A véleményvezéreknek vagy divatosabb nevükön az influencereknek is ugyanazokat a szabályokat kell betartaniuk, mint bármelyik más, hirdetést közzétevő piaci szereplőnek. A meglehetősen régóta hatályos törvény mindenkire vonatkozik és egyértelműen fogalmaz: tilos szerkesztői tartalomnak álcázott reklámot, hétköznapi nyelven burkolt reklámot közzétenni. Ha az influencer bárminemű ellenszolgáltatást (terméket, szolgáltatást, pénzt) kap, akkor ezt egyértelműen és jól megkülönböztethető módon jeleznie kell. Ezt a kötelezettséget a reklám közzétételének helyétől függetlenül teljesíteni kell, tehát teljesen mindegy, hogy a szóban forgó hirdetés egy közösségi médiában megjelenő poszt vagy éppen egy rövid videó formájában jut-e el a közönséghez.

„Hogy ennek a kötelezettségnek, ki és hogyan tesz eleget, az a kreativitásától is függ. A fogyasztóknak szóló tájékoztatást bele lehet szőni a videós tartalomba, meg lehet jeleníteni vizuális elemekkel, de a legelterjedtebbnek világszerte a hashtaggel ellátott jelzések (#reklám, #támogatotttartalom, #fizetetthirdetés) számítanak. A lényeg, hogy egyértelműen kiderüljön, ha a tartalom mögött üzleti kapcsolat áll. Egy #köszönöm, vagy önmagában a hirdető honlapjának linkje tehát nem elegendő” – mondta dr. Zenisek Andrea, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője. Hozzátette: a túlzott kreativitás is visszaüthet, hiszen mondjuk kéttucatnyi hashtaggel ellátott kifejezés közé elrejteni az előírt tájékoztatást nem túl szerencsés. A törvény e tekintetben is világosan fogalmaz: a fogyasztó számára észlelhető módon kell közölni, ha egy tartalom mögött hirdető áll.

„A jogszabály meghatároz bizonyos piaci magatartásformákat, amelyek tiltottak. Ez az úgynevezett feketelistás tényállás. Ha a hatóság ezek közül észleli valamelyiket, mindegy, hogy a reklámnak van-e hatása a fogyasztókra vagy sem, eljárást indíthat. Ilyen tiltott magatartás a szerkesztői tartalomnak álcázott reklám közzététele is” – magyarázza dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csapatának vezetője. Mint mondta, nem magyar specialitásról van szó, Európában és az Egyesült Államokban ugyanúgy tilos ez a magatartás és a fogyasztóvédelmi és versenyhatóságok szigorúan fel is lépnek ellene. Ez Miks Anna szerint rendjén is van, hiszen egyes felmérések szerint a 10-15 éves korosztály 92 százaléka, a 15 év felettieknek pedig a 83 százaléka követ legalább egy influencert. A véleményvezérek tevékenysége tehát igen elterjedt, felelősségük óriási, ezért jó dolog, hogy a burkolt reklámok ügye napirenden van.

A magyar versenyhatóság egyébként még 2016 végén indított eljárásokat a legnépszerűbb hazai véleményvezérek tevékenységével kapcsolatban, miután érzékelte, hogy az influencerek – valószínűleg tájékozatlanságból, felkészületlenségből ugyan, de – gyakorta megtévesztik a fogyasztókat. Az eddigi eljárások végül az érintettek kötelezettségvállalásával, bírság kiszabása nélkül zárultak.

A hirdetők vállalták például, hogy a jövőbeni szerződéskötéseik során következetesen és hangsúlyosan felhívják az üzleti partnereik figyelmét a fogyasztóvédelmi jogszabályok és iránymutatások fokozott betartására, valamennyi jövőbeni marketing tárgyú szerződésükben rögzítik a fizetett tartalmak megfelelő megjelenítésének kötelezettségét, az influencer-reklámozás szabályaival kapcsolatban edukációs célú előadásokat tartanak és posztokat tesznek közzé, illetve a reklámozás során  az előírásoknak megfelelően jelzik, ha fizetett hirdetések jelennek meg. A tájékoztató kampányba maguk a véleményvezérek is bekapcsolódtak, jelentős mértékben javítva ezzel annak hatékonyságát. A versenyhivatal nemrégiben utóvizsgálatokkal ellenőrizte is a vállalásokat és ha valamelyik érintett nem teljesítette azokat, akkor bírságot rótt ki. A téma így került újra napirendre.

„Az edukáció sokszor jobban segít egy-egy piaci probléma megoldásában, mint a bírság. Ám mivel az influencerek által közzétett szerkesztői tartalomnak álcázott reklámok ügye és az ilyen gyakorlatokkal kapcsolatos elvárások széles körben ismertté váltak, a türelmi időnek vége. Ha ismét jogsértést tapasztalunk, az eljárásunk nagy valószínűséggel bírság kiszabásával zárul majd” – figyelmeztetett Zenisek Andrea. A GVH Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője szerint a szerkesztői tartalomnak álcázott reklámok esetén az influencer nem menthető fel a szabályok nem ismerete alól, ám fontos kiemelni a hirdetők és az ügynökségek felelősségét a jogszerű reklámozásban. Alapvetően az ő érdekük lenne, hogy elmagyarázzák a véleményvezéreknek, mit tehetnek és mit nem.

„A burkolt reklámokkal kapcsolatos jogsértés 3 év alatt évül el. Ha egy influencer most kap észbe és utólag a jogszabályoknak megfelelően módosítja az általa korábban közzétett tartalmakat, azzal a jogsértést nem tudja meg nem történtté tenni, de a GVH által indított későbbi eljárásban ez az utólagos korrekció lehet enyhítő körülmény” – véli Miks Anna. A Deloitte Legal ügyvédje szerint a jogsértések elkerülése érdekében rendkívül fontos, hogy az ügynökségek fogyasztóvédelmi megfelelési programot alkalmazzanak, esetleg egy-egy kampány előtt kikérjék a versenyhatóság szempontjait ismerő jogász

A kutatásból kiderül, hogy az influencerek hitelessége ma már vetekszik a családéval, és fej fej mellett van a tanárokhoz képest is. Az influencervilág által leginkább érintett 14–18 éves válaszadók döntően az Instagramon (87%) és a YouTube-on (88%) követik figyelemmel kedvenc influencereiket. A TikTok azonban gyorsan nő, a legfiatalabb korosztály válaszadónak 33%-a van itt is jelen. A megkérdezett tizenévesek 12%-a figyeli a SnapChaten a kedvelt véleményvezérét, míg a blogokon és a Twitchen csak 7%. A Facebook is csökkenő arányban van jelen (19%) a tinédzserek életében, már a TikTok is jócskán megelőzi.

A felmérés szerint a megkérdezettek többnyire 3-10 hazai és külföldi influencert követnek, 47%-uk rendszeresen. Sokan akár napi 1-1,5 órát, átlagban mintegy 30-45 percet töltenek kedvenc influencerük követésével, és legtöbbjük szerint ez a jövőben sem fog változni, függetlenül attól, hogy melyik közösségi portálon követik az adott személyt.

Az influencer reklámok nem elég kreatívak

A kutatást kitöltők körülbelül 90%-a egyből észreveszi, ha reklámot lát az általa használt online felületeken, és hasonló arányban el is fogadják, ha influencerek terméket vagy szolgáltatást népszerűsítenek.

A megkérdezettek 61%-a viszont egyáltalán nem vagy csak homályosan emlékszik olyan termékre vagy szolgáltatásra, amelyet az elmúlt 30 napban egy általa követett influencer reklámozott. Azok számára, akik tudtak konkrét példát is mondani, a leginkább emlékezetes márkák a FOREO és a PEPSI voltak.

Mi alapján követünk egy influencert?

Vajon mi alapján döntik el a fiatalok, hogy követnek-e egy influencert? A megkérdezettek szerint kiemelten fontos, hogy szórakoztató legyen, 74 % szerint ez nagyon fontos vagy a legfontosabb szempont, míg az informatív tartalmakat 62% értékeli. Sokaknak példaképet jelentenek az influencerek, és az is fontos, hogy azonosulni tudjanak kedvencükkel (50-50%-ban). Egyeseknek meglepő lehet, de a vonzó külső 60% szerint „nem olyan fontos”, vagy „ugyanolyan fontos, mint a többi” szempont. Unalomból nem követnek szinte senkit, azaz úgy tűnik, a fiataloknak manapság sikerül elfoglalniuk magukat.

A válaszadók közel 60%-a közepesen ismert (20-50 ezer követő), kis rajongótáborral rendelkező (5-20 ezer követő) vagy alig ismert (0-5 ezer követő) influencereket is szívesen követ, azaz az ismert celebritások korántsem egyeduralkodóak.

Nem mindig a legnagyobb rajongótárborral rendelkezők a legemlékezetesebbek

A spontán említett influencerek toplistája érdekes eredményeket hozott, és gyakran nem feltétlenül egyezik meg a legnagyobb követőbázissal bíró véleményvezérek listájával. Például a legtöbben, Viszkok Fruzsit említették, aki a feliratkozók száma szerint a 26. helyen szerepel a magyar youtube-erek ranglistáján, Instagram-követőinek száma szerint pedig a 17. helyen áll. A második legtöbbet említett magyar influencer Szabó Hédi, ismertebb nevén Hédinke, pedig csupán a 137. helyen szerepel a YouTube-követők száma szerinti listán, míg Instagram-rajongótábora a 100. legnagyobb. Bár YouTube-feliratkozók mennyisége alapján egyértelműen tarol a több mint 1 millió követőjével Dancsó Péter, ő „csakˮ a harmadik legtöbbször említett influencer lett.

Még bírják a követők a túl sok reklámot, de ha unalmas a tartalom, nincs bocsánat

A kérdőívet kitöltők több, mint a fele (52%) szerint már túl sok a reklám az influencertérben, viszont egyelőre még nem követik ki a „bűnös” hírességeket. A válaszadók mindössze 15%-át bosszantja annyira a szponzorációs tartalmak növekedése, hogy vele együtt nő a leiratkozási hajlandósága is, viszont több mint 20%-uk egyáltalán nem érzékeli a reklámokat, vagy nem zavarja őket.

A megkérdezettek 70%-a azért iratkozik le egy általa kedvelt influencerről az esetek többségében, mert az elkezd unalmas tartalmakat gyártani. A válaszadók 24%-a olyannyira erősen kötődik kedvenc influencereihez, hogy esetenként egy termék megvásárlása vagy szolgáltatás igénybevétele előtt is megnézi, hogy a kedvenc influencere kedveli-e az adott márkát, viszont 63%-nak még nem jutott eszébe ez a megoldás.

Profi vagy home videó?

A válaszadók legtöbbje, közel 70%-a fontosnak tartja a színvonalas, minőségi tartalomgyártást, de sokan elfogadják, ha a videó minősége változó, ha érdekes a tartalom, sőt, a home videó minőséget sem vetik meg.

Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője szerint a kutatás látványos üzenet a piacnak, mert a tucatkampányok kora lejárt. A verseny nőni fog az influencerek és a márkák között is, a reklámarccá váló influencerekről le fognak iratkozni, mert már sokaknak kezd elege lenni abból, hogy egykoron kedvelt véleményvezérük minden második tartalma szponzorált. Ha valaki valóban emlékezetes kampányokat akar készíteni, akkor szerinte csak minőségi tartalommal, valódi kreativitással és profi kivitelezéssel lehet előrejutni.

Király Zsolt, a Follow Me Agency márkafejlesztési vezetője szerint az influencermárkák szerepe felértékelődik. Már az sem lesz elég, ha jó tartalmakat gyárt az influencer, erős márkává kell válnia annak, aki be akar törni a reklámpiacra.

Fizetni influencereknek?

Vajon hányan fizetnének azért, hogy kedvenc influencerük folytassa eddigi tevékenységeit a közösségi médiában? A válaszadók egyharmada megtenné, sőt, nem kevesen már most is fizetnek kedvenc influencerüknek, de sokan erre nem is gondoltak. A kitöltők 36,5%-a vásárolna meg kedvenc influencere nevével és/vagy arcképével ellátott ajándéktárgyat magának vagy másnak.

A magyar influencerek tarolnak

Nagyrészt a hazai influencerek követése az elterjedt, a válaszadók több mint fele (56 %) csak és kizárólag vagy főleg magyarokért rajong, és csupán 17% az, aki inkább a külföldieket követi, a maradék pedig egyenlő arányban követi az itthoni és a távolabbi influencereket.

A megkérdezettek 40%-a szeretne influencer lenni, és a kérdőív megválaszolói szerint az úgynevezett influencerláz még egy jó darabig tényező lesz a közösségi médiában. Több mint 72% azt a választ adta, hogy nagyon sokáig, de minimum 5-10 évig még biztosan jelen lesznek életünkben az influencerek.

Egy kis bulvár

Vajon a megkérdezettek voltak-e már szerelmesek influencerbe? A legtöbben (közel 69%) úgy vélik, hogy nem, és nem is lesznek, 16,5%-uk nem volt, de véleménye szerint még lehet szerelmes kedvenc influencerébe, 14,5%-uk pedig volt már vagy jelenleg is az. Azaz az influencerek közel ötöde valóban lovebrand.

A kutatásról

A Follow Me Agency által 2019 januárjában és februárjában az ArvaliCom szakmai együttműködésével lebonyolított vizsgálat a teljes magyar lakosság körében nem reprezentatív; online lekérdezéssel készült a Google Forms rendszerén keresztül a kitöltésre irányuló felhívás alapján történő önkéntes részvétel eredményeként. A kérdőívet 727 főt töltötte ki.

A válaszadók demográfiai adatai

Nem: nő 88%, férfi 12%;

Életkor: 66 év feletti 1,3%, 56–65 év közötti 2,1%, 46–55 év közötti 1,5%, 36-45 év közötti 3,2%, 30-35 év közötti 2,7%, 24-29 év közötti 9,5%, 19-23 év közötti 33,7%, 14-18 év közötti 46%;

Lakóhely: 25,3% Budapesten, 27,7% nagyvárosban, 31,4% kisvárosokban és 15,6% egyéb településen él;

Végzettség: 2,2% posztgraduális, 18,7% felsőfokú, 50,7% középfokú, 21,8% általános iskolai végzettségű, 6,6% nincs befejezett általános iskolai végzettsége;

Foglalkozás: 71,2% diák, 2,5% szakmunkás, 1% segédmunkás, 3,9% irodai munkatárs, 5,2% szellemi beosztott munkatárs, 2,2% szakértő, 3,1% középvezető, 1,5% felsővezető, 1,3% munkanélküli, 1,9% nyugdíjas, 5,2% egyéb.

A Follow Me Agency

A Follow Me Influencer Marketing Agency stratégiai megközelítésű influencerkampányokra szakosodott full service kommunikációs ügynökség, prémium influencer szolgáltatásokkal. Saját szoftveres hátterével (IMPULZEN) és BRIN módszerével (Brand Influencer Matching) megtalálja a legmegfelelőbb véleményvezért vagy influencercsapatot a megbízó márkák számára, akikkel lehetőség szerint hosszú távú együttműködést alakít ki. Kreatív tartalmak, hiteles történetek közös megalkotásával maximalizálja a márkaélményt és az emlékezeti hatást a követőkben. Így a hirdetők biztonságos és hatékony kampányokkal mérhetően pozitív eredményeket érnek el, miközben a véleményvezérek és követőik is hiteles tartalmakkal találkoznak.

Az ArvaliCom

Az ArvaliCom full service kommunikációs ügynökség, amely nagyvállalatok PR és online marketing tevékenységét segíti stratégiai és operatív területen, valamint ambiciózus kkv-k kiszervezett marketing csapataként tevékenykedik. Mérhető, integrált hazai és nemzetközi kampányai során előszeretettel működik együtt minőségi véleményvezérekkel ügyfelei sikerei érdekében.