Ez a javulás 10 hónapja a legmagasabb, az iparban és az építőiparban érzékelhető pozitív változásoknak köszönhető, míg a kereskedelmi szektorban enyhe romlás tapasztalható. Az ipari szektorban a rendelésállomány és a termelési kilátások javultak, az építőiparban a rendelésállomány értékelése nőtt, de a foglalkoztatási várakozások óvatosabbá váltak. A kereskedelemben a készletek növekedése és az üzletmenettel való elégedettség csökkenése ellenére a jövőbeli megrendelések iránti optimizmus nőtt. A szolgáltatási szektorban az üzletmenet javult, bár a foglalkoztatási tervek és forgalmi várakozások romlottak.

A foglalkoztatási hajlandóság nem mutatott jelentős változást, az iparban és az üzleti szolgáltatások területén az optimisták, míg az építőiparban a pesszimisták vannak többségben. Az áremelési tervek általánosságban csökkentek, különösen a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban.

A fogyasztói bizalom továbbra is javuló tendenciát mutat, a lakosság a gazdaság és saját pénzügyi helyzetét is kedvezőbben ítéli meg, noha a következő 12 hónapra vonatkozóan a pénzügyi kilátások nem változtak. Az inflációs várakozások nőttek, és a munkanélküliség várható növekedése kapcsán is romlott a helyzetkép, állapította meg a GKI elemzése.

Forrás: Portfolio.hu

A hazai boltok forgalma 1,4 százalékkal emelkedett decemberben az előző hónaphoz képest. Ilyen nagy növekedést nem láttunk 2022 márciusa óta, de akkor is a járvány utáni felpattanás hatása eredményezte a kiugró értéket. Decemberben az üzemanyag-forgalom is jelentősen, 4 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest.

A teljes kiskereskedelem éves bázison mindössze 0,2 százalékkal csökkent, ami 2022 november óta a legjobb adat. A mostani emelkedés mögött is áll egyedi hatás: az üzemanyagár-stopot 2022 decemberében vezették ki, vagyis tavaly decemberben már 12 hónapja tankoltak az emberek a piaci áron. Ez látszik az éves bázisú forgalomban is, ugyanis míg novemberig a benzinkutak jó 20 százalékos mínuszt hoztak össze hónapról hónapra, decemberben már 3,8 százalékos volt a növekedés a kiigazított adatok szerint.

Mindez azt jelenti, hogy bár a kiskereskedelem még mindig nem érte el a járvány előtti szintet, kimozdult a 2021-es szintről, amelyen hosszú idő óta stagnált.

További részletek a Portfolio cikkében.

A 26 földrajzi területen 9370 fogyasztó részvételével végzett felmérés szerint országuk Covid-19 helyzetével kapcsolatban a beoltottak sokkal bizakodóbbak, mint a még be nem oltottak – a legalább részben beoltottak 66%-a optimista, szemben a be nem oltottak 43%-ával. A munkabeosztás is befolyásolta az optimizmus szintjét: az otthonról vagy hibrid formában dolgozók 10 százalékponttal (68%) optimistábbak, mint a nem otthonról dolgozók (58%).

Shopping, szórakozás, utazás: a fogyasztók újra költekeznek

Az optimizmus növekedésével a fogyasztók többet terveznek költeni az otthonon kívüli tevékenységekre, a bolti vásárlástól kezdve a szórakozáson át az utazásig:

• Az üzletben történő vásárlás újra fellendülőben van: a válaszadók mintegy fele (48%) mondta, hogy hetente legalább egyszer ellátogat egy fizikai üzletbe, és közel háromnegyedük (72%) „valószínűleg” felkeres egy bevásárlóközpontot a következő 6 hónapban.
• A fogyasztók többet terveznek költeni élelmiszerekre (41%), divatcikkekre (33%), valamint egészségre és szépségápolásra (30%) is, ami tovább erősíti a gazdasági fellendülést.
• Világszerte a fogyasztók közel egyharmada (31%) tervezi növelni utazásra fordított kiadásait a következő hat hónapban; ennek a fogyasztói csoportnak a 82%-a legalább részben be van oltva.

Mekler Anita, a PwC Magyarország cégtársa szerint bizakodásra ad okot, hogy a fogyasztók egyre optimistábbak. A cégvezetők számára különösen fontos, hogy felismerjék a derűlátást befolyásoló olyan tényezőket, amelyekre ők maguk is hatással lehetnek, mint például a rugalmas munkavégzés vagy a munkavállalói jóllétet elősegítő intézkedések. Az egészséget és a jóllétet elősegítő, támogató munkahelyi szabályok a pandémia elleni védekezésen túl abban is segítenek, hogy a vállalatok új alapokra helyezzék a munkavállalóikkal kialakított bizalmat. A kereskedő cégeknek pedig továbbra is fontos üzenet, hogy bár az utóbbi időben növekedett az üzletekbe visszatérő látogatók száma, az online térben való vásárlás velünk marad és preferált vásárlási mód lesz.

Befolyásoló tényező a fenntarthatóság, de még mindig a legjobb ajánlat a nyerő

A baby boomerek az üzletben történő vásárláson nőttek fel, azonban a felmérés szerint a Z generáció – a felmérésünkben a 18 és 22 év közöttieket jelenti – ugyanolyan valószínűséggel (45%) vásárolt üzletben az elmúlt 12 hónapban, mint a boomerek (44%).

A felmérés azt is megállapította, hogy az online vásárlásban továbbra is a mobileszközökre való átállás figyelhető meg. A válaszadók közel fele (41%) legalább hetente egyszer vásárol okostelefonon keresztül; ez az arány a 2020-as felmérésben 30%, a 2018-as felmérésben 17% volt. Az Y generáció tagjai lelkesen fogadják a mobilos vásárlást: 50%-uk legalább hetente vásárol okostelefonon keresztül.

A fogyasztók minden eddiginél jobban figyelembe veszik a fenntarthatóságot a vásárlási döntéseik során. A válaszadók 52 százaléka állítja, hogy környezetbarátabb, mint hat hónappal ezelőtt. A válaszadók fele (51%) azt is elmondta, hogy vásárlási döntéseiben figyelembe veszi, hogy a termék eredete és az előállítás módja mennyire átlátható, nyomon követhető. A fogyasztók számára azonban még mindig az ár és a kényelem számít a legtöbbet. A válaszadók csaknem 70%-a a legjutányosabb ajánlatot tartja elsődlegesnek, amikor üzletben vagy online vásárol, és több mint fele szerint a hatékony kiszállítás vagy átvétel mindig vagy nagyon gyakran fontos.

A fogyasztók bizalma az adatkezelésen is múlik

A felmérés adatai azt mutatják, hogy minden iparágban tízből több mint egy fogyasztó nem hiszi, hogy a vállalatok hűek az általuk hangoztatott értékekhez vagy hogy betartanák, amit ígérnek. A bizalmatlanság mértéke nagyobb a fiatalabb fogyasztók körében: a Z generációs válaszadók közel harmada (28%) szerint a vállalatok nem minden esetben járnak a jó úton.

A bizalmat befolyásoló egyik legfontosabb tényező az, hogy a vállalatok hogyan használják az adatokat. A válaszadók 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az adatvédelmi gyakorlatok befolyásolják a vállalatba vetett bizalmát, és a globális fogyasztók közel fele (47%) szerint az adataik felhasználása elsődleges fontosságúvá vált számukra. Ezt már sokkal fontosabbnak tartják, mint a személyre szabott ügyfélélményt, ami 22%-on áll. Míg ötből három fogyasztó (59%) úgy véli, hogy az elmúlt hat hónapban jobban védte az adatait, csaknem ugyanennyien (55%) azt is elmondták, hogy nem hajlandóak az adataikat pénzügyi ellentételezésért vagy kedvezményekért cserébe átadni.

A fogyasztók egyre inkább tudatában vannak az adataik erejének. Az ügyfelektől személyes adatokat kérő vállalatoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a biztonságos adatkezelés kritikus fontosságú, és el kell kerülniük, hogy személyre szabott ajánlatokkal túlságosan célzottan keressék meg ügyfeleiket.

„A vállalatoknak újra kell gondolniuk, hogyan hasznosítják a személyes adatokhoz való kiváltságos hozzáférésüket, ami az értéknövelést és a márkájukba vetett bizalom erősítését kell hogy szolgálja” – tette hozzá Mekler Anita.

Hat ponttal 61-re nőtt a magyar fogyasztók bizalmi indexe 2015 harmadik negyedévében. A mostaninál nagyobb mutatót a magyar fogyasztók bizalmi indexe legutóbb 2010 második negyedévében ért el, akkor 65 ponttal, derül ki a Nielsen adataiból.

Az európai bizalom már a harmadik egymás után következő negyedévben nőtt. Harminckét vizsgált ország közül egyik negyedévről a másikra huszonegyben lett nagyobb az index. Így a kontinens átlaga 79 pont után 81-re emelkedett. A világon az index legnagyobb növekedést elért tizenhárom országa közül tizenegy európai. A globális átlag a második negyedévi 96 pont után rekordot jelentő 99-re nőtt. Ez a legnagyobb mutató a Nielsen felmérésének 2005 óta tartó történetében.

Az index három összetevője közül a magyar válaszadók vásárlási kedve nőtt leginkább. A jelenlegi időszakot, figyelembe véve az árakat és saját pénzügyi lehetőségeit a válaszadók 21 százaléka tartja megfelelőnek arra, hogy megvegye, amit szeretne vagy amire szüksége van. Ez az arány az előző negyedévben még alacsonyabb volt, összesen 17 százalék.

A magyarok közül saját személyes pénzügyi kilátásairól a következő tizenkét hónapra vonatkozóan kisebb-nagyobb mértékű pozitív előrejelzést átlag 24 százalék adott, a második negyedévi 22 százalék után.

Javult, ha csak 1 százalékponttal is az index harmadik alkotó elemének mutatója: a munkahelyi kilátásokat jónak a következő tizenkét hónapban a megkérdezettek 14 százaléka látja.

„Globálisan folytatódik a gazdasági bizonytalanság időszaka, és ez megkeverte a bizalom trendjeit. Annak ellenére, hogy az USA-ból különböző gazdasági jelzések érkeznek, a fogyasztók bizalma erősödött és a fogyasztók költése mozgatja a gazdaságot. Európában vegyesebb a bizalom, az ország-specifikus gazdasági körülmények különbségei következtében. Növekvő bizalom jelzi Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban, hogy javul a munkaerő piaca, viszont Oroszországban a bizalom zuhant, mivel hanyatlik a gazdaság. Latin-Amerikában szintén vegyes az összkép, de csökken a bizalom Brazíliában, amely a régió legnagyobb gazdasága” – állapította meg Louise Keely, a Nielsen-csoporthoz tartozó Demand Institute elnöke.

Az IBM és az Econsultancy közös kutatása szerint a marketingesek túlnyomó többsége meg van győződve arról, hogy holisztikus képpel bír az egyedi fogyasztóiról és az egyes fogyasztói szegmensekről,sőt, arról is, hogy kiemelkedő fogyasztói élményt nyújtanak számukra. Azt már csak 47 százalékuk állítja, hogy releváns kommunikációt folytatnának.

Ezzel szemben a fogyasztók szinte egyöntetűen úgy találták, hogy nem kapnak személyre szabott vásárlási élményt (termék, ajánlatok vagy információ vonatkozásában), még a hozzájuk közel álló márkáktól sem. Így például csupán a megkérdezettek 35 százaléka vélte úgy, hogy a kedvenc kiskereskedője „rendszerint releváns” üzenetekkel bombázza, míg az átlagos kereskedő esetében ez az érték 21 százalék. Részint ez lehet az oka annak is, hogy az online vásárlási folyamat gyakran megszakad: az IBM elemzése szerint márciusban már 73,7 százalék volt az „elhagyott kosarak” aránya.

A két tábor közötti meg nem értés egyik oka az innováció hiánya lehet. A marketingeseknek mindössze egyharmada véli úgy, hogy jól össze tudták hangolni az online és offline fogyasztói élményt, miközben a valóság egyre inkább az online keresés és offline vásárlás kettőssége irányába látszik eltolódni. Az IBM Commerce vezetője, Deepak Advani szerint az, hogy a fogyasztók átvették az irányítást, nem feltétlenül veszélyes folyamat. Lehetőséget ad arra is, hogy minden eddiginél jobban megértsük és kiszolgáljuk őket. Olyan mennyiségű csatornaspecifikus viselkedési adat áll már rendelkezésünkre, amellyel – megfelelő marketinginnováció esetén – a szolgáltató a vásárló bizalmi partnerévé válhat ahelyett, hogy feleslegesen zaklatná.

Az Econsultancy amerikai kutatási alelnöke, Stefan Tornquist szavaival „a digitális marketing hátterében álló gondolkodás alapvetően megváltozott. A cél, hogy a megfelelő üzenetet a megfelelő személynek a megfelelő időben juttassuk el, már csak egy része a képnek. A valódi kihívás, hogy a megfelelő élményt nyújtsuk a megfelelő személynek, amikor az számára a leginkább megfelelő. Ennek középpontjában pedig a marketing és a technológia házassága, valamint az egyedi fogyasztói igényeken alapuló innováció iránti elkötelezettség áll.”

A GfK közlése szerint a Komplex Fogyasztói Bizalom Index több mint 1 ponttal emelkedett, az értéke 2014 decemberében 164 pont volt. A Fogyasztói Várakozások Index 2014 utolsó negyedévében szinte nem változott, jelenleg 184,5 ponton áll. Ezen belül a családok reáljövedelem értékének megítélése javult, viszont az ország gazdasági helyzetét illetően negatívak a várakozások rövid távon, azaz 12 hónapra vonatkozóan. A hosszú, 5 évre vonatkozó várakozások tekintetében nincs jelentős változás az előző negyedévhez képest. A Vásárlási Hajlandóság Index értéke közel 3 pontos növekedést követően 2014 decemberében 141,9 ponton állt. A mutató javulásának hátterében az áll, hogy a családok saját anyagi helyzetüket tekintve kicsit bizakodóbbak, a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv ugyanakkor az előző negyedévhez hasonló képet mutat.

„Érdekesen különválik a hosszú távú perspektívák és a családok jelenlegi helyzetének megítélése a fogyasztók szemében. Az emberek sajátosan értékelik a körülöttük lévő környezetet, és míg jelenlegi helyzetükkel szemben belenyugvóan elfogadóak, jövőbeli kilátásaikat negatívan élik meg, vásárlásaik fő mozgatórugója pedig főként az eddig elhalasztott vásárlások szükségessége, ami kedvezőtlen hír a fogyasztás jövőjére vonatkozóan” – mondta el Kozák Ákos, a GfK igazgatója.

Néhány további adat:

• 2014 szeptemberéhez képest 33-ról 38 százalékra nőtt a munkanélküliség növekedésére számítók aránya,
• Nő az árak emelkedésére számítók aránya, ezt decemberben már a lakosság 72 százaléka gondolta így. A válaszadók átlagosan 7%-os növekedésre számítanak a következő 12 hónapban,
• 2014 decemberében minden második megkérdezett az inflációnál kisebb mértékű családi reáljövedelem-növekedésre számított,
• A hitelfelvételi kedv az előző negyedévhez képest nem változott jelentősen,
• A vélemények a megtakarításokról nem változtak az előző negyedévhez képest: 36 százalék a bizonytalanok aránya, 42 százalék szerint érdemes korábban tervezett vásárlásra felhasználni a megtakarításokat, 15 százalék szerint pedig most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni,
• Kis mértékben nőtt a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, 54 százalékra. A lakása eladását mindössze 13 százalék tartja érdemesnek.

Élelmiszerek tévéreklámjára 28 százalékkal többet költöttek a vállalatok idén az első félévben, mint a tavalyi azonos időszakban. Így listaáron (kedvezmények nélkül) mintegy 63 milliárd forintot regisztrált a Nielsen Közönségmérés Kft. A háztartási vegyi áru és kozmetikum tévéreklámjainak listaáras költése 1 százalékkal emelkedett, és megközelíti a 60 milliárd forintot az idei első hat hónapban. Az élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok hazai tévéreklámjai idén az első félévben 2 százalékkal több GRP-t (célcsoport-kontaktust) értek el, mint tavaly január-június között.

A magyarországi televíziós csatornákban sugárzott reklámok közül az idei első félév során a legtöbb GRP-t a „gyógyhatású készítmények” szektor érte el. Utána a „kereskedelem” következik. Az élelmiszer, a háztartási vegyi áru és kozmetikum reklámjaira a teljes televíziós reklámpiac GRP-jának 31 százalékát jutott.

Ha az élelmiszerekhez kapcsolódó tévéreklámok GRP megoszlását nézzük, akkor listavezető az édesség 30 százalékkal; majd a tejtermék következik 16, a szeszes ital pedig 12 százalékkal. Így erre a három termékcsoportra összesen 58 százalék jutott idén január-június között. Édességek közül a legtöbb nézőt a szeletes csokoládé, tejtermékeknél a puding, tejalapú desszert, szeszes italoknál pedig a sör reklámjai érték el.

„Az élelmiszer-kiskereskedelem piacának élénkülését jelzi, hogy a vállalatok aktívabb reklámtevékenysége mellett nőtt idén a boltok forgalma is. A fogyasztók pedig a korábbiakhoz képest kedvezőbben ítélik meg személyes pénzügyi helyzetük és a munkahelyek kilátásait is” – állapítja meg Osztoics Bernadett, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. „Tavaly kezdett emelkedni a Nielsen negyedévenként mért fogyasztói bizalmi indexe. A legutóbbi négy éves időszak rekordját érte el idén a második negyedévben, 56 ponttal. Ha erősödik a fogyasztók bizalma, akkor az általában fél éven belül hat kedvezően a kiskereskedelmi forgalomra. Élelmiszerből legutóbb december-május között értékben is, mennyiségben is 5 százalékkal többet adtak el az élelmiszerboltok, mint a tavalyi hasonló periódusban. Háztartási vegyi áruból és kozmetikumból az idei első félévben értéket tekintve 6, mennyiség szempontjából 2 százalékkal emelkedett a kiskereskedelem bevétele.”

A 2014 első negyedévi 54 pont után a második negyedévben 56 pontot ért el a fogyasztói bizalom index a magyar piacon. Utoljára 2010 utolsó három hónapjában mért a Nielsen ennél magasabb értéket itthon: akkor 59 ponton állt a mutató.

A Nielsen szerint az emelkedés elsősorban a javuló vásárlási kedvnek tudható be. Emellett az előző felméréshez képest többen (15% vs. 12%) látják többé-kevésbé pozitívan személyes pénzügyi helyzetüket a következő tizenkét hónapra vonatkozóan.

Miközben a magyar érték 56-ra emelkedése már jó hír, az európai átlagtól jócskán elmaradunk. Ez utóbbi 2014 második negyedévében 77 pont volt, szemben a megelőző három hónapban mért 75 ponttal.

A harminckét vizsgált európai ország közül egyébként huszonnégyben emelkedett, kettőben változatlan maradt, és csak hatban csökkent a fogyasztói bizalmi index az első negyedévi mutatóhoz viszonyítva.

Közép- és Kelet-Európában Csehországban legnagyobb a fogyasztók bizalma, 76 ponttal. Ezt Románia 73, Szlovákia 72, Lengyelország 71, Bulgária 69, Ukrajna 61, Magyarország 56, Szerbia 51, Horvátország 50 és Szlovénia 49 ponttal követi.

A régiónkat érintő jó hír, hogy az indexek egyetlen negyedév alatt nagyot javultak: 6 százalékponttal a románok, 5-tel az ukránok és a horvátok, 4-gyel pedig a szlovákok esetében.

A pénzügyi válságba került dél-európai régióban Görögországban a fogyasztói bizalmi index 55 pont (+2), Olaszországban 51 (+6), Spanyolországban 62 (+1) pont. Egyedül Portugália 48 pontos, 3 pontos romlást jelző értéke nem bíztató.

„Egyenletesen javulnak a bizalom mutatói Európa egyes részein, és reményt keltően Észak-Amerikában, ami jelzi, hogy magára talál a fejlett országok gazdasága. A gazdaság kitartó fejlődésének szempontjából viszont kulcsfontosságú, hogy a munkaerő piac tovább erősödjön, ami alapvetően lényeges ahhoz, hogy növekedjenek a fogyasztók költései” – mondta Dr. Venkatesh Bala, a Nielsen-csoporthoz tartozó The Cambridge-csoport vezető gazdasági szakértője.

A GfK Digital Connected Consumer 2013-as adatai alapján ugyanakkor a digitalizálódás már elindult: minden ötödik hazai internetező szokott banki ajánlatokat összehasonlítani a neten, minden negyedik pedig biztosításokkal kapcsolatban teszi ugyanezt. Az online felhasználók közel kétharmada vásárolt már biztosítást az interneten, minden negyedik felhasználó pedig szívesebben köt biztosítást a világháló segítségével, mint személyesen vagy telefonon. Online vásárlás során egyre többen élnek az elektronikus fizetés adta lehetőségekkel is, a hazai internetezők több mint ötöde havi rendszerességgel vásárol a világhálón és ennek díját elektronikusan (is) fizeti.

Banki termékek esetében inkább informálódunk a neten

A hazai internetezők többsége ugyanakkor továbbra is a személyes csatornákat preferálja, ha pénzügyi témában kell ügyeket intéznie. Banki területen leginkább az információszerzés, információkeresés esetén nyitottak az ügyfelek az online csatornák iránt. Bankszámlatermék esetén minden harmadik, hiteligénylés vagy megtakarítási termékhez kapcsolódó tájékozódásra minden negyedik internetező keresné fel leginkább valamely banki vagy összehasonlító oldalt, esetleg okostelefonos alkalmazást.

A banki termékek igénylését ennél lényegesen kevesebben szeretnék még online végezni, így a direkt csatornák szerepe még alacsonyabb a szerződési szakaszban. Legnagyobb arányban bankszámlát szeretnének továbbra is a bankfiókban nyitni (tízből legalább heten), de hiteligénylés esetén is az internetezők kétharmada preferálná az ügyintéző személyes közreműködésével. A befektetési alapok, értékpapírok vásárlása, illetve betétlekötés esetén látjuk a legnagyobb nyitottságot az internet alapú csatornák iránt, de ezeknél a tranzakcióknál is csak az internetezők ötöde-hatoda nyitott az online kötésre.

Előnyben részesített ügyintézési csatornák a banki szolgáltatások esetén a 15-59 éves internetezők körében, 2013 (az adatok százalékban kifejezve)

„Az online banki ügyintézés nem csak az ügyfelek kényelmét növeli, hanem a banki szektor számára is a költséghatékony ügyfélkiszolgálás fontos eszköze, jelentős potenciált képvisel a hatékonyság-növelésben. Az ügyfelek többsége azonban még ragaszkodik a személyes csatornákhoz, ennek legfontosabb oka szerintünk, hogy az ügyfelek továbbra is igénylik a személyes tájékoztatást. Ez összefüggésben van a magyar lakosság alacsony szintű pénzügyi ismereteivel, sokan igénylik a termékek bemutatását, az előnyök kiemelését. Emellett sokan félnek attól, hogy olyan hibát vétenek online szerződéskötéskor, amely számukra később jelentős anyagi veszteséget okozhat. Még az olyan interneten könnyen és gyorsan elvégezhető, gyakorlatilag rutinjellegű tranzakciókat sem szívesen végeznék sokan online, mint a betétlekötés vagy a befektetési alapok vásárlása. Ettől függetlenül az online csatornák erősödésére számítunk a jövőben, de a bankfiókoknak és call centereknek bizonyosan kiemelt szerepe lesz az ügyfélkiszolgálásban a következő években is” – mondja Bacher János, a GfK pénzügyi kutatásokért felelős ügyfélkapcsolati igazgatója.

Utasbiztosítást már rutinból kötünk online

A biztosítási termékekhez kötődő online ügyintézési csatornák iránt nyitottabbak az internetezők, de az egyes biztosítási termékek között jelentős különbségek láthatók. Az életbiztosításokkal kapcsolatban információt az internetezők harmada már leginkább az interneten keresztül szeret keresni, ez pedig felértékeli az olyan oldalakat, amelyek az ügyfél számára egyszerűen és érthető módon mutatják be e viszonylag bonyolult termékekre vonatkozó ajánlatokat. A gépjármű-biztosítások terén a legmagasabb az online kötést preferálók aránya: az internetezők több mint harmada az online csatornát választja (azonos arányban a biztosítók oldalán vagy az összehasonlító oldalakon) – ez sokak számára már ismert és begyakorolt kötési mód. Hasonlóan magas az online preferencia az utasbiztosítások esetében is. A személyes ügyfélszolgálaton történő kötéshez az ügyfelek a lakás- és életbiztosításokkal kapcsolatban ragaszkodnak legnagyobb arányban: tízből négyen a biztosító személyes ügyfélszolgálatán szeretnék aláírni lakás- vagy életbiztosításukat, 8 százalék pedig inkább független, pénzügyi tanácsadó közvetítésével.

Az előnyben részesített ügyintézési csatornák biztosítási szolgáltatások esetén a 15-59 éves internetezők körében, 2013 (az adatok százalékban kifejezve)

„Érdekes volt látnunk, hogy az ügyfelek életbiztosítást is a lakásbiztosításhoz hasonló arányban kötnének online, noha az életbiztosítási termékek összetettebbek, nagyobb elköteleződést igényelnek részükről. Nagy kérdés, hogy a biztosítók mennyire lesznek képesek életbiztosítást online értékesíteni, és milyen szerepük lesz ezen a piacon az összehasonlító oldalaknak a jövőben. Bár a kockázati termékek egyszerűbb és könnyebben áttekinthető biztosítások, az ügyfelek tartanak az önálló döntéstől és szerződéstől, ha nagyobb értékű és hosszabb távra szóló pénzügyi termékről van szó. Sokan továbbra is igénylik a tájékoztatást, tanácsadást és a bizalmat sugárzó munkatárs támogatását. Úgy gondoljuk, hogy ez a helyzet még jó ideig nem is fog változni” – emeli ki Bacher János.

A GfK Komplex Fogyasztói Bizalom Index értéke 4 pontnyi emelkedést követően 2014 júniusában 178,2 pontot ért el. A Fogyasztói Várakozások Index értéke több mint két pontnyit mérséklődött 2014 második negyedévében és júniusban 204,5 pontot ért el. A csökkenés elsősorban annak tudható be, hogy romlott mind a háztartások saját anyagi, mind az ország gazdasági helyzetének megítélése – utóbbi esetében főként a hosszú távú, vagyis 5 évre vonatkozó várakozások tekintetében. Ugyanakkor a Vásárlási Hajlandóság Index értéke csaknem 12 pontos növekedéssel jelenleg 148,9 ponton áll.

„A reálgazdaság szereplői és elemzők is arra számítanak, hogy idén megáll a kiskereskedelmi forgalom és a háztartási fogyasztás ezzel szorosan összefüggő visszaesése, majd enyhe emelkedés következhet be. Bár továbbra is alacsony a fogyasztás szintje és sok árufőcsoport esetében nincs valódi volumen-növekedés, a fogyasztók abban bíznak, hogy most már nem kell visszafogniuk költéseiket” – értékelte az adatokat Kozák Ákos, a GfK ügyvezető igazgatója.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2014 júniusában hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben: tízből három lakos számít a munkanélküliség növekedésére, míg 40 százalékuk szerint annak aránya nem fog változni.

Az inflációs várakozások sem változtak számottevően az előző negyedévben mérthez képest: a lakosság túlnyomó része (64 százalék) továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 6 százalékos növekedést valószínűsítenek a következő 12 hónapban.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: a megkérdezettek több mint fele (54 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedést vár, azaz reáljövedelme csökkenését prognosztizálja.

A hitelfelvételi kedv enyhén javult: az első negyedévi 27 százalékhoz képest júniusban a lakosság 21 százaléka gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, mindazonáltal a március 65 százalékkal szemben most 69 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy soha nem venne fel hitelt. Ennek hátterében az áll, hogy a lakosság 24 százaléka a hitelkamatok növekedésére, míg további egyharmaduk azok változatlanságára számít az elkövetkező 12 hónapban.

A megtakarításokról alkotott vélemények lényegesen nem változtak az előző negyedévhez képest, bár csökkent a bizonytalanok aránya: a válaszadók 28 százaléka hezitál annak eldöntésében, hogy egy korábban tervezett vásárlásra felhasználja-e megtakarításait, míg 15 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási berendezést vásárolni.

Nem változott a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya sem: a megkérdezettek 55 százaléka tartja az időt ingatlanértékesítésre alkalmasnak és a lakosság 43 százaléka gondolja jó befektetésnek a lakásvásárlást. Lakása eladását mindössze 9 százalék tartja megfontolandónak jelen piaci körülmények között. A lakásvásárlástól a többséget továbbra is a kedvezőtlen hitelfelvételi lehetőségek tartják vissza, de az ilyen jellegű befektetés ellen szólnak 7 százalék szerint a magas árak, 4 százalék szerint a fenntartási költségek is.