Hat százalékponttal nőtt a béren kívüli juttatások alkalmazásának népszerűsége a magyar kkv-k körében – derült ki a K&H kkv bizalmi index 2025 második negyedéves kutatási adataiból. Jelenleg a kis- és középvállalkozások közel fele, 46 százaléka egészíti ki ilyen módon alkalmazottai fizetését. A leggyakoribb juttatások közé tartozik a bónusz, illetve a tizenharmadik havi fizetés, valamint a SZÉP kártya és a munkába járás támogatása. Bónuszt minden ötödik cég ad a munkavállalóknak, míg a SZÉP kártyát a cégek 15 százaléka alkalmazza, noha annak töretlen népszerűségét a felhasználók körében jól mutatja, hogy a tavalyi év azonos időszakához képest 1,5 milliárd forinttal nőtt a K&H által kibocsátott kártyák forgalma az első félévben. A munkába járás támogatásánál a kutatás különbséget tesz a törvényileg előírt és a saját döntésből adott támogatás között, előbbit a cégek 14 százaléka biztosítja, utóbbit csupán 8 százalék.

A fizetések tekintetében jelenleg jóval stabilabb a helyzet, nem derült ki számottevő változás az előző negyedévhez képest. A cégvezetők mintegy egyharmada gondolja úgy, hogy a munkabérek változatlanok maradnak a következő 12 hónapban, és közel kétharmaduk, 65 százalékuk bérnövekedéssel kalkulál. A válaszadók mindössze egy százaléka gondolta úgy, hogy a fizetések csökkenni fognak egyéves időtávon. Egy százalékponttal emelkedett a béremelések mértékének nominális átlaga is, 7 százalékra – vagyis ahol fizetésemeléssel kalkulálnak, ott átlagosan ennyivel fognak módosulni az illetmények.

„A következő hónapokban érdemes a kkv vezetőknek felülvizsgálni bérezési politikájukat, ugyanis nagy változások várhatók. 2026-tól életbe lép az Európai Unió bértranszparenciára vonatkozó előírása, így mindenki meg fogja tudni, hogy egy-egy adott pozícióban milyen bérsávok érhetők el. A munkáltatóknak versenyképességük megtartása érdekében fontos, hogy felmérjék a saját pozíciójukat a munkaerőpiacon és ahhoz mérten rendezzék a béreket házon belül. Arról, hogy ez a folyamat mennyire fogja átrajzolni a jelenlegi bérrendszert, segít majd képet alkotni a K&H kkv bizalmi index, érdemes lesz megnézni a jövő évi eredményeket” – mondta el Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketingvezetője.

Az mindenképpen jó hír, hogy a dolgozó fiatalok többsége – 75 százaléka – derűlátó, azaz a saját fizetésének emelkedésére számít. Az már kevésbé, hogy mindössze 21 százalék várja azt, hogy az inflációt meghaladó mértékben emelkedik majd a fizetése, azaz reálértéken pluszban lesz. Az érintettek több mint fele – 54 százaléka – azonban az inflációtól elmaradó fizetésemelkedést vár. Ez pedig azt jelenti, hogy a reálbérük valójában csökkenne. A kutatás eredményei és a hivatalos adatok felemás jövőképet mutatnak: a KSH adatai szerint ugyanis, az idei év első hat hónapjában a huszonéves fiatalok közel 9 százalékos reálbér-emelkedést könyvelhetett el. Az ellentmondás magyarázata, hogy miközben a hivatalos adat szerint az első félévben 4 százalék alatt volt az infláció, a fiatalok, az árak átlagos, 18 százalékos emelkedéséről számoltak be a második negyedéves felmérésben.

A jövőkép összességében kedvező, a fiataloknál azonban kevésbé pozitív a helyzet – ez derül ki a K&H ifjúsági indexből, amely egyebek között azt vizsgálta, hogy a 19-29 éves dolgozó fiatalok mekkora béremelkedést várnak.

A friss, harmadik negyedéves felmérésből az is kiderül, hogy dolgozó fiatalok alig több mint ötöde nem számít arra, hogy a munkaadója bármilyen irányban változtatna a fizetésén. Látható az is, hogy nagyon alacsony az igazán pesszimisták aránya: mindössze 4 százalékuk tartja elképzelhetőnek, hogy a mostaninál kevesebb nettót vihet haza.

Van azért javulás

Érdemes összevetni a felmérés korábbi eredményeivel a mostani számokat. Rövid távon, vagyis az idei második negyedéves adatokkal összehasonlítva az látszik, hogy alig változott a fizetésemelésre számító fiatalok aránya: akkor ugyanis 78 százalékuk tartozott ebbe a körbe. Ez ugyan 3 százalékponttal meghaladja a harmadik negyedéves eredményt, ám a változás nem szignifikáns.

A több mint tíz éves múltra visszatekintő felmérés idősoros adataiból viszont már egyértelműen javulás látszik a fizetések megítélésében. A 2013 eleje és 2015 vége közötti negyedévekben egy-két kilengéstől eltekintve 50 százalék alatt volt a béremelkedést valószínűsítő dolgozó fiatalok aránya, ebben az időszakban átlagosan 47 százalékuk számított erre. Ugyanakkor 2016 és 2020 első negyedéve között már több mint 67 százalékuk szerepelt az optimisták táborában, az azóta eltelt időszakban pedig már átlagosan majdnem 72 százalékos volt az arányuk. A rekordszintet a múlt év második negyedévére vonatkozó 80 százalék jelentette, vagyis akkor az állásban lévő fiatalok négyötöde várt magasabb fizetést – az akkori csúcsértékben szerepet játszhatott a 2023 elejére jellemző extrém magas infláció is.

Photo by Toa Heftiba on Unsplash

Az idei felmérésben részt vevő több mint 500 cég válasza alapján elmondható, hogy kevesebb munkaadó tervez emelni a fizetéseken, mint amennyi az előző évben emelt. Az év eleji tervezés tekintetében azonban változatlan a helyzet: most is tízből hat cég jelezte ez irányú tervét. Tavaly azonban végül a vártnál több vállalatnál volt bérfejlesztés, ugyanis év végéig tízből nyolcnál valósult meg.

A béremelés mértéke és formái

A bérfejlesztést tervező cégeknél tízből hét esetben a teljes szervezetet érintő, általános béremeléssel számolnak. A 2023-ban megvalósuló emelések átlagos mértéke végül hasonlóan alakult, mint azt előzetesen tervezték a vállalatok: a  12,2%-os tervhez képestvégül átlagosan 12,5%-os növelést eszközöltek. Az ebbe a csoportba tartozó vállalatok 43%-a kisebb mértékű béremelést tervez idén, mint 2023-ban.

2023-ban a munkavállalók 74%-a kapott fizetésemelést, rendszeres juttatást, egyösszegű bónuszt vagy fizetéskiegészítést, 2022-ben ez az arány 63% volt. Az emelésben részesült dolgozók 61%-a fizetésemelést kapott, 8%-uk rendszeres juttatásban részesült, 14% pedig egyösszegű juttatásban vagy fizetéskiegészítésben.

Azoknál a munkavállalóknál, akik kaptak fizetésemelést tavaly, az esetek háromnegyedében ez egy alkalommal történt meg, 19%-uknál pedig kétszer is emeltek a béreken. Ennek mértéke a dolgozók egyharmadánál nettó 20 ezer forint alatt volt, 39% kapott 20 és 50 ezer forint közötti összeget, 4%-uk béremelése volt 50 és 150 ezer forint között, 15%-uké pedig ennél magasabb.

Megfelelni az elvárásoknak

Az idei évet tekintve a munkavállalók elvárásai magasabbak az előző évhez képest: 2023-ban a munkavállalók 55%-a, míg idén már 74%-a gondolja úgy, hogy az év során emelnek majd a fizetésén vagy részesül valamilyen juttatásban, fizetéskiegészítésben. Ezeknek a munkavállalóknak a fele viszont nem kielégítő mértékű emelésre számít: magasabb összeget várnak el, mint amekkorát reálisnak vélnek. „A munkavállalói aktivitás a munkaerőpiacon ahogyan egy éve, úgy jelenleg is fokozott. A cégek felismerték az ebben rejlő lehetőségeket a toborzás terén, illetve a helyzet kockázatait is jól mérték fel. A válaszokból ugyanis kiderült, hogy a munkavállalók megtartása továbbra is kulcsfontosságú sikertényező a cégek számára. A munkaadók háromnegyedénél a béremelés egyik fő célja a munkavállalók megtartása, harmaduk pedig a szakemberek megszerzésében akar előnyösebb pozícióhoz jutni ezzel, tehát továbbra is ez a két szempont mozgatja a fizetésemeléseket a vállalati oldalon” – mondta el a kutatás eredményei kapcsán Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Photo by Towfiqu barbhuiya on Unsplash

Azokon a munkahelyeken, ahol idén már volt fizetésemelés, a leggyakrabban (minden második vállalatnál) maximum 10%-ot eszközöltek, de 3%-nál a 20%-ot is meghaladta ennek mértéke. Vannak olyan vállalatok (11%), ahol egy második körös bérfejlesztéssel is számolnak még idén. Jelen állás szerint a többségében fehérgalléros állásokat kínáló cégeknél várható még a második félévben fizetésemelés, valamint a nehézipar, gépgyártás, adminisztráció és szolgáltatást támogató területeken működő vállalatoknál.

A cégek többsége (54%) egyelőre nem tudja biztosan, hogy fog-e még fizetésemelést adni 2023-ban, ők kivárnak ezzel a döntéssel, több, mint negyedüknél azonban már el is dőlt, hogy nem lesz bérfejlesztés. A cégek 18% még tervezi: többségük 10%-ot nem meghaladó összeget biztosítana, de vannak (26%), akiknél ez akár a 30%-os növelést is elérheti majd. A cégek mintegy 3%-a nem emelt idén a béreken és nem is tervezi az elkövetkezendő hat hónapban ezt megtenni.

„Januárban a vállalatok elsősorban azért terveztek béremelést vagy plusz juttatást, hogy ezzel kompenzálják a munkavállalók megnövekedett megélhetési költségeit – mindezzel a dolgozók megtartása volt a cél. Ekkor a munkavállalók több, mint fele számított arra, hogy 2023-ban megemelik a fizetését, rendszeres juttatását, vagy fizetéskiegészítésként, egyösszegű juttatásként kap kompenzációt, de többségük magasabb összeget szeretett volna, mint amit kapott” – mondja el az év eleji előzményeket Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. „Az első félév végére már több helyen volt fizetésemelés, mint ahogyan azt a vállalatok korábban tervezték, de az is látható, hogy ez még emelkedhet az év hátralevő részében a bérfejlesztések terén: a felmérésünkben résztvevő vállalatok fele nyilatkozta, hogy nem tudja még, hogyan alakulnak a fizetésemelések a továbbiakban” – tette hozzá a szakértő.

Fotó: Austin Distel/unsplash.com

A korábbinál több dolgozó fiatal számít arra az idei első negyedévben, hogy növekedni fog a fizetése, ami érthető, miután az árak emelkedése miatt növekedtek a megélhetési kiadásaik – egyebek mellett ezt mutatja a K&H ifjúsági index, amely a 19-29 éves dolgozó fiatalok béremelésre vonatkozó várakozásait térképezte fel reprezentatív felmérés keretében.

Optimisták és pesszimisták

A megkérdezett fiatalok 73 százaléka számít arra, hogy nőni fog a fizetése, ez növekedést jelent az egy évvel korábbi 66 százalékos arányhoz képest. A 2015 óta minden negyedévben elkészülő felmérés történetében 2021 utolsó negyedévében volt a legmagasabb, 79 százalékos a fizetésemelést váró dolgozó huszonévesek aránya, míg a legalacsonyabb eredmény 2015 elején született, amikor az érintettek kevesebb mint fele várt vastagabb “borítékot”.

Az idei felmérés részletes adataiból kiderül az is, hogy az állásban lévő fiatalok 14 százaléka bízik abban, hogy az inflációt meghaladó fizetésemelést kaphat. Ugyanakkor 59 százalékuk ennél kisebb emelkedésre számít. 22 százalékuk nem számol magasabb bérrel, a pesszimisták aránya pedig 5 százalékos, azaz minden huszadik fiatal szerint akár fizetéscsökkenés is előfordulhat.

Hiába a két számjegyű béremelés, ha magas az infláció

A 20-29 évesek fizetésére vonatkozó hivatalos adatok szerint a korosztály tagjainak nettó átlagkeresete 294 ezer forint volt 2022-ben.

Ez ugyan jelentős, 18 százalékos emelkedésnek felel meg az egy évvel korábbihoz képest, de az inflációs hatással együtt már árnyaltabb a kép: reálértéken ugyanis 3 százalékos volt a béremelkedés. A pénzintézet szakértői az idén 18,5 százalékos éves átlagos inflációval számolnak, tehát egy dolgozó fiatalnak legalább ekkora béremelést kellene kapnia, hogy a nettó reálbére pluszban maradhasson.

Fotó: Magnet.me/unsplash.com

Bár a járvány a legtöbb területen felülírta a korábban tervezett forgatókönyveket, a hivatalos statisztikai adatok szerint a bérek a múlt évben emelkedőn maradtak. A 20-29 évesek nettó átlagfizetése 2020 harmadik negyedévében közel 227 ezer forint volt, ami 5,8 százalékos növekedést jelentett éves összevetésben. Igaz, a közel 6 százalékos bérdinamika elmaradt a kedvezmények nélkül számolt országos nettó átlagfizetés 9,8 százalékos növekedésétől.

Ki, mire számít?

A K&H ifjúsági indexe azt vizsgálta, hogy a dolgozó fiatalok mire számítanak a következő időszakban. A felmérésből az derül ki, hogy az érintettek 58 százaléka arra számít, hogy az idén minimálisan, a várható valamivel több mint 3 százalékos inflációnál alacsonyabb mértékben növekszik a nettó fizetése. Ugyanakkor a megkérdezettek közel ötöde, 17 százaléka az inflációt meghaladó béremeléssel számol.

A kutatás szerint a dolgozó fiatalok szintén jelentős része, 23 százaléka az eddigi fizetésével kalkulál, vagyis ők nem várnak emelkedést. A nettó fizetés csökkenésétől nagyon kevesen, az állásban lévő fiatalok mindössze 3 százaléka tart.

Optimisták és pesszimisták

A K&H ifjúsági indexéből kiderül továbbá, hogy a dolgozó fiatal férfiak derűlátóbbak a fizetésük alakulását nézve: 81 százalékuk, vagyis 10-ből több mint 8-an az eddiginél nagyobb összegre számítanak havonta. Miközben a nőknek csak a 63 százaléka gondolja azt, hogy magasabb fizetést kap a cégétől.

Eltérőek a várakozások az országon belül is. A nyugati megyékben élő fiataloknak alig több mint a fele, 57 százaléka bízik nagyobb bérben. A keleti országrészben élő társaik között sokkal több az optimista fiatal: 85 százalékuk reménykedik magasabb havi összegben.

K&H ifjúsági index

A K&H ifjúsági index kutatás 2012 óta negyedéves rendszerességgel méri a 19-29 év közötti, városokban élő fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban. A kutatásban 2016 óta negyedévente 300 fiatal vesz részt (ezt megelőzően 500). A minta reprezentatív a 19-29 éves városi, online lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. Az adatfelvétel 2020. november 6-17. között zajlott.

A húsfeldolgozással és húsipari termékgyártással foglalkozó magyarországi vállalkozások közül a Kométának lett először melléktermék feldolgozó üzeme. A kaposvári üzem építése 2020 augusztusában fejeződött be, a projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg. A Kométa a koronavírusjárvány miatt stratégiai fontosságú vállalattá vált, megrendelései folyamatosak, szakemberekre emiatt és az újonnan épült üzem miatt is szüksége van. Cél, hogy a termékellátás továbbra is állandó maradhasson, és hogy a meglévő kollegákat is tehermentesíteni tudják, ezért új szakemberekre is szükségük van.

„Dolgozóinkat megbecsüljük, napi étkezést biztosítunk számukra, és folyamatosan emeljük a béreket annak megfelelően, ahogy a cégünk is növekszik” – mondja Giacomo Pedranzini, a Kométa ügyvezető igazgatója. „A rendelésszámunk stabilan növekszik, a további fejlesztésekkel pedig szeretnénk még meghatározóbb húsipari céggé válni, hiszen még van hová fejlődnünk. Amellett, hogy stabil munkahelyet biztosítunk, szeretnénk az egyre növekvő munkabérrel is jutalmazni kollégáink áldozatos munkáját.”

A bérek az előző három évben is számottevően emelkedtek (40%), majd idén áprilisban a vírushelyzet ellenére is átlagosan 3,4%-os béremelést tudott végrehajtani a cég, amit október 1-től megdupláznak. A fizikai területen dolgozók bére átlagosan 5%-kal emelkedik, míg a szellemi foglalkozásúaké pedig átlagosan 3%-kal nő. Éves szinten nettó 130 ezer forinttal jutalmazzák azokat, akik vigyáznak az egészségükre és akikre folyamatosan támaszkodhat a cég.

A csontozóban dolgozó kollégák szaktudásuknak megfelelően a megemelt jelenléthez kötött prémiummal, túlóradíjjal és egyéb juttatásokkal* 2020. október 1-től akár nettó 345 ezer forintot is hazavihetnek, amihez még hozzáadódhat a családi kedvezmény. Mindenkinek lehetősége van magasabb bérkategóriába kerülni, ha megtanul új munkafolyamatokat és bővíti szaktudását. A kategóriabesorolásokat félévenként felülvizsgálják.

2020 júliusában a Kométa stratégiai megállapodást kötött a kormánnyal, a több tízmilliárdos fejlesztéssel a tervek szerint megkétszerezi kapacitását, és így 4-500 új munkahelyet teremt Kaposváron.

* termelési havi prémiummal és cafeteriával