Felelős márkákat akarnak

A 45. Föld napja alkalmából kérdezte a világ fogyasztóit a GfK arról, hogy miként viaszonyulnak a környezeti értékekhez. A válaszadók háromnegyede (76%) szerint a cégeknek és márkáiknak környezvédelmi szempontból felelősen kell viselkedniük és kétharmaduk (63%) kifejezetten lelkifurdalást érez, ha nem viselkedik környezetbarát módon, és ezzel összefüggésben olyan termékeket, szolgáltatásokat vesznek, amelyek illeszkednek az értékeikhez.

Eközben mindössze 6 százalék gondolja úgy, hogy a márkáknak nem kell környezeti szempontból felelősen viselkedniük, 14 százalék nem érzi magát bűnösnek, ha vét a környezet ellen, 11 százalék pedig nem igazán figyel arra, hogy az általa vásárolt termékek illeszkednek-e az általuk vallott értékekhez.

Mit jelent ez a márkáknak? Ha bírni akarják az erősödő versenyt, illeszkedniük kell a fogyasztók értékválasztásaihoz, és mindent meg kell tenniük azért, hogy a vásárlók jóérzéssel adják ki rájuk a pénzt.

Kiknek fontosak a zöld márkák?

Összességében a fogyasztók 76 százalékának, ám e téren a nők szigorúbbak (78%), mint a férfiak (75%).

A különböző korcsoportok közül a 30-39 évesek járnak az élen (80%), akiket a 40-49 évesek (78%) és a 60 év felettiek (77%) követnek. Igaz, hogy a fiatalok le vannak némileg maradva, de e körben is magas arányokat mértek: a 15-19 évesek körében 69 százalékot.

Az egyes piacok közül Indiában és Indonéziában viselik az ügyet leginkább a szívükön a fogyasztók, ezek válaszadói 94, illetve 93 százalékban értettek egyet az állítással. A túlvégen a japánok (58%) és a svédek (62%) találhatóak.

Terjed a lelkifurdalás

Ez a kényelmetlen érzés az egyén felelőségvállalását jelzi, és azt, hogy nemcsak másoktól, márkáktól, cégektől, hanem önmaguktól is mind többen várják el a környezetbarát viselkedést a mindennapokban. 63 százalék érzi valamilyen szinten bűnösnek magát, ha nem  környezetbarát módon cselekszik.

E téren megint egy hajszálnyival a nők érzékenyebbek, a korcsoportok közül pedig a 20-39 évesek. A skála másik végén az 50 évnél idősebbek állnak, de körükben is 58 százalékos az arány. Ugyan a 15-19 évesek nem állnak az élen, viszont körükben a legmagasabb az állítással erősen egyetértők aránya (18%).

Az országok közül ismét India és Indonézia vezet, míg az ellenpontot Dél-Korea, Lengyelország és Svédország jelenti.

Értékorientált vásárlás

63 százalék mondta azt, hogy csak olyan termékeket, szolgáltatásokat vesz igénybe, amelyek tükrözik az általa vallott értékeket. Ahogyan megszokhattuk, hajszálnyival a nők érzékenyebbek e téren, mint a férfiak.

Kor szempontból a 30-39 évesek állnak az élen, őket a 20-39 évesek követik, a legkisebb (ám még mindig magas arányt) a legfiatalabbak és a legidősebbek körében mérték.

Nem meglepetés: India és Indonézia az élen, ám utóbbival holtversenyben ott találjuk Ukrajnát. A lista végén Dél-Afrika kullog.

Debrecenben, Egerben, Győrben, Pécsett és Szegeden hozott létre Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Irodákat a GVH. Ezek célja, hogy a GVH tevékenységéről adjanak információt, és versenyügyekben adjanak tanácsot azoknak, akik nem akarnak/tudnak Budapestre utazni ezekért, illetve nem interneteznek.

A közlés szerint további „célja a fogyasztók tájékozottságának, versenyjogi ismereteinek és fogyasztói tudatosságának növelése, ezáltal a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztése.”

Az irodahálózat kiépítésére és működtetésére a GVH nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le, melynek nyertese a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME) lett, amely a PSZÁF pénzügyi tanácsadó irodahálózatának működtetésével már szerzett hasonló tapasztalatot. A FOME az irodahálózatot 2014. június 15-től 2014. december 31-ig működteti, heti 20 órában.