A Financial Times cikkében bemutatott narratíva a Toyota és más autógyártók hibrid technológiájára való összpontosításáról és annak növekvő elismeréséről szól, ami a tisztán elektromos járművek (BEV) piacának kihívásaival és lassulásával kapcsolatos aggodalmak közepette történik. Az elmúlt évtizedben a Toyota hibrid járművek fejlesztésébe történő jelentős befektetései – amelyek kombinálják a hagyományos belsőégésű motorokat és az akkumulátoros elektromosságot – kritikákat váltottak ki, különösen a befektetők és a környezetvédők körében. Ezek a kritikák abban az érvelésben gyökereztek, hogy a cég nem tesz eleget a teljes elektromos mobilitás felé való átállás érdekében. Azonban, ahogy a BEV-k iránti piaci lelkesedés Európától az Egyesült Államokig csökken a magas árak és az elégtelen töltőinfrastruktúra miatt, a Toyota hibrid stratégiája újraértékelésre került, és most már sokan úgy látják, hogy előrelátó volt.

A cikk megemlíti Adam Jonas, a Morgan Stanley elemzőjének korábbi álláspontját, aki bocsánatkéréssel fordult a Toyotához, elismerve, hogy a hibrid piacot túl hamar írta le. Ez az elismerés azt jelzi, hogy a hibrid technológia továbbra is fontos szerepet játszik az autóiparban, különösen mint a teljes elektromos mobilitás felé vezető átmeneti megoldás.

A hibridek – beleértve a konnektoros hibrideket (PHEV) és az öntöltő hibrideket – különböző fogyasztói igényeket szolgálnak ki, lehetővé téve az autógyártók számára, hogy kínálatukban rugalmasak maradjanak, miközben csökkentik a károsanyag-kibocsátást és fenntartják a nyereségességet. Bár a cikk kiemeli, hogy az iparág hosszú távú célja továbbra is a BEV-technológia fejlesztése, a hibridek jelenlegi népszerűsége és nyereségessége jelentős támogatást nyújthat az átmenet során.

Az amerikai piacon a hibrid eladások növekedése, valamint a General Motors és a Ford által bejelentett stratégiai lépések – amelyek magukban foglalják a hibrid technológiák újbóli bevezetését és az eladások növekedésére vonatkozó előrejelzéseket – tovább erősítik a hibrid járművek iránti növekvő érdeklődést.

A cikk arra is rávilágít, hogy a hibrid technológia fejlődése nem jelenti az elektromos járművek piacának elutasítását, hanem inkább egy kiegészítő stratégiát kínál, amely segíthet az autóiparnak fenntartani a nyereségességet és fokozatosan áttérni az alacsonyabb károsanyag-kibocsátású technológiákra.

Többhónapos programként indul útjára a Digital Revenue Launchpad EMEA 2023. A Financial Times stratégiai tanácsadója, az FT Strategies, valamint a sajtóval szorosan együtt dolgozó Google News Initiative kezdeményezése során mindössze nyolc lapkiadót választottak ki az európai, közel-keleti és afrikai régiókból pályázók közül. A 24.hu pályázata sikeresnek bizonyult: a hírportál csatlakozhat az idei képzési programhoz, egyedüliként Magyarországról, így lehetősége nyílik arra, hogy a munkatársak nemzetközi tudást sajátítsanak el, hiszen a résztvevő kiadványok a hónapok során aktív kapcsolatban lesznek egymással.

„A kiadók közti kapcsolatépítés mellett a program céljai közt szerepel, hogy a résztvevők alapot készítsenek egy megújult, hosszú távon fenntartható bevételi modell implementálásához. Ennek kialakításához szükséges az alapos, stratégiai tervezés, amelynek köszönhetően a modell a bevezetést követően rugalmasan alkalmazkodhat az újabb piaci trendekhez. A projekt keretében a 24.hu-nál, azt is megvizsgáljuk, milyen korszerű módszerek segíthetnek bennünket az olvasói elköteleződés fejlesztésében, és ezt milyen formában lehet bevétellé formálni” – mondta el az együttműködés kapcsán Bognár Bálint digitálisüzletág-igazgató.

A program előkészítői fázisában a 24.hu egy olvasói kérdőívet tett közzé, amely mentén a program koordinátorai megvizsgálhatják többek közt a lap jelenlegi követői bázisának előfizetési hajlandóságát. A továbbiakban interjúkkal, workshopokkal és inspiráló médiapiaci szakértők bevonásával folytatódik a munka, amely várhatóan a nyár végéig tart majd.

A Schneider Electric 41 iparági versenytársa közül a 16. helyen végzett a Financial Times Diversity Leaders 2023 rangsorában. Ez a negyedik egymást követő év, amikor a cég előkelő helyet kap ezen a prominens listán. A Financial Times évről évre rangsorolja a szervezeteket az alapján, hogy mennyire sikeresek a munkahelyi sokszínűség előmozdításában. Ehhez egy felmérés során 16 európai ország, legalább 250 főt foglalkoztató vállalatainak, több mint 100 000 munkavállalóját kérdezik meg, és az ő válaszaik alapján állítják össze a rangsort.

A Refinitiv szintén elismerését fejezte ki, ők a Diversity and Inclusion Index Top 100 tőzsdén jegyzett vállalata közé sorolták a Schneider Electric-et. Ezen a listán szintén a munkahelyi sokszínűségért és elfogadásért folytatott törekvések alapján rangsorolják a vállalatokat. A Scheider Electric iparágában a második, Franciaországban az ötödik, összességében pedig a 61. helyen végzett.

Idén első alkalommal kapott helyet a Schneider Electric a Forbes The World’s Top Female-Friendly Companies 2022 nevű listáján is. A cég a 11. helyen végzett a 30 mérnöki és gyártóipari vállalat közül, és a 13. helyen a listán szereplő 51 francia székhelyű vállalat közül. A Forbes felmérése 36 ország 85 000 multinacionális vállalatánál dolgozó nő megkérdezésével készült. A rangsor azt a 400 legjobb vállalatot jelöli ki, amelyek kiemelkedően támogatják a nőket a munkahelyükön.

Jelentős előnnyel indulnak a munkaerőpiacon azok, akik a Budapesti Corvinus Egyetemen szereznek alap- illetve mesterszakos diplomát, derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2018-as (továbbiakban: DPR AAE 2018) adatainak elemzéséből. A 2009-2010 és 2015-2016 között végzettek 2017. decemberi bruttó átlagjövedelmeinek elemzése alapján az azonos szakokon végzettek országos átlagkeresetéhez képest összességében a Corvinuson végzettek átlagjövedelme magasabb volt, a kezdőfizetésektől (1-1,5 évvel az abszolutórium megszerzését követően) a hosszútávú fizetésekig (7-7,5 évvel az abszolutórium megszerzése után).

Az elemzés során az egyes Corvinus-szakokról kikerülő diplomások átlagjövedelmét vetették össze az azonos szakokon végzettek országos átlagfizetésével. Az összesített adatok alapján elmondható, hogy a Corvinus diplomái – mind a gazdaság-, mind a társadalomtudományi területeken – egyértelműen időtállóan értékesek. Több szak esetében az is látszik, hogy az idő múlásával az országos és a corvinusos átlagbérek egyre jobban elváltak egymástól és 7–7,5 év után még nagyobbak a különbségek a corvinusosok javára.

A pályakezdő, 2015-2016-ban Corvinus BA/BSc- szakokon végzett fiatalok átlagkeresete 19 százalékkal magasabb volt 1-1,5 év után, mint az azonos alapszakokat végzettek országos átlagkeresete. Hosszabb távon pedig még nagyobb különbségek rajzolódnak ki az adatokból a Corvinuson végzettek javára: a 2009-2010-ben végzettek 2017. decemberi bruttó fizetéseiből az látszik, hogy már 49 százalékkal volt magasabb a Corvinuson alapszakot végzettek átlagfizetése.

A DPR AAE 2018 adatai alapján 2017. decemberében, a Corvinus által is meghirdetett mesterszakokon végzettek országos átlagkeresete magasabb volt, mint a Corvinus által is meghirdetett alapszakon végzetteké: tehát alapvetően megéri mesterszakot végezni.

A mesterszak elvégzése emellett magasabb szakmai elismertséggel is párosul, azaz könnyebben lehet érvényesülni a munkaerőpiacon. Ez a gyorsabb elhelyezkedési lehetőséget is jelenti: a Corvinus alapszakot végzettekkel szemben, aki Corvinus mesterszakot végez, fele annyi idő alatt talál magának munkát. A már említett DPR adatokból elérhető legfrissebben abszolválók (2015-2016) közül a Corvinus alapszakosok átlagosan 2, a Corvinus mesterszakosok pedig átlagosan 1 hónap alatt helyezkedtek el.

A Corvinus diploma legnagyobb előnye a mesterszakok esetében a fizetés volumenének hosszútávú növekedésében mutatkozik meg: míg a 2015-2016-ban végzettek átlagos kezdőfizetése bruttó 406 ezer Forint volt 2017. decemberében, addig a 2009-2010-ben végzettek átlagosan bruttó 645 ezer Forintot kerestek ekkor. Ez alapján elmondható, hogy a fizetési volumenek körülbelül 6 év alatt 59%-al növekednek a corvinusosok esetében. Ugyanezen számokat megnézve az országos adatokból csak 46%-al magasabb volumennövekedés látszik.

A Corvinus alapszakjai közül a legnagyobb pozitív fizetésbeli különbség a Kommunikáció- és médiatudomány, a Gazdálkodási- és menedzsment, a Pénzügy és Számvitel, illetve a Nemzetközi Tanulmányok esetében rajzolódik ki az adatokból: ezen szakok esetében átlagosan 47-64%-os többletet eredményezett 7-7,5 év távlatában a Corvinus-diploma az azonos szakon végzettek országos átlagához képest.

A mesterszakok közül kiemelhető a Vezetés és szervezés mesterszak. A 2015-2016-ban végzett corvinusos diákok 1-1,5 év után bruttó 427 ezer Forintot kerestek havonta, a 2009-2010-ben végzettek 7-7,5 évvel később viszont már csaknem ennek a kétszeresét, 763 ezer Forintot. Az ugyanezen szakon végzettek országos átlagkeresetét nézve nem figyelhető meg hasonló növekedés: országosan hosszútávon (7-7,5 év) 49%-al kevesebb az átlagkereset a Corvinuson végzettekéhez képest.

A legmagasabb fizetést a Corvinuson nemrég elindult Biztosítási és pénzügyi matematika mesterszak végzettjei érték el (bruttó 784 ezer Forint 6-6,5 év után), ezt követi a már említett Vezetés és szervezés mesterszak (bruttó 763 ezer Forint 7-7,5 év után). Utóbbi szakkal a Corvinus  felkerült a Financial Times Masters in Management 2020-as rangsorának 100 legjobb üzleti iskolája közé is. A Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszakon szerzett diplomával pedig a 2018-as adatok alapján bruttó 751 ezer Forintra számíthatnak a végzettek 7-7,5 évvel a végzés után.

[1] Diplomás Pályakövetési Rendszer Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése 2018 (továbbiakban: DPR AAE 2018)

Nyugaton általánosan elterjedt az a vélekedés, hogy egy átlagos képességű ember körülbelül 10 ezer órányi gyakorlással válhat szakemberré a saját szakterületén. Japánban viszont csak azt tekintik mesternek, aki legalább 60 ezer órát töltött a legmagasabb szintű mesterfogások elsajátításával. Ez azt jelenti, hogy 30 éven keresztül, évente 250 napon át, napi 8 órában tanul és gyakorol. Ezekből az emberekből lesznek Japán legképzettebb kézműves mesterei, a Takumik, akiket most egy érdekfeszítő dokumentumfilmben mutat be a világ legzöldebb luxusautó-márkájából az elmúlt években valódi zöldéletmód-márkává váló, a dizájn, a gasztronómia, a kultúra és így a filmvilág területén is aktív, az értékek közvetítésére is mind nagyobb hangsúlyt helyező Lexus.

Az alkotást a Chef’s Table című televíziós sorozat rendezője, Clay Jeter készítette a luxusautó-márka számára, és a filmet most mutatta be világszerte a Prime Video. A Takumi – A kézművesség fennmaradásának 60 ezer órányi története négy japán művészt mutat be, akik mesterségüknek szentelték az életüket: egy két Michelin-csillagos séfet, egy tradicionális papírmetsző művészt, egy autóipari kézműves mestert és egy asztalost a világ egyik legrégebbi építőipari vállalatától. A hosszát és üzenetét tekintve egyaránt egyedinek számító dokumentumfilm premierjét New Yorkban, a DOC NYC filmfesztiválon rendezték meg. A film egy rövidebb, lényegre törőbb változatban is elérhető, de létezik egy teljes, 60 ezer órát bemutató anyag is, ami bemutatja, amint benne szereplő Takumi mesterek újra meg újra megismétlik, gyakorolják és tökéletesítik mesterségük fogásait, és a film órákra, napokra és évekre visszamenőleg jelzi e tanulási folyamat állomásait.

A British Museum volt igazgatója, Neil MacGregor narrációjával elkészített és a kézművesség és a mesterséges intelligencia világhírű szakértőit egyaránt megszólaltató film azt a kérdést feszegeti, hogy képesek leszünk-e megbecsülni és megmenteni az emberi kéz által teremtett művészeti értékeket, miközben olyan gépeket tervezünk, amelyek olyan precízek és gyorsak, amilyen az ember sosem lehet. A film trailere az alábbi linken tekinthető meg.

„Olyan korban élünk, amit a figyelemhiány és az örök időzavar jellemez” – fogalmaz Nora Atkinson, a Smithsonian American Art Museum kézművességre szakosodott kurátora. „Ezért aztán egyre kevesebb művész képes több tízezer órát rászánni arra, hogy tökéletesre csiszolja a tudását.”

Az előrejelzések szerint 2050-re a gépek gyakorlatilag minden területen túlszárnyalják majd az emberi képességeket. „Egy exponenciálisan gyorsuló fejlődési folyamat kellős közepében vagyunk” – véli Martin Ford, a Robotok kora – Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül? című könyv szerzője. Hozzáteszi még: eddig sosem tapasztalhattunk ilyen szintű átalakulást. „A következő tíz év során 10 ezer évnyi fejlődésnek lehetünk majd tanúi.”

Vajon eltűnik-e kézművesség, amint a mesterséges intelligencia túllép az emberi határokon? Vagy éppen ez lesz kultúránk túlélésének alapköve, és minden eddiginél értékesebbé válik? A dokumentumfilm végigjárja a tökéletességhez vezető utat egy olyan világban, amely az állandó racionalizálás és a gyors megoldások lázában ég. „A Takumi lényege, hogy egy adott művészet legapróbb részleteit is teljes mélységében megértsük” – véli Nahoko Kojima, a dokumentumfilmben szereplő tradicionális papírmetsző művész. „Eltökélten kell koncentrálnunk egyetlen dologra, és számtalan órát kell rászánnunk a megismerésére – majd pedig tovább kell lépnünk a következő részlet elsajátításához. Ehhez teljesen meg kell tisztítani a tudatunkat, és olyan szinten kell összpontosítani, ami egyszerűen elképzelhetetlen, amikor még csak a szakma alapfogásait tanuljuk.”

„A Takumi koncepció mind fizikai, mind filozófiai értelemben a Lexus lényege – méghozzá a márka megalapításának kezdetétől fogva, azaz immár 30 éve” – avat be Spiros Fotinos, a Lexus globális márkaigazgatója. „Takumi mestereink több mint 60 ezer órát (vagyis több mint harminc évet) áldoztak tudásuk fejlesztésére. Szeretnénk azáltal emlékezetessé tenni Lexus alapításának kerek évfordulóját, hogy egy filmben örökítjük meg a Takumi lényegét, és a mesterré váláshoz vezető 60 ezer órás utat.”

A nézők megtekinthetik a film 54 perces változatát, de megnézhetik a 60 ezer órás változatot is ezen a honlapon, hogy átéljék és megértsék azt az elkötelezettséget, ami arra ösztönöz valakit, hogy ilyen magas szintet érjen el választott mesterségében. A The&Partnership London által készített dokumentumfilm elérhető az Amazon Prime Video, az Amazon Instant, a Google Play és az iTunes oldalain.

A FILM KÉSZÍTŐI

Clay Jeter – író/rendező

Az amerikai rendező, Clay Jeter olyan produkciókon dolgozott eddig, mint az Emmy-díjra jelölt Chef’s Table, az első eredeti Netflix dokumentumsorozat. Jeter hat epizódot készített el 2015 és 2018 között, kialakítva közben saját jellegzetes vizuális stílusát. Ugyancsak az ő munkája volt a Jess + Moss című film is, amit 2011-ben mutattak be a Sundance Festivalon.

Dave Bedwood – író

Dave Bedwood 1998-ban kezdett szövegírással foglalkozni. Miután több londoni reklámügynökségnél is dolgozott, 2004-ben három munkatársával megalakították saját ügynökségüket, aminek a Lean Mean Fighting Machine nevet adták. Alig négy év kellett ahhoz, hogy a Cannes International Advertising Awards zsűrije nekik ítélje az Év ügynöksége címet. Dave olyan ügyfelekkel dolgozott együtt (és nyert velük díjakat), mint az Emirates, a Virgin, a Samsung, a The Guardian és a Lexus.

Rupert Maconick – producer

Rupert rengeteg igazán fontos film- és dokumentumfilm-rendezőivel dolgozott már együtt. 1994-ben alapította meg a Saville Productions vállalatot, amely hatalmas nézőszámú, fontos díjakat nyerő produkciókat vezényelt le és neves filmkészítőket foglalkoztatott: Martin Campbell (Casino Royale), Fernando Meirelles (Isten városa), Stephen Daldry (A felolvasó), James McTeigue (V mint Vérbosszú), Gavin O’Connor (A végső menet), Barry Levinson (Esőember), Bryan Singer (Közönséges bűnözők), Spike Lee (A belső ember), vagy Paul Haggis (Ütközések), Wim Wenders (Paris Texas), Morgan Neville (20 Feet from Stardom), és Werner Herzog (Cave of Forgotten Dreams). A Saville volt a producere a Global World Cup című rövidfilmnek, amit Fernando Meirelles (Isten városa) rendezett az adidasnak. Ugyancsak ő volt a producer a Werner Herzog rendezésével készített 35 perces From One Second to the Next című rövidfilmnél is, ami az AT&T számára készült, és hatalmas web- és PR-sikernek bizonyult – olyannyira, hogy már több mint 40 ezer iskolában és főiskolán levetítették. További fontos projektjei közt szerepel még a Bending the Light, amit Michael Apted (Up sorozat) készített a fotózás művészetéről, méghozzá a fotósok lencséin keresztül jelenítve meg a történeteket.

A FILMBEN SZEREPLŐ MESTEREK

Shigeo Kiuchi

A dokumentumfilm első szereplője a 67 éves asztalos, Shigeo Kiuchi, akit még az apja tanított a régi japán asztalosmesterség, a Miyadaiku művészetére.

„Úgy tekintek magamra, mint akire rábíztak valamit” – magyarázza Kiuchi. „A tudást apámtól kaptam, aki már előttem is ezt a munkát végezte, most pedig én adom át a következő generációknak.”

Kiuchi már tizenéves kora óta egy oszakai templomépítő cégnél, a Kongō Gumi vállalatnál dolgozik, amit 578-ban alapítottak. Kiuchi úgy tervezi, hogy a lehető legtovább folytatja pályafutását, mert mint mondja, „az asztalosok nem mennek nyugdíjba”. Ám e hosszú idővel szembeállítva saját szerepét csupán „egy szempillantásként” jellemzi a vállalat másfél évezredes történetében. A Kongō Gumi a világ legrégebb óta működő cége, amit még Shotoku herceg alapított az első japán buddhista templom megépítéséhez. A vállalat tulajdonosa a kezdetek óta ugyanaz a család, amelynek immár a 41. generációja vezeti a Kongō Gumi igazgatótanácsát.

Hisato Nakahigashi

Hisato Nakahigashi vezeti a Kiotóban működő, két Michelin-csillagos Miyamasou éttermet. A helyet még nagyapja alapította, és eredetileg fogadóként működött a zarándokok számára, akik a XII. században épült templomot látogatták; ez az a szentély, ami jelenleg a Miyamasounak is helyet ad.

„Hisato életében akkor érkezett el a fordulópont, amikor Takumi-fejlődésének 20 ezredik órájánál tartott” – meséli Clay Jeter, a dokumentumfilm rendezője. „Ekkor történt, hogy 55 éves édesapja váratlanul elhunyt, miközben Hisato éppen külföldi fine dining éttermekben tökéletesítette a tudását. Ekkor döntött úgy, hogy hazatér, és folytatja a családi hagyományt, ám az éttermet valami igazán különleges hellyé változtatja át.”

A nagy tiszteletben tartott vendégek tökéletes kiszolgálására Hisato minden reggel a helyi folyóból fogja ki a halakat, és a környéken gyűjti össze a helyben termő fűszernövényeket és hegyvidéki zöldségeket – miközben „köszönetet mond” a természetnek, amiért ellátja a konyháját alapanyagokkal. Ez a szemlélet a tradicionális japán Kaiseki szerves része, ami egy hagyományos, több fogásos japán vacsora. A Miyamasou úgy alkotja meg ezt a vacsorát, hogy a vendégeknek nyújtott élmény túlmutasson a puszta étkezésen.

Nahoko Kojima

A film harmadik szereplője Nahoko Kojima, aki 37 éves kora ellenére már teljesítette a 60 ezer órás tanulási időt. Kojima már ötéves korában, magántanulóként kezdte elsajátítani a Kirie, azaz a japán papírmetszés művészetét, majd 18 évesen Tokióba költözött, és 2004-ben dizájneri diplomát szerzett a Kuwasawa-intézetben. Egy ideig még grafikai tervezőként dolgozott a városban, de végül Londonba költözött, hogy még inkább elmerülhessen művészeti tanulmányaiban, és néhány éven belül megnyitotta első önálló papírmetszés-kiállítását. 2012-ben a Saachi Galéria mutatta be a Cloud Leopard című művét, ami öt hónapon át készült egyetlen darab fekete papírból. Kojima mindig részletes vázlatokkal és az eredetinél jóval kisebb papírmodellekkel kezdi az alkotást. Módszere „végtelenül munkaigényes, és óriási koncentrációt igényel; ha valamit elront, már lehetetlen kijavítani a hibát. A metszéshez használt szikék fele olyan vékonyak, mint a szokványos pengék, és három percenként cseréli őket.” 2013-ban az úszkáló jegesmedvét ábrázoló, Byaku című műve elnyerte a Jerwood Makers Open díját. 2018-ban vágott bele eddigi legnagyobb művének megalkotásába, egy életnagyságú, 32 méter hosszú kékbálna megformálásába, aminek elkészítését a film nézői is láthatják. Bár Kojima főleg Londonban él, 2016-ban egy tokiói ünnepségen átvehette a neves Kuwasawa Díjat, amivel azokat tüntetik ki, akik sokat tettek a művészetért.

Katsuaki Suganuma

A dokumentumfilm a Lexus egyik Takumi mesterét, Katsuaki Suganumát is bemutatja, aki már 32 éve dolgozik a vállalatnál. Ez idő alatt a Lexus végső minőségi ellenőreként hatalmas technológiai változások szemtanúja volt, hiszen megélte a mesterséges intelligencia térhódítását és a robotok munkába állítását is. Mégis ő az élő bizonyíték arra, hogy az emberi tudás nélkülözhetetlen az autógyártásban. A film elkalauzol minket Japánba, a 4 millió négyzetméteres Tahara üzembe, a világ egyik legmodernebb technológiájú gyárába. Katsuaki egyike annak a maréknyi elkötelezett mesternek, akik negyed évszázadnyi tanulással és munkával Takumi mesterré váltak. 60 ezer órányi gyakorlás áll mögöttük. Ezt a rengeteg időt azzal töltötték, hogy tökélyre csiszolják tudásukat és pontosságukat; így született meg ez a szinte emberfeletti képességekkel bíró csoport, akiknek pengeélesek az érzékeik. A Lexus úgy tekint rájuk mint őrzőkre, akik a gyártás minden egyes fázisában biztosítják az autók hibátlan, tökéletes kidolgozását. Ez a szemlélet a Lexus minden tevékenységét áthatja, és a Takumik feladata, hogy e filozófiát nemzedékről nemzedékre átörökítsék. Minden Takumi kineveli tanítványait, továbbadva a tapasztalatot, a hagyományt és a Takumi szellemiséget. Ezért hisszük szilárdan, hogy a Lexusok kézműves kidolgozása egyedülálló.

TOVÁBBI SZAKÉRTŐK

Nora Atkinson

Nora Atkinson a kézművesség neves amerikai szakértője, különös tekintettel a kézművességnek a modern kultúrában betöltött szerepére és fontosságára. Jelenleg a washingtoni Smithsonian American Art Museum kurátoraként dolgozik, és számos nagy sikert aratott kiállítást szervezett már, amiért a Washingtonian Magazine 2018-ban neki ítélte a Legmerészebb és legjobb kurátor címet. Atkinson ez év elején tartotta meg a TED-en a Rácsodálkozás kora című előadását, aminek témája a jövő társadalmi szintű változásai mellett a mesterséges intelligencia új szerepe volt a kreativitásban. Atkinsonnal Washingtonban forgattunk, ahol nemcsak általában a kézművességről beszélt, hanem arról is, hogy hol a helye e művészetnek a digitális korban – felfedve a luxus és a kézi munka összefüggéseit, és ennek értékét a jövőben.

Martin Ford

Martin Ford jövőkutató szakterülete a mesterséges intelligencia és a robotika hatása a társadalomra és a gazdaságra. Eddig két könyvet írt a technológiáról; legutóbbi műve, a Robotok kora – Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül (2015) felkerült a New York Times bestseller-listájára, és elnyerte a Financial Times és a McKinsey A 2015-ös év legjobb üzleti könyve díját.

Martin TED-előadása, a Hogyan okozhatja az AI a munkahelyek eltűnését? azt az ellentmondást boncolgatja, hogy a mesterséges intelligencia kedvezőtlen jelenségeket szül az iparban, ugyanakkor vitathatatlanul haladást jelent, és új iparágakat teremt.

Jon Bruner

Jon Bruner újságíró és programozó vezeti a professzionális szintű 3D nyomatókat gyártó Formlabs vállalat Digital Factory programját. Ezt megelőzően számos publikációt írt az adatokról, a mesterséges intelligenciáról, a hardverekről, a Dolgok Internetéről, a gyártásról és az elektronikáról, és Joi Itóval közösen vezetett egy programot, aminek témája a szoftverek és a fizikai világ metszéspontja volt. Az interneten rengetegen olvasták cikkeit, például a Hogyan válhat átláthatóvá az AI és az Adat-integrálás AI-val című írásait, amelyekben az emberi szakértelem és az algoritmusok kapcsolatát fejtegeti. Jonnal a The Economist is készített már podcast-interjút a gépek azon képességéről, hogy az embert utánozzák. Jon felteszi a kérdést: ha a számítógépek gyönyörű zenéket tudnak írni, akkor vajon a 3D nyomtatók is el tudják sajátítani a hagyományos technikákat? Martin Forddal ellentétben Jon Bruner derűlátó. Ő az a fajta jövőkutató, akit lelkesedéssel töltenek el a lehetőségek, amelyek akkor nyílnak meg az emberek számára, amikor a mesterséges intelligencia végzi majd el bizonyos feladataikat és munkáikat. Arról beszél, milyen gyönyörű lesz, amikor az ember és a gép együtt, vállt vállnak vetve dolgoznak majd.

Neil MacGregor narrátor

Neil az emberiség történetének rendkívül elismert szakértője, aki éveken át dolgozott a National Gallery és a British Museum igazgatójaként, jelenleg pedig a berlini nyílt Humbolt Forum vezetője (ez Németország válasza a The Metre). Neil az ember alkotta tárgyakat elemezve mesél a világ történetéről. Bestsellerré vált könyve – és egyben kiállítása és podcastja –, A világ története 100 tárgyban igazi mérföldkőnek számít ezen a szakterületen, amelynek ő maga világhírű szaktekintélye, szerzője és előadója.