A magyar libapehely nemzetközi térhódítása nem véletlen, ugyanis a kiváló hőtartó képessége mellett az exkluzivitása miatt már a luxuskategóriába esik. Hazánkban ráadásul az előállítása évezredes, egészen a római korig visszanyúló hagyományokra tekint vissza, amelynek része a természetességre törekvés is, így a hosszú, a XXI. században immár tudományosan tervezett keltetés, az elhúzódó nevelési idő és a mennyiségileg korlátozott, fenntartható éves gyűjtés. Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke kiemelte, hogy jelenleg hazánkban a baromfitermelés 80 százaléka csirke, 15 százaléka pulyka és 5 százalékát teszik ki a víziszárnyas fajok, ezzel pedig azon kevés európai ország közé tartozik Magyarország, ahol még él és virul a víziszárnyas-tenyésztés. Hazánkban jelenleg ez évente 2,6 millió egyedet tesz ki.

December 3-án Budapesten exkluzív sajtóesemény keretében, az iparág nemzetközi elitje, így az International Down and Feather Bureau (IDFB), valamint a kínai China Feather and Down Industrial Association (CFDIA) és a magyar Baromfi Termék Tanács vezetői jelenlétében jelentették be a GUVET – FBZ megállapodást, amelynek köszönhetően szintet lépett a magyar-kínai pehelykereskedelem. A magyar liba kivételesen jó minőségű, a nemzetközi viszonylatban is a legjobbak közé tartozó pelyhe miatt világszinten, így természetesen Kínában is keresett termék.

A felek megállapodása abból a szempontból is úttörő, hogy a GUVET nanomembrán-technológiát alkalmaz kabátjaiban, a termékeik antibakteriálisak, ráadásul extrém szakítószilárdsággal rendelkeznek a könnyű és hőtartó kialakítás mellett. Ennek köszönhetően a GUVET vezető szerepet tölt be a globális pehelyiparban, 161 szabadalmával piacvezető és nemrég a World Record Certification Agency szerint is övék lett a legkiválóbb minőségű pehelykabát. Ez arra kötelezi őket, hogy a minőségből ne engedjenek. A GUVET alapítója és elnöke szerint ezért is döntöttek a magyar pehely mellett.

„Mi globális méretekben gondolkozunk, ezért döntöttünk a világszinten is kiemelkedő minőségű magyar libapehely mellett. Ahhoz, hogy a kínai prémium márkák a ruházat terén is meghódíthassák a világot, a legjobb alapanyagokra van szükségünk, és mi az egyik legkiválóbb libapelyhet Magyarországon találtuk meg” – emelte ki Kevin Wu, a GUVET alapítója és elnöke.

A GUVET hazánkon kívül Csehországból, Kanadából és Oroszországból, Szibériából importál libapelyhet. A GUVET-együttműködés segíti a hazai pehely integrációját a nemzetközi piacra és erősíti a termékcsoport prémium imázsát. A GUVET termékeit, így innentől a magyar libapelyhet is olyan hírességek fogják népszerűsíteni, mint például a brit arisztokráciához tartozó Spencer család.

A márkának Párizsban, Milánóban és Sanghajban R&D központja van – írják.

Az Inc. magazin az Egyesült Államokban már 2007 óta publikálja a legnagyobb növekedést elérő cégek ötezres listáját, Európára másodszorra készítettek ilyen elemzést. A Bisnode Magyarország a legjobban fejlődő magyar vállalkozások teljesítményét elemezte.

A 2016-os listára az az ötezer vállalkozás kerülhetett fel, amelyek 2011-ben minimum 200 ezer eurós, illetve 2014-ben legalább 2 millió eurós árbevételt produkáltak, továbbá európai székhelyű, magánkézben lévő, önálló társaságok voltak. A jelentkező cégek végső rangsorát a 2011 és 2014 közötti bevétel-növekedésük százalékos értéke szerint határozták meg.

A tavalyi listához képest sokat erősödött a mezőny, míg akkor az első helyhez közel 7,5-szeres, addig idén már közel 12-szeres növekedésre volt szükség a vizsgált periódus alatt. A lista végén is látványos növekedést tapasztalhattunk; idén legalább 92 százalékos értékesítés-növekedésre volt szüksége, míg egy évvel korábban mindössze 34 százalék is elegendő volt az utolsó helyek valamelyikére. Az erősödő mezőny ellenére a magyar cégek száma csaknem százzal – 185-ről 280-ra – növekedett egy év leforgása alatt, így hazánk a korábbi kilencedik helyről a hetedik legtöbb céget felvonultató európai ország lett.

A tavalyi TOP 10 országból Nagy-Britannia több mint duplájára növelte részarányát a listán, így a hetedik helyről előlépett a második helyre. Bár a svéd cégek számában is tíz százalék feletti növekedést tapasztalhattunk, idei elsőségüket mégsem ennek, hanem a francia és olasz cégek számában történő visszaesésnek köszönhetik. Előbbi több mint ötven, utóbbi több mint nyolcvan százalékkal redukálódott egyik évről a másikra. Spanyolország egy éve még kevesebb, mint 100 résztvevővel képviseltette magát, ám számuk ebben az évben már megközelítette a 400-at, sőt a lista első helyezettje is egy spanyol vállalkozás lett. Ugyancsak idén debütált 200 feletti cégszámmal Szlovákia és Portugália a 10 legtöbb céget számláló országok listáján, kiszorítva ezzel Litvániát és Lettországot is.

Megerősödő feldolgozóipar

A felsorolásban szereplő cégek tevékenységét vizsgálva már tavaly is az építőipar és a feldolgozóipar képviseltette magát a legnagyobb arányban. Harmadik helyre szorultak az üzleti termékek és szolgáltatások, melyet az étel- és italgyártás, illetve a szállítás és logisztika követett. 2016-ban a feldolgozóipar aránya megerősödött, így átvette a vezetést a 14 százalékon stagnáló építőipartól. A kiskereskedelem feljött a harmadik helyre a hatodikról, míg az üzleti termékek és szolgáltatások iparága visszaszorult a negyedik helyre, az étel- és italgyártás pedig a hatodik helyen zárt. A szállítás és logisztika követően maradt az ötödik. Legalacsonyabb részaránnyal a számítógépalkatrész-gyártók kerültek fel a listára mindössze 7 céggel. Érdekesség, hogy a 7 cég közül kettő Magyarországon került bejegyzésre.

Három magyar vállalkozás a top 100-ban

A lajstromozott magyar cégek között a kiskereskedelmi, az építőipari továbbá a szállítás és logisztikai cégek némileg felülreprezentáltak az összeurópai arányokhoz mérten, míg az üzleti termékekkel és szolgáltatásokkal, illetve IT szolgáltatásokkal foglalkozó cégek valamelyest alulteljesítettek, a feldolgozóipar pedig igazodott az európai átlaghoz.

A Magyarországot képviselő cégek között túlsúlyban vannak a fővárosba vagy Pest megyébe bejegyzett cégek (40,4 és 17,9 százalék). A harmadik helyen Bács-Kiskun megye vállalkozásai állnak 4,6 százalékkal, őket követik Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye cégei 3,9 százalékkal. Az egyetlen megye, ahonnan nem sikerült egyetlen cégnek sem felkerülnie az Inc. listájára, Nógrád megye volt. A magyar élbolyba tartozó tíz vállalkozás 2011 és 2014 között összesen több, mint 500 százalékos bevétel-növekedést produkált, együttesen több mint 37 milliárd forint bevételt elérve ezzel.

A listán szereplő vállalkozások összárbevétele 861,28 milliárd euró volt, melyet 2015-re további 10 százalékkal közel 950 milliárdra tudtak növelni (95 százalékos beszámoló-feldolgozottság mellett), míg adózás előtti eredményük 60,5 milliárdról 73,8 milliárdra emelkedett.

A legnagyobb árbevétellel rendelkező öt cég bevétele 2014-ben meghaladta a 200 milliárd forintot – az ötödik legnagyobb bevételt az Auto Palace Hungary Kft. könyvelhette el, maga mögé utasítva a Hell Energyt–, míg 2015-ben a legnagyobbak 250 milliárd forint felett zártak.

A 2016-os lista első 10 magyar résztvevője

A lista legnagyobb árbevételt elérő cégei 2015-ben