A COP15 szerint már egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye, és a Föld felszínének 75%-a jelentősen megváltozott. Mivel az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló erőfeszítések terén nagyobb globális együttműködésre szólít fel, a L’Oréal a saját értékláncán túl is felgyorsítja a biológiai sokféleség iránt régóta fennálló elköteleződését. Az alapon keresztül, amely eddig 22 millió euró értékű projektekre vállalt kötelezettséget, a L’Oréal bizonyított szakértelemmel rendelkező partnerekkel együttműködve támogatja a károsodott területek és mangrovefák regenerálódását, valamint a tengeri területek és erdők helyreállítását.

A projektek kiválasztása olyan kulcsfontosságú kritériumok alapján történt, mint az üzleti modell készenléte, a gazdasági életképesség, valamint a pozitív környezeti és társadalmi hatások:

A NetZero egy francia klímavállalkozás, amely trópusi területeken, például Kamerunban és Brazíliában tevékenykedik, és a légkörből való hosszú távú szén-dioxid-eltávolításra szakosodott mezőgazdasági maradékanyagok bioszénné alakításával. A bioszén stabil, nem szennyező szén, amely a leromlott talajok javítására használható. Az IPCC életképes megoldásként ismeri el, amely évente 1-2 milliárd tonna CO₂-kibocsátás eltávolítására képes a bolygó légköréből.

A ReforesTerra célja 2 000 hektár, legelők által leromlott földterület helyreállítása – az Amazonas egyik legnagyobb kihívása. A projekt a kisgazdákkal együttműködve közvetlenül új fák ültetését és a természetes regenerálódás számára kedvező környezet megteremtését fogja elősegíteni Rondônia alsó Rio Jamari medencéjében, amely a projektterület 75 százalékát teszi ki. A fennmaradó 25 százalékon a projekt keretében stratégiai célú, kis csoportokban történő ültetések révén a vadon élő állatvilágot vonzó, új erdők természetes szaporodását elősegítő fák kerülnek telepítésre. Ez a projekt az egyik legnagyobb erdősítési, újraerdősítési és újratelepítési (ARR) projekt Brazíliában.

A Mangroves.Now közösségi alapú mangrove helyreállítási projekteket fog elősegíteni Délkelet-Ázsia országaiban, például Bangladesben, Indiában és Srí Lankán. Az elmúlt harminc évben ezt a régiót sújtotta leginkább a mangroveerdők kiirtása. A Mangroves.Now a helyi nem kormányzati szervezetekkel közösen finanszírozást biztosít a kisléptékű projektekhez. A cél körülbelül 20 000 hektár korábban leromlott terület helyreállítása és a helyi közösségekkel való méltányos haszonmegosztás.

„A L’Oréal Groupe-nál a környezetvédelmi kötelességünk túlmutat az üzleti tevékenységünkön. Felelősségünk, hogy foglalkozzunk napjaink legégetőbb kihívásaival, mint például a biológiai sokféleség csökkenésével és annak társadalmi és ökológiai hatásaival” – mondta Rachel Barré, a L’Oréal környezetvédelmi vezetés igazgatója. „A Fund for Nature Regeneration fontos eszköze a mindenki számára fenntarthatóbb jövő felé tett erőfeszítéseinknek. Az aláírt új projektekkel az a célunk, hogy segítsük a bolygó biológiai sokféleségének helyreállítását és bőséges ökoszisztémáinak megőrzését.”

„Az értékteremtéssel kapcsolatos elképzelésünk szerint a pénzügyi teljesítmény és a környezeti és társadalmi-gazdasági hatás elválaszthatatlanul összekapcsolódik” – tette hozzá Muriel Atias, a L’Oréal Groupe befektetési igazgatója. „A L’Oréal Fund for Nature Regeneration a magántőkén keresztüli fenntartható értékteremtés katalizátora, amely lehetővé teszi a hosszú távon előnyös környezetvédelmi megoldások felgyorsítását. Hatásbefektetési stratégiánk révén fontos szerepet játszhatunk a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben szakértő helyi partnerekkel.”

Fotó: Lukasz Szmigiel/unsplash.com

A vállalat 2020-ra 20%-kal csökkentette a szén-dioxid kibocsátását, 30%-kal a keletkező hulladék mennyiséget és 40%-kal kevesebb vizet használ fel a 2005-ös bázisévhez viszonyítva. Hulladékcsökkentés terén célja, hogy 2025-re teljes mértékben megszüntesse a saját gyártási folyamatai során keletkezett hulladékképződést – ez a disztribúciós központok 83%-nál már jelenleg is teljesül. Ezzel párhuzamosan 2025-re 95%-ra növelné a termelésen belüli újrahasznosítási rátát, amely a sikeresen újrahasznosított hulladék arányát méri. A termékek csomagolása tekintetében vállalat célkitűzése, hogy 2025-ig a csomagolások 65%-a, míg 2030-ra a felhasznált csomagolóanyagok teljes egészében – beleértve a kartoncsomagolást is – újrahasznosított, újrahasznosítható vagy komposztálható anyagból készüljenek. Ugyanakkor az AVON nehezen lenne elképzelhető az ikonikus katalógus nélkül, így a vállalat számára a papírfelhasználás racionalizálása is évek óta kiemelten fontos terület. Ennek eredménye, hogy 2020-ra a nyomtatott katalógusok és egyéb kiadványok világszert 100%-ban újrahasznosított papírból készülnek – írják.

Az AVON többmilliós Tanácsadói és vásárlói közösségét is a termékeik után keletkezett hulladék felelős kezelésére ösztönzi, a vállalat ugyanis hisz abban, hogy kis odafigyeléssel fogyasztói szinten is hatalmas változásokat érhetünk el, mindennapjaink során is sokat tehetünk környezeti lábnyomunk minimalizálásáért. A vállalat szakértői néhány pontban össze is gyűjtötték számunkra, mire érdemes odafigyelnünk a szépségápolási termékek újrahasznosításának érdekében:

• Műanyag flakon: A samponok, hajbalzsamok, tusfürdők és testápolók műanyag flakonjai a legtöbb esetben újrahasznosíthatók. Kiürülés után mossuk ki alaposan a tubusokat és dobjuk műanyag gyűjtő szemetesbe. Amennyiben pumpás kiszerelést használtunk, a pumpát a háztartási hulladék közé dobhatjuk.
• Aerosol spray: A kiürült aeroszol flakonokat fémként lehet újrahasznosítani. Hajlakkunk vagy dezodorunk flakonjáról távolítsuk el a kioldófejet vagy pumpát és dobjuk az általános hulladékokhoz, a teljesen üres flakont pedig a fémgyűjtő szemetesbe.
• Üveg tárolók: Az üvegpalackok és tárolók (a körömlakkok kivételével) szintén újrahasznosíthatók. Kiürülés és kitisztítás után színes vagy fehér szín szerint válogatva dobhatjuk őket az erre kihelyezett gyűjtőkbe.
• Papírdobozok, katalógusok: Természetesen a szépségápolási termékek papírdobozai és papírbetétjei is újrahasznosíthatók. Távolítsuk el róluk az esetleges műanyag bevonatokat, ragasztót és lapra hajtogatva dobjuk a papírhulladéknak kihelyezett szemetesekbe. Az átlapozott termékkatalógusokat adjuk tovább valaki számára, aki szívesen fogadja, vagy tegyük a papír hulladékok közé.

Mára a vállalatok erkölcsi kötelességévé vált, hogy az úgynevezett körforgásos gazdasági modell elveit szem előtt tartva tervezzék meg termékeik életciklusát, hogy azok hasznos élettartama meghosszabbodjon, illetve átalakítva vagy újrahasznosítva vissza lehessen forgatni anyagaikat a körforgásba.

A Circularity Gap Report alapján azonban a világ sajnos még távol áll az igazán fenntartható működéstől: az éves szinten nagyjából 100 milliárd tonnányi globális anyagfelhasználás csupán 8,6%-a került vissza újrahasznosítva a gazdasági körfolyamatokba tavaly, de jó hír, hogy egyre több cég ismeri fel az átállás előnyeit. A 150 vállalatot vizsgáló Kearney kutatás szerint a körkörös gazdasági modellre áttért vállalatok 70%-a úgy gondolja, termékük ismertebbé vált, 50%-a vallja, hogy elkötelezettebbek lettek vásárlóik, közel harmaduk pedig bevételnövekedésről is beszámolt. Jól látszik tehát, hogy a lakosság is egyre inkább környezettudatos döntéseket hoz.

Ezt igazolja az Every Can Counts mozgalom 14 európai országot vizsgáló reprezentatív felmérése is, amely szerint a COVID-19 hatására a megkérdezettek 91%-a szeretne még többet tenni környezetünk védelméért. A válaszadók kétharmada úgy véli, hogy az újrahasznosítás mindenki számára kötelező, és több mint háromnegyede mindig vagy gyakran gyűjti szelektíven a hulladékot. A magyar válaszadók elköteleződése az átlagnál is erősebbnek mondható, hiszen 95%-uk akar aktívabban cselekedni, ha újrahasznosításról van szó. Ennek ellenére azonban az italos kartondobozok kétharmada még mindig a kommunális szemétgyűjtőkbe kerül (Italos Karton Egyesülés felmérés, 2020), pedig az elmúlt években az Európai Unióban a papír- és hullámkarton csomagolóanyag újrafeldolgozási aránya elérte a 85,8%-ot.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kijárási korlátozások, valamint a rendszeres otthoni munkavégzés miatt az e-kereskedelemben kimagasló forgalomnövekedést tapasztaltunk az elmúlt évben. Az online értékesítés drasztikus növekedésével pedig még több csomagolási hulladék keletkezik, amelyet a háztartásokban felhalmozódó kézbesítő dobozok is jól szemléltetnek. Amerikában például a hullámkarton dobozba csomagolt szállítmányok száma a 2019-es márciusi adatokhoz képest 9%-kal növekedett 2020-ban. Magyarországon is hasonló tendenciák mutatkoznak a pandémia alatt: a kizárólag fenntartható termékeket gyártó Rondo magyarországi gyárában 2020 tavaszán a hét minden napján három műszakban és maximális létszám bevetésével igyekeztek kielégíteni a megrendelői igényeket.

„A fent említett kutatások rámutatnak, hogy a körforgásos gazdaság szerepe még inkább felértékelődött a járvány megjelenése óta. Az optimális terméktervezés mellett azonban azt is fontos kiemelni, hogy mindez csak a megújuló és környezetbarát energiaforrások felhasználásával valósulhat meg. Nálunk, a Rondónál a körkörös gazdaság szemlélete a cég filozófiájának és a mindennapjainknak is fontos része, éppen ezért gyárunk teljes termelésében az újrahasznosított papíralapanyag aránya a 70%-ot is eléri” – mondta Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója.

Csökkent Magyarország károsanyag-kibocsátása is, de nem eléggé

Magyarországon az európai átlagnál sokkal rosszabb légszennyezettség – NO₂, CO₂ – mutató a legfőbb szennyező, a lakossági fűtés, hűtés. A Knauf Insulation szerint ezért is fontos otthonainkat szigetelni, mert az 57 millió tonnás magyar CO₂ kibocsátás 16%-a otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, amelynek 70%-át a nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,5 millió magyar családi ház adja. Egy családi ház szigetelésével akár 40-50%-kal, mintegy fél tonnával is csökkenthetjük egy-egy háztartás károsanyag-kibocsátását, hívta fel a figyelmet a Föld Napja alkalmából a Knauf Insulation.

Ma már szinte csak energiahatékony családi házak épülnek

Bár az elmúlt tíz évben megduplázódott a családi házakra kerülő szigetelések vastagsága, a magyar családi ház állomány 70%-a nem, vagy csak részben szigetelt. A Knauf Insulation adatai szerint, az új, illetve felújított családi házak homlokzatán ma már általános a 15-20 cm vastag hőszigetelés. A javulás egyrészt energiatudatosságunknak, másrészt az év végén életbe lépő közel nulla energia igény előírásának köszönhető. Ez nemcsak a családok pénztárcáját kíméli, hiszen fűtési költségeik akár 50%-kal is csökkenhetnek, hanem 30-40%-kal is növelheti az ingatlanok árát.

2020 után még fontosabb lesz a szigetelés

Épületeink energiahatékonyságának javulása tény, de ezzel még korántsem lehetünk elégedettek, hiszen az unió végső célja az, hogy az új – és a felújított – épületek közel nulla energiaigényűek legyenek, vagyis fűtésükhöz-hűtésükhöz szinte csak megújuló energiaforrást kelljen használni. 2030-ra a tagállamoknak uniós szinten immár nem 30%-os, hanem 32,5%-os energiamegtakarítást kell elérniük, amely csak úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 32 százalékáért felelős épületek fűtési-hűtési célú energiafelhasználását drasztikusan, alig 10 éven belül szinte nullára csökkentjük.

„Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. – A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonnával csökkenthetnénk a CO₂-kibocsátást évente, családi házaink fűtési költségeit pedig akár 40-50%-kal, karbon-lábnyomunkat pedig 6%-kal is csökkenthetnénk, hozzájárulva ezzel a klímaváltozás mérsékléséhez, és a jelenlegi állapot fenntartásához.” – tette hozzá a szakember.

Még mindig túl sokat fogyasztunk!

Az emberiség túlzó fogyasztását lassan már nem bírja el bolygónk. Évről évre hamarabb jön el a Túlfogyasztás Világnapja, amely azt mutatja, hogy az adott évre elhasználtuk a Föld erőforrásait. Az emberek jelenlegi fogyasztásukat tekintve úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésükre. Pedig csak ez az egy bolygónk van, és a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt számunkra többek között termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában. Nem mindegy tehát, hogyan bánunk a természettel, hiszen saját létünk is ettől függ. Nem késő azonban cselekedni!

Mit tehetünk a Földért?

Szigeteljünk, hiszen a világ energiafogyasztásának harmadát az épületek fűtésére és hűtésére fordítjuk. A korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint a jelenleginél is jobb minőségű és megfelelő vastagságú homlokzati szigetelőanyagok alkalmazása a klímavédelemért folytatott küzdelemben még jobban felértékelődik. Ezen felül természetesen még rengeteget tehetünk azért, hogy megóvjuk a bolygónkat. Zöldítsük környezetünket, törekedjünk a „zero waste”-re, használjuk a közösségi közlekedést, félkész, kész helyett együnk friss hazai termékeket, illetve fogyasszunk kevesebb állati eredetű terméket!