A megkérdezett szakemberek több mint 90%-a számít a magántőke bevonásával megvalósuló M&A-tevékenység növekedésére, amit az elmúlt évekhez képest elhalasztott portfólióeladások és a jobb finanszírozási feltételek – többek között a stabilizálódott kamatlábak és a jobb hitelfinanszírozási lehetőségek – segítenek elő. Ez a derűlátó kilátás azonban régiónként eltérő, a legjelentősebb változásokra az északi országokban és az Ibériai-félszigeten (Spanyolország és Portugália) számítanak. A franciaországi kilátások a növekedési várakozások ellenére visszafogottabbak.

A tanulmány a különböző ágazatokban a magánbefektetők részvételének perspektíváit is vizsgálja. A gyógyszeripar és az egészségügy, valamint a technológia, a szoftverek és a digitális megoldások továbbra is a legvonzóbb ágazatok a magántőke-befektetések számára, mivel rugalmasak és skálázhatók. Ezen iparágak értékelési szorzói várhatóan emelkedni fognak, míg más ágazatokban, például az autóiparban (további) csökkenés várható.

A felmérés szerint 2025-ben elsősorban a kis és közepes kapitalizációjú vállalatok lesznek a magántőke célpontjai, és – bár sokan egyértelműen kevésbé feszült gazdasági helyzetre számítanak – várhatóan továbbra is az ellenállóbb területeken működő vállalkozásokba kívánnak befektetni.

„Nyilvánvaló, hogy az általános hangulat ellenére a jövőbeni esetleges gazdasági visszaeséssel kapcsolatos aggodalmak állnak a háttérben” – mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere. „Ezt a nézetet támasztja alá a szakértők azon véleménye, hogy az értékelési szorzók általában véve már nem olyan magasak, mint egy évvel ezelőtt, bár növekedhetnek az olyan rugalmas ágazatokban, mint a technológia, a szoftverek és digitális megoldások, valamint ismét a gyógyszeripar és az egészségügy. A rugalmasságra összpontosító intézkedések, mint például a kiegyensúlyozott vállalkozásokba való befektetés és az addicionális felvásárlások hatékony stratégiáknak tekinthetők az esetleges gazdasági visszaesés elleni védekezésben.”

Derűlátó hangulat, de még mindig egyensúlyozásra van szükség

A megkérdezett magántőke-szakemberek szinte mindegyike arra számít, hogy a 2025-ben piacra kerülő célpontok vonzóbbak lesznek, mint a 2024-esek. Különösen nagy az optimizmus a közepes kapitalizációjú célpontok tekintetében, amelyek esetében jobb hitelfinanszírozási feltételekre számítanak, és úgy látják, hogy a másodlagos felvásárlások és a családi tulajdonú vállalatok felvásárlásának aránya növekedni fog.

Photo by Max Bender on Unsplash

Otthonaink károsanyag-kibocsátásához azok energiafogyasztása járul hozzá legnagyobb mértékben, ami az elmúlt években a nagyteljesítményű eszközök és háztartási berendezések gyors elterjedésével folyamatosan nőtt. Ez a tendencia, párosulva az egekbe szökő energiaköltségekkel és az éghajlatváltozás drámai, egyre többek által észlelhető hatásaival növelte az otthoni energiafogyasztással kapcsolatos tudatosságot.

A Schneider Electric már harmadik alkalommal végezte el fogyasztói felmérését, amelynek keretében 11 országból 13 ezer ember bevonásával vizsgálták a háztartások energiahatékonysággal és az intelligens otthoni technológiákkal kapcsolatos álláspontját. Az „Evolving home energy consumption: Intentions, actions and hurdles to greater home energy efficiency” című Fehér Könyvben megjelent kutatás egyik fő tanulsága, hogy jelentős szakadék van a fogyasztók tudatossága és cselekvése között.

A kapcsolgatás már nem elég

A válaszadók 82 százaléka tartja „valamennyire fontosnak” vagy „nagyon fontosnak” az energiahatékonyságot, míg 8 százalékuk szerint az energiahatékonyság javítása a legfontosabb fejlesztés, amire vágyik otthonában. A kutatás során megkérdezettek 70 százaléka pedig azt jelezte, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése „fontos” számára.

Ugyanakkor csak kevesen tesznek aktívan azért, hogy hatékonyan csökkentsék az energiafogyasztásukat, így például a kutatásban részt vevők mindössze 44 százaléka állítja be rendszeresen az otthoni hőmérsékletet, annak ellenére, hogy ez lehetne az egyik legnagyobb hatású intézkedés.

A lakástulajdonosok 58 százaléka számára a villany lekapcsolása az elsődleges energiamegtakarítási stratégia, miközben a villanyszámláknak csak mintegy 5 százalékát teszi ki a világítás. A második legnépszerűbb módszer, a használaton kívüli töltők kihúzása (48 százalék jelezte ezt) szintén minimális hatást fejt ki: évente mindössze 0,26 dollárt takarítanak meg ezzel töltőnként.

Okos technológiák az otthonokban

A felmérésből kiderül, hogy a háztartásokban használt okos, energiahatékonyságot növelő technológiák közül a világítással kapcsolatos megoldások vannak túlsúlyban, mivel a fogyasztók valamivel több mint fele úgy véli, hogy az intelligens világítás növeli az energiahatékonyságot. Míg a válaszadók közel negyede rendelkezik intelligens világítással, addig intelligens termosztátja már csak valamivel több mint ötödüknek van, és kevesebb mint a felük (46%) ismeri el annak energiatakarékossági előnyeit, annak ellenére, hogy bizonyítottan akár 30 százalékkal is csökkenthetik ezek a készülékek a számlákat évente.

„A fogyasztók szeretnék csökkenteni energiaszámlájukat, növelni energiabiztonságukat és javítani otthonuk energiahatékonyságát. A szándék és a cselekvés között azonban szakadék tátong. Az otthoni energiahatékonyság növelésére alkalmas technológia ma már létezik, de nem ismerik a leghatékonyabb alkalmazási módokat. A nagyobb mértékű villamosítás és digitalizáció révén az otthoni energiafelhasználás jobban mérhető, ellenőrizhető és átállítható több megújuló energiaforrásra” – mutatott rá Michael Lotfy Gierges, a Schneider Electric „Home & Distribution” üzletágáért felelős alelnöke.

A Schneider Electric „Home & Distribution 2024 Consumer Survey Report” fogyasztói felméréséről szóló teljes jelentés innen tölthető el.

Ismét a fókuszba kerültek az üzemanyagárak, mivel január eleje óta fokozatosan emelkedett az átlagár a magyar kutakon. Ez további kiadásokat ró az autósokra, ahogy történt az a korábbi években is. A K&H múlt év utolsó negyedévében készült biztos jövő felmérés szerint a háztartásban saját autóval rendelkező 30-59 évesek évente átlagosan 17 ezer kilométert tesznek meg, ami nem jelentős változás a korábbi évekhez képest. Ugyanakkor a havi költségek nőttek az üzemanyagárak változásai miatt.

Mennyit hagynak a kutakon?

A kutatás legfrissebb eredményei szerint az átlagos üzemanyagköltés havi 30 ezer forintot tett ki 2024-ben, ami 2 ezer forintos emelkedésnek felel meg az egy évvel korábban adott becsléshez képest. Egyúttal a 2010-es évek közepén indult felmérés történetében ez a legmagasabb érték. Hosszabb távon egyértelműen növekvő tendencia látható az üzemanyagköltségek terén: 2017-ben még átlagosan havi 20 ezer forintot költöttek, mely a következő években 21-22 ezer forintra nőtt. Nagyobb változás a 2021-es mérésben történt: az azt megelőző év alatt már havi 25 ezer forintra ugrott a költség, majd 2022-re további 3 ezer forinttal nőtt, míg végül 2024-re az érték már 30 ezer forintra csúcsosodott. A kisebb településeken élők többet használják az autót, ami a költségekben is megmutatkozik: miközben a budapestiek havi 23 ezer forintért tankolnak átlagosan, a falvakban lakó középkorú autósok 33 ezer forintért teszik ugyanezt.

A saját autóval rendelkezők a havi átlagos üzemanyagköltés alapján három nagyobb csoportba sorolhatóak: 20 ezer forint alatt a harmaduk, 20-30 ezer forint között közel negyedük, míg az átlagos 30 ezer forint felett 35 százalékuk költ. Közel tizedük nem tudott nyilatkozni a költés nagyságáról.

A válaszadók 73 százaléka a friss eredmények szerint azt állította, hogy jobban odafigyel arra, hogy hol tankol, ami megegyezik az egy évvel korábbi eredménnyel. Leginkább a közepes jövedelműek figyelnek erre.

Egy év alatt ugyanakkor jelentősen megnőtt azok aránya, akik arról számoltak be, hogy a korábbihoz képest többen utaznak egy autóban: 37-ről 54 százalékra nőtt ez az arány. Ez a nagyon kedvező eredmény azt jelzi, hogy a válaszadók sokan tudatosabban autóznak.

Drágulásra számítanak

A középkorú autósok az üzemanyagok árának további emelkedésére számítanak a jövőben: egy év múlva átlagosan 688 forintos átlagárral számolnak, a medián pedig a 650-699 forint közötti intervallum lett.

Egy évvel korábban is szerepelt a felmérésben ez a kérdés: 2023 végén a válaszadók átlagosan 701 forintos árat vártak egy évvel későbbre, ám ezt a szintet a tényleges ár nem érte el: a múlt év decemberében a hivatalos KSH-adatok szerint a benzin átlagára jóval alacsonyabb, 619 forint, a gázolajé pedig 630 forint volt.

Photo by Luo Lei on Unsplash

A vezérigazgatók csaknem háromötöde (60%) optimista rövidtávon a globális gazdasági kilátásokat illetően, ami jelentősen meghaladja a tavalyi 38, és a két évvel ezelőtti 18%-os arányt. A vállalatvezetők 42%-a a dolgozói létszám növelését is tervezi a következő 12 hónapban – a legmagasabb arány a technológia (61%), ingatlan (61%), magántőke (52%), valamint gyógyszeripar és élettudomány (51%) szektorokban figyelhető meg -, míg a létszám csökkentését kevesebb mint fele annyian (17%). Úgy vélik, hogy a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) inkább a dolgozói létszám bővüléséhez, semmint fogyatkozásához vezetett.

A bizakodás ellenére nem enyhültek a kockázatok, hiszen a makrogazdasági volatilitás (29%) és az infláció (27%) továbbra is a vezérigazgatók által világszerte legtöbbször említett fenyegetések, ezt követik a kiberkockázatok (24%) és a szakképzett munkaerő hiánya (23%). Az egyes régiók között viszont szembetűnő különbségek vannak: a geopolitikai konfliktus miatt a Közel-Keleten (41%), illetve Közép- és Kelet-Európában (34%) aggódnak legtöbben, Afrikában pedig az infláció a fő probléma (39%).

„Az idei felmérés megállapításai éles ellentétre mutatnak rá” – hívta fel a figyelmet Mohamed Kande, a PwC globális vezetője. „Bár a vezérigazgatók világszerte optimisták az előttünk álló évet illetően, azt is tudják, hogy az értékteremtés megújulás nélkül nem megy. A feltörekvő technológiák, mint a GenAI, valamint a geopolitikai átrendeződések és az éghajlatváltozás által olyan új üzleti ökoszisztémák alakulnak ki, amelyek új versenyhelyzetet is teremtenek. Akik készek bátor döntéseket hozni a stratégiájukról – a munkavállalóktól kezdve az ökológiai lábnyomon és az ellátási láncon át egészen az üzleti modelljük újragondolásáig – azok lesznek sikeresek” – tette hozzá.

A többség nem elég agilis

Az elmúlt két évhez hasonlóan tízből négy vezérigazgató (42%) úgy véli, hogy vállalata egy évtized múlva nem lesz életképes – mindenekelőtt a szabályozási környezet változásai miatt -, ha a jelenlegi úton halad tovább. A vezetők azonban nem tétlenek: az összes ágazatban csaknem kétharmaduk (63%) legalább egy jelentős intézkedést tett az elmúlt öt évben annak érdekében, hogy átalakítsa vállalata értékteremtésének módját. Azok, akik több reformot is végrehajtottak, nagyobb nyereségnek örülhettek, hiszen 38% legalább egy új ágazatban versenybe szállt, és egyharmaduk bevétele több mint 20%-kal bővült ebben az időszakban.

A megújulás üteme azonban lassú, és a vállalatok nagy többsége nem elég agilis. A megkérdezettek körülbelül fele mondta azt, hogy a pénzügyi és emberi erőforrásaik legfeljebb 10%-át csoportosítják át évente, és több mint kétharmaduk 20%-nál kevesebbet.

A vezérigazgatók a GenAI bevezetésének köszönhetően kézzelfogható előnyöket tapasztalnak

56%-uk hatékonyságnövekedésről számolt be, míg egyharmaduk a jövedelmezőség (34%) és a bevételek (32%) emelkedését tapasztalta. A teljesítmény azonban némileg elmarad a tavalyi reményektől, amikor 46% várt jövedelmezőség-javulást, de egy évvel később csak 34% válaszolt úgy, hogy ezek valóra is váltak. A mesterséges intelligenciába vetett bizalom hiánya továbbra is akadályt jelent a szélesebb körű alkalmazás előtt, hiszen mindössze egyharmaduk van nagyfokú bizalommal aziránt, hogy a technológiát a vállalat kulcsfontosságú folyamataiba beépítsék.

Ennek ellenére a GenAI jövedelmezőségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos optimizmus kissé magasabb a tavalyinál – 49% vár növekedést a következő 12 hónapban. A megkérdezettek nagyjából fele (47%) számít arra, hogy a következő három évben integrálja az MI-t (beleértve a GenAI-t is) a technológiai platformjaiba, 41%-uk tervezi az MI integrálását az alapvető üzleti folyamatokba, 30%-uk pedig új termékek és szolgáltatások fejlesztését tervezi.

Bár még a korai szakaszban járunk, semmilyen adat nem utal arra, hogy a GenAI a munkalehetőségek széles körű csökkenéséhez vezetne a globális gazdaságban. Több vezető állítja, hogy a GenAI inkább növelte, mint csökkentette a dolgozói létszámot (17% szemben 13%-kal).

„Az idei felmérés érettebb képet mutat a generatív mesterséges intelligencia használatáról a vállalaton belül. A vezérigazgatók meg vannak győződve arról, hogy a GenAI képes új távlatokat teremteni, ugyanakkor jobban tisztában vannak azzal, hogy milyen kihívásokkal kell megbirkózniuk ahhoz, hogy realizálják ezeket a lehetőségeket” – mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Az éghajlattal kapcsolatos beruházások megtérülnek

Az éghajlatváltozás szintén cselekvésre sarkallja a vezérigazgatókat. Az elmúlt öt év klímaberuházásainak pénzügyi hatásáról úgy nyilatkoztak, hogy ezek a lépések hatszor nagyobb valószínűséggel eredményeztek bevételnövekedést (33%), mint -csökkenést (5%). Emellett közel kétharmaduk arról számolt be, hogy az éghajlattal kapcsolatos beruházások – melyek elindítása igencsak nehézkes – csökkentették a költségeket, vagy legalábbis nem gyakoroltak jelentős hatást azokra.

Az ilyen befektetéseket végrehajtó vezérigazgatók a szabályozás összetettségére (24%) hivatkoznak, mint a legfontosabb gátló tényezőre, szemben az alacsonyabb megtérüléssel (18%) vagy a vezetőség támogatásának hiányával (6%).

Photo by Invest Europe on Unsplash

Kicsit növekedett a lakóingatlan vásárlását tervezők aránya a 30-59 éves korosztályban – erre jutott a K&H biztos jövő felmérés az idei harmadik negyedévben. A friss adatok szerint a válaszadók 37 százaléka lépne ki a lakáspiacra vásárlási szándékkal, ami meghaladja a múlt év azonos időszakában mért 33 százalékos értéket.

„Ennél a növekedésnél azonban figyelembe kell venni, hogy a múlt évben nagyon alacsony volt a lakásvásárlást tervezők aránya elsősorban az akkori extrém magas inflációs környezet okozta bizonytalanság miatt. A mostani arányhoz képest a múlt évet megelőző évek közül 2021-ben és 2022-ben 40 százalék felett, 2020-ban és 2019-ben alatta volt a lakásvásárlással számoló középkorúak aránya” – kommentálta a friss eredményeket Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.

A kutatás szerint csak a vásárlást tervezők 5 százaléka valósítaná meg az elképzelését már a következő tizenkét hónapban, míg 10 százalékuk 2-3 éven belül lépne, 7 százalékuk 5 éves távlatban gondolkodik, 15 százalékuk pedig csak annál hosszabb idő elteltével vásárolna lakást.

Hol és miből?

Érdekesen alakul a lakásvásárlási szándék a különböző korosztályokban. A 30-as korosztály a leginkább érdeklődő, 47 százalékuk költözne lakásvásárlással egybekötve. A negyvenesek körében ugyanez már csak 33, az ötveneseknél pedig 29 százalék. A budapestiek lehetnek a legaktívabbak, 57 százalékuk szeretne lakást venni, miközben a falvakban élőknek csak a 28 százaléka tervezi.

A korábbi felmérések közül 2019-2020-ban a legtöbben az első lakás vásárlást jelölték meg célként, de 2021 óta már a lakáscsere – azaz nem az első lakás megvétele – volt a gyakoribb. Míg 2018-2020 között 50 százalék felett alakult a nagyobb arányú hitelt felvenni tervezők aránya, 2021-22-ben 34 százalékra, majd 2023-ra még jelentősebben csökkent ez az arány 29 százalékra. Ugyanakkor az idén 40 százalékra ugrott ez a mutató, ami magyarázható részben az alacsonyabb lakáshitelkamatokkal is.

Székely Pálma azt is elmondta, hogy minden lakásvásárlás után az egyik legfontosabb lépés a biztosítás megkötése. Akár lakáshitellel, akár saját erőből történő vásárlásról van szó, kulcsfontosságú, hogy megfelelő értékre kössék az érintettek a lakásbiztosítást.

Photo by Patrick Perkins on Unsplash

A Chery Group megbízásából készült felmérés alapján ugyanis a hazai sofőrök közel fele nevezte el már autóját. A válaszadók 26 százaléka minden egyes járművével így tesz, további 20 százalék pedig egy-egy autóhoz kötődött annyira érzelmileg, hogy becenevet is adjon neki. Érdekesség, hogy a legnagyobb arányban a 30-39 éves korosztályba tartozók adnak nevet járműveiknek, 39 százalékuk jelezte azt, hogy eddig minden autójának volt beceneve.

A jármű és a sofőr közötti érzelmi kötődést mutatja az is, hogy mennyire törekszik a tulajdonos arra, hogy saját egyéniségének megfelelően alakítsa át az autó megjelenését. Nos, a relatív többség ezzel egyáltalán nem foglalkozik, a válaszadók 48 százaléka semmit nem tesz azért, hogy „testre szabja” járművét. A második legnagyobb tábort azok képezik, akik egy-két személyes tárggyal, díszítéssel vagy matricával dobják fel a gépkocsi megjelenését, a megkérdezettek közel harmada válaszolta ezt.

A válaszadók majdnem ötöde az utastérben és/vagy az autó külsején is csináltatott néhány kisebb változtatást. Öt százalék azok aránya, akik komolyan törekednek arra, hogy az autójuk is tükrözze a személyiségüket, ők az utastérben és/vagy a külső megjelenésen is rajta hagyták a „kézjegyüket”. A női válaszadókra inkább jellemző, hogy valamilyen módon díszítik az autót, mint a férfiakra. A hölgyek harmada egy-két személyes tárggyal, díszítéssel dobja fel a dizájnt, 20 százalékuk pedig mind az autója belterében, mind a külsején hajtott végre módosításokat.

Csak az autósok harmada mossa havonta járművét

A névadáson, valamint az egyéniséget tükröző díszítéseken kívül az is sokat elárul arról, hogyan viszonyul egy sofőr az autójához, hogy mennyire tartja tisztán azt. Nos, ebben a vonatkozásban még van hova fejlődniük a hazai autósoknak, hiszen mindössze egyharmaduk mossa le otthon vagy autómosóban legalább havonta egyszer a gépkocsiját. A járműtulajdonosok kicsit több mint negyede csak akkor mossa le az autóját, ha számára fontos helyre, vagy emberekhez utazik vele, 22 százaléka pedig csak abban az esetben, ha már nagyon koszos. A válaszadók ötöde évente pár alkalommal mossa le autóját.

A járművek belső tisztaságáról való gondoskodás esetében valamivel kedvezőbb a helyzet, hiszen a megkérdezettek 35 százaléka havonta legalább egyszer kitakarítja autóját. A Chery Group megbízásából készült kutatás során a válaszadók 30 százaléka jelezte, hogy évente pár alkalommal cselekszik így, míg egyötödük csak akkor, ha számára fontos helyre, vagy személyhez látogat el. Azok aránya, akik csak akkor veszik rá magukat az autó belsejének kitakarítására, amikor már nagyon koszos, 14 százalékot tesznek ki.

Photo by Samuele Errico Piccarini on Unsplash

Az elmúlt évek látványos emelkedéséhez képest idén szerényebb mértékű volt az elektromos meghajtású járművek iránti kereslet világszíntű bővülése. Míg 2020 és 2023 között 30 százalékról 55 százalékra ugrott az ilyen típusú autók vásárlását tervező fogyasztók aránya, addig idén mindössze 3 százalékpontos növekedést mutatnak a számok.

A válaszadók 27 százaléka leginkább a hiányos töltőinfrastruktúra miatt hezitál, míg negyedük a hatótávolság miatt aggódik. A legfrissebb felmérés adataiban most először az akkumulátorok cseréjének magas költségei miatti félelmek is megmutatkoznak: ezt a kockázatot a potenciális vevők 26 százaléka említette meg.

E-autó vásárlására leginkább a magas üzemanyagárak ösztönzik a fogyasztókat 2024-ben is, a kutatás résztvevőinek több mint harmada ezt jelölte meg a legmeghatározóbb indokként. Eközben a környezetvédelmi szempontok arányaiban háttérbe szorultak. 2021-ben a megkérdezettek közel fele jelölte meg ezeket motiváló tényezőként, idén már csak harmaduk.

Az elektromos autók elterjedésének nagy nyertesei a kínai gyártók, akik az elmúlt években komoly előrelépést könyvelhettek el a szektorban világszerte. Csak az európai EV-eladásokban a kínai modellek aránya 0,4 százalékpontról 8-ra emelkedett 2019 és 2023 között. Európában a vásárlók számára a két legfőbb tényező, amiért fontolóra vennének egy kínai EV-márkát, az a kedvezőnek mutatkozó ár-érték arány és a vonzó járműkínálat.

„A kereslettel egyidejűleg érdemes megvizsgálni a kínálatot is. Az előrejelzések alapján az elektromos autók európai gyártásának jelenlegi bizonytalansága csak átmeneti jellegű, az évtized végére növekedés várható. A magyar gazdaság gerince az autóipar, ezért kiemelten fontos, hogy a hazai leányvállalatok részesüljenek az EV forradalomból. Az állami ösztönzők, például a kutatás-fejlesztésre igényelhető készpénztámogatás és adókedvezmény felhasználása kulcsfontosságú abban, hogy a gyártók és a beszállítók biztosítsák hosszú távú növekedésüket és kiemelt szerepüket a csoporton belül” — hangsúlyozta Szűcs Tamás.

Photo by Markus Spiske on Unsplash

Az OMODA 5 gyártója, a Chery Group megbízásából készült felmérés során megkérdezett több mint 800 hazai járműtulajdonos közel fele jelezte, hogy teljes mértékben téliesíti az autós eszközkészletét a hideg idő beköszöntével. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy többek között jégkaparó, jégoldó spray, hólánc és lapát is kerül a járműbe. A válaszadók további 30 százaléka csak részben készül fel a téli útviszonyokra, ami az esetükben meleg pokrócot és termoszban meleg folyadékot jelent. A hazai sofőrök mintegy negyede ugyanakkor semmilyen extrával nem készül, ha itt a hideg, ugyanolyan felszereléssel indul el, mint jó időben.

Csúszós élmények

Azt, hogy milyen fontos lehet váratlan téli helyzetekre felszereléssel készülni, a hóban már legalább egyszer elakadt magyar autósok aránya világítja meg. A válaszadók 23 százalékával ez mindössze egyszer fordult elő és sikerült gyorsan kiszabadulniuk, 6 százalékuk viszont órákra a hó fogságába esett, 3 százalékuk pedig többször is járt úgy, hogy nem tudta folytatni utazását a hó miatt. A többség azonban egyelőre szerencsés, hiszen a megkérdezettek kétharmadának még nem okozott ilyen gondot a nagy hó.

Más a helyzet a jegesedéssel, a felmérés alapján ugyanis a hazai autósok több mint 80 százaléka csúszott már meg a jeges úton. Túlnyomó többségük – az összes válaszadó kétharmada – meg tudta oldani a problémát és nem lett belőle semmilyen baja. A megkérdezettek valamivel több mint tizede jelezte, hogy volt már olyan helyzetben, amikor nem tudta kimanőverezni a megcsúszást, azonban szerencsére sem sérülés, sem kár nem történt. Az összes válaszadó mindössze 4 százaléka járt úgy, hogy a jeges úton megcsúszott és összetörte az autóját.

A Chery Group kutatása során arra is rákérdeztek, hogyan indulnak útnak a magyar autósok a hideg, téli reggeleken. A válaszadók 40 százaléka a tervezett elindulás előtt már 10 perccel beindítja a motort és járatja, hogy felmelegítse az utasteret. A legnagyobb arányban azok vannak (47 százalék), akik beindítják a motort és fél percen belül indulnak is, megelégedve azzal, hogy majd útközben felmelegszik a járművük. A hazai sofőrök mindössze 5 százaléka szereltetett be álló helyzeti fűtést autójába, 8 százalékuknak pedig nincs szüksége extra praktikákra, mert garázsban tartja járművét.

Photo by Anne Nygård on Unsplash

Ha videójátékról van szó, a felmérés során válaszolók körében a legnépszerűbb eszköz az asztali számítógép, 47 százalékuk főként azon játszik, a játékkonzolt egyötödük részesíti előnyben, míg a laptop 18 százalékuknál számít favoritnak. Érdekesség, hogy videójátékra az okostelefont nem igazán vetik be a hazai felhasználók, mindössze 12 százaléknál számít elsődleges eszköznek a mobil, ha ilyen játékról van szó.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a hazai felhasználók között túlnyomó többségben vannak azok, akiknek már okozott kellemetlenséget játék közben egy váratlan áramszünet. A megkérdezettek 70 százalékánál csak néhány alkalommal volt olyan helyzet, hogy emiatt nem tudta folytatni a játékot, viszont 4 százalékuk azt jelezte, hogy rendszeresen szakítja félbe a szórakozást az áramszünet. A játékosok valamivel több mint negyede ugyanakkor még nem szembesült ilyen helyzettel.

Bár a váratlan áramszünet a játékosok közel háromegyedének okoz kisebb-nagyobb bosszúságot, mindössze 8 százalékuk használ szünetmentes tápegységet. Viszonylag sokan vannak viszont, akik úgy érzik, érdemes lenne beszerezniük ilyen eszközt, a válaszadók 44 százaléka jelezte azt, hogy felmerült már benne, hogy vásároljon UPS-t.

Fő szempontok: kedvező ár/érték arány, teljesítmény és megbízható gyártó

Nem meglepő módon, ha szünetmentes tápegység beszerzése mellett döntene, akkor a legtöbb felhasználó számára a kedvező ár/érték arány lenne az elsődleges szempont. Ezt követi a teljesítmény, míg a harmadik legfontosabb tényező az, hogy ismert, megbízható gyártó termékét vegyék meg.

A válaszokból az is jól látszik, hogy a hazai játékosoknak meglehetősen komoly elvárásaik vannak a garanciát illetően. A kutatás során a megkérdezettek közel fele legalább 2 éves, míg egyharmada legalább 3 éves garanciát vár el, és mindössze 18 százalék elégszik meg 1 évessel.

A felmérésből az is kiderült, hogy túl nagy összeget nem áldoznának UPS-re a játékosok. A megkérdezettek 46 százaléka legfeljebb 30 ezer forintot, míg 47 százalékuk 60-150 ezer forintot szánna erre a célra. Mindössze 5 százalék azok aránya, akik akár 150 ezer forintnál nagyobb összeget is elköltenének egy szünetmentes tápegységre, ennél többet pedig csupán a válaszadók egy százaléka fordítana ilyen eszközre.

Napjainkban a modern UPS-ek már nem csupán a számítógép és a monitor áramellátását tudják biztosítani egy váratlan áramszünet esetén, hanem a kiegészítő eszközökét, így például a modemekét is. A Schneider Electric kutatásában rákérdezett, hogy mennyire tartják fontosnak a felhasználók ezt a képességet és kiderült, hogy közel egyharmaduk szerint nagyon hasznos ez a funkció, és jelenleg is keresnek ilyen UPS-t. A megkérdezettek közel ötöde szerint fontos lenne, de jelenleg nem rendelkezik ilyen képességű szünetmentessel, míg a válaszadók 40 százaléka hasznosnak tartja ugyan a funkciót, de úgy gondolja, hogy nélküle is megvan.

Az árak tavalyi emelkedése látványos változást hozott a középkorúak nyugdíj-kilátásaiban a K&H friss, 30-59 éves korosztály tagjai körében végzett kutatása szerint. A második negyedévben készült K&H biztos jövő felmérés a korábbi évekhez hasonlóan arra kereste a választ, hogy az érintettek mekkora havi összegből tudnának szűkösen vagy kényelmesen megélni a nyugdíjkorhatár elérése után.

Jelentős emelkedés

A spórolós időskorhoz átlagosan 240 ezer forintra lenne szükségük, szemben az egy évvel korábbi 211 ezer forinttal. A szélsőértékek nélkül 214 ezer forint volt az átlag, a mediánérték pedig 211 ezer forint a legfrissebb adatok szerint. A korábbi években, 2018 és 2022 között 142 és 184 ezer forintról beszéltek átlagosan.

Még érdekesebb a kényelmes megélhetéshez rendelt összeg alakulása. Az idén a középkorúak átlagosan havi 389 ezer forintot tartanak szükségesnek a gondtalan nyugdíjas napokhoz, míg egy évvel korábban, azaz 2023-ban még beérték 345 ezer forinttal. 2018 és 2022 között 201 és 305 ezer forintos átlagos eredményeket hozott a felmérés. A kényelmes életnél a szélsőségek nélküli átlageredmény ebben az évben 354 ezer forintot tett ki, a medián pedig 346 ezer forint volt.

Photo by Richard Sagredo on Unsplash