A magyar vállalkozások jövője kettős képet mutat: míg a nagyobb cégek 80%-a optimistán tekint 2025 elé, a kisebb vállalkozások több mint fele óvatos vagy pesszimista – derül ki a KKV Benchmark 2025 kutatásból. Az infláció és a munkaerőpiaci kihívások a legnagyobb akadályok között szerepelnek, ugyanakkor a digitalizáció és a hatékonyságnövelés kiemelt prioritássá vált. Nagy Béla, a Comline Budapest vezető trénere, tulajdonosa a kutatás eredményei kapcsán elmondta: „A növekedés és stabilitás alapjainak a változó gazdasági környezetben is jól kell vizsgáznia, ezért időről időre fontos a stratégia áttekintése és finomhangolása vagy teljes újratervezése.”

Válaszok a munkaerőpiaci kihívásokra

A tanulmány rávilágított arra is, hogy a vállalkozások 45%-a a munkabér- és munkaerőpiaci helyzetet tartja az egyik legnagyobb kihívásnak, többek között ezért is olyan komplex megoldásokat érdemes alkalmazni, amelyek a bérfeszültségek enyhítésétől kezdve a digitalizált HR-megoldásokig minden szinten támogatják a vállalkozások hatékony működését:

• Bérstratégia és motivációs programok: Az egyéni teljesítményhez kötött bónuszrendszerek, valamint a munkahelyi jóléti és képzési programok segítik a fluktuáció csökkentését és a munkavállalók hosszú távú megtartását.
• Digitalizáció és toborzás: Innovatív eszközök, például mesterséges intelligencia alapú toborzási rendszerek gyorsítják a megfelelő jelöltek kiválasztását, miközben az adminisztrációs terheket is csökkentik.
• Tudatos vezetőképzés: Egyedi, személyre szabott tréningek támogatják a vezetőket abban, hogy hatékonyabb HR-stratégiákat alkalmazzanak, és képesek legyenek megbirkózni a munkaerőpiaci nyomással.

Jövőkép: fókuszban a fenntartható fejlődés

A kutatás eredményei rámutatnak, hogy a 2025-ös év a vállalkozások számára nem csupán kihívásokat, hanem új lehetőségeket is tartogat. Azok a cégek, amelyek proaktívan kezelik a változásokat, és időben reagálnak a gazdasági környezet alakulására, hosszú távon is versenyelőnyhöz juthatnak. „A legfontosabb kérdés most nem az, hogy milyen akadályok állnak előttünk, hanem az, hogy hogyan tudunk rájuk hatékony válaszokat adni. A stabilitás kulcsa a folyamatos tanulás és alkalmazkodás” – hangsúlyozta Nagy Béla, a Comline Budapest vezető trénere.

Photo by Israel Andrade on Unsplash

Az egyik kulcseleme a zöld irodának az energiahatékonyság, amely kisebb és nagyobb léptékű beruházásokkal egyaránt növelhető:

Energiahatékony világítás

Az iroda kialakításánál és a berendezések kiválasztásánál fontos a LED-es világítás alkalmazása, amely kevesebb energiát fogyaszt, és hosszabb élettartammal rendelkezik, mint a hagyományos izzók. Intelligens LED lámpák használatával akár távolról, mobiltelefonos applikáció segítségével is szabályozható a világítás.

Hőszigetelés és korszerű nyílászárók

Az iroda épületének megfelelő mértékű és minőségű külső szigetelése, valamint a megfelelően záródó hőszigetelt ablakok és ajtók alkalmazása télen-nyáron csökkenti az energiaveszteséget.

Zöldenergia

Az olyan megújuló energiaforrások hasznosításán alapuló környezetbarát technológiák bevezetéséhez, mint a napelemes rendszer vagy a hőszivattyús rendszerek kicsit mélyebben kell a pénztárcába nyúlni, de hosszabb távon mindenképp megtérül a befeketetés. A környezettudatos hozzáállás pedig nem csupán a környezeti terhelés csökkentéséhez, de a cégek pozitív megítéléshez is nagyban hozzájárul.

Hulladékkezelés és újrahasznosítás

A hulladék mennyiségének csökkentése és az újrahasznosítás ösztönzése szerencsére ma már egyre több irodában alapvetésnek számít.

Papírmentes munkahely

Amennyire lehet, az irodai környezetben is minimalizálni kell a papírfelhasználást. Hacsak teheted, elektronikusan tárold és továbbítsd dokumentumaidat.

Szelektív hulladékgyűjtés

Az irodákban elhelyezett szelektív hulladékgyűjtők segítik a munkatársakat abban, hogy gyorsan és egyszerűen válogathassák szét a papírt, műanyagot, üveget és más újrahasznosítható anyagokat.

Újrahasznosított anyagok

Az irodai bútorok, berendezések, rendszerezők és tárolók kiválasztásánál érdemes előnyben részesíteni az újrahasznosított alapanyagokból készült termékeket.

Jól látható, hogy a zöld iroda kialakítása hosszabb, több lépésből álló folyamat. Mindenképp érdemes azonban kellő figyelmet fordítani rá, mert már kis lépésekkel is szépen haladhatunk az ökológiai lábnyom csökkentésének irányába.

A bolygónk védelmének témája egyre nagyobb közösséget foglalkoztat Magyarországon. Napjainkra a  „fenntarthatóság” és az “újrahasznosítás” olyan témák lettek, amire az emberek nagyon gyakran keresnek a Google Keresőben. Januárban és márciusban például a legnépszerűbb keresések között szerepeltek olyan kérdések mint például, hogy “Mi az a fenntartható fejlődés?”, “Mi a klímaváltozás?” és, hogy “Miért fontos a fenntarthatóság?”. Az idei évben a keresési trendek között szerepeltek olyan kifejezések, mint a fenntartható üzletek, fenntartható közlekedés, fenntartható mezőgazdaság, műanyagszennyezés és a menstruációs fehérnemű.

A felhasználók azonban nemcsak általános tájékozódásra használják a keresőt,  hanem úgy tűnik, igyekeznek aktívan kivenni a részüket a Földünkért tett munkában. Ahogy a keresésekből is látszik, a környezettudatos márkák támogatása kiemelkedően fontossá vált a fogyasztók azon 82%-a számára, akik prioritásként kezelik a  fenntarthatóságot. A vállakozások pedig a fogyasztók igényeivel összhangban egyre többet tesznek azért, hogy fenntarthatóbban működjenek, azonban az emberek sokszor szembesülnek a kérdéssel: mely üzletek, hol és mit hasznosítanak újra?

A probléma megoldása érdekében a Google bevezette az újrahasznosítási attribútumot az üzleti profillal rendelkezők számára – így az emberek minden eddiginél könnyebben megtalálhatják a közeli újrahasznosítási pontokat a Google Keresőben és a Google Térképen.

Az új újrahasznosítási attribútum hozzáadásával az üzletek néhány kattintással népszerűsíthetik bármely újrahasznosítási szolgáltatásukat – legyen szó műanyag palackok, elektronikai cikkek vagy üvegpalackok újrahasznosításáról. Ezzel a vállalkozások nemcsak kitűnhetnek a többi vállalkozás közül a Google Térképen és a Google Keresőben, de az emberek könnyebben találhatják meg azokat a helyi vállalkozásokat, ahol lehetőségük van az újrahasznosításra.

A nemek közti bérszakadék nők és férfiak átlagos bruttó órabére közötti különbség. Ez az érték az EU-ban átlagosan 14,1% volt az Európai Parlament 2019-es adatai alapján. A bérszakadék mértéke a tagállamok közül Észtországban a legmagasabb (21,7%), de a negatív toplistában Magyarország is elöl szerepel, a hetedik helyet foglalja el 18,2%-kal. Emellett a nők átlagosan több órányi fizetés nélküli – vagyis láthatatlan – munkát végeznek, mint a férfiak (gyermekgondozás vagy házimunka). A nemek közti különbség a fizetetlen munkaidőben az EU összes országában megtalálható, amelynek eredményeképpen a 2018-as adatok szerint a nők csaknem egyharmada (30%) dolgozik részmunkaidőben, míg a férfiaknak csupán 8%-a. Figyelembe véve a fizetett és a fizetetlen munkavégzést, a nők több órát dolgoznak hetente, mint a férfiak.

A Women’s Forum for the Economy & Society, azaz a Női Fórum a Gazdaságért és a Társadalomért egy vezető platform, amely nemcsak a nemek közti egyenlőtlenségek leküzdését célozza, hanem kiemeli a nők véleményét és perspektíváit a sürgető globális problémákkal kapcsolatban, a fenntartható fejlődéstől a gazdaságon át a kultúráig és a médiáig. A párizsi székhelyű, globális befolyással rendelkező szervezet a nők vezetése és fejlődése iránti elkötelezettséget hangsúlyozza számos kezdeményezéssel, vállalati, kulturális és médiapartnerséggel, valamint nem kormányzati szervezetekkel való együttműködéssel.

Az évek során a Fórum több mint 60 000 küldöttet hívott össze több mint 158 nemzetiségből különböző nemzetközi találkozóira. Az éves szinten megrendezésre kerülő Global Meeting keretében 90 ország több mint 2500 küldöttét gyűjti össze, és az esemény kiemelt célja, hogy elősegítse a nemek közti esélyegyenlőség megteremtését világszerte.

A szervezet kiemelt stratégiai partnereként idén is számos platformhoz csatlakozott a Procter & Gamble, amely nemzetközi és helyi szinten is elkötelezett az előítéletmentes világ megteremtésében, esélyegyenlőséget biztosítva minden egyén számára, így a vállalaton belül globálisan minden szinten 50-50%-os nemek közötti egyensúly elérésére törekszik. Vezetőinek 48 százaléka, középvezetőinek 52 százaléka nő. A P&G számos törekvése a bérszakadék leküzdését célozza, a vállalat munkabérekre vonatkozó adatai alapján a női munkavállalók átlagban közel 21 százalékkal keresnek többet férfi kollégáiknál: a márkamenedzserek 7,5 százalékkal, a pénzügyi kollégák 3,2 százalékkal, a HR munkatársak pedig 1,7 százalékkal.

„Elkötelezettek vagyunk az olyan kultúra kialakítása iránt, ahol mindenki egyenlőnek tekinti a másikat, és teljesen kibontakoztathatja magát. Ezért az egyik legfontosabb célunk a fele-fele arányú részvétel a vállalat minden területén. Kiemelten fontos továbbá, hogy a női vállalkozók és az üzleti életben érvényesülni kívánó nők ugyanazokat az esélyeket kapják meg, mint férfitársaik. Vállalatunk elkötelezett az egyenjogúság elérésében és a női és férfi bérezések közötti különbségek minimalizálásában. A Women’s Forum kiváló kezdeményezés arra, hogy beszéljünk ezekről a globális kihívásokról, és közös gondolkodás útján próbáljuk megoldást találni rájuk.” – mondta Krubl Yvette, a P&G kommunikációs vezetője az esemény kapcsán.

Az eseményen a vállalat 5 csúcsvezetője vett részt olyan inspiráló beszélgetéseken, amelyek a nők szerepére fókuszálva a befogadás, az üzlet és az ökológia kérdéseire összpontosítottak.

Fares Sayegh, a P&G európai ellátási láncának szenior alelnöke a #Women4Good program döntősével beszélgetett a nőket érő kihívásokról és arról, hogyan fejlődhetnek és bővülhetnek a női és kisebbségi tulajdonú beszállítók. Joelle Zilliox, a P&G európai piaci beszerzésekért felelős alelnöke részvételével a következő panelbeszélgetés rávilágított, hogy a jogszabályozás és a tőkéhez való hozzáférés miként teheti lehetővé ezen beszállítók növekedését és fejlődését. Artur Litarowicz, a P&G európai szépségápolási divíziójának szenior alelnöke a #Women4Inclusion online beszélgetésen arról beszélt, hogy a megfelelő motiváció hogyan járulhat hozzá egy befogadó világ felépítéséhez a Covid-19 világjárvány után. Jamila Belabidi a párizsi a Caroussel du Louvre offline eseményén a női vállalkozókat felkaroló WomenEntrepreneurs4Good program jelentőségét hangsúlyozta, Layal Ammar, a P&G európai szépségápolási divíziójának alelnöke pedig a márkák kultúrára gyakorolt hatásairól beszélt.

Az ANA felmérése szerint a hirdetések 28%-a negatív színben tünteti fel a nőket. A világ egyik legnagyobb hirdetőjeként a P&G számos márkájának kampányában arra összpontosít, hogy segítsen ledönteni a sztereotípiákat és változást indítson be. 2017-ben azért indították útjára a nemek közötti egyenlőségről szóló kampányukat, hogy megmutassák a világnak az egyenlőséget. A reklámfilmet több millióan látták több mint 180 országban, és az Association of National Advertisers (ANA, Nemzeti Hirdetők Szövetsége) 2017-ben a befogadást támogató egyik legjobb reklámnak találta. A vállalat emellett 2017 óta 26 országban bővítette juttatásait anyasági-, apasági- és örökbefogadási szabadsággal a gyermek első évében.

Az Év Legvonzóbb Munkahelye

A vállalat egyenlő esélyek megteremtésére tett törekvéseit nemcsak a munkavállalói, de a szakma és a pályaválasztók is érzékelik: a PwC Magyarország a hazai munkahelyválasztási preferenciákat a fiatalok és a tapasztalt szakemberek körében történő felmérése szerint a P&G idén az Év Legvonzóbb Munkahelye díj második helyezettje lett[2].

[1] https://www.europarl.europa.eu/pdfs/news/expert/2020/1/story/20200109STO69925/20200109STO69925_hu.pdf

[2] https://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2021/munkaeropiaci_preferencia_felmeres_2021.html

„A vállalatunk régóta aktív szerepet vállal a Föld jövőjét érintő ügyekben. Ezzel kapcsolatos tevékenységét 2020-tól egységes keretbe szervezte, összekötve a fenntartható fejlődés ágait, mint a környezetvédelem, az egészséges életmód támogatása, az élelmiszer-biztonság, a munkatársak támogatása, valamint a társadalmi felelősségvállalás. Az átfogó program egyik legfontosabb területe a környezetünk természeti értékeinek védelme, ahol a vásárlókkal közösen tehetünk az eredményekért. A „zöld” polcok kihelyezése úgy járul hozzá a környezetvédelemhez, hogy ezeken a környezettudatos vásárlást és életmódot támogató termékeket kínálunk, illetve megtalálható rajtuk a SPAR és a Nestlé közös fenntarthatósági kisokosa is. Így az üzlethálózatunkban minden, a vevőközönségnek ajánlott környezettudatos termék – többek között a szilikon fedő, vászon tasak, viaszos kendő, textil zacskó és lebomló hulladékzsák – egy helyen lesz elérhető” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Az összes INTERSPAR-ban és nagyobb SPAR szupermarketekben kihelyezett „zöld” polcok a környezettudatos vásárlók számára zöldséges és kétféle pékárus tasakot, kétféle szilikon fedőt, méhviaszos kendőt, kétféle textil uzsonnás zacskót kínálnak, amelyeket többször lehet használni. Melléjük kétféle bio szemeteszsák is került, melyek biológiailag 100%-ban lebomlók.

A „zöld” kiállítóbútorokra a tavaly a Nestlé Hungária Kft. és a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. összefogásának köszönhetően megjelent fenntarthatósági kisokost is kihelyezik. A díjtalanul elvihető „Hogyan legyek környezettudatos vásárló?” című füzetből a hulladékkezelés és a szelektív hulladékgyűjtés alapszabályain túl az érdeklődők tippeket kaphatnak, miként mérsékeljék háztartásuk csomagolási és élelmiszer-hulladék mennyiségét, hogyan csökkentsék az ökológiai lábnyomukat.

Az áruházlánc fenntarthatósági törekvéseit a www.sparafenntarthatojovoert.hu weboldalon lehet nyomon követni.

Szoros összefüggés a historikus osztaléknövekedés és az ESG-minősítés között

Az nem újdonság, hogy az osztaléknövekedésre hatással vannak az olyan tényezők, mint a cég versenyképessége és végpiacai, de a fenntartható működési modell és az előretekintő vezetőség szintén fontos. A Fidelity mintegy 4900 vállalatnak adott A-tól E-ig terjedő fenntarthatósági minősítést, és ezek elemzésével megállapították, hogy szoros összefüggés van a historikus osztaléknövekedés és az ESG-minősítés között.

Átlagban az A fenntarthatósági minősítéssel rendelkező vállalatok mutatják fel a legmagasabb, 5%-ot meghaladó historikus osztaléknövekedést, és a D és E minősítésű papírok átlagos növekedése a legalacsonyabb mértékű. A trend nem teljesen lineáris, mivel az E minősítésű részvények mintájának kis populációja miatt az egyes vállalatok jobban torzíthatják a mediánt, mint a népesebb minősítési csoportok tagjai.

Ettől függetlenül az összefüggés egyértelmű, de vajon mi okozza? A környezeti és társadalmi kockázatok (és lehetőségek) megfelelő kezelése segíthet a vállalatoknak kivédeni a szabályozói költségeket, a pereket, a márkaeróziót és az elértéktelenedett/felhasználhatatlan eszközök (stranded assets) felhalmozódását. Eközben a stabil vállalatirányítás csökkenti a hitelekkel túlterhelt mérlegekben vagy a kockázatos, értékromboló hatású vállalatfelvásárlásokban rejlő kockázatokat. Mindez védi a profitot, mely így osztalékként kifizethető a részvényeseknek.

Az ágazat fenntarthatóságának is van jelentősége

Ugyanakkor a strukturális fenntarthatósági problémákkal küzdő ágazatokban működő vállalatok osztaléknövekedése gyengébb lehet, függetlenül attól, hogy e problémákat jól vagy rosszul kezelik. Például a két kőolajipari óriás, a Shell és a BP[1] az elmúlt évben egyaránt jelentős mértékben csökkentette az osztalék-kifizetését, hogy finanszírozni tudja az alacsony karbonkibocsátású eszközökre való áttérést. A megújuló energiahordozókba eszközölt beruházások irányába ható, egyre fokozódó nyomás hatására más energetikai vállalatok is követhetik a példájukat.

Ezzel szemben a megújuló energiaforrásokat felhasználó közműszolgáltatók már ma is élvezhetik a jogszabályi és befektetői hátszél előnyeit. Az Enel, mely az egyik legelső közművállalatként eszközölt jelentős beruházásokat a megújuló energiaforrásokba, és ma a megtermelt energia alapján a világ legnagyobb megújuló energiát felhasználó szolgáltatója, 2023-ra 7%-os éves osztaléknövekedésre tett ígéretet. Az egészen más ágazatban működő Unilever – melynek fenntarthatóságát a Fidelity szintén magasra értékeli – meggyőző (húsz évre vetítve évi 6%-körüli) múltbeli osztaléknövekedéssel dicsekedhet.

Az ESG területén élen járó cégek vonzó osztalékhozamot kínálhatnak

Azt gondolhatnánk, hogy kiemelkedő osztaléknövekedési kilátásaik miatt a jó fenntarthatósági minősítéssel rendelkező részvények jelentősen alacsonyabb osztalékhozamok mellett forognak. A jövedelemre törekvő befektetők számára jó hír, hogy a jelek szerint ez nem így van. A legjobb és leggyengébb ESG-minősítéssel rendelkező részvények közötti hozamkülönbség elenyésző, és gond nélkül kezelhető egy a globális részvényekéhez hasonlóan tág befektetési univerzum kontextusában. Egyes „ESG-bajnokok” egyenesen az alacsonyabb minősítésű részvényekéhez hasonló, vagy azt meghaladó hozamokat kínálnak. Az Enel például jelenleg 4,5%, az Unilever pedig 3,5% körüli osztalékhozamot ígér.

Az osztalékhozamot befolyásoló egyik változó az osztalékfizetési hányad, mely a cég tőkeallokációhoz való viszonyát tükrözi. A megfelelő osztalékfizetési szint olyan vállalatspecifikus tényezőktől függ, mint hogy milyen mértékű újrabefektetésre van szükség a franchise-ok életképességének biztosításához és a tőkeáttétel kezeléséhez. Ugyanakkor a Fidelity-nél úgy vélik, hogy a mértékkel (hosszú távú szempontok figyelembe vételével) végrehajtott osztalékfizetés a jó vállalatirányítás jele, mivel segíti a befektetők és a vállalatvezetők közötti összhang megteremtését és csökkenti az úgynevezett „ügynöki kockázatot”, vagyis a vezetőség és a részvényesek érdekeinek eltávolodását egymástól.

A másik változó a cég értékeltsége. Erre számos (egymással összefüggő) tényező hatással lehet, például a növekedési várakozások, a tőkeköltség és a befektetői hangulat. Az ESG-szempontokat figyelembe vevő befektetők ódzkodnak az olyan részvényektől, amelyek a nem fenntartható üzleti modellről árulkodó alacsony értékeltség miatt magas hozamokat kínálnak. Az ilyen vállalatok osztalékfizetési hányada valószínűleg nem fenntartható. A dohányipar például egy olyan, magas hozamú ágazat, melynél az egészségügyi hatások és a jogszabályi környezet miatti aggodalmak az osztalékokat és a növekedési potenciált övező bizonytalanságban csapódnak le.

„A jó ESG-minősítéssel rendelkező vállalatok azonban jó eséllyel képesek fenntarthatóbb szinten tartani az osztalékukat, és ahogy kutatásunk is bizonyítja, hosszú távon potenciálisan jobb osztaléknövekedést kínálnak. Eredményeink egybeesnek a Fidelity elemzői csapata által tavaly elvégzett kutatás következtetéseivel: kiderült, hogy az ESG-ben élen járó vállalatok a Covid-19 által okozott összeomlás majd a talpra állás során is jobban teljesítettek, mint azok, amelyek nem jeleskednek ezen a területen. A Fidelity ESG-minősítése alapján megtalálhatjuk a stabil ESG-jellemzőkkel bíró vállalatokat, és ha a portfóliókat ezek felé orientáljuk, az segíthet megőrizni a részvényjövedelem-portfóliók vásárlóerejét, ami jól jöhet akkor, ha az egyes országok újranyitásakor magasabb szinten rögzül az infláció”- tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.

[1] A konkrét értékpapírok említése nem tekintendő az azok megvásárlására vagy eladására vonatkozó javaslatnak, és csak illusztrációs célokat szolgál.

Egyre többen invesztálnának olyan pénzügyi lehetőségekbe, amelyek egy fenntarthatóbb gazdasági és társadalmi környezet kialakításához is hozzájárulnak – derül ki az EY tanulmányából. A kereslet dinamikus növekedése miatt a megkérdezettek majdnem fele a következő 2-3 évben ezen a területen kívánja növeli magán- és kockázati tőkebefektetéseit. Az átalakuló piaci igények hatására pedig az európai magántőke-társaságok kétharmada (66%) már kínál ilyen típusú konstrukciókat ügyfeleiknek.

Az általános befektetői hozzáállás változását jól tükrözi, hogy a beruházásokat kezelő cégeknek alig harmada (32%) állította azt, hogy kizárólag a profitszerzés érdekli, a többség már komoly figyelmet szentel annak, fenntarthatóan működik-e egy cég. A munkavállalókkal való nem megfelelő bánásmód és a környezet védelmének elhanyagolása a leggyakoribb kizáró okok egy befektetési portfolió kialakításakor.

„A sikeres jövő záloga, hogy a cégeknek úgy kell átalakítaniuk a tevékenységüket, rövid és hosszú távú stratégiájukat, hogy abban központi szerepet kapjon a környezettudatos gazdálkodás és a társadalmi felelősségvállalás. A területen elért eredményeiket transzparensen be kell mutatniuk jelentéseikben is, hogy megfelelhessenek a befektetők elvárásainak” – hangsúlyozta Domoszlai Rita, az EY szakértője. – Ezek az igények minden szektorban egyediek, így a tájékoztatóhoz leginkább szükséges kritériumok meghatározásához szükség lehet külső szakértő bevonására is.”

Európában az intézményi befektetők döntő többsége (92%) rendelkezik fenntarthatósági irányelvekkel, amivel megelőzik az ázsiai (67%) és az észak-amerikai (64%) szereplőket. Ezeknek a szabályzatoknak azonban mindössze harmada (38%) kötelezi az adott társaságot arra, hogy tájékoztasson ESG-kezdeményezéseiről.

2021 áprilisában a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) egy egész napos konferenciára invitálja a V4-es országok SRI (social responsible investment) és ESG (environmental, social and governance) vezetőit, és azokat a piaci szereplőket, akik kapcsolatban állnak a befektetői közösséggel és szeretnék jobban megérteni napjaink irányvonalait és kihívásait, valamint azt, hogy ezek az új befektetési formák hogyan mozgatják a globális piacot.

A HBLF célja, hogy létrehozzanak egy jól működő fórumot a V4-es régióban a társadalmilag felelős befektetések (SRI) előmozdítása érdekében. Ennek első lépése a V4 ESG Conference online esemény, ahol elsősorban nagyvállalati és tőzsdei szakemberek, illetve döntéshozók osztják meg tapasztalataikat, jó gyakorlataikat az ESG (Environmental, Social and Governance) témakörében, amelyek hozzájárulnak a fenntartható fejlődés eléréséhez.

A 2021. április 27-én megrendezésre kerülő angol nyelvű konferencia a pandémia miatt került az online térbe, ám a szervezők szerint ez további lehetőségeket teremtett, hiszen így a négy ország vállalati döntéshozóin kívül nemzetközi szaktekintélyek is könnyebben részt tudnak venni a rendezvényen. A panelbeszélgetések között olyan fontos témákat fognak boncolgatni, mint a befektetések éghajlati kockázata, az ESG kutatási trendek, a tőzsdék szerepe a listázott vállalatok ESG átláthatóságában és az ESG szabályozások.

„Kiemelkedően fontos, hogy ne csak egymás között, országon belül cseréljünk tapasztalatot, hanem tanuljunk szomszédainktól, akik hasonló, de mégis más cipőben járnak, mint mi. A fenntartható fejlődés minden ország és gazdasági szereplő érdeke, éppen ezért szorgalmazzuk, hogy minél több aspektusból vizsgáljuk meg a témakört. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a V4 országok gazdasági szereplői nyitottak egy közös konferenciára, amely reményeink szerint minden részt vevő fél számára értékes tapasztalattal bír majd” – mondta Janza Ákos, a HBLF igazgatóságának tagja.

A virtuális konferenciát Jamniczky Zsolt, a HBLF igazgatója és az E.ON Hungária Csoport igazgatósági tagja nyitja meg, akit Remy Briand, az MSCI ESG vezetője és végrehajtó bizottságának tagja követ. Az előadók és kerekasztal résztvevők között olyan nagy múltú szaktekintélyek találhatóak többek között, mint:

• Jason Channell, a Citi ügyvezető igazgatója, a fenntartható pénzügyek vezetője,
• David Radermacher, az E.ON SE fenntarthatóság és klímavédelmi alelnök,
• Mirjam Staub-Bisang, a BlackRock svájci leányvállalatának ügyvezetője,
• Alastair Teare, a Deloitte Central Europe kockázati tanácsadó üzleti vezetője,
• Oliver Marchand, Climate Risk Center ESG kutatási központjának globális vezetője,
• Clark Anderson, a Morgan Stanley New York ügyvezető igazgatója, a vállalati és nemzeti kozkázatok, illetve az éghajlati kockázatok menedzsment vezetője,
• Laura Segafredo, PhD, BlackRock ETF and Index Investments fenntarthatósági kutatások globális vezetője,
• Kevin Murray, a Citi közép-európai klaszter ügyvezető igazgatója.

A HBLF szervezéséhez hasonló szakmai konferenciára nem volt még példa. A HBLF közel 100 magyar és nemzetközi vállalkozást, az üzleti szektor legfontosabb elsőszámú vezetőit, döntéshozóit és elismert szakértőit tömörítő szervezet. A végleges program elérhető a V4 ESG Conference weboldalán, ahol már regisztrálhatnak is az érdeklődők.

A hazánkban működő gyógyszergyártó cégek elsősorban a társadalmi felelősségvállalás (CSR) szempontjából kerültek köztudatba az utóbbi években, de a környezetvédelem érdekében végzett tevékenységük is figyelemre méltó. Az iparág nem pusztán értékesít, hanem az ellátórendszer szerves részeként funkcionál a betegek gyógyításának folyamatában. Legyen szó hazai vagy nemzetközi, originális vagy generikus gyártóról, a cégek az üzleti stratégia részeként, a vállalat jövőbeni életképességének alapjaként tekintetnek a fenntarthatóságra, így hosszú távú terveiket nemcsak a gazdasági, hanem a környezeti és a társadalmi elvárások figyelembevételével alakítják ki.

A fenntarthatóság jegyében kifejtett, kezdetekben inkább ad hocnak mondható tevékenységek mára sokkal tudatosabbá váltak, professzionálisabb keretek között zajlanak, és napjainkban a legtöbb gyártó részletes, publikusan elérhető jelentések formájában összegzi az e téren elért eredményeket. A szóban forgó programok nem csupán arra teremtenek kiváló lehetőséget, hogy a szektor szereplői jobb kapcsolatot ápoljanak a kormányzattal, de hosszú távon a vállalat társadalmi megítélését is javíthatják, pozitív hatással lehetnek egy-egy cég image-ére.

A gyógyszeripar jelentős potenciált jelent a magyar nemzetgazdaság számára

A fenntartható fejlődés gazdasági pillérét tekintve elmondható, hogy a hazai gyógyszeripar a magyar gazdaság egyik sikerágazata, szerepe kiemelkedő a visegrádi régióban. Hagyományosan fontos szerepet tölt be az ország nemzeti jövedelmének megteremtésében és exportjában, valamint a hazai egészségügyi ellátásban. 2018-ban és 2019-ben a szektor exportforgalma nemzetgazdasági szinten is kiemelkedő eredményt ért el, a magyar gyógyszeripari kivitel világszinten kimagaslóan jó helyen áll. A gyógyszertermékek külkereskedelme kapcsán egyedül Magyarországnak pozitív az export-import egyenlege a V4-ek közül.

A világ 130 országában használnak Magyarországon gyártott gyógyszereket, és a magyar gyógyszeripar versenyképességét mutatja, hogy az itthon előállított gyógyszeripari termékek több mint 80 százalékát a világpiacon értékesítik. Az ágazat ugyancsak fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban, hiszen közvetlenül 23 ezer munkatársat alkalmaznak a hazai gyógyszergyárak, beszállítókkal együtt pedig ez a szám 40 ezer fölé emelkedik. Az iparág kutatás-fejlesztési kiadásai is jelentősek, a vállalati szektor 475 milliárdos K+F-ráfordításaiból 77 milliárdot a gyógyszeripar ad.

A magyar gyógyszeripar versenyképességének fenntartásához azonban hosszú távú, stratégiai gondolkodásra van szükség, hiszen a globális verseny és az árverseny jelentős kihívást jelent a szektor számára. 2020 januárjában a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium stratégiai megállapodást írt alá. A megállapodás alapján a hazai betegellátás biztonságos fenntartása érdekében a MAGYOSZ ösztönözni fogja tagvállalatait, hogy kutatás-fejlesztési és beruházási tevékenységüket a mindenkori piaci viszonyokhoz mérten folytassák, exportpiaci jelenlétüket folyamatosan növeljék, a foglalkoztatást belföldi és exportpiaci lehetőségeik függvényében bővítsék.

Együtt a gyógyszerhamisítás ellen

A fenntartható fejlődés részeként számos gyógyszeripari szereplő kiemelt tevékenységeként jegyzi a gyógyszerhamisítás elleni küzdelmet, ami a gyakorlatban elsősorban a szerializáció kötelező elfogadását jelenti a cégek részéről.

Az EU tagállamaiban 2019. február 9-étől kötelező a gyógyszergyártásban a gyógyszerdobozonkénti egyedi azonosító és a biztonsági elem használata. Ez a vállalatokra jelentős terhet rótt az egyszeri, nagyjából 20 milliárdos kiadással és az évi 4-5 milliárdos fenntartási költséggel. Ezen biztonsági intézkedések miatt a gyártók költségteher-növekedést és jelentős termelékenység-visszaesést szenvedtek el.

Szakértők szerint a gyógyszerhamisítás problémáját ez a rendelkezés nem oldja meg, mert bár az intézkedés a betegbiztonság növelésére irányult, ezeket a termékeket jellemzően az interneten keresztül, ismeretlen helyekről vásárolják az emberek. A probléma fontosságát jelzi egyébként, hogy az elmúlt időszakban a koronavírus-járványnak köszönhetően jelentősen felértékelődött az egészségügyi termékek online beszerzése. Mint arra az Inspira és az Altagrand közös, a koronavírus-járvány hatását vizsgáló 2020-as piackutatása rámutat, a felnőtt lakosság 52 százaléka már nem ragaszkodik az egészségügyi termékek kizárólag személyes úton történő beszerzéséhez, és egyre többen preferálják a digitális csatornát a vény nélkül kapható gyógyszerek vásárlása során.

A betegek és vásárlók védelmét igyekszik biztosítani, hogy a legális gyógyszer-kereskedelem Magyarországon szigorúan szabályozott. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet ellenőrzi a gyógyszer útját a patikáig, azaz a gyógyszerek minőségét, hatásosságát és biztonságos alkalmazhatóságát, valamint a gyártóhelyek megfelelőségét, illetve a gyógyszer-nagykereskedők tevékenységét. Az ÁNTSZ pedig magát a kiskereskedelmi gyógyszerforgalmazást (patikák, külön engedéllyel rendelkező kiskereskedelmi üzletek) felügyeli. A gyógyszerhamisítás Magyarországon a teljes forgalomnak egyelőre 3-5 százalékára becsülhető, az európai tendenciák azonban azt mutatják, hogy egyre nagyobb lesz ez az arány. A keresett termékek között kiemelt helyen szerepelnek az antidepresszáns és a potencianövelő készítmények.

Önszabályozás a felelős marketingtevékenységre és a korrupcióellenes magatartásra vonatkozóan

A gyógyszeripari fenntartható fejlődés és társadalmi felelősségvállalás sajátos eleme az etikus magatartásra és a transzparenciára vonatkozó önszabályozás. Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetsége (EFPIA) összeurópai kezdeményezése részeként – az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) gondozásában, szoros együttműködésben az egészségügyi szakemberekkel, így például a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Kórházszövetség képviselőivel – a piaci szereplők önszabályozása keretében megszületett Magyarországon is az úgynevezett Transzparencia Kódex. Ennek rendelkezéseit a legtöbb gyártó kötelezően követendő irányelvekként ismeri el.

A kódex irányelveinek célja egy olyan gyakorlat megvalósítása, amelynek keretében a gyógyszeripar az egészségügyi szakembereknek, illetve szolgáltatóknak/szervezeteknek átlátható módon nyújt anyagi támogatásokat, és az egyes juttatásokat kategóriánként közzéteszi. Ennek köszönhetően a nyilvánosság számára is követhetővé válnak az egészségügybe érkező, a felbecsülhetetlen értékű közös munka hátterét biztosító juttatások, támogatások. A kódex – természetéből fakadóan – az önszabályozás jegyében a jogi normáknál szigorúbb követelményrendszert fogalmaz meg. A rendelkezéseket magukra nézve kötelezőnek elismerő gyógyszeripari vállalatok 2016 óta honlapjuk nyilvános felületén teszik közzé a támogatási adatokat.

A gyógyszeripari és az egészségügyi szakemberek együttműködése pozitív hatást gyakorol a betegellátás minőségére és a jövőbeni kutatások értékére. A gyógyszeripar és az orvosok közötti együttműködés során a gyógyszeripari vállalatok biztosítják, hogy az orvosok hozzáférhessenek a legújabb tudományos tényeken alapuló tréningekhez és információkhoz, valamint a terápiás gyakorlathoz. A folyamatos képzések emelik a gyógyítás színvonalát, segítik az innovatív, fejlett gyógyszerek elterjedését, és a betegek széles rétegeinek adnak új esélyt az életminőségük javítására.

Kiemelt célok között a környezetvédelem

A környezet védelme már szinte alapkövetelményként jelenik meg a gyógyszercégek működésében, stratégiájában. A környezethez való hozzáállás része az üzleti hatékonyságnak, nagy hangsúlyt fektetve a megelőzésre, valamint a környezetre gyakorolt hatás folyamatos monitorozására, csökkentésre. A legtöbb szereplő ezt nemcsak magára, de beszállítóira nézve is kötelező érvényűnek tekinti.

A legnagyobb gyártók honlapján évről évre követhető, részletes jelentéseket találunk magyar vagy angol nyelven a környezetvédelem érdekében tett tevékenységeik mérési paramétereivel, eredményeivel. Általánosságban elmondható, hogy a gyógyszeripari ökológia legfontosabb elemei között a tisztább termelést, az energiaracionalizálást, a levegő tisztaságának megőrzését, a zajvédelmet, a szennyvízkezelést, a talajvíz-kármentesítést, a hulladékgazdálkodást, a veszélyes hulladékok kezelését, valamint az újrahasznosítás lehetőségeinek keresését, kihasználását említik a cégek.

A környezetkímélés szempontjai ma már a gyógyszeripari marketingben is kezdenek előtérbe kerülni azáltal, hogy a digitális kommunikáció lehetőséget nyújt a papíralapú reklámanyagok mennyiségének optimalizálására, jelentősebb csökkentésére.

A MAGYOSZ és tagvállalatai úttörő szerepet játszottak a környezet védelme érdekében tett intézkedések kezdeményezésében. Nevükhöz köthető többek között:

• az első hazai veszélyeshulladék-égető építésének szorgalmazása;

• számos légtisztító berendezés (katalitikus oxidáló, kriogénkondenzátor stb.) alkalmazásának bevezetése;

• önkéntes környezeti jelentések publikálásának ösztönzése;

• begyűjtési akciók kezdeményezése a lakossági gyógyszerhulladékra vonatkozóan;

• olyan kibocsátási paraméterek mérésének bevezetése, amelyek nem szabályozottak általános határértékkel, de ellenőrzésük – az elővigyázatosság jegyében – kiemelten fontos.

Felelősségvállalás a társadalom egészéért

Napjainkban szinte általánosnak tekinthető, hogy a gyógyszeripari cégek nemcsak piaci üzletfeleiket és munkavállalóikat tekintik kiemelten fontos partnerüknek, de a társadalom egészéért is felelősséget vállalnak. Felelősségük nem merül ki az emberek gyógyításában és az ehhez szükséges kutatási-fejlesztési tevékenységekben, különböző társadalmi programok kidolgozására, megvalósítására is nagy hangsúlyt fektetnek.

A társadalmi felelősségvállalás jegyében végzett tevékenységek köre széles, idetartoznak többek között:

• az egészségvédelem támogatása (szűrővizsgálatok, betegedukáció, a hazai lakosság – kiemelten a fiatal generációk – egészségtudatosságának javítása, véradás szervezése stb.);
• oktatási kezdeményezések, tudásmegosztás, együttműködések;
• az egészségügyi szakemberek támogatása (tudományos eredményeikben, a legújabb ismeretek megszerzésében és tudásuk karbantartásában korszerű szakmai információk átadásával);
• a fiatal orvosok (rezidensek) munkájának ösztönzése, megbecsülése;
• utánpótlás-nevelés, tehetséggondozó programok (a diákok tudományos érdeklődésének felkeltése a gyógyszeripar iránt);
• önkéntesség, anyagi segítség, adományozás (különböző egészségügyi/beteg/civil szervezeteknek);
• a munkavállalók támogatása (az óvodai, bölcsődei ellátás biztosítása, nyári gyermektábor szervezése, a szülés után visszatérés támogatása).

A fenntartható fejlődés ösztönzése nemcsak az iparág érdekvédelmét ellátó AIPM és MAGYOSZ tevékenységében jelenik meg, de a hazánkban működő legnagyobb gyógyszer-nagykereskedelmi és -kiskereskedelmi vállalatok, hálózatok működési filozófiájának is központi eleme. Ily módon a szektor együttes fellépése jelentősen támogatja és kölcsönösen erősíti a fenntartható fejlődés hosszú távú céljainak teljesülését az egészségügy területén.

Szerző: Kiss Katalin | healthcare account manager | Inspira Research

Ez a cikk eredetileg a Márkamonitor magazin 2020/2-3. számában jelent meg. 

Ha szeretne további cikkeket olvasni a márkaépítés, a környezetvédelem, a fenntartható gazdaság témakörében, kövessen minket a Facebookon. 

Fenntarthatósági célok, azaz az SDG-k

Az ENSZ fenntartható fejlődési célok, röviden SDG-k 17 nagy területet foglalnak magukban, az ENSZ 2015-ös határozata alapján. A nagy területeken belül összesen 169 részcélt fogalmaztak meg, amelyek konkrét lépésekre bontják a 2030-ig megvalósítandó célokat. Hazánkban a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) határozza meg a Magyarországra vonatkozó célkitűzéseket, feladatokat, illetve ezek végrehajtását, és elemzi a kitűzött célok megvalósítását az úgynevezett előrehaladási jelentésekben.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia harmadik előrehaladási jelentését 2019. december 6-án fogadta el az NFFT. A legfrissebb elemzés a 2017–18-as évek folyamatait értékeli, a fenntarthatósági célok alapján meghatározott 16 kulcsindikátor terén elért eredmények alapján. Ezeket egyrészt az EU-s, másrészt a visegrádi országok átlagához mérve beszélhetünk jó vagy rossz kiindulási állapotról.

Kulcsindikátorok változása

Javulást mutató kulcsindikátorok: A pozitív részeredmények elsősorban a gazdasági dimenzióhoz tartoznak a 2018-as adatok alapján: növekedett a gazdasági tőke és egyes makrogazdasági mutatók is. Csökkent az államadósság GDP-hez viszonyított aránya (71 százalékra), valamint a munkanélküliség és a társadalomból kirekesztődők aránya. A 2018-as 74 százalékos foglalkoztatási ráta magasabb a visegrádi (69 százalék) és az EU-s átlagnál (73 százalék) is. A társadalomból kirekesztődő, súlyos anyagi deprivációban élők aránya bár csökkent, továbbra is 10 százalék feletti, ami duplája a visegrádi átlagnak (5 százalék), és nagyobb az EU-s átlagnál (7 százalék) is. A gazdasági felzárkózás üteme ugyanakkor elmarad más volt szocialista, jelenleg EU-tag országokhoz viszonyítva.

Stagnáló kulcsindikátorok: A termékenységi arányszám továbbra is 1,5 alatti, a korai iskolaelhagyók aránya (12,5 százalék) csaknem a duplája a visegrádi országok átlagának. A születéskor egészségesen várható élettartam a férfiaknál alulról, a nőknél felülről közelíti a 60 évet – a két adat nagyjából megegyezik a V3-ak átlagával, elmarad viszont az EU-s átlagtól (63,5, illetve 64 év). A biológiailag inaktív területek aránya változatlanul nagy (67,5 százalék). Ezeken az elsősorban társadalmi, másodsorban környezeti területeken tehát nem sikerült érdemben javítani az átlag alatti kiindulóponthoz képest a vizsgált időszakban.

Leginkább problémás kulcsindikátorok: Öt kulcsindikátor esetében a nem kedvező kiindulási állapot mellett romló tendencia tapasztalható. Ezek elsősorban társadalmi, másodsorban gazdasági tényezők. Ide tartozik a korrupciós index, a civil szervezetek száma, az időskori eltartottsági ráta, illetve a természetierőforrás-termelékenység és a lakosság kitettsége a levegő szilárdanyag-szennyezettségének. A Transparency International által készített korrupcióérzékelési index 0-tól 100-ig terjedő skáláján évek óta 44–46 közötti értéket ér el hazánk. A legfrissebb, 2019-es felmérés adatai szerint ezzel az eredménnyel utolsó a V3-ak között, az Európai Unión belül pedig holtversenyben a második legkorruptabb ország, Romániával holtversenyben, Bulgáriát megelőzve.

Fenntarthatósági fordulat

A fenntarthatósági átmenet erősítése érdekében a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács több javaslatot is megfogalmazott, amelyek a gazdasági növekedés eredményeire alapozva fenntarthatósági fordulatot jelenthetnek. Ezek megvalósítása a tervek szerint a társadalmi-gazdasági fejlődés ütemének felgyorsulását, valamint a tudás, az innováció, a hatékonyság, a termelékenység növelését fogja eredményezni. A cselekvési terv két fő dimenzióját különíti el a környezeti és humán területen tervezett változásoknak.

A környezeti tervek a területhasználat reformjára, a körforgásos gazdaság fejlesztésére, illetve a karbonszegény gazdaság megvalósítására vonatkoznak. A területhasználat reformja azt jelenti, hogy megállítják a biológiailag aktív területek csökkenését, zöldmezős helyett barnamezős beruházásokat preferálnak, rehabilitálják a vizes élőhelyeket, fejlesztik a városi zöldterületeket, a mezőgazdaságban pedig az ökológiai módszerek nyernek teret. A körforgásos gazdaság terén elsősorban az építőipar, a közlekedés és a mezőgazdaság környezeti teljesítményét tervezik jelentős mértékben fejleszteni, a természetierőforrás-termelékenység radikális javítása mellett. A karbonszegény gazdaság esetében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése jelenti a prioritást és az ország éghajlatváltozás okozta sérülékenységének csökkentése.

A környezeti fenntarthatósági fordulat esetében az állam részéről az alapvető eszközöket a természeti erőforrások védelmét biztosító szabályok és korlátozások jelentik, illetve a környezet használatának beárazása díjak és adók formájában. Egyes támogatásokat környezeti szempontokkal fognak kiegészíteni, a környezetileg káros költségvetési kiadásokat pedig megszüntetik. Így a tervezett célkitűzések eléréséhez nincs szükség költségvetési többletkiadásokra.

Ezzel szemben a humán fenntarthatósági fordulatnak jelentős költségvetési igénye van. Ezt egyrészt forrásátcsoportosítással, másrészt a környezetileg káros támogatások csökkentésével látják finanszírozhatónak. Az átcsoportosítás olyan területekre vonatkozik, ahol már eléri a fejlettségi szint az európai uniós átlagot. A tervek között szerepel például a munkahelyteremtés közvetlen támogatásának csökkentése, illetve az úthálózat nagy arányú bővítésének leállítása.

Az így felszabaduló forrásokat többek között a pedagógusok bérének emelésre lehetne fordítani, annak érdekében, hogy a pedagógushivatás vonzó életpálya legyen a tehetséges fiatalok számára. Emellett további cél az oktatásban eltöltött átlagos idő növelése, azaz a középfokú oktatásban a lemorzsolódás csökkentése, a felsőoktatásban a résztvevők arányának növelése. Az oktatás társadalmi mobilitást szolgáló funkciójának erősítésével csökkenthető a magyar iskolarendszerre jelenleg jellemző szelektivitás. Jelenleg ugyanis nemhogy nem mérsékli a társadalmi-gazdasági státuszból származó hátrányokat az iskolarendszer, hanem tovább növeli. Ezen a területen Magyarország az európai OECD-tagok közül a legrosszabb teljesítményt érte el a 2015-ös PISA-felmérés során.

További cél a PISA-eredmények alapján a diákok kreativitásának kibontakoztatása, problémamegoldó képességük növelése és az együttműködésen alapuló problémamegoldásuk javítása. Ezek mind olyan képességek, amelyek hosszú távon versenyképesebbé tehetik a magyar fiatalokat a munkaerőpiacon, jelenleg azonban kifejezetten gyenge eredmények születnek az iskolai felmérés során. Ennek érdekében javítani kell az oktatás-nevelés jelenlegi módszertanán – például a frontális oktatás helyett a csoportmunkát, a projektalapú együttműködéseket és az élményalapú tanulást előtérbe helyezve. A humán fenntarthatósági fordulatnak nevezett program tehát elsődlegesen a tudástőke bővítésének feltételein kíván változtatni.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy az előrehaladási jelentés, valamint az abban megfogalmazott fejlesztési javaslatok még a koronavírus-járvány, illetve annak jelentős gazdasági és társadalmi hatásai előttről származnak. A következő évek terveit vélhetően nagyban befolyásolni fogja a globális pandémia tavaszi, illetve esetleges későbbi hulláma.

Emellett hatással lehet a hazai fenntarthatósági stratégiára a 2020. július 1-jén kezdődött német EU-elnökség által tervezett európai zöldmegállapodás, hiszen a német elnökség alapelvei között az innovativitás mellett kiemelt értékként jelenik meg a fenntarthatóság is.

https://sustainabledevelopment.un.org/index.html

https://ensz.kormany.hu/agenda-2030

https://www.parlament.hu/web/nfft/nemzeti-fenntarthato-fejlodes-tanacs 

Szerző: Lukács Rita | főiskolai docens | Budapesti Metropolitan Egyetem

E-mail: rlukacs@metropolitan.hu

A cikk eredetileg a Márkamonitor 2020/2-3. számában jelent meg.

Ha szeretne további cikkeket olvasni a márkaépítés, a környezetvédelem, a fenntartható gazdaság témakörében, kövessen minket a Facebookon.