A bizonytalanabbá váló tavalyi gazdasági helyzetet jól tükrözi az üzleti szféra finanszírozási helyzete. Magyarországon 2022-ben összesen 8 111 felszámolási eljárás indult, ami majdnem a duplája a 2021-es 4 359 eljárásnak – közölte a Coface, a világ egyik vezető hitelbiztosítója. A számok eltérő időbeli eloszlást mutatnak. Az összes 2022-ben indult eljárás közel hatvan százaléka az év utolsó harmadában kezdődött. Az év első nyolc hónapjában havonta átlagosan 403 eljárás indult, miközben szeptembertől kezdve a több mint kétszeresére emelkedett a felszámolások száma. „Így az idei év egyik nagy kérdése lesz, hogy ez a trend kitart-e és mikorra térhet vissza a korábbi években megszokott havi 400-450 eljárás. A másik fontos kérdés, hogy az új vállalkozások alapítása mennyire tudja kompenzálni a felszámolásokat” – mondta Kiss Henrietta, a Coface Magyarország elemzője.

Rizikós ágazatok

Az elemzés a fizetésképtelenség, ezen keresztül a felszámolás kockázata szempontjából veszi górcső alá a különböző szektorokat. Az ágazatok közül továbbra is az építőipar emelkedik ki a kockázatok szempontjából: messze a legtöbb felszámolást az építőiparban kezdeményezték: ebben a szektorban az elmúlt évben 2 526 eljárás indult szemben az egy évvel korábbi 1 280-nal.

Az autóipari vállalatok körében 795 felszámolást kezdeményeztek 2022-ben, míg 2021-ben csak 324-et. A magyar autóipar nehéz éveken van túl: az ágazatot sújtotta a chiphiány, az beszállítói láncok szakadozása, a beszerzési árak emelkedése és a devizaárfolyamok negatív változása. Az autógyártók a nehézségek miatt kevesebb autót állítottak elő, mint korábban, ám profitjuk jól alakult. Az ágazat igazi vesztesei részben az úgynevezett első körös, általában nemzetközi cégcsoporthoz tartozó, ezáltal védettebb beszállítók, de még inkább a második körös, gyakran önálló alkatrészszállítók – áll a Coface-elemzésben. A háztartások részére végzett szolgáltatások szektorában érdekelt vállalkozások közül 522 cég ellen indult felszámolás 2022-ben, ami 64 százalékos emelkedést jelent. A vegyes termékkörű kereskedelemben 90 százalékkal 485-re, a szállítási szektorban pedig 67 százalékkal 371-re nőtt a felszámolási eljárások száma.

Végletek Magyarországon, egyik oldalon az agráriummal

A legkevésbé veszélyeztetett ágazatok közé tartozik például a bőripar, amelyben tavaly mindössze két felszámolás indult, miközben 2021-ben egyáltalán nem indult eljárás. A bányászatban és az egyéb járműipari szegmensekben érdekelt cégek körében szintén mindössze egy-két felszámolási eljárást kezdeményeztek.

„Szintén kedvező helyzetben van a mezőgazdaság, amely a felszámolási eljárások, így a fizetésképtelenséget tekintve legkevésbé érintett ágazatok közé tartozik. A kockázatok szempontjából az egyik végletet az építőipar jelenti, a másikat pedig az agrárium” – tette hozzá a szakember. Példaként elmondta: A mezőgazdasági termelői árak az elmúlt év első három negyedévében 49 százalékkal nőttek, a költségek 46 százalékkal emelkedtek, főként a folyó kiadások növekedése miatt. Ezek közé tartoztak az ellátási zavarok, az energiaárak emelkedése és a kedvezőtlen időjárás. Ezzel szemben az építőiparban a termelői árak növekedése a 30 százalékot sem érte el, miközben például az ellátási zavarok és az energiaárak kiugró emelkedése ezt az ágazatot is komolyan sújtotta.”

A teljes tanulmány ezen a linken érhető el.

Az elemzés szerint a tavalyi évet a GDP 3,7 százalékos és a csődök számának 14 százalékos visszaesése jellemezte a világgazdaságban. A szakértők épp a globális gazdaság zsugorodása miatt tartottak csődhullámtól, de sikeresek voltak a kormányzati mentőcsomagok.

„Az idei várakozásunk 6 százalékos növekedés a világgazdaságban, valamint az, hogy a kormányok kivezetik az ideiglenes könnyítéseket. Ennek nyomán arra számítunk, hogy az idén globálisan 26 százalékkal több lesz a csőd, mint tavaly, Magyarországon pedig 12 százalékkal – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója. – Ez a csődeljárásokat és a felszámolásokat egyszerre jelenti.”

Magyarországon és a régió országaiban 2021 harmadik negyedévétől várható a felszámolási eljárások jelentős növekedése. Vanek Balázs azt mondta, ahogy ennek mértékét enyhíti majd a főbb epxortpartnerek, Németország, az Egyesült Államok és Ausztria várható talpra állása. De lényeges lesz majd a fogyasztói igény és a megtakarítások összefüggése is: „Itt különbséget kell tenni aközött, hogy milyen gyorsan telnek meg a szállodák, az éttermek, milyen gyorsan veszünk új ruhákat az irodai munkához, és hogy mindezt mennyire tudják fedezni a megtakarítások. A KSH kimutatása alapján több tízezerrel nőtt azok száma, akik nem veszítették el a munkájukat, de feleannyi munkaórában dolgoznak.”

A tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy az idén várhatóan megjelennek a járvány miatti gazdasági döntések késleltetett hatásai is. Különösen fontos lesz az építőiparban, hogy a kifutó projekteket milyen mértékben tudják új szerződésekkel pótolni egy olyan időszakban, amikor a legtöbb vállalkozás a beruházások elhalasztása mellett dönt, elsősorban költségcsökkentési megfontolások alapján.

„Ami a költségcsökkentés szempontjából fontos, hogy a vállalatok „ne öntsék ki a gyereket a fürdővízzel együtt – mondta az országigazgató. – A költségek lefaragásakor muszáj mérlegelni, hogyan befolyásolják majd ezek a döntések a cég jövőbeni versenyképességét. Azok a vállalkozások, amelyek ezeket az éveket és a kormányzati támogatásokat a saját hatékonyságuk fejlesztésére fordították, előbbre jutnak a versenytársaiknál. A többiek nehezebben jutnak majd hozzá a szükséges finanszírozáshoz, épp azért, mert a felszámolások és nem teljesítő hitelek arányának növekedése miatt a bankok valószínűleg óvatosabbak lesznek.

A hitelbiztosító elemzői szerint ágazati sajátosságok is nehezíthetik a vállatok helyzetét. A vas- és acéliparban, a műanyagiparban illetve az építőiparban is egyszerre nőttek a nyersanyagköltségek és a szállítmányozási árak. Ezért az állami szerepvállalás és ösztönzés továbbra is fontos lehet a visszaesett kereslet miatt eleve alacsonyabb bevételt termelő cégek számára.