A „Duplázás Európában: a versenyképességet erősítő kettős stratégia” (The European Double Up: A twin strategy that will strengthen competitiveness) címmel, a The Davos Agenda hetében kiadott jelentés alapján az európai cégvezetők szerint átlagosan 18 hónapra lesz szükség a világjárvány előtti nyereségszint újbóli eléréséhez. A Covid19-válság jelentős különbséget eredményezett az európai vállalatok körében az ellenállóképesség és növekedési kilátások tekintetében:

• Az európai vállalatok fele (49%) árbevétel-, illetve nyereségcsökkenésről számolt be az elmúlt 12 hónapban, és semmilyen javulásra nem számít 12 hónapon belül.

• Egyötödüknek (19%) stabil volt a pénzügyi teljesítménye a világjárvány előtt, ám a következő 12 hónapban az árbevétel és a nyereség gyengülésére számítanak. A jelentés őket „bukott angyaloknak” nevezi.

• Az európai vállalatok egyharmada (32%) számít nyereséges növekedésre a következő 12 hónapban. A jelentés a „jövő vezetőiként” utal rájuk.

A felmérés szerint a digitális átállásban és a fenntarthatóság bevezetésében is élen járó vállalatoknak közel háromszor akkora az esélye a „jövő vezetői” közé kerülni, azaz gyorsabban talpra állnak és megerősödve kerülnek ki a válságból.

A kutatás szerint az európai vállalatok közel fele (45%) a digitális átalakulás és a fenntarthatóság területén végrehajtott beruházásokat egyaránt prioritásként kezeli. Az európai válaszadók 40%-a nagyszabású beruházásra készül a mesterséges intelligencia, 37%-uk a felhő alapú megoldások terén, míg 31%-uk beruházási költségvetése átcsoportosításával kíván összpontosítani a fenntartható üzleti modellek megvalósítására.

Bizonytalan 2021-es növekedési célszámok az európai cégeknél

A jelentés megjegyzi, hogy az európai vállalatoknak kevesebb mint a fele (45%) számít 2021-es növekedési célszámai megvalósítására. Az egyesült királyságbeli, a franciaországi és a németországi cégek a legoptimistábbak. Ezekben az országokban a válaszadók 59%, 52% és 51%-a nyilatkozott úgy, hogy várakozásai szerint sikerül megvalósítania a 2021-es célokat. Az olaszországi és a spanyolországi vállalatok a legpesszimistábbak: mindössze 34% és 31% tartja valószínűnek 2021-es növekedési célok elérését.

„Még azok a vállalatok is, amelyek felismerik a digitális és a fenntarthatósági átállás felgyorsításának üzleti lehetőségét, bizonyos akadályokkal szembesülnek a kettős átalakulás során – mutatott rá Jean-Marc Ollagnier, az Accenture európai vezérigazgatója. – Ilyen kihívás lehet a fenntartható működés és termékek köré épülő, életképes üzleti modell meghatározása, erőforrások felszabadítása a szervezet jobb mobilizálásához, valamint a kísérleti és különálló projektektől való gyors elmozdulás a vállalat egészére kiterjedő, nagyszabású kezdeményezések felé.”

A jelentés több stratégiai lépést is javasol, amelyek végrehajtásával egy cég leküzdheti ezeket az akadályokat, és sikeresen megvalósíthatja a kettős átalakulást:

• A fenntarthatóságot elősegítő, technológiával támogatott ökoszisztéma-alapú üzleti modellek megvalósításának ösztönzése: a kettős átalakulás végrehajtásában jól teljesítők már árbevételük több mint 10%-át ilyen modellekkel szerzik.

• Az erőforrások kombinálása a technológiai alkalmazások skálázásához a fenntarthatóságot szem előtt tartva: a kettős átalakulásban élen járó cégek összességében véve többet fordítanak innovációra. Éves árbevételük több mint 10%-át költik kutatás-fejlesztésre. Tisztában vannak vele, hogy a fenntarthatóság és a technológia nem különálló prioritások.

• A tehetséges munkatársak támogatása: a digitális és a fenntarthatósági átalakulás együttes megvalósításában kiemelkedő cégek felelősséget vállalnak azért, hogy folyamatosan növeljék dolgozóik munkaerőpiaci értékét. Mindent megtesznek a munkaerő átképzése és fejlesztése érdekében, és tisztában vannak azzal, hogy a tehetséges munkatársak támogatása hozzásegíti őket ahhoz, hogy kézzelfogható üzleti értéket nyerjenek ki az átalakulásból.

A kutatásról

A kutatásban 4051 felsővezető vett részt 13 ország 19 iparágából. A vizsgálat 2020. novemberében 500 millió dollár feletti éves árbevételű vállalatok körében zajlott. Az érintett iparágak: repüléstechnikai és védelmi ipar; légi közlekedés/személyszállítás/áruszállítás; gépkocsigyártás; bankszektor; tőkepiacok; kommunikáció/média/szórakoztatóipar; vegyipar; fogyasztási cikkek; energia; egészségügy; csúcstechnológia; ipari áruk és berendezések; biztosítás; gyógyszergyártás/biotechnológia/élettudományok; közigazgatás; kiskereskedelem; szoftverek/platformok; közműipar. A kutatásban részt vevő országok: Ausztrália, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr, Spanyolország, Egyesült Királyság és Egyesült Államok.

Fotó: Christian Wiediger, Unsplash