A workshopot Galambos István, az NMHH Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóság igazgatóhelyettese nyitotta meg, kiemelve a kutatások jelentőségét: „Az NMHH számára kiemelten fontos, hogy kutatásaink eredményei minél szélesebb körben ismertté váljanak. Az ÖRT tagjai elkötelezettek az etikus reklámozás iránt, amelynek fontos része a megfelelő emberábrázolás. Az emberek természetes vágya, hogy közelítsenek a szépségideálokhoz, de fontos, hogy ezek a vágyak reálisak maradjanak, és ne vezessenek önértékelési problémákhoz. Különösen lényeges, hogy ez az üzenet eljusson a reklámok készítőihez is, hiszen az ő felelősségük, hogy milyen képet közvetítenek a fogyasztók felé.”

A rendezvényen az NMHH két friss kutatását mutatták be:

Fóris Alexandra, az NMHH Médiaműveltségi Programok Osztály gyermekvédelmi elemző munkatársa a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásairól beszélt. Kutatásuk kimutatta, hogy a serdülő lányok közel fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiában látott tartalmak hatására, mivel sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük. A közösségi média a fiatalok számára nem csupán szórakozási és kapcsolattartási platform, hanem az ön- és a testkép formálásának egyik elsődleges terepe is. A 16 év alatti korosztály vizsgálata kiemelt jelentőségű, hiszen a korosztály médiafogyasztási szokásainak tanulmányozása elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a fiatalok motivációit, illetve segítsük őket abban, hogy kihasználják a digitális lét előnyeit, miközben annak negatív hatásaival is tisztában vannak. (Bővebben: kutatás)

Farkas Olivér, az NMHH Műsorfigyelő Osztály munkatársa azt vizsgálta, hogy a női testképről szóló médiatartalmak milyen üzeneteket közvetítenek. A nyár előtti időszakban a női magazinok és bulvármédiák megsokszorozzák a diétákkal, edzéstervekkel és szépségápolási tippekkel kapcsolatos tartalmaikat, ezzel erősítve a „summer body” narratívát. A médiában megjelenő, bikiniben pózoló, tökéletes testű modellek gyakran olyan irreális szépségideált közvetítenek, amely a női olvasók önértékelésére és mentális jóllétére is negatív hatással lehet. Az NMHH kutatása azt is vizsgálta, hogy a magazinok mennyire reprezentálják a női test sokféleségét, vagy inkább egy szűk, idealizált képet mutatnak be. A testképpel kapcsolatos tartalmak gyakran közvetlen és közvetett módon befolyásolják az önértékelést és hozzájárulhatnak az evészavarok kialakulásához. (Bővebben: kutatás)

Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója a „Pretty as a Picture” című angol kutatás – melyet az Advertising Association végzett – eredményeit ismertette, amely a Body Image ábrázolását és a fogyasztói preferenciákat vizsgálta egy 1000 fős, 11–21 éves fiatal nőkből álló mintán és fiatalokkal, illetve anyákkal készített mélyinterjúkkal. Az eredmények szerint:

• fiatalok 84%-a tisztában van az „airbrushing” fogalmával, vagyis azzal, hogy a reklámokban gyakran utólag módosítják a modellek megjelenését.
• A nők fele inspirációt kap a reklámokból a saját megjelenésével kapcsolatban.
• 37% szeretne úgy kinézni, mint a reklámok szereplői.
• 61% elutasítja az „airbrushing”-ot, míg 84% elfogadhatatlannak tartja, ha a modell testalkatát módosítják.
• Minél fiatalabbak a válaszadók, annál kevésbé fogadják el a modellek jelentős átalakítását: a túlzottan vékony testalkatot például 78%-uk elutasította.

„A workshop célja az volt, hogy a kutatási eredményeken keresztül átfogó képet adjon a résztvevő reklámszakembereknek számára testképábrázolás fogyasztói hatásairól, mely jó alapként szolgálhat reklámokban történő helyes emberábrázolás megvalósítása során. Az ÖRT továbbra is elkötelezett a felelős reklámgyakorlatok iránt, és a jövőben is szervezünk hasonló eseményeket, hogy segítsük a szakmai párbeszédet és a tudásmegosztást.”  Emelte ki záró gondolatként Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.