A 100 szóban Budapest történetíró pályázat 2014-ben azzal a céllal indult, hogy elősegítse az irodalom és a városi lét összefonódását a Budapestről szóló száz szavas történeteken keresztül. A felhívásra idén is bárki beküldhette a saját, legfeljebb 100 szóból álló elbeszélését, amelynek az egyetlen megkötés szerint valamilyen módon Budapesthez kell kapcsolódnia.

A főváros turisztikai szervezetének, a Budapest Brand Zrt.  megbízásából a Crow Intelligence csapata most egyedi nyelvészeti eljárásokkal elemezte az első 6 év pályázatainak összes kifejezését. Összesen 6260 pályaművet vizsgáltak, amelyeket 35 éves átlagéletkorú, 1945 férfi és 4315 női szerző írt, illetve amelyek között 3837 számú a budapesti, és 2423 számú a nem itt élők által készített novella. „Az adatok feldolgozásánál törekedtünk arra, hogy a lehető legtöbb oldaláról megmutassuk, hogyan látják Budapestet a történetek írói. Megvizsgáltuk a pályaművekben a leggyakrabban előkerülő témákat, a női és férfi szerzők, illetve a budapestiek és a nem itt élők által leggyakrabban használt kulcsszavakat. Ezeken felül megvizsgáltuk azt is, hogy a pályázat indulása óta melyik évben milyen kifejezések domináltak” – árulta el Varjú Zoltán, a Crow Intelligence alapítója és számítógépes nyelvészeti szakértője.

“Izgalmas megnézni 6 év Budapest szótérképét. Nagyon örülök, hogy egyértelműen kirajzolódik egy pozitív, érzelmes, a fővárosára büszke író képe, aki szereti a város autentikus tereit, egyedi hangulatait és aktív közösségeit” – jegyezte meg Faix Csaba, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

A legjellemzőbb szavakat egyedi animációs videóban is megmutatja a Budapest Brand Zrt. csapata, amely az Énbudapestem oldalon érhető el.

A 100 szóban Budapest pályázat történetei kiválóan alkalmasak arra, hogy azok szóhasználatán keresztül reprezentatív képet kapjunk a szerzők érzelmeiről Budapesttel kapcsolatban. A projekt töretlenül növekvő sikerét jól mutatja, hogy míg 2014-2019 között 6260 pályamű született, ebben a nehéz évben rekordmennyiségű, közel 2500 novella érkezett be.

Az idei eredményeket november 17-én hirdették ki, amellyel együtt egy nagyszabású, köztéri kiállítás is megnyílt a Városháza Parkban. A 2020-as legjobb 12+1 pályamű óriásplakátokon olvasható, a pályázat eddigi hét évének három-három dobogós története pedig a park szélét képező palánksorra került ki, maradandó, antologikus emléket állítva az eddigi évek kreativitásának.

Leggyakoribb témák

• a fővárosi történetekben hat téma különíthető el, az alábbi sorrendben

1. helyszínek és épületek
2. városi barangolások
3. nevesített közterek
4. korosztályok
5. tömegközlekedés
6. gasztronómia

• a témák gyakoriságában sem az összesített, sem az éves bontásban nincsen nagyobb különbség nők és férfiak, budapestiek és nem itt élők közt, kizárólag a férfiak gasztronómia téma iránti elköteleződésében van minimális kiugrás a nőkhöz képest

Leggyakoribb szavak

• a budapestiek és a nem itt élők, valamint a nők és férfiak körében is a „Duna” volt a leggyakrabban említett konkrét fővárosi helyszín
• második, harmadik és negyedik leggyakoribb fővárosi helyszín szinte mind a négy esetben a “körút”, a “blaha” és a “rakpart” volt, csak míg a budapestiek körében a “rakpart” kifejezés megelőzte a “blaha” szót, addig a nem itt élők körében a “blaha” után jött a “körút”, majd a “rakpart” kifejezés
• összes említést tekintve “pest” említése sokkal gyakoribb (37.) volt, mint “buda” (93.)

Kulcsszavak száma

 Éves bontás érdekességei

• a „maszk” lett a 2020-as év történeteinek legtöbbet említett kulcsszava
• 2019 a nagyszülők éve volt: a „nagypapa” és a „nagymama” is bekerült az első öt kulcsszó közé
• 2018-ban a történeteket elérte az M3-as metró felújítása: a második helyen a „metrópótló„,a negyedik helyen pedig a „metró” szavak végeztek

Nemi és helyi bontás érdekességei

• 7 év pályázataira bontva a nők által beküldött történetekben a „Peti” szó kerül elő a legtöbbször, míg a férfiak esetében a „kislány” lett az első számú kulcsszó
• a nők TOP 30 kulcskifejezés elemzése esetén esetén nagyobb arányú a tényszerű, konkrét személyre, funkcióra, vagy helyre történő utalás
  • “peti”, “zoli”, “béla”, “kolléga”, “barátnő”, “kissrác”, “rendőr”, “presszó”, “európa”
• a férfiak TOP 30 kulcskifejezés elemzése esetén esetén nagyobb arányú az absztrakt, érzelmeket sugalló, vagy családi, baráti kapcsolatot jelző kifejezés
  • “szeret”, “illat”, “mosolyog”, “kedvenc”, “hős”, “anyuka”, “apuka”, “nagymama”
• a budapestiek és a nem itt élők TOP 30 kulcskifejezés elemzése esetén is
  • „Budapest” szerepel az első helyen és a “vonat” szó szerepel a harmadik helyen
  • gyakran kerülnek elő konkrét fővárosi helyszínek, mint “óbuda”, “vidámpark”, “országház”, “állatkert”, “normafa”, “duna” – ezek közül Óbuda és a Duna kifejezések fordulnak elő a budapestiek és a nem itt élők esetén is
  • absztrakt, érzelmeket sugalló, vagy pozitív kifejezések egyaránt jellemzőek, mint “ragyog”, “szív”, “álom”, “gyönyörű”, “szerencse”, “hatalmas”, ahol a “gyönyörű” szó a közös metszet budapestiek és a nem itt élők közt a Budapestről szóló pályázatokban

Budapest 2016-ban kapott új arculatot, ezért a BVA által kiírt pályázatnak az volt a célja, hogy folytonosságot teremtsen a korábbi arculattal. A BVA a korábbi arculatot kívánta továbbfejleszteni annak érdekében, hogy modernebb, a digitális világhoz és a sokféle funkcióhoz jól illeszkedő, rugalmasan alkalmazható vizuális rendszer jöjjön létre. “A Főváros városarculati cégének az arculati pályázati kiírással az volt a célja, hogy Budapest költséghatékonyan, mégis modern és mai, megújult arculattal jelenjen meg a jövőben minden offline és online felületen, és így képviselje a városban élőket – belföldi és nemzetközi szinten egyaránt. Budapest egy élhető város, amit szeretnénk az új arculatban is megjeleníteni. Az új ernyőarculattal az összes fővárosi cég is egységes vizuális képet mutathat majd. Várhatóan azonban néhány év munkája lesz, mire minden egyes intézmény arculata lecserélődik” – emelte ki Faix Csaba, a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. és a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője, a Budapest arculati pályázat zsűrijének tagja.

A nyílt pályázatra több mint 40 pályamű érkezett, melyből hatfős zsűri választotta ki a nyertest. A zsűri tagjai Vargha Balázs – MOME Tervezőgrafika tanszékvezető, a zsűri elnöke, Bérczi Linda – Budapest Art Week alapító, Gellért Emese – MEMO Communications, kreatív vezető, Pál Zsombor – Kreatív magazin, főszerkesztő, Faix Csaba – BVA Nonprofit Kft. / Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezető és Kerpel-Fronius Gábor – Okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes. A kiválasztásban kiemelt szempontot jelentett, hogy egyedi, fiatalos és karakteres arculati megoldás legyen a győztes munka, a jelenlegi márkára építsen és kiegészítse azt. További kiemelt szempont volt az is, hogy a megoldás minden médiafelületen alkalmazható legyen, de agilisan használható karakteres design elemeket jelenítsen meg.  “Egy Budapesthez hasonló világváros önazonossága rendkívül összetett módon épül fel. A számtalan részelemet, melyekből végül az összkép kirajzolódik, egységes rendszerbe foglalva kell értelmezhetővé és láthatóvá tenni, méghozzá úgy, hogy az egyéni karakterjegyek által jól megkülönböztethető legyen. A nyertes pályázat vizuális rendszere hatékonyan és korszerű módon képes megfelelni ezeknek a komplex kihívásoknak” – mondta Vargha Balázs, a zsűri elnöke, Ferenczy Noémi-díjas tervezőgrafikus, a MOME Tervezőgrafika tanszékének vezetője.

Az ernyőarculat alapja egy centrális gridháló, melynek szerkezetében megmutatkoznak Budapest kommunikációjának alapját képező legfontosabb értékek, a fenntarthatóság, sokszínűség és biztonság kategóriái. Erre a hálóra illeszkednek a formák, melyek alakításával lehetőség nyílik az adott szervezet identitásának megfogalmazására. A gridrendszer centrális anatómiája felel az egységért, a formák alakíthatósága pedig az egyéni tartalom megjelenítéséért. Budapest Önkormányzata alá több mint 50 cég és esemény tagozódik, melyek méretükben, funkciójukban, szellemiségükben különböznek egymástól.  Az ernyőarculattal lehetőséget kapnak arra, hogy egységesen, mégis identitásukat is megmutatva kommunikáljanak.

A győztes pályázatot egy győri székhelyű ügynökség, az Elevate jegyzi. “Budapest ernyőarculatának megalkotása azért volt nehéz feladat, mert a fővárosi cégek személyisége esetén egymástól kifejezetten távoli elemeket kellett közös nevezőre hozni úgy, hogy identitásuk is körülírható legyen. A koncepció megtervezése során fontosnak tartottuk az új városvezetés által megkezdett irány jelölését. Így jutottunk el a centrális kompozícióhoz, melyben megjelenik az egyenlőség, a nyitottság, és a fenntarthatóság fogalma. Egy olyan nyitott rendszer megalkotása volt a cél, mely aktuális vizuális trendektől függetlenül, hosszú távon képes működni úgy, hogy a szervezetek egyéni értékei kompromisszummentesen leképezhetőek legyenek” – írták le a koncepciót Horváth Zoltán és Paris Noble, az ügynökség alapítói.

A Budapest alá tartozó cégek egyedi workshopokat rendeznek, hogy az adott vállalat stratégiájával összhangban, az ernyőarculat minden szervezet esetében a lehető leghatékonyabban történjen meg. A fővárosi cégeket érintő arculatbevezetés több évig tart majd, és egyedi szinten változik attól függően, hogy milyen széles a márkabevezetés folyamata.

Az Én Budapest sztorim – slideshow film

A filmben szereplő képek alkotói
Klösz György / Fortepan / Soós Bertalan