Miért jó a protein? A kiegyensúlyozott, megfelelő fehérjetartalmú táplálkozás nemcsak az aktívan sportolók esetében fontos. A fehérjék (más néven proteinek) az emberi szervezet nélkülözhetetlen építőkövei: alapvető szerepet játszanak az izomzatunk fejlődésében, regenerációjában és megőrzésében, valamint a csontok egészségének támogatásában. A kor előrehaladtával, de fizikai munkavégzés vagy rendszeres sportolás esetén különösen érdemes odafigyelni a napi proteinbevitelre.

Az új, natúr és málnás ízben is kapható Pöttyös Protein Rudi a pluszban hozzáadott, a tejben és tejtermékekben természetesen is megtalálható tejsavófehérjéknek köszönhetően magasabb fehérjetartalommal bír, mint klasszikus társai. A natúr 9,2 gramm, a málnás variáns 9 gramm fehérjét tartalmaz. Miért a tejsavófehérje-izolátumra esett a termékfejlesztők választása? Így biztosítható a legmagasabb fehérjetartalom, miközben egy plusz szűrési eljárás következtében az izolátumban a cukor- és a zsírtartalom is alacsonyabb, mint koncentrátum használata esetében.

A Pöttyös Protein Rudi nem tartalmaz hozzáadott cukrot sem, így azok is bátran fogyaszthatják, akik egészségügyi vagy életmódbeli okokból csökkenteni szeretnék a cukorfogyasztásukat. 1 db (51 g) Pöttyös Protein Rudi 139 (málnás)/145 (natúr) kalóriát tartalmaz, amely a napi energiabevitelre vonatkozó Referencia Beviteli Érték 7%-a. A Pöttyös új terméke mindemellett a benne található inulin révén remek élelmirost-forrás, olyan értékes, az emésztést támogató alapanyagok növelik a termék rosttartalmát, mint a kölespehely, a hajdinapehely, málna és almapüré.

A kompromisszumokat nem ismerő, proteinben gazdag finomság országosan 2025. január 16-án jelenik meg a boltok polcain.

Nem jutunk elegendő fehérjéhez?

A jelentős zöldség- és gyümölcsfogyasztás számos pozitív táplálkozás-élettani hatással jár, azonban minél többféle élelmiszert zár ki az adott étrend, bizonyos tápanyagok tekintetében annál nagyobb az alultápláltság kialakulásának rizikója. Ilyen kritikus tápanyagnak számítanak például a fehérjék. A tudatos élelmiszerkiválasztással és a változatossággal azonban sokat lehet segíteni: a rendszeresen, nagyobb mennyiségben fogyasztott hüvelyesek, szójatermékek, olajos magvak és gabonafélék például biztosíthatják a megfelelő fehérjebevitelt.

Hiánybetegségeket okozhat a növényi étrend?

Az egyes tengeri halak és azok olajaiban megtalálható omega-3 zsírsavak az agy, a retina és a sejtmembránok fejlődéséhez és működéséhez szükségesek, valamint csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is. Szerencsére azonban ezt a vegán és vegetáriánus étrend részeként is bevihetjük a szervezetünkbe: az egyes növényi olajok, például a repce- és lenmagolaj – amely a minőségi margarinok, köztük a Flora termékek fontos összetevője – szintén kiváló omega-3-forrást jelentenek, ráadásul E-vitamin tartalmuk miatt is hasznos összetevőnek számítanak. A növényi olajok további nagy előnye az állati eredetű zsiradékokkal szemben, hogy telítetlen zsírsavakban gazdagok, amelyek segítenek megőrizni a szív és az érrendszer egészségét.

Rengeteg földterület kell a növénytermesztéshez?

A hús előállítása – különösen a marhahúsé – minden más élelmiszernél nagyobb földterület- és vízhasználattal jár. Bár a tejipar környezeti lábnyoma kisebb, mint a hústermelésé, ám így is igaz, hogy a növényi olajokból előállított margarinok karbonlábnyoma 70 százalékkal kisebb, mint a tehéntejből készült vajé. Az alapanyagok termesztéséhez szükséges földterület mindössze egyharmada a vaj előállítása során (állattartás, takarmánytermesztés) igénybe vett területnek és csupán feleakkora vízfelhasználással jár.

Vega étrend = zöld étrend?

A valóságban az a helyzet, hogy nem minden növényi alapú étrend tekinthető egyformán szerény környezeti lábnyomúnak: ez erősen függ attól, hogy hol és milyen körülmények között termesztették.  Sajnos ez az igen népszerű avokádóra és kesudióra fokozottan igaz. Az előbbi részben azért nem tekinthető igazán környezettudatos választásnak, mert egyetlen darab avokádó előállításához 140-272 liter víz szükséges, miközben az ültetvények sokszor igen vízhiányos területeken találhatóak (például Mexikóban), másrészt távoli területekről szállítják ide, gyakran légi úton. A kesudió még az avokádónál is vízigényesebb: egyetlen kilogramm kesudióbél megtermeléséhez több mint négy köbméter vízre van szükség. Épp ezért, ha szeretnénk növelni a növényi élelmiszerek arányát az étrendünkben, figyeljünk arra is, hogy lehetőleg a közelben és etikus módon termesztett, szezonális zöldségeket, gyümölcsöket vásároljunk. Hazánkban például most van az eper és a cseresznye szezonja, de egész évben jó választás lehet a lencse vagy a dió.