A 2022–2023-as sokkhatásokat követően 2024 törékeny fellendülést hozott: az infláció jelentősen csökkent – átlagosan 10 százalékról 3 százalékra egy éven belül –, a gazdasági növekedés mégis mérsékelt és egyenetlen maradt, átlagosan 2 százalékos ütemmel. A régió vállalati vezetői agilis válaszokat adtak, stratégiáikat úgy alakították, hogy a kedvezőtlen külső körülmények ellenére is fenntartsák a lendületet. 2024-ben a közép- és kelet-európai régió gazdasági kilábalását az infláció éles csökkenése és a monetáris politika fokozatos lazítása határozta meg, némi enyhülést hozva az elmúlt évek magas kamatkörnyezetét követően. Miközben a GDP-növekedés átlagosan a 2 százalékos szint körül stabilizálódott, a régió ötszáz legnagyobb vállalatának összesített árbevétele 3,7 százalékkal csökkent, elsősorban a petrolkémiai szektor visszaesése miatt. Ennek ellenére az érintett cégek átlagos árbevétele 3,1 százalékkal nőtt, jelezve, hogy a Top 500 listára történő bekerülés küszöbértéke is magasabb lett. A pozitív trend ellenére a profitabilitás nyomás alá került. A nettó nyereséghányad 4 százalékról 3,2 százalékra csökkent, mivel a növekvő munkabérköltségek és a magasabb finanszírozási kiadások rontották a vállalati eredményeket. A lakosság fogyasztásának erősödése és az EU-s támogatások hulláma kedvező hatást gyakorolt, ugyanakkor a külső kihívások – különösen Németország tartós stagnálása és a globális kereskedelmi feszültségek fokozódása – továbbra is bizonytalanságot jelentenek – derül ki a Coface hitelbiztosító CEE Top 500 című átfogó elemzéséből, amely a tavalyi régiós gazdasági trendeket mutatja be és felsorolja a térség ötszáz legjelentősebb vállalatát is.

Blokkoló hatás Magyarországon

Ficsor Dezső, a Coface elemzője a magyarországi helyzetről azt mondta: “Az ipari termelés gyengélkedése Magyarországon több tényező együttes negatív hatásának volt köszönhető 2024-ben. A lakossági fogyasztást az infláció okozta magas kamatlábak blokkolták, a GDP szempontjából szignifikáns építőipar továbbra sem tudott jelentősen elmozdulni a mélypontról. Ugyan az energiaárak konszolidálódtak, azonban az EU-ban és különösen Magyarországon kevésbé versenyképesek, mint más régiókban.”
A szakember szerint az EU orosz energiáról való leválási törekvése szintén nem vetít előre jövőbeni enyhülést. Több ipari szektorban a kereslet még 2025 első félévében is régóta nem látott alacsony szinten volt, miközben a termékek előállítási költsége magas maradt, így az értékesítésből elérhető haszonkulcs nem fedezte az állandó működési költségeket. Véleménye szerint, a 2024-es év gyengélkedő piacok mellett, inkább a költségek lehetőség szerinti lefaragásáról szólt.

Lengyel fölény az “ötszázak” között

Lengyelország továbbra is a közép-kelet-európai régió gazdasági motorja, 178 vállalattal szerepel a Top 500 rangsorban, több mint 1,2 millió munkavállalóval. Ugyanakkor részesedése enyhén csökkent, és az árbevétel-növekedés stagnált, ami a zloty erősödésének és a munkaerőhiánynak tudható be. A listára 71 céget delegáló Csehország növelte jelenlétét a rangsorban, amit a belföldi kereslet élénkülése és a monetáris enyhítés korai megkezdése segített elő.

Összesen 61 magyar cég kapott helyet a listán, amelyek több mint 305 ezer embernek adnak munkát. Összesített árbevételük majdnem 132 milliárd eurót tett ki, a nettó profitjuk pedig több mint 4,4 milliárd euróra rúgott.

Románia – bár a régió második legnagyobb gazdasága – továbbra is alulreprezentált az ötszázas rangsorban 56 vállalattal, elsősorban strukturális problémák és kihívások miatt.

Régiós és magyar óriások

A 2024-es rangsor a stabilitás és a változás együttes jelenlétét mutatja. Az Orlen ismét megőrizte vezető pozícióját, piaci dominanciáját a bevételcsökkenés ellenére is megőrizve.

A cseh Škoda Auto A.S. megtartotta második helyét, árbevételét és nyereségét is növelve, miközben az európai autóipar jelentős kihívásokkal szembesült. A friss listán a Jeronimo Martins Polska, Lengyelország legnagyobb üzletláncának üzemeltetője lett a harmadik. Ez azt jelenti, hogy megelőzte az egy évvel még korábban harmadik helyen lévő magyar olajcéget, a Molt, amely most a negyedik lett. Ez a változás egyrészt az olaj és petrolkémiai ipar korábbi kiemelkedő éveit követő normalizálódást, másrészt a kiskereskedelmi szektor dinamizmusát tükrözi. A legnagyobb előrelépést a lengyel Lidl érte el, az előző listán még 14. helyen állt, míg az új rangsorban már a 9. pozíciót szerezte meg. A tíz legnagyobb régiós cég közé tartozik a magyar vállalatok közül az MVM, amely a nyolcadik, valamint a tizedik helyet megszerző Audi Hungaria.

A magyar listát ez a három cég vezeti, de a tízben szerepel még például a Robert Bosch Kft., a kecskeméti gyárat működtető Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft., a Szerencsejáték Zrt., az Országos Dohányboltellátó Kft., valamint a Lidl Magyarország, amely egy évvel korábban még nem volt benne a tízes elitligában.

Ipari dominancia stagnáló környezetben

A különböző ágazatok teljesítményét értékelve a Coface szakemberei közöték, a rangsor árnyalt képet fest. Az ipari szektor – különösen az ásványi anyagok, vegyipar, kőolaj, műanyag és gyógyszeripar, valamint az autóipar és szállítás – továbbra is domináns, ugyanakkor külső nyomás és strukturális függőségek miatt stagnálás jellemző rájuk.

Ezzel szemben a vegyes termékkörű kereskedelmi szektor a növekedés motorjává vált, amit a lakossági fogyasztás élénkülése és a bérek által vezérelt vásárlóerő-növekedés támogatott. Az ICT és elektromos berendezések szektora kettős pályát mutatott: míg a digitális szolgáltatások jól teljesítettek, a gyártási szegmens lemaradt. A közművek és közszolgáltatások visszaesést mutattak, ahogy az energiapiacok a válság után stabilizálódtak. Az agrár-élelmiszeripar stabil maradt, amit a tartós kereslet és az EU támogatása segített. A fémipari szereplők globális árzuhanással és az EU szigorodó klímaszabályozásával szembesültek. Ezek az eltérő trendek a régió ipari függőségtől a fogyasztás- és innovációvezérelt növekedés felé történő átmenetét jelzik, kiemelve a stratégiai diverzifikáció és a célzott szakpolitikai támogatás szükségességét.

Bizonytalanság jellemzi a jövőt

Bár a régió kilátásai óvatosan optimistának tekinthetőek, ugyanakkor továbbra is bizonytalanság övezi őket.

Mateusz Dadej, a Coface közép- és kelet-európai régiójának regionális közgazdásza szerint: „A GDP-növekedés várhatóan mérsékelt ütemben folytatódik, amit a belföldi fogyasztás és az EU által finanszírozott beruházások hajtanak, miközben a monetáris enyhítés további támogatást nyújt. Ugyanakkor Németország – a régió kulcsfontosságú kereskedelmi partnerének – tartós gyengesége és a globális kereskedelmi zavarok lehetősége késleltetheti vagy akár meg is hiúsíthatja a kilábalást.”

Jaroslaw Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója kiemelte: „A Coface CEE Top 500 rangsor rávilágít a régió legnagyobb vállalatainak rugalmasságára és ellenállóképességére. Bár a kihívások továbbra is fennállnak, a régió vállalati éllovasai új növekedési hajtóerőket keresnek, és aktívan alakítják a gazdasági jövőt. Ahogy a régió a fogyasztásvezérelt és innovációközpontú növekedés felé halad, a digitalizációba, zöld technológiákba és munkaerő-fejlesztésbe történő stratégiai beruházások kulcsfontosságúak lesznek a lendület fenntartásához és a globális bizonytalanság közepette való eligazodáshoz.”

„Magyarországon 2025-ben elmaradt a mindenki által várt élénkülés, a szolgáltatások és a lakossági fogyasztás tudta némileg ellensúlyozni és javítani a termelés és a fogyasztási mutatókat. A fentebb említett autóipari dominanciának köszönhetően, a frissen átadott nagy beruházások az idei évi GDP bővülésben bár már valószínűleg nem töltenek be szignifikáns szerepet, de lendületet adhatnak a jövő évi 2-3 százalék közötti GDP-bővülést valószínűsítő várakozásoknak.” – mondta el Ficsor Dezső, a Coface magyarországi elemzője.

Az elemzésről

A Coface CEE Top 500 rangsor 17. kiadása átfogó képet nyújt arról, hogyan navigálnak Közép- és Kelet-Európa legnagyobb vállalatai egy összetett és folyamatosan változó gazdasági környezetben. A Coface által évente publikált CEE Top 500 tanulmány egyedülálló betekintést nyújt ezekbe a folyamatokba: a régió 500 legnagyobb vállalatát rangsorolja árbevétel alapján, és további mutatókat is elemez, mint például a foglalkoztatotti létszám, az üzleti környezet, az ágazati megoszlás, valamint a Coface hitelkockázati értékelései. Az idei eredmények nem csupán teljesítményt tükröznek, hanem iránymutatást is adnak a régió jövőjét alakító gazdasági erők megértéséhez. Ezek eredményeként a Coface CEE Top 500 elemzés részletes betekintést nyújt az adatokba, trendekbe és történtekbe, amelyek a főbb számok mögött húzódnak. Mely vállalatok tekinthetők feltörekvő szereplőknek? Hogyan formálják át az ágazatok működésüket a jövő kihívásaihoz igazodva? Milyen tanulságokat vonhatnak le az európai és nemzetközi vállalkozások?

Olvassa el a teljes elemzést, és ismerje meg azokat az összefüggéseket, amelyek a régió gazdasági jövőjét formálják: https://www.coface.hu/hirek-es-publikaciok/cee-top-500-vallalati-rangsor-2025

A hitelbiztosító szakértői szerint a globális gazdaságot jellemző tényezők feszülnek egymásnak Magyarországon is és az infláció szempontjából kulcskérdés, hogy a fogyasztók, köztük a háztartások meddig hajlandóak megfizetni a magasabb árakat. Összességében azonban a kedvezőbb tényezők vannak többségben, ezért a Coface felminősítette a magyar gazdaságot, így az eddigi A4 helyett mostantól A3-as kategóriába tartozik, csakúgy, mint Szlovákia, Csehország vagy éppen Lengyelország.

Folytatódott a globális gazdaság talpra állása, a koronavírus-járvány okozta hanyatlás után az idei harmadik negyedévben. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában többek között az oltási programok segítettek elkerülni a szigorú kijárási korlátozások új hullámát, és várhatóan megelőzhető lesz a tavalyi lezárások megismétlődése. Ennek ellenére a járvány még továbbra is kockázatot, bizonytalanságot okoz az alacsonyabb oltási arány miatt több fejlődő országban. Különösen az alacsonyabb jövedelemmel bíró országok tekintetében továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy a jelenleg rendelkezésre álló oltóanyagokkal szemben ellenálló változatok jelennek meg, ez pedig visszafoghatja az ottani gazdasági fejlődést, s ezen keresztül a világgazdasági bővülésre is hatással lehet – olvasható a Coface hitelbiztosító legújabb, harmadik negyedéves világgazdasági elemzésében, amelyből kiderül, hogy a kedvezőbb tényezők túlsúlya miatt a cég felminősítette a magyar gazdaság országkockázati besorolását.

Ellentét a világgazdaságban

A globális gazdaság növekedést mutat, részben a feldolgozóipar élénkülése, az elektronikus eszközök és alapanyagok iránti kereslet felfutása miatt. Az ágazati tendenciákat tekintve azokban az országokban, ahol a legmagasabb az oltási arány, a korlátozások enyhítése magával hozta, hogy a lakossági fogyasztás olyan fizikai érintkezést igénylő szolgáltatások felé tolódik el, mint a kiskereskedelem, a vendéglátás és a szabadidős tevékenységek. A turisztikai ágazat ugyanakkor továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe.

Az elektronikai eszközök piacának bővülése elsősorban Dél-Koreának és Tajvannak kedvez. Szintén jó helyzetben vannak a kulcsfontosságú nyersanyagokat exportáló országok, köztük Oroszország, Ukrajna, Dél-Afrika, Chile, Algéria, amelyek a nyersanyagok globális drágulásából is hasznot húznak. Pont ez a drágulás, azaz a nyers- és alapanyagok árának jelentős emelkedése viszont a kínálati oldalon komoly kockázatot jelent a világgazdaság számára. A gazdagabb háztartások a pandémia első hullámainak lecsengése után megtakarításaikból vásárolni kezdtek, ez a lakossági fogyasztás gyors fellendülését eredményezte, ám a hirtelen megnőtt kereslet hiányt okozott a termelési és ellátási láncban, ami rontja az üzleti hatékonyságot. Az alapanyagokért és a termeléshez szükséges árukért folytatott verseny erős, globális szinten korlátozza az ipari termelést, és bizonyos esetekben hatással van az eladásokra is. Különösen igaz ez a félvezetőhiányra, amely a fejlett és a fejlődő gazdaságokban az iparágak széles skáláját érinti az autóipartól az információs és kommunikációs szektorig.

A globális szinten látható áremelkedés eredményeként világszerte felgyorsult az infláció. Az eurózónában 13 éve nem látott szintre, 3,4 százalékra nőtt, az Egyesült Államokban ugyancsak 13 éves szintre, 5,4 százalékra emelkedett az árindex. A Coface szakértői szerint a fejlett országokban várhatóan hamarosan a csúcsára ér az infláció, de a kockázatok várhatóan tovább növekednek majd. Az inflációs helyzetet bonyolíthatják a munkaerőhiányról szóló jelentések, mivel a vállalkozások kénytelenek magasabb fizetést kínálni az üres álláshelyek betöltésére, a munkaerőköltségek növekedése pedig további inflációs nyomást jelenthet. A hitelbiztosító elemzői úgy látják, hogy a költségvetési politika a fejlett országokban vállalkozásbarát marad, emellett a különböző országokban kormányzati programok támogatják a vállalkozásokat. Az Egyesült Államokban a további fiskális lépések még bizonytalanok, mivel Joe Biden elnök gazdasági menetrendjének kulcsfontosságú részeit a kongresszus még nem hagyta jóvá. A globális gazdaság szempontjából fontos, hogy Kína gazdasága 2021 második felére a lassulás jeleit mutatta. A harmadik negyedévben a GDP mindössze 4,9 százalékkal nőtt éves szinten, ez pedig a leglassabb ütem 2020 harmadik negyedéve óta. Negyedéves viszonylatban az aktivitás mindössze 0,2 százalékkal emelkedett és a Coface szerint továbbra is visszafogott marad a kínai gazdaság.

Felminősítés Magyarországnak

A Coface-elemzés szerint Magyarország tekintetében egyértelműen párhuzam vonható a világban látható pozitív és negatív tényezőkkel. A szinte egy időben zajló folyamatok is mutatják a világgazdaságra jelenleg jellemző hektikus kilengéseket. Továbbra is erősödő kereslet jellemző a gazdaságra, de a kínálati oldal ezzel sok területen nem tud lépést tartani – jó példa a járműipar. A világgazdaságban tapasztalható áremelkedés pedig a magyarországi inflációt is felpörgette, s  felfelé húzza az árindexet a munkaerőhiány, a béremelkedések, valamint az üzemanyagárak drasztikus drágulása.

A hitelbiztosító szakértői úgy vélik, hogy a nemzetközi energiaválság, amelynek eredményeként a gáz és a villamos energia ára rövid időn belül a többszörösére emelkedett, a legtöbb gyártó cég anyagköltségeit jelentősen megnövelte. Emiatt több cég akár azonnali leállásra is kényszerülhetett, amely első körben magában hordozhatja a késve fizetések elszaporodását, később pedig csődközeli helyzetekhez,  csődhullámhoz vezethet. „Egy biztos, aligha van olyan szektor, amelyet ne érintene, s ebben a helyzetben az ipari szereplők is, akár átmeneti támogatásra szorulhatnak. Az ellátási láncban kialakult problémákra a monetáris, azaz a jegybanki eszközök kevésbé hatékonyak, így szakmai egyeztetések szükségesek ahhoz, hogy továbbra is tempós növekedési pályán maradjon a magyar gazdaság” – mondta Ficsor Dezső, a Coface Magyarország vezető elemzője.  Hozzátette: A folyamatos növekedésnek tehát ára van, s, hogy ezt az árat a fogyasztók meddig hajlandóak, meddig tudják megfizetni, szintén kulcskérdése az elkövetkező időszaknak.

Összességében Magyarországon bár vannak kockázatok, a kedvezőbb tényezők vannak túlsúlyban, ezért a Coface felminősítette a magyar gazdaságot. Az eddigi A4 helyett mostantól már A3-as kategóriában tartja nyilván a hitelbiztosító Magyarországot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Coface elfogadhatónak tartja a magyar üzleti szférában lévő kockázatokat, míg az A4-es kategória alapján csak méltányolható volt ez a rizikó. Magyarország a felminősítés utáni A3-as osztályzatával ugyanabban a kategóriában van, mint a régiós versenytársak: Szlovákia, Csehország és Lengyelország szintén ilyen besorolást kapott a hitelbiztosítótól. A jobb kockázati besorolás segíti az üzletfelek egymás közötti szállítói hitelezéseit, jobb fedezeti arányokat biztosíthat a vállalatok belső és külső finanszírozási lehetőségeihez. A hitelbiztosító az országok minősítésénél a következő kategóriákat különbözteti meg: az A1-es osztályzat a legjobb, majd következnek a gyengébb osztályzatok, az A2-es, A3-as, A4-es. Majd jön a B, a C és a D kategória, utóbbi jelenti a leggyengébb eredményt egy-egy ország esetében. Fontos megjegyezni, hogy a Coface a nagy hitelminősítő cégeknél (S&P, Moody’s, Fitch) jóval szélesebb skálán mozgó osztályzatokat alkalmaz.