Újabb rekordszintet értek el a fiatalok a személyes jövedelmüket nézve, amelybe beletartoznak a szülőktől és egyéb forrásból származó juttatások, támogatások, a dolgozó fiataloknál pedig a munkabér is. A 19-29 évesek anyagi helyzetét is vizsgáló K&H ifjúsági index szerint a múlt év végére nettó 234 ezer forintra hízott az átlag összeg, szemben a múlt év harmadik negyedévére vonatkozó 225 ezer, valamint az egy évvel korábbi 200 ezer forinttal.

„A rekord tulajdonképpen nem meglepetés, az utóbbi években ugyanis a bérek emelkedése felfelé húzta a fiatalok jövedelmét is. Az is látszik a 2012 végén indított felmérés hosszabb távú adataiból, hogy 2019 elejéhez képest megduplázódott a fiatalok jövedelme” – mondta Rammacher Zoltán, a K&H Lakossági ügyfél szegmens marketing vezetője a friss eredményeket értékelve.

Forintosított végletek

Az átlagértéken belül vannak természetesen eltérések. A férfiak 261 ezres, a nők 205 ezres átlagos nettó jövedelemről számoltak be. A 19-25 évesek átlagos 210 ezer forintos jövedelme a 26-29 éves korosztályra már 272 ezer forintra nőtt. A fővárosiak 284 ezres átlaga magasabb a megyeszékhelyeken élők 265 ezres és a kisebb városokban lakók 178 ezres átlagához képest. Az aktív keresők 322 ezrével szemben a diákok átlagos keresete csak 177 ezer forint, míg az inaktívak körében még a 100 ezer forintot sem éri el az átlag.

Emellett a megkérdezett fiatalok 7 százaléka arról számolt be, hogy nincs semmilyen jövedelme, 11 százalékuk pedig havonta kevesebb mint 50 ezer forintból gazdálkodhat. Továbbá 13 százalékos azoknak az aránya, akik 250-300 ezer forint közötti összegről beszéltek, miközben 9 százalékuknak 500 ezer forintnál is a magasabb a havi jövedelme.

Mire számítanak a dolgozó fiatalok

A korosztály aktív, azaz állásban lévő tagjainak nagy része optimista a fizetése alakulását tekintve: tízből heten várnak emelésre a jövőben. Ezen belül 51 százalékuk kisebb mértékű, az infláció alatti bérnövekedéssel számol, ami reálértéken csökkenést jelent. Ugyanakkor 19 százalékuk infláció feletti fizetésemeléssel kalkulál, azaz reálértéken is feljebb léphet. Nagy mértékű növekedésre az átlagosnál magasabb arányban a nyugati országrészben (34%) és a megyeszékhelyeken (33%) számítanak a fiatalok.

A dolgozó fiatalok közel negyede – 24 százaléka – nem vár változást a havi bért illetően, 6 százalékuk azonban elképzelhetőnek tartja, hogy nominálisan is kevesebbet kap a jelenleginél.

Photo by Elizeu Dias on Unsplash

A pénzintézet fiatalok körében végzett kutatása szerint a 14-18 évesek 94 százalékának van már valamilyen bevétele – 58 százalékuk zsebpénzt, 8 százalékuk ösztöndíjat, 12 százalékuk mindkettőt kap. Negyvenegy százalékuk szinte mindet el is költi – általában étkezésre, ruhára vagy valamilyen hobbira. „A pénzügyi ismeretek alapja, hogy a fiatalok átgondolják bevételeiket és kiadásaikat. Főként az utóbbi az érdekes, mert napvilágra kerülnek a felesleges költségek és azok, amelyeket csökkenteni lehet. Kiderülhet az is, hogy a fiatalok költségvetéséből is kigazdálkodható egy kisebb, 1-2 ezer vagy akár 5-10 ezer forintos havi megtakarítás is” – mondja Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.

A gyerekek és a fiatalok a felnőtté válás egyik lépésének tekintik a saját bankszámla nyitását. Először ekkor tapasztalhatják meg, hogy a tanácsadók személyesen velük beszélik meg a részleteket. Vannak, akik már 14-15 éves korukban kezdenek önálló számlát használni. A második nagy hullám összefügg a felsőoktatási beiratkozásokkal, mert az egyetemekkel és főiskolákkal az ösztöndíjak, a tandíjak, a vizsgadíjak és az esetleges szociális támogatások kapcsán pénzügyi kapcsolatba is kerülnek.

A diákok többsége, a fennmaradó 54 százalék azonban félre is tesz valamennyit. A megkérdezettek 5 százaléka minden pénzét megtakarítja. További 10 százalékuk a bevétel nagyobb részét, 23 százalékuk körülbelül a felét, míg 21 százalékuk csak a kisebb részét teszi félre. Akik spórolnak, jellemzően készpénzben takarékoskodnak, amit otthon tartanak – akár párezer forintot is félreraknak, 69 százalékuknak van bankkártyája, ám csak 6 százalékuknak van megtakarítási számlája.

A megtakarításnak szánt összeg tekintetében nagy a szórás: pár ezer és több százezer forint között mozog, ezért míg az átlag 143 ezer forint, addig a medián, vagyis az az érték, ami középen helyezkedik el a sorban, aminél ugyanannyi nagyobb és kisebb összeget említettek, csupán 60 ezer forint. Korcsoportok tekintetében kétségtelenül a 14 évesek rendelkeznek a legalacsonyabb, míg a 18 évesek a legnagyobb átlagos megtakarítással. A legtöbb félretett pénzük – majd 200 ezer forintjuk – a szakiskolásoknak és szakgimnáziumosoknak van, mivel nekik van a legnagyobb bevételük, zsebpénzen felül akár ösztöndíj, akár munkabér formájában is.

Felkészülés az önálló életre

Amikor a megtakarítás céljait kérdezték a diákoktól, jellemzően azt mondták: szeretnék, hogy legyen pénzük, ha valamit vásárolni szeretnének és ne kelljen a szülőktől kérniük. A középiskolás fiatalok már azt is említik, hogy valamilyen nagyobb értékű, konkrét cél érdekében gyűjtögetnek, például ebből szeretnék fedezni a jogosítvány megszerzésének vagy egy érdekes tanfolyamnak a költségeit. Félretesznek még azért is, hogy ha valamilyen váratlan kiadás felmerülne, ki tudják fizetni. A korosztályban – bár ez nem túl meglepő – még nem merült fel a nyugdíj-előtakarékosság gondolata.

Vannak olyanok is, akik akár 10 éves időtávra is előre gondolkodnak, például az iskola utáni önálló életkezdésre, jövőbeli albérletre tesznek félre. Sokan viszont konkrét intervallum nélkül gyűjtenek, akár 3-5 évig is. Jellemzően azonban csak 1-2 évre látnak előre, de pontosan tudják, hogy mire kell majd költeniük.

Leginkább ruhákra (63%) és szórakozásra (59%) költenek a fiatalok, de közel minden második tizenéves élelmiszerre is. A lányok az átlagosnál nagyobb arányban költenek öltözködésre (bevételük 73 százalékát) és ajándékokra (47 százalékát), a fiúk pedig online játékokra (bevételük 22 százalékát) és kisebb-nagyobb értékű elektronikai cikkekre is.

Photo by Toa Heftiba on Unsplash

A 19-29 éves korosztály tagjai szerint 2022 májusa és ez év áprilisa között 25 százalékos volt az éves infláció, februárban ugyanilyen egy éves időszakra visszamenőleg 26 százalékos szintről beszéltek, míg a KSH-adatok szerint a szóban forgó hónapokban 21,5 és 25,4 százalékkal nőttek az árak éves összevetésben.

A kutatás eredményei szerint a huszonéves fiatalok 40 százaléka érzékelt 20 százalék alatti áremelkedést, az általuk vásárolt termékeknél, egyebek mellett élelmiszereknél, ruháknál és különböző szolgáltatásoknál. Ez javulást jelent februárhoz képest: akkor csak 34 százalékuk beszélt 20 százalék alatti drágulásról. A hivatalos inflációs adathoz hasonló – 20-24 százalékos – inflációt tapasztalt a fiatalok 10 százaléka, szemben a februári kutatással, amikor ez 15 százalékukra volt igaz. Ezen túl májusban a válaszadók 22 százaléka, míg három hónappal korábban még 25 százalékuk mondott 40 százalék feletti árszínvonal-emelkedést.

Az infláció hatása az első és a második negyedéves felmérés szerint természetszerűleg elsősorban a mindennapos költésekben jelent meg. A konkrét eredmények szerint a második negyedévben a fiatalok 72 százalékára igaz teljesen vagy részben az, hogy gyakrabban választ olcsóbb vagy akciós, illetve saját márkás élelmiszereket, szemben a korábbi időszakban mért 78 százalékkal. 77 százalékról 70 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik jobban figyelnek arra, hogyan tudnak olcsóbban vásárolni. Ezzel párhuzamosan 70 százalék körüli szinten maradt azoké, akik ritkábban járnak étterembe, olcsóbb helyekre járnak vagy egyszerűen kevesebbet költenek. A fiatalok 57 százalékára a drágulás eredményeként továbbra is részben vagy teljesen igaz az, hogy kevesebb mennyiségű élelmiszert vesz.

Inkább pesszimisták

Bár az előrejelzések – egyebek mellett a magyar jegybank prognózisa – szerint az év végére az egy számjegyű tartományba kerülhet az infláció, a fiatalok ezt másként látják. 56 százalékuk szerint az év végére további drágulással kell számolni, idén februárban még 63 százalékuk gondolta így. Tehát picit csökkent az arányuk, de még mindig többségben vannak azok, akik szerint emelkedőn maradnak az árak. A második negyedévben viszont a fiatalok 21 százaléka, míg az elsőben 16 százalékuk mondta azt, hogy lassulhat az infláció. Összességében az látszik tehát, hogy a fiatalok, ha nagyon minimálisan is, de kedvezőbben látják az infláció jövőbeni alakulását.

Fotó: Joshua Rawson-Harris/unsplash.com

Bár a kollaborációk már régóta népszerűek, hazai ruházati márka még nem működött együtt a TikTokon (korábban: Musical.ly) aktív influencerekkel, pedig a fiatal tinédzserek körében egyre inkább hódít ez a platform. A 15-19 éves, egyenként százezernyi követővel rendelkező véleményvezérek, Hollósi Jázmin, Bánki Beni, Forstner Csenge és WisperTon tervei alapján készült #DREAMBIGGER kollekció minden darabja megálmodójának egyéniségét és egyedi stílusát tükrözi.

Az együttműködés alapjairól Varga-Szilágyi Zsoltot, a Post for Rent influencer-ügynökség ügyvezetőjét kérdeztük.

Honnan jött a Dorkóval és az influencerekkel közös projekt ötlete?

Van egy nagy online bolt, ahova az influencerek feltölthetik a logóikat, a cég pedig bárkinek bármennyi terméket legyárt, és az értékesítés után részesedést fizet nekik. És arra gondoltunk, miért ne vonjuk be a TikTokos influencereket egy nagy magyar márka világába? Hiszen a Dorko arról híres, hogy rengeteg zenésszel csinált már kollaborációt. Megkerestük őket, és bár eredetileg nem ismerték annyira a TikTok világát, de két-három tárgyalás után azt mondták, hogy szívesen kipróbálnák, és ők is bizalmat szavaztak neki.

Mi alapján választottátok ki azt a négy influencert, akikkel most kollekció készült?

Azt lehet látni, hogy jelenleg a legnagyobb rajongótábora a TikTokosoknak van. Valós rajongásról tudunk beszámolni, egy-egy közönségtalálkozóra, például Jázminnal 4-6-800 fő szokott elmenni. Annyian írtak már a falukra korábban, hogy szívesen megvásárolnák a merch-öt tőlük, ha lenne, hogy egy valós fogyasztói igényt elégítettünk ki ezzel. Ők is nagyon nyitottak voltak azzal, hogy leszerződtek a Post for Rent-tel, és kérték, hogy tervezzünk nekik egy új arculatot. Ezt most a kollekcióval együtt mutatjuk be. Minden egyes influencer a mi grafikusunkat briefelte, és ennek alapján születtek az arculatok.

A TikToknak ki a fő célközönsége? Az eddigi benyomásaim alapján a kifejezetten fiataloknak szól.

Nagyjából a 12-18 év közötti korosztály, de már 8 évesek is követik. A TikTok közönségét viszont a felvásárlást követően próbálják kicsit idősebbé tenni, és sok zenésszel is együttműködnek. Nálunk pedig sok olyan szerződött influencer van, aki eddig csak Instagrammal vagy YouTube-bal foglalkozott, de mostanában elkezdett TikTokra is átmenni, mert ott tényleg nagyon erős a közönség.

Üzletileg mennyire fontos ez a közönség? Saját pénzük még nyilván nincs, de jelentenek vásárlóerőt?

Úgy gondolom, hogy igen, de ezt még a saját bőrünkön nem tapasztaltuk meg. Holnap már többet fogunk tudni. De azt látjuk, hogy az említett online shop nagyon megy, sokan hordják a termékeiket. És vannak olyan TikTokosok is, nem a mieink, akik közönségtalálkozókat szerveznek, és 4000 forint befizetése ellenében egy fotót és aláírást adnak. Az ilyeneken 3-400-an is részt vesznek, pedig a követőtáboruk sokszor csak tizedakkora, mint például Jázminé. A szülőknek van vásárlóereje, és ezt jól mutatja a PlayIt rendezvény is, ahol ebből a korosztályból jelenik meg 30 000 ember évente kétszer.

A Post for Rent-nél a különböző platformoknak mekkora most a súlya?

Ha a kampányokat és a márkaoldali költést nézzük, akkor még mindig Instagram-fejnehéz az együttműködés. Idén kezdett nagyon konvertálni a YouTube irányába, de tavaly még 85 százalék volt az Instagram, 10 százalék a YouTube, és 5 százalék a TikTok. A mi együttműködéseinkben inkább kiegészítő szerepe van a TikToknak, nem kannibalizálja a kampányokat. És bizonyos márkáknak kifejezetten fontos a fiatalok megszólítása. Vannak játékgyártók, akik megállás nélkül kommunikálnak, de olyan FMCG-cégek is, akik rajtunk keresztül szeretik elérni őket. Nagyon szépen nyílik a piac, de a TikTok még mindenki számára szürke zóna.

Bánki Benitől pedig azt szerettük volna megtudni, számára influencerként mit jelent ez az együttműködés.

Te viszonylag sok platformon jelen vagy. Hogyan jött számodra ez az együttműködés?

Nyilván közös bennünk, hogy otthonosan mozgunk a közösségi médiában, és különböző online platformokon elég nagy követőtáborral rendelkezünk. De én vagyok az közülünk, aki többet nyilvánulok meg offline, mint online. Rengetegszer álltam már színpadon, és a szívügyem az irodalom. Azért harcolok, hogy a fiatalok is magukénak érezzék, ezért két éve általános és középiskolákban rendhagyó irodalomórákat tartok, életem legnagyobb eseménye pedig a Pilvaker volt, ahol 13 000 ember hallgatta a saját szövegemet. És nagyon vonz ugyan a média világa, de egyensúlyozom közte és a színpad, az alkotás között. Slammelek is, és bár hivatalos eseményekre nem nagyon járok, több videó megtalálható a neten. Ezen kívül ismerhetnek még a TV2-n 2016-ban futott Kismenőkből, ahol a saját szövegemet adtam elő, illetve a Ki mit tud? online tehetségkutatóból, amit 2015-ben meg is nyertem.

Én vagyok az egyetlen, aki nincs fent TikTokon. A többiek onnan indultak, de én inkább YouTube-videókat csináltam, illetve Instagramon képviseltetem magam. Nyilván nehéz megélni a különbséget aközött, amikor a színpadra viszem a saját gondolataimat, és amikor online osztok meg valamit, de az a célom, hogy a kettőt közelítsem, és azokhoz is eljussanak az általam képviselt értékek, akik online fogyasztanak tartalmakat. Ehhez nyilván bele kell mennem olyan kompromisszumokba, amit az online tér megkövetel.

Tapasztalataid szerint működik az átjárás? Van, aki az Instád alapján talált rá a szövegeidre?

Abszolút. Sokan vannak, akik egy vicces videó, egy szórakoztató tartalom kapcsán hallották először a nevemet, utána eljönnek egy előadásomra, vagy megnéznek egy videót a szövegeimmel, és azt mondják, hogy ez nagyon jó volt, több ilyet szeretnének, vagy akár ők is szeretnék kipróbálni az írást. Sok üzenetet kapok, hogy hogyan álljanak neki egy versnek, a rendhagyó irodalomórák után azt kérik, hogy ajánljak nekik könyveket.

A Dorko-projekttel kapcsolatban mik a várakozásaid?

Négyünket választottak ki, elsősorban mint az online közegben jelen levő influencereket. Nagyon megtisztelő volt a felkérés, hiszen a Dorko egyrészt magyar márka, másrészt nagyon jó projektek mellé áll, különböző területek tehetségeit támogatja, és jótékony akciói is vannak. Szerintem az a jó, ha egy márka mindig meg tud újulni, újat tud mutatni. És ez a projekt épp erre bizonyíték.

Tízéves a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ), tíz éve létezik ifjúsági vállalkozásfejlesztés Magyarországon és idén tízedik alkalommal rendezik meg a Fiatal Vállalkozók Hetét. November 13-17. között országszerte ingyenes előadásokkal inspirálják a fiatalokat és idén is őszintén, és kendőzetlenül kerülnek terítékre a legégetőbb témák.

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) 2017. november 13-17. között a világ több mint 170 országához hasonlóan, Magyarországon már a jubilueumi 10. alkalommal rendezi meg a Fiatal Vállalkozók Hetét, idén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) társszervezésével. Az eseménysorozatra a Global Entrepreneurship Week (GEW) nemzetközi mozgalom keretében kerül sor, mely a világ legnagyobb vállalkozásösztönző rendezvénysorozata. A GEW küldetése a világot előremozdítani és kivezetni a válságból, a vállalkozók és az innováció inspirálása révén.

Az ifjúsági vállalkozásfejlesztés mára globális mozgalommá vált, hiszen a piac és a döntéshozók is rájöttek arra, hogy az Y és a Z generációt nem lehet a hagyományos eszközökkel megmozgatni. A mozgalom egyik világszinten elismert úttörője a FIVOSZ, amit jól mutat, hogy jelenleg a legnagyobb európai fiatal vállalkozói szövetséget is elnökölik, másrészt az OECD-vel és az ENSZ-szel is együtt dolgozó G20-as fiatal vállalkozói csúcsban is fontos szerepet játszottak.

Dr. Kovács Patrik, a FIVOSZ alapító elnöke elmondta, hogy a szervezet olyan ökoszisztémát épített fel Magyarországon, amit nagyon sok helyen szeretnének lemásolni. Példaként említette, hogy segítettek a Kárpát-medencei fiatal vállalkozók szövetségének elindításában is, kiemelve, hogy a szervezet kerekasztal-beszélgetést tart majd a Fiatal Vállalkozók Hetén is.

„A FIVOSZ az ifjúsági vállalkozásfejlesztésnek nemcsak szakmai, hanem szellemi iránymutatójává is vált nemzetközi szinten, hiszen az általunk életre hívott különleges programokkal és módszerekkel bebizonyítottuk, hogy milyen fontos egy innovatív eszközrendszerrel megközelíteni a fiatalokat illetve a vállalkozásfejlesztést” – fogalmazott a szakember.

Dr. Kovács Patrik felhívta rá a figyelmet, hogy az ifjúsági vállalkozásfejlesztés alapja, hogy a millenniumi generáció másként fogyasztja az információt, másként viszonyul a technológiához, mások a figyelem- és motivációs pontjai, a FIVOSZ pedig pont ezek kapcsán tud hatékony segítséget nyújtani: a fiatalok nyelvén szól a fiatalokhoz, ahogy a rendezvénynek is ebben rejlik a sikere.

„A fiatal vállalkozók hete a magyar gazdasági utánpótlás-nevelés kulcseseménye, mert rendezvényeken résztvevő több ezer fiatal a legismertebb, leghíresebb gazdasági szereplőktől tanulhat igazi tippeket és trükköket, itt őszintén beszélgetünk” – nyilatkozott.

A november 13. és 17. között megrendezett esemény a Budapesti Vállalkozások Napjával veszi kezdetét. A BKIK és a FIVOSZ sorsfordító konferenciáján megtudhatjuk, hogyan kell kezelni a sikert és hogyan vonjuk le a tanúságokat. Az előadók soraiban többek közt ott lesz Csepreghy Nándor államtitkár és Szily Nóra, de Denizzel is beszélgethetnek majd a fővárosban az érdeklődők.

Kedden, az Üzlet és Karrier napján az érdeklődők megtanulhatják, milyen lehetőségek állnak a fiatalok előtt egy sikeres életet felépíteni, és hogy hogyan válik valakiből elismert vállalkozó. Színpadra lép Béres Alexandra fitneszedző és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, de bátran lehet majd kérdezni a Panyolai Pálinka, a Budapesti Értéktőzsde és az OTP Ingatlanpont képviselőitől is.

Szerdán a jövő kerül a középpontba a Digitális E-volúció Napján. A programon főként azoknak ajánlott a részvétel, akik nem tudják, hogyan változtatja meg életüket a digitalizáció, és hogyan tör az be a turizmusba, egészségügybe és a járművek világába. Kerekasztal-beszélgetésen vesz majd részt dr. Zsiga Marcell Lóránt, a Szerencsejáték Zrt. ügyvezetője, Kádár Tamás, a Seon alapítója és Kisgergely Kornél, a HiVentures ügyvezetője is.

Csütörtökön a Vállalkozz határtalanul nemzetközi nap következik a Magyar Nemzeti Kereskedőház közreműködésével. Ezen a napon arról hallhatunk, hogy milyen lehetőségeket lát a nemzetközi üzleti életben Magyarország legbefolyásosabb üzletasszonya, de megtudhatjuk azt is, hogyan lett vállalkozó Miss China. Itt is olyan nagy nevektől sajátíthatjuk majd el a tudást, mint Bombera Krisztina televíziós újságíró vagy Demján Sándor üzletember.

A Fiatal Vállalkozók Hetének eseményein a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

(Fotó: FIVOSZ)

A Z-generáció elérése napjainkban az egyik legnagyobb kihívása a márkáknak, ugyanis a fiatalok egyre inkább elutasítják a direkt reklámokat, tudatosan kerülik azokat. „A tavaszi kampánnyal szerettük volna autentikus módon, natív környezetben megszólítani a márka fiatal célcsoportját, mindezt úgy, hogy a bolti eladásokra is közvetlen hatással legyen” – mondta Kalovits Gábor, a Converse country managere.

A kampány egyik pillérét a népszerű hazai, tiniknek szóló, webes szappanopera, a Középsuli három epizódon keresztül húzódó cselekménye adta, melynek során központi szálként szerepel a márkaüzenet különféle élethelyzetekben.

Ezzel párhuzamosan elindult egy Instagram pályázat is, ahol a márka filozófiájának megfelelően a szabadság életérzés volt fókuszban. A „Nekem a szabadság” névre hallgató pályázatot az online médiatámogatáson felül a sorozat weboldalán és a szereplők közösségi média felületein népszerűsítették, melynek eredményeképp több mint ezer feltöltés érkezett. A szavazással kiválasztott top 50 versenyző képei közül a Converse képviselői mellett a sorozat legnépszerűbb karakterei is kiválaszthatták kedvenceiket.

A kampány lezárása egy hivatalos díjátadóval egybekötött közönségtalálkozóban csúcsosodott ki az Árkád Converse üzletében, ahol a top 10 díjazott személyesen vehette át vásárlási utalványait.

„A digitális aktiváció nem csupán azért volt érdekes számunkra, mert egy igazán hatékony natív kampányt sikerült létrehoznunk, hanem azért is, mert a közönségtalálkozó napján az aktivációhoz köthetően több mint 100 cipő eladásával sikerült bizonyítanunk, hogy egy online kampánynak direkt hatása van az offline értékesítésre” – mondta Probáld Attila, a kampány ötletét felvető és azt kivitelező HPS digitális üzletágának vezetője.

Huber Kornél, a kampány partnereként működő hdOpen ügyvezetője elmondása szerint bebizonyosodott, hogy a natív hirdetés ezen formája tökéletes választás lehet a fiatal célcsoportot célozva, hisz a reklámszagú termékelhelyezés helyett egy valóban hiteles csatornán történik a számukra releváns tartalom átadása.

A generációs különbségekkel a marketingszakmának is foglalkoznia kell. Az Y- és Z-generáción túl – melyek korosztályokat jelölnek – az úgynevezett C-generációról is érdemes beszélni. Ők az abszolút „kütyühasználók”, akiknek az élete az interneten zajlik, ők inkább mások véleményeire adnak. Nemcsak a fiatalokról beszélünk, bár köztük találjuk a legtöbbet. Róluk és összességében a fiatalokról, tartalomfogyasztási szokásaikról, piaci szerepükről, a hatékony elérésük lehetőségeiről beszélgettünk a USP – Unique School Presence – egyik vezetőjével, Bodó Balázzsal. (X)

Kik is azok a C-generációsok?

A C-generáció – c, mint connection – esetében nem bizonyos évszámokról beszélünk, hanem bizonyos viselkedésről. Ők azok, akik folyton online jelen akarnak lenni, és ehhez minden platformot felhasználnak, hiszen állandó médiafüggőségben élnek és rutinosak a multitaskingból. Ők tudnak egy márkát gyorsan vonzóvá tenni, hisz kommentelnek, megosztanak, a netről informálódnak. Minden korosztályban megtalálhatóak, de döntő többségük mégis az Y- és Z-generáció tagja.

Épp ma vettem észre magamon is, hogy a gépen dolgoztam, telefonon üzeneteket küldtem, és mellé a tableten képeket töltöttem fel, mindezt egyszerre. Bár én nem vagyok egy tipikus C-generációs – hiszen nem élek médiafüggőségben, és nem a közösség véleménye, ami a privát falamon a legfontosabb – mégis sok tünetet felismerek magamon, ami a C-generációsok ismertetője.

A Google nem véletlenül használ külön elnevezést rájuk, ők a YouTube-generáció.

Persze, hívják őket selfie-generációnak is, ez a csoport a valóságban is videómegosztókon és közösségi felületeken fogyaszt tartalmat. Ezzel szokták párhuzamosan emlegetni, hogy a tévé halott, de ezt ebben a formában kicsit túlzásnak gondolom. Mindössze arról van szó, hogy a YouTube-on és a hasonló platformokon más tartalmat tudunk fogyasztani, gyorsan, illetve nem lineárisan. Fontos elmondani, hogy ezek a felületek nagyon addiktívak, van is már rá egy külön kifejezés: FOMO-jelenség (fear of missing out), a lemaradásról való félelmet lehet érteni alatta.

Mitől és miben más az ő tartalomfogyasztási szokásuk, mint az elődeiké?

Például ha venni akarnak valamit, az első dolguk a neten való keresés. Megnézik, hogy ár-érték arányban melyik a legjobb termék. A keresésnek megfelelő 4-5 termékre pedig a hozzászólások, véleményezések alapján is szűrni kezdenek. Sőt YouTube-videókat is megnéznek az adott termékről, vagy épp ott keresik ki a legmegfelelőbbet.

A különböző közösségimédia-platformok és az alkalmazások használata hogyan változott a fiatalok körében?

Eszméletlenül fontosak, de nem mindegy, hogy a cégek melyik felületet és mire használják. Az említett generáció a Facebookot már kevésbé az ismerősök követésére használja – nehéz is lenne a sok reklám miatt –, itt a tartalmat fogyasztják, híreket olvasnak. Az új Face egyértelműen az Insta és a Snap. Ezek és a további közösségi platformok kombinációja a márkákat hihetetlen magaslatokba tudja repíteni. Hisz ennek a generációnak szüksége is van arra, hogy mindenhol jelen legyen, másképp nem is lehet hiteles.

Mitől válik vonzóvá egy márka a fiatalok körében?

A legfőbb mindenképpen az, ha sokan használják az adott brandet, beszélnek róla és ajánlják egymásnak. Ha sztárokhoz, ismert emberekhez kapcsolódik, még inkább megveszik, ezért is számít az egyik flagship termékünknek az influencerek csatornáin történő megjelenítés. Ezt sok cég már észre is vette, próbálkoznak is velük, ki több, ki kevesebb sikerrel. Ők abszolút hitelt tudnak adni.

Mennyi idő alatt lehet egy trendi márkát felhúzni Magyarországon, ha kifejezetten a fiatalok a célcsoportja?

Bizonyos szempontból nagyon könnyű. Egy év alatt egy szűk szegmensből mainstream márkát lehet építeni, erre több példa is van. Persze sok mindentől függ. Ha fiatalok tudnak hozzá plusz élményt kötni, vagy ha vagánykodhatnak vele, az már fél siker. Más szempontból, ha csak egy picit is lankad a figyelem, megy a süllyesztőbe. Nagy a rotáció a márkák körében.

Mekkora kihívás elérni a fiatalokat?

Legfőbb probléma a célcsoport meghatározása. A vállalatok nagyobb része a 18-26-os korosztályban, rosszabb esetben a 14-26-os korosztályban akar hirdetni, és nem mindig értik meg, hogy érdemes további területre lebontani. A fiatal korosztályok gondolkozásban is teljesen mások. Egy 18 éves nem úgy viselkedik, mint egy 24 éves, és más élethelyzetben is van javarészt, így több célcsoportot kell meghatározni, rengeteget kutatunk a témában mi is, pedig tudjuk, mi kell nekünk.

A Z-generáció tagjai mennyire rendelkeznek már olyan jövedelemmel, amely mérhetővé teszi őket a piacon?

Nem mondom, hogy a luxusmárkák legfőbb célcsoportja, de a középkategóriának vagy picit felette árazott termékeknek már gond nélkül. Egyrészt 16 éves kortól lehet dolgozni diákmunkásként, illetve a szülők jövedelmének egy kisebb részével is rendelkeznek – zsebpénz, ruhapénz, ünnepek –, noha nem mindig ők a költők, de őket kell megszólítani. Végig kell csak sétálni bármelyik utcán: a srácok márkás és minőségi ruhában járnak, a csajok meg nem győzik követni a divatot, hogy ma még menő-e a Michael Kors vagy már csak az Obaget szabad hordani.

Fontos azt is kiemelni, hogy a tudatosság is megjelent, a fent említett ár-érték arány mellett a tartósság és egészségtudatosság. Bár ez minden korosztályban egyre inkább jelen van.

Hogyan képesek a Z-generáció képviselői egy adott márkához hozzátenni?

Rengeteg trend és brand alapoz arra, hogy először megnyeri a fiatalokat, akik nyitottabbak az újdonságokra, majd utána az idősebb generáció úgyis át fogja venni. Itt fontos újra kiemelni a C-generációt, akik először fognak reakciót adni a márkára. Ha kommunikációban őket kiemeljük és meggyőzzük, a termék képes lehet önmagát eladni, hisz ők lesznek a szószólók.

A márkaépítés egy hosszú távú és befektetést igénylő folyamat. Miben tudtok újat, mást nyújtani hirdetési szempontból az ügyfelek számára?

A marketing szakmának abban kellene erősödnie, hogy kiszervezze azokat a feladatokat, amelyekhez nem ért. Segítjük és tereljük az ügyfeleinket a megfelelő irányba, de mi vagyunk a szakemberek, így mi tudjuk garantálni, hogy az adott kampány szakmai szempontból, a célcsoportra tekintettel lett összeállítva. Bár nem vagyunk kreatívügynökség, mégis a szakértelem, mely a fiatalokhoz kell, nálunk van, így érdemes lenne jobban odafigyelni az ötleteinkre. A legtöbbször kész anyagot kapunk egy nappal a kampány megkezdése előtt, már szólni sem igazán tudunk, hogy ez nem fog működni, pedig a legtöbb esetben látjuk, hogy nem fog… Ilyenkor persze, mi vagyunk a hibásak, hiszen valakinek hibásnak kell lennie. (nevet) Persze ebből sosem volt még gond, sőt az újbóli rendeléseknél mindig egyre több mindent bíznak ránk.

Milyen eszközök állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a célcsoportot hatékonyan elérjétek?

Felületek helyett inkább azt a nálunk lévő tudást emelném ki, mellyel a kampányok sikerességét tudjuk emelni vagy akár biztosítani a közel 1.500.000 fiatal elérésében. De minden projekt specifikus, nincs olyan felületünk, ami szent grál lenne. Ha felkeresnek, közösen kialakítjuk a márka számára legjobb lehetőségeket.

További információért a USP-ről kattintson ide.

Kurtisz Krisztián vezérigazgató szerint a legfontosabb feladat a fiatalok – mint ügyfelek és munkavállalók – megnyerése a biztosítási szektornak, miközben a szabályozói és a médiakörnyezet változása mellett a technológia is rohamosan fejlődik. Ráadásul a tehetséges ifjú fejlesztők az ezernyi fintech és insurtech cégnél dolgoznak, a nagyvállalatokhoz alig jutnak el közülük.

Az Uniqa által választott megoldás egyik fő eleme az egyszerűség és a transzparencia. Az ügyfeleknek nem a termék, hanem a szolgáltatás színvonala számít. Korábban a biztosítónak több terméke volt, mint ügyfele, ami a call center és az értékesítők munkáját is megnehezítette, miközben az ügyféligények 90 százaléka 20 termékkel is lefedhető. Elegendő lehet minden fontosabb kategóriában egy-egy felső-, közép- és alsó kategóriás „dobozos” terméket kínálni és az erőfeszítéseket azokra koncentrálni. Ugyanakkor a folyamatokat – mint az ügyfélszolgálat vagy a kárrendezés – közelíteni kell az ügyfelek elvárásaihoz. Ebben az ésszerű újítások és a digitális fejlesztések is szerepet kapnak. Ezt a célt szolgálja például a call center menürendszerének kiiktatása, az elérhetőség kiterjesztése este 22 óráig, az új, öntanuló honlap, ahol a keresett szolgáltatások kétharmada két kattintással elérhető, az önkiszolgáló szolgáltatások – szerződésmódosítás, státuszlekérdezés -, vagy a digitalizált, videóhívással lebonyolítható kárszemle.

Kurtisz Krisztián szerint digitális transzformáció nem létezik, új üzleti modelleket kell létrehozni, amelyeknek része a digitalizáció. Ennek jegyében újítják meg a felületeiket és fejlesztik ki az új szolgáltatásokat is, miközben mindent tesztelnek és visszamérnek.

A költségtranszparencia szintén elengedhetetlen – ez nem csak a hatóságok, de az ügyfelek részéről is elvárás. Természetesen a standard termékeknél – különösen az összehasonlító oldalak esetében – az ár is fontos tényező, ezt a költségek kézben tartásával tudják kezelni. Az értékesítők bevonásával megkötött üzletek esetében viszont az egyedi, jól prezentálható szolgáltatásminőség már döntő szerepet játszhat.

A cél, hogy a jövő biztosítója ne frusztrációs pont legyen, hanem váljon az emberek életének szerves részévé – foglalja össze a víziót Juhos András, az igazgatóság személybiztosítási területért felelős tagja.

Az employer branding sem kerülhető meg. A biztosítási piac jellemzője, hogy az üzletkötők átlagéletkora 55 év, míg a 30-40 közötti korosztály gyakorlatilag eltűnt a piacról, a fiatalokat pedig nehéz megszólítani – mondja Polányi Zoltán, az igazgatóság értékesítésért és marketingért felelős tagja. Utóbbi célcsoport esetében a juttatásokon felül kiemelt szerepet kap, hogy a munkában célt és értelmet találjanak. Ebben segíthet a merész, tabukat is ledöntő kommunikáció, a megújított képzési struktúra és a célzott, őszinte marketingtevékenység is. Kísérleti jelleggel az otthoni munkavégzést is lehetővé teszik egyes munkakörökben. Munkatársakat egyébként nem csak a biztosítási szektorból toboroznak: a szakismeretek a cégen belül is adottak, sokkal fontosabb, hogy az ügyféligényeket ismerő és jól kiszolgáló jelölteket találjanak, akik más területekről is érkezhetnek. A holding életében is pilot projektként szolgáló átalakítás és az új filozófia az offline és online kommunikációban is megjelenik majd, és ebbe az irányba mutat a megújult arculat, így például a merész betűtípus használata is – számol be a tervekről Polányi Zoltán.

Emellett az Uniqa igyekszik előrevivő, példamutató ügyeket támogatni, ezért állt például a speciális olimpiai mozgalom mellé is. Holdingszinten hozzájárultak a nemzetközi verseny megszervezéséhez, a hazai cég pedig – sz ügyfelekkel együtt – a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség támogatója, sportnagyköveti pályázatuk keretében pedig két fiatal parasportolónak is ösztöndíjat ajánlottak fel.

Az első eredmények igazolják az új vezetőség törekvéseit: az Uniqa hosszú idő után először 2016-ban nyereséget mutatott fel, az idei évre pedig már kifejezetten jelentős profittömeggel számolnak.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és az Alibaba-csoport 2028-ig tartó megállapodást írt alá, melynek értelmében a kínai cég a rendezvények e-kereskedelmi és felhőszolgáltatási partnere lesz.

A partnerséget a davosi Világgazdasági Fórumon jelentette be Thomas Bach, a NOB elnöke, Jack Ma, az Alibaba alapító elnöke és az Alibaba-csoport vezérigazgatója, Daniel Zhang.

„Az új, digitális világban az Alibaba egyedi helyzetéből fakadóan segítheti az Agenda 2020-ban lefektetett célok megvalósítását, amely pozitív irányban befolyásolja az olimpiai mozgalom jövőjét. Ez egy korszakalkotó, innovatív szövetség, amely segít az olimpiai játékok szervezését hatékonyabbá tenni, egyben támogatja a digitális megoldások, mint például az Olympic Channel globális fejlesztését” – mondta Bach.

„Az Alibaba és a NOB partnersége a közösen vallott értékek, valamint a világ összekapcsolásának és az emberek élete gazdagításának közös célja alapján áll” – tette hozzá Ma.

A megállapodás keretében – melynek pénzügyi vonatkozásait nem hozták nyilvánosságra – az Alibaba a következőkkel járul hozzá az olimpiai mozgalomhoz:

• világszínvonalú felhő-infrastruktúra és felhőszolgáltatások, köztük big data elemzési eszközök biztosítása az olimpiai játékok hatékonyabb lebonyolításáért
• egy nemzetközi e-kereskedelmi piactér kialakítása az Olimpia érdekeltjei számára, amelyen az érdeklődők a hivatalos partnerek által gyártott licenctermékekhez és sportfelszerelésekhez juthatnak hozzá
• az Alibaba digitális médiatechnológiáinak és ismereteinek hasznosítása az Olympic Channel kínai közönségre szabása érdekében

„A márkánkat is erősítő, történelmi megállapodás keretében arra használjuk majd a fiatal célközönség elérésében szerzett tapasztalatainkat, hogy minél több fiatalt összekapcsoljunk az olimpiai mozgalommal” – ismertette céljaikat Zhang.

Az Alibaba az első cég, amely 2028-ig tartó hosszú távú, illetve a 2022-es pekingi Téli Olimpiára is vonatkozó megállapodást kötött a NOB-bal. A partnerség a 2018-as phjongcshangi és 2022-es pekingi téli, valamint a 2020-as tokiói nyári, valamint a még nem kiválasztott helyszínen megrendezett 2024-es és 2028-as nyári és 2022-es téli Olimpiát öleli fel.

Új, a fiataloknak szóló márkák a portfolióban

Már a 2015-ös év végén megkezdődött a bérlői-mix újrapozícionálása, amikor a lengyel LPP-vel való sikeres szerződéskötésnek köszönhetően négy új márka, a Sinsay, a Mohito, a House és a Cropp nyitott üzletet a Corvin Plazában, valamint a Reserved is megújította, illetve jelentősen ki is bővítette az üzletterét és kínálatát, a Corvin, a Duna és a Miskolc Plazában egyaránt. A 2016-os év egyik legnagyobb eseménye a Corvin életében, hogy a Decathlon december 3-án megnyitotta második, belvárosi koncepciója alapján kialakított üzletét, amely közel 2000 m2-en várja a sportszerek iránt érdeklődőket. A Győr Plazában több mint 1000 m2-es Casino nyitotta meg kapuit a szerencsejáték kedvelői előtt 2016-ban. A bérlői mix kialakításánal a fő szempontok, hogy a legifjabb, néhány éven belül jelentős vásárlóerőt képező fiatalok is megtalálják az igényüknek megfelelő termékeket, valamint olyan kínálat is megjelenjen a belvárosi és akár vidéki egységekben is, melyek korábban csak az agglomerációban, illetve külső kerületekben, voltak elérhetőek.

Erőteljesebb online jelenlét

Az új termékkínálat bemutatásához és az új generációk megszólításához szükség volt a kommunikációs eszközök kiterjesztésére is. A 2016-ra teljesen újragondolt kommunikációs mixben lényegesen nagyobb hangsúlyt kapott az online kommunikáció, amelyen belül számos új eszköz kapott helyet. Ennek köszönhetően nem csak a plázákba látogatók száma tudott növekedést produkálni, hanem a bevásárlóközpontok weboldalain és közösségi oldalain is jelentősen megnőtt az érdeklődők száma. Mind a Corvin, mind a Duna Plaza weboldalán közel 15 százalékos növekedés látható a látogatók számában az egy évvel korábbi eredményekhez képest, az oldalon végzett munkamenetekben pedig több mint 20 százalékos a bővülés. A megújult stratégiának köszönhetően a Corvin Plaza esetében 36 százalékkal, a Duna Plaza esetében pedig 21 százalékkal növekedett az organikusan az oldalra látogatók száma, de a vidéki bevásárlóközpontok is hasonló növekedés tapasztalható.

„A bevásárlóközpontokban és a weboldalakon tapasztalt látogatószám növekedés egyaránt azt mutatja, hogy 2015 év végén jól jelöltük ki az új irányokat. A 2017-es évben is természetesen ugyanezt a lendületet szeretnénk tartani” – mondta el Polgári Noémi, országos marketing vezető.

Meggyőző eredmények

A fent bemutatott megújulásnak köszönhetően a hat bevásárlóközpont – a 2016 áprilisig tartó vasárnapi zárva tartás ellenére is – látogatószám növekedést tudott produkálni a 2015-ös év hasonló időszakához viszonyítva. A plázák üzletkihasználtságát tekintve is jelentős növekedés látható: az üres területek m2-e közel egyharmadával csökkent, és összesen több mint 5000 m2 új területet adtak bérbe 2016-ban a Klépierrebevásárlóközpontokban. A bérlői forgalom összességében 12 százalékkal növekedett, az egy évvel korábban is bérlői státuszban lévő üzletekre szűkítve pedig 7 százalékos a növekmény az előző év ugyanezen időszakával összehasonlítva.