A finn elnök tiszteletbeli vendégként vett részt a kedden megkezdődött, szeptember 19-ig tartó diplomáciai rendezvényen. Az értekezlet hivatalos megnyitóján mondott beszédében Alexander Stubb aláhúzta: manapság növekszik a Balti-tengeri térség geopolitikai jelentősége, a régió érzékeli az ukrajnai háborúnak és Oroszország destabilizációs cselekedeteinek következményeit.

Megengedhetetlennek nevezte, hogy Ukrajnában Vlagyimir Putyin megnyerje a háborút. „A békének győznie kell” – tette hozzá.
Utalva Finnország tavalyi és Svédország idei NATO-csatlakozására, Stubb leszögezte: a két állam inkább szavatolója, mintsem haszonélvezője a térségbeli biztonságnak, a többi között a légtérellenőrzést végző számos vadászgép révén.

Úgy ítélte meg: a jövőben növekedni fog az orosz hátterű európai szabotázsakciók száma, valamint az Oroszország által támogatott migrációs nyomás is. A szövetségeseknek összehangolt módon kell cselekedniük védelmük érdekében, és támogatniuk kell az agresszióval szembesülő Ukrajnát – hangsúlyozta a finn elnök.

A megnyitón szintén felszólaló Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter úgy látta: a Balti-tenger térsége kulcsfontosságú pillanatban találja magát a biztonság szempontjából. Kifejtette: egyrészt a finn és a svéd NATO-csatlakozás nyomán a Balti-tenger „szinte az Európai Unió és a NATO belső tengerévé vált”, másrészt viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy Moszkva számára a Baltikum milyen gazdasági és katonai jelentőséggel bír.

Oroszország próbálkozik a térségbeli helyzet destabilizálásával, a NATO-nak erre egységesen kell reagálnia, a szövetség kész az ilyen lépésekre – állapította meg Sikorski.

Stubb kedd délután Varsóban Andrzej Duda elnökkel is találkozik.

Fotó: Chandler Cruttenden, Unsplash

Ahogy Philippe Perrot, a CPS üzletág igazgatója hozzátette: „Üzleti tevékenységünk olyan gyorsan növekszik, hogy kinőttük a már meglévő Helsinki régióban található gyárunkat, ezért döntöttünk még egy üzem létesítése mellett. Az új, sokkal nagyobb területű telephelyünk kialakítása során a már kiemelkedő ügyfélélmény is fontos szempontnak bizonyult. A helsinki egységünk elsősorban adatközpontokba, de egészségügyi, kereskedelmi és hajózási alkalmazásokhoz is szállít majd UPS-rendszereket, és megismertetjük ügyfeleinkkel a kapcsolódó kisfeszültségű termékportfóliónk előnyeit. Már most dolgozunk a helsinki üzem bővítésén, ahol a jelenlegi 390 fős létszámot legalább 100 fővel növeljük a jövőben.”

A fejlesztés folyamatát nagyrészt Petri Koskinen, a Helsinki üzem vezetője felügyeli, aki a bővítés kapcsán elmondta: „Ez egy izgalmas munkahely a kritikus energiaellátás területén dolgozó szakemberek számára. Gazdag tudásbázissal rendelkezünk Helsinkiben, mivel 1962 óta gyártunk itt UPS-eket és különböző áramátalakító eszközöket. Erre az örökségre építünk majd. Az üzem fenntarthatósági szempontból is figyelemre méltó: az épület üzemeltetése megfelel az ISO 50001 szabvány követelményeinek.”

Az új üzemben készül majd a vállalat egyik zászlóshajójának számító új 9395X UPS is, amelynek akár 30%-kal kisebb az alapterülete, mint a hasonló UPS-modelleknek, ez pedig előnyös az adatközpontok bővíthetősége szempontjából. A korábbi modelleknél is energiatakarékosabb 9395X alapját a szilícium-karbid konverterek képezik, emellett rendelkezik az Eaton saját fejlesztésű EnergyAware technológiájával is. Ennek legfőbb lényege, hogy biztosítja a folyamatos üzletmenetet, emellett a keresletoldali visszajelzést is lehetővé teszi.

„Az EnergyAware technológia a vállalkozások, különösen az adatközpontok számára teszi lehetővé, hogy úgynevezett rugalmassági szolgáltatásokat értékesítsenek a hálózatnak – ez pedig egy vonzó bevételi forrás jelentős fenntarthatósági előnyökkel. A rugalmasság segít a hálózatüzemeltetőknek abban, hogy az általuk szolgáltatott energia minél nagyobb mértékben származzon megújuló energiaforrásból, így ellensúlyozható a rugalmasságot nyújtó szolgáltató szén-dioxid-kibocsátásának hatása. Az energetikai átmenet ilyen módon történő támogatása segít áthidalni a rugalmassági szakadékot a szükséges változó megújuló energia mennyisége és a kiegyensúlyozásához szükséges megfelelő rugalmasság között” – mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.

Az Európai Bizottság tavaly ősszel publikálta a 2022-es európai eredménylistáját, amely 12 szempont és összesen 22 témakör szerint rangsorba állítja és csoportosítja az EU tagországait. Az innováció terén első Svédország, de az élbolyban szerepel még Belgium, Dánia, Finnország – és új csapattagként – Hollandia is. A középmezőnyt követik az úgynevezett „feltörekvő innovátorok”, vagyis azon országok, amelyek az uniós innovációs átlag 70 százaléka alatt szerepelnek. Magyarország 69,8 százalékos teljesítményével mindössze hajszálnyival csúszik bele ebbe a „követő” csoportba, ahol teljesítménye jóval meghaladja a többi csoporttagét: Bulgáriáét, Horvátországét, Lettországét, Lengyelországét, Romániáét és Szlovákiáét. Az EU átlag 9,9 százalékos növekedés produkál az innováció terén, amitól a magyar innovációs aktivitás növekedése 2,8 százalékponttal elmarad, így egyre nő a távolság az EU-átlag innovációs teljesítménye és Magyarország hasonló teljesítménye között.

Összecsengő adatok

Az EU felmérését sok tekintetben alátámasztják azok az eredmények, amelyeket a K&H innovációs index mögött meghúzódó kutatás eredményei tükröznek. A K&H 2021 eleje óta immár negyedik alkalommal végzett kutatást a hazai közepes és nagyvállalatok között azok innovációs aktivitásáról. A K&H innovációs index 2022 második félévében 2 ponttal csökkent a félévvel korábban mért, amúgy sem magas 30 ponthoz képest, így lényegében visszaesett az egy évvel korábbi szintre.

„Két év viszonylag aktív innovációs tevékenységét követően most különösen a vállalatok által a jövőben tervezett innovációi jeleznek visszaesést, nyilván nem függetlenül az amúgy is kedvezőtlen gazdasági várakozásokkal” – jelentette ki Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetője a második féléves innovációs index bemutatása kapcsán. Az orosz-ukrán háború szintén kedvezőtlen hatást gyakorol a fejlesztési tervekre. Míg a háború kitörésekor a cégek bő negyede jelezte, hogy a konfliktus hatással lehet innovációs tevékenységükre, addig 2022 második félévében ezt már tíz cégből négy érzékelte.

Átmeneti volt a fellendülés

A K&H innovációs index egy összetett mutató, amely 4 elemből áll össze. Ezek egyike a jövőre irányuló innovációs terveket járja körül. A felmérés szerint az utolsó hat hónapban tovább csökkent a következő évre új terméket vagy szolgáltatás bevezetni tervező cégek aránya. A csökkenés a vállalatok minden szegmensét érinti.

Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb egy vállalat árbevétele, annál több innovációs tevékenységet terveznek a következő egy évre. A megkérdezett vállalatok 40 százaléka tervez kedvező környezeti hatással járó fejlesztést, éppen annyi, mint hat hónappal ezelőtt.

Noha a vállalatok továbbra is alapvetően igyekeznek házon belül megoldani a fejlesztéseket, az utóbbi időben jelentősen több cég vont be külső partnert erre a feladatra. 2022 második felében a cégek 20 százalékában folyt valamilyen innovációs tevékenység, de a K&H innovációs index sajnos azt is mérte, hogy a vállalatok 6 százalékában a felmérést megelőző két évben felfüggesztettek ilyen jellegű tevékenységeket.

Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetője az idei második féléves innovációs index adatai alapján fontosnak nevezte, hogy érdemben javuljon a vállalatok innovációs kedve, mert mint mondta: „az innováció a versenyképesség kulcsa. Hosszabb távon csak az a cég tud versenyben maradni, amelyik új termékeket, szolgáltatásokat vezet be a piacra, illetve folyamatosan javítja háttérfolyamatainak hatékonyságát”. Hozzátette: „Némi bizakodásra ad okot, hogy a vállalatok zöme erőforrásait éppen a digitális fejlesztésekre összpontosítja és munkavállalóinak is folyamatos informatikai képzést szervez”.

Jens Stoltenberg tájékoztatása szerint a két ország várhatóan már szerdán megkaphatja a hivatalos felkérést a csatlakozásra, amelyet ugyan még mind a 30 NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia, de így is néhány héten belül a szövetség teljes jogú tagjaivá válhatnak.

A sajtó előtt aláírt memorandum tekintettel van Törökország aggodalmaira, beleértve a fegyverexportot és a terrorellenes harcot – hangsúlyozta a NATO-főtitkár, aki szerint a NATO „nyitott ajtók politikája” történelmi sikert ért el, az újonnan csatlakozók tovább erősítik a szövetséget. Mint mondta, Finnország és Svédország jól képzett katonákkal, modern technológiával és szilárd demokratikus intézményekkel járul hozzá az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, ráadásul megváltoztatja a geostratégiai helyzetet a Baltikumban.

Jens Stoltenberg kitért arra, hogy Vlagyimir Putyin a NATO bővítésének ellenzésével épp annak ellenkezőjét érte el. „Bármelyik ország megválaszthatja jövőjét” – jelentette ki. Finnország és Svédország májusban adta be felvételi kérelmét az észak-atlanti szövetségbe az Ukrajna ellen indított orosz támadásokra hivatkozva. A tagországok közül egyedül Törökország vétózta meg a csatlakozást, azzal érvelve, hogy Svédország és Finnország pénzzel és fegyverrel is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). A török kormány követelte a PKK tagjainak, valamint a velük  szövetséges Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia tagjainak kiadatását, továbbá a 2019 októberben indított észak-szíriai török offenzíva miatt elrendelt svéd fegyverszállítási embargó feloldását.

Kérdésre válaszolva a NATO-főtitkár elmondta: a finn és a svéd kormány vállalta, hogy együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában a jogállamiság keretein belül, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően.

Az esetleges török vétó miatt egyébként Stockholm módosította a terrorizmus-ellenes törvényét.

Forrás: MTI

A török elnök arról is beszélt, hogy a svéd és finn delegációk ne is fáradjanak azzal, hogy Törökországba menjenek megpróbálni meggyőzni őt. Svédország és Finnország számára a csatlakozás hatalmas politikai változás, de a NATO szabályai szerint egyetlen vétó is elég ahhoz, hogy ezt megakadályozzák.

Forrás: 24.hu 

Kép: Engin Yapici, Unsplash

„Brüsszel az Egyesült Államok égisze alatt fokozatosan vonja be Svédországot és Finnországot a struktúráiba, történtek különböző hibrid, gyakorlatoknak vagy kiképzésnek álcázott, a tényleges bevonásra irányuló intézkedések” – mondta Zaharova. „Mi minden figyelmeztetést megtettünk – mind nyilvánosan, mind kétoldalú csatornákon keresztül. Tudnak erről, ezért nem lesz min csodálkozni. Mindenről tájékoztatták őket, arról, hogy hová vezet ez az egész” – tette hozzá.

A  szóvivő az interjúban azt is elmondta, hogy Oroszország már nem bízik meg többé az ukrán tárgyalófélben, és Moszkva szerint Kijev továbbra is következetlenül fog viselkedni a diplomáciai egyeztetések során. Ezzel kapcsolatban megismételte az orosz álláspontot, amely szerint Ukrajnában egy kívülről irányított rendszer van hatalmon, amely figyelemelterelésre használja a tárgyalásokat.

Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által ismertetett szerda délelőtti hadijelentés szerint az orosz légierő gépei 73 ukrán katonai célpontra, a rakétaerők és a tüzérség egységei pedig 1053 katonai infrastrukturális létesítményre mértek csapást kedd éjszaka. A légvédelem hat drónt és két Tocska-U harcászati rakétát lőtt le. A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 496 drónt, 253 légvédelmi rakétarendszert, 2388 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 256 rakéta-sorozatvetőt, 1029 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2232 különleges katonai járművet veszítettek.

A donyecki orowszbarát erők, a „népi milícia” szerdai tájékoztatása szerint öt ukrán katonai egység hagyta el a mariupoli Azovsztal fémmű területét és tette le a fegyvert. A Telegramon megjelent közlemény szerint a megadás lehetőségéről az üzem területén szétszórt röplapokból szereztek tudomást. Az Izvesztyija című lap szerint a létesítményre kedden agitációs anyagot tartalmazó lövedékeket lőttek ki.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy szerdán, közép-európai idő szerint 13 órától ismét humanitárius folyosót nyit, hogy az Azovsztalban körülzárt ukrán katonák és külföldi zsoldosok megadhassák magukat. Orosz tudósítások szerint Kijev nem adott engedélyt a kapitulációra, a nacionalista fegyveresek pedig halállal fenyegették meg vagy agyonlőtték, aki le akarta tenni a fegyvert.

Forrás: MTI

A Caruna, Finnország legnagyobb közműszolgáltatója, az ABB-vel karöltve új utakat fedez fel a jövő kihívásainak megoldására, az ABB Ability technológiáját felhasználó, felhőalapú, szoftveres flottakezelő szolgáltatásokkal.

Az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) klímaváltozással foglalkozó kormányközi testület legfrissebb jelentése rámutat, hogy a klímaváltozás elleni fellépés keretében példátlan gyorsasággal kell gyökeresen átformálnunk energiarendszereinket. Újfajta megújuló és időszakos energiaforrások csatlakoznak majd az energiarendszerekre, a fogyasztást igényre adott válasz alapon kezelik, illetve új típusú tárolóeszközöket vonultatnak fel és használnak majd.

Mindezt az energiaellátás biztonságának veszélyeztetése nélkül kell megvalósítani. Ez annyit tesz, hogy energiahálózataink védelmi és vezérlő funkcióit alkalmassá kell tennünk a folyamatos változások kezelésére az eszközök teljes élettartama alatt. Ez mérhetetlen kihívás elé állítja az automatizálási rendszereket, melyeknek még rugalmasabbá kell válniuk, készen a még gyorsabb átkonfigurálhatóságra. Egyre nő a kereslet az automatizálási termékek, illetve az ezeket támogató és kezelő rugalmas felhőszolgáltatások iránt.

Finnországban a klímaváltozás első jelei a szélsőségesen nagy téli viharokban nyilvánultak meg az évtized elején, melyek hosszan tartó áramkimaradásokat okoztak az ország jelentős területein. E viharokat követően a finn kormány rendeleti szabályozással biztosította, hogy a közműszolgáltatók nagymértékben javítsanak az energiaellátás biztonságán. A gyakorlatban ez a földkábelhálózat gyors kiépítését és az alállomás-automatizálási rendszerek megújítását jelentette, sok esetben a felszerelt berendezések várható műszaki élettartamának lejáratát jóval megelőzve.

Az elosztás jövője a felhőszolgáltatásokban rejlik

A Caruna, Finnország legnagyobb villamos elosztórendszerének üzemeltetője, felvette a kesztyűt, és jelenleg egy nagy volumenű beruházási program keretében fejleszti hálózatát, a jövőbeni igényeket kielégítő biztonságra, megbízhatóságra és rugalmasságra helyezve a hangsúlyt.

A Caruna értékes eszköznek tekinti a felhőszolgáltatásokat a jövő áramelosztási ágazatában

Henri Vierimaa, a Caruna technológiai igazgatója úgy nyilatkozott: „A felhőszolgáltatások rugalmas felületet kínálnak nagy tömegű adatok kezelésére és különféle új alkalmazások kifejlesztésére. Az így szerzett előnyök több módon nyilvánulnak meg, például az online mérési és eseményadatok hálózati felhasználás szempontú elemzésében, lehetővé téve a diagnosztikát, állapotfelügyeletet, illetve az igény alapú reagálást. Ezenfelül, mivel az eszközkonfigurációkat központi helyről tudjuk karbantartani és frissíteni, biztosítható, hogy az információk mindenkor elérhetők és naprakészek legyenek. A Caruna két fő elvárása a felhőszolgáltatások széles körű alkalmazását illetően a kiberbiztonsághoz és a megbízhatósághoz kötődik.”

Felhőszolgáltatási próbaüzem a Carunával

Az ABB Ability felhőszolgáltatása azt kínálja, amit a Caruna keres. A Carunával közösen, az ABB egy olyan koncepciót próbált ki, amelyben a nyugat-finnországi Noormarkuu alállomás védelmi és vezérlőrendszerét egy biztonságos távoli kapcsolaton keresztül az ABB Ability felhőszolgáltatására csatlakoztatták. Az újonnan kifejlesztett felhőszolgáltatás képes rugalmas védelmi és vezérlő termékek teljes körű, szoftveres flottakezelését ellátni. A kipróbált felhőszolgáltatás a védelmi alkalmazások összes konfigurációját és változatát kezeli. Lehetőséget ad biztonsági mentésre, mellyel gyorsan helyreállíthatók a flottaeszközök ott, ahol elérhető biztonságos, távoli kapcsolat az ABB Ability szolgáltatásokon keresztül.

„Az ABB Ability az egységesített, iparágat átfogó, digitális koncepciónk: kapcsolódó és szoftverrel támogatott megoldások és szolgáltatások összessége, melyek segítségével partnereink együtt többet tudhatnak, többet és jobban teljesíthetek” – mondta el Alessandro Palin, az ABB Distribution Solutions (elosztó hálózati megoldások) üzletágának ügyvezető igazgatója.

A szoftveres flottakezelés fontos tényezője a programverzió frissítésének folyamata. Új termékfunkciók megjelenésekor ezeknek az új szolgáltatásoknak köszönhetően kiterjedt eszközflotta veheti gyorsan használatba az új szolgáltatásokat. Az eszközökről összegyűjtött események, feljegyzések és egyéb folyamatadatok az ABB Ability felhőben felhasználhatók hálózati diagnosztikához vagy állapotfelügyeletre is.

A Noormarkku próbaüzem során alkalmazott próbaeszköz egy új, közepes feszültségű alállomások védelmére és vezérlésére szolgáló szoftverközpontú koncepció, az ABB Ability intelligens alállomás-vezérlő és védő elektromos rendszere, az SSC600. Ezzel a teljesen új koncepcióval távolról elvégezhetők a szoftverfrissítések, az állandó eszközcserék vagy más, a helyszínen végzett, komoly manuális munkák helyett. Ugyanakkor egy digitális szoftveralapú védőeszköz önmagában nem elegendő a kellő rugalmasság biztosítására. Szükség van hozzá egy irányítási rendszerre is, amely hatékonyan felügyeli és irányítja az eszközökből álló flottát. Megfelelő irányítási rendszer nélkül a rugalmas terepi eszközök minden előnye kárba vész. Az ilyen jellegű irányítási rendszer megvalósítására a legjobb megoldást az ABB Ability digitális termékkörének felhőszolgáltatás eleme kínálja.

Mindent a fogyasztók érdekében

A Caruna és az ABB innovatív együttműködése sikertörténet. A Caruna szerint ez az együttműködés a lehető legjobb eredménnyel kecsegtet a fogyasztók szempontjából.

„Az SSC600 érdekes megközelítést hoz a hálózatvezérlésbe és -védelembe. A több relé egyesítése egyetlen eszközben csökkenti a hálózat összetettségét és hatékony módszereket kínál a hálózat védőfunkcióinak vezérlésére. Költségtakarékos és modern megoldás, amely egyben nyitott felületet is teremt a jövőben szükségessé váló, új hálózati funkciók kifejlesztéséhez” – mondta el Henri Vierimaa.

Az ABB a termékek teljes életciklusa alatt támogatja a Carunát, ahogy többi partnerét is, hogy azok még többet hozhassanak ki eszközeikből.

Az észt zenei és képzőművészeti fotós, Kaupo Kikkas a finnországi Vizuális Művészetek Intézetében tanult fotózni, díjnyertes klasszikus zenei portréit (klarinét, szaxofon- és ének) azonban a terepen szerzett tudásának tulajdonítja. Tizenkét évig szinte csak képzőművészeti fotózásokat vállalt, és bár székhelye Észak-Európában van, gyakran dolgozik Londonban, Berlinben és az Egyesült Államokban.

Személyes és az Amazonas esőerdeiről szóló projektjei mellett elkészítette a temetőkről készült tanulmányát, a palabányászokról készült portrésorozatát és az egyiptomi sivatagban található elveszett mozi képeit. Munkáit világszerte elismerik. Számos könyv és klasszikus zenei album borítóját fotózta, munkáival pedig gyakran találkozhatunk magazinokban is. 2013-ban a WPPI Las Vegas 16×20-as fotópályázatán a legjobb kereskedelmi portréfotós díját nyerte el, 2011-ben pedig megkapta a legjobb észt portréfotósnak járó elismerést a Balti Fotográfiai Fesztiválon.

Amikor Kikkas nem dolgozik, szívesen megy kempingezni (és fotózni) Lappföldre. Néha még szaxofont is ragad, néhány ital után pedig akár énekel is.

Az új Sony α Universe Europe weboldal 2018 augusztusától, 22 európai nyelven várja az érdeklődőket. A legfrissebb hírek és tartalmak regisztráció után válnak elérhetővé.

A magyarok döntő többsége hétközben a munkahelyén ebédel. Különösen igaz ez a fővárosban élőkre, valamint a 18 és 30 év közöttiekre, mindkét szegmensben nyolcvan százalék feletti ez az arány – állapítja meg az ételszállító Wolt Magyarország és a Profession.hu közösen megrendelt reprezentatív felmérése.

„A válaszadók közel kétharmada otthonról vitt ételt fogyaszt, de egy három évvel korábbi felmérésünkhöz képest határozottan jó tendencia, hogy mára megfeleződött az arány, és már csak minden ötödik munkavállaló eszik munka közben, a számítógép előtt ülve, ehelyett inkább már megadja magának a szükséges ebédidőt” – mondta Varga Balázs, a Profession.hu marketingvezetője. Hozzátette: „A korábbiakhoz képest némileg emelkedett, jelenleg tíz százalék azok aránya, akik hét közben vendéglátóhelyen ebédelnek.”

Közel ugyanennyien rendelik ebédjüket házhoz szállítással, ami a kutatás szerint a fővárosiakra jellemzőbb. Érdekes adat, hogy a budapestiek egyértelműen az internet mellett tették le voksukat az ételrendelés során: már csak kilenc százalékuk rendeli telefonon az ebédet, a többiek vagy a kiválasztott étterem honlapját, vagy több étterem ajánlatát összegyűjtő oldalakat használják. Az ételrendelési szokások átalakulását mutatja az is, hogy már az applikációkon keresztüli ételrendelést is többen választják a fővárosban, mint a telefonos rendelést.

Tudatosabban étkeznek a budapestiek

Az internetes kérdőívet kitöltők közül a budapestiek a vidékieknél tíz százalékkal többen, 76 százalékban vallották magukról, hogy rendszeresen táplálkoznak. Még nagyobb a különbség az egészséges táplálkozás terén, mert míg a vidékiek 35, a budapestiek 52 százaléka ügyel arra, hogy rendszeresen fogyasszon például salátákat vagy alacsony kalóriatartalmú ételeket.

További érdekesség, hogy a fővárosiak fele rendszeresen ír magának heti rendelési tervet, és beosztja előre, hogy mikor mit szeretne enni. Huszonhárom százalékuk saját bevallása szerint viszont csak akkor szembesül a kérdéssel, hogy mit is ebédeljen aznap, mikor először megkordul a nyomra.

Mit rendelünk?

A kutatás szerint a budapestiek többsége magyaros ételt vagy valamilyen salátát választ, ezt követi az olasz konyha: 40 százalék ugyanis a pizzáért és az olasz tésztákért is rajong. Mindezt a Wolt tapasztalatai is megerősítik: októberben a legtöbb futár pizzát szállított házhoz, az örökzöld Margherita mellett a szalámis és a gombás pizzák voltak a legnépszerűbbek. Náluk viszont gyakori a hamburgert és ázsiai étel rendelés is.

„A visszajelzések és a kutatás eredményei egyaránt azt mutatják, hogy egyre meghatározóbb szemponttá válik a kiszámítható és megbízható szállítás környezetbarát megoldásokkal” – mondta Tajta Ákos, a Wolt Magyarország ügyvezető igazgatója.

A felmérésből kiderül ugyanis, hogy az ételrendelésnél a legfontosabb a gyors és pontos kiszállítás, az árak csak ezt követően kerülnek elő. A fiatal korosztálynál egyre fontosabb szempont a környezetbarát csomagolás is.

A Woltról

A Wolt egy finn startup, amely 2014-ben indult el Helsinkiben, 2018 májusában pedig Budapesten is megnyitott. Elérhető számítógépről és okostelefonról is, alkalmazás formájában. Finnországban a kezdetekkor kevesebb mint egy év alatt 130 ezer felhasználó és 500 étterem csatlakozott a Wolthoz, Magyarországon pedig már közel 100 étteremmel áll szerződéses viszonyban, és mintegy 200 futárt foglalkoztat.