A ManpowerGroup a világ 41 országában, közel 39 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 510 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg negyedik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) 13 százalékos átlagos értéket ért el, ami 1 százalékponttal múlja felül az előző negyedéves értéket, miközben az egy évvel korábbi szintnél 18 százalékponttal magasabb. Év/év alapon a 41 vizsgált ország közül a magyarországi volt az egyik legnagyobb mértékű növekedés.

A 13 százalékos létszámbővítési mutató egy olyan országos átlag, amelytől az egyes szektorokat vizsgálva jelentős eltérések tapasztalhatók. A legnagyobb felfutást a pénzügy és ingatlan (NFM: +28%), az energia és közmű (+25%), az alapanyag- és feldolgozóipar (+22%), valamint az IT (18%) szektorokban várják. Átlag körül bővülhet a logisztika és autóipar, illetve a fogyasztói javak és szolgáltatások (+12-12%) szegmense, A legkisebb mértékű bővülésben a kommunikációs szolgáltatások (+7%) területén működő vállalatok, szervezetek bíznak, miközben az egészségügy és élettudományok (-17%) területén komolyabb visszaesésre számítanak a piaci szereplők.

„Bár a már elérhető GDP adatok egyelőre továbbra is recessziót mutatnak, immár ez lesz a második negyedév, amelyben a munkáltatók közel harmada létszámnövelést tervez végrehajtani – mondta Fehér Tamás, a Manpower Magyarország és Horvátország ügyvezető igazgatója. – Mindez azt mutatja, hogy a cégek számottevő része már a piacainak újbóli élénkülésével kalkulál, emellett ebben az időszakban már egyes új beruházások további munkaerő-felszívó hatása is megmutatkozik.”

Az ország különböző régiói szerint is jelentős az eltérés a várakozásokban. A legszélesebb körben Közép-Magyarországon (NFM: +21%), a Dél-Alföldön (+20%), Budapesten (+18%) és Észak-Magyarországon (+15%) várnak létszámbővülést, ugyanakkor az Észak-Alföldön (-7%) jóval több elbocsátásra, mint munkaerő-felvételre számítanak. A Dunántúl régióiban pedig egységesen átlag alatti létszámnövekedést terveznek a vállalatok.

Cégméret alapján csoportosítva a válaszokat az állapítható meg, hogy a közepes és nagyvállalatok kimutathatóan optimistább kilátásokkal rendelkeztek, mint az 50 főnél kevesebb főt foglalkoztató cégek.

Az előző negyedévhez képest tovább javultak a munkaerőpiaci kilátások nemzetközi szinten is. A mutatószám igen magas, 30 százalékos szinten áll, ami egy negyedév alatt további 2 százalékpontos növekedést mutat. Nettó létszámleépítést a vizsgált 41 ország egyikében sem várnak. Európában a világátlagtól valamelyest elmaradó a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben Svájcban (NFM: 38%), Portugáliában (+35%), Svájcban (+35%), Finnországban (+33%), Írországban (+33%) és Belgiumban (+31%) terveznek munkaerő-bővülést.

A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a cégvezetők szerint melyek a munkaerő termelékenységének javulását leginkább elősegítő tényezők. A beérkező válaszok alapján leginkább a szakmai fejlődés – képzések, képességek fejlesztése révén – a legfontosabb (40 százaléknyian jelölték ezt a szempontok), a pozitív munkakultúra és a munka-élet egyensúly biztosítása egyaránt 36-36 százalékot kapott, a világos célok mentén történő működést is 33 százaléknyian tartották kulcsfontosságúnak. Érdekesség, hogy a technikai újdonságoknak a válaszadók jóval kisebb hatást tulajdonítottak: az új mesterséges intelligenciához kapcsolható eszközök alkalmazását csupán 18 százaléknyian, a meglévő technikai eszközök aktívabb használatát 17 százaléknyian tartották a hatékonyságnövelés fontos aspektusának. 

A ManpowerGroup a világ 41 országában, közel 39 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 511 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg második negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) 12 százalékos átlagos értéket ért el, ami 10 százalékponttal magasabb az előző negyedéves értékénél, ezzel pedig pontosan az egy évvel korábbi szintre kapaszkodott vissza.

A 12 százalékos létszámbővítési mutató egy olyan országos átlag, amelytől az egyes szektorokat vizsgálva jelentős eltérések tapasztalhatók. A legnagyobb felfutást az IT (NFM: +25%), a logisztika és autóipar (+18%), valamint az energia és közmű (+17%), szektorokban várják. A legkisebb mértékű bővülésben a kommunikációs szolgáltatások (+9%), az egészségügy és élettudományok (+8%), illetve az alapanyag- és feldolgozóipar (+4%) területén működő vállalatok, szervezetek bíznak.

„A várakozások szerint jócskán maga mögött hagyja az év első felében tapasztalható időszakos mélypontot a hazai munkaerőpiac, hiszen a következő három hónapban a munkáltatóknak újra közel harmada tervez létszámbővítést – mondta Fehér Tamás, a Manpower Magyarország és Horvátország ügyvezető igazgatója. – Nem meglepő, hogy (az iparágban bejelentett beruházási hullám hatására) az autóiparban ismét jelentős mértékű munkaerő-szükséglet mutatkozik. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a feldolgozóipar továbbra is stagnálás közeli állapotban maradhat.”

Az ország régióit vizsgálva szintén jelentős eltérések tapasztalhatók. A legszélesebb körben Közép-Magyarországon (NFM: +22%), az Észak-Alföldön (+22%) és Budapesten (+19%) várnak létszámbővülést, ugyanakkor Nyugat- (-7%) és Közép-Dunántúlon (-9%) jóval több elbocsátásra, mint munkaerő-felvételre számítanak. A Dél-Alföldön a várakozások az országos átlag közelében alakulnak, miközben Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon sem számottevő növekedés, sem csökkenés nem lesz a várakozások szerint.

A korábbi negyedévekben a nagyobb cégek jóval optimistább kilátásokkal rendelkeztek, a következő negyedéves időszakra vonatkozóan azonban nincsen szignifikáns eltérés cégméret szerint: valamennyi méretkategória értékei a 12%-os átlag körül alakulnak.

Az előző negyedévhez képest tovább javultak a munkaerőpiaci kilátások nemzetközi szinten is. A mutatószám igen magas, 28 százalékos szinten áll, ami 5 százalékpontos növekedést mutat. Nettó létszámleépítést a vizsgált 41 ország egyikében sem várnak. Európában a legszélesebb körben Hollandiában (NFM: 39%), az Egyesült Királyságban (+29%) és Németországban (+28%) terveznek munkaerő-bővülést. Az Európán kívüli régiókat tekintve jelenleg Ausztráliában, valamint Közép- és Észak-Amerikában a legnagyobb az optimizmus a foglalkoztatás terén.

A felmérés változó összeállítású részében ezúttal arra kérdeztek rá, hogy a cégek hoztak-e már létre olyan pozíciókat, amelyek környezetbarát termékeket vagy szolgáltatásokat állítanak elő. E zöld pozícióknak (green jobs) nevezett álláshelyeket betöltő munkatársakra egyre gyakrabban szoktak zöld galléros alkalmazottakként is hivatkozni. A válaszadó cégek 18 százaléka rendelkezik kiforrott, működő stratégiával ezen a területen, 17 százalék már tett ilyen irányú lépéseket, és további 31 százaléknál legalább tervszinten felmerült ez a lehetőség.

A legnagyobb előrelépést ezen a területen az energia és közmű szegmens tette meg, itt a cégek 31 százalékának van már kidolgozott stratégiája a zöld állások betöltését illetően. A kommunikációs szolgáltatásokat végző cégek 22 százaléka, míg az IT, a pénzügy és ingatlan területeken a válaszadók 20-20 százaléka tart ugyanebben az előrehaladott fázisban.

A ManpowerGroup immár több mint 60 éve, 1962-től folyamatosan, évente négy alkalommal készíti el Employment Outlook Survey kimutatását. A legfrissebb eredmények részletei megtekinthetőek a https://go.manpowergroup.com/meos weboldalon.

„A Jalsovszkyhoz csatlakozás számomra nemcsak egy ügyvédi irodához, hanem mindenekelőtt egy kultúrához és egy jól működő emberi közösséghez való csatlakozást jelent. Különösen izgalmasnak találom, hogy egy fejlődő és növekvő vitarendezési praxishoz csatlakozhatok, ami nem kevés szakmai és üzleti kihívást is tartogat a számomra” – fejtette ki Szilas Péter.

„Régi álmom vált valóra azzal, hogy Péterrel ismét együtt dolgozhatunk. Ő nemcsak szakmailag, de emberileg is tökéletesen illik a csapatunkba” – mondta el Fehér Tamás, a peres csoport vezetője.

„Péter az év igazolása a csapatban – tette hozzá Jalsovszky Pál, az iroda vezetője. – Péter érkezése hűen tükrözi elkötelezettségünket, hogy peres csapatunkat a terület vezető ügyvédi irodáinak szintjére emeljük. Péternek az új Ptk. megalkotása során szerzett tapasztalatai pedig felbecsülhetetlen szakmai többlettudást jelentenek az iroda részére.”

Az ügy háttere, hogy a Krakvet honlapján állateledelt és egyéb kisállatokkal kapcsolatos termékeket kínált eladásra. A vevői számos különböző országból érkeztek, így Magyarországról is kapott megrendeléseket.

A Krakvet a tevékenységét megelőzően egy feltételes adómegállapítási kérelemmel fordult a lengyel hatóságokhoz, akik megerősítették azt, hogy a Krakvet értékesítései után Lengyelországban kell az áfát megfizetni. Ezzel szemben a magyar adóhatóság úgy értékelte, hogy a Krakvet olyan távolsági értékesítést folytat, amelynek a teljesítési helye áfa szempontból Magyarországon van, és ezért itt kell az áfát megfizetni.

A magyar adóhatóság nemcsak, hogy nem értett egyet a lengyel hatóságok álláspontjával, de kifejezetten figyelmen kívül hagyta azt, és a társaságot adókijátszással vádolva, tetemes, 200%-os adóbírságot szabott ki. A Krakvet ezért a magyar bíróságok előtt támadta az adóhatóság határozatát, amely úgy döntött, hogy előzetes döntéshozatali kérelemmel fordul az Európai Unió Bíróságához.

Nem lehet szó adókijátszásról

Az Unió bírósága több mint két év után hozta meg ítéletét, amelynek legfontosabb megállapítása, hogy az adott körülmények között nem lehet szó adókijátszásról.

„Az EUB újfent megerősítette, hogy nem valósít meg adókijátszást önmagában az, ha valaki úgy alakítja a tevékenységét, hogy azzal a javára fordítja a különböző tagállamok adómértékei közötti különbségeket” – mondta el Fehér Tamás, a Jalsovszky partnere. „A magyar adóhatóság még mindig túlzottan könnyen minősít valamit visszaélésszerű magatartásnak. Az EUB egyértelművé tette, hogy ez lényegében csak teljesen mesterséges konstrukciók esetén lehetséges” – tette hozzá.

Figyeljenek a webshop-üzemeltetők

A döntést egyéb okokból is Unió-szerte kiemelt várakozás előzte meg, mivel abban az EUB először fejtette ki a fogyasztókat célzó távolsági értékesítésre vonatkozó szempontokat. E szempontok határozzák meg, hogy az eladó milyen mértékben működik közre a fuvarozásban, és így ezek döntik el azt, hogy az áfát az értékesítő vagy a vevő országában kell-e megfizetni.

Mivel az EUB előtt – kis túlzással – sorban állnak a hasonló ügyek, ezért a mai ítélet ezekre az ügyekre is kihatással lesz. A döntést továbbá mindenkinek érdemes tanulmányoznia, aki webshopokon keresztül folytat kiskereskedelmi tevékenységet. „Az EUB lényegében összefoglalta, hogy milyen esetben kell az értékesítő és milyen esetben a vevő tagállamában megfizetni az áfát. Ez különösen azoknak hasznos, akik jelenleg egy alacsonyabb adómértékű országból folytatnak ilyen tevékenységet” – mondta el Fehér Tamás.

Az Európai Unió Bíróságának az ítéletét követően a per tovább folytatódik a magyar bíróság előtt, amely érdemben is eldönti az ügyet.