A program célja, hogy gyakorlatban mutassák be számukra az egészséges életformát támogató, megfelelő, hulladékmentes ételkészítést, környezet kímélő konyhai folyamatokat, amely eredményeként ízletes, egészséges, tápláló ételek készíthetőek. A közös főzés alapvetően terápiás jellegű élményként hat az emberekre, de fontosnak tartják a gyermekek készségeit is fejleszteni közben, ezért egy pszichológussal és egy neurológussal egyeztettek az elkészíteni kívánt ételek receptjének kidolgozásakor.

Ezek a gasztroedukációs foglalkozások nem jöhetnének létre támogatók nélkül. Szeptemberben két nap is a Lenovo Foundation jóvoltából tudták megszervezni a közös főzést, melyben a Lenovo munkatársai is aktívan részt vettek. A receptet együtt dolgozzák fel a gyerekekkel és a végén közösen fogyasztják el az ételeket. A támogatásokon keresztül a munkavállalók is átélhetik a segítés és a főzés örömét, csapatépítő és szemléletformáló program is egyben.

„Idén már 6 éve, hogy a Lenovo Foundation útjára indította a Love On elnevezésű szeretet hónapját. Minden év szeptemberében a Lenovo világszerte szervez önkéntes programokat, és igyekszik visszaadni a közösségnek” – mondta el Lukács Anita, a Lenovo Magyarország ügyvezető igazgatója. „Büszkék vagyunk rá, hogy a Lenovo mintegy 4000 önkéntes dolgozóval 15 000 óra önkéntes munkával vesz részt 140 különböző segítő programban. A Lenovo Magyarország lassan 2 éve működik együtt az Etesd Nonprofit Szervezettel, idén pedig 2 napon, mintegy 30 önkéntessel vett részt a gasztroedukációs programban, mint segítő. A tavalyi évben az önkéntes munka keretében az OMSZ munkatársainak főztünk szeptemberben, majd decemberben szintén az OMSZ dolgozóit leptük meg karácsonyi édességgel, ezzel is megköszönve egész éves munkájukat.”

A főváros szívében található Borganika alapítója, többek között Pancsovay Zita által indult el az Etesd tevékenysége 2020 tavaszán, mikor csapatával a pandémia miatt túlterhelt orvosoknak főztek meleg ételt a közösségi konyhában. A jótékony kezdeményezésnek rövid idő alatt sok támogatója lett, ezzel keltve életre az Etesd Nonprofit Szervezetet. Ahogy a Covid-hullámok ideje alatt az #etesdadokit keretein belül segítettek, úgy később a szomszédos háborúból menekülőknek szállítottak ételt az ukrán határra. Több mint 170 ezer adag étel kiosztása után, legújabb kezdeményezésük középpontjában is a gasztronómia áll.

„A gasztronómia segítségével gyakorlunk pozitív változást környezetünkre, a közösségekre; célunk, hogy a gasztronómia – az étel – kösse össze a segíteni vágyó, és a segítségre szoruló társadalmi csoportokat. Valljuk, hogy a pozitív változások az étellel is kezdődhetnek, az ételnek ereje van – a gasztronómia lehetőséget nyújt olyan társadalmi változások beindítására, amely egy környezettudatosabb, egészségesebb, szolidárisabb világ felé vezet” – Pancsovay Zita, az Etesd és a Borganika ügyvezetője.

Immár három éve dolgoznak együtt a Tisza és mellékfolyóinak ökológiai védelmén és a folyó megtisztításán a háromoldalú összefogással létrejött Hulladékmentes Tisza program szakemberei. Az elmúlt év során a PET Kupa legfőbb törekvése az volt, hogy segítse és felgyorsítsa a kárpátaljai hulladékgazdálkodás kiépítését, hogy a folyó szennyezését már annak forrásánál meg lehessen állítani. Bár az ukrajnai konfliktus jelentősen megnehezítette a munkát, mégis biztató eredményeket sikerült elérni az ottani hulladékgyűjtési és hulladékkezelési gyakorlatok fejlesztése terén. Kőrösmezőn újabb szelektív hulladékgyűjtő pontok létesültek; ennek és az ehhez kapcsolódó kommunikációs és edukációs kampánynak köszönhetően tovább növekedhetett a folyó elől eltérített hulladék mennyisége: a Tisza forrásvidékén az elmúlt egy évben 10 tonnával kevesebb hulladék került a folyóba.  Természetesen a PET Kupa esszenciája sem maradhatott el: folyótakarító akciót is tartottak a nyáron, amelynek egyik “ékszere” volt a folyóból kiemelt autóroncs.

Tiszta víz és tisztálkodási lehetőség az ukrajnai menekülteknek

Az ukrajnai konfliktus és a növekvő menekültszám miatt a kárpátaljai lakosság egy része nehezen jut nap mint nap tiszta ivóvízhez, tisztálkodási, mosási lehetőséghez. Ebben nyújt számukra segítséget a PET Kupa szakemberei és külső szakértők által fejlesztett mobil víztisztító konténer. A mobil vízvételi pont többféle funkciót képes ellátni: víztisztítója a Tisza vizét fogyaszthatóvá teszi, de mosási, zuhanyzási lehetőséget is biztosít, illetve teakonyha is található benne, így egyfajta közösségi pontot is jelent a használók számára. A konténer emellett hulladékgyűjtőként és újrahasznosítóként is funkcionál, ahol a lakosság leadhatja az összegyűlt hulladékot.

„A konténer megtestesíti a PET Kupa fő céljait: a tiszta víz biztosítását, a hulladékszennyezés megelőzését és a közösségépítést. A fejlesztés célja, hogy olyan régiókban nyújtson hozzáférési lehetőséget a biztonságos vízhez, ahol jelenleg ez nem mindenki számára adatik meg” – mondta el Molnár Attila Dávid, a PET Kupa társalapítója.

„A The Coca-Cola Foundation – a The Coca-Cola Company globális alapítványa – a Hulladékmentes Tisza projekt keretében 2019 óta összesen 400.000 dollárral támogatta a PET Kupát működtető Természetfilm.hu Egyesületet. Büszkék vagyunk erre a programra, amely nem pusztán egy rövidtávú hulladékgyűjtő akció, hanem egy jövőbe mutató kezdeményezés: gondoljunk csak a programban kifejlesztett GPS alapú nyomkövetésre, vagy a hulladék-újrafeldolgozási módszerekre. A Coca-Cola számos módon igyekszik a csomagolási hulladék problémájára megoldást találni – ez a program egyike a megoldás felé vezető utaknak” – mondta el Sonia Dimogli, a Coca-Cola Magyarország igazgatója.

Fotó: Dimitry Ljasuk/unsplash.com

Egyelőre kevés új szolgáltatást, terméket dobtak piacra az utóbbi időszakban a magyar vállalkozások a K&H innovációs index második hullámában készült felmérés szerint, amely a 300 millió forintot meghaladó éves árbevételű magyar cégek elmúlt két évben megvalósított fejlesztéseit vizsgálta.

Az érintett vállalkozások 29 százaléka van túl termék vagy szolgáltatás fejlesztésén, ez első félévben még 31 százalékukra volt igaz, ami lényegében stagnálást jelent, valamint alacsony innovációs kedvre utal.

Kicsik vs. nagyok

A K&H innovációs index szerint a különböző méretű vállalkozások hasonló eredményeket értek el. A 2-4 milliárd forintos árbevételű cégek 43 százaléka, a 4-10 milliárdos társaiknak pedig a 46 százaléka rukkolt ki újdonsággal az elmúlt két év alatt. Szemben a 300 millió és 1 milliárd forintos forgalmú “kicsikkel”, amelyeknek csak a 25 százaléka szélesítette a kínálatát újdonsággal. A legnagyobbak többsége sem fókuszált az innovációra, hiszen a 10 milliárd feletti cégeknek is mindössze 37 százalékára igaz ez.

Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője a kutatás eredményeit értékelve azt mondta: „A visszafogott fejlesztési kedvet részben a koronavírus-járvány nyomán kialakult bizonytalan környezet is okozhatta, amely kétségtelenül szuperóvatossá tette őket. Kevesen gondolkodnak több évre előre, pedig egy-egy innováció csak ezen időtávban nyer értelmet.” A felmérés szerint az elmúlt két évben bevezetett szolgáltatások és termékek az érintett vállalkozások bevételeinek 20 százalékát adják.”

A fenntarthatóságot nézve is van még hova fejlődni, ugyanis a cégek 32 százaléka hajtott végre olyan fejlesztést, amely a környezetre kedvező hatással van. Ez főként az iparban érdekelt vállalatokra volt jellemző.

Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

Fotó: Matt Palmer, Unsplash

Guller Zoltán közölte: a négy kiemelt térségben 35 program nyert vissza nem térítendő támogatást. A Balatonnál 18 program valósulhat meg közel 22 milliárd forintból, Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy és a Tisza-tó térségében 4 program indul több mint 6 milliárd forint értékben, Tokaj, a Felső-Tisza és a Nyírség területén 8 program kezdődik 13 milliárd forint értékben, Sopronban és a Fertő tónál pedig 4 program kapott támogatást 2 milliárd forint értékben – mondta.

Hozzátette: a 2020 harmadik negyedévére elkészülő fejlesztésektől azt várják, hogy egymillióval növelik a négy térség turisztikai forgalmát. Emellett cél volt, hogy az akadálymentes és családbarát módon megvalósuló beruházások csökkentsék a szezonalitást és növeljék a térségek versenyképességét.

Guller Zoltán kiemelte: a turizmus a nemzetgazdaság tíz százalékát állítja elő, több mint 400 ezer embernek ad munkát. Októberben csak a belföldi turizmus tíz százalékot nőtt, ami azt jelenti, hogy októberben az egy évvel ezelőttinél 53 ezerrel többen mentek el üdülni Magyarországon.

Porga Gyula, a város fideszes polgármestere elmondta, Veszprémben közel másfél milliárd forint értékben valósul meg fejlesztés. Ennek részeként épül egy panorámalift a vár keleti oldalán, melyhez kapcsolódóan fogadóközpont és parkoló is létesül. A volt piarista gimnázium épületében, ahová a lift érkezik, rendezvényhelyszínt, várostörténeti és sporttörténeti kiállítást alakítanak ki. Felújítanak egy, a várba vezető használaton kívüli lépcsőrendszert, illetve a vár épületeinek díszkivilágítását is kiépítik.

Ovádi Péter, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a fejlesztések azt szolgálják, hogy még sikeresebb lehessen Veszprém Európa 2023-as kulturális fővárosaként.