Tavaly a koronavírus-járvány második hulláma miatt bevezetett intézkedések, köztük a kötelező maszkviselés és a társas érintkezés visszaszorítása miatt gyakorlatilag alig volt influenzás eset, de általában kevesebb volt a légúti megbetegedés is.

Idén azonban egyelőre jóval enyhébbek a járványügyi óvintézkedések, korlátozott például a kötelező maszkviselés, ami az influenza terjedését is gátolná. Biztos prognózist persze a szakértők sem tudnak mondani, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján 2021. október harmadik hetében az országban 10 000 fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. A tájékoztatás szerint a betegek negyede 14 év alatti, harmaduk 15–34 éves, 32,7 százalékuk a 35–59 éves, 12,1 százalékuk pedig a 60 éven felettiek korcsoportjába tartozik.[1] A várakozások szerint az idei influenzaszezon tehát súlyosabb lesz a tavalyinál.

Tartunk tőle? A magyar lakosság megosztott.

Az 50folott.hu – az NRC segítségével – arról kérdezte a lakosságot, hogy a koronavírus árnyékában mennyire tartanak az idei influenzaszentól, mi a viszonyulásuk saját maguk és gyermekeik védőoltásához, mitől tartanak leginkább a vakcinákkal kapcsolatban. A reprezentatív felmérést 1 000 fő töltötte ki online.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy nagyon megosztott a magyar lakosság abban a kérdésben, hogy mennyire tartanak az idei influenzajárványtól. Szinte egyenlő arányban tartanak tőle nagyon (31%), bizonytalanok (32%), vagy éppen egyáltalán nem félnek tőle (37%).

Bízunk az immunrendszerünkben

A félelmeknek megfelelőn a megkérdezettek több mint harmada válaszolta azt, hogy korábban – a COVID előtti időkben – minden évben (15%) vagy legalább néha (19%) beadatta magának az influenza elleni védőoltást, míg a lakosság 66%-a soha. Arra a kérdésre, hogy miért elutasítóak az oltással kapcsolatban, a legtöbb felnőtt azt válaszolta, hogy nem fél a betegségtől (45%), bízik a saját immunrendszerében, de sokan félnek az oltás lehetséges mellékhatásaitól (27%), minden tizedik felnőtt pedig tart a tűtől.

A gyermekeinket jobban féltjük

A kérdőív kitért arra is, hogy a gyermeket nevelő szülők szokták-e beoltatni gyermeküket. Az eredmények azt mutatják, hogy a gyermeküket kevesebben oltatják be, mint saját magukat, összesen 27% szokta legalább néha kérni a vakcinát gyermekének, köztük felülreprezentáltak a Budapesten élők. Azok körében, akik jobban tartanak a mostani influenzajárványtól, szintén magasabb ez a szám (36%).

Ugyanakkor az oltás elutasításában itt már jóval kevesebben (22%) vannak azok, akik azért nem immunizálják gyermeküket, mert nem féltik őket a betegségtől, sokkal többen félnek viszont a lehetséges mellékhatásoktól (45%). Az injekciós tűtől való félelem itt is előkerült, a szülők 7%-a azért nem olttatja gyermekét, mert az tart tőle.

Tartunk a szuritól! Mást inkább preferálnánk.

Az injekciós tűhöz való érzelmi viszonyulás az influenzától függetlenül is érdekes eredményeket mutat: a lakosság 60%-ának vagy volt már ugyanis rossz tapasztalata a tűvel, ezért a válaszadók 29%-a inkább gyerekként, 7%-uk inkább felnőttként, 24%-uk pedig egész életében félt az injekciós tűtől.

Éppen a „tű hatás” miatt a kérdőív kitért más alternatív eszközzel (pl. orrspray formában) beadott oltásokhoz való viszonyuláshoz is.  Itt már jóval pozitívabb képet kapunk. Az oltást korábban elutasító felnőttek egy része ugyanis orrspray formájában már inkább beadatná az ellenszérumot: akik féltek a tűtől (9%) annak a 65%-a orrspray-vel már beadatná, míg azoknak, akik féltek a mellékhatásoktól (27%), 42% voksolna az orrspray-re. Az oltást korábban is felvevők harmada szintén inkább az orrspray-t preferálná az injekció helyett.

A gyermekek esetében még egyértelműbb az orrspray preferenciája: a gyermeküket korábban nem olttatók 40%-a hajlandó elgondolkodni az oltás kérdésén, nagy részüknél közrejátszana az orrspray. Akik korábban nem olttatták be gyermeküket és gyermekük félt a tűtől (7%) azoknak a 79%-a meggyőzhető orrspray-vel, míg azok körében, akik féltették gyermeküket a mellékhatásoktól (45%), annak 39%-a inkább orrspray-t választana.

A mostani kutatás egyik konklúziója tehát az, hogy a védőoltások kérdése a koronavírus előtt is megosztotta a társadalmat, noha a tudomány álláspontja szerint bizonyos betegségek megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltás. Ugyanakkor az oltások elutasításában a saját immunrendszerünkben való bizalom és a mellékhatásoktól való félelem mellett – főleg a gyermekek esetében –, úgy tűnik, az injekciós tűnek is nagy szerepe van, ami akár az oltási hajlandóságot is befolyásolhatja – mindez pedig hűen megmutatkozik a kutatás eredményeiben is.

Mi is az influenza?

Az influenza kellemetlen tüneteket okozó vírusos megbetegedés, általában szövődmények nélkül, néhány nap alatt gyógyul. Ugyanakkor vannak olyan krónikus betegségben szenvedők (közülük is kiemelten az asztmások, elhízottak, cukorbetegek), akik a szövődmények szempontjából nagyobb kockázatnak vannak kitéve: akár kórházi kezelést, sőt akár gépi lélegeztetést igényelhetnek, bizonyos esetekben pedig esetükben halált is okozhat. A megbetegedés szempontjából a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, mivel az őszi-téli időszakban nagyon sok időt töltenek együtt zárt térben az óvodákban és iskolákban, de az influenzavírust bárki elkaphatja, függetlenül az életkorától, nemétől. Szövődmények is előfordulhatnak bárkinél.

Az influenza leggyakrabban észlelt tünetei: magas láz, hidegrázás, köhögés, torokfájás, izomfájdalom, fejfájás, fáradékonyság. A légúti tünetek mellett néha gyomor-bélrendszeri panaszok is előfordulhatnak, pl. hasmenés, hányinger, hányás. A betegség lappangási ideje általában 1-7 nap. A tudomány álláspontja szerint a betegség megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltás[2].

[1] https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/influenza/influ_figyelosz_22/influ_2021_41.html

[2]https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/jarvany_archivum/Influenza_archiv/influenza_gyik.html#kik_vannak_veszelyben

Fotó: David Mao, Unsplash

Ezeknek az intézményeknek jelenleg sokkal magasabb higiéniai követelményeknek kell megfelelniük, hogy óvni tudják az ott lakók és dolgozók egészségét. Ez sokszor speciális feladatokat igényel.

„Megdöbbentő, de még ma, 2021-ben is a legtöbb ilyen intézményben az ágytálaknál kézi mosogatást alkalmaznak. Ez különösen veszélyes, mert a dolgozók egészsége is veszélyben forog. Sokkal jobb megoldás a fertőtlenítőgépek használata, melyek ezt a folyamatot biztonságossá teszik. Az automatizált gépeket kifejezetten a legmagasabb higiénia követelmények kiszolgálására fejlesztették ki. Megfelelő program-, és vegyszerhasználat mellett elpusztítja a vírusokat és baktériumokat. Ahol még kézzel tisztítanak mindent, ott általában beáztatják a vegyszeres folyadékba, aztán elöblítik. Ez nem csak, hogy nem környezetbarát, de nem is mindig elegendő. A kézi tisztításnak sokkal nagyobb a fertőzésveszélye, salmonnella, stafilococcus vagy más egyéb baktériumok is megjelenhetnek így” – mondta Huber Anikó, a Mielemed MPM Kft. kereskedelmi és pénzügyi vezetője.

Szakértők szerint koronavírus-járvány terjedésének megállításában is nagy szerepe lenne az automatizált eszközöknek. A széklet-PCR-vizsgálat jelentősége a SARS-fertőzés óta ismert. A vizsgálatokból kiderült, hogy az igazolt betegek 36-56%-ában a vírus kimutatható a székletből. A székletpozitivitás időtartama 1-16 nap. Az esetek 23-82%-ában lehetséges, hogy a negatív felső légúti eredmény ellenére a széklet PCR-pozitív marad 1-11 napig, utalva arra, hogy a vírus hosszabb ideig él az emésztő- mind a légzőszervben. (1) Becslések szerint az idősgondozó intézmények kevesebb, mint 10 százalékában használnak automata fertőtlenítő berendezést a különböző eszközök, textíliák tisztítására.

Megoldás lenne az automatizálás

Fontos lenne minden olyan munkafolyamatot automatizálni, ami segítheti a fertőzések terjedésének megállítását. Ilyenek az ágytálak tisztítása, a szennyezett textíliák, edények mosása, fertőtlenítésére. Ezek a készülékek – mint az ágytálmosó, a mosogatógép, mosógép és a szárítógép – képesek a kórokozók elterjedésének megakadályozására. A gépek az aktuális irányelveknek és ajánlásoknak megfelelően elvégzik az edények, ruhák termikus fertőtlenítését, ezáltal a legszigorúbb higiéniai szabványok betartását is garantálják.

„Vannak olyan helyek, ahol a mai napig háztartási gépeket használnak, de ezek lassabbak, nem ipari felhasználásra tervezték. A folyamatos igénybevétel miatt hamar tönkre mennek, sokszor akár évente újat kell vásárolni. Sok helyen ezen próbálnak spórolni, de egy professzionális gép ezzel szemben sokkal hosszabb ideig használható, akár 25-30 évig, magas igénybevétel mellett is. Mindemellett a mai világban nem mehetünk el a környezettudatosság mellett sem: ezeknek a gépeknek az áram és vízfelhasználása is jóval kedvezőbb” – tette hozzá a Mielemed MPM Kft. szakértője.

Az egészségügyi és szociális intézmények 80 százaléka érintett

Becslésük szerint a hazai idősotthonok 80 százalékában szükség lenne ilyen magas fokú fertőtlenítést biztosító gépek használatára. Az ideális ajánlás szerint minden kórházi osztályon és szociális intézményben lehetne javítani a higiéniás helyzeten.

Az eszközök mosókamrája és burkolata hő- és korrózióálló nemesacélból készül. A teljesen simára, hegesztővarratok nélkül kidolgozott mosókamra ellenáll a maradványok megtapadásának, miközben a külső felületek minimális résméretei különösen könnyű tisztítást tesznek lehetővé. Az előre telepített programok ártalmatlanítják a vírusokat és baktériumokat, valamint elpusztítják azokat.

(1) http://real.mtak.hu/112525/1/Gastro_2020_02_Buzas.pdf

Az őszi-téli időszak hagyományosan a vírusos fertőzések ideje, ebben az időszakban megemelkedik a fertőzések száma. Hogyan védekezhetünk a légúti betegségek ellen? Dr. Ungár Anna szerint a túlóra, a pihenés hiánya és az ünnepek előtti rohanás nem tesz jót egészségünknek, ezért érdemes néha megálljt parancsolni, ha nem akarjuk az év utolsó két hetét ágyban tölteni.

Lassíts!

Tény, hogy a jó kondíció ellenállóbbá tesz. Ne hagyjuk ki az edzéseket vagy a reggeli kocogást! Hétvégén próbáljunk meg egy délelőttöt vagy délutánt keresni, amikor el tudunk menni sétálni, kirándulni a családdal, barátokkal. Reggel dobjunk be egy almát vagy narancsot a táskánkba, és figyeljünk arra, hogy ne maradjanak el a rohanásban étkezések, hiszen egy-egy kihagyott ebéd is le tudja gyengíteni az immunrendszerünket.

Figyelj oda magadra!

Ha nem érezzük jól magunkat, természetesen nem kell rögtön orvoshoz rohanni. A legfontosabb, hogy merjünk otthon maradni, ha valóban rossz a közérzetünk, különösen hőemelkedés vagy láz esetén. Ilyenkor „ki kell feküdni” a betegség első fázisát, hiszen ez lehet a gyors gyógyulás kulcsa. A szövődmények gyakran azért alakulnak ki, mert tovább hajszoljuk magunkat, hiszen féltjük a munkahelyünket, nem akarunk munkát átadni az amúgy is túlterhelt kollégáknak. Ha otthon maradunk egy napot, akkor nem fertőzzük meg a munkatársakat, gyorsabban meggyógyulunk, és jó esetben a világ sem dől össze.

Ha megtörtént a baj

Ha az otthoni pihenés ellenére nem javulnak a tünetek, elhúzódik a láz vagy hőemelkedés, a köhögés nemhogy csökkenne, inkább erősödik, az valamilyen szövődmény jele lehet, ilyenkor ne halogassuk sokáig az orvosi vizsgálatot! Ha karácsonyra dőlünk ki, vásároljunk maszkot a legközelebbi patikában, és tegyük fel, amikor a családtagokkal vagyunk! Bár nem mutatunk majd jól az ünnepi fotókon, de tökéletes védelmet nyújt a légúti fertőzések terjedése ellen.

Akik nagyon vigyázzanak

Ha krónikus légzőszervi betegségben szenvedünk, például asztmásak vagyunk, vagy idült hörghurutunk (COPD), vagy „csak” a dohányzás következményeképp kissé hurutosak vagyunk reggelente, könnyebben kapjuk meg a vírusfertőzéseket. Légutaink nyálkahártyája ugyanis eleve gyulladásban van, s így védtelenebb, mert védekező funkciójuk károsodott. Ma már sok hatékony gyógyszer áll rendelkezésre, melyek biztonságosak, nem szabad idegenkedni tőlük, ha tartósan szükség van rájuk. Ha krónikus légúti betegségünk van, különösen fontos, hogy időben menjünk orvoshoz, ne várjuk meg, amíg fulladás alakul ki és hetekig nem alszunk a köhögéstől, vagy arcüreggyulladássá fajul a tartós orrdugulásunk!