeretnénk. Mindig feladtuk, és azt mondogattuk, jó, csináld ahogy akarod. Ez túlságosan frusztráló és időigényes, és érthető módon haragudhatunk arra az emberre, aki egy elképzelt homogén tömegközönség számára tervezte a rendszert, amikor a zene iránt sokan olyan szenvedélyesek, mint Európában a futballmeccsek iránt. Egyes rendszerek egyszerűen arra késztetnek, hogy feladd – mert eleged van a szenvedésből, és sietsz valahova, ezért inkább elindulsz, ezért elhajtott –, és megnézd a használati utasításban, hogy a szoftver miért nem tudja egyszerűen lejátszani kedvenc SiriusXM állomásodat. Egyes esetekben a használati utasítás is abban a rendszerben található, amelynek megfejtésével problémái vannak, ezért szüksége van egy kézikönyvre a kézikönyvhöz. A Camry szintén nagy szívességet tett nekem, és azoknak, akik ilyen autót vesznek, mivel biztosít egy fizikai gombot, amellyel valóban használható a SiriusXM műholdas rádió. Srácok, a gombok biztonságot nyújtanak az embereknek, mert anélkül is megtalálhatók, hogy keresnénk őket. Ezt a cikket pedig azzal a belátással zárom, hogy az amerikai piacon eladott autók Bluetooth-kapcsolatairól való elmélkedés talán nem egy égető probléma, de ezt a kérdést akkor is szem előtt kell tartani. Ugyanakkor azért vagyok itt, hogy dicsérjem a Camryt és annak Bluetooth-rendszerét, és hogy más autógyártókat buzdítsak, hogy majmolják azt le, kérem és köszönöm! Más szóval, vegyenek egy szomorú dalt, és próbálják meg jobbá tenni.

Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy a nettó finanszírozási képesség a háztartásoknál pozitív volt, a GDP 3,3 százalékát (641 milliárd forint) tette ki. Az államnál ugyanez negatívan alakult, a hiány a GDP 13,4 százalékára rúgott (2566 milliárd forint).

Az állam pénzügyi megtakarításai egyértelműen romlottak

a 13,4 százalékos finanszírozási igény egy negyedév alatt 7,7 százalékponttal ugrott meg, de még a 2021-es év végéhez képest is 2,5 százalékponttal nőtt a hiány. Ennél rosszabb helyzetben utoljára a koronavírussal sújtott 2020-as év végén volt a magyar államháztartás. A járványt nem számítva pedig legutóbb a szocialista kormányzás idején, 2006-ban szaladt meg még ennél is jobban a hiány.

A mostani bravúrt a kiköltekezés és a hitelfelvétel kettősével érte el a kormányzat – írják. A pénzügyi eszközökön belül az állam készpénzállományából és az MNB-nél vezetett betétjeiről több mint 1100 milliárd forintnyi összeg tűnt el. Továbbá az állam kötelezettségei pedig tovább nőttek: a kincstárjegyeket főképp a háztartások, az államkötvényeket pedig a külföldiek vásárolták fel – teszik hozzá.

A 2022-es év egészében a az államháztartás nettó finanszírozási képessége (az Eximbank egyenlegével együtt) a GDP -6,1 százaléka volt (-4093 milliárd forint). Ez megfelel a kormány tavaly ősszel megemelt hiánycéljának. A végleges költségvetési hiányt majd április elején publikálja a statisztikai hivatal, ami eltérő módszertannal készül a ma publikált pénzügyi statisztikához képest.

Az államadósság-ráta a tavalyi év végére a kiköltekezés ellenére is csökkent

Az államháztartás adóssága (szintén az állami hátterú Eximbankot is beleszámítva) a GDP 72,9 százalékát érte el 2022 végén. A harmadik negyedévben ennél még magasabb, 75,2 százalék volt a ráta.

Fotó: Forbes

A Schneider Electric 41 iparági versenytársa közül a 16. helyen végzett a Financial Times Diversity Leaders 2023 rangsorában. Ez a negyedik egymást követő év, amikor a cég előkelő helyet kap ezen a prominens listán. A Financial Times évről évre rangsorolja a szervezeteket az alapján, hogy mennyire sikeresek a munkahelyi sokszínűség előmozdításában. Ehhez egy felmérés során 16 európai ország, legalább 250 főt foglalkoztató vállalatainak, több mint 100 000 munkavállalóját kérdezik meg, és az ő válaszaik alapján állítják össze a rangsort.

A Refinitiv szintén elismerését fejezte ki, ők a Diversity and Inclusion Index Top 100 tőzsdén jegyzett vállalata közé sorolták a Schneider Electric-et. Ezen a listán szintén a munkahelyi sokszínűségért és elfogadásért folytatott törekvések alapján rangsorolják a vállalatokat. A Scheider Electric iparágában a második, Franciaországban az ötödik, összességében pedig a 61. helyen végzett.

Idén első alkalommal kapott helyet a Schneider Electric a Forbes The World’s Top Female-Friendly Companies 2022 nevű listáján is. A cég a 11. helyen végzett a 30 mérnöki és gyártóipari vállalat közül, és a 13. helyen a listán szereplő 51 francia székhelyű vállalat közül. A Forbes felmérése 36 ország 85 000 multinacionális vállalatánál dolgozó nő megkérdezésével készült. A rangsor azt a 400 legjobb vállalatot jelöli ki, amelyek kiemelkedően támogatják a nőket a munkahelyükön.