„Az oktatók használhatnak például mesterséges intelligenciát (MI) a tananyag kidolgozására, adatok elemzésére, a hallgatói teljesítmény értékelésére is. Több területen, például programozásnál is alkalmazható gépi értékelés, amely azonnali, személyre szabott visszajelzést ad. Számos külföldi egyetem működtet a hallgatók kérdéseire 0–24-ben válaszoló chatbotokat, virtuális asszisztenseket. Széles körben használatosak az MI-alapú plágiumfelismerő eszközök is a tanulmányi tisztességtelenség felismerésére” – sorolja a példákat Pap Martin Felicián, a győri Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának fejlesztőmérnöke.

Virtuális oktatók és személyre szabott tanulás

A szakember szerint a modern technológiákra szükség van, ezért nyitott a Széchenyi István Egyetem (SZE) is a különféle MI-eszközök beépítésére, megfelelő szabályzás mellett. Szerepel például az egyetem becsületkódexében, hogy a hallgatók használhatnak MI-t, így ChatGPT-t is, de a kapott információkat ellenőrizniük, értékelniük kell. Pap Martin Felicián úgy látja, hallgatói szempontból leginkább az ötletelési fázisban használhatók az MI nyújtotta lehetőségek, hiszen növelik a hatékonyságot – fokozzák ugyanakkor a felületesség veszélyét is. A hallgatónak ezért meg kell őriznie ellenőrző, validáló szerepét, ellenkező esetben nem fogja kellő mélységben elsajátítani az adott tananyagot. Az MI ugyanis a tanulás illúzióját keltheti, valódi készségfejlesztés nélkül, és a kritikus gondolkodás eróziója is jelentős veszély.

Az oktatásban szintén új távlatok nyílhatnak: egy 2023-as felmérés szerint az oktatók leggyakrabban tartalomfejlesztésre, kutatási és adatkezelési támogatásra és a személyre szabott tanulás segítésére használják az MI-t. Rövidesen már arra is találhatunk majd példákat, hogy tantermekben MI-vezérelt szoftverek működnek oktatóként vagy virtuális asszisztensként – például megválaszolják a gyakori kérdéseket vagy végigvezetik a hallgatókat a problémamegoldási lépéseken.

Az intelligens oktatórendszerek és az adaptív tanulási platformok személyre szabják a tanulási élményt: valós időben módosítják az anyag nehézségét vagy bemutatási módját a hallgató előrehaladása alapján. A szabályozottság azonban mindenképp kulcskérdés – nem véletlen, hogy hazánkban legkésőbb ez év szeptemberéig minden egyetemnek irányelveket kell kidolgoznia az MI használatával kapcsolatban.

Permeteződrón és virtuális raliverseny 

A szakértő kiemeli: az egyetemeken folyó innovációs munkát is fellendíti az MI. „A Széchenyi István Egyetemen működő kompetenciaközpont, a Digitális Fejlesztési Központ például közvetítő szerepet tölt be az egyetem és az ipari szereplők között. Mintegy 100 főt foglalkoztató szervezetünk különféle technológiák integrálásával egyedi és innovatív digitális megoldásokat kínál hazai és nemzetközi céges partnereinek” – tájékoztat Pap Martin Felicián.

A többek között drónokkal, 5G technológiával és MI-vel is foglalkozó szakértői csapat nemrég például egy környezetbarát permeteződrón fejlesztéséért kapott magyar innovációs elismerést, de a balatoni Kékszalag nemzetközi távolsági vitorlásverseny hajóinak nyomon követésére is különleges helymeghatározó megoldást fejlesztettek. Virtuálisan, fotórealisztikusan leképezték továbbá a Győr Rali teljes nyomvonalát, így egy szimulátor segítségével bárki próbára teheti magát a pályán, sőt, akár valós időben összemérheti tudását az igazi raliversenyzőkkel is.

Egészségügyi, diagnózistámogató fejlesztéshez is használják az MI-t: olyan, szemvizsgálathoz használt szemüveget fejlesztettek, amelyben infrakamera követi a szem mozgását, és tesz megállapításokat a középfül állapotáról.

Pap Martin Felicián aláhúzza: az MI-hez kapcsolódó fejlesztésekhez kiváló alapot, szolgáltatási lehetőséget ad az egyetemi háttér, hiszen a győri intézmény bármelyik tanszékét, oktatóját be lehet vonni egy-egy projektbe. A hallgatóknak is számos előnnyel jár a fejlesztési központ: a gyakornoki programban részt vevő hallgatók valódi ipari projekttapasztalatot szereznek, mentori támogatással, a tanulmányaikhoz rugalmasan illeszkedve. A végzett hallgatók számára pedig kiváló karrierutat kínál az intézmény.

Rövidesen pedig az is kiderülhet a fiatalok számára, hogyan emelik újabb szintre az MI-alapú megoldások a fesztiválélményt, hiszen az SZE fejlesztései, oktatói, hallgatói egy új környezetben is bemutatkoznak: a győri egyetem lesz az EFOTT házigazdája július 9. és 13. között a Velencei-tó partján. Idén a rendezvény sztárfellépői között olyan neveket találunk, mint a Tankcsapda, a Valmar, ByeAlex és a Slepp, Carson Coma, Pogány Induló, beton.hofi, Krúbi, Desh, Wellhello, Follow the Flow, BSW, Halott Pénz, Dzsúdló, Blahalouisiana, Margaret Island, Punnany Massif, Irie Maffia, Moriones és a Bohemian Betyars.

Mi lesz a suli után?

A nappali tagozaton tanuló egyetemisták 42 százaléka mondta azt, hogy inkább könnyen vagy nagyon könnyen fog állást találni az iskola után: ez ugyan 4 százalékponttal jobb a július–szeptemberi időszak adatánál, de hosszabb időtávon nézve inkább átlagos értéknek számít. Ezzel együtt voltak negyedévek, amikor az érintettek nagyjából fele, 48-50 százaléka volt ezen a véleményen, de például 2020 és 2022 elején még az 50 százalékot is elérte a bizakodók aránya.

Tendenciaként azt láthatjuk, hogy tíz évvel ezelőtt valamivel pesszimistábbak voltak a válaszadók, mint az elmúlt években: akkor 30 és 40 százalék között alakult az optimisták aránya, míg az elmúlt években általában 40 százalék felett volt. Ez a 40 százalékos érték egyébként éppen megfelel az elmúlt 11 vizsgálati év átlagértékének. Az éves átlagértékeket nézve 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben 44-46 százalékos volt a derűlátók aránya, szemben a tavalyi 41 százalékkal.

Külföldi munkavégzést a diákok 45 százaléka tervezett komolyabban 2023 utolsó negyedévében. Az ezzel kapcsolatos kérdésre 2012 végén adtak a legtöbben pozitív választ: akkor a diákok több mint 58 százaléka tervezte, hogy külföldön vállal munkát. Ezt egy lassú csökkenő trend követte, ami az évtized végére érte el mélypontját. Ezután ismét fordult a kocka: a koronavírus-járvány közepétől, 2020 végétől kezdve megint egyre többen gondolkodnak külföldi munkavállaláson.

Milyen a magyar oktatás színvonala?

Nagy különbség adódott a diákok véleményében a magyar oktatási rendszerrel kapcsolatban. Átlagosan 22 százalékuk ért egyet azzal, hogy a rendszer európai összehasonlításban magas színvonalú: ez lényegesen magasabb a harmadik negyedévben mért 13 százaléknál. Utoljára 2020 végén volt ilyen magas, akkor 24 százalékos eredmény született. Ugyanakkor nagy a különbség a nők és a férfiak véleménye között: a férfiak 34 százaléka elégedett az oktatási rendszerrel, míg a nőknek csak 7 százaléka. Emellett 51 százalék azok aránya, akik szerint a magyar oktatási rendszer nem éri el az európai színvonalat.

Erre a kérdésre 2012-től 2017-ig érezhetően pozitívabb választ adtak a megkérdezettek, mint 2018 elejétől kezdve. Mindez nem jelenti azt, hogy a diákok nem szeretnek tanulni: majdnem 60 százalékuk mondta azt, hogy nagyon vagy eléggé érdekli, amit tanul. A koronavírus-járvány viszont rossz hatással lehetett rájuk, mert az évtized elején nagyot esett azok aránya, akik szeretik, amit tanulnak, míg ezt megelőzően inkább 70 százalék körüli adatok adódtak az erre a kérdésre adott válaszok alapján. Az iskolájuk kínálta kiegészítő tanulási és ösztöndíj-lehetőségeket a diákok 35 százaléka ítéli meg pozitívan, de itt is nagy az eltérés a nők és a férfiak között: a nőknél 22 százalék az elégedettek aránya, míg a férfiaknál 45 százalék.  A többéves átlagok alapján kedvezőtlen változást következett be, mivel a múlt évi 34 százalék bőven elmarad az azt megelőző két esztendő bőven 40 százalék feletti átlagával.

„Az egyetemi oktatásnak egyértelműen a munkaerőpiac szempontjából releváns készségek fejlesztése felé kell elmozdulnia. Fontos szerepet kap például az analitikai gondolkodás, a problémamegoldás, az interperszonális kommunikáció és az informatikai készség. Ehhez a felsőoktatásnak is alkalmazkodnia kell, ezért az intézményeknek a gyakorlati tanulási tapasztalatokra és az iparági együttműködésekre kell helyezniük a hangsúlyt, mert a hallgatók ezektől lesznek versenyképesek, amikor munkába állnak – hangsúlyozta Dr. Kovács Attila, a Budapesti Metropolitan Egyetem Üzlet Kommunikáció és Turizmus karának dékánja. – Intézményünkben az általunk fejlesztett myBRAND módszer alkalmazzuk, ami egyedülálló, innovatív tanulási, tanítási módszertan olyan haladó eszközrendszerrel, amivel a hallgató felépítheti a tudáson alapuló személyes brandjét és a saját szakmai portfólióját, amivel már magabiztosan léphet majd ki a munkaerőpiacra.”

„Az egyéni készségfejlesztés mellett a másik fő vonulata oktatásunknak a kollaboráció ösztönzése. Fontosnak tartjuk a szakokon, specializációkon, sőt karokon átívelő együttműködéseket, amelyekkel a hallgatók más képzések hallgatóival hozhatnak létre közös projekteket, mert a való életben is ennek az erősségét látjuk. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban oktatóinkat minden eszközzel – továbbképzésekkel, workshopokkal – arra ösztönözzük, hogy ne a hallgatói plágium eszközeként tekintsenek rá, hanem egy olyan eszközrendszerre, ami most alakul, de már az is látszik, hogy alapvetően fogja megváltoztatni a munkavégzést, amire nekünk a hallgatóinkat fel kell készítenünk. Ezért minden ellentmondásossága ellenére az a feladatunk, hogy megismerjük és kiaknázzuk a benne rejlő lehetőségeket” – tette hozzá Dr. Naárné Dr. Tóth Zsuzsanna, a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatási rektorhelyettese. 

Csidei Balázs, a Budapesti Metropolitan Egyetem humánerőforrás igazgatója pályaválasztási, karriertanácsokkal várta a fiatalokat. A kerekasztal beszélgetésen hangsúlyozta, hogy „Mindkét karunkra, az üzletire és a művészetire is komoly szaktekintélyeket igyekszünk oktatói gárdánkba hívni, akár állandó, akár vendégelőadónak. A szakmai kiválóság mellett a másik kritérium, hogy a hallgatók egyéni fejlődését a középpontba állító, őket partnerként kezelő, projektek vagy alkotások létrehozására fókuszáló oktatási módszertanunkkal azonosulni tudjanak. Oktatóink folyamatos képzését és nemzetközi mobilitását éppolyan fontosnak tartjuk, mint a hallgatóinkét.”

Nemrég Amerikában jártál egy konferencián. Milyen inspiráló gondolatokkal jöttél haza?

A Times Higher Education által szervezett, World Academic Summit című konferencián voltam New Yorkban. A világ felsőoktatási vezetőinek krémje találkozott a New York University által biztosított helyszíneken. A felsőoktatás jövőjének izgalmas kérdéseit tárgyaltuk.

A konferencia előadásai és a szakmai beszélgetések megerősítették bennem, hogy paradigmaváltásra van szükség a felsőoktatásban. Globális szinten. Egyre több intézmény teszi le a voksát a hozzáférhetőség, elérhetőség mellett. Nem az a lényeg, hogy nagyon nehéz legyen bejutni valahova. A világ vezető kutatóegyetemei – köztük az Arizona State University, az Egyesült Államok leginnovatívabb egyeteme – is azt mondják, hogy nem azok a hallgatók definiálják őket, akiket kizárnak, hanem az a sok, akiket felvesznek, és velük együtt lesznek sikeresek. A minőségi oktatás nem az elitegyetemek kiváltsága, ez ugyanis sokszínűen, sokféle módon, eltérő fókuszokkal is megvalósítható. A szelektivitás nem azonos a minőséggel, az elérhetőség pedig igenis összeegyeztethető a minőségi képzéssel.

A világnak sokféle egyetemre van szüksége. Ez volt a legnagyobb tanulság, amit a világ vezető felsőoktatási vezetői megfogalmaztak.

Az oktatáshoz ugyanaz a három dolog kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz és pénz. Miből gazdálkodik a METU?

Az oktatáshoz a pénzen kívül nyitott hallgató is szükséges, aki tanulni akar. Bizony nem elég, hogy mi tanítani akarunk, a befogadó fél aktivitása is elengedhetetlen.

A gazdálkodásunkra vonatkozó kérdést sem akarom kikerülni. A METU magánegyetem, minimális állami forrásban részesül tehát, amit a mesterszintű képzések támogatására kapunk. Így szerencsére a METU-n is ingyenesek a mesterképzések a hallgatók számára. Ezenkívül a bevételünk nagy része hallgatói tandíjból származik.

Egy sikeres egyetemhez – a pénzen kívül – kiváló oktatókra és tehetséges hallgatókra van szükség. Hogy álltok az előbbiek, illetve az utóbbiak szempontjából?

Kiemelten fontos számomra, hogy kiváló oktatókkal és fantasztikus hallgatókkal dolgozhatunk. Büszke vagyok a METU oktatói csapatára, akik egyedülálló oktatási módszertant fejlesztettek ki, ez alapján tanítanak. Nemrég jelent meg a HVG 2022-es összesített felsőoktatási rangsora, amely két csoportra osztott nyolc indikátor, illetve két indikátorcsoport alapján állít fel intézményi és kari ranglistát. A rangsor egyik fő indikátorcsoportja az oktatói kiválóság, amely olyan szempontokat vizsgál, mint a tudományos fokozattal rendelkező teljes munkaidős oktatók száma, az egy oktatóra jutó alapszakos vagy osztatlan képzésben részt vevő hallgatók száma, valamint a doktori fokozattal rendelkező oktatók aránya a teljes munkaidős oktatók között. A másik fő indikátorcsoport a hallgatói kiválóság: itt a fő értékelési szempontok a képzéseket első helyen jelölő alapszakos hallgatók száma, a felvettek elért felvételi pontátlaga, a nyelvvizsgával felvettek aránya, valamint a felvételt nyert hallgatók középiskolai versenyeredményei. A METU az oktatói ranglistán tizenkét hellyel feljebb, a 24. helyre került, a Művészeti és Kreatívipari Kar pedig a második helyen szerepel a művészeti képzések rangsorában.

A közoktatás komoly válságban van, idén ősszel a tanárok és a diákok a korábbinál sokkal markánsabban adnak hangot az elégedetlenségüknek. Milyen színvonalú tudással érkeznek a fiatalok a felsőoktatásba?

Változó. A legfontosabb kérdés, hogy mennyire motiváltak, lelkesek a diákok. Akik kíváncsiak, szeretnek tanulni, szívesen merülnek el alkotótevékenységekben, azok biztosan sokat profitálnak a felsőoktatásban is. Ám akik úgy érkeznek meg, hogy nem szeretnek tanulni, azoknak nehezebb dolguk van kezdetben. A Metropolitan alkotóegyetem-koncepciójának egyik célja, hogy a hallgatókat kibillentse a közoktatásból hozott szemléletből, és aktív, cselekvő szerepbe kerüljenek, így hozzák ki magukból a legtöbbet.

Az egyetemnek a korábbi években sok külföldi hallgatója volt. Milyen hatással volt a Covid és a lezárások a külföldi diákok jelentkezésére?

A Metropolitan Egyetemre közel ezer külföldi hallgató jár, több mint száz különböző országból. Világszerte 50 százalékkal csökkent a külföldről érkező újonnan beiratkozó nemzetközi hallgatók száma. Szerencsére a METU-n nem ezt kellett tapasztalnunk. Az a tény, hogy gyorsan, rugalmasan átálltunk online oktatásra, rengeteg hallgatót megmentett időszakosan. Arra figyeltünk, hogy az online képzésben ne a jelenléti oktatást akarjuk leképezni, hanem az online felület adta lehetőségeket kihasználva specifikus módszertant alkalmazzunk. Sok más iskola fordult hozzánk tanácsért abban az időszakban.

Végül több új hallgatónk érkezett külföldről 2021-ben, mint bármelyik korábbi évben, éppen az online formának köszönhetően. Büszke vagyok rá, hogy a Metropolitan népszerűsége még ebben az időszakban is tudott növekedni.

Az országnak elemi érdeke, hogy azok a tehetséges fiatalok is tanulhassanak, akiknek ehhez nincs megfelelő anyagi hátterük. A METU milyen lehetőségeket nyújt a kevésbé tehetős hallgatóknak?

Többféle ösztöndíj is elérhető a METU-n, elsősorban azoknak, akik jól teljesítenek. Azok számára pedig, akiknek nincs megfelelő anyagi hátterük, a legjobb megoldás a diákhitel. Jelentős érték, hogy valamennyi mesterszakunk államilag finanszírozott, azaz a hallgatók számára ingyen elérhető. A mesterképzésben nincs szükség hitelre, hiszen nem kell fizetni érte. Emellett az is igaz, hogy nálunk a hallgatók jelentős része dolgozik a tanulmányai mellet.

A marketig egyik alapszabálya, hogy világossá kell tenned, miben különbözöl a versenytársaktól. A METU alkotóegyetemként definiálja magát. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Nálunk a hallgatók nem hallgatnak, hanem alkotnak. Megtanulnak létrehozni valami újat a saját szakterületükön, legyen az egy művészeti alkotás, egy üzleti terv vagy egy kommunikációs koncepció. Az elmélet megismerése mellett rögtön kipróbálhatják magukat a gyakorlatban. Az oktatók ebben mentorként segítik őket.

A hallgatók az egyetemi évek során felépítik portfóliójukat ezekből a megragadható tananyagelemekből, kompetenciákból, amelyeket megszereztek. A portfólió segít a pályaorientációban, illetve igazi versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon.

Az egyetem három év szünet után rendezett ismét TEDx-konferenciát, ami ezúttal a fenntarthatóságra fókuszált. Hogyan értékeled, milyen eredménnyel?

Óriási sikere volt a konferenciának. Már az előadók jelentkezésekor láttuk, hogy izgalmas témát választottunk, sokan szerettek volna nálunk színpadra lépni, erős jelentkezők közül választottuk ki azokat, akik végül előadhattak a TEDx-rendezvényen. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban megtartott konferenciára minden jegy elkelt, akik kiszorultak, azok közül sokan online követték nyomon az eseményeket.

A fenntarthatóság a világ egyik legfontosabb problémája, előadóink korunk kihívásaira reagálva meséltek tapasztalataikról, egyedi elképzeléseikről és a jövőt megváltoztató ötleteikről. Az előadók között volt az MNB elnöke, a pannonhalmi főapát, de megjelent hivatásos kollapszológus is. Rengeteg inspirációt és cselekvő tenni akarást kaptunk. Sokatmondó a konferencia nyitókérdése: „Mersz te lenni a változás, amit a világban keresel?”

Mit jelent a fenntarthatóság a METU számára a mindennapokban?

A fenntarthatóság komplex téma, az ember által alkotott világ és a természeti környezet kapcsolatát, annak jövőjét jelenti elsősorban. Az ENSZ a fenntarthatóság megvalósítása érdekében 17 részcélt fogalmazott meg, amelyek eléréséért a METU-n is aktívan teszünk. Elkötelezettek vagyunk a minőségi oktatás, a nemek közötti egyenlőség és az egyenlőtlenségek csökkentése kérdésében ugyanúgy, mint a klímavédelem irányában. Tagjai vagyunk olyan országos szervezetnek, amely a zöldmozgalmunk munkájához illeszkedik. Ennek keretében számos konkrét intézkedést tettünk, például csökkentettük a műanyag poharak és palackok felhasználást a campusunkon, tudatosabb energiagazdálkodást folytatunk, és szelektíven gyűjtjük a hulladékot.

Hasonlóan fontosnak tartom a nők szerepvállalásának támogatását, mára a METU az egyik legjobb női munkahely lett az országban.

A METU hallgatói jelenleg kommunikációs, üzleti, turisztikai és művészeti képzésben vehetnek részt. Terveztek bővítést, újabb karokat, intézeteket?

2023-ban egyéves mesterképzést szeretnénk indítani a kutatásmenedzsment területén, ami számos meglévő területünkhöz kapcsolódik. Az előkészítő munkák zajlanak ehhez. Sikeresen akkreditáltattuk már a forgatókönyvíró mesterszakunkat, ami 2023-ban indul majd, ahogyan a mozgókép alapszakunk is filmírás szakiránnyal. Mindkettő izgalmasan egészíti ki a többi filmes szakot, így teljes filmkészítő csapat állhat össze METU-s hallgatókból operatőrökkel, kommunikációs szakemberekkel kiegészülve. Az említett szakokra már lehet jelentkezni.

A jövőben is tervezzük új szakterületek indítását, figyelembe véve a piaci igények alakulását.

Hogyan valósulhat meg az egyetemen a paradigmaváltás, amit nemrég egy cikkben kifejtettél? Azazhogy „silók”, egymástól elkülönülő tanszékek, tudományterületek helyett komplex megközelítésű oktatást valósítsatok meg?

Az egyik legnagyobb kihívás a felsőoktatásban ezt a komplex megközelítést biztosítani. Az egyetemi struktúra klasszikusan tanszékekre tagozódik, ahol az oktatók egy adott tudományterülettel foglalkoznak. A kutatás finanszírozása is általában területenként valósul meg. A több diszciplínával foglalkozó projektcsapatokat ugyanakkor tudatos elvárások mentén tudjuk felépíteni. A világ legizgalmasabb problémái, mint amilyen a fenntarthatóság is, túlmutatnak a tudományterületi silókon, nem oldhatók meg egy diszciplína legmagasabb szintű ismeretével sem.

Az érettségiző diákoknak hamarosan dönteniük kell, hol szeretnének továbbtanulni. Mit üzennél nekik, miért érdemes a METU-t választaniuk?

Azért érdemes a METU-t választaniuk a diákoknak, hogy kihozzák magukból a legtöbbet. Eltérő háttérrel érkeznek hozzánk a hallgatók. Ki jó középiskolai eredménnyel, ki kevésbé jóval. Ha valaki megtalálja, hogy milyen szak érdekli, az lelkesítőleg hat rá, hiszen azzal foglalkozhat, ami érdekli. A Metropolitan Egyetemen mindenki a saját szintjéhez képest építkezik, így alkot és rakja össze portfólióját, amivel óriási előnnyel indulhat majd a munkaerőpiacon.

Az interjú eredetileg a Márkamonitor 2022/4. számában jelent meg. 

A titulusa még sokak számára szokatlan lehet, hiszen az egyetemeket rektorok szokták vezetni. Ám egyáltalán nem indokolatlan, hogy ezt a feladatot egy elnök-vezérigazgató lássa el, hiszen egy egyetem olyan, mint egy nagyvállalat, több ezer dolgozója van, több milliárdos büdzséből gazdálkodik, és egy nagyon speciális terméket állít elő: a jól képzett, diplomást szakembert.

Dr. Tóth Ágnessel megbeszéljük, mire való manapság az egyetem: mit érdemes megtanulni a látszólag könnyen hozzáférhető tudás, a digitális technológiák, az e-learning világában? Hogyan valósul meg náluk a ‘szaktudás átadása – készségfejlesztés – közösségépítés’ hármas feladatköre?

Természetesen foglalkozunk a márkaépítés alapkérdésével is: hogyan tudjuk megkülönböztetni magunkat a versenytársaktól? Miben különbözik a METU a többi egyetemtől? Mit jelent az „alkotó egyetem” fogalma, amit nemrég kezdtek használni a kommunikációjukban? Hogyan kommunikál az egyetem, milyen marketingeszközöket használ? És végül, de nem utolsó sorban kitérünk a jövőépítés kérdésére is: míg a legtöbb cég egyelőre csak érdeklődve figyeli a Z-generációt, a digitális bennszülöttek már ott ülnek az egyetemi padsorokban.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adásokat itt találod meg podcast formájában.

Az immár hagyományosnak mondható ABB női mentorprogram célja, hogy erősítse a nők részvételét és növelje a munkavállalási kedvüket műszaki területen, illetve lehetőséget adjon, hogy a női hallgatók már tanulmányaik során megismerkedhessenek egy nemzetközi cég termékeivel, szolgáltatásaival, működésével.

A női mentorprogramra kiírt pályázaton indulók közül négy női végzős műszaki felsőoktatási hallgatót választottak ki az energetika és automatizálás területéről. A programban Jakab Roberta és Mácz Andrea a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hevesi Ramóna, a Debreceni Egyetem és Forgács Zsófia, a Miskolci Egyetem hallgatói vesznek majd részt.

Az ABB szakemberei a beadott pályázatok értékelésénél figyelembe vették a jelentkezők motiváltságát, szakmai rátermettségét, valamint angolnyelv-tudását. A pályázat elbírálásánál előnyt jelentett a korábbi tanulmányi versenyeken elért eredmény és a felsőoktatási szakmai tevékenységben való részvétel.

A mentorprogram pályázat nyertesei dedikált mentorokat kapnak a cég vezetői és szakemberei személyében, akikkel rendszeres konzultáción vesznek részt havi egy alkalommal. A nyertesek betekintést nyerhetnek a cég mindennapjaiba, gyárlátogatáson vehetnek részt, találkozhatnak az ABB női vezetőivel, a HR-szakemberektől személyes konzultáció keretében tanácsot kaphatnak a későbbi elhelyezkedéshez, vagy akár gyakornokként aktívan részt vehetnek a munkában. Emellett megismerhetik, hogy milyen különböző életpályamodellek léteznek a műszaki területen.

„Női mentori programunkkal azt szeretnénk elősegíteni, hogy a műszaki pálya iránt érdeklődő nők bízzanak magukban és maradjanak a választott mérnöki pályán: vállalatunknál ehhez konkrét lehetőségeket és életpályamodelleket kínálunk. Szeretnénk tovább erősíteni az ABB együttműködését a hazai műszaki felsőoktatási intézményekkel és hozzájárulni a műszaki végzettségű szakemberek magas szintű gyakorlati képzéséhez” – mondta Taira-Julia Lammi, az ABB Kft. ügyvezetője.

Az ABB-ről

Az ABB (ABBN: SIX Swiss Ex) innovatív technológiák vezető fejlesztője és szállítója az energetikai hálózatok, energetikai termékek, az ipari automatizálás, a robotika és hajtások terén. Ilyen termékeket és szolgáltatásokat kínál világszerte a közüzemi energiaszektorban, az iparban, a közlekedésben és az infrastrukturális szektorban működő ügyfeleinek. Az innováció terén több mint 130 éves múlttal rendelkező ABB napjainkban az ipari digitalizálás jövőjét formálja, és többletértéket biztosító megoldásokat kínál ügyfelei számára a következő területeken: az elektromos energia eljuttatása az erőművektől a fogyasztóig, illetve az ipari vállalatok automatizálása a természeti erőforrások kitermelésétől a késztermékek gyártásáig. A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) által szabályozott, teljesen elektromos hajtású autók számára rendezett versenysorozatot, a Formula–E-t névadó partnerként támogató ABB az e-mobilitás határainak kitolásával jelentősen hozzájárul a fenntartható jövő építéséhez. Az ABB több mint 100 országban működik és 147 ezer főt alkalmaz.

Március 16-ig regisztrálhatnak a március 24-én induló online üzleti szimulációs versenyre három ország főiskolásai és egyetemistái. A Tesco 18 fordulós versenye angol nyelvű, és a diákok ily módon nyerhetnek betekintést a működésébe. A megmérettetés valós időben szimulálja az áruház-vezetést.

A hallgatók 3 fős csapatokban dolgoznak, áruház-igazgatói, kereskedelmi és vevőszolgálati igazgatói szerepeket betöltve. A csapatok hetente három alkalommal hoznak döntéseket annak érdekében, hogy elérjék a tervezett profitot, az eladási és selejtszámokat, valamint megőrizzék piaci részesedésüket a többi ország csapataival szemben. Minden áruház ugyanazon a piacon, ugyanazokért a fogyasztói csoportokért versenyez, így stratégiájuk egymásra is hatással van.

A nyertes csapat egyhetes londoni utat nyer, és betekinthet egy ottani Tesco áruház működésébe.