A Profession.hu felületén keresztül lezajlott folyamatokból látható, hogy 2024 harmadik negyedévében összesen 15,9%-kal több jelentkezés történt a fizikai munkásokat kereső hirdetésekre, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ezzel párhuzamosan a nekik szóló álláshirdetések száma 2,4%-kal csökkent, így átlagosan egy meghirdetett pozícióra 13,5%-kal több munkakeresői jelentkezés jutott.

Szakterületenként nézve a kereslet és kínálat változásában az látható, hogy 2024 harmadik negyedévében a legjelentősebb kereslet új munkaerőre a bolti eladó, pénztáros, a betanított munka, valamint az anyagmozgatás, rakodás kategóriákban volt. A tavalyi év azonos időszakához képest a legnagyobb arányú növekedés a klímaszerelő esetében történt, ahol egy év leforgása alatt 115%-kal több hirdetést adtak fel.

Lokáció alapján főként Nógrád vármegyében szűkült a választási lehetőség az ilyen típusú állást keresők számára (ahol 32,8%-kal kevesebb hirdetést aktiváltak, mint tavaly ilyenkor), illetve Győr-Moson-Sopron (-18,5%) és Veszprém vármegyében (-17,6%). Voltak azonban olyan területek, ahol gyarapodott a nyitott pozíciók száma a kategórián belül: Tolna vármegyében ráadásul 16,2%-kal, Hajdú-Bihar (12,9%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (6,6%) vármegyében is.

Mit keresnek a fizikai munkát vállalók?

A magyarok jelentős többségének (83%) a fizetés mértéke a legfontosabb szempont egy állás választásakor. E tekintetben elmondható, hogy az aktív álláskereső szak-, betanított- és segédmunkások között, akik a tapasztalatuknak megfelelően jelentkeztek egy álláshirdetésre, az átlagos havi nettó bérigény 301 560 Ft, ami tavaly óta 8,47%-ot nőtt. A legjelentősebb bérigény-növekedés a konyhai munka alkategóriában történt (66,9%-os növekedéssel 452 000 Ft), amit az ápoló, egészségügyi szakmunka alkategória követ (42,65%-os növekedéssel 476 000 Ft), majd az egyéb fizikai munka (21,75%-os növekedéssel 342 000 Ft).

Az elvárt bérek mértéke szerinti sorrendben a kőműves áll a lista elején 512 000 forintos havi nettó fizetési igénnyel, amit a szakács követ (506 000 Ft), majd a festő, mázoló (498 000 Ft).

A fizetést követően a második helyen a munkavégzés helye szerepel a munkakeresők prioritásában. Ez a szempont a fizikai munkát végzőknél az országos átlagnál ritkábban teljesül: szinte minden második szakember (47%) ingázik az otthona és munkavégzésének helye között, ami leginkább a gyártás, termelés (59%) valamint a vendéglátás, hotel és idegenforgalom (52%) szektorokban dolgozó fizikai munkavállalókra jellemző.

Photo by Jed Owen on Unsplash

Fordulat történt a múlt év végén a magyarországi bérek alakulását nézve. Tavaly szeptemberben – 2022 augusztusa óta – először pozitív tartományba kerültek, utána pedig emelkedésnek indultak a reálbérek a két számjegyű béremelkedésnek és az infláció visszahúzódásának köszönhetően.

Mínusz 20 százalékról közel 6 százalékos pluszba

A legfrissebb hivatalos adatok szerint tavaly novemberben már 5,7 százalékos volt a reálbér-növekedés, ezzel szemben tavaly január és augusztus között az egyes hónapokban 1-19,6 százalékos volt a reálbér-csökkenés. „Összgazdasági szinten javult a helyzet, emellett az idén is béremelkedés várható, részben a magasabb minimálbérnek és garantált bérminimumnak köszönhetően. Ez a lakossági hitelezésben is javulást hozhat, például a jövedelemmel rendelkező fiatalok egy része is bátrabban vághat bele egy hitelfelvételbe” – mondta Árva András – K&H lakossági szegmens marketing vezetője.

A dolgozó fiatalok többsége magasabb fizetésre számít a következő időszakban – ez derül ki a K&H ifjúsági index tavalyi utolsó mérésének eredményeiből, amely a 19-29 évesek helyzetét vizsgálja 2012 vége óta minden negyedévben. Az állásban lévő fiatalok 69 százaléka számít fizetésemelésre a munkahelyén, ezen belül 16 százalékuk az inflációt meghaladó mértékű béremeléssel számol, 53 százalékuk pedig annál alacsonyabb növekedést vár.

A fiatalok többsége tehát optimista a fizetésemelést tekintve, ugyanakkor a korábbi negyedévekhez képest kicsit árnyaltabb a kép. 2022 utolsó negyedévében szintén 69 százalékos volt az optimisták aránya, ugyanakkor 2023 első és második negyedévében 73, illetve 80 százalékos eredmények születtek. Utóbbiakhoz képest minimálisan csökkent a derűlátó dolgozó fiatalok aránya. A friss eredményekből látható az is, hogy 25 százalékuk stagnálásra, azaz a mostani fizetésére számít minden hónapban. Mindössze 6 százalékuk tartja reálisnak, hogy a mostaninál kisebb összeggel kell beérnie.

Stabil vagy instabil?

A kutatás részeredményei alapján a dolgozó fiatalok 51 százaléka mondta stabilnak az állását. Ez lényegében megegyezik az előző négy negyedév 51-52 százalékos eredményeivel, ugyanakkor azt is jelenti, hogy csak minden második dolgozó fiatal érzi ezt.

Ezzel szemben 16 százalékuk ingatagnak látja a munkahelyen betöltött posztját, harmaduk pedig átlagosnak minősítette azt. A korosztályok között jelentős az eltérés, hiszen míg a 26-29 évesek 68 százaléka nyilatkozott optimistán erről, a 19-25 éveseknek csak a 38 százaléka beszélt stabil állásról.

Photo by Brooke Cagle on Unsplash

„A pr momentán akár a tudatos tettek tudatos kommunikációjaként is értelmezhető” – mondta Károly Róbert pr-szakértő, marketing-tanácsadó, aki hozzátette ehhez kapcsolódóan, ahogy szokták mondani, a mókus is csak egy rágcsáló, csupán jó a pr-je. Ebből az egyszerű állításból is látszik azonban a pr jelentősége.

2023 márciusában Károly Róbert által készült egy olyan online kutatás, amely során 134 pr-tevékenységgel foglalkozó magyar szakember került megkérdezésre. A fizetésekkel kapcsolatos kérdésekre azonban már kisebb volt a válaszadói hajlandóság.

„Ez annak is betudható, hogy az emberek sokszor nem szívesen adnak ki ilyen jellegű információt. Azonban jelentős lehet azt is tudni, hogy a felmérés során nem a teljes havi nettó jövedelmekre irányult a kérdés, így a pr-tevékenység mellett akár egyéb jövedelemmel is rendelkezhettek még a válaszadók. Tehát például az esetlegesen részmunkaidőben ezzel a tevékenységgel foglalkozók válaszai is valamelyest torzíthatják az adatsort, valamint az eredményekben azóta kisebb-nagyobb változások is jelentkezhettek” – hívta fel a figyelmet a marketing-tanácsadó.

82 pr-tevékenységgel foglalkozó válasza alapján az átlagos havi nettó jövedelmek átlaga 473 354 forint volt. Ebből arra lehet következtetni, hogy 2023 márciusában átlagosan közel félmilliós nettó jövedelemmel rendelkeztek a válaszadó magyar szakemberek pr-tevékenységért cserébe. A leggyakoribb előforduló elem a válaszok között, azaz az átlagos nettó jövedelmek módusza 400 000 Ft volt. Ebből következik, hogy 2023 márciusában a legtöbb válaszadó pr-szakember nettó 400 000 forint jövedelemmel rendelkezett pr-tevékenységért cserébe. A sorba rendezett válaszok középső értéke, vagyis a medián szintén 400 000 forint volt. Ettől az átlagos nettó jövedelemtől a szakemberek fele kisebb, a fele pedig nagyobb jövedelemmel rendelkezett.

„1 millió forintot vagy ezt meghaladó összeget 8 fő, azaz a válaszadók közel 10%-a adott meg. Bár a pontosabb kép érdekében érdemes lenne még nagyobb mintavétellel, reprezentatív felmérést is készíteni, azonban az sejthető, hogy 2023-ban a hétszámjegyű havi nettó jövedelem a pr-szakmában már nem számít egyedi esetnek. Ellenben a válaszadók között a 4-500 ezer forintos átlagos nettó jövedelmek voltak leginkább a jellemzőek” – emelte ki a Károly Róbert PR & Marketing | KRPR.hu alapítója, aki hozzátette, hogy arra is érdemes odafigyelni, hogy ezek nettó jövedelmek és nem bevételek, tehát a már költségekkel is csökkentett összegek.

Természetesen a jövedelmeket számos tényező, köztük akár a tanulmányi előélet, valamint a szakmai tapasztalatok is befolyásolhatják. Akik tehát kellően képzettek és tapasztaltak, lényegesen magasabb jövedelmekre is szert tehetnek. A KSH 2021-es adatai szerint a reklám-, pr- és egyéb kommunikációs tevékenységet folytató egység vezetőinek nettó átlagkeresete 652 336 forint, a pr-tevékenységet tervező, szervező személyek nettó átlagkeresete 434 811 forint, a marketing- és pr-ügyintézők nettó átlagkeresete pedig 336 164 forint volt.

A felmérés során arra is irányult kérdés, hogy mekkora átlagos nettó jövedelemmel lennének elégedettek a pr-tevékenységért cserébe, havonta a kutatás résztvevői. 83 pr-tevékenységgel foglalkozó válasza alapján van olyan személy, aki az aktuálisnál kisebb átlagos nettó jövedelemmel is megelégedne munkájáért cserébe, de volt, aki a jelenlegi tízszeresével lenne csak elégedett. A megadott válaszok átlaga azonban 927 027 forint volt. Ez közel duplája az azonos kutatási időszakban megadott átlagos nettó jövedelmek átlagának. A megadott értékek között a leggyakoribb előforduló adat, tehát azon jövedelmek módusza, amellyel pr-tevékenységükért cserébe a szakemberek elégedettek lennének 800 000 forint volt. A sorba rendezett válaszok középső értéke, azaz a medián 600 000 forint volt. Ettől a válaszadók fele voltaképpen kisebb, a fele pedig nagyobb nettó jövedelemigényt adott meg.

„1 millió forintot vagy ezt meghaladó összeget 15 fő, azaz közel minden ötödik válaszadó adott meg” – árulta el a felmérést készítő Károly Róbert, hozzátéve, hogy ezúton is szeretné megköszönni minden érintettnek, aki a kutatás sikeréhez bármilyen formában hozzájárult.

A férfiak és nők fizetése közötti szakadék világszerte probléma, a társadalmi fejlettségtől, a probléma felismerésétől és kezelésétől függően különböző arányban. Mi is ez a szakadék? A nemek közötti bérkülönbség azt mutatja meg, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők bruttó átlagkeresete hány százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké.

Erre a problémájára hívja fel a figyelmet az Egyenlítő Alapítvány 2022. október 20-án, Egyenlítsük a béreket! című konferenciájával.

A nemek közötti bérkülönbség alapvetően ellentmond a legtöbb országban, így Magyarországon is elfogadott törvénynek, “az egyenlő munkáért egyenlő fizetés elvének”. “Ez a bérkülönbség azonban számos kulturális, jogi, társadalmi és gazdasági tényezőhöz kapcsolódik, ami messze túlmutat az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás kérdéskörén” – mondja el Zorigt Burtejin, az Egyenlítő Alapítvány szakértője, kutató, politológus. “A nők sok esetben egyszerűen kevesebb időt töltenek fizetett munkában, mivel több időt töltenek fizetetlen, úgynevezett láthatatlan munkával. Ezért sokszor megszakítják a karrierjüket (gyermekvállalás, idősek gondozása). Ez nem csupán az órabérre, keresetre van hatással, de a jövőbeni jövedelmet és a nyugdíjat is befolyásolja. A gyermekszüléskor beszakad a nők bére, és a nyugdíjig sem érik utol a férfiakat.”

Egy érdekes tényt is megemlít a szakértő. “Már a fizetési megállapodásokban jelen van a nemek közötti eltérés, amelyet csak részben okoz a munkáltatók diszkriminációja, másik részben pedig az, hogy a női jelöltek kevesebbet kérnek az állásinterjúkon, és ritkábban kérnek fizetésemelést, mint férfi kollegáik” – mondta el Burtejin. “Pedig a nők fizetésének növekedése csökkentheti a nők körében a szegénységi rátát, csökkenti a nemek közötti különbségeket az öregségi nyugdíjak terén és pozitív hatással van a gyermekeikre is.”

Dr, Csisztu Zsuzsa, újságíró, sportjogi szakjogász előadása nyitja meg október 20-án a konferenciát. “A sportban sokat javult a helyzet, de még mindig jelentős különbségek vannak a női és férfi sportolók díjazása között” – mondta el a szakember, aki arra is rávilágít, hogy ugyanakkor gyors és nagyléptékű változtatásra is lehetőség van, ha a transzparencia jelen van. “Még mindig nagyon alacsony a női sportolók láthatóságának aránya a sportmédiában, bár az utóbbi években számos kampány és lobbitevékenység támogatta ennek javítását. Van, ahol sikerül eredményeket elérni, a teniszpályán például, ahol már ugyanannyi a nők és a férfiak díjazása, például a Grand-Slam tornákon. Ugyanakkor a 2017-ben nyilvánosságra került eset, ahol kiderült, hogy a wimbledoni teniszbajnokság szakkommentátori feladataiért, John McEnroe több mint tízszeresét kereste annak, amit egy korábbi másik világklasszis, Martina Navratilova kapott, bizonyítja, van még teendő ezen a területen is.”

Kálmán Szandra, Magyarországot az EU gender bizottságában képviselő diplomata, az Egyenlítő konferenciájának előadója Ursula Von der Leyen-t idézi: “Ahogy Ursula von der Leyen is többször kiemelte, a nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve, de még sokat kell tenni az üzleti életben, a politikában és az egész társadalomban, hogy ez megvalósulhasson. Csak akkor érthetjük el ha kihasználjuk a nőkben rejlő teljes potenciált, minden tehetségüket, ötletüket. Ha a nők számára nem biztosítunk egyenlő esélyeket, lehetőségeket, az eredmény soha nem lesz kerek egész.”

A nemek közötti bérkülönbség általában még rosszabbá válik, amikor elérkezik a nyugdíj ideje. 2019-es adatok szerint nők az Európai Unióban 29%-kal kevesebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak. Azonban Magyarországon a nyugdíjkülönbség a férfiak és nők között jóval alacsonyabb az EU átlagnál, mindössze 10%.

Ezeknél a kérdéseknél fontos láttatni, hogy megváltoztatásuk közös társadalmi és gazdasági érdek, mind a nők, mind a férfiak érdeke. “A nők és férfiak bére közötti jelentős különbség arra mutat rá, hogy valójában a nők munkáját alacsonyabbnak ítéljük, hiszen a munka esetében sem működik ez másként, mint egy másmilyen termék esetében. A magasabb bérek ellenben több nőt ösztönöznek arra, hogy munkát vállaljanak, ami által nő a gazdaság termelési kapacitása és ezáltal a foglalkoztatás. A képlet egyszerű, lenne…” – vázolja a helyzet hátterét Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány alapítója és vezetője.

Mit tehetünk mi Magyarországon? Heal Edina szerint a következőket: “Egyrészt nyíltan és közérthetően kell beszélni a problémáról és megoldási javaslatokat kínálni a körülöttünk lévő országok jó példái alapján. Számos európai ország vezetett be a bértranszparenciát előíró szabályozást. Az Egyenlítő Alapítvány is fontosnak tartja egy ilyen törvény bevezetését, mert az átláthatóságnak köszönhetően a munkavállalók ismerni fogják az egyes cégeken belüli adott munkakörre vonatkozó bérszintet, így jogilag is megalapozottan tudnak érvelni a bértárgyalások során. Ez pedig pozitívan hathat a nemek közötti bérkülönbség csökkentésére. Tehát muníciót tudunk adni a munkavállalók kezébe. Készítettünk erről egy 12 pontból álló javaslatot a munkáltatóknak és munkavállalóknak, ha el akarnak indulni ezen az úton. Hiszen a cégek egy kis tudatossággal és odafigyeléssel rengeteget tehetnek a nemek közötti egyenlőségért.”

Fotó: AllGo – An App For Plus Size People/unsplash.com

A menedzsment és az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) megállapodása értelmében valamennyi munkavállaló bére július 1-jei hatállyal megemelkedik 9 százalékkal, az emelés már az augusztusi fizetésekben megjelenik.

Az Audi Hungaria Zrt. mintegy 12 ezer embert foglalkoztat.

A béremelés az infláció növekedésével vált indokolttá, az autógyártó cég törekvése, hogy a bérek versenyképesek maradjanak – hangsúlyozta a sajtóosztály. Emlékeztettek arra, hogy a győri gyárnál érvényben van a 2020-ben kötött hároméves bérmegállapodás is, amely három év alatt 36 százalékos béremelést biztosít a dolgozóknak. A mostani emelés a 2022-ben esedékes bérfejlesztésen felül történik – jelezték.

A győri székhelyű Audi Hungaria Zrt. az Audi konszern tagja, az Audi és a Volkswagen konszern központi motorszállítója. Tavaly 1 620 767 motort gyártottak Győrben, emellett 171 015 autót készítettek.

Fotó: Remy Lovesy/unsplash.com

A tévécsatorna felmérése azt vizsgálta milyen tényezők befolyásolják a magyar férfiak karrierválasztását, mennyire jól ismerik saját magukat és készen állnak-e letérni a járatlan útról.

Ahogy a felmérés korábban közölt adatai is mutatják, a magyar férfiak többsége (67 százalék) stabilitásra törekszik a mindennapokban. Ennek ellenére karrierválasztásnál a fizetés összege nagyjából csak egyötödüknek fontos. Sőt, a 30-39 éves korosztály esetében elenyésző kisebbségénél (előbbi 5%, utóbbi 2%) nyom a latban. A megkérdezettek négyötöde válaszolta azt, hogy kevésbé vagy egyáltalán nem számít a pénz. A kutatásból kiderül, hogy a válaszadók zömét foglalkoztatja, hogy mások magas presztízsértékkel bírónak ítéljék meg a munkáját. A válaszadók közel 80 százalékának kifejezetten fontos, hogy szakmáját mások is megbecsüljék. Az alapvégzettségűek 20 százalékának, míg a magasabb iskolai végzettségűek közül minden negyedik férfinak fontos, hogy a külvilág elismerésreméltónak találja jelenlegi állását. Ez a kérdés a városban élők alig 6 százalékát, és a falusiak mindössze 1 százalékát nem foglalkoztatja.

A férfiak pusztán negyedénél sarkalatos kérdés, hogy otthonról is elvégezhető munkát válasszon. Míg a budapestiek közel egyötöde, a falubeliek majdnem harmada részesíti előnyben a home office-t. A válaszadók több mint 40 százaléka preferálja a rugalmas munkaidőt, és a többség a fix órákra szavaz. A 18-29 éves és a 40-49 éves korosztály töredékének (4%) meghatározó csak, hogy flexibilis munkahelyen dolgozzon. A szakmai fejlődés a válaszadók közel felénél (47%) merült fel, azonban a döntő többség számára az kevésbé vagy egyáltalán nem mérvadó.

A felmérésből az is kiderült, hogy minden harmadik válaszadó szerint a férfiak személyisége alapvetően kalandvágyó, ennek ellenére csupán 16 százalék választaná egyértelműen a járatlan utat. A 30-39 évesekben ég leginkább a felfedezési vágy: több mint egyötödük vágyik izgalmas életre, harmaduk pedig szeret új helyeket felfedezni. Az eggyel idősebb korosztály esetében már alig 7% vágyik izgalmas életre, azonban negyedük még mindig szívesen fedez fel új helyeket. Érdekes módon, talán ezeknek az eredményeknek némiképp ellentmondva, a megkérdezettek nagy része (70%) vonzóbbnak találja az olyan nőket, akik kalandvágyó, felfedező típusok.

A válaszok alapján a férfiak 41 százalékát tölti fel, ha új helyzetben próbálhatja ki magát. Ezzel a magasabb végzettségűek közül minden tizedik, az alacsonyabb végzettségűek közel minden ötödik válaszadó ért egyet. A válaszadók 28 százaléka saját megítélése szerint magabiztos, kellő önbizalommal rendelkezik. A felsőfokú végzettségűek esetében ez a szám alacsonyabb, alig 14 százalékuk szavazott arra, hogy önbecsülése a helyén van. Ezzel egyenesen arányos az is, hogy mennyire érzik magukat sikeresnek a magyar férfiak: 35 százalék nyilatkozott úgy, hogy eredményes az élete, sokan (19%) pedig kifejezetten sikeresnek érzik magukat.

A National Geographic májusban több hetes műsorfolyamot állított össze a járatlan utak kedvelőinek, amely során a nézők a tévé képernyői elől élhetik át az izgalmakat. Olyan lélegzetelállító műsorokkal készülnek, mint például A dinoszauruszvadász, A történelem roncsai, a Lecsapolt óceán és a Garázs varázs. A Kövesd a járatlan utat! műsorai folyamatosan elérhetők a National Geographic csatornán, illetve a https://www.natgeotv.com/hu oldalon.

Fotó: Towfiqu barbhuiya/unsplash.com

A járvány a munkaerőpiacon is érezteti hatását. Nem csak a különösen érintett szektorokat tekintve, mint a vendéglátás, turizmus, zeneipar vagy előadóművészet és a hozzájuk kapcsolódó ágazatok, hanem általánosságban is átalakulásnak vagyunk a tanúi. Egy olyan helyzetben, ahol több, mint egy évnyi bizonytalanság után mindenki a jelenlegi helyzetet képes csak mérlegelni, és még a közeli jövő sem jósolható meg, ennél nagyobb aggodalomra is lehetne ok.

Stabil munkahelyek

A K&H ifjúsági indexéből az derül ki, hogy a megkérdezett 19-29 éves korosztály dolgozó tagjainak 61 százaléka érzi munkahelyét stabilnak. Bár az előző negyedévhez hasonlítva nem érzékelhető változás, 2020 harmadik negyedévéhez képest kiugró az emelkedés, akkor ugyanis 50 százalék alatti volt a munkahelyét szilárdnak érzők aránya.

Indokolhatja ezt az eredményt az, hogy akik a 2021-es évben is megőrizték az állásukat és nem érintették őket a pandémia gazdasági hatásai, a fél évvel korábbi helyzethez képest kevésbé látják labilisnak munkahelyüket.

A biztos lábakon álló munkahely mellett fontos mérőszám az is, hogy a munkavállalók – jelen esetben a K&H ifjúsági indexében vizsgált 19-29 éves dolgozó fiatalok – mennyire érzik elismertnek magukat. Itt a megkérdezettek 49 százaléka mondta azt, hogy “kifejezetten” vagy “eléggé” megbecsültnek érzi magát. Ez a 2012 óta tartó kutatás eddigi legmagasabb értéke. Tavalyi év azonos időszakában ez 39 százalék volt, de az előtte való időszakhoz viszonyítva is (például 2016-hoz vagy 2019-hez képest) sokkal inkább érzik magukat megbecsültnek a munkahelyükön a fiatalok.

Ennél csak jobb lesz

A fiatalok nettó fizetéssel kapcsolatos elvárásait viszont tényleg egyedülállóan magas adat jellemzi 2021 első negyedévében: 27 százalékuk mondta azt, hogy fizetése az inflációt meghaladó mértékben fog nőni. Az előző negyedévben ezt csak 17 százalékuk gondolta így, míg a járvány által leginkább sújtott 2020-as második- és harmadik negyedévében ugyanez az adat 14 és 13 százalék volt. “A K&H ifjúsági index segítségével 2020 év végén a fiatalok megtakarítási szokásait is vizsgáltuk, amikor is kiderült, hogy a fiatalok 23 százaléka takarékoskodik rendszeresen. A munkahelyi megbecsültség és stabilitás hozzá fog járulni a takarékoskodási kedv növekedéséhez, amit az esetleges fizetésemelés még inkább fellendít. Jó, hogy ma már a megtakarításokat akár a mobilbankon keresztül is be lehet fektetni, így is biztosítva a magasabb hozam lehetőségét.” – tette hozzá Árva András, a K&H Lakossági marketing szegmens vezetője.

A kutatásból az is kiderül, hogy jellemzően a férfiak számítanak nagyobb mértékű növekedésre – 34 százalék -, míg a nőknél ez az érték jóval kevesebb, 17 százalék.

Az összes megkérdezett közül pedig csak 4 százalék mondta azt, hogy csökkenésre számít a nettó fizetésében.

Fotó: icons8 team, Unsplash

Brutális hatással volt a koronavírus-járvány márciusban a magyar gazdaságra, megközelítőleg 600-700 ezer ember veszítette el a munkahelyét. Ezzel egy időben minimálisra csökkent az álláshirdetések száma, ezért sokan úgy jelentkeztek cégekhez, hogy azok nem is kerestek új munkatársakat.

Az év második felében a vállalatoknak már sikerült megtartaniuk a dolgozóikat, de mivel visszaesett az árbevételük, ezért ezt bizonyos esetekben csak bércsökkentések árán tudták elérni.

2021-re valamelyest stabilizálódott a munkaerő-piaci helyzet, de a cégek továbbra sem írják ki az álláshirdetéseikben, hogy hány kollégát vennének fel. Nem tízesével szerződtetik az embereket, hanem egy-egy konkrét pozícióra keresnek megüresedés miatt szakembereket. A szaktudást igénylő munkáknál nagyon megválogatják a jelentkezőket, a betanított munkakörökben pedig nincs akkora kereslet.

Az apró betűs rész is fontos az álláshirdetéseknél

Vasvenszki Zsolt, a táci fóliagyártó operatív igazgatója szerint ma Magyarországon lehet munkát találni, de sokkal nehezebben, mint mondjuk tavaly ilyenkor.

„A fizikai állományban a minőségi munkaerőben volt igazán hiány az elmúlt években, a cégek még egy-egy betanított munkásért is versenyeztek. Ez eltűnt, mert akik hatékonyan dolgoztak, megtartották az állásukat. Jellemzően azok vannak most szabadon, akik nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Nekik mentalitásban kell fejlődniük, mert hiába vállalnak el bármit, egyik cégnek sem érdeke, hogy csak két hétig alkalmazzon bárkit is” – magyarázta.

A HR-stratéga azt tanácsolja minden álláskeresőnek, hogy ne vállaljon olyan cégnél munkát, amely bizonytalan háttérrel rendelkezik. A céginformációk minden esetben ingyenesen elérhetők az interneten, a vállalatról a legfontosabb adatokat meg lehet nézni.

Az álláshirdetésekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy az egyik legfontosabb dolog, a Covid-járvány időszakában a társadalombiztosítás miatt hatványozottan is, hogy a megpályázott pozíció valós, bejelentett munkakör legyen.

„Ha valaki nettó bért ír ki, annak alapvetően az az oka, hogy a jelentkezők lássák, mennyit kereshetnek, mennyi marad a zsebükben. Jellemzően ez a megszerezhető maximum bért tartalmazza, az alapbérrel és minden egyéb juttatással együtt. A fizikai munkavállalóknál ez az egyik leglényegesebb szempont. Mindig korrektebb az a cég, amely kiírja az anyagi juttatásokat. Egy bruttó alapbérrel + pótlékokkal + bónuszokkal és egyéb juttatásokkal feltüntetett hirdetés reális képet adhat az anyagi juttatásokról. 

A hirdetés ugyanakkor csalóka lehet, ezért mindig fésüljük át az apró betűs részt is. Például bruttó 240.000 forint egy betanított munka esetében kifejezetten magas alapbér lenne – a minimálbért közel 170.000 Ft-ra emelték a napokban –, de ez már tartalmazhatja a műszakpótlékot, az átlagos túlórát, a hétvégi pótlékot, esetleg a cafeteriát vagy a negyedéves bónuszt is” – hívta fel rá a figyelmet a HR-stratéga.

Tapasztalatai szerint az emberek sokszor kevésnek ítélik meg a számukra felkínált alapbért, de nem számolnak utána, hogy ez juttatásokkal együtt mekkora összegre egészülhet ki. Ha mindent hozzáadunk, az adhat tiszta és valós képet.

A hátrányból előnyt lehet kovácsolni

Magyarország első számú újrahasznosítottfólia-gyártójánál 2020-ban azt a célt tűzték ki, hogy bármi történik, nem veszíthetnek munkatársat a járvány miatt. A családi középvállalatnál nem csökkentettek munkaidőt és alapbért sem, de pluszszabadságra sem küldtek senkit.

„Megnéztük azokat az opciókat, hogy amennyiben a járvány elszabadul, vagy az állam olyan törvényeket hoz, és ideiglenesen be kell zárnunk gyártó cégként, mihez kezdhetünk. Végül minket elkerült a központi beavatkozás, de minden szükséges óvintézkedést megtettünk, lefektettük az alapelveinket, amelyekhez a mai napig tartjuk magunkat” – mondta a Manitox Kft. Fejér megyei telephelyének operatív igazgatója.

Vasvenszki Zsolt hozzátette, hogy amikor mindenki behúzta a féket, ők akkor tapostak a gázra. Feltették maguknak a kérdést: mi van akkor, ha a munkatársaknak jobb körülményeket tudnak biztosítani, és növekedésbe csapnak át? Tácon jelenleg 28 fővel dolgoznak együtt, a munkafolyamatok könnyítésével és fejlesztésével év végére 44-re szeretnék felhúzni ezt a számot, amire reális esély mutatkozik. „2021 a mi évünk lesz, aki velünk dolgozik, annak szebb lesz a jövője” – zárta szavait a Manitox Kft. HR-stratégája.