A vállalati zöldhitelek növekedése továbbra is jelentősen meghaladja a teljes hitelpiac bővülését. Miközben a teljes vállalati és önkormányzati hitelállomány 2026 első negyedévében mindössze mintegy 0,3 százalékkal emelkedett, a zöld hitelállomány több mint 110 milliárd forinttal nőtt, ami 11 százalékos növekedésnek felel meg. Ez azt mutatja, hogy a fenntartható beruházások finanszírozása a vállalati hitelpiac egyik legdinamikusabban fejlődő területe.

A negyedéves növekedés döntő részét az ingatlanfinanszírozás adta: az ehhez kapcsolódó zöld hitelállomány három hónap alatt több mint 80 milliárd forinttal bővült. A negyedév egyik legfontosabb újdonsága ugyanakkor az energiatárolási projektek előretörése volt. Az ilyen célú zöld hitelek állománya egyetlen negyedév alatt közel 22 milliárd forinttal emelkedett, és már majdnem elérte a 23 milliárd forintot. Miközben a megújulóenergia-fejlesztések továbbra is a legnagyobb zöldfinanszírozási szegmenst jelentik, az adatok azt mutatják, hogy a piac szerkezete egyre sokszínűbbé válik.

„A zöld finanszírozás fejlődése új szakaszba lépett. A megújulóenergia-beruházások mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a fejlesztések is, amelyek az energiarendszer rugalmasságát és hosszú távú fenntarthatóságát támogatják. Az energiatárolási projektek erősödése azt jelzi, hogy a vállalatok már nemcsak a zöldenergia-termelésben, hanem annak hatékony felhasználásában és kiegyensúlyozásában is egyre nagyobb üzleti lehetőséget látnak. A fenntartható működés ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem az alkalmazkodás és a hosszú távú versenyképesség egyik feltétele is.- A most bejelentett beruházásösztönző intézkedések is azt erősítik, hogy a következő időszakban a vállalati alkalmazkodóképesség és a versenyképesség meghatározó kérdés lesz. Ebben a finanszírozásnak is fontos szerepe van: a bankrendszer képes felgyorsítani azokat a beruházásokat, amelyek egyszerre javítják a vállalkozások energiahatékonyságát, ellenálló képességét és hosszú távú versenyképességét.” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A lakossági zöld lakáshitelezés hosszabb távon szintén növekedési pályán maradt. A zöld lakáshitel-állomány 2026 első negyedévének végén 417,5 milliárd forintot tett ki, ami közel 19 százalékos éves növekedést jelent. Az előző negyedévhez képest ugyanakkor mérsékelt, mintegy 2 százalékos visszaesés volt tapasztalható. A két időtáv eltérő dinamikája arra utal, hogy a lakossági zöldhitelezés hosszabb távon bővül, rövid távon azonban érzékenyebben reagál a lakáspiaci és finanszírozási környezet változásaira.

A lakáshitelek mögé újonnan bevont fedezetek között 2026 első negyedévében már jóval több A vagy annál magasabb energetikai besorolású ingatlan jelent meg, mint egy évvel korábban. A lakásoknál és a családi házaknál egyaránt erős növekedés látható, ugyanakkor az összehasonlítást módszertani változás is befolyásolja. 2026-tól ugyanis a korábbi szabályok alapján kiállított energetikai tanúsítványok is bekerültek a részletes kategóriákba. Az adatok ezért elsősorban azt jelzik, hogy az energiahatékony ingatlanok láthatósága és szerepe erősödik a lakásfinanszírozásban. Az A vagy annál magasabb besorolású ingatlanok ugyanakkor továbbra is alacsony bázist képviselnek, így ezen a területen még jelentős fejlődési lehetőség van.

A vállalati és lakossági adatok egyaránt azt mutatják, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre szorosabban kapcsolódnak a gazdasági teljesítményhez és a versenyképességhez. A vállalati és lakossági adatok egyaránt azt mutatják, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre szorosabban kapcsolódnak a gazdasági teljesítményhez és a versenyképességhez. A zöld átállás finanszírozása ezért egyre inkább olyan hosszú távú befektetésnek tekinthető, amely egyszerre erősítheti a vállalkozások alkalmazkodóképességét, az energiahatékonyságot és a magyar gazdaság versenyképességét.

A konferencia egyik alapvető kérdése az volt, hogy milyen szerepet tölt be a reklám a mai társadalomban. A reklám nem csupán termékekről és szolgáltatásokról ad információt, hanem befolyásolja azt is, hogyan tájékozódunk, milyen értékekhez kapcsolódunk, mit vásárlunk, mennyit fogyasztunk, és hogyan viszonyulunk a fenntarthatóság kérdéséhez. A felelős reklámozás ezért egyszerre gazdasági, társadalmi és etikai kérdés, amelynek alakításában a szakma, a tudomány és a közérdekű feladatokat ellátó intézmények együttműködése egyaránt fontos.

A résztvevőket Szabó Zsolt László, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság médiapiaci együttműködési és kutatási igazgatója köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy a médiatudatosság, a fenntarthatósági kommunikáció és a felelős reklámozás olyan aktuális témák, amelyekről szükség van a szakmai párbeszédre. Az ilyen rendezvények hozzájárulnak a médiapiaci helyzettel és szabályozással továbbá a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tájékozottság növeléséhez, valamint a piaci gyakorlatok egységesebb értelmezéséhez.

A konferencia szakmai programját Stephan Loerke, a World Federation of Advertisers (WFA) vezérigazgatójának videóüzenete nyitotta meg. Előadásában a felelős reklámozás jövőjéről, valamint a reklámszakma társadalmi felelősségéről beszélt, hangsúlyozva, hogy a reklámokkal szembeni elvárások folyamatosan változnak, ezért a piac szereplőinek is alkalmazkodniuk kell az új kihívásokhoz.

Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója „Alice Csodaországban” című előadásában a felelős kommunikáció gyakorlati dilemmáit mutatta be. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogyasztók egyre összetettebb információs környezetben próbálnak eligazodni, miközben a reklámoknak egyszerre kell megfelelniük a fogyasztói elvárásoknak, a fenntarthatósági szempontoknak, a tudományos eredményeknek és a szabályozási követelményeknek. Előadásának egyik központi üzenete az volt, hogy a fogyasztók edukálása fontos feladat, ugyanakkor nem jelentheti a vállalati felelősség áthárítását, és a reklámokba vetett bizalom megőrzése továbbra is kulcsfontosságú.

A tudományos nézőpontot Dr. Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense képviselte. Előadásában a fenntarthatósági fordulat társadalmi korlátairól és a reklám szerepéről beszélt. Rámutatott, hogy a fenntarthatósági átállás nem csupán technológiai vagy környezetvédelmi kérdés, hanem a fogyasztási szokások, az igények és a gazdasági működés újragondolását is megköveteli. Kiemelte, hogy a reklám jelentős szerepet játszik abban, hogyan különítjük el egymástól a valós szükségleteket és a folyamatosan növekvő fogyasztói igényeket, ezért a reklámok felelőssége a fenntarthatósági átmenet szempontjából sem elhanyagolható.

Dr. Aczél Petra professzor, kommunikációkutató a reklámokban megjelenő világnézetek és a mentális fenntarthatóság kapcsolatát elemezte. Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a reklámok nemcsak termékeket mutatnak be, hanem a világról alkotott képünkre, értékrendünkre és önmagunkról alkotott elképzeléseinkre is hatással vannak.

Fenyvesi Anikó, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézetének vezető kutatója azt mutatta be, hogyan lehet tudományos módszerekkel mérni és értékelni a reklámüzenetek felelősségét, valamint milyen kutatási eszközök állnak rendelkezésre a reklámok társadalmi hatásainak vizsgálatára.

Stephen Woodford, az Advertising Association UK vezérigazgatója a fogyasztói bizalom jelentőségét emelte ki online előadásában. A reklámokba vetett közbizalom alakulását bemutató kutatási eredmények alapján rámutatott, hogy a bizalom a reklámipar egyik legfontosabb erőforrása. Előadásában hangsúlyozta, hogy a bizalom nemcsak a reklámok hatékonyságát és a márkák üzleti eredményességét befolyásolja, hanem a szabályozási környezetre és az iparág társadalmi megítélésére is közvetlen hatással van. A reklámok információs, edukációs és társadalmi szerepe ezért kulcsfontosságú a fogyasztói bizalom fenntartásában.

Mező László, az ÖRT alelnöke „Az irányítás illúziója a figyelemgazdaságban” című előadásában azt vizsgálta, hogy a digitális médiakörnyezetben ki és milyen mértékben tehető felelőssé a reklámok hatásaiért. Előadása rámutatott arra, hogy a felelős reklámozás kérdése ma már nem választható el a platformoktól, az algoritmusoktól és a figyelemért folytatott versenytől.

A szakmai program egyik kiemelt eleme volt a panelbeszélgetés, amelyet Fazekas Ildikó moderált. A beszélgetésben dr. Pulay Brigitta és Fenyvesi Anikó, a PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézetének képviselői, dr. Molnár Kálmán, az Unilever regionális jogi igazgatója, Kovács András Péter, az Artificial Group hatástanulmányi igazgatója, valamint Galavics András, az Atmedia rádió stratégiai és üzletfejlesztési vezetője vett részt. A résztvevők a tudomány, a kutatás és a reklámszakma eltérő nézőpontjait ütköztetve vitatták meg a reklámozás társadalmi szerepét, a felelős reklámozás jelentőségét és a fogyasztói bizalom jövőjét.

„Az ÖRT számára fontos, hogy a reklám tartalmi kérdéseit érintő kihívásokról széles körű szakmai egyeztetés valósuljon meg, és legyen lehetőség az egyes nézőpontok bemutatására, azok kifejtésére és megvitatására is. Meggyőződésünk, hogy a reklám jövőjét érintő kérdésekben csak nyílt szakmai párbeszéddel lehet előre lépni, ezt szolgálta ez a konferencia is melyre közel 90 szakember regisztrált” – fogalmazott Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

A június 2-i ÖRT Minikonferencia megerősítette, hogy a felelős reklámozás és a reklámba vetett fogyasztói bizalom kérdése egyre fontosabbá válik. Miközben a reklámozással szembeni társadalmi, technológiai és fenntarthatósági elvárások folyamatosan változnak, az ezekre adható válaszok kialakítása csak közös gondolkodással lehetséges. A szakma, a tudományos élet és a társadalomkutatás képviselőinek együtt kell keresniük azokat a megoldásokat, amelyek hosszú távon is biztosíthatják a reklám hitelességét, társadalmi elfogadottságát és a fogyasztói bizalom fennmaradását.

A SPAR Magyarország folyamatosan fejleszti hazai üzlethálózatát: a vállalat ezúttal Veszprémben, Gyöngyösön és Győrben korszerűsítette egységeit.

A három beruházás összértéke meghaladja a 4,3 milliárd forintot. A modernizáció célja az volt, hogy a vásárlók gyorsabban, kényelmesebben és átláthatóbb környezetben intézhessék mindennapi bevásárlásaikat, miközben az áruházak működése energiahatékonyabbá válik.

„A SPAR hosszú távon elkötelezett a magyar vásárlók és a helyi közösségek mellett. Folyamatos fejlesztéseinkkel azt szeretnénk megmutatni, hogy országszerte jelen vagyunk, beruházunk, munkahelyeket teremtünk, és stabil, megbízható partnerei vagyunk a mindennapoknak. Hiszünk abban, hogy a felelős működés, a közösségek támogatása és a sokszínű termékkínálat mindannyiunk közös érdeke” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Kibővült kínálat a veszprémi INTERSPAR-ban

A SPAR Magyarország újranyitotta INTERSPAR áruházát Veszprémben, a STOP SHOP bevásárlóközpont területén (Dornyai Béla utca 4.). A közel 2,8 milliárd forintos beruházás célja az volt, hogy a vásárlók számára modernebb, kényelmesebb és gyorsabb bevásárlási környezet jöjjön létre. A több mint 4 000 négyzetméteres eladótér alapterülete nem változott, ugyanakkor az áruház teljes berendezése és belső kialakítása a SPAR legújabb koncepciója szerint újult meg, így átláthatóbb, tágasabb és a vásárlók számára kényelmesebben bejárható üzletté vált. A beruházás részeként az áruház homlokzata és a bejárati terület is megújult, így az üzlet modernebb és egységesebb megjelenést kapott.

A vásárlókat a bejáratnál friss zöldség-gyümölcs kínálat és akciós ajánlatok fogadják, amelyeket a pékség, a csemegerészleg és a húspult követ, erősítve a friss piac jellegű elrendezést. A pék- és húsosztály teljesen megújult környezetben működik, a tej- és mirelit osztály, valamint a szárazáru területek szintén modernizált megjelenést kaptak. Több kiszolgáló területen – így a csemege- és húspultoknál – digitális kijelzők segítik a vásárlókat az aktuális árak és ajánlatok áttekintésében.

A bevásárlás gyorsítását 12 hagyományos és 8 önkiszolgáló kassza segíti. Az elektronikus árcímkék mindig pontos és naprakész árakat biztosítanak, miközben az üzlet működését is hatékonyabbá teszik. A vásárlókat egy új, modern recepciós pult is segíti a bejárati zónában. Az italcsomagolások visszaváltására a korábbi helyén működő REpont nyújt lehetőséget. A megújult hipermarket 77 dolgozónak biztosít munkahelyet.

Az áruházban új SPAR toGo vendégtér is létesül a későbbiekben, ahol friss szendvicsek, pizza, focaccia, kávé és italok várják majd a vásárlókat, várhatóan június elejétől. A kínálat gyors és kényelmes megoldást fog nyújtani azoknak, akik bevásárlás előtt vagy után szeretnének étkezni, de az ételek elvitelre is kérhetők. A toGo vendégtérben elektronikai eszközök töltésére alkalmas pontokat is létre fognak hozni, a teraszon pedig növényekkel és napernyőkkel kialakított, kényelmes és barátságos pihenőhely fogadja majd a vevőket.

Megújult vásárlási környezet Gyöngyösön

Gyöngyösön, a Dobó István utca 5. szám alatt található, 820 négyzetméteres szupermarket közel 900 millió forintos beruházással újult meg, és 27 munkatárs várja a vásárlókat. A belépőket már a bejáratnál megújult tér fogadja, ahol jól látható akciós zóna segíti a gyors döntést. Az áruház első szakaszában a friss kínálat kapott hangsúlyt: zöldség-gyümölcs részleg, kényelmi termékek, helyben sütött pékáru és grillételek várják a vásárlókat. A kiszolgálópult közelében a csomagolt friss csemege- és hústermékek hűtői kaptak helyet. Innen a tejtermékek részlege vezeti tovább a vásárlókat az áruház további kínálati elemeihez, biztosítva a logikus, teljes bevásárlási útvonalat. A pénztárzónában négy hagyományos szalagos kassza és hat önkiszolgáló kassza segíti a gyors fizetést. Az épület homlokzata megújult, a parkolót felfrissítették. A főbejárat közelében, a parkolóból külön bejáraton át elérhető a REpont visszaváltó, amely mellett a nem visszaváltható üveg- és fém-, valamint PET-hulladék gyűjtésére is lehetőség van.

Győr: kényelmesebb parkolás, új funkciók

A győri, Pátzay Pál utcai, 760 négyzetméteres szupermarket 660 millió forintos fejlesztéssel készült el. Az áruházban 20 munkatárs dolgozik. A megújult vevőbejáraton belépve a kiszolgálópult, majd a pékség fogadja a vásárlókat. A bejárat közelében egy központi sziget kapott helyet, ahol önkiszolgáló grill melegentartó és kényelmi termékek segítik a választást. A zöldség-gyümölcs részleg vezeti tovább a vásárlókat a csemege-, hús- és tejtermékek irányába. Az üzlet hátsó részében az italosztály található, majd a mirelit termékek érintésével jutnak el a vásárlók a pénztárzónához. A bejárattal szemben jól látható akciós terület segíti a kedvezmények gyors áttekintését. A fizetést két hagyományos kassza és négy önkiszolgáló kassza gyorsítja. A parkoló teljes felújításon esett át, a legtöbb helyen szélesebb, kényelmesebb beállókat alakítottak ki. A REpont a parkoló felől, külön bejáraton érhető el, és itt is biztosított a nem visszaváltható csomagolások szelektív gyűjtése.

Fenntarthatóságra törekvés és korszerű technológia

Mindhárom áruházban energiatakarékos LED-világítást telepítettek, valamint környezetkímélő, szén-dioxid alapú hűtőrendszert alakítottak ki. Az új, ajtóval ellátott hűtőbútorok csökkentik az energiafelhasználást, miközben stabilabb hőmérsékletet biztosítanak az élelmiszerek számára.

Az üzletek elérhetősége és nyitvatartása:

8200 Veszprém, Dornyai Béla utca 4., STOP SHOP bevásárlóközpont

Hétfő-szombat: 6:00-21:00

Vasárnap: 7:00-19:00

3200 Gyöngyös, Dobó István utca 5.

Hétfő-péntek: 6:30-20:00

Szombat: 6:30-17:00

Vasárnap: 7:00-17:00

9024 Győr, Pátzay Pál utca, 2858/79. hrsz.

Hétfő-péntek: 6:30-20:00

Szombat: 6:30-17:00

Vasárnap: 7:00-13:00

A klímaváltozás hatásai ma már nem kizárólag környezeti kérdéseket vetnek fel. Az aszályok, hőhullámok és időjárási szélsőségek közvetlen gazdasági és pénzügyi következményekkel járnak. A klímakockázat egyre inkább pénzügyi kockázatként jelenik meg: a termeléskiesések, az ellátási zavarok és a növekvő károk a vállalati működés és a gazdasági stabilitás szempontjából is meghatározóvá válnak.

A K&H fenntarthatósági index 2025 második féléves kutatása rávilágít, hogy a vállalatok számára a fenntartható működésre való átállás legnagyobb kihívása jelenleg a külső, kedvező zöld finanszírozás hiánya, valamint a szükséges pénzügyi források előteremtése. A felmérés szerint a finanszírozási korlátok ma erősebben befolyásolják a zöld beruházásokat, mint a szabályozási vagy szakmai kérdések.

A K&H értékelése szerint az alábbi kulcsterületek kerülnek majd idén előtérbe:

1. Alkalmazkodás és reziliencia erősítése

A felmelegedés bizonyos hatásai már elkerülhetetlenek, ezért az infrastruktúra, az energiaellátás és a gazdasági működés ellenállóképességének növelése kulcskérdéssé válik. Ez nemcsak védelmi intézkedéseket, hanem hosszú távú beruházásokat jelent.

2. Tiszta energia, energiatárolás és hálózatfejlesztés

A megújuló energiakapacitások világszerte bővülnek, ugyanakkor önmagukban nem elegendők. A rugalmas energiarendszerekhez elengedhetetlen a tárolási kapacitások fejlesztése és az elosztóhálózatok korszerűsítése. A fenntartható energiaellátás így rendszerkérdéssé válik, ahol a termelés, a tárolás és a hálózati infrastruktúra együtt határozza meg a biztonságot.

A K&H tapasztalatai szerint a zöldfinanszírozás ugyan Magyarországon már több mint ezer milliárd forintos nagyságrendű üzlet, de még mindig csak nagyon kevés vállalat él vele. Az a jellemző, hogy többnyire a legnagyobb vállalatok vesznek fel zöldhitelt. A lehetőség ugyanakkor adott a kkv-k számára is. Ráadásul sok olyan zöld beruházástípus van, amik ma még nem, vagy alig jelennek meg a zöldhitel piacon, pedig lenne rá lehetőség. Ilyen terület az energiahatékonysági fejlesztések vagy éppen klímaváltozáshoz alkalmazkodás témája.

„Az alkalmazkodás nemcsak környezeti, hanem pénzügyi védelmet is jelent. Az energiahatékonyság, az infrastruktúra fejlesztése vagy az ellátásbiztonság erősítése ma már nem fenntarthatósági többlet, hanem üzleti alapfeltétel” – mondta Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetője.

3. Természetalapú és regeneratív megoldások

A 2026-os trendek között egyre hangsúlyosabban jelennek meg a természetalapú és regeneratív megoldások. Az ökoszisztémák állapota közvetlen hatással van a vízgazdálkodásra, a mezőgazdasági termelésre és a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, így ezek gazdasági stabilitási kérdéssé is válnak.

4. Körforgásosság és erőforrás-biztonság

A körforgásos gazdaság szerepe felértékelődik, ugyanakkor az előrelépés korlátozott. A Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat mutatói alapján Magyarországon az anyagok mintegy 6 százaléka kerül vissza a gazdasági körforgásba, ami az uniós átlag alatt marad.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 2022-ben az Európai Unióban a harmadik legmagasabb volt, és 2010 óta az egyik legjelentősebb növekedés is Magyarországhoz köthető. A körforgásosság így egyre inkább erőforrás-hatékonysági, költség- és ellátásbiztonsági tényezővé válik.

5. Jelentéstétel, fókusz és társadalmi edukáció

A fenntarthatósági jelentések szerepe erősödik, ugyanakkor a hangsúly a hitelességen és a valódi felkészültségen van. A szabályozási környezet változása mellett a vállalatok számára egyre inkább az válik kérdéssé, hogy mely területekre érdemes érdemben fókuszálni. Emellett a kommunikáció és az edukáció is kulcsszerepet kap. A fenntarthatóság akkor válik működőképessé, ha az érintettek – vállalatok, munkavállalók és háztartások – értik a gazdasági és pénzügyi összefüggéseket.

„A következő években azok a gazdasági szereplők lehetnek sikeresebbek, akik a fenntarthatóságot nem elszigetelt környezeti kérdésként kezelik, hanem alkalmazkodási, energia- és kockázatkezelési stratégiájuk szerves részeként gondolkodnak róla” – hangsúlyozta Suba Levente.

Photo by kazuend on Unsplash, free license

A Resource Advisor+ platform és a hozzá tartozó termékek képesek kiváltani a jelenleg alkalmazott sokféle eszközt és ezáltal segíti az ezek miatt silószerűen egymástól elkülönülő adatok jóval hatékonyabb hasznosítását. Az új megoldás egységes, intelligens ökoszisztémát biztosít, amely zökkenőmentesen integrálja a kibocsátáshoz, az energiagazdálkodáshoz, az ellátási lánc fenntarthatóságához, az éghajlati kockázatok méréséhez és a fenntarthatósági jelentésekhez kapcsolódó alkalmazásokat. A Resource Advisor+ ökoszisztéma intelligens irányító központként működik, amely lehetővé teszi a vállalatok számára az adatok egységesítését, a döntéshozatal felgyorsítását, valamint az energia- és fenntarthatósági kezdeményezések gyors előmozdítását a teljes szervezeten belül.

Sera: a Resource Advisor+ ügynöke

A Sera a Resource Advisor+ vezető mesterséges intelligencia (MI) ügynöke, ami proaktív digitális partnerként értelmezi a felhasználói igényeket és koordinálja a háttérben dolgozó, egyes szakterületekre szakosodott MI-ügynökök csapatát. Ez a koordináció jelentős előnyt biztosít a Resource Advisor+ szolgáltatásnak, ami ezáltal építhet a Schneider Electric két évtizedes tanácsadói szakértelmére támaszkodó SE Advisory Intelligence-ben felhalmozott tudásra. Sera és csapata ezt a beágyazott szakértelmet használja fel arra, hogy a komplex adatokat világos, megvalósítható ajánlásokká alakítsa, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy példátlan gyorsasággal és magabiztossággal navigáljanak az energia és a fenntarthatóság területén.

Egyértelmű előnyök

A Sera ajánlásai több évtizedes intézményi tudáson alapulnak, biztosítva, hogy minden elemzés technikailag megalapozott és alkalmazható legyen. Mivel a Resource Advisor+ energiahatékony működési modelleket és „szén-dioxid-tudatos” számításokat használ, MI-infrastruktúrája elősegíti a fenntarthatóságot, összhangban a Schneider Electric, a világ legfenntarthatóbb vállalata fenntarthatóság iránti elkötelezettségével. A platform az emberi szakértelmet és a saját tudást közvetlenül beépíti a munkafolyamatokba, létrehozva egy olyan, értékteremtő rendszert, amelyben az emberi tapasztalatok okosabbá teszik az MI-t, az okosabb mesterséges intelligencia pedig lehetővé teszi a tanácsadóknak és az ügyfeleknek, hogy a stratégiai cselekvésre összpontosítsanak.

„Ez a bejelentés izgalmas mérföldkőnek számít, mivel megvalósítjuk az „MI-first” jövőképünket. A Resource Advisor+ egy teljesen új módszert vezet be a vállalatok számára az energia- és fenntarthatósági teljesítményük kezelésére. A módszer az SE Advisory Intelligence és egy mesterséges intelligencia-ügynökök alkotta hálózat segítségével működik. A komplexitás automatizálásával és az adatok cselekvéssé alakításával a Resource Advisor+ lehetővé teszi a felhasználók számára az energiaoptimalizálás és a dekarbonizáció felgyorsítását, és alapvető változást jelent abban, ahogyan ügyfeleinknek segítünk jelentőségteljes, vállalat-szintű eredmények elérésében” – mondta el Steve Wilhite, az SE Advisory Services „Energy & Sustainability Practice” részlegének ügyvezető alelnöke.

A Resource Advisor+ bevezetésével két új termék is érkezik, a Carbon Performance és a Supply Chain, majd az év folyamán további két megoldással bővül a portfólió a fenntarthatóság területen ezek a „Climate Risk” és a „Reporting and Compliance”, míg az energiamenedzsment szegmensben az „Energy” and „Energy Efficiency” alkalmazások érkeznek majd. A vállalkozásokat az energia- és fenntarthatósági teljesítményük nyomon követésében és optimalizálásában segítő, felhőalapú platform, az EcoStruxture Resource Advisor továbbra is elérhető lesz a Schneider Electric kínálatában.

„Mivel a szervezeteken egyre nagyobb a nyomás, hogy a fenntarthatósági törekvéseiket mérhető cselekedetekké alakítsák, egyre fontosabbá válnak az adatokat, intelligenciát és megvalósítást egyesítő platformok. A Schneider Electric Resource Advisor+ jelentős fejlődést hoz a fenntarthatósági törekvések menedzsmentjében, mivel ötvözi az átfogó szakértelmet az MI-vezérelt munkafolyamatokkal. Azáltal, hogy a tanácsadói intelligenciát közvetlenül a platformba ágyazza, a Schneider Electric segít a vállalkozásoknak túllépni a jelentéskészítésen, és gyorsabb, magabiztosabb döntéseket hozni, amelyek összekapcsolják az energia, a kibocsátás és az ellátási lánc fenntarthatóságát a valódi üzleti eredményekkel” – mutatott rá Amy Cravens, az IDC „Sustainability and ESG Software” területért felelős kutatási igazgatója.

„Az, hogy mindössze két évvel a bronz minősítés után elnyertük az EcoVadis aranyérmét, jól mutatja, milyen gyors ütemben haladunk a fenntarthatóság útján” – emelte ki Jean-Philippe Minet, a BAE ügyvezető igazgatója. „Tavaly még a legjobb 15 százalékba tartoztunk, idén azonban már a vállalatok felső öt százalékába léptünk elő, ami a BAE csapatának összehangolt munkáját és elkötelezettségét dicséri. Az elismerés egyben azt is jelzi, hogy kézzelfogható lépéseket tettünk egy fenntarthatóbb kereskedelmi repülési iparág megteremtése felé.”

A 2025-ös EcoVadis arany minősítés egybeesik egy olyan évvel, amely a vállalat életében kiemelkedő fenntarthatósági eredményeket és mérföldköveket hozott. Ezek közül a legfontosabbak:

• Teljes szénlábnyom-felmérés elkészítése 3 kibocsátási kategóriában
• Energiaaudit és dekarbonizációs ütemterv kidolgozása a fenntartható működés érdekében
• Kiemelkedő biztonsági eredmények: négy egymást követő évben nulla munkakieséssel járó baleset
• Számos társadalmi és közösségi kezdeményezés a Bridgestone E8 kötelezettségvállalásainak céljaival összhangban, például regionális és országos sportesemények, jótékonysági programok támogatása, valamint rákkal küzdő szervezetek és hátrányos helyzetű gyermekek segítése

Az EcoVadis azt vizsgálja, hogy a vállalatok mennyire érvényesítik a fenntarthatósági elveket üzleti működésük és irányításuk során, négy fő területen: környezetvédelem, munkaügy és emberi jogok, etika, valamint fenntartható beszerzés.

„Az Erste stratégiájának és az alaptevékenységének szerves részeként tekint a környezeti szempontokra annak érdekében, hogy teljes működését minél felelőssebbé, etikusabbá és fenntarthatóbbá tegye” – mondta el Szaniszló Bálint, az Erste fenntarthatósági irodájának vezetője. Kiemelte: „Ez a díj megmutatja, hogy jó irányba haladunk, rengeteg tervünk van a jövőre nézve mind az Erste saját karbonlábnyomát, mind a finanszírozott beruházásokat tekintve, hiszen bankként egy fenntarthatóbb jövő felelősei és alakítói vagyunk” – tette hozzá.  

Az Erste tervei szerint a teljes vállalati hitelállomány negyedét 2026-ra környezeti célt szolgáló beruházások fogják adni, míg a zöld jelzáloghitelek aránya 2027-ben minimum 15 százalék lesz. 2030-ra a bank saját működésében eléri a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást, míg a hitelportfólió esetében 2050-re szeretne ide eljutni.

A Magyar Nemzeti Bank 2019-ben hirdette meg először a Zöld Pénzügyek Díjat, amelynek keretében a legzöldebben működő pénzügyi intézményeket ismeri el. A banki kategóriában idén az Erste kapta az elismerést a fenntarthatósági témákban tanúsított aktivitásának köszönhetően. A jegybank a díj elbírálásakor a zöld hitelkihelyezések mértéke, valamint a klímaváltozás hatásainak való kockázati kitettségérték mellett az MNB Zöld Ajánlásnak való megfelelést is értékelte. Az Erste Csoport nem először kap Zöld Pénzügyek Díjat a fenntarthatóság terén végzett tevékenységéért: 2021-ben az Erste Alapkezelő részesült a Zöld Befektetési Alapkezelő elismerésben.

Az Erste Csoport elkötelezett a fenntarthatóság, valamint környezeti lábnyomának csökkentése mellett – olvasható a bank közleményében. Az európai pénzügyi intézmények közül elsőként csatlakozott az Európai Bizottság Zöldfogyasztási Vállalásához (Green Consumption Pledge), és már régóta tagja az ENSZ Principles for Responsible Banking fenntarthatósági keretrendszerének.

Károlyi Zsuzsa, az E.ON márka- és marketingvezetője nem először vendégeskedik nálunk. Mai beszélgetésünk apropója az a tény, hogy az energetika meghatározó szereplője, az E.ON 25 éves Magyarországon (és azon kívül). A szép jubileum alkalmából a cég egy pályázatot is kiírt, arra volt kíváncsi, mit gondolnak a magyar fiatalok a jövőről. A Next 25 AI kép- és videóalkotó verseny eredményét a TEDxDanubia Félúton konferenciáján hirdették ki, először erről beszélgetünk.

Utána jön elő örök, kimeríthetetlen témánk, a fenntarthatóság. És persze beszélgetünk napjaink talán legfontosabb jelenségéről, a mesterséges intelligencia berobbanásáról. Mi az AI szerepe a munkában és a mindennapokban?  Végül, de nem utolsó sorban beszélünk a közeljövőről, meg az újabb 25 évről.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A SPAR Magyarország bicskei és üllői logisztikai központjaiban újabb intézkedésekkel csökkentik a papírfelhasználást. A raktárakban a rakodási egységeket jelölő többoldalas címkéket immár kétoldalas nyomtatással készítik el, amivel a bevezetést követő négy héten belül csaknem fél tonnával csökkent a papírfelhasználás mennyisége. Ez éves szinten mintegy 5,5 tonna papír megtakarítását jelenti majd előreláthatóan – ennyivel kevesebb erőforrás vész kárba, miközben a hatékonyság sem csökken.

„A fenntarthatóság ma már nem csak alapelv a SPAR-nál, hanem a mindennapi működés részévé vált a logisztikától kezdve egészen az üzletek üzemeltetéséig. Büszkék vagyunk rá, hogy kollégáink kreatív és felelős hozzáállásának köszönhetően évről évre kézzelfogható eredményeket tudunk felmutatni a papírfelhasználás csökkentésében” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A fenntarthatósági törekvések ugyanakkor nem állnak meg a raktáraknál. A SPAR Magyarország a közelmúltban több olyan digitalizációs intézkedést is bevezetett, amelyek érezhetően mérsékelték a papírfelhasználást: megszűntek a papíralapú takarítási és hűtőkontroll naplók, bevezették az elektronikus munkalapokat, a szerviznaplókat, valamint az online képzési anyagokat. Ezek az intézkedések együttesen évi több tíz tonnával csökkentik a vállalat papírszükségletét. A SPAR folytatja digitális innovációit Magyarországon, aminek keretében ez elektronikus polccímkék használata tíznél is több franchise partnerüzletben, valamint három saját üzemeltetésű áruházban is megvalósult már: Budapesten, Debrecenben és a legújabb, szentendrei szupermarketben. A papírmentes megoldás egyszerre szolgálja a vásárlói élmény növelését, a munkafolyamatok hatékonyabbá tételét és a fenntartható működést. A SPAR az ígéretes tapasztalatokra építve további üzleteiben is szeretné bevezetni a technológiát.

A papírtakarékosság globális trend is: a digitális átállás nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági előnyökkel is jár. Azok a vállalatok, amelyek időben felismerik az adminisztráció és a dokumentáció digitalizálásában rejlő lehetőségeket, hosszú távon rugalmasabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá válhatnak. A SPAR Magyarország célja, hogy ezen a területen is élen járjon, és példát mutasson a hazai kiskereskedelemben.

A szakértők szerint a reklám 2030-ban is kulcsszereplő marad a gazdaságban, de a siker feltétele a technológiai, adatvédelmi és fogyasztói trendekhez való gyors és hiteles alkalmazkodás lesz. Az AI, a személyre szabás és a regionális különbségek kezelése egyaránt stratégiai jelentőségű lesz a márkák és piacok számára.

Legfontosabb állítások:

• AI és személyre szabás: A generatív AI gyors térnyerése a kreatív tartalomgyártásban az egyik legmarkánsabb trend. A szakértők szerint 2030-ra az AI alapú tartalom-előállítás a reklámiparban meghatározó lesz, különösen a nagy volumenű, kevésbé komplex anyagoknál. Ugyanakkor az emberi kreativitás és felügyelet továbbra is kulcsfontosságú marad a minőségi, eredeti és érzelmileg hatásos tartalmaknál.
• Adat és adatvédelem: A személyes és biometrikus adatok használata egyre inkább elterjed, különösen a marketing személyre szabásában. A globális, egységes adatvédelmi szabályozás azonban rendkívül valószínűtlen; a geopolitikai és kulturális különbségek miatt a piacok tovább fragmentálódnak. A fogyasztók egy része aggódik a magánszféra miatt, de a kényelmi szempontok sokakat meggyőznek az új technológiák használatáról.
• Szemléletváltás a fenntarthatóságban: Míg 2020-ban a szakértők még úgy vélték, hogy a fenntarthatóság a vásárlási döntésekben az árhoz mérhető jelentőséget kap, mára ez a nézet visszaszorult. A fogyasztók többsége – főként gazdasági nyomás miatt – továbbra is az árat helyezi előtérbe, a fenntarthatóság inkább a prémium szegmensben marad fontos. A greenwashing miatti aggodalmak és az AI energiaigénye is csökkenti a fenntarthatóság marketingértékét.
• Munkaerő és automatizáció: 2030-ig nem várható tömeges munkahelyvesztés az AI miatt, inkább az emberi munka hatékonysága nő, új típusú munkakörök jelennek meg. Az AI főként a középszintű tudásmunkát automatizálja, de a történelmi tapasztalatok szerint ez új, magasabb hozzáadott értékű munkákat teremt.
• Bot-to-bot interakciók: A márkák és fogyasztók közötti kapcsolatok egyre inkább automatizált, digitális asszisztenseken keresztül zajlanak majd, főként az ügyfélszolgálatban és rutinfeladatoknál. Ugyanakkor a prémium márkák esetében az emberi kapcsolat továbbra is elengedhetetlen marad.
• Technológiai adaptáció: Az olyan új technológiák, mint az AR/VR, 3D nyomtatás vagy humanoid robotok, 2030-ig nem váltják le a jelenlegi eszközöket (pl. okostelefonok), főként költség- és elfogadási akadályok miatt. A fogyasztók továbbra is a megszokott csatornákat és eszközöket részesítik előnyben.
• Média és platformok: A piacvezető digitális platformok (Google, Meta, Microsoft stb.) várhatóan megőrzik dominanciájukat, bár az AI-alapú új szereplők (OpenAI, Anthropic stb.) részben átrendezhetik az erőviszonyokat. A hírfogyasztás egyre inkább a független tartalomgyártók, influenszerek és AI-botok felé tolódik, ami hitelességi és dezinformációs kihívásokat vet fel.