A moderátor néhány aforizma-szerű állítással világított rá a vezetői márkaépítés jelentőségére. „A személyes márkánk az, amit akkor mondanak rólunk, amikor kimegyünk a szobából. Ha te nem márkázod magad, biztos lehetsz abban, hogy mások megteszik ezt helyetted, így személyes márkád nem csak rólad, de róluk is szól.” Abban valamennyi résztvevő egyetértett, hogy a vezető személyes márkája erősen befolyásolja a cég márkájának az értékét és a cég eredményességét.

Milyen szerepe van a véletlennek és a tudatos tervezésnek abban, ahol most tartasz, amit a szakmai karriered során elértél? Mit gondoltál arról tíz évvel ezelőtt, hogy ma hol leszel, hogyan fogtál hozzá a terveid megvalósításához? – tette fel a kérdést a moderátor.

Géczi Tamás tíz éve még nem tervezte azt, amit most csinál. Nem építi magát tudatosan, inkább ösztönösen halad előre. „Szeretem a szakmámat, és kellő komolysággal viszonyulok hozzá. Hosszú ideig különböző multiknál voltam vezető. Néha gondoltam arra, jó lenne egy saját céget csinálni, de nem egyedül. Aztán jött egy helyzet, amiben nem éreztem jól magam. Szerencsére találtam olyan kollégákat, akikkel lehetett valami közöset építeni. Rengeteg tapasztalt kolléga jött össze az Inspirában.”

Óhidi Zsuzsa szintén ösztönös énmárka-építő. Immár tizenkilenc éve dolgozik a Marquard Mediánál, úgy fogalmaz, imádja a céget és a márkáit, a termékeit. Sem tíz éve, sem most nem képzeli el magát más helyzetben. Az elmúlt években a cég minden területét sikerült kiismernie, úgy érzi, a helyén van. Hat éve megkapta a lehetőséget hogy ügyvezetőként vigye tovább a vállalat ügyeit. Nem tekintette magát válságmenedzsernek, de Lengyelországban abba is belekóstolt.

Csoknyainé Horváth Gertrúd tíz éve otthon volt az akkor született kislányával, de biztos volt abban,  hogy visszamegy a céghez. Úgy fogalmaz, döntéseink  99 %-a érzelmi alapon történik, ő is így volt ezzel a dm-nél. Nem kellett máshova mennie, mert egy cégen belül végig tudta vinni azokat a változásokat, amelyekhez másoknak munkahelyváltásokra van szükségük. A dm emberközpontú kultúrát képvisel, és ezt meg tudta valósítani minden országban, ahol működik. Nem hierarchikus a szervezet, nem utasításokkal, hanem párbeszéddel építkeznek.

Martényi Zita szintén a spontaneitást emelte ki saját karrierjében, őt is „az élet terelte ezekbe az irányokba”. Eredetileg divattal, lakberendezéssel foglalkozott, később jött a reklámügynökség. A HPS eredetileg értékesítés-támogatással foglalkozott, majd újabb és újabb területekkel bővült, kiépült a kreatív, az event, a pr, a digitális láb. Mindenhez újabb szakemberek kellettek. „Régen megfogalmaztam magamban, nem szeretnék a saját cégem korlátja lenni” – mondja. Az ügynökség vezetőjeként rengeteg márka építésében közreműködött, onnan jött az ötlet, hogy milyen érdekes lenne végre egy saját márkát is felépíteni. Így született az Aeron. Mivel egy ehhez hasonló minőségi márka magyarországi célcsoportja nagyon szűk, eleve nemzetközi léptékben gondolkodtak, Amerikában kezdték, most a japán piac áll a fókuszban.

Szalóky Judit megjegyezte, azt itt ülő ügyvezetők némelyikének meglepően kicsi a digitális lábnyoma, noha a láthatóság nagyon fontos, vannak, akik nagyon aktívan használják a digitális platformokat saját márkájuk építésére.

Óhidi Zsuzsa elmondta, a LinkedIn profilja alapvetően rendben van, bár nem a legfrissebb fotóval. A Facebook appot letörölte a telefonjáról, az Instagram jobban érdekli. De csak magánemberként visszafogott, arra nagyon figyel, hogy a Marquard Media minden márkája maximálisan kihasználja az összes social media platformot.

Szalóky Judit megjegyezte: „Mögöttetek bőven van tartalom, mégis háttérben maradtok.” Martényi Zita ezt személyes okokkal magyarázta, nem kedveli a social mediát, mert szerinte az kifejezetten fals világ, saját magát pedig nem érzi alkalmasnak az ilyesfajta közösségi kommunikációra. Csoknyainé Horváth Gertrúd magánemberként szintén visszafogott, ellentétben a céggel, amely a tizedik legnépszerűbb hazai márkaoldal az Instagramon. Úgy fogalmazott, náluk személyi kultusz nincs, csak csapatmunka.

A beszélgetés végül a fiktív jövő felé fordult. „Ha a pénz nem számítana, a következő egy évben mivel töltenétek az időtöket?” – kérdezte Judit. Tamás azt gondolja, ugyanazzal, amit jelenleg is csinál, mert elég sok ötlet van a cégben, szóval folytatná az ismert történetet, csak még színesebben. Zsuzsa előbb tréfásan megjegyezte, sztahanovistaként mindenféle jó tartalmakat szeretne előállítani, de aztán bevallotta, leginkább az utazás tudná megmozgatni, az Azori-szigetektől a Grand Canyonig. Gertrúd számára az utazás adott, ő a 13 dm-ország minden vásárlójával és a lánc minden munkatársával szeretne beszélni a következő egy évben, mert az ötletek és a vásárlói visszajelzések mindennél többet érnek.

Köszönjük partnereinknek a konferencia támogatását!

Kurucz Péter (kereskedői kapcsolatok igazgató, Nielsen) röviden így válaszolta meg a bevezető kérdést: új csatornák, új versenytársak és új fogyasztói igények keletkeztek minden szegmensben.

Az előadó napjaink főbb kiskereskedelmi trendjeinek áttekintésénél különös figyelmet fordított a minket leginkább érdeklő hazai piacra, ahol érdekes paradoxont figyelhetünk meg: a magyar fogyasztók egyre optimistábbak munkahelyi kilátásaikat, saját pénzügyi helyzetüket és költési szándékukat tekintve, az előző két negyedévben mégis csökkent a fogyasztói bizalmi index (ami egyébként az elmúlt évtizedben folyamatosan az európai index alatt volt, 2011-ben még 41, 2018 végén 9 százalékponttal elmaradva az uniós átlagértéktől).

A kiskereskedelmi forgalom növekedéséhez mind az élelmiszer (7%), mind a vegyi áru (8,1%) kategória hozzájárult, ám az értékbeli növekedés elsősorban az árak növekedéséből következett. A növekedés fő motorjai a diszkontok és a drogériák.

Aki nem akar lemaradni, annak az értékesítési csatornákra, a versenytársakra és a fogyasztókra egyaránt figyelnie kell. Az online vásárlás egyre erősödik: két éve még a megkérdezettek 26, ma 29%-a mondta, hogy biztosan fog online vásárolni (másfelől nézve persze a fogyasztók 71%-a még mindig idegenkedik ettől). A saját márkás termékek megítélése javul, 2018-ban már a vásárlók 45%-a állította azt, hogy azok minősége ugyanolyan jó, mint a gyártói termékeké. A fogyasztók számára fontos a kényelem, a vásárlási élmény, és elvárják a vállalatoktól az innovációt és a fenntarthatóságot.

Mindössze a fogyasztók 11 %-a mondja, hogy nem próbál ki új termékeket. A kipróbálás legfőbb ösztönzője a többi 89% számára a barátok ajánlása, ezt követi, hogy boltban vagy online látta az új terméket, a TV-reklám már csak a negyedik. Az innovációra nyitott tipikus fogyasztó 18-39 év közötti nő, aki kis létszámú családban, jellemzően Budapesten él. A mai piac már nem kizárólag a nagy múltú márkák terepe.

A fogyasztók igénylik a fenntarthatóságot és elvárják a vállalatoktól, hogy legyen fenntarthatósági stratégiájuk: 81 %-uk mondja, hogy a fenntarthatóság „kiemelkedően” vagy „nagyon” fontos a számára, 73%-uk „egyértelműen” vagy „valószínűleg” változtatna fogyasztási szokásain, ha azzal csökkentheti a káros környezeti hatást, 49%-uk pedig akár az átlagárnál magasabb árat is kifizetne olyan termékért, ami megfelel a magas minőségi / biztonsági elvárásoknak (organikus, környezetvédelmi szempontból fenntartható, szociális felelősségvállalás kapcsolható hozzá).

Köszönjük partnereinknek a konferencia támogatását!