Az élelmezési problémák a legfejlettebb gazdaságú országokban is jelen vannak, aminek egyik oka az egyoldalú, jellemzően csak két-három alapanyagra támaszkodó étrend. A kiegyensúlyozatlan táplálkozásnak ez a formája figyelmen kívül hagyja a szervezetünk teljes tápanyagszükségletét, mint a vitaminok, a rostok vagy éppen a fehérjék megfelelő bevitelét.

Az idei élelmezési világnap egyik fontos célja, hogy felhívja rá a figyelmet: ezeknek a tápanyagoknak a pótlása, egy egészségesebb étrend kialakítása és követése jó nekünk és a bolygónknak is. Elterjedt, helyi, szezonális és főként megfizethető alapanyagokkal és változatos elkészítési módokkal kiegyensúlyozottabbá és örömtelibbé is tehetjük az étkezésünket. Ez szolgáltatta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Agrárminisztérium közös rendezvényének központi témáját is.

Élelmezési világnap: magyar kezdeményezésre globális célokért

Az 1970-es évek végén Magyarország kezdeményezésére jött létre az élelmezési világnap (október 16.), megemlékezve a FAO 1945-ös alapításáról, hogy ráirányítsa a figyelmet az éhezésre, és arra buzdítson mindenkit, hogy vállaljon szerepet az étkezés, az emberek és a bolygó fenntartható jövőjének építésében.

„Jelenleg a világ gazdálkodói által megtermelt élelmiszer bőven elegendő lenne a világ lakosságának élelmezésére, ám ennek ellenére a világon minden 11. ember minden este éhesen fekszik le” – mondta Viorel Gutu, a FAO főigazgató-helyettese és európai és közép-ázsiai regionális képviselője. „Az élelmezési világnap minden évben lehetőséget kínál mindannyiunknak arra, hogy átgondoljuk mindennapi tetteink és döntéseink következményeit: ha ezt az ételt veszem vagy eszem, jót teszek magamnak, a társadalomnak vagy a bolygónak? Ideje felelősséget vállalni az éhezésmentes jövőért!”

A fenntarthatóbb agrár-élelmezési rendszerek kiépítése felé vezető úton minden egyes ágazat és csoport (beleértve a kormányokat, a magánszektort, a gazdálkodókat, a tudományos életet, a civil társadalmat és az egyéneket) fontos szerepet játszik az élelemhez való jog előmozdításában és a pozitív változás előidézésében.

„Az élelmezési világnap jelentőségét mutatja, hogy előrejelzések szerint míg a föld népessége az évszázad közepére 25%-kal növekedhet, addig a világ lakosságának élelmiszerigénye 60%-kal emelkedhet” – hívta fel a figyelmet Nagy István, agrárminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltve Magyarország kiemelt szerepet vállal az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó uniós szabályok formálásában. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a fejlett országokban a pazarlás több mint fele a háztartásokban keletkezik, ezt felismerve Magyarországon már 2016-ban megvalósult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal „Maradék nélkül” programja. Szavai szerint az elmúlt évek bebizonyították a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint negyedével csökkent az egy főre eső élelmiszer-pazarlás Magyarországon.

Pénztárcabarát és mégis változatos

Az Élelmiszerbank elismert gasztronómiai szakembereket is felkért, hogy a változatos, tápláló és közben megfizethető étrendek választására bátorítsák a nagyközönséget. A tatai Platán Gourmet Étterem Michelin-csillagos séfje, Pesti István a fehérjében és antioxidánsokban gazdag hüvelyes növények sokszínűségére hívta fel a figyelmet egy csicseriborsókrémen feltálalt friss lencsesalátával, illetve egy pirított sertésfüllel kínált chilis babfőzelékkel. Elmondása szerint a lencse, a csicseriborsó, a bab és a zöldborsó a lassú felszívódásuk miatt a vércukorszintre is jó hatással vannak, és nitrogénmegkötő növényként a fenntartható mezőgazdasághoz is hozzájárulnak.

A Szaletly Vendéglő és Kert executive séfje, Bernát Dániel céklavariációkat mutatott be lágy sajt és turbolyapesztó kíséretében. Elmondása szerint nem csak a változatos felhasználhatóság miatt esett a céklára a választása. Ez a jelenleg épp szezonális gumós gyökérzöldség az egészségünknek is kedvez: C-vitaminban, vasban, káliumban, folsavban és nitrátokban is gazdag, így jó hatással van a keringésre és a máj működésére is.

A bemutatott alapanyagok választásával jót tehetünk magunknak és a bolygónak is, és persze az étkezési szokásaink módosításán túl más döntéseinkkel is hozzájárulhatunk a fenntarthatósághoz. Például csökkenthetjük az élelmiszer-pazarlást, tájékozódhatunk az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos globális kihívásokról, illetve egészséges, helyi és szezonális élelmiszerek választásával növelhetjük azok elérhetőségét.

Harmincezer kiló élelmiszeradománnyal nyomatékosították

A programot egy kétszáz méter hosszú járműkonvoj érkezése zárta. A FAO és az Élelmiszerbank idén már tizenkilencedik alkalommal indította útjára az élelmezési világnapi adománykonvojt a belvárosban, ami a Hősök terét is érintve az Élelmiszerbank XVII. kerületi raktárához vezetett. A tizenkilenc kamionból és teherautóból álló kocsisor 30 ezer kilogramm tartós élelmiszert szállított, többek között készétel konzerveket, tésztát, bébiételt, cukrot és sajtot. A 45 millió forint értékű szállítmányból a következő napokban kilencezer élelmiszercsomag készül rászorulók számára.

„Az élelem alapvető emberi jog. Sokkal több élelmiszert termelünk meg a bolygón, mint amennyire az emberiségnek szüksége van, és mégis egyenlőtlen az elosztás, sokaknak van szükségük támogatásra. Az Élelmiszerbank azért dolgozik, hogy felkutassa a gyártók, a kereskedők és a vendéglátóhelyek feleslegessé vált készleteit, például a lejáratközeli vagy csomagolási hibás termékeket. Évente tízmillió kiló élelmiszert mentünk meg a megsemmisítéstől, hogy rászorulókhoz vigyük azokat” – mondta el Cseh Balázs, az Élelmiszerbank elnöke.

A tizenkilencedik alkalommal megrendezett élelmezési világnapi élelmiszer-adomány konvoj is egy példa az ágazatok közötti együttműködésre, amely azért jött létre, hogy mindenki számára biztosítsa a tápláló, megfizethető, biztonságos és fenntartható élelmiszert.

A nemzetközi élelmiszer-nyersanyagárak irányadó átfogó árindexe júliusban 123,9 pont lett, ami 1,5 pont (1,3 százalék) emelkedés júniushoz képest, és 16,6 ponttal, 11,8 százalékkal alacsonyabb a 2022 júliusi értékhez képest.

Az átfogó mutató júliusi emelkedését a növényi olajok jelentős drágulása okozta, miközben a cukor, a gabonafélék és a tejtermékek nemzetközi ára, valamint a húsárindex is csökkent.

A FAO élelmiszerár-indexe kereskedelemmel súlyozott mutató, amely az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag – növényi olajok, gabonatermények, húsfélék, tejtermékek és cukor – nemzetközi piaci árát veszi figyelembe.

A FAO gabonaárindex júliusban átlagosan 125,9 pont volt, 0,7 ponttal (0,5 százalékkal) alacsonyabb a júniusinál, és 21,3 ponttal (14,5 százalékkal) maradt el az egy évvel korábbitól. A havi összevetésben a rizs és a búza világpiaci ára emelkedett, míg a kukorica ára tovább csökkent. A nemzetközi búzaárak 1,6 százalékkal emelkedtek, az utóbbi kilenc hónapban először, elsősorban az ukrajnai export bizonytalansága miatt.

A növényiolaj-árindex júliusban átlagosan 129,8 pont volt, ami 14,0 pontos (12,1 százalékos) emelkedés júniushoz képest. Az index hét hónap csökkenést követően először júliusban emelkedett, a júliusi jelentős növekedést a napraforgó-, pálma-, szója- és repceolaj magasabb világpiaci jegyzései okozták.

A tejtermékek árindexe júliusban átlagosan 116,3 pont volt, ami 0,5 ponttal (0,4 százalékkal) alacsonyabb, mint júniusban, és 30,2 ponttal (20,6 százalékkal) alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél. A mutató júliusi gyengülését elsősorban a nemzetközi sovány tejpor- és vajárak esése okozta, miközben a teljes tejpor és a sajt drágult.

A FAO húsárindexe júliusban átlagosan 117,8 pont volt, ami 0,4 pont (0,3 százalék) csökkenés júniushoz képest. A múlt hónapban emelkedett a szarvasmarha- és sertéshús nemzetközi ára, ugyanakkor csökkent a baromfi- és juhhús ára. Tavaly júliushoz képest a húsárindex 6,3 ponttal (5,1 százalékkal) csökkent.

A cukorárindex átlagosan 146,3 pont volt júliusban. Ez 5,9 pontos (3,9 százalékos) csökkenést jelent júniushoz képest, és ez volt zsinórban a második visszaesés négy egymást követő havi emelkedés után. A cukor ára idén júliusban 33,4 ponttal (29,6 százalékkal) volt magasabb a tavaly júliusinál.

Tavaly a FAO átlagos élelmiszerár-indexe 143,7 pont volt, 18 ponttal (14,3 százalékkal) magasabb, mint 2021-ben – írja az MTI.

Fotó: Jesse Gardner/unsplash.com

„A rák az egyik vezető halálozási ok világszerte. Évente minden hatodik ember rákban hal meg. A tudomány folyamatosan bővül a rák lehetséges kiváltó vagy elősegítő tényezőinek felmérése érdekében, abban a reményben, hogy csökkenthetjük ezeket a számokat és az emberi áldozatok számát” – mondta Dr. Francesco Branca, a WHO Táplálkozási és Élelmiszerbiztonsági Főosztályának igazgatója a friss lista megjelenésének alkalmából.

A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC), valamint a WHO és FAO élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös szakértői bizottsága (JECFA) az elmúlt időszakban független, de egymást kiegészítő vizsgálatokat végzett az aszpartám fogyasztásával kapcsolatos potenciális rákkeltő veszély és egyéb egészségügyi kockázatok felmérésére.

A két testület vizsgálatának eredménye pedig az lett, hogy az aszpartám felkerült a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség listájára, mint az emberre nézve lehetséges rákkeltő anyag, az IARC az aszpartámot a 2B csoportba sorolta be. A 2B csoportba azok az anyagok tartoznak, amelyek esetén az emberre gyakorolt rákkeltő hatás vonatkozásában „korlátozott bizonyíték” áll rendelkezésre.

Az IARC és a JECFA értékelései az aszpartám hatásáról különböző forrásokból gyűjtött tudományos adatokon alapultak, beleértve a szakmailag lektorált tanulmányokat, kormányzati jelentéseket és szabályozási célokra végzett tanulmányokat. A tanulmányokat független szakértők vizsgálták felül, és mindkét bizottság lépéseket tett az értékelések függetlenségének és megbízhatóságának biztosítására.

A JECFA továbbá arra a következtetésre jutott, hogy az aszpartámra korábban megállapított, 0-40 mg/testtömegkilogramm elfogadható napi beviteli értéket (ADI) megtartja*, tehát ez az ajánlás továbbra is érvényben marad.

Az aszpartám egy mesterséges (kémiai) édesítőszer, amelyet az 1980-as évek óta széles körben használnak különböző élelmiszerekben és italokban, többek között diétás italokban, így például a népszerű kóla ízűekben is. Hazánkban a cukormentes szénsavas kólák jelentős hányada aszpartámmal édesítve kerül a boltok polcaira, de nem kivétel nélkül. A hazai gyártású XIXO termékcsalád valamennyi itala aszpartámmentes, és 2013-as piacra kerülése óta sosem használtak benne aszpartámot.

Az IARC és a WHO továbbra is kiemelt figyelemmel kíséri az új bizonyítékokat, és arra ösztönzi a független kutatócsoportokat, hogy készítsenek további tanulmányokat az aszpartám-kitettség és a fogyasztók egészségére gyakorolt hatások közötti lehetséges összefüggésről – írják.

Október 16-a az Élelmezési világnap, aminek célja, hogy felhívja a figyelmet többek közt az élelmiszerpazarlásra is. A kaposvári KOMETA 99. Zrt. már hatodik alkalommal csatlakozik a FAO és a Magyar Élelmiszerbank által kezdeményezett adománykonvojhoz. „Fontosnak tartjuk az Élelmiszerbank munkáját, idén eddig közel 44 ezer terméket juttattunk el hozzájuk. A rászorulók megsegítése mellett közös ügyünk az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem is” – mondta Giacomo Pedranzini, a KOMETA 99. Zrt. ügyvezető-igazgatója, az HonestFood koncepció megalkotója. Az HonestFood szól egyrészt környezetvédelemről és az állatok tiszteletéről vállalati szinten, ugyanakkor szól a fogyasztók felelősségéről is. Reprezentatív felmérésükben arra keresték a választ, hogy a magyarok mennyire tudatosan vásárolnak, mik a fő motivációik, és milyen élelmiszert dobnak ki leginkább. Utóbbi esetében megelőzési tippeket is ad.

A többség tudatos vásárlónak tartja magát, de saját bevallása szerint is dob ki élelmiszert

Tízből több mint kilenc magyar tudatos vásárlónak tartja magát. 41% semmilyen élelmiszert nem dob ki vagy azért, mert nagyon tudatosan vásárol (17,6%) vagy pedig azért, mert amikor többlete van, akkor azt feldolgozza vagy továbbadja (23,5%). 36% azok aránya, akik tudatos vásárlónak tartják magukat, de ennek ellenére olykor kidobnak élelmiszert. Összességében ez a legjellemzőbb a felnőtt lakosságra, a nőkre (32%) és a férfiakra (39%) egyaránt. Kb. minden 4. magyar (23%) saját bevallása szerint is sok élelmiszert dob a kukába. A sok élelmiszert kidobók 70%-a tudja, hogy tudatosabbnak kellene lennie, 30%-ukat azonban hidegen hagyja ez a téma, azaz a magyarok 7%-át egyáltalán nem zavarja, ha egy élelmiszer a kukában végzi.

A takarékosság inkább a nőknél, a környezetvédelem inkább a férfiaknál szempont

Közel minden 2. magyar (46%) vallja, tudatosan vásárol, mert a környezet védelme és a spórolás egyaránt fontos neki. Spórolási célból vásárol tudatosan tízből négy válaszadó, a környezetvédelem pedig a megkérdezettek 6%-ánál döntő szempont. A nőknél jóval fontosabb szempont a takarékosság (90%), mint a férfiaknál (82%), a környezetvédelem pedig fontosabb a férfiaknak (54%), mint a nőknek (48%). A felmérésben részt vevők 8%-a bevallása szerint sem vásárol tudatosan (férfiak: 9%, nők: 6%).

Tudatos vásárlás = akciófigyelés?

Az árérzékenységet alátámasztja az is, hogy a felmérésben részt vevők 80%-ánál a vásárlás és spórolás között szoros kapcsolat van. Arányaiban a legtöbb válaszadónak (32%) a tudatos vásárlás azt jelenti, hogy figyeli az akciókat, és képes több helyre is elmenni, hogy mindent a legjobb áron vegyen meg. Minden 4. magyarnál a tervezett menü, az ahhoz kapcsolódó bevásárlólista jelenti a tudatosságot, és hogy semmi mást nem vesz, mint ami a listán szerepel. 22% vesz azért nagyobb kiszerelést, mert az olcsóbb, és vásárlás után nagyon figyeli a lejáratot, hogy az élelmiszer semmiképp se végezze a kukában. Tízből két magyarnál kimondottan nem az ár dönt, hanem inkább kis kiszerelést választ, hogy az biztosan elfogyjon.

Leginkább pékárut dobunk ki, tartós élelmiszert és húst legkevésbé – tippek a pékáru pazarlása ellen

Az HonestFood kutatása rákérdezett arra is, hogy milyen élelmiszertípust dobunk ki leginkább. A válaszadók legnagyobb részénél (31%) pékáru kerül leggyakrabban a szemetesbe, minden 4. magyar pedig készételt dob ki. Zöldség és gyümölcs minden 5. válaszadónál veszti el annyira frissességét, hogy ki kelljen dobnia, a tejtermékek pedig a honfitársaink 12%-ánál. Legkevésbé tartós élelmiszert, húst és húskészítményeket dobunk ki (előbbi aránya 4%, utóbbié 6%). „Hacsak nem penészes a pékáru, rengeteg felhasználási módja van még azután, hogy megszikkadt vagy megszáradt. Gondoljunk csak bele, vannak kifejezetten olyan ételek, amelyek kimondottan nem friss pékáruval készülnek, pl. mákosguba, fasírt. De egy megszáradt zsemléből mi magunk is készíthetünk zsemlemorzsát, ami így akár hónapokig is eláll. Betervezhetünk heti egy melegszendvics vacsorát is, ami a kis darab sajtok, szárazabb kolbászok felhasználására is tökéletes. Sőt, akár le is fagyaszthatjuk a pékárutöbbletet” – osztotta meg tippjeit Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője a pékáruk pazarlása ellen.

*A kutatásról

A felmérés 994 fő megkérdezésével készült 2022 szeptemberében, amely reprezentatív a magyarországi 18-59 éves okostelefonnal rendelkezőkre kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint. A kutatást a KOMETA megbízásából az Opinio Institute Kft. készítette.

Fotó: Pawel Czerwinski, Unsplash

Mennyire táplálkozunk változatosan? Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (Food and Agriculture Organization, FAO) felmérése alapján nem eléggé, ráadásul az egyoldalú táplálkozás sokkal komolyabb hatásokkal járhat annál, mint hogy egyszerűen csak unjuk a főétkezéseinket.

Az emberiség meglepően kevés összetevőből készíti el a rendszeresen fogyasztott ételeit. A FAO szakértői szerint fajunk tápanyagbevitelének 75 százaléka csupán 12 mezőgazdasági terményből és öt állatfajtából áll össze, noha több mint 20 000-féle, emberi fogyasztásra alkalmas növényfajtát ismerünk.

Változatosan az egészségünkért és a bolygónkért

Hogy ez miért fontos? Először is, mert nem egészséges, hiszen a nem eléggé változatos táplálkozás mellett nehezebb mindazokat a vitaminokat és nyomelemeket bevinnünk, amelyekre szükségünk van.

Másfelől ez bolygónk egészségét sem támogatja. Ha újra és újra ugyanazokat a növényeket vetjük, termesztjük és fogyasztjuk, azzal veszélyeztetjük az élelmiszerellátás biztonságát, mert az ilyen típusú növénytermesztés kevésbé áll ellen a kártevőknek vagy a klímaváltozás hatásainak.

Ez a fajta növénytermesztés a biodiverzitás csökkenésével is összefügg, és súlyos hatással lehet törékeny természetes ökoszisztémáinkra. A WWF 2018 októberében közzétett Élő Bolygó Jelentése (a magyar nyelvű, PDF-formátumú összefoglaló itt érhető el) szerint az elmúlt nem egészen 50 év során több mint 60 százalékkal csökkent a vadon élő populációk egyedszáma. Márpedig minden összetevő közül az élelmezési rendszerünk hatására csökken a leginkább biodiverzitás, vagyis több környezeti kárt okoz, mint a szállítmányozás vagy az energiatermelés.

Tovább növeli a környezeti nyomást, hogy 2050-ben várhatóan már 10 milliárd embert kell majd élelmeznünk, így saját érdekünk olyan ételeket választani, amelyek kisebb és kedvezőbb ökológiai lábnyommal rendelkeznek. Éppen ezt a célt szolgálja az Unilever vállalat Knorr márkájának közelmúltban közzétett jelentése.

Előtérben a tápérték és a környezeti hatás

A Knorr a WWF brit szervezetével, valamint elismert tudósokkal, dietetikusokkal és mezőgazdasági szakértőkel együttműködve összeállította „A jövő 50 élelmiszere” című jelentést. A kiadványban 50 tápláló növényi alapú, a tápértéke és a relatív környezeti hatása alapján kiválasztott élelmiszer szerepel, a kaktusztól a fodros kelig, a petrezselyemgyökértől a tökvirágig. Vannak köztük mindennapos összetevők, és kevésbé közismertek is. Több alternatíva a hasonló növényeknél magasabb terményhozammal kecsegtet, így a kistermelők számára vonzóbb választást jelent, több növényfaj pedig a zord időjárási és környezeti körülményeket tűri jól: ezek felbecsülhetetlen értéket képviselnek a klímaváltozás miatt egyre bizonytalanabbá váló körülmények között.

A Knorr úgy tervezi, termékeivel, promóciós kampányaival és programjaival a világ minden táján elérhetővé teszi ezeket az élelmiszereket. A márka vezető kiskereskedelmi partnereivel azon dolgozik, hogy a vásárlók a növényi alapú élelmiszerek egyre szélesebb választékát találják meg az üzletek polcain.

A Knorr fejlesztőséfjei kilenc hónapig kísérleteztek az 50 összetevővel, hogy olyan recepteket dolgozzanak ki, amelyeket nem csak az interneten, de világszerte a boltok polcain is elérhetővé tesznek. Céljuk, hogy ezen élelmiszerek használatát egyszerűvé és izgalmassá tegyék, végeredményben pedig ízletes ételek készülhessenek belőlük.

„Ha nem változtatunk az ételeken, amelyeket fogyasztunk, ill. az alapanyagok termesztésének módján, komoly kihívást jelent majd, hogy mindannyiunk számára elegendő élelmiszert állítsunk elő” – mondta April Redmond, az Unilever Knorr márkáért felelős globális alelnöke. „Arra törekszünk, hogy mindenki számára egyszerűbbé tegyük a változatosabb táplálkozást, valamint az olyan élelmiszerek fogyasztását, amelyek egyaránt kedvezőek a szervezetünk és bolygónk számára, és persze finomak is.”

A jövő 50 élelmiszere

6. Algák – Ezek a tápanyagban gazdag növények adják a Föld oxigéntermelésének felét, továbbá a tengeri ökoszisztéma létfontosságú elemeit jelentik. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a laver hínár és a wakame hínár is.
7. Babfélék és hüvelyesek – A magas élelmirost-, fehérje- és B-vitamin tartalmú babfélék és hüvelyesek komoly hányada rossz minőségű talajban vagy minimális csapadék mellett is képes fejlődni. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik az adzuki bab, a fekete teknős bab, a lóbab (vagy fava bab), a bambara bab, a tehénborsó (más néven tehénbab, homoki bab, csicseribab), a lencse, a mamara bab, a mungóbab és a szójabab. (A babféléket és hüvelyeseket fogyasztás előtt meg kell főzni!)
8. Gabonafélék – Növényi eredetű táplálékbevitelünk közel 60 százalékát a fehér rizs, a búza és a kukorica teszi ki, pedig néhány kevésbé ismert fajta tápláló és fenntartható alternatívát kínál. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik az amaránt, a hajdina, a köles, a fonio, a kamut (khorasan búza), a quinoa, a tönköly, a teff és a vadrizs.
9. Édes zöldségek – Ezeket a gyümölcsöket gyakran sorolják a zöldségek közé, de azoknál édesebbek, gyakran szénhidrátban és vízben gazdagabbak. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a tökvirág, az okra és a narancssárga paradicsom.
10. Kaktuszok – A kaktuszok rengeteg vizet tárolnak, így nagyon száraz időjárási körülmények között is megteremnek. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a fügekaktusz vagy medvetalp kaktusz (nopal), mivel a növény gyümölcse, levele, szára és olaja is ehető.
11. Leveles zöldségek – A legtáplálóbb és legrugalmasabban felhasználható zöldségfélék közé tartoznak – magas élelmirost- és ásványianyag-tartalmuknak, de alacsony kalóriatartalmuknak köszönhetően rendkívül egészségesek. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a céklazöld, a rapini brokkoli, a fodros kel, a moringa, a töklevél, a pak choi, a vöröskáposzta, a spenót és a vízitorma.
12. Gombafélék – Több mint 2000-féle ehető gomba terem a Földön, ráadásul olyan területeken is megmarad, ahol más élelmiszerek nem. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a téli fülőke (enoki gomba), a bokrosgomba (maitake) és az ízletes rizike.
13. Diófélék és magok – Nem véletlen, hogy ezeket a fehérjében gazdag magvakat gyakran nevezik szuperélelmiszernek! A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a kendermag, a lenmag, a szezámmag és a dió.
14. Gyökérzöldségek – Roppanós, színes gyökerek, leveles zölddel, amit az élelmiszerpazarlás minimalizálása érdekében szintén elfogyaszthatunk. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a fekete salátabakszakáll, a petrezselyemgyökér és a jégcsapretek.
15. Csírafélék – A csíráztatás megduplázza, esetenként megháromszorozza a növények tápértékét. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a lucernacsíra, a csíráztatott vesebab és a csíráztatott csicseriborsó. (A magok és babfélék meleg, nedves környezetben csíráztathatók, ami ugyanakkor a baktériumok fejlődésének is ideális, ezért fogyasztás előtt fontos alaposan megmosni a csírákat!)
16. Gumósok – A gumósok a föld alatt nőnek, ahol a hideg vagy száraz hónapok alatt megőrzik a tápanyagokat. Szénhidráttartalmuk magas, ezért értékes energiaforrások. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a lótuszgyökér, az ube (lila édesburgonya), a jamgyökér és az indonéz vörös (cilembu) édesburgonya.

Globálisan az emberi fogyasztásra megtermelt élelmiszer egyharmada, évente mintegy 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként vagy megy kárba. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO adatai szerint a világ tehetős országaiban évente keletkező élelmiszer-hulladék mennyisége (222 millió tonna) nem sokkal marad el Afrika szubszaharai térségének teljes éves élelmiszer-termelésétől (230 millió tonna). Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, amelynek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik.

Évi ötvenezer forintot dob ki egy átlagcsalád

Magyarországon fejenként éves szinten 68 kg élelmiszer-hulladék keletkezik, ami az élelmiszer-vásárlásunk 10-11 százalékát teszi ki (Nébih). E mennyiség közel fele, évi mintegy 33 kg az, amely elkerülhető volna, míg nagyjából a másik felét az úgynevezett nem elkerülhető hulladék teszi ki. Elkerülhető hulladéknak azok az élelmiszerek számítanak, amelyeket csak azért dobunk ki, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlottak, vagy egyszerűen csak feleslegesen vásároltuk meg, míg például a tojáshéj, a csontok, az almacsutka, stb. a nem elkerülhető hulladékok körébe tartozik.

„A KSH által közölt fogyasztási adatokból kiindulva ez azt jelenti, hogy az otthoni élelmiszer-pazarlás megszüntetésével egy átlagos háztartásban havonta és személyenként ezer forintot lehetne megtakarítani. Egy négytagú család esetében ez évente mintegy 50 ezer forintot jelent, amiből akár két heti hipermarketes nagybevásárlás is kihozható” – hívja fel a figyelmet Budai Nikoletta, az LG háztartási elektronika üzletágának termékspecialistája.

Így segít spórolni a hűtőnk

A háztartási élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésében jelentős szerepet játszhat, ha jól használjuk a hűtőnket, netán a készülék is rendelkezik hasznos, az ételeinket hosszabban frissen tartó extra funkciókkal.

Ha hűtővásárlás előtt állunk, érdemes energiatakarékos lineáris inverter kompresszorral felszerelt készüléket választani, hiszen így kiküszöbölhető a hosszú időn át történő, hatékony élelmiszer-tárolás legnagyobb ellensége, a hőmérséklet-ingadozás. „Jó szolgálatot tesz a korszerű hűtőkben megtalálható úgynevezett FreshBalancer és FreshConverter rendszer is, amely frissen tartó rekeszenként optimális páratartalmat és hőmérsékletet biztosít a húsoknak, zöldségeknek, gyümölcsöknek, sajtoknak, felvágottaknak, így azok tovább maradnak frissek” – hívja fel a figyelmet az LG szakértője. Az olyan különleges megoldások, mint az úgynevezett ökoajtó, amikor a hűtőajtónak csak egy kisebb részét nyitjuk ki, az ételek frissen tartását és az energiahatékonyságot szolgálja, hiszen így a kisebb felület miatt kevesebb hideg levegőt engedünk ki a hűtőből. A kopogásra átlátszóvá váló üvegajtó esetében pedig már egyáltalán ki sem kell nyitni a készülék ajtaját ahhoz, hogy meggyőződjünk a hűtőnk tartalmáról.

Meglepő lehet, de sokan egyszerűen nem használják megfelelően a hűtőszekrényüket: egyrészt nem elég hideg a belső tér, másrészt az oda nem való élelmiszereket is bent tárolják. Egy brit felmérés szerint, ha a háztartások 7 Celsius-fok helyett az élelmiszerek jobb eltarthatóságát szolgáló 4 fokon üzemeltetnék a fridzsiderüket, továbbá a hűtést igénylő élelmiszereket mindig a hűtőben tárolnák, a hűtést nem igénylőket pedig eltávolítanák a készülékekből, évente közel félmilliárd (!) fontot takarítanának meg, miközben a hűtők nagyobb energiafogyasztása csupán 80 millió font többletköltséget eredményezne. Hasonló a helyzet a szén-dioxid-kibocsátás terén is, itt közel 850 ezer tonna lehetséges megtakarítás áll szemben a többet üzemelő hűtőkhöz köthető, nem egészen 370 ezer tonnás plusz emisszióval.

Vásároljunk tudatosan!

Az élelmiszer-pazarlás elleni otthoni küzdelemben oroszlánrésze van annak, hogy mennyire vagyunk tudatos fogyasztók. A gondok ott kezdődnek, hogy a fogyasztók közel fele nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a „minőségét megőrzi” és a „fogyaszthatósági dátum” között. Az utóbbival szemben az előbbi esetben a termék a dátum lejárta után is biztonsággal fogyasztható – ha ezt tudjuk és nem dobjuk ki kóstolás nélkül, máris tettünk egy lépést a pazarlás csökkentése felé. Az is jó módszer, ha előre megtervezzük a heti menüt és azt, hogy ehhez mit kell bevásárolnunk. Így kisebb az esély arra, hogy hirtelen felindulásból csak azért veszünk meg valamit, mert megkívántuk és „jó lesz az még valamire”, vagy éppen akciós, a tervezésnek köszönhetően ráadásul az egész bevásárlás kényelmesebb és stresszmentesebb lehet.

Ellenőrizzük napi rendszerességgel a hűtő tartalmát, kövessük nyomon az ott tárolt élelmiszerek szavatossági idejét és állapotát, így még az előtt felhasználhatjuk azokat, hogy megromolnának. Ehhez persze egyrészt az is kell, hogy ne uralkodjon zsúfoltság és káosz a hűtőben, hogy ne tudjanak észrevétlenül elrejtőzni a polcok mélyén a rég lejárt áruk, ősrégi ételmaradékok.

„Érdemes külön tárolni a nyers húsokat, halakat, külön a friss zöldséget és a gyümölcsöt és külön a fogyasztásra kész élelmiszereket” – tanácsolja Budai Nikoletta. A hagyományos hűtők felső polcán kevésbé van hideg, ezért ott a süteményeket célszerű elhelyezni. Fontos úgy becsomagolni a nyers húsokat és halakat, hogy a belőlük kicsepegő lé ne érintkezzen más élelmiszerekkel, a kellemetlen szagok elkerülésének érdekében rendszeresen ellenőrizzük, hogy nincs-e romlott élelmiszer a hűtőben, tiszta-e a belső tér, az aromásabb ételeket pedig alaposan csomagoljuk be.