1. Nincs tele transzzsírsavval

A margarin ellen egyik leggyakrabban felhozott tipikus érv, hogy tele van a szív- és érrendszer egészségére ártalmas transzzsírsavakkal. Magyarországon – a legtöbb európai országot jócskán megelőzve – több mint fél évtizede bevezették azt a szigorú transzzsírsav-rendeletet, amelynek értelmében kizárólag rendkívül alacsony, 2g transzzsírsav/100g zsírtartalom határérték alatti élelmiszerek árusíthatók. Ez nem minden, hiszen ez év áprilisától az EU teljes területén hasonló szabályozás lépett életbe[1]. Ettől függetlenül fontos észben tartani, hogy a transzzsírsavakat a normál étkezésből teljesen nem lehet kiiktatni, mert a hétköznapi sütés-főzés közben is keletkezhetnek, és még a hidegen sajtolt olívaolajban is megtalálhatóak – igaz, csupán elenyésző mennyiségben.

2. Felejtsük el a hidrogénezést!

Az előző pontban említett transzzsírsavak nagy mennyiségben a növényi olajok részleges hidrogénezése, azaz keményítése során keletkeznek. Régen valóban tartalmaztak ilyen keményített növényi olajokat a margarinok, azonban e termékek kenhetőségét már hosszú ideje nem ezek az összetevők, hanem a szobahőmérsékleten is szilárd növényi zsírok, például kókusz- vagy pálmazsír biztosítják. Ha tehát valaki azért nem fogyaszt margarint, mert tart a hidrogénezett olajoktól és a transzzsíroktól, az olyan, mint ha a gőzmozdonyok sűrű fekete füstjétől és a kipattanó szikráktól félve kerülné a vonatutazásokat.

3. Nem is műélelmiszer

Tudományosnak látszó érv a margarinnal szemben, hogy kémiai szempontból hasonló szerkezetű molekulaláncokból áll, mint a műanyagok – ez persze valójában nem jelenti azt, hogy köze lenne hozzájuk. Ahogy ránézésre a víz képlete szinte ugyanaz, mint a hidrogén-peroxidé, úgy bármely, hasonló atomokból, ám eltérő struktúrában felépülő anyaggal kapcsolatban ki lehet jelenteni, hogy csak egy hajszál választja el egy mérgező vagy csak teljesen más tulajdonságú vegyülettől. Ráadásul hogyan lehetne a margarin műélelmiszer, amikor a legfőbb alkotóelemei a teljesen hétköznapi, természetes növényi olajok – jellemzően repce-, lenmag- és napraforgóolaj – és az ivóvíz? Ez az állítás könnyen ellenőrizhető: elég csak megnézni a megújult, 100%-ban természetes összetevőket tartalmazó Rama margarinok dobozán az összetevők listáját. A jó minőségű margarinokat alkotó repce- és lenolaj természetes módon tartalmazza a szervezetünk számára hasznos E-vitamint és omega-3 zsírsavakat, a napraforgóolaj pedig szintén kimagasló E-vitamin-, valamint omega-6 zsírsav tartalma miatt számít kedvező alapanyagnak. Ezek értékes összetevők a kíméletes előállítás folyamán is megmaradnak, hiszen a margaringyártás alapvetően az összetevők hűtés közbeni keverését jelenti.

3+1. Környezetkímélő alternatíva

Mivel a margarin alapvetően növényi alapú élelmiszer, kiválóan beilleszthető a flexitáriánus, vegetáriánus és – egyes termékváltozatok esetében – akár a vegán étrendbe is, ráadásul előállításának környezeti lábnyoma kisebb, mint az állati eredetű alternatíváké. Ha például a tehéntejből készült vajjal hasonlítjuk össze, a növényi olajokból előállított margarinok karbonlábnyoma 70 százalékkal kisebb. Az alapanyagok termesztéséhez szükséges földterület mindössze egyharmada a vaj előállítása során (állattartás, takarmánytermesztés) igénybe vett területnek és csupán feleakkora vízfelhasználással jár, tehát környezetvédelmi szempontból is kedvező választást jelent. Fontos, hogy a többek közt a Rama és a Flora margarinokról ismert Upfield a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO) tagjaként 100%-ban tanúsított forrásból származó pálmaolajat használ fel a termékeihez.

[1] 2021. április 1-től csak olyan élelmiszerek hozhatók forgalomba az Európai Unióban, amelyek esetében az élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége legfeljebb 2 gramm. Ezzel az uniós rendelkezés lényegében követi az Európai Bizottság által 2019-ben jó gyakorlatként elismert, 2014 februárja óta hatályos – az EU-ban egyébként az elsők között bevezetett – magyarországi szabályozást.

Védve az embereket, az állatokat és a környezetet, a Beiersdorf vállalat fenntarthatóság iránti globális elköteleződése három alappilléren nyugszik: a termékek, a bolygónk és az emberek. Ez a „szentháromság” az értéklánc egészére kiterjed – a nyersanyagok beszerzésétől kezdve az alkalmazottak egészségén és biztonságán át, a fogyasztók hosszútávú érdekein keresztül, egészen a környezet iránt vállalt felelősségig.

Az Eucerin márka fejlesztői szeretik és védik az állatokat: a kozmetikai termékek és azok összetevőinek gyártása során sem végeznek állatkísérleteket, és beszállítóiktól is ezt követelik meg. A legtöbb országban ez könnyedén megvalósítható – az Európai Unió területén már 2004 óta illegálisak az állatkísérletek. Más országok – mint például Kína – nemzeti jogszabályai azonban még nem fogadják el az alternatív kísérleti eljárásokat. A Beiersdorf ezért túl a saját elveinek konzekvens betartásán, elszántan dolgozik azon, hogy a kínai hatóságoknál és a többi érintett országban is elfogadják az állatkísérleteket helyettesítő megoldásokat. A vállalat az alternatív tesztelési módszerek egyik úttörője és globális éllovasa, a cél pedig nem más, mint az állatkísérletek beszüntetése egyszer és mindörökre.

Napjaink egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémája a vizeinket érintő műanyagszennyezés. A tengerek műanyag-szennyezettsége mellett a kozmetikai és bőrápolási termékekben előforduló mikroműanyagok szintén komoly problémát jelenthetnek. A mikroműanyagok nagyon kicsi, szilárd műanyag részecskék, amelyek biológiailag nem lebonthatóak. A mikroműanyagnak számító nejlont gyakran használják kozmetikai és testápolási készítményekben, hiszen ez adja a krémek sima érzetét használatkor. A Beiersdorf már évek óta elkötelezett e téren is, ezért az Eucerin 2015 óta nem használ mikroműanyagot az új fejlesztések során és aktívan dolgozik azon, hogy 2020 végére a márka összes terméke nejlonmentes legyen.

Egyre többen tudják, hogy a pálmaolaj előállítása milyen környezeti károkkal jár: ilyen például az erdőirtás. Az Eucerin és a Beiersdorf vállalat közvetlenül nem használ pálmaolajat a készítmények gyártása során, ugyanakkor – mint ahogy az a kozmetikai iparban megszokott – olyan adalékokat alkalmaznak (mint az emulgálószerek és a felületaktív anyagok), amelyek számos termék esetében elengedhetetlenek. Ezeket általában olyan ásványi vagy növényi olajok segítségével állítják elő, mint a kókusz-, a repce-, vagy akár a pálma- és a pálmamag-olaj. A környezetvédelem érdekében a Beiersdorf szorosan együttműködik a beszállítóival, hogy segítse a fenntartható pálmaolaj termelés kifejlesztését, emellett tagja a „Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztalnak” (RSPO), és része a „Fenntartható Pálmaolaj Fórumnak” (FONAP) is.

„Fenntarthatósági elveink leginkább arra fókuszálnak, hogy hatékonyabban tudjunk reagálni a változásokra, és képesek legyünk kialakítani a jövőorientált vállalati kultúrát. A fenntarthatóság a víz- és az energiahasználat terén is kiemelt figyelmet kap, emellett folyamatosan dolgozunk a csomagolás és a hulladékkezelés optimalizálásán. Beazonosítottuk a legfontosabb területeket, amelyek egyaránt hozzájárulnak cégünk hosszú távú sikeréhez és a globális problémák megoldásához. A 2020/2025-ös időszakra meghatározott nagyratörő céljaink azokra a területekre koncentrálnak, ahol cégünk a legnagyobb befolyással bír. Ezek a célok pontosan meghatározzák, milyen irányba kell haladnunk és arra ösztökélnek, hogy még többet tegyünk” – emelte ki Laczkó Csaba, az Eucerin márkamenedzsere.

Nem lehet egyszerűen lecserélni

A Természetvédelmi Világalap (WWF) is elismeri[1], hogy az olajpálma rendkívül hatékony haszonnövény: a világ növényolaj-szükségletének több mint egyharmadát biztosítja, miközben a termőföldek mindössze egytizedét foglalja el. Egy hektár termőterületen 3,3 tonna pálmaolaj termelhető meg, míg például a szója hozama mindössze 0,4 tonna, a kókuszé, a napraforgóé vagy a repcéé pedig csupán 0,7 tonna olaj/hektár. Ha tehát a világ növényolaj-igényét pálmaolaj nélkül kellene fedezni, a jelenlegihez képest akár tízszer nagyobb termőterületre volna szükség.

Bojkott a bojkott ellen

A termelő országok gazdaságában fontos szerepet játszik a pálmaolaj, sok millió kistermelő megélhetését biztosítják az ültetvények. Mindemellett az is tény, hogy az új olajpálma-ültetvények létesítése jelentős és elfogadhatatlan természetpusztítással jár. Mindezt figyelembe véve nem a teljes bojkott a megoldás, hanem az, ha olyan gyártó termékeit választjuk, amely tanúsítottan felelős és fenntartható, azaz erdőirtás-mentes forrásból szerzi be a pálmaolajat. Az Európába behozott pálmaolaj 83 százaléka tanúsított forrásból származott 2018-ban[2]. A többek közt a Rama és a Flora margarinokról ismert Upfield például a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO) tagjaként 100%-ban tanúsított forrásból származó pálmaolajat használ fel a termékeihez.

Nem mindegy, hogy pálmaolajról vagy pálmamag-olajról beszélünk

Tény, hogy más növényi olajokhoz képest a pálmaolaj telítettzsír-tartalma magasabb, azonban mintegy fele egyszeresen és többszörösen telített zsírokból áll, amelyek fogyasztása kifejezetten ajánlott. Fontos továbbá megkülönböztetni a pálmaolajat a mintegy 80%-os telítettzsír-tartalmú pálmamag olajtól: míg az előbbit főként az élelmiszeriparban használják, az utóbbit alapvetően a szappan-, kozmetikum- és mosószergyártásban hasznosítják.

Segít elkerülni az egészségtelen transzzsírokat

Azt is fontos figyelembe venni a pálmaolaj megítélésekor, hogy – a kókuszzsír mellett – ez biztosítja számos élelmiszer elvárt állagát, így például a margarinok kenhetőségét is, így nincs szükség arra, hogy a valóban egészségtelen transzzsírokat tartalmazó, részben hidrogénezett, azaz keményített növényi olajokat használjanak a gyártók. A jó minőségű margarinok kedvező zsírsavösszetételéhez ráadásul a felhasznált napraforgó-, lenmag- és repceolaj jelentős telítetlenzsír-tartalma is alapvetően hozzájárul amellett, hogy ezek az olajok számottevő omega-3 illetve omega-6 forrásnak számítanak.

[1] https://www.wwf.org.uk/updates/8-things-know-about-palm-oil

[2] https://palmoilalliance.eu/wp-content/uploads/2020/03/EPOA-facts-and-figures-2018-A5-digital-DEF.pdf