Két tévéfilm, nyolc nagyjátékfilm, hét dokumentumfilm, négy kisjátékfilm, a teljes Alvilág sorozat, hat magyar filmklasszikus, hét animációs film és egy gyermekfilm válogatás képezi a szeptember 3-5. között Veszprémben a Hangvillában, az Expresszóban és a Várban, Balatonfüreden pedig a Balaton moziban és a Tagore sétányon megrendezendő Veszprém-Balaton Filmpiknik programjának gerincét. Dr. Muszatics Péter programigazgató a ma tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy szeptember 3-án 16 órakor a Piedone nyomában című doku vetítésével veszi kezdetét a Filmpiknik, a rendezvény hivatalos nyitófilmje pedig aznap este 19.30-kor a Valan lesz. Hangsúlyozta, hogy igyekezett a kínálatba több, a Balatonhoz kapcsolódó filmalkotást is beválogatni, így az idei év legjobb magyar filmjei mellett láthatja majd a közönség a Pogány madonna című klasszikust, a Balatonfüred című kisfilmet és a Filmek a magyar tengerről összeállítást is.

Can Togay, az EKF művészeti és kreatív igazgatója elmondta: „Az Európa Kulturális Fővárosa program első, már a Balatont is érintő eseménye a Filmpiknik. Ennek a könnyed, nyárvégi eseménynek komoly szerepet szánunk, hiszen szeretnénk ha a film, mint művészeti ág újra rátalálna Veszprémre és a Balatonra. A filmes szakma már közel 30 éve nem képviselteti magát a régióban semmilyen nagyobb szakmai, vagy közösségi programmal, ekkor szervezték meg utoljára a Veszprémi Tévétalálkozót. Úgy érezzük, hogy a város és a Balaton atmoszférája ideális egy filmes találkozó számára, ezért is tartjuk örömtelinek, hogy együtt dolgozhatunk ezen a remek eseményen a Nemzeti Filmintézettel. A mozgóképművészet fontos eleme az EKF programnak, szeretnénk minél vonzóbb közeget biztosítanai a magyar filmes szakma és a közönség számára. Tesszük ezt nem utolsósorban infrastrukturális fejlesztésekkel, mint például majdan egy új művészmozi megnyitásával is.”

Végül László Panna, a FOMO egyik fiatal és tehetséges főszereplője így indokolta, miért vállalta szívesen, hogy ő legyen a Veszprém-Balaton Filmpiknik Arca: „A magyar filmek mindig is különleges helyet foglaltak el a szívemben, de főleg az utóbbi néhány évben eszméletlen nagy büszkeséggel tölt el mennyi rangos díjjal lettünk gazdagabbak. A magyar filmek nézésekor mindig azt érzem, hogy egy közösség tagja vagyok, mi magyarok értjük egymás nyelvrendszerét, utalásait,  igazán fontos, hogy olyan filmek készülnek, melyek a saját gyökerünkből nőnek ki.”

A gigabírságok tényén és mértékén túlmenően a döntésekkel kapcsolatban fontos néhány olyan kérdés tisztázása is, amelyek a közeljövő online kereskedelmét és a fogyasztói magatartást meghatározhatják. Jelentős leegyszerűsítéssel ezek két fő csoportra bonthatók: egyrészt mit értünk az online piacterek alatt, másrészt melyek azok a speciális jellemzők, amelyekre a fogyasztóknak figyelemmel kell lenniük, ha itt vásárolnak. Ez utóbbi sajátosságok közül most az ún. agresszív magatartások kihívásait tekintik át röviden a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői, dr. Firniksz Judit LL.M. és dr. Dávid Barbara LL.M. 

Online piacterek

Az online piacterek, platformok, termék- és árösszehasonlításra szakosodott weboldalak, alkalmazások legváltozatosabb formáival találkozhattunk korábban is, azonban a COVID-19 járvány tovább fokozta ezek jelentőségét. A járvány okozta piaci helyzetben számos olyan vállalkozás is kilépett az online térbe, amelynek korábban nem volt ilyen szándéka, vagy halogatta a belépést. Emellett a fogyasztói igény és hajlandóság is megnőtt az interneten elérhető legjobb ajánlatok felkutatására.

Az EU terminológiája az ún. digitális összehasonlító eszközök fogalmával írja le ezt a gazdasági jelenséget, amely megjelenési formájától függetlenül magában foglal minden olyan digitális tartalmat és alkalmazást, amelyet a fogyasztók számára fejlesztenek ki azzal a céllal, hogy a termékek és szolgáltatások összehasonlítását lehetővé tegyék.

A „független” ajánlatok összevetését végző árösszehasonlító honlapoktól kezdve a definíció lefedi azokat az eseteket is, amikor több kereskedő, szolgáltató kínálata közvetlenül egyesül egy fórumon. Az ilyen módon közvetítő szerepet betöltő piacterek – köztük például az utazás- és szállásfoglaló oldalak vagy az e-kereskedelmi platformok – üzemeltetői az összesített kínálatban való eligazodás érdekében alakítanak ki olyan funkciókat, alkalmazásokat, melyek az ott rendelkezésre álló termékek és szolgáltatások összehasonlítását teszik lehetővé. Ezen platformok száma és szerepe a jövőben minden kétséget kizáróan tovább fog növekedni.

Csak itt? Csak most? – Sürgető állítások

Megvizsgálva, hogy a GVH az online piactereket érintő döntéseiben milyen magatartásokat minősített jogsértőnek, találkozunk olyan, korábbról már jól ismert, megtévesztésnek minősülő magatartásokkal, mint az ingyenességre, az árak és kedvezmények mértékére vonatkozó állítások vagy akár a díjakkal és költségekkel kapcsolatos tájékoztatások hiányosságai.

A megtévesztés mellett azonban mind nagyobb hangsúlyt kapnak az ún. agresszív magatartások, azon belül is az ügyleti döntést befolyásoló sürgető üzenetek. A lemaradástól való félelem (szaknyelvben FOMO, mint „fear of missing out”) azok közé a tényezők közé tartozik, amelyek fokozhatják egy kereskedelmi üzenet meggyőző erejét. A sürgető üzenetek megfogalmazásának kiindulópontja ugyanis egyfajta hiány megfogalmazása vagy pedig időben, mennyiségben korlátozott kínálatra történő utalás. Ez egyfajta vélt vagy valós versenyhelyzet kialakítása révén közvetlen hatást gyakorol a fogyasztói döntésekre. A viselkedési közgazdaságtan kutatásai alapján az ún. hiány-torzítás (scarcity bias) folytán a korlátozott számban rendelkezésre álló javakat öntudatlanul is magasabbra értékeljük, mint azokat, melyek korlátlanul rendelkezésre állnak. A hiány, a szűkös elérhetőség üzenete tehát a fogyasztói tájékozódás ellenében hat. Megakadályozhatja ugyanis, hogy a fogyasztó versenytárs online piacterekre is ellátogasson, vagy akár az adott platformon maradva a keresési szempontjainak egyébként megfelelő, további találatokat részletesen megvizsgálja, esetleg közvetlenül is egyeztessen a piactéren megjelenő kereskedővel. A hiány kezelése különösen előtérbe került a COVID-19 járvány időszakában, amikor a fogyasztói társadalomban felnőtt és szocializálódott generációk gyakorlatilag először találkoztak ezzel a jelenséggel egyes alapellátási cikkek és a vírus elleni védőeszközök esetében.

A fogyasztó számára ugyanakkor fontos információ lehet az adott termékek elérhetősége, hiszen esetleg le sem adja egy több termékből álló vásárlásra vonatkozó megrendelését, ha néhány, számára kiemelkedően fontos cikk az adott online piactéren nem érhető el. Megoldandó kérdése ezért az online piacterek jövőjének, hogy az összehasonlítások kontextusában milyen módon tudják objektíven, a hiány-torzítást elkerülve jelezni a rendelkezésre álló mennyiségeket. Hosszú távon ugyanis a fogyasztói bizalom megrendüléséhez vezethetnek például az olyan helyzetek, amikor a fogyasztó a „már csak egy foglalás elérhető a szálláson” üzenettel találkozik, majd a megérkezését követően észleli, hogy az érintett szálláshelyen valójában csupán egyetlen apartman található.

Testreszabott hiányérzet? – Mit tehet a fogyasztóvédelem?

Ahogy a viselkedési közgazdaságtan minél több öntudatlan és tudatalatti viselkedésmintát tár fel, felmerülhet a kérdés, milyen képességekkel és ismeretekkel kell rendelkezniük a fogyasztóknak, hogy valóban a szándékuknak megfelelő döntést hozzák meg. A Booking.com magatartását érintő döntésben a versenyhatóság aláhúzza, hogy a magasabb képzettség nem jelenti az adott piacra, a szállásnyújtásra vonatkozó szakismeretek meglétét és magasabb tudatossági szintet sem, így a tanulással elsajátítható információk mintha nem lennének biztos kapaszkodók az eligazodásban.

A neuromarketingen, valamint a széleskörű adatelemzésen nyugvó, algoritmikus profilalkotáson alapuló kereskedelmi kommunikáció korszakába lépve, a versenyhatósági döntéseket olvasva azonban már az is kérdésesnek tűnik, hogy a fogyasztó tudatában van-e saját ügyleti szándékának és mennyiben tekinthető a szándék a sajátjának. A neuromarketing a marketinghatások elemzése érdekében igyekszik megtalálni a kapcsolatot a fogyasztói viselkedés és a neurális rendszer működése között, hogy ezáltal a marketing ingerek fogyasztókra gyakorolt élettani és érzelmi hatásai jobban megérthetők legyenek. A fogyasztói profilokon alapuló, egyedi, testreszabott ajánlatok pedig igyekeznek a legrövidebb utat megtalálni a reklámzajon át a fogyasztó figyelméhez.

„Ha nem kizárható, hogy a neuromarketing kutatási eredményei alapján megfogalmazott, tudatalatti befolyásolásra alkalmas, képi vagy szöveges reklámüzeneteket generáló algoritmusok hamarabb ismerik fel a fogyasztóról alkotott profilba illeszkedő igényeket, mint ahogy az érintett fogyasztó saját maga érzékelné az igényt, akkor érdekes kérdés, hogy ebbe a folyamatba hol szükséges hatósági eszközökkel beavatkozni” – mondta dr. Firniksz Judit, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal versenyjogi szakértője.

„A közelmúltban közzétett GVH-döntések, így különösen a sürgető állítások egyfajta irányt szabnak a „személyre szabott hiányérzet”-generálásának határai tekintetében, ugyanakkor a döntésekből az is látható, hogy a kérdések egyre kevésbé dönthetők el pusztán a jog és a közgazdaságtan eszközeivel, a pszichológiai és informatikai, data science háttér beható ismerete nélkül. Ez tehát a fogyasztóvédelem jövője: a jog, a közgazdaságtan, a pszichológia és az informatika szempontrendszerének együttes alkalmazása” – tette hozzá dr. Firniksz Judit és dr. Dávid Barbara.

A #kikapcs – Mobil OFF, Élmény ON mozgalom missziója, hogy összefogja hazánk legjobb családbarát tudományos-, szórakoztató-, sport- és turisztikai központjait, hogy közös fellépéssel mutassák meg: élményekből a valódi életben sincs hiány. Addig, amíg valaki megtalálja az egészséges egyensúlyt a valós élmények megélése és a kütyük által szerzett kikapcsolódás öröme között, addig nincsen semmi probléma. Ám a virtuális világ csalóka: észrevétlenül képes rabságban tartani az embert. Egy friss felmérés szerint a magyarok több mint fele a vécére is gyakran mobillal megy, 45 százalékuk ébredés után először a telefonja után nyúl, közel kétharmaduk pedig a mobilját nézegeti elalvás előtt.

A felnőtt generációk számára a tudatos önvizsgálat, míg a fiatalok körében a tudatos digitális tartalomfogyasztásra nevelés elengedhetetlen. Ehhez kíván a #kikapcs mozgalom segítséget nyújtani. Alternatívát a való világban, tudatosságot a tartalomfogyasztásban és a nevelésben. A FOMO – Megosztod és uralkodsz! című film csapatával közös együttműködés és a rendhagyó osztályfőnöki órák sora egy újabb állomás, ahol a mozgalom aktív párbeszédet alakíthat ki az érintett korosztállyal a témában.

Hartung Attila filmjének fiatal főszereplői olyan helyzetekbe keverednek, amik nemcsak a mindennapok látleletét adják át a nézőknek, hanem súlyos és komoly kérdéseket is felvetnek a digitális technológia, az emberi kapcsolatok, a felelősség és a következmények tekintetében. „A rendhagyó osztályfőnöki órán résztvevő diákok nyitottak voltak, izgalmas beszélgetések alakultak ki köztük és a film szereplői között. Itt három generáció találkozott, a gimnazisták, a film szereplői, akik pár évvel idősebbek, és mi. Egyértelművé vált, hogy vannak problémák, amit minden generáció máshogy fogalmaznak meg, máshogy él át, de az összegzés azt bizonyítja, hogy az online bántalmazás mindenkinek ugyanúgy fáj, mindenkit ugyanúgy érint” – fejtette ki Villányi Gergő, a foglalkozásokat vezető pszichológus.

Szántó Mónika, a mozgalom egyik alapítója elárulta, azzal, hogy két éve kimondták, mobil off, látszólag szembementek minden jelenlegi trenddel, pedig a digitalizáció helyes mederbe terelése sohasem volt annyira aktuális téma, mint most. „Nem vagyok technológiaellenes, sőt, imádom, hogy egy világkönyvtár elfér a zsebemben, de fontos, hogy a klasszikus emberi kapcsolatok fontosságát se tévesszük szem elől. Számomra ez a mozgalom egyfajta küldetés, ami ráébresztett arra, hogy az egyéni példamutatásnak mekkora szerepe van. Anyaként szeretném megvédeni a gyermekeimet és törekedni arra, hogy a közösség erejével együtt őrizzük meg alapvető emberi értékeinket” – fűzte hozzá az alapító. A #kikapcs – Mobil OFF, Élmény ON mozgalom a rendhagyó osztályfőnöki órák mellett továbbra is számos közösségi eseményen képviseli magát, és negyedévente ingyenes, nyomtatott kiadvánnyal jelentkezik.