Rekordokkal zárta a 2024-es évet a mélyfagyasztott pékáruk piacán meghatározó, jelentős exporttal rendelkező, 6 országban jelenlévő Pek-Snack Csoport. A fogyasztók körében többek között pogácsáiról, kakaós csigáiról és pizzaszeleteiről ismert vállalatcsoport konszolidált árbevétele tavaly 5 százalékkal 12,7 milliárd forintra, árbevétel-arányos EBITDA-ja pedig az előző évi 15 százalékról 19 százalékra emelkedett.

A hazai központú Oriens tulajdonában álló, Magyarország mellett Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Csehországban, Szerbiában és Szlovákiában jelen lévő vállalat 2016 és 2024 között mutatott kumulált éves növekedési rátája (CAGR) az árbevételt tekintve 13, míg az EBITDA terén 12 százalék volt. A Pek-Snack adózott nyeresége több mint duplázódott, így 2024-ben 589 millió forintra emelkedett az előző évi 214 millióról. Az eredménytermelő képesség stabilitását mutatja, hogy a vállalatcsoport árbevételének tavaly már 38 százaléka származott külföldi piacokról. A Pek-Snack Csoport termékeit hat régiós országban kiterjedt franchise-hálózat mellett helyi és nemzetközi áruházláncokkal, valamint más kulcspartnerekkel kialakított hosszú távú együttműködéseken keresztül értékesítik. A horvátországi leányvállalat 28, míg az egyéb külföldi piacok 10 százalékkal járultak hozzá az árbevételhez. A több mint 1400 hazai franchise-partnerrel rendelkező Pek-Snack saját alkalmazottainak létszáma 350 fő.

Novák Zoltán, a Pek-Snack Csoport ügyvezetője az eredmények kapcsán elmondta: a Pek-Snack árbevételében már közel 40 százalékos a nemzetközi értékesítés aránya, amelynek további bővítése stratégiai céljaik között szerepel, mert így szeretnék erősíteni a vállalat stabil eredménytermelő képességét. Az ügyvezető hozzátette: a tavalyi növekedést a piaci bővülés mellett az olyan külső kihívásokra adott hatékony válaszokkal biztosították, mint az infláció, a fogyasztói árérzékenység vagy az emelkedő működési költségek. A vállalatcsoport a magas minőségű termékek előállítása mellett folyamatosan javítja működési hatékonyságát, valamint fejleszti termékeit, hogy azok igazodjanak a vevői igényekhez, sok esetben a termékfejlesztésekkel a piacot is alakítva. Erősítik együttműködésüket kiskereskedelmi hálózatokkal, és folytatják franchise-hálózatuk fejlesztését is.

A fenntartható működés jegyében a Pek-Snack Csoport kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a lehető legkisebb mértékű legyen az ökológiai lábnyoma. Ennek érdekében az idei évben elindították csomagolóanyag-súlycsökkentési programjukat, melynek egyik első eredménye, hogy a fánkok csomagolásához használt kartonpapír cseréjével 15 százalékkal csökkentették a hulladék mennyiségét. A csoport igali központja mindemellett saját szennyvíz-előkezelő teleppel rendelkezik, így a közösségi hálózatba már csak tisztított szennyvizet juttatnak. A Pek-Snack arra is figyelmet fordít, hogy a gyártás során a fagyasztórendszer működése közben keletkező hulladékhőt melegvíz előállítására használják.

A napjainkban oly gyakran forgó „fenntarthatóság” szó sok mindent lefed. Egyaránt érinti a klímaváltozást, a zéró károsanyag-kibocsátást, a hulladék- és melléktermék gazdálkodást.

Miközben új és új kifejezéseket tanulunk, hogy meg tudjuk fogalmazni a környezeti kihívásokat és szembe tudjunk nézni ezekkel, érdemes megismerkednünk néhány rövidítéssel is. Ilyen például az ESG, amely a „környezet”, a „társadalom” és a „vállalatirányítás” szavak angol megfelelőinek kezdőbetűiből áll össze. Az ESG egyre inkább beépül a vállalati szóhasználatba, és szép lassan átszivárog a köznyelvbe is.

„Mindenki sokat tehet azért, hogy természeti környezetünket megőrizzük a jövő generációnak” – mondja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője. „A legnagyobb felelősség azonban a nagyvállalatoké” – tette hozzá, utalva arra, hogy a K&H Csoport célja olyan üzleti környezet megteremtése, amely fenntartható és egyben senkit nem rekeszt ki a fejlődésből. Ennek jegyében a Bank szeptember hónapot a fenntarthatóságnak szenteli. „Szeretnénk, ha a fenntarthatóság nem pusztán egy divatos kifejezés maradna, hanem nagyon is gyakorlati intézkedések sorát tenné meg mindenki. Az, hogy szeptemberben egy hónapra lekapcsoljuk a székházunk és ügyfélpontjaink díszkivilágítását, egy figyelemfelkeltő akció, de mi folyamatosan azon dolgozunk, hogy magunk és ügyfeleink ökológiai lábnyomát csökkentsük” – tette hozzá.

A fenntarthatósági szakember összefoglalta azt is, hogy melyik az az öt trend, amelyet a fenntarthatóságot komolyan vevő cégek 2022-ben követnek.

5. Új környezetvédelmi témák jelennek meg a klímaváltozás mellett

A klímavédelem mellett további fenntarthatósághoz és környezetvédelemhez kapcsolódó téma kezdi el foglalkoztatni a közvéleményt, a cégeket, vállalkozásokat egyaránt. gy például a biodiverzitás (azaz a biológiai sokféleség) megőrzése, a fenntartható vízgazdálkodás vagy éppen a körkörös gazdasági modellre való átállás és az abban rejlő lehetőségek is fókuszba kerülnek majd.

4. Növekvő adatgyűjtési és közzétételi kötelezettség

A cégek egyre több mérést, adatgyűjtést végeznek és egyre többször teszik közzé különféle környezetterhelési mutatóikat: így például a CO₂-kibocsátási adataikat, saját karbon-lábnyomukat, energiafelhasználásukra, hulladékkezelési gyakorlatukra vonatkozó információkat. Egyre inkább az EU vonatkozó irányelvei – az úgynevezett CSRD, azaz a vállalati fenntarthatósági jelentési direktíva – szerint lesznek kötelesek eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségeiknek.

3. Az elektromos infrastruktúra fejlesztése

A megújuló energiaforrások számának növekedésével megnőtt annak a jelentősége is, hogy a megtermelt energiát fenntartható módon tárolni lehessen. A kormányoknak és a vállalatoknak egyaránt van felelősségük abban, hogy az energiatároláshoz szükséges technológiákat és infrastruktúrát fejlesszék. Kiemelt jelentőségű az alternatív meghajtású járművek használatának elterjesztése is.

2. Megújuló energiaforrások beszerzése

A széndioxid-kibocsátás ellentételezése mellett – különösen a növekvő energiaárak miatt – a vállalkozások kiemelt figyelmet szentelnek az energiabeszerzéseiknek. A vezető technológiai cégek például egyre nagyobb mértékben fektetnek be a megújuló energia-technológiákba. A fosszilis energiahordozókkal foglalkozó cégekre pedig egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy térjenek át fenntarthatóbb formára, és változtassanak üzleti modelljükön.

1. A fogyasztók elvárásai

A fogyasztási cikkek iparága már most is gyorsan változik. A változások üteme cseppet sem fog lassulni. Csakhogy egyre több fogyasztóban tudatosulnak a termékek, szolgáltatások környezeti hatásai. Kiemelt szempont lett a termékek újrahasznosíthatósága is. Egyre több gyártó igyekszik ezeknek az elvárásoknak többé-kevésbé megfelelni.

Fotó: Austin Distel/unsplash.com

A diszkontlánc elkötelezett amellett, hogy környezeti hatásait minimalizálja, ezért mind az infrastruktúra, mind az épületek és működési folyamatainak felelős kialakítása során kiemelt figyelmet fordít a környezettudatosságra. Az ISO 50001 rendszer bevezetése óta a Lidl Magyarország számos intézkedést hajtott végre annak érdekében, hogy elsősorban az üzletek és berendezések villamosenergia-felhasználását mérsékelje. Az energiafogyasztás csökkentését célzó intézkedéseinek eredményeképpen 2018-2020 között kb. 4 000 háztartás éves fogyasztásának* megfelelő 9,1 millió kWh energiát takarított meg a vállalat, amely által 3 100 tonna CO₂-kibocsátást előzött meg. A zöld áramra való átállással, a 2019-es fogyasztási adatokat alapul véve, további több mint 44 000 tonna CO₂-kibocsátás (2019-es CO₂ egyenértékkel számolva) megelőzése érhető el, ami közel 53 000 háztartás éves áramfogyasztásából* származó CO₂-kibocsátásnak felel meg. (KSH 15.1.1.43. Villamosenergia-ellátás, 2020*)

A diszkontlánc a zöld energiára történő átállásához olyan szolgáltatóval kötött szerződést, amely garantálja, hogy kizárólag nap-, szél- és vízerőművek által termelt és/vagy gyűjtött energiát biztosít számukra. Emellett további energiahatékonysági törekvése, hogy a külső forrásból származó energia mind nagyobb hányadát tudják kiváltani működésük során, ezért a vállalat fokozatosan bővíti napelemmel ellátott épületeinek számát is.

„Vállalatunk számára alapvető szempont a klímavédelem és hogy a lehető legtöbb eszközzel, mérhető módon csökkentsük a környezetre gyakorolt hatásunkat. Ennek hatékony módja a megújuló energiaforrások használata. Túl azon, hogy 100%-ban zöldenergiát vásárlunk az áramszolgáltatótól, 2022 év végéig 28 áruházunkon fog napelem üzemelni” – emelte ki Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország vállalati kommunikációs vezetője.

A diszkontlánc szándékai szerint 2022-t követően is tovább bővíti napelemmel ellátott épületeinek számát, köztük a logisztikai központokat is szeretnék napelemes erőművekkel felszerelni. Az áruházak energiagazdálkodása mellett az üzletekben történő természetes hűtőközegek használata által folyamatosan azon dolgozik a vállalat, hogy csökkentse az üvegházhatású gázkibocsátást.

Töretlenül drágulnak a szén-dioxid-kvóták Európában, amelynek árfolyama az év eleje óta 80 százalékkal, több mint 60 euró / tonnára emelkedett. A növekedés egyik oka, hogy az Európai Unió szigorít a károsanyag-kibocsátási céljain, és 2030-ra a korábban tervezett 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkentené a károsanyag-kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

„A szárnyaló kvóta árak a kevésbé fenntartható működésű magyar vállalkozások nyereségét is hátrányosan érinthetik, így minél gyorsabban érdemes áttérniük a környezetbarát technológiák alkalmazására. Az átálláshoz számos adókedvezmény és állami ösztönző áll a hazai piaci szereplők rendelkezésre, amelyek optimális felhasználása érezhető költségcsökkentést eredményez” – hangsúlyozta Kocsis Zsolt, az EY adópartnere.

Támogatások a környezetvédelmi- és energiahatékonysági beruházásokhoz

A klímabarát megoldások bevezetéséért biztosít támogatást a fejlesztési adókedvezmény, ami a legalább 100 millió forint jelenértékű, önálló környezetvédelmi beruházás esetén akár a társasági adó 80 százalékáig is érvényesíthető. Az energiahatékonyság növelését célzó beruházásoknál pedig a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett társasági adó 70 százalékáig adókedvezmény vehető igénybe a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő öt adóévben. A maximum 15 millió euró összegű energiahatékonysági adókedvezménynél a nagyvállalatok számára a támogatási intenzitás legfeljebb 45 százalék, a középvállalkozásoknál 55 százalék, míg a kisvállalatoknál ez akár a 65 százalékot is elérheti.

Fotó: Kouji Tsuru, Unsplash