Tisza vagy Fidesz: csökken a különbség a bizonytalanok felzárkózásával

A biztos szavazó pártválasztók között a Tisza Párt támogatottsága 52%-ról 47%-ra csökkent, míg a Fidesz támogatottsága 38%-ról 42%-ra nőtt, ez továbbra is 5 százalékpontos Tisza-előnyt jelent. A teljes népesség körében azonban a Minerva kutatásai szerint a Tisza tábora immár június óta változatlan (35,8%), míg a Fideszt preferálók aránya 23%-ról 32,4%-ra nőtt. Ezzel együtt az egyéb pártok szavazóinak aránya ez idő alatt 2,8 százalékponttal, míg a bizonytalanoké 7,7 százalékponttal csökkent – azaz a Fidesz elsősorban a bizonytalanok közül tudta növelni a pártot választók csoportját.

A Tiszára szavazni tervezők 55%-a egyértelműen a korábbi ellenzék táborából érkezett, hiszen sosem szavazott a Fideszre. Arról a 40%-ról, aki korábban már szavazott a jelenlegi kormánypártra, nem tudjuk, hogy ezt mikor tette, így nem is jelenthetjük ki, hogy a Tisza miatt hagyta el a Fidesz táborát, de az valószínűsíthető, hogy számottevő arányban vannak közöttük konzervatív értékrendű szavazók is.

Maradjon-e Orbán?

A legnagyobb és legélesebb véleménykülönbség abban a kérdésben jelentkezett, hogy a válaszadó szeretné-e, ha Orbán Viktor még négy évig tovább vezetné az országot. A fideszesek elsöprő többsége természetesen igennel, a Tisza pártiak pedig nemmel válaszoltak, utóbbiak körében egy picivel magasabb volt a bizonytalanok („nem tudom”) aránya. A többi párt szavazói, illetve a pártválasztásban bizonytalanok inkább a tiszásokkal értenek egyet e tekintetben, ami arra utal, hogy a Fidesz mozgósító kampánya kevésbé tud további jelentős bázist megszólítani. A végeredmény ebben a kérdésben a teljes egyenlőség lett: míg 20% nem nyilvánított véleményt, a többiek 40-40%-a marasztalná vagy küldené el a miniszterelnököt.

Mit tudhatunk a bizonytalanokról?

Mivel sokak szerint ez a csoport fogja eldönteni a választást, több kérdés is célozta annak vizsgálatát, hogy a pártválasztás tekintetében bizonytalanok és titkolózók melyik nagy párthoz állnak közelebb. Ennek eszköze volt a kérdés, hogy a válaszadó melyik párt győzelmére fogadna, illetve mit gondol, egy tetszőleges szomszédja véleménye szerint kire fog szavazni.

A tippversenyt orrhosszal a Fidesz nyerte: a tiszások túlnyomó többségben a Tiszát várják győztesnek, a fideszesek közel 100%-a a Fideszt, a különbség a többiek, azaz az egyéb pártok szavazói és a bizonytalanok körében mutatkozik: ők ugyan a Fideszt látják esélyesebbnek, de a köreikben nagyon nagy (39%, illetve 66%) azok aránya, akik nem tudják, kire fogadnának.

A szomszédra vonatkozó megérzések együtt jártak a pártszimpátiával, a biztos pártválasztók szomszédaikat is hasonló gondolkodásúnak tartják (a Fidesz szavazók csak 10,4%-a gondolt tiszás szomszédra, ahogy a tiszásoknál is csak 12,1% volt a fideszesnek sejtett szomszédok aránya). A bizonytalanok és a más pártot választók kissé magasabb arányban sejtenek Fidesz szavazót a szomszéd ajtó mögött, mint Tisza-szimpatizánst, de náluk rendkívül magas volt a “nem tudom” válaszok aránya.

Ugyancsak a bizonytalanok másodlagos preferenciáit igyekezett felderíteni az a kérdéssor, ahol ellentétpárok közül kellett kiválasztani a fontosabbat: mit tartanak az ország nagyobb problémájának: a migrációt vagy a korrupciót, a megosztottságot vagy a külföldi befolyást, illetve fontosabb-e az adók csökkentése vagy a nyugdíjak emelése, valamint az energiabiztonság vagy a katonai védelem?

Itt általánosságban azt lehet mondani, hogy a Fidesz szavazói a fideszes narratívába illeszkedő problémákat tartják nagyobbnak, míg a többi három csoport inkább a másik oldalra áll. Ezzel némileg szembe megy az energiabiztonság vagy katonai védelem kérdése, itt ugyanis még a Fidesz szavazóinak 61.5%-a is az energiabiztonságot preferálja, teljes egyetértésben a másik három csoporttal.

Ki honnan tájékozódik?

A Tisza Párti szavazók mintegy kétharmada elsősorban online tájékozódik, és csak 11%-ban a hagyományos médiából. Ezzel szemben a Fidesz szavazóinak 42%-a a hagyományos médiát használja, és csak 26%-a figyeli az online elérhető tartalmakat. A Tisza szimpatizánsainak közel 90%-a találkozik a közösségi médiában közéleti tartalmakkal, a fideszesek esetében ez az arány csak 55%.

Ez az eredmény összefüggést mutat a választók kormegoszlásával is, hiszen az idősebbek körében magasabb a hagyományos média használata és a Fidesz is elsősorban ebből a korcsoportból nyeri támogatása java részét.

Fake news

Általánosságban a válaszadók igen magas százaléka, 70%-a válaszolt egyértelmű igennel arra a kérdésre, hogy találkozott-e az elmúlt egy hónapban hamisnak, manipuláltnak vagy „fake news”-nak tartott tartalmakkal, míg 20% nemmel válaszolt. A Tisza Pártiak 93%-a találkozott a jelenséggel, ami elsöprő arány, de még a fideszesek esetében is magas, 57%-os a fake newst sejtők részaránya.

Háttér

A Minerva Intézet mesterséges intelligencia-alapú robotasszisztenssel végzi telefonos közvélemény-kutatásainak adatfelvételét – ezt a megoldást a megkérdezettek túlnyomó többsége semlegesnek, szokatlannak vagy kifejezetten pozitívnak élte meg, mindössze 18% számolt be negatív tapasztalatokról. A november 10. és 13. között lefolytatott kutatást független kutatóintézetként – megrendelő nélkül, saját szakmai céljai alapján – végezte. A kutatás célja a pártpreferenciák feltérképezése, különös tekintettel a rejtőzködő vagy még tétovázó szavazók viselkedésének predikciója volt.

A Minerva Intézet elsődleges célja az MI-alapú adatfelvétellel a kutatási módszertan megújítása. A Minerva Intézet nem kíván újabb közvélemény-kutató szervezetté válni, ezért teljeskörű elemzést sem tesz közzé, viszont az eredmények adatbázisát bárki számára elérhetővé teszi honlapján

András a Pázmányon végzett, angol szakon, és az élet igen gyorsan a PR szakmába sodorta. Saját cégét, a Próbakő Kommunikációt némi kényszer hatására alapította két társával (hárman egyszerre veszítették el a munkahelyüket), de a döntés igen jónak bizonyult, a vállalkozás 2003 óta folyamatosan, sikerrel működik

Beszélünk arról, mi minden változott meg az elmúlt években a kommunikációs szakmákban. Itt olyan kulcsszavak merülnek fel, mint a bizalom és a hitelesség. De sajnos érintenünk kell más, negatív fogalmakat is, mint a fake news, és a mesterséges intelligencia nem mindig pozitív szerepe.

Végül, de nem utolsó sorban megbeszéljük, merre tart a PR, mire számíthatunk a következő hónapokban a piacon.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Bánki Attila is előadónk volt a múlt héten a Mesterséges intelligencia az üzletben című konferencián, ahol egy érdekes összehasonlításról beszélt. Azonos briefek alapján készített hirdetéseket egy grafikus és a mesterséges intelligencia, a közönség pedig megpróbálta eldönteni a képek alapján, melyik kreatívot készítette AI, és melyiket ember. A beszélgetésből kiderül, milyen hatékonysággal tippeltünk. Attila levonja a kísérlet tanulságait is.

Ezután arról beszélgetünk, milyen szerepet kap ma a mesterséges intelligencia az ügynökségi munkában. Pro és kontra érvek is elhangzanak, és arra is rákérdezek, mit gondolnak erről az ügyfelek.

Elkerülhetetlenül beszélnünk kell a médiáról is (nemcsak social media), felismerhető még a fake news? Először volt a Photoshop, meg a filterek, a vágás, de ma már semmilyen nyersanyag nem kell hamisítványok előállításához. Bárkiről megjelenhet fotó, sőt film soha meg nem történt helyzetekben, az illetőnek akár a hangját is elő lehet állítani. Hova vezet ez?

Végül, de nem utolsó sorban beszélgetünk Alexander B. Hackman (azaz Bánki Attila) nemrég megjelent könyvéről, Az utolsó 27 című trilógia második részéről is. Szorongás és világvége, mi mással dobhatnánk fel a ma esti beszélgetést?

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.