„Jelentős különbség van a felkészültségben aközött, ahol a vállalatok tartanak, és amit az MI-ben rejlő lehetőségektől remélnek” – mondta Martin Schroeter, a Kyndryl elnök-vezérigazgatója. „Bár a szervezetek 90%-a úgy véli, hogy rendelkezik az innováció felfuttatásához szükséges eszközökkel és folyamatokkal, több mint a felük technológiai korlátokba ütközik, és kevesebb mint egyharmaduk állítja, hogy munkavállalói valóban készen állnak az MI alkalmazására. Ennek az ellentmondásnak a felszámolása egyszerre kihívás és lehetőség.”

A tavalyi jelentés rávilágított az érzékelt és a valós felkészültség közti különbségre: bár az üzleti vezetők 90 %-a „csúcsszintűnek” ítélte saját IT-infrastruktúráját, mindössze 39% vélte úgy, hogy az valóban készen áll a jövőbeni kihívásokra. Bár azóta történt előrelépés, a feszültség továbbra is fennáll. Az idei év fő megállapításai:

• A megtérülés nő, de az MI kísérleti szakaszban rekedt: A szervezetek 54%-a számolt be pozitív megtérülésről MI-beruházásaik esetében – ez 12 %-os növekedés 2024-hez képest –, ugyanakkor 62% még mindig nem lépett túl a kísérletező fázison.
• A magabiztosság továbbra is meghaladja a valós képességeket: Noha 90% szerint eszközeik és folyamataik lehetővé teszik az új ötletek gyors tesztelését és skálázását, több mint felük szerint az alaptechnológiai infrastruktúrájuk visszafogja az innovációt.
• Az MI átalakítja a munkaerőt, de a készséghiány megmaradt: a válaszadók 87%-a szerint az MI „teljes mértékben” átalakítja a munkahelyeket a következő 12 hónapban, miközben sokan elismerik, hogy munkavállalóik ma még ritkán használják az MI-t, és kevesen rendelkeznek a szükséges technikai tudással.
• A geopolitikai nyomás adatkezelési irányváltásra kényszerít: Bár a felhőalapú megoldások bevezetése egyértelmű előnyöket hozott, a szervezetek most újraértékelik, hol és hogyan tárolják, dolgozzák fel, érik el és védik adataikat az egyre széttagoltabb szabályozási környezetben. A vállalatok emellett a korábbi infrastruktúra problémáival is küzdenek: a vezérigazgatók 70%-a szerint felhőstruktúrájuk „inkább véletlenül, mint tudatos tervezéssel” alakult ki.

Az MI-kiadások és a megtérülési elvárások növekednek – a kiberreziliencia áll a fókuszban

Az iparágaktól és földrajzi régióktól függetlenül az üzleti vezetők arról számoltak be, hogy vállalatuk MI-költése az elmúlt évhez képest átlagosan 33%-kal emelkedett, 68%-uk pedig „jelentős” beruházást hajtott végre legalább egy MI-területen. Az MI-befektetések növekedésével erősödik az elvárás is, hogy azok kézzelfogható értéket teremtsenek – és hogy ezt az értéket meg is védjék. Öt vezetőből három úgy nyilatkozott, hogy idén nagyobb nyomás nehezedik rájuk az MI megtérülésének bizonyítására, mint a tavalyi évben. Mi a legfontosabb felhasználási terület? A kiberbiztonság.

Nyomás alatt a felhő is – a geopolitikai és szabályozási változások új irányokat hoznak

Számos szervezet újra átvizsgálja felhőinfrastruktúráját az új globális szabályozások és az adat-szuverenitással kapcsolatos aggodalmak miatt. A vezetők háromnegyede aggódik a globális felhőkörnyezetben való adattárolás- és kezelés geopolitikai kockázatai miatt, és 65% már módosította is felhőstratégiáját – például adat-visszatelepítéssel, beszállítóik újraértékelésével, és a privát felhőmegoldások felé való elmozdulással reagáltak.

Tehetség és szervezeti kultúra – a felkészültség következő határterülete

Az innováció kiterjesztése során a munkavállalók felkészültsége egyre inkább kulcstényezővé válik – egyszerre jelenthet akadályt és lehetőséget. Bár tízből kilenc vezető szerint az MI a következő évben teljesen átalakítja a munkaköröket, mindössze 29% érzi úgy, hogy munkavállalói készen állnak az MI hatékony használatára, és továbbra is jelentős aggodalmak övezik a szükséges készségek hiányát. Sok szervezet kulturális korlátokkal is küzd – a vezérigazgatók közel fele szerint vállalatuk visszafogja az innovációt (48 %) és túl lassan hoz döntéseket (45%).

„A globális trendek Magyarországon is érvényesülnek: a cégek számára fontos, hogy az MI-t tudatosan és fokozatosan építsék be folyamataikba ott, ahol erre reális a lehetőség, és kézzelfogható értéket teremt – legyen szó hatékonyságról, minőségről vagy innovációról. A technológia adoptálása során a vezetők feladata kettős. Egyrészt a kísérletezés bátorítása, és olyan szervezeti kultúra kialakítása, amely támogatja a munkatársak tanulását és az MI természetes beépülését a mindennapi működésbe. Másrészt ennek biztonsági feltételeinek megteremtése és az adott iparág előírásainak való megfelelés biztosítása” – mondta el Tóth András, a Kyndryl Hungary országigazgatója.

Azok a vállalatok, amelyek előrébb járnak – akiket a jelentés „éllovasok” (pacesetter) néven említ – nemcsak az innovációba fektetnek, hanem tudatosan fejlesztik szervezeti kultúrájukat, munkavállalói képzési programjaikat és vezetői céljaik összehangolását.

Az élen járó cégek az alábbi területeken teljesítenek jobban a lemaradó szervezetekhez képest:

• 32 százalékkal kisebb eséllyel jelölik meg technológiai infrastruktúrájukat az innováció akadályaként,
• 30 százalékkal nagyobb valószínűséggel állítják, hogy felhőinfrastruktúrájuk képes alkalmazkodni az új szabályozásokhoz,
• 20 százalékkal kisebb valószínűséggel számoltak be kiberbiztonsági incidens miatti leállásról az elmúlt évben.

A teljes jelentés elérhető itt: Kyndryl Readiness Report 2025 – Tech and AI Trends

Módszertan

A 2025-ös Kyndryl Readiness Report a Kyndryl Bridge – a vállalat mesterséges intelligenciával támogatott, nyílt integrációjú digitális üzleti platformja – elemzéseit ötvözi 21 ország 3700 felsővezetőjének és döntéshozójának felmérési adataival. A jelentés feltérképezi azokat az ösztönző tényezőket, akadályokat és kompromisszumokat, amelyek befolyásolják, hogy a szervezetek mennyire képesek megvédeni, fenntartani és felgyorsítani működésüket, valamint jövőbiztossá tenni küldetéskritikus folyamataikat.

A Kyndrylről

A Kyndryl (NYSE: KD) a küldetéskritikus vállalati technológiai szolgáltatások vezető globális szolgáltatója, amely tanácsadási, megvalósítási és üzemeltetési szolgáltatásokat nyújt több ezer ügyfél számára több mint 60 országban. A világ legnagyobb IT-infrastruktúra szolgáltatójaként a Kyndryl tervezi, építi, kezeli és modernizálja azokat az összetett informatikai rendszereket, amelyekre a világ nap mint nap támaszkodik. 

Az idén január óta Magyarországon is professzionális szolgáltatást nyújtó, a felhő repatriálására és hibrid megoldásokra szakosodott vezető hostingszolgáltató, a vshosting~ úgy látja, hogy a vállalatok választhatják a nyilvános felhőből történő teljes infrastruktúra-átvételt és a hibrid megoldást is, amely a nyilvános felhőt és a privát infrastruktúrát kombinálja. Utóbbi tűnik optimálisabbnak, amit a Nutanix Enterprise Cloud Index előrejelzése is alátámaszt. Eszerint az egyetlen nyilvános felhőszolgáltató által biztosított infrastruktúra-használat a következő 1-3 évben csaknem a felére fog csökkenni, míg a hibrid megoldások várhatóan 73%-kal fognak növekedni. A hibrid esetében az érzékeny adatok tárolhatóak helyben, szigorú biztonsági protokollok mellett, míg a kevésbé szenzitívek maradhatnak a felhőben. Ez az elrendezés hatékonyabb a cégek számára, mert naprakészen ellenőrizhetik, hogy hol, hogyan tárolják és dolgozzák fel adataikat.

“A felhő-visszatelepítés főleg azoknak a közepes méretű vállalatoknak jelent megoldást, amelyeknek az igényei túlnőttek a felhőszolgáltatások keretein, de jelentősebb költségoptimalizálásra is törekednek az IT kiadásaik területén” – fejtette ki David Lintimer, a vshosting~ kereskedelmi igazgatója.

A felhőre való áttérés kezdetben a költségek csökkentését szokta eredményezni a vállalatoknál. Viszont a forgalmuk növekedésével az adataik mennyisége nő és vele együtt a rugalmas teljesítmény, a színvonalasabb szolgáltatási környezet iránti igény is, ami természetesen a kiadásaik emelkedésével jár. Ezt a pénzügyi kiszámíthatatlanságot, hogy mikor, mennyivel kell többet fizetni a nyilvános felhőben egyre inkább szeretnék a vezetők megelőzni, vagy elkerülni és ez utat nyit számukra a felhő visszatelepítés, vagy a hibrid megoldásokra való áttérés előtt.

A felhő repatriálását fontolgató vállalatoknak alapos elemzést kell végezniük arról, hogy ez a lépés támogatja-e a hosszú távú céljaikat. A tervezés és a széles körű tesztelés kritikus jelentőségű az esetleg problémák minimalizálása érdekében. Továbbá fontos annak a biztosítása is, hogy a helyi infrastruktúra képes legyen támogatni a jövőbeli növekedést és változásokat a biztonsági, szabályozási követelmények maximális teljesítése mellett – írják.

Egyre jellemzőbbé válik, hogy a kiberbiztonsági eseményeket beépítik az üzleti és operatív tervezésbe, mert a vállalati és állami informatikai rendszerek elleni történő külső támadások gyakorlatilag mindennapossá váltak. A nagy számok törvényei alapján ezek közül mindig lesz, ami a támadó szempontjából sikerrel jár. A szervezeteknek meg kell érteniük, hogy nagy gondosság mellett is növekvő valószínűséggel kell IT biztonsági incidenst elszenvedniük, és ezek a működés szokásos részét fogják képezni. Ezért a naprakész védekezés mellett rendkívül fontos a gyors és maradéktalan helyreállítás képessége. Annak érdekében, hogy a helyreállítási képesség minél jobb legyen, a szervezetek masszív „tavaszi nagytakarításokat” fognak végezni az informatikai rendszereikben. Minél szerteágazóbb és kevésbé strukturált egy rendszer, annál nehezebb a helyreállítás, így mindenki a letisztultság irányába mozdul majd el.

A mesterséges intelligencia etikája még fontosabbá válik, ahogy egyre több helyen alkalmazzák azt

Azok a mesterséges intelligencia megoldások, amelyeket például hitelbírálathoz vagy vásárlási döntések befolyásolásához alkalmaznak, egyrészt nagyon sokat fognak tudni az ügyfél pénzügyi jellemzőiről, személyes preferenciáiról, igényeiről, döntéseiről és viselkedéséről, másrészt hatással lehetnek jövőbeni döntéseire és élethelyzetére is.

5G, privát hálózatokon is

Mind több iparágra terjed majd ki az 5G privát vezeték nélküli hálózatok használata. A gyártó, petrolkémia, gáz- és energiaágazat már általában sikeresen alkalmazza a privát vezeték nélküli 5G-t, elsősorban kritikus rendszerek és folyamatok távfelügyeletére. Hamarosan más iparágak is felfigyelnek erre. A következő évben az 5G privát vezeték nélküli rendszerek más iparágakban is teret nyernek, a kiskereskedelemmel az élen, ahol lehetővé teszik a pénztárgép nélküli fizetést, a valós idejű analitikát, az azonnali, az üzletben felajánlott személyre szabott promóciókat, és a raktárkészlet, árumozgás és az eszközök követését a logisztikai láncban. Sor kerülhet privát 5G alkalmazására az egészségügyben is abból a célból, hogy valós időben lehívják a betegek radiológiai képeit, vizsgálati eredményeit, és jobban kezeljék a betegadatokat

Növekednek a felhők is

Az iparági felhők is tovább terjednek. Néhány ágazatban – például a kiskereskedelemben – már széles körben használják, és újabb ágazatok is „beszállnak”. Míg a távközlés és az egészségügy lassan alkalmazza, a feldolgozóiparban az ipari felhő elfogadása egyre inkább felgyorsul.

Kiváló technikai támogatás – cégnél maradó munkatársak

A kollégák megtartásának sikere a hibrid munka világában részben a személyre szabott digitális munkavállalói élményeken múlik majd. A digitális munkahely egy sokcsatornás környezetté alakult át, ahol a munkavállalók maguk választják meg, hogy milyen csatornákat használnak a kapcsolattartáshoz, függetlenül a helyszíntőél, ahol dolgoznak. Sok szervezet előtt álló kihívás annak biztosítása, hogy ez az új környezet zökkenőmentes legyen, jó élményt nyújtson a munkavállalók számára, egyúttal fokozza az együttműködést és erősítse szervezeti kultúrát. Felmérések szerint a munkavállalók 85%-kal nagyobb valószínűséggel maradnak 3 évnél tovább egy munkahelyen, ha megfelelő technológiai támogatást kapnak.

Fotó: Alex Knight/unsplash.com

“Új korszakba lépünk. A mesterséges intelligenciát alkalmazó fejlesztések gyakorlatilag az élet minden területére hatást gyakorolnak majd.  Az ezekért a fejlesztésekért versengő cégekkel ellentétben a felhasználók szempontjából ez a folyamat azonban éppen olyan észrevétlenül fog végbemenni, mint ahogy a mobilfizetés vagy az online kommunikációs eszközök az életünk részévé váltak” – fogalmaz Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezető igazgatója.

Metaverzumok

Korszakhatárt jelöl a Facebook idén októberi névváltása. A közösségi oldal anyacégének új neve, a Meta arra utal: 2021-re eljutottunk egy olyan technikai fejlettségi szintre, mely lehetővé teszi a sokak által régóta várt metaverzumok kezdetét.

Ezek olyan rendszerek, amelyekre többek között virtuális (VR) és kiterjesztett valóság (AR) eszközök segítségével bárhonnan csatlakozhatunk, az így létrejött térben pedig ügyeket intézhetünk, vagy szórakozhatunk is. Ilyen értelemben a metaverzum koncepció az internet kiterjesztésének tekinthető. Felmenőjéhez hasonlóan a metaverzum is elképesztő gazdasági potenciállal bír, melynek kiaknázásáért már most jelentős küzdelem zajlik. Úgy tűnik, hogy ebben jelenleg a Facebook-Meta bizonyul úttörőnek, de szorosan a sarkában ott van a Microsoft is. A felhasználói platform mellett mindkét cég célja az első üzleti metaverzum megteremtése, mellyel munkafolyamatokat gyorsíthatnak fel, vagy tehetnek teljesen automatikussá.

“2022-ben egészen biztosan megjelenik majd az első kezdetleges metaverzum, melyre évtizedek múlva úgy fogunk visszatekinteni, mint ahogy a PC-k szemszögéből ma a Commodore 64-re gondolunk. Az egyelőre nyitott kérdés, hogy ezzel melyik cég áll elő először, és kié lesz majd a meghatározó platform” – fogalmaz Borzák Péter.

Szemmel, kézzel, hanggal irányított virtuális valóságok

A metaverzumok megjelenése természetesen a használatukat segítő technikák és perifériák robbanásszerű fejlődését és elindítja majd. A virtuális és a kiterjesztett valóságra alapuló technológiák kezeléséhez már nem igazán alkalmasak a jelenleg használt grafikus felhasználói felületek (GUI). Helyüket mindinkább a természetes felhasználói felületek (NUI) veszik át. Ezek a megoldások a szem- és kézmozgások alapján, vagy hangvezérlés segítségével irányítják felhasználói környezetet. Az erre alapuló eszközöket (pl. VR szemüvegek, mozgásérzékelők) az elmúlt években egyelőre csak a szórakoztatóipar használta több-kevesebb sikerrel. Mivel rendkívül erős hardvert és internetkapcsolatot igényelnek, így általában az áruk is magas, ezért nem tudtak még széles körben elterjedni. Amint azonban kialakul az üzleti célú hasznosításuk, a vállalatok egymást túllicitálva igyekeznek majd felszerelni dolgozóikat. A nélkülözhetetlenné váló okoseszközök tömeggyártásában egyedül az elnyúló csiphiány okozhat elakadásokat.

Gyülekeznek a felhők 

A metaverzumok zökkenőmentes működéséhez a vezérlőeszközök mellett a digitális infrastruktúrának is párhuzamosan fejlődnie kell. A következő években az 5G és utódai térnyerésével egyre általánosabbá válik a szatelit alapú lefedettség.

Szinte mindenhol elérhető lesz majd az internetkapcsolat, mely lehetővé teszi, hogy otthonunkat, autónkat, vagy akár háztartási gépeinket is csatlakoztassuk a hálózathoz és távolról irányítsuk őket. A dolgok internetje (IoT – Internet of Things) keretében az erre alkalmas készülékek folyamatosan kommunikálnak a felhőalkalmazásokkal, melyek a kapott adatok alapján akár helyettünk is elvégzik az optimális beállításokat.

“Egyértelmű, hogy a felhő alapú alkalmazások váltak a meghatározóvá. A beérkező adatokat elemezve az algoritmusok folyamatosan képesek tanulni és fejleszteni a szolgáltatásokat. A már most is létező technológia amellett hogy életünket hivatott könnyebbé tenné, számos veszélyt is rejt magában. Az így generálódó rengeteg személyes információ biztonságos tárolása folyamatos kihívást jelent majd a szolgáltatóknak” – véli az INSPYRE szakértője.

A balesetek elkerülése miatt idén kiemelten ellenőrzik az építőiparban dolgozó vállalkozásokat. A felügyelők elsősorban a munkabiztonsági előírások betartását figyelik, ha pedig szabálytalanságot találnak, a vállalkozás keményen megfizethet azért.

„Lényegében minden vállalkozásnak számítania kell a mustrára, aki az építőiparban dolgozik. Kiemelten ellenőrzik a munkaeszközöket, a kollektív és egyéni védelmi eszközök meglétét és rendeltetésszerű használatát, a munkavállalók dokumentációit, köztük például a szakképzettséget igazoló dokumentumokat, bejelentéseket, orvosi alkalmassági igazolásokat. Emellett figyelik azt is, hogy az egy időben egy helyen, de különböző alkalmazásban álló emberek munkája úgy legyen összehangolva, hogy azzal ne jelentsenek veszélyt egymásra – magyarázta Tóth Máté, a Mubi alapítója, második generációs munkavédelmi szakmérnök.

Az ellenőrzésektől nem csak a több száz fős cégeknek kell tartaniuk, a felügyelők akár a kisebb építkezéseknél, például lakásbővítéseknél is megjelenhetnek előzetes bejelentés nélkül.

Javult a tendencia

Az ellenőrzéseknek és az egyre szigorodó munkahelyi biztonsági- és egészségvédelmi szabályozásnak köszönhetően 2020-ban látványosan csökkent az építőiparban bekövetkezett munkahelyi baleset száma.

A statisztikák szerint ezer alá csökkent a komolyabb balesetek száma, ami 15 százalékos javulást jelent. A halálos kimenetelű balesetek esetében ennél még pozitívabbak az eredmények: 2019-hez képest 23 százalékkal csökkent Magyarországon munkahelyi balesetben életüket vesztettek száma.

Azt, hogy az idei ellenőrzések alatt különböző szabálysértésekért mekkora összeggel büntethetik a vállalkozásokat külön rendeletbe is foglalták. E szerint a munkavédelmi bírság alapösszege súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forint.

A normasértés súlyossághától függően ez az összeg akár tízszeresére is nőhet, azaz félmillió forintra is büntethetik a vállalkozót ha egy munkavállalója esetében súlyos kihágást találnak. Minél több dolgozó esetében találnak kihágást az ellenőrök, annyival többe fog kerülni a cégnek a váratlan látogatás.

Kis odafigyeléssel elkerülhető a baj és a büntetés

„Célellenőrzés ide vagy oda, a régi és új jogszabályi előírások betartása nem könnyű feladat. Már nem elég egy Excel és egy határidőnapló ahhoz hogy mindenki mindent át tudjon látni. Erre szeretnénk megoldást kínálni a cégeknél foglalkoztatott külsős vagy belsős szakemberek, munkatársak számára” – mondta Tóth Máté, a Mubi alapítója.

A Mubi mint startup cég elsődleges feladata, hogy segítse a vállalkozásokat a szabályozások közötti eligazodásban. A „virtuális asszisztensként” funkcionáló felhő alapú rendszer nemcsak a több száz fős cégeknek segít a vállalkozás rendezésében, hanem akár a pár fős vállalkozásoknak is.

A rendszerben átláthatóan, kategóriák szerint tárolhatunk minden dokumentációt, ami a munkához, a munkavédelemhez, a környezetvédelemhez és a tűzvédelemhez kapcsolódik és szemmel tartja a különböző határidőket is.

„A koronavírus miatt kialakult gazdasági helyzet és a fokozott ellenőrzések miatt a vállalkozások megsegítésére a használat jelenleg 60 napig díjmentes. Később sem kell nagy összeget ráfordítani a rendszerre, napi egy kávé árából is kijön a Mubi előfizetés. Hogy a kisebb vállalkozások számára is elérhető legyen a Mubi, a havidíj mellett nincs további felhasználó licence.” – tette hozzá Tóth Máté.

„A felhő fogalma már több mint egy évtizede beköltözött az informatika szótárába. Ma viszont azért ennyire aktuális, mert a felhő kvázi az új adatközponttá vált – mondta Dalos Ottó, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója. – A vállalatok kritikus üzleti alkalmazásokat futtatnak olyan környezetben, amely nem az övéké. Ezt a folyamatot a pandémia csak felgyorsította. A Ciscónál úgy gondoljuk, hogy az informatika jövőjét a hibrid, többfelhős és alkalmazásközpontú infrastruktúra jelenti. A legtöbb informatikai igazgató, akivel beszélek, azon gondolkodik, hogyan tudná újragondolni az alkalmazásaik tervezését, fejlesztését és telepítését. Miközben a digitális élmények folyamatosan egyszerűsödnek a felhasználók számára, a vállalatok szempontjából egyre összetettebbé válnak, mivel át kell látniuk valamennyi alkalmazás és tranzakció működését és állapotát.”

A Cisco hibrid felhőinnovációihoz kapcsolódó bejelentések:

Hibrid felhőműködés: 

• Megérkezett az új Cisco UCS® X-Series:A Cisco Unified Computing System (UCS) rendszerét világszerte több mint 50 ezer ügyfél használja adatközpontjában. A Cisco Intersight megoldásába teljes mértékben integrált UCS X-Series az első olyan rendszer, amelyet kifejezetten a felhőből indított és felhőkön átívelő hibrid műveletekhez fejlesztettek. A megoldást a rack és a blade rendszerek legjobb tulajdonságainak ötvözésével és a forradalmi UCS X-Fabric technológia felhasználásával fejlesztették napjaink sokoldalú alkalmazásaihoz.
• Intersight Cloud Orchestrator: Ún. alacsony kódolást (low-code) támogató, könnyen használható automatizálási keretrendszer, amelynek révén az IT-csapatok egyszerűen összehangolhatják az infrastruktúrát és az alkalmazásokat, ezzel meggyorsítva a szolgáltatások bevezetését.
• Intersight Workload Engine: Nagy teljesítményű platform a modern, natív felhőalapú alkalmazásokhoz. A konténeres virtualizálást használó, nyílt forráskódú Kubernetes és KVM alapokra épített Intersight Workload Engine konzisztens SaaS-kezelést tesz lehetővé a Cisco HyperFlex platformon.
• Cisco Service Mesh Manager: Az Intersight Kubernetes Service új bővítménye jobb átláthatóságot és egyszerűbb kezelést biztosít, a meglévő szabályozásokhoz igazodó védelemmel, és a szolgáltatási topológiák intuitív vizualizációval a Kubernetes fürtökön keresztül a telephelyeken és a felhőben egyaránt.
• Cisco Cloud ACI:A Cisco alkalmazásközpontú infrastruktúra (Application Centric Infrastructure, ACI) vezérlője már elérhető az AWS és Azure rendszereken, 2021 őszétől pedig a Google Cloudon is hozzáférhetővé válik. A Cloud ACI® megoldás drasztikusan csökkenti a hibrid és többfelhős környezetek telepítésének költségeit és bonyolultságát.
• A hibrid felhőműveletet támogató új termékekről itt olvashat további információt.

Átláthatóság és áttekintés: 

• A ThousandEyesInternet és Cloud Intelligence megoldásokat integrálták a Cisco Catalyst^® 8000 Edge Series for SD-WAN eszközökbe és a Cisco Nexus^® 9000 adatközponti kapcsolókba, így rálátást biztosítanak a hálózat állapotára és az alkalmazások teljesítményére, folyamatosan monitorozva a felhasználók és az alkalmazások közötti kapcsolatot a helyi hálózatokon, az adatközpontokban, illetve a telephelyeket összekötő WAN minden pontján.
• A Nexus Dashboard Orchestrator egyetlen platformon biztosítja a hálózati szabályozások konfigurálását és kezelését az ACI alapú adatközpontokon belül és közöttük, legyenek azok akár saját telephelyeken, vagy AWS, illetve Microsoft Azure környezetekben, valamint idén ősztől a Google Cloudban.

Cisco CX (Customer Experience) szervezethez kapcsolódó szolgáltatások a felhőben

• A CX Business Critical Services for Cloud tanácsadói szolgáltatásokat biztosít a digitalizációs projektek tervezéséhez, végrehajtásához, biztonságos működtetéséhez és optimalizálásához.
• A CX Intersight Workload Optimizer Services javítja az alkalmazások erőforrás-felhasználását a felhőben.
• A CX Advanced Services (kiemelt szolgáltatások) ThousandEyes-ra és SD-WAN megoldásraelősegítik, hogy a felhőalapú megoldások a legjobb alkalmazásélményt nyújtsák, illetve szakértői tervezéssel és integrációval egyszerűsítik ezek bevezetéséhez kapcsolódó projektek összetettségét és gyorsítják az átállást.
• A Custom Quick Start Solutions a teljes automatizáláshoz és az Infrastructure-as-Code (IaC) metódus használatához nyújt szolgáltatásokat.

Fotó: Caspar Camille Rubin, Unsplash

Az „Európa új hajnala – az iparág új alapokra helyezése a jövőbeni versenyképességhez” (Europe’s new dawn – Reinventing industry for future competitiveness) címmel közzétett jelentés szerint, bár Európa lépést tartott más régiókkal növekedés és piaci részesedés szempontjából a világjárvány előtt, azóta letért a növekedési pályáról. Az európai vállalatok úgy látják, hogy legalább hat hónappal hosszabb idő alatt lábalnak ki a járvány okozta nehézségekből, mint Ázsia és a Csendes-óceáni térség vagy Észak-Amerika cégei.

A jelentés ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy Európában a főbb iparágak stabilitásának köszönhetően, minden adott a jövőbeni növekedési lehetőségek kiaknázásához. Ha ehhez a digitalizációs és fenntarthatósági beruházásokat is hozzávesszük, bővülhet a foglalkoztatás, és 2030-ig új munkahelyek milliói jöhetnek létre a régióban.

2020-ban a világjárvány 3,5 millió munkahely nettó megszűnését okozta Európában, az erőteljes szabadságolási programok ellenére. A munkahelyek száma 2023-ra visszaállhat a válság előtti szintre, a digitalizáció és a fenntarthatóság (a jelentés terminológiájával „kettős átalakulás”) terén végrehajtott gyors beruházások pedig 5,7 millió új munkahelyet teremthetnek a régióban 2030-ig. A legfőbb munkahelyteremtők a következő iparágak lesznek: ipari berendezések, csúcstechnológia, szoftverek, közműszektor, gépkocsigyártás, élettudományok, kommunikáció/média.

A munkahelyek létrehozásához Európának meg kell erősítenie globális vezető pozícióját a gépkocsigyártásban, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások piacán, a közműszektorban és a vegyiparban, továbbá ki kell használnia a lehetőségeit azokban az ágazatokban, ahol az európai vállalatok már jelenleg is erős pozícióval rendelkeznek (pl. repülőgépgyártás és védelmi ipar, élettudományok, kommunikáció/média). Más iparágakban is vannak lehetőségek (pl. ipari berendezések, technológia és szoftverek), de ezeken a területeken többet kell innovációra fordítani, és gyorsítani kell a digitális és a fenntarthatósági átalakulást.

„Új, globális növekedési és versenyképességi paradigma születésének vagyunk tanúi, és az európai vállalatoknál minden feltétel adott ahhoz, hogy kiaknázzák az ebben rejlő lehetőségeket – mutatott rá Jean-Marc Ollagnier, az Accenture európai vezérigazgatója. – Bár a viszonylag lassú európai oltási program lehűtheti a vállalatok gyors kilábalásba vetett reményeit, a régió erős fenntarthatósági pozíciója, valamint az ígéretes technológiák és a több iparágat átfogó, új ökoszisztémák, például a mobilitás terén végrehajtott beruházások, jó eséllyel megnövelhetik a régió versenyképességét, lehetővé téve globális piacvezető vállalatok megjelenését, és több millió új munkahelyet teremthetnek hosszabb távon.”

Ahhoz, hogy az európai iparágak megőrizhessék pozíciójukat és globális vezető szerepre tegyenek szert, be kell fektetniük meghatározott technológiákba és a gyors ütemben növekvő területekbe.

A 700 európai felsővezető bevonásával készített felmérésre épülő jelentés szerint a technológiai beruházásoknak a mesterséges intelligenciára (66%), az 5G és 6G technológiára (58%), a felhőre (52%) és a következő generációs akkumulátorokra (34%) kell összpontosítaniuk. A gyorsan növekvő területek közül az európai üzleti vezetők az „intelligens gyártást” említették a legnagyobb arányban (55%), majd a „digitális egészségügy” (50%), az „intelligens mobilitás” (46%) és az „energiarendszer átalakítás” (33%) következett.

Az európai vállalatok felgyorsítják a technológiai, fenntarthatósági és munkaerővel kapcsolatos beruházásaikat

Az európai vállalatok 88%-a idén a digitális átalakulásra és a fenntarthatósági gyakorlat fejlesztésére fordított összeg növelésére készül, míg tavaly csak 58% növelte beruházásait ezeken a területeken.

Az európai vállalatok zöme a munkatársak átképzésére is nagy hangsúlyt fektet. Több mint háromnegyedük (86%) arra készül, hogy továbbképzi vagy átképzi a dolgozói állomány 25%-át a következő három évben, hogy lépést tudjanak tartani a cégnél megjelenő új igényekkel.

„Bár a Covid19-válság még nincs mögöttünk, a vállalatoknak sürgősen fel kell készülniük a kilábalásra, és új alapokra kell helyezniük működésüket ahhoz, hogy megszerezzék vagy megőrizzék a globális vezető pozíciót – mutatott rá Jean-Marc Ollagnier. – Európának egyedülálló lehetősége van arra, hogy élen járjon a világjárvány utáni gazdaságban, de ehhez most a megfelelő technológiákba, ökoszisztémákba és – ami még fontosabb – emberekbe kell invesztálnia. Így biztosítható a jövőbeni növekedés és munkahelyteremtés.”

Európa kormányai és az EU intézményei is kritikus szerepet játszanak az európai vállalatok felemelkedésében

Abban, hogy Európa főbb ágazatai globális vezető szerepre tehessenek szert és támogatni tudják a munkahelyteremtést a régióban, Európa kormányaira és az EU intézményeire is fontos szerep hárul.

A jelentés öt olyan területet azonosított, ahol az európai vállalatok intézkedéseket várnak a kormányok és az EU intézményei részéről. Ezek közé tartozik a három legfontosabb:

• A következő generációs munkaerő megteremtése: az oktatási és képzési rendszerek fejlesztése tehetséggondozó inkubátorházak támogatásával, az oktatás legkeresettebb készségek iránti kereslethez igazításával, valamint a digitális kompetenciák, az élethosszig való tanulás és a szakképzés ösztönzése.
• A digitális átalakulás és a fenntartható gazdaságra való átállás ösztönzése: a közös technológiai infrastruktúra megtervezése és bevezetése (5G, felhő, IoT, AI) és a szén-dioxid-mentesítési törekvések támogatása. Szintén elvárás a befektetés- és innovációbarát szabályozói környezet létrehozása, például a jogszabályi széttagoltság és a bürokrácia enyhítésével és az új technológiák tesztelését segítő innovációs szabályozási tesztkörnyezetek (ún. sandboxok) kialakításával.
• A nagy potenciállal rendelkező iparágak fejlődésének támogatása: a hagyományokkal szakító és áttörő jelentőségű kutatásokat és innovációkat célzó befektetések, az innovatív iparági ökoszisztémák létrehozását támogató szabályok bevezetése, valamint az állami és a magánszektor közötti partnerkapcsolatok létrehozása révén.

A kutatásról

Az európai kutatás alapjául szolgáló felmérésben 700 vezérigazgató-helyettesi szintű vezetőt kérdeztek meg 13 országban és 11 iparágban. A vizsgálatra 2021 márciusában és áprilisában került sor, 500 millió dollár feletti éves árbevételű vállalatok részvételével. A minta 50%-ának árbevétele meghaladta 10 milliárd dollárt. Képviselt iparágak: repülőgépgyártás és védelmi ipar; légitársaságok/utazás/közlekedés; gépkocsigyártás; kommunikáció/média; fogyasztási cikkek; energia-/közműszektor; pénzügyi szolgáltatások (bank és biztosítás); ipari termékek és berendezések; gyógyszergyártás/biotechnológia/élettudományok; kiskereskedelem; szoftverek/platformok. A felmérésben részt vevő országok: Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Írország, Hollandia, Skandinávia (Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország), Spanyolország, Svájc és az Egyesült Királyság.

A jelentés az Oxford Economics csapatával közösen végzett munkahelyteremtési előrejelzési elemzést is tartalmazza.

Fotó: Christian Lue, Unsplash

A harmadik negyedévben a GAAP szerint számított működési eredmény 10%-kal 3,9 milliárd dollárra nőtt, a működési nyereséghányad pedig 38% volt.

„Óriási előnyünk a felhőalapú ERP piacon tovább növekedett, mivel a Fusion ERP értékesítése 30% -kal, a NetSuite ERP pedig 24% -kal nőtt a harmadik negyedévben – mondta az Oracle vezérigazgatója, Safra Catz. – Az Oracle gyorsan növekvő, nyereséges, több milliárd dolláros felhőalapú ERP-üzletágai hozzájárultak ahhoz, hogy az előfizetésből származó bevételek 5% -kal, a működési eredmény pedig 10% -kal növekedjenek a negyedévben. Az előfizetési bevételek most az Oracle összes bevételének 72%-át teszik ki, és ez a jól kiszámítható, visszatérő bevétel a költségfegyelem mellett lehetővé teszi a nem GAAP-os részvényenkénti nyereség kétszámjegyű növekedését.”

„A harmadik negyedévben az Oracle második generációs felhőinfrastruktúrája ismét növelte ügyfelei számát, és a bevétele 100%-ot meghaladó mértékben növekedett – mondta az Oracle elnöke és technológiai igazgatója, Larry Ellison. – A lehető leggyorsabban nyitunk új felhőrégiókat, hogy támogassuk gyorsan növekvő, több milliárd dolláros infrastruktúra üzletágunkat. Az alkalmazások terén az elemzők továbbra is az Oracle felhő ERP megoldását rangsorolják egyértelműen az első helyre, és ebben a negyedévben az Oracle dollárszázmilliós összértékben írt alá szerződéseket nagyvállalatokkal, amelyek SAP ERP-ről váltottak Oracle Fusion ERP-re.”

Jó a hangulat

November végén a Fidelity globális technológiai szektorral foglalkozó csapata öt napon keresztül virtuális találkozókat szervezett 36 vezető techcéggel. A túra, csakúgy mint minden évben, idén is jó támpontot adott az ágazati trendek és várakozások, valamint az egyes cégeken belüli események felméréshez. Annak ellenére, hogy virtuális formában zajlottak az események, a Fidelity lenyűgözőnek találta a vállalatokkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférés szintjét – ez talán még felül is múlta a korábbi években tapasztaltakat, köszönhetően a videókonferenciák által lehetővé tett rugalmasságnak.

A vezető menedzserek közt alapvetően jó hangulat tapasztalható. A technológia kulcsfontosságúvá vált idén a távmunka és az internetes kereskedelem szempontjából. A COVID-on túli időket tekintve az ágazati bevételeket erősen támogatja a COVID által felgyorsított digitalizáció, valamint azok az IT-fejlesztések a cégeknél, amelyeket a pandémia miatt el kellett halasztani, de hosszútávon továbbra is szerepelnek a cégek tervei között. A virtuális bejárás megerősítette a hitet az olyan hosszútávú lehetőségekben, mint az elektromos járművek adoptálása a mindennapokba, az 5G bevezetése, az ipari automatizáció és a dolgok internete. Ahogy szépen lassan eljutunk egy koronavírus utáni világba, a bottom-up tőzsdei megközelítés egyre fontosabbá válik, mivel a hírek és a benyomások kevésbé fogják befolyásolni a piacokat, a tavaly a „COVID-nyertesek” közé tartozó cégek 2021-ben már nehézségekbe ütközhetnek.

Felgyorsuló digitális átalakulás

A COVID a céges digitális átalakulási törekvéseket is felgyorsította, amelyet a Microsofttal tartott találkozó is igazol. A pandémia lelassította a vállalati folyamatokat és a munkaterhelés átalakult, de a Microsoft tapasztalatai szerint a cégek most már visszatértek a korábbi pályára egy erőteljes digitalizációs lökés után – a felhő alapú adatszolgáltatások és a virtuális infrastruktúra mellett egyre nagyobb fókusz kerül az adatokra és az újfajta funkcionalitásra. A felhő előtti világban az adatokat jellemzően helyszíni tárolókban tartották, amivel nehéz volt érdemben kezdeni valamit. A felhő alapú világban azonban az adatok sokkal egyszerűbben elemezhetőek és összeköthetőek, amihez egyre fejlettebb és olcsóbb elemző eszközök érhetőek el. Ezek egyre inkább a mesterséges intelligenciát és a gépi tanulást használják. Az adataik elemzésének fontosságát a tapasztalatok szerint egyre inkább a fogyasztók is megértik.

A ServiceNow vezető alelnöke azt tapasztalta, hogy a platform segítségével erősen személyre szabott alkalmazások és felhő alapú megoldások eddig nem digitális folyamatok helyét veszik át, vagy olyanokét, amelyeket Excel-táblázatokra  és emailek küldözgetésére alapoztak. A cég véleménye szerint ezen a területen továbbra is rengeteg a kiaknázatlan lehetőség, részben az árazás bonyolultsága miatt – a ServiceNow már dolgozik ennek megoldásán. Összességében a virtuális bejárásnak köszönhetően a Fidelity még inkább meggyőződött az olyan területek fontosságáról, mint a munkafolyamatok, üzleti folyamatok automatizációja és az olyan termékek iránti kereslet nagyságáról, mint a vállalati szoftverek és a felhő-megoldások.

Vállalkozás a koronavíruson túl

Felmerült némi befektetői aggodalom azzal kapcsolatban, hogy a techcégek bevételi görbéi ellaposodhatnak. Néhány terület nagyon erős számokat produkált – például az e-kereskedelem és a streaming – ez pedig a részvények megtérülési minimumának emelkedéséhez vezethet. A virtuális bejárás szerint ugyanakkor egyes cégek számára a koronavírus utáni világban a visszaerősödés felé is nyitott lesz az út, hiszen például sok szoftvergyártó profitálhat abból, hogy a járvány miatt elhalasztott céges IT-projektek ismételten előkerülnek. Az alapvető vállalati erőforrás-tervezés felhőbe költöztetése valamint a szoftvermodernizáció is ebbe a kategóriába tartozik – ez utóbbi különösen fontos a pénzintézetek esetében, ahol az alapvető IT-rendszerek szorulnak modernizációra. A Fidelity ERP és emberierőforrás-menedzsment rendszerekkel foglalkozó cégek papírjait vásárolja ennek kihasználása érdekében.

„A technológia minden ágazatban egyre inkább az üzletmenet részévé válik, amely remek lehetőségeket teremt számomra diverzifikált technológiai portfólió menedzserként – állapította meg Hyun Ho Sohn. – Az utazással foglalkozó cégek, amelyek valamilyen módon tevékenységük során IT-megoldásokat használnak, szintén ebbe a körbe tartoznak. Ilyenek lehetnek például az utazásszervezők vagy épp a repülőgépmotor-gyártók, amelyek hatalmas mennyiségű adatot használnak termékeik és szolgáltatásaik optimalizálására. A turizmussal és utazással foglalkozó cégek a pandémia évének egyik legnagyobb vesztesei, de Ázsiában már kezdenek visszatérni a megszokott utazási minták, és arra számítok, hogy ez a nyugati országokban is bekövetkezik majd. Ez érdemi emelkedést jelenthet az ágazati részvények esetében.

Félvezető katalizátorok

A félvezetők szektorában több céggel is találkozhatunk. A keresletre vonatkozó kommentárok többnyire bizakodók, mind az autóiparból, mind más iparterületről újra egyre inkább nő az érdeklődés a félvezetők iránt. Az 5G-s telefonos megoldások iránt több cég érdeklődik (főként az Apple). Az AMD és az Intel várakozásai szerint a PC-k iránti kereslet megmarad. Az adatközpontok és a vállalatok költései ugyan egyelőre még visszafogottabbak lehetnek, de a kommentárok még itt is bizakodók 2021-el kapcsolatban. A Qualcomm például a tartalmak 4G-ről 5G formátumúra történő átállásában lát lehetőséget, a vezető menedzserek a dolgok internete és az okos járművek miatt bíznak a fellendülésben.

A félvezető felszerelések (semicap) területén a kilátások alapvetően jók. Széles körű bizalom uralkodik a DRAM költések visszatérésével kapcsolatban (a NAND költések pedig részben már vissza is tértek). A szektor cégei a koronavírus alulértékelt nyertesei közé tartoznak, hiszen a memória- és chipgyártók termékei iránti keresletet is húzza az otthoni munkavégzés széles körű elterjedése. Komolyabb tényezőt jelent azonban a növekvő versenyintenzitás, hiszen a TSMC, a Samsung, valamint a kínai öntödék továbbra is pörgetik a termelést – ebből pedig a felszerelések gyártói profitálnak. Ez a dinamika még intenzívebbé válhat akkor, ha az Intel úgy dönt, hogy kiszervezi gyártását. A TSMC és a Samsung közötti versengés az öntödék legfejlettebb eszközökkel történő felszerelése terén komoly lehetőségeket tartogat olyan semicap cégek számára, mint a LAM, az ASML és az Applied Materials.

Szabályozási környezet

Az internetes cégek szemszögéből nézve az Egyesült Államok választási eredménye általában pozitívnak tekinthető, hiszen ha a hatalom végrehajtási és törvényhozási ága a két párt közt megoszlik, a jelenlegi törvények feltételezhetően nem fognak sokat változni. Márpedig a mostani jogszabályok megnehezítik a szövetségi kormány számára, hogy trösztellenes okokra hivatkozva igazán megszorongassa bármelyik nagyobb techvállalatot. Az ilyen eljárások emellett jelentős időbe telnek.

A techcégek megregulázása azonban mind a republikánusok, mind a demokraták számára egyre lényegesebb kérdéssé válik. Erre irányulhat az EU-s GDPR-rendelethez hasonló, ún. szövetségi technológiai adatvédelmi törvény bevezetésének kezdeményezése is. Szintén pártközi támogatást kaphat a „Section 230” (az amerikai szövetségi Kommunikációs Etikett Törvény 230-as szakasza) tervezett átalakítása is, amelynek köszönhetően az online platformok felelősségre vonhatóvá válhatnának a felhasználók bejegyzéseinek tartalma miatt. Ezért fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a szabályozási kockázatokat – a Section 230 hatályon kívül helyezése különösen a közösségimédia-platformokat veszélyezteti -, és olyan cégekre érdemes fordítani figyelmünket, amelyek diverzifikált növekedési mozgatórugókkal rendelkeznek, kevésbé kiszolgáltatottak a törvényhozásnak egy-egy területen.  Összességében elmondható, hogy a nagy technológiai vállalatok képesek kezelni a szabályozási kockázatokat.

Mivel a világ egyre inkább a járvány utáni életre kezd koncentrálni, minden eddiginél fontosabb figyelembe venni a technológiai szektor kilátásait a COVID után. A Fidelitynél továbbra is optimisták, amiben megerősítették őket a virtuális bejárás találkozói. A világjárvány számos technológiai kategóriában, így például az e-kereskedelemben és a távmunkát támogató szoftverek piacán egy újabb lépéshez vezetett a változásban. „Az ágazat diverzifikált, strukturális növekedési mozgatórugókkal rendelkezik a fogyasztói és vállalati tevékenységek között, valamint a világjárvány utáni ciklikus fellendülés számos lehetőséget rejt a szektor számára. A vállalkozások az IT-költéseiket is átcsoportosítják új területekre, ez új piacvezetőket teremthet olyan területeken, mint az ERP-tervezés és a HR-menedzsment szoftverei. Az ágazat emellett profitálhat az Egyesült Államokban várható viszonylag kedvező politikai és szabályozási környezetből, bár bizonyos kockázatok – leginkább a 230. szakaszának hatályon kívül helyezésének lehetősége – nyilvánvalóan valósak, így a politikai és szabályozási kockázatok állandó nyomon követése elengedhetetlen” – tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója. .

A vállalatok minden eddiginél több üzletkritikus munkafolyamatot helyeznek át a felhőbe.  A felhő szolgáltatások terjedése új biztonsági “holttereket” hozott létre, melyek az elmúlt két évben több mint 200 biztonsági incidenst eredményeztek és több mint 30 milliárd adatrekord kiszivárgásáért voltak felelősekⁱ. A Gartner előrejelzése szerint “2025-re a felhőbiztonsági incidensek 99%-a az ügyfelek hibájából fog származni” iⁱ.  A felhasználóknak és a rendszergazdáknak jobban meg kell ismerniük, hogyan működnek a felhőalapú biztonsági szolgáltatások, hogyan konfigurálhatják és tarthatják karban megfelelően a biztonsági beállításokat.

Oracle Maximum Security Zones

Egyre gyakrabban találkozunk helytelen konfigurációk miatt kialakuló biztonsági incidensekkel.  Az Oracle Maximum Security Zones lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy érzékeny adataikat az Oracle felhőinfrastruktúráján belül egy előre meghatározott, nagyon szigorú biztonsági beállításokkal kialakított zónában helyezzék el. A szolgáltatás nem csak a biztonsági szabályokat sértő eseteket jelzi, de megakadályozza a biztonsági beállítások módosítását vagy olyan funkciók telepítését, amelyek nem felelnek meg a meghatározott követelményeknek. Ezzel elkerülhetők a hibás konfigurációkból eredő kockázatok és biztonsági rések.

Oracle Cloud Guard

Az Oracle felhő minden régiójában ingyenesen elérhető Oracle Cloud Guard összegyűjti az Oracle infrastruktúra szolgáltatások naplózott tevékenységeit, a fenyegetések szempontjából elemzi azokat és automatikus korrekciós intézkedéseket hoz, ha valamilyen problémát észlel.  Öntanuló gépi tanulási algoritmusokkal alkalmaz, amelynek segítségével képes észrevenni a  megszokott felhasználói tevékenységtől eltérő eseményeket illetve a konfiguráció szokatlan változásait.  Így például olyan támadások esetén is be tud avatkozni, amikor valós, de lopott jogosultsággal próbál valaki visszaélni. Ezzel az Oracle Cloud Guard az adminisztrátorok kezébe egy olyan keretrendszert ad, amellyel jelentősen csökkenthetik a reakcióidőt és teljes rálátást kapnak minden biztonságot fenyegető lépésre.

“Ahogy az adatok egyre nagyobb része helyeződik át a felhőbe, a vállalatok olyan megoldást keresnek, ahol a biztonsági technológia a teljes hardware/szoftver készletben beépítve jelen van – mondta Jay Bretzmann, az IDC kiberbiztonsági kutatásának programigazgatója. – Az Oracle új felhőbiztonsági szolgáltatása szigorú biztonsági és megfelelőségi követelmények mentén segít automatizálni és egyszerűsíteni az olyan kritikus alkalmazások menedzsmentjét, amelyekről nemrég még kevesen gondolták, hogy valaha is elhagyják a céges adatközpontokat.”

Új beépített biztonsági szolgáltatások a gyakorlatban

Az Accenture a világ egyik legnagyobb tanácsadó vállalata, körülbelül 500 000 embert alkalmaz világszerte. “Az értékteremtéshez vezető út felgyorsítása a legfőbb fókuszterületünk, mely megvalósításában az Oracle technológia és az Oracle Cloud kulcsfontosságú szerepet játszik. Az Oracle Cloud Guard már az első pillanatban lenyűgözött minket, többek közt felépítése, könnyű használata és a lehetséges konfigurációs hibák azonnali jelzése miatt – mondta Chris Pasternak, az Accenture ügyvezető igazgatója. – Nagyra értékeljük, hogy ez a szolgáltatás az Oracle Cloud Infrastructure beruházási költségein kívül nem jár további anyagi elköteleződéssel. Ez mind további alapot szolgál az ügyfeleimmel folytatott beszélgetéseimhez arról, hogy az Oracle felhőben hogyan jelenik meg az alapoktól a biztonság követelménye. Az Oracle Cloud Guard nagyszerű példája annak, hogy az Oracle hogyan viszi tovább ezt az örökséget.”

ⁱ “The State of DevSecOps Report – Summer 2020,” Accurics. https://www.accurics.com/news/press-release/accurics-devsecops-report-summer-2020/

iⁱ Smarter With Gartner, “Is the Cloud Secure?” October 10, 2019. https://www.gartner.com/smarterwithgartner/is-the-cloud-secure/.