Az évszakok közötti váltás, a frontok és a szélsőséges hőmérsékleti ingadozások valamennyiünk szervezetére hatással vannak életkortól és egészségi állapottól függetlenül. Az őszi időszakban is tomboló nyári hőség kiemelt abból a szempontból, hogy extrém hőmérsékleti különbségek lehetnek akár pár napon belül. Ezzel együtt a páratartalom, valamint a sokak számára megterhelő frontok is kihívás elé állítják szervezetünket, melynek komoly feladatot jelent a megfelelő mértékű alkalmazkodás.

A szervezet munkáját elsősorban úgy könnyíthetjük meg, ha táplálkozásunkra odafigyelünk. Lehetőség szerint fogyasszunk könnyen emészthető, magas víz- és folyadéktartalmú ételeket, például zöldséges fogásokat, különböző leveseket. A nehezebb, zsíros, fűszeres ételeket érdemes kerülni, a szervezet számára ugyanis megterhelőek, ráadásul az elkészítésük is bonyolultabb a nagy melegben. Turmixolással könnyen készíthetünk hideg leveseket, például mediterrán gazpachot vagy uborkalevest. A salátafélék is táplálóbbak, ha darabolt sajtot, kuszkuszt keverünk hozzájuk, de jó megoldások lehetnek a melegebb napokra a margarin alapú zöldségkrémek is.

Az étkezés mellett próbáljunk minél több időt hűvös helyen tölteni, azonban a légkondicionált boltokban, irodában, autóban, vagy akár a saját otthonunkban is kerüljük a közvetlen huzatot és ne vegyük a hőmérsékletet túl alacsonyra, hiszen ez könnyen megfázáshoz vezethet. A túl nagy hőmérséklet-különbség (például az irodából a szabadba lépve) szintén megterheli a szervezetet, így a szívet is, emiatt egy ilyen térből kilépve érdemes pár percig árnyékos levegőn vagy más, köztes térben akklimatizálódni.

Szívegészég a nyári melegben

A szív- és érrendszeri problémákkal élők és az idősek esetében is fokozott megterhelést jelent az extrém meleg, valamint a változékony időjárás. Nagyon fontos, hogy a nyaralások, utazások alkalmával is pontosan betartsuk a kezelőorvos által előírtakat: időben vegyük be a felírt gyógyszereket, kerüljük a túlságosan megerőltető fizikai aktivitást, ne töltsünk túl hosszú időt a tűző napon. Az olyan krónikus betegségek esetében, mint a magas vérnyomás, a szívbetegség vagy a cukorbetegség, érdemes folyamatosan ellenőrizni az állapotunkat, rendszeresen mérni a különböző értékeket (például a vércukorszintet) és gyakrabban konzultálni a kezelőorvossal.

Emellett kerüljük a magas zsírtartalmú ételeket, húsokat és tejtermékeket, helyettük fogyasszunk növényi alternatívákat, zöldségkrémeket, margarint, melyek a megfelelő koleszterin értékek fenntartásához is hozzájárulnak.

Mit fogyasszunk a hőségben?

A nyári hétköznapok során sokan hajlamosak megfeledkezni a folyadékbevitelről. A játék hevében a gyerekek is gyakran elfelejtik, hogy szomjasak, ilyenkor a felnőtteknek kell gondoskodni a frissítőről. A másik kritikus csoport az időseké, akiknek a korral a szomjúságérzete is csökken, így a kánikulában könnyen kiszáradhatnak. Lehetőleg tiszta vizet, ásványvizet, citromos limonádét, gyümölcsökkel főzött, lehűtött teát fogyasszunk, szomjoltásra a cukros üdítők nem ajánlottak. Az italainkat jégkockával is feldobhatjuk, amibe gyümölcsöt, mentát, bazsalikomot fagyasztunk. Jeges italoknál figyeljünk arra, hogy bár a nagy melegben jól tud esni, a torkunk könnyen megfájdulhat tőle.

Ne feledjük, hogy a kánikulában még fontosabb az élelmiszerekkel kapcsolatos higiénia, ezért a könnyen megromló élelmiszereket mindig hűtve tároljuk, és erre a szállítás során is figyeljünk oda. A kinn felejtett, el nem fogyasztott maradékot már ne tegyük el későbbre, valamint a felolvasztott, megolvadt élelmiszert, fagylaltot, és egyéb fagyasztott ételt már semmiképpen se tegyük vissza a fagyasztóba.

1. Ezekből fogyasszunk többet

Bakk Brigitta szerint a szívbetegségek megelőzésének kulcsa – a rendszeres testmozgás mellett – az egészséges étkezés. Érdemes például a mediterrán diétával megismerkedni, és ezen belül is ajánlott néhány élelmiszer, összetevő fogyasztására különösen odafigyelni. Napi 400-600 gramm (4-5 adag) zöldség és gyümölcs fogyasztása ajánlott, nyers és főtt formában egyaránt. Ezek amellett, hogy vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaznak, hozzájárulnak az napi rostbevitel biztosításához is. A bogyós gyümölcsöknek például kiemelendőek magas az antioxidáns-tartalmuk, így preventív hatásuk miatt is ajánlottak.

Emellett fontos a jó minőségű (telítetlen) zsírsavak bevitele is, mert ezzel is csökkenthetjük a sztrók kockázatát. A jó minőségű növényi olajok, például repceolaj, olívaolaj, margarinok fogyasztása is eredményesen javítja a jó és a rossz zsírsavak bevitelének arányát. Például a margarinokban található, magokból nyert magas minőségű olajok értékes Omega 3&6 zsírsavakat tartalmaznak, a változatos, kiegyensúlyozott étrendbe illesztve hozzájárulhat a vér normál koleszterin értékének fenntartásához.

2. Inkább kerüljük el

A fent ajánlott élelmiszerek bevitele mellett fontos bizonyos összetevőket elkerülni, vagy a bevitt mennyiséget csökkenteni. A mérsékelt napi sófogyasztás például bizonyítottan jótékony hatással van a vérnyomás szabályozására. Az ajánlott mennyiség maximum napi 5 gramm (kb. 1 teáskanál) mennyiséget jelent. A különböző késztermékek (sajtok, felvágottak, kenyerek, konzervek) kerülése nagyban hozzájárul a sócsökkentéshez, mivel a sóbevitelünk 80%-a ezekből a gyakran igen magas sótartalmú termékekből származik. A cukorbevitel csökkentése szintén jótékony hatású lehet, hiszen a normál testtömeg megtartásában is segít, ami elengedhetetlen egészségünk megőrzése szempontjából.

3. Egy kis plusz odafigyelés

Az étkezési szokások mellett életmódbeli változásokkal is sokat tehetünk a szív egészségéért. Ilyen például a rendszeres testmozgás, a mentális egyensúly megőrzése, a stresszkezelés, a mérsékelt alkoholfogyasztás, a dohányzás mellőzése, és a normál testtömeg megőrzése. Ezen kívül megelőzési célzattal fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzése. Már 45 éves kor felett érdemes szűrővizsgálatokra járni, főleg ha nagyon stresszes munkát végzünk, illetve rizikót jelentő társbetegségek esetében, mint a magas vérnyomás, vagy a cukorbetegség.

4. A jó példa is sokat segíthet

Mivel az étkezési, életmódbeli szokások gyermekkorban alakulnak ki, érdemes minél korábban elkezdeni foglalkozni a helyes táplálkozással. Ha ekkor egészségtelen szokások alakulnak ki, később ezeket jóval nehezebb lesz majd megváltoztatni. Jó megoldás lehet, ha játékos formában tanítjuk meg a gyerekeknek az egészséges étkezés szabályait, így könnyebben elsajátítják őket – például készíthetünk vidám formákra vágott gyümölcsökből saslikot, vagy színes zöldségekből mártogatóst.  Ilyenkor nagy szerepe van a szülők, rokonok által mutatott példának is, hiszen hiába magyarázzuk a gyereknek, hogy egyen gyümölcsöt, ha mi magunk nem így táplálkozunk.

+1 Mi a helyzet a koleszterinnel?

A szívegészség témájában gyakran merül fel a koleszterin kérdése, azonban a legújabb kutatások szerint az ételekkel bevitt koleszterin mennyisége nem befolyásolja a vér koleszterinszintjét. Az elfogyasztott ételek zsírsavtartalmának összetétele azonban hatással van a koleszterinre, így bizonyos élelmiszereket növényi változatra cserélni is jó megoldás lehet. Az állati eredetű élelmiszerek esetében a telített, vagyis „rossz zsírsavak” nagyobb mennyiségben fordulnak elő, így érdemes ezekből a termékekből a sovány, zsírszegényebb változatokat keresni, vagy növényi alternatívára váltani. Jó példa erre a csökkentett zsírtartalmú szívbarát margarin, növényi rizs főzőkrém tejszín helyett, vagy a hozzáadott cukrot nem tartalmazó növényi tejek, joghurtok.

1. Nincs tele transzzsírsavval

A margarin ellen egyik leggyakrabban felhozott tipikus érv, hogy tele van a szív- és érrendszer egészségére ártalmas transzzsírsavakkal. Magyarországon – a legtöbb európai országot jócskán megelőzve – több mint fél évtizede bevezették azt a szigorú transzzsírsav-rendeletet, amelynek értelmében kizárólag rendkívül alacsony, 2g transzzsírsav/100g zsírtartalom határérték alatti élelmiszerek árusíthatók. Ez nem minden, hiszen ez év áprilisától az EU teljes területén hasonló szabályozás lépett életbe[1]. Ettől függetlenül fontos észben tartani, hogy a transzzsírsavakat a normál étkezésből teljesen nem lehet kiiktatni, mert a hétköznapi sütés-főzés közben is keletkezhetnek, és még a hidegen sajtolt olívaolajban is megtalálhatóak – igaz, csupán elenyésző mennyiségben.

2. Felejtsük el a hidrogénezést!

Az előző pontban említett transzzsírsavak nagy mennyiségben a növényi olajok részleges hidrogénezése, azaz keményítése során keletkeznek. Régen valóban tartalmaztak ilyen keményített növényi olajokat a margarinok, azonban e termékek kenhetőségét már hosszú ideje nem ezek az összetevők, hanem a szobahőmérsékleten is szilárd növényi zsírok, például kókusz- vagy pálmazsír biztosítják. Ha tehát valaki azért nem fogyaszt margarint, mert tart a hidrogénezett olajoktól és a transzzsíroktól, az olyan, mint ha a gőzmozdonyok sűrű fekete füstjétől és a kipattanó szikráktól félve kerülné a vonatutazásokat.

3. Nem is műélelmiszer

Tudományosnak látszó érv a margarinnal szemben, hogy kémiai szempontból hasonló szerkezetű molekulaláncokból áll, mint a műanyagok – ez persze valójában nem jelenti azt, hogy köze lenne hozzájuk. Ahogy ránézésre a víz képlete szinte ugyanaz, mint a hidrogén-peroxidé, úgy bármely, hasonló atomokból, ám eltérő struktúrában felépülő anyaggal kapcsolatban ki lehet jelenteni, hogy csak egy hajszál választja el egy mérgező vagy csak teljesen más tulajdonságú vegyülettől. Ráadásul hogyan lehetne a margarin műélelmiszer, amikor a legfőbb alkotóelemei a teljesen hétköznapi, természetes növényi olajok – jellemzően repce-, lenmag- és napraforgóolaj – és az ivóvíz? Ez az állítás könnyen ellenőrizhető: elég csak megnézni a megújult, 100%-ban természetes összetevőket tartalmazó Rama margarinok dobozán az összetevők listáját. A jó minőségű margarinokat alkotó repce- és lenolaj természetes módon tartalmazza a szervezetünk számára hasznos E-vitamint és omega-3 zsírsavakat, a napraforgóolaj pedig szintén kimagasló E-vitamin-, valamint omega-6 zsírsav tartalma miatt számít kedvező alapanyagnak. Ezek értékes összetevők a kíméletes előállítás folyamán is megmaradnak, hiszen a margaringyártás alapvetően az összetevők hűtés közbeni keverését jelenti.

3+1. Környezetkímélő alternatíva

Mivel a margarin alapvetően növényi alapú élelmiszer, kiválóan beilleszthető a flexitáriánus, vegetáriánus és – egyes termékváltozatok esetében – akár a vegán étrendbe is, ráadásul előállításának környezeti lábnyoma kisebb, mint az állati eredetű alternatíváké. Ha például a tehéntejből készült vajjal hasonlítjuk össze, a növényi olajokból előállított margarinok karbonlábnyoma 70 százalékkal kisebb. Az alapanyagok termesztéséhez szükséges földterület mindössze egyharmada a vaj előállítása során (állattartás, takarmánytermesztés) igénybe vett területnek és csupán feleakkora vízfelhasználással jár, tehát környezetvédelmi szempontból is kedvező választást jelent. Fontos, hogy a többek közt a Rama és a Flora margarinokról ismert Upfield a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO) tagjaként 100%-ban tanúsított forrásból származó pálmaolajat használ fel a termékeihez.

[1] 2021. április 1-től csak olyan élelmiszerek hozhatók forgalomba az Európai Unióban, amelyek esetében az élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége legfeljebb 2 gramm. Ezzel az uniós rendelkezés lényegében követi az Európai Bizottság által 2019-ben jó gyakorlatként elismert, 2014 februárja óta hatályos – az EU-ban egyébként az elsők között bevezetett – magyarországi szabályozást.

Az ízletes ételek készítéséhez szinte elengedhetetlen a zsiradék, ami nem csak lágyabbá teszi a fogások textúráját, de fontos szerepe van a hevítésénél is. Amennyiben inkább a vegetáriánus, flexitáriánus vagy akár laktózmentes étrenddel kísérletezünk, jó hír, hogy az állati eredetű zsiradékokat, így például a vajat bármikor ki lehet váltani növényi alapú margarinokkal. Az azonban nem mindegy, melyik típusú margarint használjuk sütéshez, főzéshez és kenéshez – összeállításunkban most bemutatjuk, mikor mit érdemes választanunk.

Főzéshez

Ideje elfelejteni, hogy csak olajban, zsírban lehet dinsztelni, például a hagymát, hiszen a 60 vagy 70 százalékos, csökkentett zsírtartalmú margarinokat egyaránt használhatjuk főzéshez és pároláshoz is. Ez ráadásul kifejezetten jó megoldás lehet krémlevesek, raguk vagy akár főzelékek készítésekor: a zöldségek a margarinban előbb párolódnak, puhulnak, majd egyenletesen, tejfehérje- és tejcukor-égés nélkül kezdenek el pirulni.

Serpenyős, tepsis sütéshez

A lazább szerkezetű húsokat vagy zöldségeket bátran süthetjük margarinban is. A magasabb, 70 százalék feletti zsírtartalmú margarinok kiválóan használhatóak akár sütőben, például kakukkfüves csirkecombhoz, vagy akár serpenyőben sült natúr halszeletekhez, friss és fagyasztott zöldségekhez, esetleg parázsburgonyához – ez utóbbinál különösen előnyös, hogy a margarin alacsony cukor- és fehérjetartalma miatt nem keletkeznek apró égett gömbök a krumplidarabok felszínén. Ráadásul az ételekkel sült zsiradékot pecsenyelé vagy mártás formájában is felhasználhatjuk, így a maradékról is gondoskodhatunk.

Süteményekhez

A legtöbb süteménynek, tortafélének egyik fő alapanyaga a zsiradék: enélkül szinte elképzelhetetlen egy tészta vagy krém elkészítése. Az omlósabb tésztáknál is érdemes 70 százaléknál magasabb zsírtartalmú margarint választani, ami elkészítés közben – pl. szobahőmérsékleten – jól tartja az állagát, így könnyű dolgozni vele. A sós vagy édes desszertek esetében ezek karaktere határozza meg, milyen típusú zsiradék bizonyul jobb választásnak: míg a fűszeres – például citrusos, kakaós – kelt tészták esetében inkább egy semlegesebb margarin ad teret a többi aromának, addig a croissant-ok vagy sós péksütemények készítésekor a vajas ízű verziók, például a Rama Vajas ízzel nevű termék ajánlható.

Szendvicsekhez

A klasszikus, csökkentett, illetve alacsony zsírtartalmú kenőmargarinok egyaránt remek szendvicshozzávalónak számítanak, köszönhetően annak, hogy a fő összetevőik a növényi olajok és zsírok, amelyek tartalmazzák azokat a létfontosságú zsírsavakat is, amiket a szervezet nem képes magától előállítani. Amennyiben szeretnénk különlegesebb fogásokat készíteni, a margarin kiváló alapja lehet házi kenőkrémeknek: például körözöttnek, tojás, padlizsán, avokádó vagy gomba felhasználásával készült szendvicskrémeknek. Ez nem minden, hiszen remek ízű melegszendvics-krémek is készíthetőek margarinnal.

Laktózmentes/vegán étrendbe beillesztve

Az étrendünk szempontjából is fontos lehet, hogy körültekintően válasszunk zsiradékot. Amennyiben laktózmentes vagy vegán életmódot folytatunk, a margarinnak is illeszkednie kell az étrendünkbe. A Flora Original, Gold, Light és Laktózmentes Rama termékek például száz százalékban növényi alapúak és nem tartalmaznak tejszármazékokat.

Nem jutunk elegendő fehérjéhez?

A jelentős zöldség- és gyümölcsfogyasztás számos pozitív táplálkozás-élettani hatással jár, azonban minél többféle élelmiszert zár ki az adott étrend, bizonyos tápanyagok tekintetében annál nagyobb az alultápláltság kialakulásának rizikója. Ilyen kritikus tápanyagnak számítanak például a fehérjék. A tudatos élelmiszerkiválasztással és a változatossággal azonban sokat lehet segíteni: a rendszeresen, nagyobb mennyiségben fogyasztott hüvelyesek, szójatermékek, olajos magvak és gabonafélék például biztosíthatják a megfelelő fehérjebevitelt.

Hiánybetegségeket okozhat a növényi étrend?

Az egyes tengeri halak és azok olajaiban megtalálható omega-3 zsírsavak az agy, a retina és a sejtmembránok fejlődéséhez és működéséhez szükségesek, valamint csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is. Szerencsére azonban ezt a vegán és vegetáriánus étrend részeként is bevihetjük a szervezetünkbe: az egyes növényi olajok, például a repce- és lenmagolaj – amely a minőségi margarinok, köztük a Flora termékek fontos összetevője – szintén kiváló omega-3-forrást jelentenek, ráadásul E-vitamin tartalmuk miatt is hasznos összetevőnek számítanak. A növényi olajok további nagy előnye az állati eredetű zsiradékokkal szemben, hogy telítetlen zsírsavakban gazdagok, amelyek segítenek megőrizni a szív és az érrendszer egészségét.

Rengeteg földterület kell a növénytermesztéshez?

A hús előállítása – különösen a marhahúsé – minden más élelmiszernél nagyobb földterület- és vízhasználattal jár. Bár a tejipar környezeti lábnyoma kisebb, mint a hústermelésé, ám így is igaz, hogy a növényi olajokból előállított margarinok karbonlábnyoma 70 százalékkal kisebb, mint a tehéntejből készült vajé. Az alapanyagok termesztéséhez szükséges földterület mindössze egyharmada a vaj előállítása során (állattartás, takarmánytermesztés) igénybe vett területnek és csupán feleakkora vízfelhasználással jár.

Vega étrend = zöld étrend?

A valóságban az a helyzet, hogy nem minden növényi alapú étrend tekinthető egyformán szerény környezeti lábnyomúnak: ez erősen függ attól, hogy hol és milyen körülmények között termesztették.  Sajnos ez az igen népszerű avokádóra és kesudióra fokozottan igaz. Az előbbi részben azért nem tekinthető igazán környezettudatos választásnak, mert egyetlen darab avokádó előállításához 140-272 liter víz szükséges, miközben az ültetvények sokszor igen vízhiányos területeken találhatóak (például Mexikóban), másrészt távoli területekről szállítják ide, gyakran légi úton. A kesudió még az avokádónál is vízigényesebb: egyetlen kilogramm kesudióbél megtermeléséhez több mint négy köbméter vízre van szükség. Épp ezért, ha szeretnénk növelni a növényi élelmiszerek arányát az étrendünkben, figyeljünk arra is, hogy lehetőleg a közelben és etikus módon termesztett, szezonális zöldségeket, gyümölcsöket vásároljunk. Hazánkban például most van az eper és a cseresznye szezonja, de egész évben jó választás lehet a lencse vagy a dió.

A 74 szakmai szervezet összefogásával, Európai Uniós irányelvek alapján megvalósuló szűrőprogram keretében 2020-ig további több százezer magyar vehet részt az ingyenes vizsgálatokon. A kezdeményezés első nyolc évének eredményeit a IX. Népegészségügyi Konferencián értékelték. A tudományos tanácskozás keretében Dankovics Gergely, a program igazgatója emléklapot adott át a szűrőprogram egyik első Arany fokozatú főtámogatója, a Flora pro.activ képviselőjének, Kós Nikolettnek, az Unilever kategóriamenedzserének – áll az Unilever közleményében.

Idén és jövőre a Megelőzés éve 2018–2019 néven futó programban mérik fel a magyarok egészségi állapotát, a következő három évben több százezren vehetnek részt a kezdeményezésben. A programban az országot járó szűrőkamionban nemcsak komplex, azonnali eredményt adó egészségügyi állapotfelmérésre nyílik mód, de az érdeklődők megtanulhatják az újraélesztés és az elsősegélynyújtás technikáit is. Emellett anatómiai bemutató, a virtuális valóság eszközeivel bemutatott emberi test, illetve életmód-tanácsadás várja a szűrőkamion látogatóit, akik szakértői segítséget is kaphatnak, ha leszoknának a dohányzásról, ha egészségesebben táplálkoznának, vagy ha éppen a számukra leginkább megfelelő sportot keresik.

A program elmúlt nyolc évének adatai alapján a magyar lakosság egészségügyi kockázatai jóval magasabbak az uniós átlagnál, a szív- és érrendszeri betegségek pedig vezető haláloknak számítanak. Az Unilever, a Flora margarinok gyártójaként, a kezdetektől támogatja a komplex szűrőprogramot, különösen a népbetegségnek számító szív- és érrendszeri elváltozások korai felismerése érdekében.

A Flora nem csak finom, hanem szívbarát is. A Flora margarinok napraforgó-, lenmag- és repceolajokból készülnek, melyek természetes módon tartalmaznak Omega-3 és -6 zsírsavakat. Az Omega-3 (alfa-linolénsav, ALA) és az Omega-6 (linolsav, LA) zsírsavak változatos, kiegyensúlyozott étrendbe illesztve hozzájárulnak a vér normál koleszterin értékének fenntartásához. A Flora pro.activ margarin fogyasztása – a benne található hozzáadott növényi szterineknek köszönhetően – klinikai vizsgálatokkal igazoltan csökkenti a koleszterinszintet. A magas koleszterinszint kockázati tényező a szívkoszorúér-betegség kialakulásában. A Flora pro.activ margarinban található hozzáadott növényi szterin természetes formájában zöldségekben és gyümölcsökben, illetve olajos magvakban található meg. A magas koleszterinszint csökkentéshez napi 1,5–2,4 gramm szterin rendszeres fogyasztását ajánlják a szakértők – ez a mennyiség körülbelül 150 darab almában, vagy 30 gramm Flora pro.activ margarinban található meg. A betegségnek több kockázati tényezője is van, és a kockázati tényezők egyikének megváltoztatása nem feltétlenül eredményez kedvező hatást önmagában – írják.

Az FMCG-óriás eladná 6 milliárd euró értékű margarin-üzletágát, amely olyan márkákat tartalmaz, mint a Flora és a Stork.

A margarinüzletágat magas nyereségtartalmú, de hanyatlóban lévő szegmensnek tekintik, amelyet „más cég jobban tudna üzemeltetni”. A Unilever stratégiája áttekintése kapcsán több fontos változást is bejelentett: ötmilliárd euró értékben vásárolnának vissza saját részvényeket és az is felmerült, hogy a hagyományos kettős tőzsdei regisztrációjukat – az Egyesült Királyságban és Hollandiában – megszüntessék.

A lépéseket néhány héttel azt követően jelentették be, hogy sikeresen elhárították a Kraft Heinz 143 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatát, a hatékonyság növelésére vonatkozó részvényesi elvárások viszont nem változtak. Paul Polman vezérigazgató 2020-ra 20 százalékos nyereséghányadot irányzott elő.

A költségcsökkentési törekvések a marketingtevékenységet is érintik majd: zéró bázisú tervezést vezetnek be, 30 százalékkal kevesebb reklámfilmet forgatnának és megfeleznék a szerződött kreatív ügynökségek jelenlegi 3000-es számát is.

(Forrás: Warc)

„Rengeteget tanultunk a Fenntarthatósági Tervünk 3 évvel ezelőtti elindítása óta. 2013 eredményes év volt. Azon célok teljesítésében, amelyekre közvetlen ráhatásunk van, kiváló eredményeket értünk el. Tervünknek köszönhetően csökkentjük a kockázatokat, pénzt takarítunk meg, amit innovációra fordíthatunk. Azok a márkák, amelyek a fenntartható életmód üzleti modelljére épülnek, mint például a Dove, a Lifebouy, a Pureit és a Domestos, jól teljesítenek” – mondja Paul Polman, az Unilever elnöke.

Az egészség és jólét javítását célzó vállalások eredményeként az Unilever 303 millió embert ért el 2013-ban. Míg 2010-ben a Terv indulásakor a mezőgazdasági nyersanyagok csupán 14 százaléka származott fenntartható forrásból, addig ez az arány 48 százalékra emelkedett 2013 végére. Az emberek megélhetését segítő programoknak köszönhetően 570 ezer kistermelő működését segítették az elmúlt évben.
A Fenntarthatósági Terv továbbfejlesztéseként újabb célkitűzéseket is megfogalmazott a vállalat. Ilyen új kötelezettségvállalás a méltányos foglalkoztatás megteremtése a teljes ellátási láncon belül, a nők lehetőségeinek kiterjesztése, valamint a befogadó üzleti modell kialakítása, amelyben nagyobb szerepet kapnak a kistermelők és a fiatal vállalkozók.

A globális Fenntarthatósági Tervben megfogalmazott célkitűzések a vállalat magyarországi működését is meghatározzák. „Magyarországon is folyamatosan azon dolgozunk, hogy a globális Fenntarthatósági Tervben megfogalmazott célkitűzések határidőre teljesüljenek. Köszönhetően annak, hogy céljaink megvalósításába vevőinket, beszállítóinkat és munkavállalóinkat is érdekelté tettük, az eredmények is látványosak” – mondja Gyenes András, az Unilever Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

Az Unilever hazai programjai különösen a társadalmi programok – influenzafertőzés elleni kampány, keringési rendellenességek megelőzése (Flora), a női önbecsülés javítás (Dove) – tekintetében eredményesek, de a környezetterhelés csökkentését célzó vállalások tekintetében is eredményes évet zárt a vállalat.

(Fénykép: Unilever Sustainable Living)