A mobilos push-értesítés mellett e-mailben is kiküldött értesítés szerint a felhasználóknak 180 napjuk van megtámadni a döntést, fellebbezés hiányában végleg törlik a fiókot. A hvg tapasztalatai szerint a fellebbezés benyújtása után egy videószelfis azonosítást kért a Facebook alkalmazás. Ennek elvégzése után azt írták, hogy várhatóan több mint egy napot vesz igénybe, míg felülvizsgálják a fiók felfüggesztését.

Több olyan felhasználó is volt, akinél kiberbiztonsági okokra hivatkozott a rendszer. A letiltott emberek többsége arról is beszámolt, hogy teljesen ártalmatlan linkeket küldött épp Messengeren egy ismerősének, és ezeket a linkeket akkora kockázatnak ítélte a rendszer, hogy letiltotta a profilt.

Akinek a privát fiókja le van tiltva, nem tudja használni a Facebook üzleti megoldásait sem. A Redditen többen arra panaszkodnak, hogy online marketingesként vagy közösségmédia-menedzserként így szimplán képtelenek dolgozni.

További részletek a 24.hu cikkében.

Stephen Miller a Fox News hírtelevízióban elmondta, hogy Mark Zuckerberg szándékát fejezte ki, hogy támogassa Donald Trump elnöki törekvéseit a változásra az Egyesült Államokban. „Mark Zuckerberg, mint még sok más üzleti vezető, mégérti, hogy Trump elnök a változás embere” – fogalmazott Miller, aki Donald Trump kampányának politikai tanácsadója volt, és a Fehér Házban is hasonló tisztséget kap.

Hozzátette azt is, hogy a Facebook közösségi oldalt üzemeltető Meta tulajdonosának „megvannak a saját érdekei, megvan a saját vállata, és saját elképzelése”, de Donald Trump második elnöki ciklusában esély lát a „nemzeti megújulásra”.

Mark Zuckerberg július 13-án, a Donald Trump elleni merényletkísérlet után méltatta a politikus reakcióját a történtekre. Később telefonon is megkereste, amikor egyben elnézést kért azért, hogy a Facebook félrevezető minősítéssel látta el Donald Trump ismertté vált fotóját, amely közvetlenül a merényletkísérletet követően készült.

Forrás: MTI

Megkérdeztünk számos online vállalkozót, és feltártuk azokat a kritikus területeket, ahol a legtöbb bizonytalanság és kockázat jelentkezik. Az alábbiakban bemutatjuk az öt leggyakoribb félelmet, amellyel az e-kereskedők szembesülnek az online marketingben, és gyakorlati megoldásokat kínálunk arra, hogyan kerülhetők el ezek a csapdák, hogy a hazai e-kereskedők ne maradjanak le a külföldi versenytársaktól.

1. Biztos, hogy jó adatokat nézünk, és jó adatok alapján hozunk döntéseket?

Az e-kereskedelem motorja az adat. A kampányok eredménye a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia korában alapvetően azon múlik, milyen adatokkal „tanítjuk be” a Google vagy a Facebook algoritmusait. Ha a weblapunk adatait szolgáltató Google Analytics 4 (GA4) nem megfelelően van beállítva, a rendszer félrevezethet – ez pedig olyan, mintha vakon próbálnánk navigálni egy autópályán. A helytelenül mért adatok nem csupán a kampányok hatékonyságát rontják, de hosszú távon is rossz irányba terelhetik az üzleti stratégiát.

A Google Shopping- és PMax-kampányok, amelyek ma uralják az e-kereskedelmi hirdetéseket, rendkívül érzékenyek az adatokra. Ha a bemeneti adat hibás, akkor a kampányalgoritmusok még a legfejlettebb AI-megoldások ellenére is hibás döntéseket hoznak.

Márpedig a legtöbb e-kereskedő nem 100 százalékig biztos benne, hogy jó adatokat lát a rendszereiben, a hibás adatokon alapuló döntések pedig könnyen többmilliós veszteséget okozhatnak. Kiemelten fontos ezért, hogy ellenőrizzük a GA4-beállításokat. Az adatok pontossága nem csupán a jelenlegi kampányokra, hanem a jövőbeli növekedési lehetőségekre is hatással van.

2. Gyakran több rendszert is használnak hirdetésekhez. Ilyenkor felmerül a kérdés: biztosan a megfelelő módon értékeljük ki ezeket az aktivitásokat?

Ez az adatok pontosságának egy specifikus esete, amely különösen fontos akkor, ha egy webáruház több marketingcsatornát is használ. Ma már a legtöbb online vállalkozás nem egyetlen eszközre (például Google Ads) támaszkodik, hanem több csatornát von be, mint például közösségimédia-hirdetések, e-mail marketing vagy influencer-együttműködések.

A különböző marketingcsatornák teljesítményének megfelelő mérése kritikus fontosságú a sikeres kampányok érdekében. Ha nem látjuk pontosan, melyik csatorna hozza a legjobb eredményeket, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem optimálisan allokáljuk a marketing-költségvetést. Ez pénzügyi veszteséghez vezethet, mivel olyan csatornákra költhetünk többet, amelyek valójában kevesebbet tesznek hozzá a teljes bevételhez.

Kihívások a többcsatornás marketing mérése során:

1. Attribúciós problémák: Sok esetben nehéz pontosan meghatározni, hogy egy vásárlás melyik csatornának köszönhető. Például ha egy felhasználó először a közösségi médiában találkozik a termékkel, majd a Google keresőn keresztül vásárolja meg, hogyan értékeljük a közösségi média hozzájárulását a tranzakcióhoz? Az „utolsó kattintáson” (last click) alapuló attribúció sokszor félrevezető lehet, mivel alulértékeli a korábbi csatornák szerepét a vásárlási folyamatban.
2. Több platform adatelemzése: Az egyes csatornák különböző mérési metrikákat alkalmaznak, és ezek összehangolása gyakran kihívást jelent. A Google Ads, a Facebook Ads Manager vagy más hirdetési rendszerek és a Google Analytics mind különböző adatokat szolgáltatnak, amelyeket nehéz egy egységes képbe integrálni.

Erre is vannak a piacon elérhető eszközök, melyek segítenek a marketing-költségvetés optimalizálásában, használatuk révén tudni fogjuk, mely csatornák generálják a legnagyobb megtérülést.

A makrogazdasági helyzet miatt, amikor minden forintnak nagyobb a jelentősége, még fontosabbá válik, hogy a többcsatornás marketingaktivitásokat pontosan mérjük és értékeljük.

3. Használjuk ki a 20 százalék kedvezményt a Google Shopping-kampányoknál, és tartsuk is meg vagy még inkább fektessük be a pénzt!

A Google Shopping- és a feedalapú PMax-kampányok nagy lehetőségeket rejtenek, de a verseny egyre élesebb. A CSS- (Comparison Shopping Service) szolgáltatók révén azonban 20 százalékos kedvezmény érhető el, ami jelentős megtakarítást jelent. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy minden CSS-szolgáltató 20 százalékos kedvezményt kap a kattintási árakból, hogy versenyképes legyen a Google saját szolgáltatásával szemben.

A legtöbb ilyen szolgáltatás a rajta átfolyó hirdetési költség valamennyi százalékát kéri el (rendszerint 1–5 százalék között), ami egy induló webshopnál valószínűleg nem nagy összeg, de ahogy skálázódnak fel a kampányok, úgy lesz ennek a szolgáltatásnak a díja egyre vaskosabb, miközben léteznek fix díjas szolgáltatók is, amelyek ugyanúgy elérhetőek a hazai webshopok számára. A Nyugat-Európában az egyik legelterjedtebb szolgáltató havidíja például mindössze 19 euró, ami azt jelenti, hogy ha a jelenlegi CSS-szolgáltató csak 1 százalékot kér el a költés után a szolgáltatásért, akkor 760 ezer forintot meghaladó költésnél máris versenyhátrányba kerültünk, hiszen ugyanezt olcsóbban is meg tudtuk volna venni, így több pénz maradt volna nálunk.

Fontos megjegyezni, hogy egy ilyen CSS-szolgáltató felé nincs kitettsége az e-kereskedőknek, mert a termékeket kezelő Merchant Centert nem érinti, hogy kivel dolgoznak együtt. Vagyis ha valamilyen technikai probléma lépne fel, vagy egyszerűen csak szeretnének váltani, ezt bármikor megtehetik anélkül, hogy a termékeik megjelenésével bármi gond lenne.

4. Biztos, hogy nem lehet többet kihozni a feedalapú hirdetésekből? Ne csak a Google-ön vagy a Facebookon használjuk őket!

A legtöbb webshopmotor képes valamilyen adatfolyamot (feedet) generálni az összes termékről, ami megosztható a hirdetési szolgáltatókkal. Egy jól optimalizált termékfeed aranyat ér. Nem elég, ha csak a Google Shopping- vagy a Facebook-kampányainkat tápláljuk vele – sokkal több potenciál rejlik ebben az eszközben. A modern e-kereskedők egyetlen feeddel több platformot is képesek meghódítani. A termékeink így egyszerre jelenhetnek meg több csatornán, anélkül, hogy mindenhol külön-külön kellene gondoskodnunk az adatokról.

Egyetlen jól felépített feed segítségével ugyanazokat a termékeket promotálhatjuk különböző platformokon, például az Árukeresőn, a Criteón vagy az Olcsóbbat.hu-n. A siker titka itt a konszolidáció: egy feed mind felett, amely képes automatizáltan továbbítani az árakat, készleteket és egyéb információkat, minimalizálva az adminisztratív terheket.

Igen ám, de egy jól felépített általános termékfeed és annak a különböző csatornákra való megfeleltetése sok fejlesztői kapacitást emészthet fel. Hogy ezt elkerüljük, „kötelezően ajánlott” valamilyen feed management eszközt használni. Egy ilyen eszközzel fejlesztői segítség nélkül lehet módosításokat elvégezni a termékfeedben, ami megkönnyíti az új csatornákra való belépést (Árukereső, Olcsóbbat.hu, Pinterest stb.), és a feed optimalizálásában is segít, hogy a meglévő kampányok is jobban teljesítsenek.

5. A Google PMax-kampányok optimalizálása: valóban mindent kihasználunk?

Gyakran előfordul, hogy a Performance Max (PMax)-kampányok elindításuk után csak a minimális beállításokkal futnak, pedig ezek messze nem tükrözik az ideális állapotot. A PMax-kampányok akkor működnek igazán hatékonyan, ha megfelelően kihasználjuk az Google AI által kínált lehetőségeket, és pontosan beállítjuk a kampány paramétereit.

Mi az, ami elengedhetetlen a PMax-kampányok sikeréhez?

1. Termékek szegmentálása: Fontos, hogy a termékeket szegmentáljuk, lehetőleg árrés alapján. Így nem minden terméket vonunk ugyanazon licitálási stratégia alá, hanem a profitabilitás alapján optimalizáljuk a kampányokat. Egy magasabb árrésű termék esetén például nagyobb költést is megengedhetünk, míg alacsonyabb árrés esetén óvatosabb stratégiát kell alkalmazni.
2. Adatok táplálása minden szegmentációhoz: Az AI-t csak akkor tudjuk megfelelően irányítani, ha minden egyes szegmenshez releváns adatokat biztosítunk. Az adatvezérelt kampányok segítik az algoritmust, hogy jobb döntéseket hozzon, például melyik célcsoport számára melyik terméket érdemes megjeleníteni, és milyen kreatívokat használjon.
3. Megfelelő mennyiségű kreatív: Minden szegmeshez kapcsolódóan megfelelő mennyiségű és minőségű kreatívot kell biztosítani. Az AI akkor teljesít igazán jól, ha többféle képi és szöveges anyagból válogathat, így hatékonyabban tudja optimalizálni a hirdetések teljesítményét. Fontos, hogy ne csak megfelelő mennyiségű, de tartalmilag is valójában változatos kreatívok álljanak rendelkezésre.

A megfelelő termékszegmentáció, adatalapú irányítás és a kreatívok optimalizálása együttesen nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a PMax-kampányok a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák.

A fenti félelmekből jól látszik, hogy az online marketing komplex terület, amely tele van kihívásokkal. Ha biztosra szeretnél menni az online marketingedben, ne habozz! Látogass el az ekertippek.hu oldalra, és vedd fel velünk a kapcsolatot!

Szerző: Bakóczy Bence Balázs | Head of PPC | INTREN

E-mail: bence.bakoczy@intren.hu

A tinik netezési szokásairól már három alkalommal is készített felmérést a Be Social – legutóbb tavaly -, most az 55 felettiek online jelenlétét vizsgálták. “A ‘Szeniorok a neten’ felmérésből most kiderül, hogy bár a klasszikus média még sokkal jobban jelen van a mindennapjaikban, mint a fiatalabb generációknak, de már helyet kér magának a közösségi média, a chat és a streaming is – sőt, van olyan online csatorna, amivel már több időt töltenek, mint amennyit a hagyományos médiára szánnak. A válaszadók több mint egyharmada napi 3-4 órát tölt online, minden hatodik pedig 4 óránál is többet. A napi tevékenységeiknél a Facebook szerepel az első helyen, csak ezután jön a tévénézés és a különböző családi programok, amiket a portálok olvasása (5.), a YouTube videók nézegetése (6.), chatelés (7.), és podcast hallgatása / nézése (10.) követ” – foglalja össze Forgács Mariann közösségimédia-szakértő, a BeSocial ügyvezetője.

A Facebook a kedvenc, jön fel az Instagram és a TikTok

Ha csak egyetlen platformot használhatnának, akkor a válaszadók közül a legtöbben (59,7%) a Facebook mellett tennék le voksukat, egynegyedük (24,37%) pedig a Messengert választaná, míg minden tizedik 55 év feletti válaszoló (10,4%) a YouTube-ot priorizálná. Viszont ennek a korosztálynak az online nyitottságát jól jelzi az is, hogy megkérdezettek 30%-a már használja a TikTokot, minden tizedik szenior naponta felkeresi ezt a platformot. Lelkes látogatói az Instagramnak is: a válaszadók 47%-a van itt jelen több-kevesebb rendszerességgel. Aktivitásuk viszont elég ingadozó. A megkérdezettek egynegyede naponta posztol a Facebookra. A hozzászólásokat leginkább zárt csoportokban (67,98%) vagy ismerősök posztjainál (67,9%) írják, de csaknem egynegyedük (23,7%) a hírportálok posztjai alatt is szívesen osztja meg másokkal a véleményét. A válaszadók 9%-a viszont soha, semmit nem rak ki a Facebookra.

Inkább podcastek, mint influenszerek

Bár még több tévét néznek, mint más korosztályok, a szeniorok 60,03 %-a egyre nagyobb lelkesedéssel figyelemmel kíséri a magyar nyelvű podcast adásokat is. A YouTube-on elérhető tartalmak is népszerűek körükben: a felmérésben a szenioroknak meg kellett jelölniük, hogy 10 felsorolt, különböző műfajban tevékenykedő, különböző generációhoz tartozó tartalomgyártó produktumai közül kitől láttak már legalább öt videót.  Ez alapján a lista élén végzett Friderikusz Sándor (54,5%), mögötte Bödőcs Tibor (44,67%), Pottyondi Edina (44,52%), a Partizán (42,6%) és a Tvrtko a Föld körül csatorna (31,13%). A YouTube első közismert magyar tartalomgyártói közé tartozó Dancsó Péter viszont nem a kedvencük. Őt csak a válaszadók elenyésző hányada (2%) jelölte meg a bekövetett tartalomgyártók sorában. Hasonlóképp jártak az influenszerek is. A szeniorok többsége (41,63%) 10-nél kevesebb influenszert követ, ugyanakkor minden tizedik válaszoló azt mondta, hogy  vásárolt már valamit egy influenszer / tartalomgyártó ajánlására próbáltak ki.

A szeniorok felismerik a csalókat a neten és egy jó részüknek a szexting sem marad ki az online életükből

Az 55 év feletti válaszadók töredéke (5,6%) ismerte be, hogy csalók áldozatául esett az online térben. A megkérdezettek több mint fele (52,68%) ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy legalább egyszer már találkozott átverési kísérlettel, de azt gyanúsnak találta és nem dőlt be neki. A szeniorok leginkább attól érzik magukat biztonságban a neten, ha nem vesznek tudomást az ismeretlenektől érkező bejelölésekről, üzenetektől (59,06%), de viszonylag sokan (37,99%) a kétlépcsős azonosítást is alkalmazzák. Jobb félni, mint megijedni alapon 43,17% soha nem adja meg online a bankkártyája adatait, 9,35% pedig soha sehova sem posztol, vagy kommentel. Az erotikus tartalmak sem kerülik el ezt a korosztályt. Ha a tinik esetében ijesztőnek hatott, hogy 60%-uk kapott már interneten erotikus fotót, a szenioroknál inkább csak érdekesen hangzik, hogy közel egyharmaduk (31,9%) volt már címzettje szexuális tartalmú üzenetnek.

55 felett is kijönnek a nemek közti különbségek

A férfiak magabiztosabban elboldogulnak a neten. Legalábbis maguknak és másoknak sem szívesen ismerik be, ha elakadtak. A felmérés szerint a szenior korosztályba tartozó férfiaknak csak 37,73%-a kér segítséget családtagjától, ha valamit nem talál, vagy nem tud megoldani online, míg az 55 év feletti nőknek több mint a fele (53,1%). A férfiak ugyanakkor nagyobb arányban használják naponta a TikTokot (12,2 % vs. 8,39%) és a YouTube-ot (42,97% vs. 35,1%), mint a nők, akik a kommentelésben is lemaradást mutatnak. Meglepő módon a korosztályt képviselő férfiak a lelkesebb véleménynyilvánítók a közösségi médiában. 31,27%-uk napi rendszereséggel osztja meg a véleményét a Facebookon a nők 22,83%-ával szemben. Sőt, a kérdőívet kitöltő férfiak 30,67%-a a különböző portálok hírei alatt is ír hozzászólásokat, míg a nőknél ez az arány csak 19,6%. A férfiak javára írandó, hogy ők tűnnek tudatosabb netezőnek. A szenior férfi válaszadók harmada használ mindenütt különböző jelszót, míg csak minden 5. megkérdezett nő teszi ugyanezt. Emellett a férfiak a kétlépcsős azonosítást is jóval nagyobb arányban állították be, mint a nők (47,6 % vs. 32,67%).

###

A “Szeniorok a neten” felmérést a Be Social készítette, 2024 márciusában, online lekérdezéssel. A nem reprezentatív, de a demográfiai mutatókat tekintve kiegyensúlyozott mintát adó felmérésben 5598 55 év feletti, Magyarországon élő internethasználó válaszolt a kérdésekre.

A Marketing Commando 2009 óta követi nyomon a kkv-szektor marketingeszköz-használatát. Friss kutatásuk szerint 2023-ban ismét a Facebook vezeti a listát, már ötödik éve a kkv-k legnépszerűbb marketingeszközeként. Ezután következik másodikként a honlap, majd a Google, utóbbi egy helyet javítva az előző évhez képest.

Legnépszerűbb kkv-marketingeszközök

Az Instagram, az ajánlatkészítés, a hírlevél és az ajánlás továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a kkv-k marketing-eszköztárában, a februárban debütált MI azonnal a kilencedik helyre ugrott. A blog a tizedik helyet foglalta el ebben az évben.

Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, a Marketing Commando vezető tanácsadója szerint az MI sikere annak köszönhető, hogy „Könnyen kezelhető és kiemelkedően hatékony. Segítségével a kkv-k könnyebben készíthetnek marketingterveket, ötleteket, reklámokat, grafikákat és közösségimédia-tartalmakat, amivel tovább növelhetik piaci részesedésüket. Mindez tovább demokratizálja, még több vállalkozás számára teszi elérhetővé a marketinget.”

Az év másik meglepetése, hogy a várakozásokkal szemben megtorpant a TikTok menetelése, és nem került be a 10 legnépszerűbb eszköz közé. A korábbi évek egyik leglátványosabb fejlődését produkáló platform idén a 12. legnépszerűbb eszköz volt.

Leghatékonyabb kkv-marketingeszközök

A kutatás nemcsak a marketingeszközök népszerűségét, hanem hatékonyságukat is vizsgálta. Ebben a tekintetben ugyancsak a Facebook áll az élen, azt követi a Google, és harmadikként az ajánlás.

„Bár egyre több kritika éri, fontos hangsúlyozni, hogy hibái ellenére a Facebook továbbra is a kis- és középvállalkozások leghatékonyabb eszköze. Nem szabad elfelejteni, hogy a divatos tendenciák vak követése helyett a valós eredményekre kell összpontosítani. A Facebook még mindig egy olyan platform, ahol egy kkv versenyképesen tud vevőket szerezni” – hívja fel a figyelmet Wolf Gábor.

Azonban az igazi meglepetést itt is az MI okozta, amely rögtön a 12. leghatékonyabb eszköz lett, míg a népszerűségi listán negyedik helyen álló Instagram fel sem került a hatékonysági toplistára, mindössze a 21. helyen áll.

Mélyponton az influenszerek iránti bizalom

Egyre csökken az influenszerek iránti bizalom a kkv-k körében. Míg 2018-ban 27 százalékuk tartotta őket hitelesnek, ez az arány mára 8 százalékra esett vissza. Ezzel szemben a Google találatai iránti bizalom 61 százalék, míg az MI-é 29 százalék. A hagyományos média megítélése 3 százalékpontot javult, 16 százalék véli úgy, hogy hiteles. A Facebook tartalmait a kkv-k 16 százaléka tartja hitelesnek.

„Az influenszerek iránti bizalomvesztés nem feltétlenül jelenti azt, hogy teljesen mellőzni kellene az influencermarketinget, azonban azt igen, hogy a vállalkozásoknak tudatosabban kell alkalmazniuk. Fontos, hogy a kkv-k olyan influenszerekkel működjenek együtt, akik hitelesek, valóban összhangban vannak márkájuk értékeivel, célközönségükkel és üzenetükkel” – tanácsolja Wolf Gábor.

Tovább inflálódik a kkv marketingköltése

A válaszadók átlagos marketing-költségvetése 7,8 millió forint volt idén, a tavalyi 6,7 millió forinthoz képest. Ez ugyan számottevő emelkedés, ám figyelembe véve az infláció alakulását, reálértékben nem jelent növekedést.

A kkv-k 15 százalékának kevesebb lesz a várható árbevétele idén az egy évvel korábbi adatokhoz képest, míg további 23 százalék árbevétele stagnálni fog. A válaszadók 45 százaléka vár magasabb árbevételt idén. Azonban a kutatás rámutatott arra is, hogy azok a vállalkozások, melyek követik a marketingtrendeket, és alkalmazzák azokat, nagyobb eséllyel növelik a bevételüket, várhatóan 45 százalékkal többen fogják növelni az árbevételüket idén, mint azok, akik nem követnek egy marketingest sem, és nem marketingeznek.

A kkv-k számára kritikus jelentőségű, hogy nyitottak legyenek az új technológiák és stratégiák iránt, de ne hagyják figyelmen kívül a már bevált eszközöket sem. Az új technológiai trendek, mint a mesterséges intelligencia, és a már jól bevált platformok, mint a Facebook, lehetővé teszik a kkv-k számára, hogy versenyképesek maradjanak. Mivel a marketingeszközök egyre könnyebben használhatók, a kkv-k számára ideális az időpont arra, hogy elindítsák vagy továbbfejlesszék saját marketingtevékenységüket – összegezte a kutatás tapasztalatait Wolf Gábor kisvállalatimarketing-szakértő.

Módszertan

Online, önkitöltős, kérdőíves, kvantitatív kutatás a Marketing Commando Facebook-követőinek, hírlevél-feliratkozóinak, valamint független vállalkozói adatbázisban szereplő vállalkozók körében. Elemek száma: 844 fő. Az adatok elemzése statisztikai módszerekkel történt. A felmérés nem reprezentatív. A mintavétel 2023 októberében történt. A kutatás 2009 óta évente kerül elvégzésre.

A Marketing Commandóról

A Marketing Commando Magyarország egyik első kisvállalatokra specializálódott marketing-tanácsadó cége. Küldetése, hogy Magyarország a legnagyobb gazdasági erő, a kisvállalatok sikerén keresztül válhasson versenyképesebbé. A vállalkozás alapítója és vezető tanácsadója Wolf Gábor, kisvállalati marketing szakértő, a Kisvállalati Marketing Biblia szerzője, rendszeres szakmai publikációkkal és előadásokkal járul hozzá a kisvállalati marketing demokratizálásához. A Marketing Commando Magyarországon elsőként indított akkreditált felsőfokú kisvállalati marketingképzést a Budapesti Metropolitan Egyetemmel közösen. Honlap: www.marketingcommando.hu

Idézik a közleményben Koltay Andrást, az NMHH elnökét, aki a jelentéssel kapcsolatban kiemelte, hogy az átlátható hatósági működésre, a piaci és társadalmi kapcsolatokra, valamint a fogyasztói információkra épülő, tényeken alapuló helyzetértékeléssel tudnak a leghatékonyabban felkészülni és reagálni ezekre a megmérettetésekre.

A jelentés átfogóan vizsgálta a rádiózás, a televíziózás, a nyomtatott és online sajtó, az új médiaplatformok, illetve a hírfogyasztás és a hirdetési piac trendjeit és elemezte többi között a mozi- és filmpiac fejleményeit, a közterületi hirdetési piac alakulását, a fiatalok médiafogyasztási szokásait is.

A közlemény szerint az NMHH elnökét a tavalyi jelentés „egyöntetűen pozitív visszhangja” megerősítette abban a meggyőződésében, hogy az általuk választott objektív, strukturált szakmai megközelítés képes értelmes, előremutató párbeszédet indítani.
Koltay András hangsúlyozta, hogy ez olyan rendkívül érzékeny és „gyakran ideológiailag vagy érzelmileg terhelt” témakörökben is lehetséges, mint a médiafogyasztás sokszínűsége, a sajtószabadság szerepe a digitális korban vagy a globális platformok piactorzító hatása az online médiaszolgáltatások és reklámok piacán.

A médiahatóság közölte azt is, hogy aktuális elemzések szerint a fiatalabb generációk fogyasztási szokásai gyorsabban változnak, mint az általános trendek, példaként említve, hogy a 13-17 és 18-29 évesek például naponta átlagosan csak 133, illetve 144 percet töltenek tévézéssel, szemben az országos átlaggal, ami 289 perc.

Az NMHH szerint ezek az adatok azt is megmutatják, hogy a televíziózás visszaesése a fiataloknál 13 éves kor környékén válik szembetűnővé, amikor a gyermekcsatornák helyét az online tartalomfogyasztás veszi át.

Összegzésük szerint a rádióhallgatásnál is hasonló tendenciák figyelhetők meg, ugyanis a 15-19 évesek 2022-ben átlagosan 64 százalékkal kevesebb időt töltöttek rádiózással, mint négy évvel korábban, a 20-29 évesek pedig a 2019-ben kiadott adatokhoz képest harmadával kevesebbet.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a nyomtatott napilapok, folyóiratok és magazinok terjesztési számai évek óta csökkennek; a 15 évnél idősebb magyarok már csak mintegy 44 százaléka olvas rendszeresen nyomtatott újságot, a fiatalabb korosztályoknál pedig ez az arány még alacsonyabb.

Az online médiafogyasztás előretörését mutatja az is, hogy a 8-15 éves korosztály tagjai átlagosan naponta csaknem 4 órát töltöttek 2022-ben az okostelefonjuk képernyője előtt, ezzel kapcsolatban az NMHH úgy fogalmazott, hogy „kis túlzással, ami nem érhető el az okostelefonon, az számukra nem is létezik”.

Az életkorral egyenes arányban nőtt a készülékhasználat átlagos ideje is – közölték, hozzátéve, hogy a fiatalok a telefonjukon párhuzamosan használják a különböző platformokat, formátumokat és tartalmakat, melyek használata folyamatosan beépül a napi rutinjukba.

A jelentés szerint 2022-ben a magyarországi internethasználók 58 százaléka töltött napi átlagban 3 óránál is többet a képernyő előtt.

Mint írták, a streamingszolgáltatások és videómegosztó platformok új dimenzióba helyezik a televíziózást, ezek versenytársakként szerepelnek a hagyományos lineáris televíziós piac mellett. A rádiózásban is hasonló átalakulás figyelhető meg, tekintettel arra, hogy az online rádiók, zenei streamingszolgáltatások és podcastok is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Ebben a változó médiakörnyezetben a nyomtatott sajtó is kihívásokkal néz szembe a közösségimédia-platformok és online tartalomszolgáltatások növekvő terjedése miatt – hangsúlyozta az NMHH.

Kitértek arra, hogy a hirdetési bevételek emelkedése 2022-ben megtorpant, sőt a nominális növekedés reálértéken jelentős csökkenést mutat. Az internetes reklámbevételek növekedésében a meghatározó szerepet a globális digitális platformok játszották; a 163 milliárd forint körülire becsült teljes hazai online hirdetési piac bevételeinek csaknem kétharmada a Facebook és a Google kasszájába került 2022-ben is.

A hírfogyasztást és az információszerzést vizsgáló kutatás szerint a 15-75 éves korosztály alig 4 százaléka használja mind a négy különböző médiatípust, 24 százalékuk három, 44 százalékuk pedig kettőt választ, 23 százalékuk egyetlen forrásból tájékozódik, míg a megkérdezettek három százaléka egyáltalán nem használ médiatípusokat arra hogy a világ eseményeiről tájékozódjon – sorolták.

Az internet szerepe egyre meghatározóbb, a digitális tájékozódási formák népszerűsége tovább növekszik, ezzel párhuzamosan, a folyamatosan bővülő médiakínálat kockázatokat is hordoz. A közösségi oldalakat használó 16 év feletti internetezők 74 százaléka találkozott már káros tartalmakkal, megnyilvánulásokkal, álhírekkel és átverős hirdetésekkel – ismertette az NMHH.

Ezért is tartja az NMHH kiemelt jelentőségűnek, hogy jogszabályban meghatározott eszközeivel hozzájárulhasson a médiatudatosság javulásához, a hazai médiakultúra fejlődéséhez – olvasható a médiahatóság Médiapiaci jelentésében.

Photo by Mollie Sivaram on Unsplash

Az MRSZ 2022-es médiatortája szerint a reklámköltések több mint egyharmada globális szereplőkhöz vándorol – ez az adat ösztönözte az RTL Saleshouse-t és az Atmediát arra a nem mindennapi együttműködésre, amely során a lokális média erejét és a lokális hirdetések hatékonyságát igyekeztek bizonyítani a Facebook, a Youtube, az Instagram és a TikTok esetében elérhető videós hirdetési megoldásokkal szemben. A figyelemgazdaság (attention economy) az utóbbi évek egyik legfontosabb témája a világ különböző reklám- és médiapiacain, a két kereskedőház most a milánói EGTA konferencián bemutatott svéd TV4 kutatása alapján dolgozott, a projekt eredményeit pedig megpróbálták Magyarországon is validálni.

Izgalmas módszertan, még izgalmasabb eredmények

A lineáris tévé és a BVOD-hirdetések hatékonyságának vizsgálata során figyelembe vették a hirdetések láthatóságát, a reklámnézéssel töltött időt, a bevonódás mértékét, a spontán és a támogatott reklám visszaidézését, valamint az utólagos fogyasztói reakciókat.

A hirdetések láthatósága (ad viewability – vagyis mennyit és mennyire látszott a képernyőn a reklám, amíg lefutott) az egyik alap mutatószám a digitális és online kampányoknál. A kutatás kimutatta, hogy a lineáris tévé 100%-on teljesít, ugyanakkor a BVOD is közel van ehhez az elért 95%-ával. A globálisok eredményei viszont messze elmaradnak a lokálisoktól: a Youtube-nak csupán 21%-ot, az Instagramnak 11%-ot, a Facebooknak 8%-ot, a TikTok-nak pedig 6%-ot sikerült elérnie ebben a tekintetben.

A reklámnézéssel töltött idő (ad attention, amelyet szemkamerával mértek) esetében a lineáris tévé 58%-ot, a BVOD 75%-ot ért el, miközben a Youtube 26%-ot, az Instagram 24%-ot, a TikTok pedig 23%-ot. Ez azt jelenti, hogy a tévé kétszer, a BVOD háromszor hatékonyabb, mint a globális szereplők, hiszen ennyivel több időt töltött az ott elhelyezett reklámokon a nézők szeme.

Az ideális befogadási izgalmi állapot – bevonódás tekintetében (amelyet bőrellenállás-mérő eszközzel mértek) ugyancsak a hazai szereplők teljesítettek a legjobban. Az úgynevezett túlterhelt szintnél, vagyis amikor a magas izgalmi/érzelmi állapot gátolja a bevonódást, kevésbé vagyunk nyitottak a tartalomra, az új információkra, mint a közepes/optimális izgalmi állapotban. A nemzetközi szereplők kétszer-háromszor magasabb túlterhelt arányt értek el (Facebook 29%, TikTok 27%, míg a lineáris tévé 11%, a BVOD pedig 8%). A reklámok esetében nagyon hasonló adatokat látunk, mint a tartalmaknál, vagyis a tartalom befogadói állapota meghatározza a reklámkörnyezet értékét is. Mind a tartalmat, mind a reklámokat elemezve a lineáris tévé és a BVOD teljesített a legjobban az ideális befogadói izgalmi szintet tekintve.

A lokális videóhirdetés veri a globálist, a tévéhirdetések eredményessége továbbra is megkérdőjelezhetetlen

Az RTL Saleshouse és az Atmedia közös kutatásának második fázisában visszamérték, hogy mire emlékeznek a tesztalanyok, és milyen reakciókat váltottak ki belőlük a reklámok a különböző platformokon.

A spontán visszaidézésnél is igaz az állítás, miszerint a lineáris tévé kétszer, a BVOD háromszor hatékonyabb, mint a Facebook, a Youtube, az Instagram és a TikTok. Támogatott reklámok esetében a számok magasabbak lettek, de az arányok nem változtak.

A fogyasztói reakciónál azt tekintették mérvadónak, ha valaki rákeresett, utánajárt vagy akár meg is vásárolt egy terméket. A legtöbb fogyasztói reakciót kiváltó felület a lineáris tévé volt, amely 61%-kal egyértelmű és elsöprő győzelmet aratott és utána a BVOD teljesített a legjobban.

Az RTL Saleshouse és az Atmedia kutatásának eredményei nemcsak azt erősítik meg, hogy a tévéhirdetés továbbra is biztos üzleti döntés, hanem rámutatnak arra is, hogy a lokális média számos szempontból hatékonyabb. A spontán visszaidézést nézve, több mint 2000 hirdetés vizsgálata alapján a lokális videóhirdetés 2,7-szer hatékonyabb, mint a globális.

A kutatás módszertanáról

A hazai felmérés alapját a milánói EGTA konferencián bemutatott 30 fővel végzett svéd TV4 kutatása adta. A kutatásban itthon 72 főt vizsgáltak, tehát a hazai mintanagyság több, mint a duplája volt: 18–59 év közötti, rendszeres TV2 és/vagy RTL néző, akik minimum egy közösségi vagy videós platformot (Youtube, Facebook, Instagram, TikTok) használnak rendszeresen, valamint BVOD nézők, fizetős vagy nem fizetős módon (RTL+ Active vagy TV2 Play).

A kétfázisú in-home kutatás első fázisában műszeres mérést végeztek mobil szemkamera és bőrellenállás-mérő eszköz segítségével körülbelül 50 perces videófogyasztás közben, tetszés szerinti platformon: mobil, tablet, pc, laptop, nagyképernyő. A második fázisban személyes interjúk készültek a tesztalanyokkal a rögzített reklámok alapján.

A határozat „megtiltja a személyes adatok viselkedésalapú reklámozás céljából történő feldolgozását” az Európai Gazdasági Térség (EGT) egész területén – áll a testület közleményében.

A határozatot azt követően hozták meg, hogy a Meta hétfőn közölte: a Facebook és az Instagram közösségi platform európai felhasználói novembertől kezdve előfizetést vásárolhatnak a hálózatok hirdetés nélküli használatára.
Az óriáscég képviselője szerint a Meta már bejelentette, hogy az EU-ban és az EGT-ben élő embereknek lehetőséget adnak arra, hogy választhassanak, és e hónaptól kezdve előfizetési modellt kínálnak, hogy megfeleljenek a szabályozási követelményeknek. A vállalat szerint az EDPB tagjai már hetek óta tudnak a cég tervéről, és teljes mértékben együttműködtek velük. Ez a fejlemény indokolatlanul figyelmen kívül hagyja a gondos és erőteljes szabályozási folyamatunkat” – olvasható a közleményben.

Az EDPB a norvég adatvédelmi hatóság kérésére hozta meg ezt a döntést, utóbbi ugyanis júniusban megtiltotta, hogy a Facebook és az Instagram felhasználóknak célzott hirdetéseket küldjenek a személyes adataik alapján. A határozat arra kötelezi a Meta európai működése felett hatáskörrel rendelkező írországi adatvédelmi szabályozó hatóságot, hogy két héten belül hozzon végleges intézkedéseket a kérdésben, hogy a tilalom egy héttel később hatályba léphessen. A kötelező erejű határozat értelmében súlyos bírságok várnak a nagyvállalatra, amennyiben nem tesz eleget a kötelezettségének.

Tavaly májusban a Metára rekordösszegű, 1,2 milliárd eurós bírságot szabott ki az EU, miután a közösségi platform megsértette az Európai Unió adatvédelmi szabályait és egy korábbi uniós bírósági ítéletet követően folytatta az európai polgárok személyes adatainak továbbítását az Egyesült Államokba.

A cég elképzeléséről már október elején is szivárogtak ki információk, ám csak most vált hivatalossá. Mint a Meta kifejti, az új lehetőséggel az európai szabályozásoknak tesznek eleget. Bár a Facebook és az Instagram is ingyenes marad hirdetésekkel, a lehetőség adott lesz, hogy valaki teljesen száműzze ezeket mindkét platformról. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az előfizetők adatait a jövőben nem is gyűjtik, lévén azok a célzott hirdetésekhez voltak szükségesek.

Az előfizetés azonban nem lesz olcsó, és jelentős összeggel fogja megterhelni a digitális előfizetésektől már egyébként is izzó pénztárcánkat: weben keresztül előfizetve havi 10 eurót, azaz nagyjából 3820 forintot fognak kérni, míg iPhone-on és Androidon – az alkalmazásboltok jutalékai miatt – 13 euró lesz az összeg. Ez már havi körülbelül 4970 forint körül alakul majd, de a végleges hazai árszabás ettől még eltérhet.

Photo by Marie-Michèle Bouchard on Unsplash

Az ALDI Magyarország régóta nagy gondot fordít közösségimédia-megjelenéseire, egyedi hangvételű, izgalmas, mindig aktuális tartalmait egyre növekvő rajongótábora szereti és igényli. Az áruházlánc 10 éve indította útjára Facebook-oldalát, amelynek sajátos humorú posztjai folyamatosan növelik a vállalat népszerűségét.

Humorban nem ismernek tréfát – az ALDI Facebook-szóvicceit szeretik a követők

A képes szóviccekre és erőteljes formában megjelenő nyelvi humorra épülő posztokkal az ALDI új színt vitt a platformon zajló hazai kiskereskedelmi kommunikációba. Az újszerű irányból felépített, a humort erőteljesen és konzekvensen használó posztokra követői bázisa nyitott. A közösség nemcsak jól reagált a frappáns tartalmakra, hanem sok esetben kihívásnak is tekintette, továbbgondolta, a posztokra reflektálva humoros kommentek, beszélgetésfolyamok születtek. A gyakran előforduló párbeszédek során a hozzászólók már várják az ALDI válaszát, és az ilyen beszélgetések során kialakuló kommentláncok sokakat ösztönöznek arra, hogy véleményüket humoros gifek és kreatív szóviccek megjelenítésével fejezzék ki.

Az olykor kicsit „agyzsibbasztóan” humoros, képes szóviccek emblematikussá váltak az évek folyamán. A közel félmillió rajongó számára az ALDI több mint 6000 alkalommal posztolt a Facebook-feedjére vagy hírfolyamára, így közel 5000, illetve 800 videót, képet készített és osztott meg a felületen.

A rengeteg tartalom a fogyasztók hatékony tájékoztatása mellett a szórakoztatást célozza, amelyre a socialmedia-platform tökéletesen alkalmas eszköznek bizonyult: 10 év alatt az oldalon megjelenő anyagok közel 650 millió megjelenést generáltak, a posztokra eddig több mint 2 millió felhasználói reakció és 650 000-nél is több komment született.

Az ALDI által közzétett tartalmakat pedig 200 000 alkalommal osztották meg a felhasználók, amely szintén jól mutatja, hogy a vállalat Facebook-oldalán nem csupán releváns, hanem mások számára is érdekes, szórakoztató tartalmakat oszt meg, immár egy évtizede.

A 10. jubileum alkalmából indított játékon a legikonikusabb posztokból készült galériából választhatják ki a rajongók kedvencüket, és aki kommentben megosztja véleményét, 100 000 forint értékű ALDI vásárlási utalványt nyerhet.

Ma a Facebook, holnap a (social) világ

Az ALDI-világot és ALDI-életérzést magukban hordozó posztjaival a vállalat több platformon számos korosztályt meghódított már 10 év alatt. A Facebook-oldal sikere mellett az áruházlánc Instagram- és TikTok-csatornája is növekvő népszerűségnek örvend, az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok TikTok csatornái közül az ALDI-nak van a legtöbb követője és a legtöbb lájkja is, és a nyár folyamán TikTok tartalmaira adott rajongói, követői lájkok száma átlépte a bűvös egymilliót.