A Tisza-kormány minden magyart képviselni fog – jelentette ki Magyar Péter vasárnap este Budapesten, pártja eredményváró rendezvényén. Magyar Péter távozásra szólította fel a köztársasági elnököt, míg a miniszterelnöktől azt kérte, ettől a naptól kezdve ügyvezető kormányfőként dolgozzon. A demokratikus Magyarország történetében ennyien még soha nem szavaztak, ilyen erős felhatalmazást egyetlen párt sem kapott mint a Tisza – hangsúlyozta Magyar Péter.

Orbán Viktor távozó miniszterelnök elismerte az ellenzék győzelmét, és kijelentette, hogy folytatja a politizálást. Toroczkai László, a Mi hazánk elnöke hatalmas győzelemként értékelte, hogy harmadik pártként, 7 kéviselővel jelen lesznek az új Országgyűlésben. Dobrev Klára, az 1 százalékos eredményt elérő DK elnöke bejelentette lemondását. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem érte el az 1 százalékos eredményt sem.

A leendő új kormányfő, Magyar Péter számtalan üzenetet kapott a nagyvilágból. Gratulált a győzelemhez többek köztött Donald Tusk lengyel, Giorgia Meloni olasz, Aleksandar Vucic szerb, Andrej Babis cseh, Robert Fico szlovák miniszterelnök, Emmanuel Macron francia és Peter Pellegrini szlovák elnök. Az amerikai kongresszus demokrata vezetői Donald Trump elnök vereségeként is értékelték a magyarországi parlamenti választás eredményét első reakcióikban. Magyar győzelmét méltatta Barack Obama volt amerikai elnök és külügyminisztere, Hillary Clinton.

Sulyok Tamás köztársasági elnök szerint a végleges eredményekre még várni kell, vasárnap csak előzetes eredmények várhatók; az alaptörvény értelmében a köztársasági elnöknek a választás napját követő 30 napon belül kell összehívnia az Országgyűlés alakuló ülését, és ekkor kell javaslatot tennie a miniszterelnök személyére is.

Márkamonitor-összeállítás

Tisza vagy Fidesz: csökken a különbség a bizonytalanok felzárkózásával

A biztos szavazó pártválasztók között a Tisza Párt támogatottsága 52%-ról 47%-ra csökkent, míg a Fidesz támogatottsága 38%-ról 42%-ra nőtt, ez továbbra is 5 százalékpontos Tisza-előnyt jelent. A teljes népesség körében azonban a Minerva kutatásai szerint a Tisza tábora immár június óta változatlan (35,8%), míg a Fideszt preferálók aránya 23%-ról 32,4%-ra nőtt. Ezzel együtt az egyéb pártok szavazóinak aránya ez idő alatt 2,8 százalékponttal, míg a bizonytalanoké 7,7 százalékponttal csökkent – azaz a Fidesz elsősorban a bizonytalanok közül tudta növelni a pártot választók csoportját.

A Tiszára szavazni tervezők 55%-a egyértelműen a korábbi ellenzék táborából érkezett, hiszen sosem szavazott a Fideszre. Arról a 40%-ról, aki korábban már szavazott a jelenlegi kormánypártra, nem tudjuk, hogy ezt mikor tette, így nem is jelenthetjük ki, hogy a Tisza miatt hagyta el a Fidesz táborát, de az valószínűsíthető, hogy számottevő arányban vannak közöttük konzervatív értékrendű szavazók is.

Maradjon-e Orbán?

A legnagyobb és legélesebb véleménykülönbség abban a kérdésben jelentkezett, hogy a válaszadó szeretné-e, ha Orbán Viktor még négy évig tovább vezetné az országot. A fideszesek elsöprő többsége természetesen igennel, a Tisza pártiak pedig nemmel válaszoltak, utóbbiak körében egy picivel magasabb volt a bizonytalanok („nem tudom”) aránya. A többi párt szavazói, illetve a pártválasztásban bizonytalanok inkább a tiszásokkal értenek egyet e tekintetben, ami arra utal, hogy a Fidesz mozgósító kampánya kevésbé tud további jelentős bázist megszólítani. A végeredmény ebben a kérdésben a teljes egyenlőség lett: míg 20% nem nyilvánított véleményt, a többiek 40-40%-a marasztalná vagy küldené el a miniszterelnököt.

Mit tudhatunk a bizonytalanokról?

Mivel sokak szerint ez a csoport fogja eldönteni a választást, több kérdés is célozta annak vizsgálatát, hogy a pártválasztás tekintetében bizonytalanok és titkolózók melyik nagy párthoz állnak közelebb. Ennek eszköze volt a kérdés, hogy a válaszadó melyik párt győzelmére fogadna, illetve mit gondol, egy tetszőleges szomszédja véleménye szerint kire fog szavazni.

A tippversenyt orrhosszal a Fidesz nyerte: a tiszások túlnyomó többségben a Tiszát várják győztesnek, a fideszesek közel 100%-a a Fideszt, a különbség a többiek, azaz az egyéb pártok szavazói és a bizonytalanok körében mutatkozik: ők ugyan a Fideszt látják esélyesebbnek, de a köreikben nagyon nagy (39%, illetve 66%) azok aránya, akik nem tudják, kire fogadnának.

A szomszédra vonatkozó megérzések együtt jártak a pártszimpátiával, a biztos pártválasztók szomszédaikat is hasonló gondolkodásúnak tartják (a Fidesz szavazók csak 10,4%-a gondolt tiszás szomszédra, ahogy a tiszásoknál is csak 12,1% volt a fideszesnek sejtett szomszédok aránya). A bizonytalanok és a más pártot választók kissé magasabb arányban sejtenek Fidesz szavazót a szomszéd ajtó mögött, mint Tisza-szimpatizánst, de náluk rendkívül magas volt a “nem tudom” válaszok aránya.

Ugyancsak a bizonytalanok másodlagos preferenciáit igyekezett felderíteni az a kérdéssor, ahol ellentétpárok közül kellett kiválasztani a fontosabbat: mit tartanak az ország nagyobb problémájának: a migrációt vagy a korrupciót, a megosztottságot vagy a külföldi befolyást, illetve fontosabb-e az adók csökkentése vagy a nyugdíjak emelése, valamint az energiabiztonság vagy a katonai védelem?

Itt általánosságban azt lehet mondani, hogy a Fidesz szavazói a fideszes narratívába illeszkedő problémákat tartják nagyobbnak, míg a többi három csoport inkább a másik oldalra áll. Ezzel némileg szembe megy az energiabiztonság vagy katonai védelem kérdése, itt ugyanis még a Fidesz szavazóinak 61.5%-a is az energiabiztonságot preferálja, teljes egyetértésben a másik három csoporttal.

Ki honnan tájékozódik?

A Tisza Párti szavazók mintegy kétharmada elsősorban online tájékozódik, és csak 11%-ban a hagyományos médiából. Ezzel szemben a Fidesz szavazóinak 42%-a a hagyományos médiát használja, és csak 26%-a figyeli az online elérhető tartalmakat. A Tisza szimpatizánsainak közel 90%-a találkozik a közösségi médiában közéleti tartalmakkal, a fideszesek esetében ez az arány csak 55%.

Ez az eredmény összefüggést mutat a választók kormegoszlásával is, hiszen az idősebbek körében magasabb a hagyományos média használata és a Fidesz is elsősorban ebből a korcsoportból nyeri támogatása java részét.

Fake news

Általánosságban a válaszadók igen magas százaléka, 70%-a válaszolt egyértelmű igennel arra a kérdésre, hogy találkozott-e az elmúlt egy hónapban hamisnak, manipuláltnak vagy „fake news”-nak tartott tartalmakkal, míg 20% nemmel válaszolt. A Tisza Pártiak 93%-a találkozott a jelenséggel, ami elsöprő arány, de még a fideszesek esetében is magas, 57%-os a fake newst sejtők részaránya.

Háttér

A Minerva Intézet mesterséges intelligencia-alapú robotasszisztenssel végzi telefonos közvélemény-kutatásainak adatfelvételét – ezt a megoldást a megkérdezettek túlnyomó többsége semlegesnek, szokatlannak vagy kifejezetten pozitívnak élte meg, mindössze 18% számolt be negatív tapasztalatokról. A november 10. és 13. között lefolytatott kutatást független kutatóintézetként – megrendelő nélkül, saját szakmai céljai alapján – végezte. A kutatás célja a pártpreferenciák feltérképezése, különös tekintettel a rejtőzködő vagy még tétovázó szavazók viselkedésének predikciója volt.

A Minerva Intézet elsődleges célja az MI-alapú adatfelvétellel a kutatási módszertan megújítása. A Minerva Intézet nem kíván újabb közvélemény-kutató szervezetté válni, ezért teljeskörű elemzést sem tesz közzé, viszont az eredmények adatbázisát bárki számára elérhetővé teszi honlapján

A Grayling 2026-os választásokhoz kapcsolódó jelentése szerint a magyar közvélemény-kutatási szektor erősen megosztott: a kormánypárthoz köthető intézetek stabil Fidesz-előnyt mérnek, míg az ellenzéki és független felmérések magabiztos TISZA vezetést mutatnak. Az elemzés szerint a legfrissebb kutatások mozgóátlagát tekintve a TISZA egyszerű többsége tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, amennyiben nem kerül sor a szavazás előtt jogi vagy egyéb eljárásrendi változtatásokra. Az összegzés ugyanakkor arra is rámutat, hogy szűk Fidesz-többség is elképzelhető, ha a célzott jóléti intézkedések hatására javul a fogyasztói bizalom, és a kormánypárt fegyelmezett mozgósítási stratégiája, valamint üzenetfegyelme felülmúlja a TISZA kevésbé tapasztalt kampányát és késői jelöltállítását.

A Grayling szakmai stábjának értékelése szerint négy ciklusnyi kétharmados Fidesz kormányzás után valószínűtlen, hogy a következő kormány minősített többséget élvezzen a parlamentben. Ez lassíthatja a jogalkotást, ugyanakkor növelheti a szabályozási kiszámíthatóságot, különösen akkor, ha a jelenlegi veszélyhelyzeti jogrend megszűnik a hosszabbításhoz szükséges parlamenti támogatás hiányában. A public affairs tanácsadók szerint a Fidesz kétharmad valószínűleg csak jelentős politikai zavar esetén érhető el, például az ellenzék súlyos fragmentációja révén, míg a TISZA kétharmados többsége csak akkor reális, ha a Fidesz komoly válságba kerül, és nem él utolsó pillanatos jogi változtatásokkal.

„A Fidesz minden választás alkalmával hangsúlyozza, hogy az adott választás „a legnagyobb tétű” – ez a retorika 2026-ban különösen hangsúlyos lehet, mivel először áll szemben olyan kihívóval, aki a saját politikai környezetéből érkezik, és nem más pártokkal közösen, hanem egy egységes párt keretében tud potenciális alternatívát kínálni a magyar válaszóknak. Ezt a helyzetet tovább erősíti, hogy több ellenzéki párt nem indít saját jelölteket, ezzel is támogatva a kormányváltás esélyét.” – mondta Märcz Samu, a Grayling Hungary Public Affairs divíziójának vezetője, hozzátéve: „A kampány intenzitását tovább fokozhatják a mesterséges intelligencia által generált dezinformációs tartalmak, amelyek már most is jelen vannak a közbeszédben, és várhatóan jelentős hatással lesznek a politikai kommunikációra és a választói hangulat alakulására.”

A kommunikációs ügynökség tanácsadói jelentése rámutat, hogy egy szoros választási eredmény esetén bármelyik politikai szereplő – akár a Fidesz, akár a TISZA – vitathatja az eredmény hitelességét, például külső befolyásra vagy választási szabálytalanságokra hivatkozva. A szakértők szerint mindkét oldalon tapasztalhatók olyan narratívák, amelyek a választási folyamatba vetett bizalmat befolyásolhatják. Ezeket erősítik az elmúlt évek európai precendesei: a román elnökválasztás első fordulójának megsemmisítése az alkotmánybíróság által, az AfD regionális szervezeteinek alkotmányellenessé nyilvánítása Németországban és Marine LePen tiltott párfinanszírozás miatti eltiltása Franciaországban.

A stratégiai kommunikáció és a public affairs egyik globális vezető vállalataként is ismert Grayling szakemberei szerint a vállalatok számára most különösen fontos, hogy időben feltérképezzék a döntéshozókat, nyomon kövessék a szakpolitikai fejleményeket, és proaktív megfelelési stratégiát alakítsanak ki. A választás után új kormányzati és hatósági szereplők várhatók, akik a komoly változást hozhatnak a szabályozói környezetben is.

A Grayling Hungary Public Affairs csapata a jelentés főbb eredményeit blogposzt formájában is összefoglalta, amely elérhető a vállalat honlapján.

1️⃣A 2010 utáni magyar politikában rendszerhibának látszik a tegnapi EP-választás: a Fidesz 2006 óta nem ért el ilyen rossz eredményt országos választáson, miközben „nemfideszes” párt egyedül indulva 2006 óta nem szerepelt ilyen eredményesen. Új helyzet van, amely minden bizonnyal új utakra viszi, ösztönzi vagy kényszeríti a politikai szereplőket.

2️⃣A választásnak sok kis győztese és vesztese van, de csak egyetlen szereplő lehet maradéktalanul elégedett: a Tisza Párt. A várakozásokat messze meghaladó EP- és fővárosi listás eredmény (EP-választáson párszázezer szavazattal elmaradva, a fővárosban fej-fej mellett állva) a magyar politika Fidesz utáni legerősebb szereplőjévé tette Magyar Péter pártját. A magyar politikában ezzel a választással új időszámítás kezdődött: a Fidesznek és a 2024 előtti ellenzéknek egyaránt a Tisza jelentette kihívással kell megküzdenie a 2026-ig terjedő időszakban, miközben a Tisza a legerősebb ellenzéki pártként – majdnem egy ligában a Fidesszel – építkezhet tovább (amely építkezés nehézségeiről már eddig is – okkal – sokat beszéltek és minden bizonnyal most még többet fognak).

3️⃣A Fidesz számára természetesen nem jelent totális kudarcot a mostani választás, de a várakozásokat messze alulmúló (eddigi messze legrosszabb) EP-eredmény (továbbá a 30 százalék alatti fővárosi szavazatarány) és különösen a Tisza példátlan felemelkedése komoly problémákat jelez és egyben okoz is. Különösen úgy, hogy a Fidesz szinte egy parlamenti kampányt folytatott, erőforrásokban és terepmunkában is. A kormány helyzetét nehezíti, hogy a választás után a korábbiaknál valószínűsíthetően szigorúbb költségvetési politikára nyílik csak lehetőség. A Fidesznek azt is át kell gondolnia, hogy vajon a szokatlanul negatív és egyetlen témára egyszerűsített kampány jó döntés volt-e, és hogy a fővárosi visszaléptetés – amellyel ráadásul nem is saját jelöltjüket, hanem egy ellenzéki párt retorikájában „harmadik utas” politikusát vezethették sikerre (ez majd a szoros eredmény miatt csak később derül ki) – milyen üzenetet küldött a saját szavazóiknak.

4️⃣Az önkormányzati választási eredmények nagyon hasonlítanak az öt évvel ezelőttiekre, még akkor is, ha fontos városok (Baja, Eger, Miskolc, Salgótarján versus Győr, Szolnok, Nagykanizsa) és egy-egy fővárosi kerület (I. versus XII.) gazdát cseréltek, miközben újra bebizonyosodott, hogy a regnáló polgármesterek a helyi választáson nagyon komoly előnnyel indulnak.

5️⃣Az új magyar politika legérdekesebb inkubátorháza a fővárosi közgyűlés lesz (de csak októbertől, addig még sok víz folyik le a Dunán és a Tiszán), ahol olyan – téttel bíró – taktikázások várhatók, amelyekre nagyon régen volt példa idehaza.

A miniszter a kormánykabinetek vezetőinek ülését követően tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók miatt Európa egészében drasztikusan emelkednek az energiaárak, gyakorlatilag Európa jelentős részén mára energiaválság alakult ki. Hozzátette: az elmúlt napokban az is világossá vált, hogy nagy valószínűséggel a jelenlegi állás szerint Európában nem lesz elég gáz az őszi és téli fűtési szezonra. A kormány energia-veszélyhelyzetet hirdet és hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el, amelyek augusztusban lépnek életbe. A miniszter szerint a rendkívüli intézkedésekkel tudják biztosítani azt, hogy az országnak legyen elegendő energiája télen is, és „a továbbiakban is fenntartható legyen a rezsicsökkentés.”

Az áram és a gáz ára a lakossági átlagfogyasztás mértékéig támogatoitt marad, az átlag fölött azonban piaci árat kell fizetni. Jelenleg az átlagos lakossági áramfogyasztás 2523 KWh, az átlagos földgázfogyasztás 1729 m3 egy fogyasztási helyen (praktikusan: egy ingatlanon.) A magyarok háromnegyede jelenleg ennél kevesebbet fogyaszt, további egynegyed azonban a következő hónapokban brutálisan növekvő számlákkal szembesül.

Forrás: MTI, sajtószemle 

A törvényt rendkívüli gyorsasággal verte át a kormány a parlamenten, a javaslatot hétfőn nyújtották be, kedden délelőtt volt a vitája, kedden kora délután meg is szavazták. A vállalkozók életét megnehezítő törvény ellen spontán tüntetéshullám indult. A tüntetők több órára lezárták a Margit hidat, rövid ideig az Erzsébet hidat is. A parlament előtt még a késő délutáni órákban is folytatódott a demonstráció. Hasonló tiltakozó megmozdulások voltak Debrecenben és Szegeden is.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke, a párt országgyűlési képviselője kedd délutáni sajtótájékoztatóján gyalázatnak nevezte „a fideszes módosítócsomag” megszavazását, kijelentve: „a katásokon szeretnék megspórolni az elképesztően elhibázott fideszes gazdaságpolitika árát”. A Momentum Mozgalom közleményében úgy fogalmazott, „a Fidesz a magyar kisvállalkozókat ellehetetleníti a KATA eltörlésével, míg a globális minimumadó megvétózásával a multik adóelkerülését tartja fent. Ez a Fidesz politikája, közben minket neveznek hazaárulóknak…”  Gyurcsány Ferenc Facebook-bejegyzésében azt írta, a kormány adót emel, „gyorsan, sunyin. A választási kampányban azt ígérte a kormányfő, hogy velük könnyebb lesz. Jobb lesz. Győztek, és most mégis összedől minden. Infláció, árfolyam, adó. Kezüket csókolom. Tessék most gyurcsányozni! Gyurcsány emeli az adót. Gyurcsány miatt eszetlenül drága a kenyér. Gyurcsány csinálja a 410 forintos euró árfolyamot.”

Az új törvény egyik legnagyobb hátránya az, hogy megszűnik a mellékállású katázás lehetősége, ez az adózási forma csak főállásban választható, tehát aki eddig a főállása mellett keresett kisebb pénzeket, az elesik ettől a lehetőségtől. A katások szeptembertől csak magánszemélyeknek számlázhatnak (kivéve a taxisokat), így kiesik ebből a körből minden olyan szolgáltató, akik például irodaházaknak, szállodáknak, cégeknek végzett javítási, karbantartási munkákat. De vállalkozók nem vásárolhatnak katás boltból sem, hiszen az nem tud nekik számlát adni. Az eddigi egyszerű szabályok helyére bonyolultabb adminsztráció lép, ráadásul év közben kell átállni, az érintetteknek nyáron kell kitalálniuk, hogyan folytatják szeptembertől a vállalkozási tevékenységet. Szakértők szerint az eddig katások 80%-a fog kiesni a rendszerből, az eddig fehéredő gazdaság pedig visszafelé mozdula szürke zónába.

Az IPOSZ elnöke, Németh László a 24.hu kérdésére azt mondta, voltak egyeztetésen a munkaadói oldallal, de arra számított, hogy ennek lesz még folytatása, hogy esetleg véleményezésre átadják az érdekképviseleteknek a tervezetet, de ez sem történt meg.

A VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) közleményében elsietettnek, a kisadózókra nézve méltatlannak nevezte a KATA módosításáról szóló törvényjavaslatot és további egyeztetéseket javasolt az érintettekkel: „Akár az adónem kivezetésének eltolása, akár a magasabb adóteher is beleférhet, ha az végső soron nem veszélyezteti több százezer kisvállalkozó megélhetését.”

Fotó: MTI/Balogh Zoltán