A közép- és kelet-európai térségben tavaly 46 161 fizetésképtelenségi eljárás indult, ami az előző évhez (46 043) képest gyakorlatilag stagnálást jelent. A kedvező eredmény több tényezővel, köztük az infláció mérséklődésével, a kamatkörnyezet fokozatos enyhülésével, az energiapiacok stabilizálódásával, valamint a bérköltségekre nehezedő nyomás csökkenésével magyarázható. Így a vállalatok jövedelmezősége is javult a Coface nemzetközi hitelbiztosító friss elemzése szerint, amely a régiós piacokat vizsgálta a fizetésképtelenségi kockázatok szempontjából.

A részletes kép jóval árnyaltabb

Mateusz Dadej, a Coface regionális közgazdásza az eredményeket kommentálva azt mondta, hogy bár az összkép első látásra kedvező, a pozitív makrogazdasági fejlemények ugyanakkor nem eredményeztek egységes vállalati fellendülést a régió egészében.

„A főbb mutatók stabilizációra utalnak, ugyanakkor az alapfolyamatok ennél lényegesen összetettebb képet mutatnak. Az országok közötti eltérések tovább erősödnek, miközben a fizetésképtelenségi trendeket egyre inkább a nemzeti sajátosságok határozzák meg: így többek között a szabályozási környezet, a fiskális politika alakulása, valamint a külső keresletnek való kitettség mértéke” – tette hozzá.

Az országok szintjén 2025-ben markánsan eltérő tendenciák bontakoztak ki a fizetésképtelenségi eljárásokat nézve a közép- és kelet-európai régióban. Míg egyes gazdaságokban két számjegyű csökkenés volt megfigyelhető, addig más országokban hasonló mértékű növekedést regisztráltak.

Lengyelország szerepelt a legrosszabbul, hiszen 17,8 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma egy év alatt. A Coface szakértői szerint ez a jelentős növekedés elsősorban az átszervezési eljárások egyre szélesebb körű alkalmazásának tudható be, és nem a gazdasági aktivitás hirtelen romlását tükrözi. Nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma Szlovéniában is, mégpedig 12,9 százalékkal. Szerbiában ezzel párhuzamosan 9,6, Csehországban 8,7, Romániában pedig 3,8 százalékos emelkedés következett be. Ezekben az országokban a fiskális szigorítások, a politikai bizonytalanság, a visszafogott külső kereslet, valamint a fizetési fegyelem romlása együttesen járult hozzá a fizetésképtelenségi eljárások számának növekedéséhez.

Az említett országokkal szemben Horvátországban 18,6, Szlovákiában 14,5, Litvániában 13, Lettországban 7,4, Bulgáriában 6,2, Magyarországon pedig 6,6 százalékkal csökkent a fizetésképtelenségi eljárások száma a Coface-elemzés szerint. Ez a folyamat az érintett piacokon, így a magyar gazdaságban is a korábbi évek kiugró értékeit követő fokozatos normalizálódás jeleként értelmezhető, amely elsősorban az energiaválság hatásainak lecsengéséhez, a szabályozási környezet stabilizálódásához, valamint a pandémia időszakában bevezetett rendkívüli intézkedések fokozatos kivezetéséhez kapcsolódik.

Tartós nyomás a ciklikus ágazatokban

A különböző ágazatokra jellemző fizetésképtelenségi tendenciák a régió egészében egységesebb mintázatot mutattak. A vállalati fizetésképtelenségek legjelentősebb növekedése a feldolgozóiparban, az építőiparban és a szállítmányozási ágazatban volt megfigyelhető, ami e szektorok fokozott érzékenységét tükrözi mind a finanszírozási feltételek alakulására, mind a külső kereslet ingadozásaira.

Bár az alacsonyabb kamatkörnyezet és az infláció mérséklődése átmenetileg enyhítette a vállalatokra nehezedő nyomást, a korlátozott árazási erő, valamint a korábbi költségsokkok elhúzódó hatásai továbbra is jelentős terhet rónak a likviditásra. Ez különösen a kisebb méretű vállalkozások esetében jelent fokozott kockázatot.

Milyenek a kilátások? Az energiapiaci volatilitás újrarendezi a kockázati környezetet

A jelenleg tapasztalható stabilizáció várhatóan nem lesz fenntartható 2026-ban a Coface előrejelzése szerint. A szakértők arra számítanak, hogy a fizetésképtelenségi kockázatok Közép- és Kelet-Európában a következő év során erősödni fognak, mivel egy újabb energiapiaci sokk egyaránt nyomást gyakorol a háztartásokra és a vállalati szektorra. Az olaj- és földgázárak jelentős emelkedése már most is megjelenik a növekvő inputköltségekben, ami számottevően szűkíti a vállalati árréseket. A vállalatok egyre gyakrabban kényszerülnek arra, hogy a költségnövekedés terheit részben belsőleg elnyeljék, részben pedig továbbhárítsák, mindezt egy továbbra is törékeny keresleti környezetben. A régió nettó energiaimportőri pozíciójából fakadóan különösen kitett az energiapiaci kilengéseknek.
Az olyan kockázatmérséklő intézkedések, mint az üzemanyagár-stopok vagy az adóterhek csökkentése, rövid távon hozzájárulhatnak a háztartások költségvetési terheinek enyhítéséhez. Ugyanakkor e lépések jelentős fiskális terhekkel járnak, és egyben azzal a kockázattal is fenyegetnek, hogy kedvezőtlen hatást gyakorolnak az ellátásbiztonságra.

Ezzel párhuzamosan Németországban – a KKE régió legfontosabb kereskedelmi partnerénél – emelkedő fizetésképtelenségi esetek növelik a tovagyűrűző hatások kockázatát, a kereskedelmi kapcsolatokon és az ellátási láncokon keresztül.

„A kilátások között megjelennek támogató tényezők is, többek között az uniós források elérésének felgyorsulása, valamint a külső kereslet várható élénkülése 2026 második felében” – emelte ki Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régióért felelős vezérigazgatója. „Ezek a kedvező tényezők azonban várhatóan nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy teljes mértékben ellensúlyozzák az energiapiaci volatilitásból és a külső környezetből fakadó kockázatokat. Ahogy a működési feltételek ismét szigorodnak, a vállalatok számára kulcsfontosságúvá válik a likviditás tudatos menedzselése, a költségek fegyelmezett kontrollja, valamint a partnerkockázatok következetes kezelése.” A Coface előrejelzése szerint 2026-ban jelentősen növekedhet a vállalati fizetésképtelenségek száma Közép- és Kelet-Európában, mivel az újból felerősödő költségnyomás, a külső gazdasági függőségek és a gazdaságpolitikai bizonytalanság együttesen teszik próbára a régió vállalatainak alkalmazkodóképességét és pénzügyi stabilitását.

Magyarországi kilátások

A 2025 ös adatok alapján Magyarországon a felszámolási eljárások száma ugyan mérséklődött, ám továbbra is tartósan magas szinten maradt. Az eljárások száma közel 7%-kal csökkent az előző évhez képest, ugyanakkor az összkép azt mutatja, hogy a felszámolások száma strukturálisan továbbra is magas, még annak ellenére is, hogy az ágazatok közel kétharmadában visszaesés volt tapasztalható. Az ágazati megoszlás lényegében változatlan maradt: az építőipar, valamint a nagy és kiskereskedelem továbbra is az esetek mintegy felét adja, miközben az aktív vállalkozások számához viszonyított kockázati szintek ezekben az ágazatokban sem csökkentek érdemben.

A felszámolási trendeket nemcsak az ágazati sajátosságok, hanem a vállalatméret tekintetében is széles érintettség jellemezte. 2025-ben több jelentős, nagy árbevételű feldolgozóipari vállalat fizetésképtelensége is rávilágított arra, hogy a pénzügyi nehézségek nem kizárólag a kisebb vagy szerkezetileg gyengébb cégeket érintik. Mindez arra utal, hogy a vállalati kockázatok alakulását egyre inkább a tágabb gazdasági, finanszírozási és üzleti környezet határozza meg.

A Coface szakértői az áprilisi magyar választások eredménye apropóján külön is foglalkoztak a magyar gazdaság helyzetével és kilátásaival.

A hitelbiztosítónál úgy látják, Magyarország új politikai és gazdasági szakaszba lép az áprilisi 12-ei országgyűlési választásokat követően. Érdemi fordulópontot jelenthet az új kormányzás, az Európai Unióval fenntartott kapcsolatrendszer, valamint a befektetői megítélés szempontjából.

A jövőben rövidebb távon a teljes magyar GDP 9,5 százalékának megfelelő, 17-18 milliárd eurós uniós forrásra számíthat a gazdaság, ha Magyarország teljesíti az előírt feltételeket. Ha ezek segítségével tartós fejlődési pályára áll a gazdaság, akkor jelentősen csökkenhetnek a kockázatok. A Coface elemzői szerint további forrásokkal számolhat Magyarország a későbbiekben: az Európai Unió SAFE újrafegyverkezési programja keretében elérhető, kedvező feltételekkel elérhető kondíciójú védelmi hitelekkel együtt Magyarország rövid– és középtávon megközelítőleg 35 milliárd eurónyi pénzügyi forrásból részesülhet. Mindezek a források pedig nagy szerepet játszhatnak abban, hogy tartós fejlődési pályára állhasson a magyar gazdaság és csökkenjenek a kockázatok az üzleti szférában.

A bizonytalanabbá váló tavalyi gazdasági helyzetet jól tükrözi az üzleti szféra finanszírozási helyzete. Magyarországon 2022-ben összesen 8 111 felszámolási eljárás indult, ami majdnem a duplája a 2021-es 4 359 eljárásnak – közölte a Coface, a világ egyik vezető hitelbiztosítója. A számok eltérő időbeli eloszlást mutatnak. Az összes 2022-ben indult eljárás közel hatvan százaléka az év utolsó harmadában kezdődött. Az év első nyolc hónapjában havonta átlagosan 403 eljárás indult, miközben szeptembertől kezdve a több mint kétszeresére emelkedett a felszámolások száma. „Így az idei év egyik nagy kérdése lesz, hogy ez a trend kitart-e és mikorra térhet vissza a korábbi években megszokott havi 400-450 eljárás. A másik fontos kérdés, hogy az új vállalkozások alapítása mennyire tudja kompenzálni a felszámolásokat” – mondta Kiss Henrietta, a Coface Magyarország elemzője.

Rizikós ágazatok

Az elemzés a fizetésképtelenség, ezen keresztül a felszámolás kockázata szempontjából veszi górcső alá a különböző szektorokat. Az ágazatok közül továbbra is az építőipar emelkedik ki a kockázatok szempontjából: messze a legtöbb felszámolást az építőiparban kezdeményezték: ebben a szektorban az elmúlt évben 2 526 eljárás indult szemben az egy évvel korábbi 1 280-nal.

Az autóipari vállalatok körében 795 felszámolást kezdeményeztek 2022-ben, míg 2021-ben csak 324-et. A magyar autóipar nehéz éveken van túl: az ágazatot sújtotta a chiphiány, az beszállítói láncok szakadozása, a beszerzési árak emelkedése és a devizaárfolyamok negatív változása. Az autógyártók a nehézségek miatt kevesebb autót állítottak elő, mint korábban, ám profitjuk jól alakult. Az ágazat igazi vesztesei részben az úgynevezett első körös, általában nemzetközi cégcsoporthoz tartozó, ezáltal védettebb beszállítók, de még inkább a második körös, gyakran önálló alkatrészszállítók – áll a Coface-elemzésben. A háztartások részére végzett szolgáltatások szektorában érdekelt vállalkozások közül 522 cég ellen indult felszámolás 2022-ben, ami 64 százalékos emelkedést jelent. A vegyes termékkörű kereskedelemben 90 százalékkal 485-re, a szállítási szektorban pedig 67 százalékkal 371-re nőtt a felszámolási eljárások száma.

Végletek Magyarországon, egyik oldalon az agráriummal

A legkevésbé veszélyeztetett ágazatok közé tartozik például a bőripar, amelyben tavaly mindössze két felszámolás indult, miközben 2021-ben egyáltalán nem indult eljárás. A bányászatban és az egyéb járműipari szegmensekben érdekelt cégek körében szintén mindössze egy-két felszámolási eljárást kezdeményeztek.

„Szintén kedvező helyzetben van a mezőgazdaság, amely a felszámolási eljárások, így a fizetésképtelenséget tekintve legkevésbé érintett ágazatok közé tartozik. A kockázatok szempontjából az egyik végletet az építőipar jelenti, a másikat pedig az agrárium” – tette hozzá a szakember. Példaként elmondta: A mezőgazdasági termelői árak az elmúlt év első három negyedévében 49 százalékkal nőttek, a költségek 46 százalékkal emelkedtek, főként a folyó kiadások növekedése miatt. Ezek közé tartoztak az ellátási zavarok, az energiaárak emelkedése és a kedvezőtlen időjárás. Ezzel szemben az építőiparban a termelői árak növekedése a 30 százalékot sem érte el, miközben például az ellátási zavarok és az energiaárak kiugró emelkedése ezt az ágazatot is komolyan sújtotta.”

A teljes tanulmány ezen a linken érhető el.

A hitelmoratóriumba a belépés automatikus volt, annak kellett jeleznie a bank felé, aki tovább kívánta fizetni a törlesztőrészleteket. Az első tervek szerint 2020 végéig érvényes könnyítést később június 30-ig, majd szeptember végéig hosszabbították meg.

„A moratórium segítséget jelentett azok számára, akiknek az életében, pénzügyi helyzetében drasztikus változást hozott a pandémiás időszak, azonban sokan kényelmi szempontok miatt maradtak benne, pusztán azért, mert nem intézkedtek az ügyben, hogy hitelüket továbbra is fizethessék. A többség sajnos élvezte a helyzetet, hogy nem kell erre költeni, nem tettek félre, nem képeztek tartalékot a későbbiekre sem” – avatott be Dr. László Gábor pénzügyi szakjogász, tartozásrendezési specialista, a Bankmentor Kft. szakmai vezetője.

Élet a moratórium után

Október 31-után megszűnik az a mesterséges gát, ami eddig útját állta annak, hogy a bankok a nem fizetett kölcsönöket felmondják, így ez a jelenség minden bizonnyal nagy számban fog jelentkezni a következő hónapokban, főként 2022-2023-ban.

Erre enged következtetni az is, hogy 2019-ben, a moratórium előtt időszakban közel 500,000 fizetési meghagyást tartottak számon, azaz ennyi peren kívüli behajtási folyamat futott egyszerre. Az elmúlt két évben ezek száma a minimálisra csökkent, viszont a határidő lejárta után egyszerre fognak újra megjelenni.

„Félreértés ne essék, nem a moratórium miatt fognak bebukni a kölcsönök, a moratórium csupán elfedi a problémás esetek valós mennyiségét. Úgy gondolom, aki fizetésképtelenné vált, helyesen döntött, ha kihasználta a moratórium nyújtotta lehetőséget, aki viszont pusztán kényelemből tett így, az meglátásom szerint hibázott. Egyrészt azért, mert a moratórium lejárta után nehéz lesz újra visszakapcsolódni a hitelfizetésbe, másrészt pedig azért, mert az erőteljes infláció következtében a pénzünk sem ér már annyit, mint két évvel ezelőtt” – hangsúlyozta a szakember.

Ha valami elévült, azt nem lehet behajtani!

Dr. László Gábor arra figyelmeztet, hogy 2022 második felétől jelentős bedőlési hullám indulhat el, amire a banki követeléseket felvásárló, majd saját hatáskörükben behajtó faktorcégek már régóta várnak. Az erre szakosodott vállalkozások a moratórium hatálybalépése óta nem tudnak friss követeléseket vásárolni, működésük bizonytalanná vált, ami arra késztette őket, hogy régi, elévült ügyeket vegyenek elő.

„Az elmúlt két évben megszaporodtak az olyan esetek, amikor egy kölcsön vagy más jellegű tartozás jogi érvényesíthetősége már elévült, a faktorcég mégis jelentkezett az ügyfélnél behajtásra. Akár 17-18 évvel ezelőtti kölcsönöket vagy éppen 8-10 éves közüzemi tartozásokat is felelevenítenek, hiszen valamiből bevételhez kell jutniuk. Ha az adósok tájékozottabbak lennének, ezeket, a bár jogos, de már nem behajtható követeléseket nem tudnák számonkérni rajtuk” – tájékoztatott a pénzügyi szakjogász.

Mindenre van megoldás

A Bankmentor Kft. számos más szolgáltatása mellett nemrégiben vezette be elelévülés előszűrő szolgáltatását, amely abban hivatott segíteni az ügyfeleknek, hogy elévült követelést ne lehessen behajtani rajtuk. Pénzügyi és jogi tanácsot kapnak arra vonatkozóan, hogy a felmerült helyzetben miként tudnak szabályosan, de a saját érdekeiket maximálisan képviselve eljárni.

Emellett jelenlegi banki kölcsöne ügyében is számíthat támogatásra az, aki problémás helyzetbe került, hiszen kiút mindig van, de azt szakértők segítségével könnyebb megtalálni.

„Többféle lehetőség is rendelkezésre áll a gondok súlyosságától függően. Ha a hitel fizetése csak ideiglenesen vált nehézkessé, akkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a kölcsön életben maradjon. Lehet például futamidő hosszabbítást vagy alacsonyabb törlesztőrészleteket kérni, ami segít áthidalni a nehéz időszakot. A bank segítőkészségében bízhatunk, hiszen nem céljuk, hogy növeljék a bedőlt kölcsönállományt” – vázolta Dr. László Gábor.

Ha az adós biztosan tudja, hogy képtelen lesz a hitelét végig fizetni, akkor sincs minden veszve, nem kell, hogy egyből árverezés és a legdrasztikusabb megoldások lebegjenek a szeme előtt.

„Az ügyfélkörünk jelentős része akkor fordul hozzánk, amikor a bank már felmondta a kölcsönszerződését. Ilyenkor a kulcs a megfelelő alkupozíció kialakítása, amely hozzásegít ahhoz, hogy jóval kedvezőbb részletfizetést, a tartozás csökkentését vagy akár teljes elengedését is el tudjuk érni. A célunk az, hogy olyan alkut kössünk, amit az ügyfelünk meg tud fizetni, és mellette nyugodtan is alszik” – zárta gondolatait a tartozásrendezési specialista.

Bár a német gazdaság – amellett, hogy a tavalyi 29,1 milliárd euró értékű export alapján  Magyarország egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere – a legmasszívabb szereplők közé tartozik a globális porondon, a koronavírus-járvány problémákat okozhat ott is – derül ki a Coface hitelbiztosító legújabb elemzéséből, amely a fizetésképtelenségi eljárások alapján vizsgálta a német és a magyar gazdaságot.

Kevés fizetésképtelen cég, de óriási a kárigény

Első látásra jónak tűnnek a friss németországi adatok: annak ellenére, hogy a német gazdaság 2009 óta a legsúlyosabb recessziót könyvelhette el 2020-ban, mindössze 15 840 ottani vállalat vált fizetésképtelenné. Legutóbb 1993-ban volt hasonlóan kevés fizetésképtelen cégre példa, 2019-hez képest ez 15,5 százalékos csökkenést jelent. Ezek a kedvező eredmények az állami támogatásoknak köszönhetőek a Coface elemzői szerint.

A Coface szakértői szerint a fizetésképtelenné vált német cégek számának jelentős csökkenése mellett aggasztó a lehet a tényleges kár mértéke. A német vállalatok fizetésképtelenségéből adódó kárigény – 2019-hez képest drasztikus mértékben – 65 százalékkal 44,1 milliárd euróra növekedett 2020-ban. Hasonlóan magas értékre pedig 2009 óta nem volt példa, amikor a 2008-ban elmélyülő világgazdasági válság vetette vissza a német gazdaságot.

A kárigények eltérően alakultak a különböző német ágazatokban, amelyek közül néhány különösen rossz eredménnyel zárt a múlt évet. Az információs és kommunikációs technológiai (ICT) szektorban éves szinten 2767 százalékkal emelkedett a kárigény az egyik gyógyszer-előjegyzéseket kezelő szereplő (AvP) fizetésképtelensége miatt, amellyel számos gyógyszertár dolgozott. A vendéglátóiparban 383 százalékkal, a kereskedelemi és a kiskereskedelemi szektorban 116 százalékkal, , a pénzügyi és biztosítási ágazatban pedig 124 százalékkal növekedtek.

A magyar szál

A Coface-elemzésből kiderül az is, hogy Magyarország szempontjából az egyik legfontosabb német ágazatban, az autóiparban az állami támogatásokat nem tudta minden szereplő igénybe venni. A dotációhoz ugyanis a társaságoknak bizonyítaniuk kellett a működőképességüket, vagyis azt,  hogy 2019 decemberében még rendben folytatták a tevékenységüket, ám a német fémipar mellett az ottani autóipar 2018 óta problémákkal küzd, ezért több vállalkozás nem tudta teljesíteni az állami támogatáshoz szükséges kritériumokat. Ennek eredményeként a német autóiparban a fizetésképtelenségek száma 32 százalékkal nőtt.

A hitelbiztosító szakértői szerint a németországihoz hasonló folyamatok zajlottak az üzleti szféra fizetésképtelenségi helyzetetét tekintve Magyarországon is. Ez pedig azért különösen fontos, mert két ország közötti gazdasági kapcsolat egyik főszereplője a járműipar, amely a magyar a gazdaság egyik alappillérének tekintendő, mind a foglalkoztatottság, mind a gazdaság teljesítményét figyelembe véve. A  Németországban zajló események így közvetlenül is hatással vannak magyar gazdaság alakulására.

Mi lesz a válságszámlával?

A Coface szakértői szerint egyelőre sem a németországi, sem a magyarországi fizetésképtelenségi adatok nem a valós helyzetet tükrözik. A magyar kormány is próbál a problémák elébe menni, a fizetésképtelenséget megelőző eljárás bevezetésével. Ez a csődeljárás helyett egy hatékonyabb szerkezetátalakítási program lehetne, amely egyébként eddig hiányzott is a magyar jogrendből, de segíthet a bajba jutott vállalatok talpraállításában. Ezen felül kedvező hatással lehet a magyarországi fizetésképtelenségi rátára a hiteltörlesztési moratórium esetleges – akár célzott – meghosszabbítása.

Összességében a Coface elemzői szerint, hiába süllyedt jelentősen Németországban a fizetésképtelenné vált cégek száma a múlt évben, a koronaválság vállalati számláját, azaz a fizetésképtelenné váló vállalatok miatt felmerülő károkat csak ezután kell még megfizetni, ami kockázatot jelent a jövőre nézve.

Fotó: Zachary Kadolph, Unsplash

A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság vállalati csődöket és a fizetésképtelenségi eljárások számának növekedését vetítette előre,  ám a Magyarország fontos kereskedelmi partnerének számító euróövezet, meglepetéssel szolgált. A 2020-as fizetésképtelenségi tényadatok szerint nem romlott a helyzet, ám ez az eredmény csak első látásra tűnik kedvezőnek. Ugyanis még nem látható teljes egészében a járvány  tényleges hatása, többek között a szektorokon átgyűrűző folyamatok miatt – közölte a Coface. A világ egyik vezető hitelbiztosítója által készített kutatás szerint a vállalatok pénzügyi teljesítőképességének várható romlása és a fizetésképtelenségek száma közötti különbség nagyszámú „rejtett fizetésképtelenségre” utal. Azaz sok cég még nem került bajba, sikerült időben kitolniuk a fizetésképtelenséget, ám nem biztos, hogy végérvényesen meg tudják akadályozni: számos olyan vállalat van Európában, amely még nem ment csődbe, de valójában nem működőképes, és a következő időszakban valamilyen fizetésképtelenségi eljárás vár rá.

Helyzetkép Európából – aggodalomra ad okot

A Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi partnerének számító Németországban a fizetésképtelenségi eljárások száma 15 százalékkal csökkent 2020-ban, pedig a járvány miatt korábban a 9 százalékos növekedés is elképzelhető lett volna. Az, hogy növekedés helyett végül csökkenés következett be, elsősorban a fizetésképtelenségi eljárásokra bevezetett ideiglenes moratóriumnak volt köszönhető, amely időt adott arra, hogy a gazdaságösztönző intézkedések beérjenek. A Coface-elemzés azonban rámutat arra is, hogy a járvány előtt már recesszióban lévő német fém- és gépjárműiparban romlott a fizetésképtelenségi helyzet a múlt évben. A hitelbiztosító összefoglalója szerint Franciaországban is egyenetlenül érintette az ágazatokat a koronaválság, ám ennek ellenére a fizetésképtelenségek száma eddig minden szektorban csökkent, beleértve azokat is, amelyek több hónapra leállni kényszerültek. A szakértők úgy látják, hogy a rejtett fizetésképtelenség 22 ezer franciaországi vállalkozást érinthet, és a 2022-ig tartó időszakban derülhet ki, hogy talpon tudnak-e maradni.

Magyarországi helyzet

A Coface-elemzésből kiderül az is, hogy a 2020 és 2021 első negyedévében indult felszámolási, végelszámolási és kényszertörlési eljárások alapján Magyarországon idén az építőipar mellett a szolgáltató szektorban és a kiskereskedelemben érintett cégek számítanak a legrizikósabbnak.

Szintén kockázatos szektor a ruhaipar, ebben az ágazatban egyetlen év alatt közel duplájára nőtt a felszámolási eljárások száma. Az újabb járványkorlátozások miatt pedig még rosszabb lehet a helyzet a következő időszakban. A Coface elemzői szerint ugyanakkor a magyar mezőgazdaság javított a korábbi eredményein, ebben a szektorban ugyanis csökkent az eljárások száma.

Mire lehet most számítani?

Bár a járvány harmadik hulláma miatt rendkívül bizonytalan a gazdasági helyzet szerte Európában, a Coface-elemzés azt valószínűsíti, hogy növekedni fog a fizetésképtelenségi eljárások száma az európai piacon, a pandémiához köthető korlátozások enyhítésével párhuzamosan. Az, hogy a szigorítások kivezetésére mikor kerül sor az egyes országokban, az oltási programok hatékonyságától függ.

A hitelbiztosító szakértői szerint a fizetésképtelenségek alakulását nagyban befolyásolhatja az is, hogy az egyes államok meddig hajlandóak extra támogatást nyújtani. Különösen úgy, hogy a vállalkozások döntő részének – sok országban, például a francia piacon – csak 2022-től kell megkezdeniük a kedvezményes kölcsönök törlesztését. Magyarországon az is meghatározó lesz, hogy a belföldi fogyasztás mellett az exportkereslet mikor kerül tartósan emelkedő pályára.

A nem élelmiszer kategóriát a pandémiával járó változások és korlátozások érzékenyen érintették, a globális ellátási láncok pedig átformálódnak, a szektor ezen része így egészen más képet mutat: a tavalyi 0,4 százalékos visszaesés a 2019-es 9,2 százalékos növekedéshez képest jelentős fordulat. A legnagyobb csökkenés a ruházat, a vendéglátás és az üzemanyagkereskedelem területén volt. Emiatt számos kiskereskedelmi bolthálózat kockázati minősítése lett rosszabb az Euler Hermes minősítési rendszerében, és több üzletlánc Magyarországon meg is fog szűnni.

Meglepő fordulatot hozott a GDP alakulása 2020-ban, hiszen az utolsó negyedévben megugró növekedésnek köszönhetően az éves GDP 5,1 százalékkal csökkent, rácáfolva a korábbi, még pesszimistább prognózisokra. Ezen belül az egyéni fogyasztás kis mértékben, 2,5 százalékkal esett vissza a 2019-es 4,2 százalékos növekedés után.  Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója szerint érdemes megvizsgálni fogyasztás alakulásában fontos szerepet játszó élelmiszer és nem élelmiszer kiskereskedelem főbb tényezőit, kilátásait, hiszen ez sajátos képet ad a járvány alatti és utáni gazdasági helyzetről.

2017-2019 között hazánkban turbulens növekedés volt a kiskereskedelemben. Ezért a 2020-as folyamatokat érdemesebb 2015-höz, mint bázisévhez viszonyítani. Az adatokból levonható legfontosabb következtetés a szakértő szerint, hogy a kiskereskedelmi forgalmunk változása még a pandémia idején is az EU-átlag felett maradt. Vagyis a magyar lakosság és a kereskedők is „jól vizsgáztak” járvány idején: gyorsan és jól alkalmazkodtak a külső kényszerekhez.

Ha hosszabb távon visszatekintünk 2013 nyarától 2020. márciusig, 81 hónapon át töretlenül bővült a kiskereskedelmi forgalom. Ezek után a koronavírus-járvány berobbanása 2020 második negyedévében 9 százalékkal vetette vissza a szektor teljesítményét. Bár a korábbi évekre jellemző dinamika megszakadt a nem élelmiszer kiskereskedelemben, de a napi fogyasztási cikkeket – élelmiszert, tisztálkodási szereket, gyógyszert – árusító üzletek forgalma 2020 őszétől havi szinten 2-3 százalékos léptékben ismét emelkedni kezdett.

Ezzel párhuzamosan a kiskereskedelem összetétele is átalakult. A járvány előtt a magyarországi kiskereskedelem bővülésének az úgynevezett nem-élelmiszerek forgalmának emelkedése volt a motorja. Miközben az élelmiszer-forgalom 2016 és 2019 között évente 3-4 százalékkal nőtt, a nem-élelmiszereknél 7-10 százalék volt a növekedés. Ez a dinamika fordult meg a pandémia által generált sajátos helyzetben, hiszen míg a teljes kiskereskedelmi forgalomban 2020-ban 0,2 százalékos csökkenés volt éves szinten, addig a teljes forgalom felét adó élelmiszerek tekintetében éves szinten 3 százalékos többlet keletkezett, míg nem élelmiszer kiskereskedelemben éves szinten 0,4%-os visszaesés volt látható. Ez egy természetes reakció: válság idején a lakosság visszafogja a komolyabb kiadással járó beruházásokat, vásárlásokat, az élelmiszerekre és mindennapos háztartási cikkekre költ nagyrészt, viszont az elektronikai kiskereskedelmi szegmens a COVID sajátos körülményeivel kivétel volt, ami jól látszik a kiskereskedelmi statisztikákon is.

Míg a nem élelmiszer kiskereskedelem alakulását logisztikai nehézségek, az ellátási láncok globalizálódásából adódó problémák, a chipgyártás szerkezetének átalakulása és bizonyos esetekben időszakos áruhiány, illetve megemelkedett szállítási költségek befolyásolták, addig az élelmiszer kiskereskedelemben a kieső hotel és vendéglátói szegmens, továbbá a háztartások  életmódbeli változásai formálták a piacot – az Euler Hermes várakozásai szerint ezek a trendek mind élelemiszer, mind nem élelmiszer tekintetében a járvány után is fennmaradnak, hatásuk még hosszú ideig érezhető lesz. További változás az egészséges étkezés iránti fokozott igény, amely az úgynevezett „clean label” termékek iránti kereslet növekedésében látható. Ezzel ellentétes tendencia a prémium élelmiszerek fogyasztásának csökkenése a gazdasági nehézségek miatt. Bizonyos alap élelmiszerek ára jelentős mértékben nőtt az elmúlt időszakban, ami további változásokat okoz a fogyasztásban azok körében, akiknél jelentős jövedelemkiesés tapasztalható.

A leglátványosabb változást az online vásárlás térhódításában látja Bujdosó Tünde, amely szintén tartós trend lesz a következő években. Az interneten zajló kiskereskedelem aránya 2,4 százalékponttal nőtt tavaly, és számos új piaci szereplő is megjelent és gyors növekedést produkált az ismert, nagy szereplők mellett. Az online kiskereskedelem térhódítása nem kizárólag a járvány következménye, hiszen az internetes értékesítés már 2019–ben is nagyot futott. Akkor 40 százalékos éves növekedéssel a kiskereskedelmi forgalmon belüli aránya még csak 7,1 százalék volt, ami 2020-ra 9,4 százalékra ugrott. Nemzetközi összehasonlításban azonban még ez is elenyésző arány, hiszen az európai uniós átlag 17 százalék, 2-3 százalékos éves növekedési ütemmel.

Elektronika és IT területen rekordévet zártak a kereskedők, illetve a barkácsáruk, lakberendezési termékek és fitnesztermékek piaca is pozitív évet tudhat maga mögött. Nem így az üzemanyag kiskereskedelem, a textil-ruházati és lábbeli üzletek, ahol komoly visszaesés volt látható – olyannyira, hogy a divatáru ágazat a turizmus és vendéglátás után a harmadik helyen áll a járvány „áldozati listáján”. Négy üzletlánc megszűnése már egészen biztos: Vagabond, Promod, Camaieu, és a Cosmos City is bezárja boltjait.

A kiskereskedelem jövő évi kilátásaival kapcsolatban Bujdosó Tünde kiemelte, hogy mivel 2020 folyamán a lakossági megtakarítások nőttek, így ez egy jó alapja lehet a 2021-es kiskereskedelmi növekedésének. Ugyanakkor úgy tűnik, a globális ellátási láncokban történt változások, valamint a lokális fogyasztói szokások megváltozása hosszú távon velünk marad, ami kihat majd az egyes szektorok belső szerkezetére. Vagyis a kiskereskedelem jelentős része egyelőre ellenált a járvány hatásainak, szemben más gazdasági ágazatokkal – ugyanakkor a kiskereskedelem specifikumait figyelembe véve az minden változásra élesen reagál. A korábbi bolt bezárások forgalomkiesése már az előző évben is komoly veszteséget okozott az ágazat azon szereplőinek, akik nem tudtak online értékesítésre váltani, így az újonnan bejelentett korlátozások hatása ismét komoly kiesést okozhat. Összességében a fizetésképtelenségek számának növekedésére egyelőre inkább azoknál a kisebb vállalatoknál számít az Euler Hermes, amelyek nem tudtak reagálni, alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, esetleg egy-egy rosszul megtervezett beruházás, beszerzés, rossz készletezési stratégia miatt komolyan eladósodtak, illetve az elmúlt időszakot nem tudták kihasználni a hatékonyság növelésére és átszervezésre.

Fotó: Austin Distel

Sokkolta a világgazdaságot a koronavírus járvány: 2020-ban a második világháború óta az egyik legjelentősebb visszaesés következett be. A 2021-es évben viszont növekedés várható, a globális GDP 4,3 százalékos bővülésére lehet számítani. A világkereskedelem volumene pedig 6,7 százalékkal – derül ki a világ egyik vezető hitelbiztosítója, a Coface által készített ország- és szektorkockázati elemzésből, amely szerint a kilábalás azonban az országok, ágazatok között egyenlőtlen lesz. Miközben Kína és több ázsiai ország teljesítménye felfelé húzza a globális gazdasági növekedést, a legfejlettebb gazdaságok nem térnek vissza a válság előtti GDP-szintjükre ebben az évben.

Egyenlőtlen fejlődés jöhet

A Coface szakértői szerint az eltérő ütemű kilábalás a jövedelmi egyenlőtlenségek fokozódásával járhat, emiatt megvan a veszélye annak, hogy több országban növekedhet az elégedetlenség a kormányok járványkezelésével, gyakoribbak lehetnek a demonstrációk is.

Az elemzésből kiderül, hogy 2020-ban a vállalati csődök száma mérséklődött: világszerte 12 százalékkal, az eurózónában pedig 19 százalékkal, ez pedig a kormányzati támogatási programoknak köszönhető. A kormányzati támogatások ellenére a Coface várakozásai szerint a 2020-ban bekövetkezett sokkhatás miatt 2022-ben növekedni fog a vállalati fizetésképtelenségi eljárások száma, Németországban 2019-hez képest 6 százalékkal, míg Spanyolországban 16 százalékkal.

Mire számíthat Magyarország?

A Coface szakemberei elkészítették a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzésüket is, amely szerint a magyar gazdaság 2021-ben újra növekedési pályára állhat, a járvány okozta jelentős bizonytalanságot és visszaesést követően. Fokozatos fejlődésre számítanak, ahogy az egészségügyi helyzet javulásával enyhülnek a korlátozások. A háztartások fogyasztása várhatóan növekedik majd a lakossági megtakarítások és a fogyasztási hajlandóság emelkedésével, bár a lakosság számára nyújtott segítség szűkösebb volt a többi európai országgal összehasonlításban, korlátozott álláskeresési támogatással és a részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzésével.

Magyarországon a válságkezelés legfőbb eszköze a háztartások és a vállalkozások számára nyújtott hiteltörlesztési moratórium volt, azonban a bevétel nélkül maradt vállalkozások esetében ez csak részben oldotta meg a gondokat. A kevésbé szigorú korlátozások ellenére a válság jelentős hatással volt a magyar gazdaságra, annak nyitottsága, az autóipartól való függése és a turizmus, valamint a szállítmányozás zsugorodása miatt.  A Coface-prognózis szerint 2021-ben a magyar gazdaság 4 százalékos növekedésre lehet képes. A növekedést pedig a világgazdaság újjáéledése, valamint az autóipar pozitív kilátásai segíthetik, ezen keresztül a magyarországi autógyárak kaphatnak fontos szerepet a kilábalásban.

A Coface szakértői egyúttal figyelmeztettek arra, hogy a befektetéseknél két, egymással ellentétes hatás feszülhet egymásnak. Egyrészről a vállalati befektetések várhatóan mérsékeltek maradnak, mivel a járvány miatt a gyártási kapacitások kihasználtsága csökkent és a vállalatok várhatóan szívesebben használják majd ki szabad kapacitásaikat további befektetések helyett. Ráadásul a bizonytalanság is a beruházások ellen szól. Másrészt viszont a gazdaságösztönző kormányzati lépések keretében várhatóan kedvező finanszírozást és egyéb kedvezményeket kaphatnak a vállalkozások, ez pedig a fejlesztések élénkülését eredményezheti.  A hitelbiztosító elemzői szerint a koronavírus járvány miatti látványos növekedést követően Magyarország államháztartás hiánya várhatóan csökkenni fog 2021-ben, mert valószínűleg nem lesz szükség olyan kiadásokra, amelyekre a járvány miatt rákényszerült az állam 2020-ban. Ebben az évben a Coface-prognózis szerint a magyarországi exportot élénkítheti a gazdaság versenyképessége, a javuló kereskedelmi kilátások és az autóiparban tapasztalható növekvő kereslet.

A világ számos országában májusban már enyhítették az év első hónapjaiban elrendelt korlátozásokat, ennek köszönhetően pedig fokozatosan újraindulnak a gazdaságok; a koronavírus-járvány ugyanakkor sokkolta a világgazdaságot és a javuló teljesítmény nem fogja ellensúlyozni a negatív hatásokat – derül ki a Coface hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből.

A Coface-prognózis szerint az idén 4,4 százalékkal eshet vissza a globális GDP, vagyis a legutóbbi – 2008-ban kitört – világválságból adódónál komolyabb recesszióra lehet számítani. Amennyiben a járványnak nem lesz második hulláma, akkor 2021-ben már 5,1 százalékos GDP-növekedés jöhet a világgazdaságban. A jövő évre várható növekedés ellenére több ország, köztük például az Egyesült Államok, az eurózóna, Japán és az Egyesült Királyság gazdasága a mostani kilátások szerint 2021-ben még nem hozza be az idei hátrányt, a 2019-es GDP-nél 2-5 százalékponttal alacsonyabb eredményt érhet el.

Kedvezőtlen tényezők

A Coface szakértői szerint több oka van annak, hogy a gazdaságok nem tudnak gyorsan talpra állni. Például a járvány miatti folyamatos bizonytalanság miatt a háztartások óvatosak lesznek és növelni fogják a megtakarításaikat és visszafogják a beszerzéseiket, fogyasztásukat. Emellett sok piaci szereplő felszámolhatja a befektetéseit, vállalkozásait, ráadásul több szektorban, például a szolgáltatásoknál gyakorlatilag visszafordíthatatlan károk akadályozzák az ütemes fellendülést a járvány után.

A járvány negatív hatásait tompító jegybanki és állami lépések ellenére várhatóan minden fejlett gazdaságban növekedni fog a fizetésképtelenné váló / csődöt jelentő vállalatok száma. A Coface előrejelzése szerint: az Egyesült Államokban 43 százalékkal, az Egyesült Királyságban 37 százalékkal, Japánban 24 százalékkal, Franciaországban 21 százalékkal, Németországban 12 százalékkal több cég válhat fizetésképtelenné, mint 2019-ben. Drámai forgalomcsökkenés várható a turizmusban, és szintén kedvezőtlenül érinti a globális gazdaságot, hogy jóval kevesebb jövedelmet utalnak haza a külföldön dolgozó alkalmazottak az anyaországba. Tovább rontja a helyzetet az is, hogy az alapanyagok és nyersanyagok ára drasztikusan csökkent a járvány hatására, így a kitermelésük sokkal kevésbé lesz jövedelmező, mint korábban.

Sérülékeny ágazatok

A járvány miatt kialakult kedvezőtlen gazdasági helyzetből adódóan sok országban jelentősen fokozódtak a rövid távú, azaz 6-12 hónapos hitelkockázatok, ezért a Coface 71 országot a korábbinál alacsonyabb szintre sorolt a saját osztályozási rendszerében. Ez a hitelbiztosító által rendszeresen vizsgált országok 40 százalékát érintette. A lépés eredményeként a régiós államok közül Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia országkockázata azonos, A4-es szinten van a Coface-nál.

A hitelbiztosító átfogó elemzésében a világ teljes GDP-jének 88 százalékát előállító 28 ország különböző ágazatainak 40 százalékát ugyancsak lejjebb sorolta. Ezt azzal indokolták a szakértők, hogy a szállítmányozás mellett a járvány tovább rontja több olyan ágazat helyzetét, amelyek fizetőképesség szempontjából már 2019-ben is sérülékeny szektornak számítottak. Ilyen például az autóipar, a fémipar, a kiskereskedelem vagy éppen a textil- és ruhaipar. Vannak persze a válságnak ellenálló szektorok is, a Coface elemzői szerint többek között a gyógyszeripar és a mezőgazdaság is ilyen ágazat.