Az előírások azokra a jellemzően közép- és nagyvállalatokra vonatkoznak, amelyek kritikus vagy kiemelt jelentőségű ágazatokban működnek. Ide tartoznak többek között az energetikai, közlekedési és egészségügyi szereplők, a gyártás területén tevékenykedő vagy digitális infrastruktúrát működtető vállalatok, valamint számos élelmiszeripari és informatikai szolgáltató cég is.

„Az informatikai biztonság kérdése ma már messze túlmutat az előírásoknak való megfelelésen. A globális kockázati rangsorok szerint a kiberincidensek 2026-ra a legjelentősebb üzleti fenyegetések közé emelkedtek, miközben a kiberbűnözés becsült éves költsége idén világszinten elérheti a 10,29 milliárd amerikai dollárt. Kiemelt jelentősége van tehát annak, hogy minden érintett cég komolyan vegye a kötelezettségeket” – hangsúlyozta Zala Mihály, az EY partnere.

A felkészülés első lépése a szervezet teljes digitális ökoszisztémájának átfogó feltérképezése. A kockázatok azonosítása során gyakran évek óta nem frissített szerverek vagy régen elfeledett eszközök bizonyulnak veszélyforrásnak. Az ilyen „vakfoltok” felszámolása nélkül nem építhető stabil védelem, ezért szükséges a vizsgálat szakszerű és alapos elvégzése. A következő szakaszban olyan testre szabott, a szervezet működéséhez illeszkedő IT-biztonsági keretrendszert kell kialakítani, amely nemcsak elméletben, hanem a mindennapi gyakorlatban is alkalmazható.

„A sikeres támadások 85 százaléka továbbra is a munkatársak megtévesztésére épül, ezek ellen pedig a legfejlettebb technológiai megoldások sem nyújtanak önmagukban védelmet. Az EY tapasztalatai szerint az adathalász támadást szimuláló tesztek során a munkatársak 40 százaléka kattint a megtévesztő levélre a képzések előtt, míg a tudatosságnövelő programokat követően ez az arány 8 százalékra csökken” – hangsúlyozta az EY partnere.

A problémák észleléséhez szükséges képességek fejlesztése szintén kulcsfontosságú. A sérülékenységvizsgálatok, valamint a támadói módszereket modellező technikai auditok feltárják azokat a gyenge pontokat, amelyek egy esetleges behatolás kiindulópontjai lehetnek. Ezt követi a megfelelő válaszlépések és helyreállítási eljárások kialakítása. Gyakori, hogy egy szervezet rendelkezik katasztrófakezelési tervvel, ám azt soha nem tesztelte, ami hamis biztonságérzetet kelthet. Egy tényleges támadást követő leállás miatt akár többnapos kiesés is előfordulhat, ami súlyos üzleti veszteséggel jár. A rendszeres, független szakértők által végzett ellenőrzések ezért létfontosságúak a valódi felkészültség biztosításához, amelynek a vészhelyzeti szerepkörök meghatározása is alapvető része.

„A kiberbiztonságra szánt ráfordítás ma már nem luxus, hanem üzleti kényszer a cégek számára. Az egyszeri megfelelés kevés, hiszen működőképes, tesztelt és folyamatosan fejlesztett védelmi rendszert kell kialakítanunk. A megelőzött leállások, az elkerült adatvesztések és a minimálisra csökkentett reputációs kockázatok értéke messze meghaladhatja a felkészülés költségeit. A kiberreziliencia kiépítése tehát nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem stratégiai lehetőség, gyorsan megtérülő befektetés is az érintett szervezetek számára” – hangsúlyozta Zala Mihály.

Az EY globálisan beépíti az AI-t a könyvvizsgálat teljes folyamatába. A bevezetést átfogó és sikeres tesztelési, illetve pilotidőszak előzte meg. A rendszer várhatóan 2028-ra az üzletág valamennyi tevékenységét támogatja majd.

Az új technológia csökkenti az ügyfelek adminisztratív terheit, javítja a kockázatértékelést, miközben megőrzi az emberi ítélőképesség, a szakmai szkepticizmus és a szakértelem alapvető szerepét. Emellett az egyes megbízásokhoz igazítja a munkamenetet, tovább emeli a minőséget, egyszerűsíti a folyamatokat, növeli a bizalmat, és az audit során fokozza a felhasználói élményt az EY ügyfelei és munkatársai számára egyaránt.

A bejelentett fejlesztések az EY stratégiai partnerségeire épülnek, különösen a Microsofttal való együttműködésre, amelynek felhő- és AI-megoldásai mélyen integrálódnak a vállalat technológiai platformjába. A rendszer évente 1,4 ezer milliárd főkönyvi tételsort dolgoz fel, így világszerte 130 000 szakember napi munkáját támogatja. Mindemellett 160 000 auditmegbízást fed le több mint 150 országban és területen, köztük Magyarországon is.

„Miközben a világ és Magyarország vezető szervezeteit támogatjuk, saját vállalatunkra úgynevezett nulladik ügyfélként tekintünk, vagyis ugyanazt az utat járjuk végig, amelyet ügyfeleinknek is javaslunk. Ebben az esetben is az volt a kihívás, hogy a mesterséges intelligenciát úgy építsük be a mindennapi folyamatokba, hogy az ne csak gyorsabbá, hanem megbízhatóbbá és átláthatóbbá is tegye a működést. Ez ad valódi alapot ahhoz, hogy hitelesen be tudjuk mutatni, miként válhat az AI a kísérletezés helyett tudatosan irányított, üzleti értéket teremtő megoldássá” – mondta Kónya Zsolt, az EY Magyarország könyvvizsgálati szolgáltatásokért felelős partnere.

A felelős AI széles körű alkalmazása

Az új mesterségesintelligencia-képességeket az EY kilenc felelős AI-alapelvével összhangban fejlesztették, tesztelték és vezették be. „A mesterséges intelligencia alkalmazásában ma nem az a legfontosabb kérdés, hogy egy szervezet használ-e ilyen eszközöket, hanem az, hogy milyen elvek és kontrollok mentén teszi ezt. Az EY azért vállalhat úttörő és hiteles szerepet ezen a területen, mert technológiai fejlesztéseit a felelős AI alapelveire építi, és ügyfeleinek gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva tud iránymutatást adni” – nyilatkozta Kovács Zoltán, az EY Magyarország partnere.

A jelentős informatikai beruházások mellett az EY globális képzési programot is indított, amelynek célja, hogy még az idén tovább fejlessze az audit- és technológiai kockázatokkal foglalkozó szakemberek képességeit. A program interaktív és személyes képzéseket is tartalmaz, miközben a tananyag folyamatosan frissül annak érdekében, hogy összhangban maradjon a szabályozási, technológiai és módszertani változásokkal.

A kézzelfogható előnyök miatt terjed a használat

A felhasználók nem azért fordulnak a mesterséges intelligenciához, mert le akarnak mondani az irányításról, hanem mert az valós értéket teremt. Az EY globális felmérésében megkérdezettek több mint fele a gyorsabb kiszolgálást és az alacsonyabb költségeket említi fő előnyként. A válaszadók egyre nyitottabbak arra, hogy az MI-re hagyják a választást: 36% rábízná a kedvezmények automatikus érvényesítését, 34% pedig az ügyfélszolgálati ügyek intézését is. A technológia terjedését tehát elsősorban az magyarázza, hogy egyre megbízhatóbban működik, és érzékelhetően megkönnyíti a mindennapokat.

Az egyszerű feladatoktól a komoly döntésekig

A válaszadók több mint egynegyede már most is használja az MI-t például a tünetek értelmezésére – szemben az egy évvel korábbi 19 százalékkal –, és ugyanennyien fordulnak hozzá az egészségügyi információért orvosi konzultáció nélkül. Ez alátámasztja az elmozdulást: a mesterséges intelligencia nemcsak kényelmi eszköz, hanem egyre gyakrabban az elsődleges tájékozódási pont olyan helyzetekben is, amelyeknek valós következményei lehetnek.

„Az MI-t eszközként aktívan használó emberek kevésbé tartanak a mesterséges intelligenciától, mert visszavonhatatlanul látják az értékét. A vállalatoknak is be kell építeniük a működésükbe, mert azok a cégek, ahol nem adják meg a lehetőséget a technológia biztonságos, szabályozott keretek közötti alkalmazására, nemcsak lemaradnak, de hatalmas kockázatot is vállalnak. A kollégáik ugyanis kreatív, de láthatatlan megoldást fognak keresni a munkájuk megkönnyítésére” – hangsúlyozta Dr. Tilesch György, az EY AI Confidence vezető AI szakértője.

A bizalom kérdése egyre összetettebbé válik

A használat gyors és megalapozott bővülése mellett a bizalom továbbra is törékeny az MI társadalmi hatásai tekintetében. A válaszadók mintegy kétharmada aggódik az adatbiztonság és a kibertámadások miatt, és hasonló arány tartja elengedhetetlennek az emberi felügyeletet. A megkérdezettek közel háromnegyede attól tart, hogy egyre nehezebb lesz megkülönböztetni a valós és az MI által generált tartalmakat. Emellett sokan megkérdőjelezik, hogy az MI-t fejlesztőszervezetek vállalják-e a felelősséget, illetve betartják-e saját szabályaikat. Ezek az aggályok nem állítják meg a terjedést, ugyanakkor jelentősen befolyásolják, hogy a felhasználók meddig hajlandók átengedni a döntéseket a technológiának.

„Az MI terjedését nem lehet megállítani, de alkalmazását tudatosan kell irányítani. Azok a cégek, amelyek képesek bizalmat építeni a kollégáikban a technológia iránt, és támogatni a hatékony, etikus alkalmazást, hatalmas versenyelőnyre, akár exponenciális növekedésre is szert tehetnek, mi ezt látjuk ügyfeleinknél” – mondta Erik Slooten, az EY AI Confidence partnere.

Mit tehetnek a vállalatok? A bizalmat nem elég kommunikálni, meg is kell tervezni

A technológiába vetett bizalom akkor nőhet, ha az kézzelfogható, mindennapi segítséget nyújt a cégnek működésük hatékonyabbá tételében, miközben átlátható módon lehet ellenőrizni és felülbírálni a működését. A világos felelősségi keretek, az adatvédelem és az emberi kontroll mára alapkövetelménnyé vált. A vezetőknek ezt meg kell teremteniük. Azok, akik tudatosan tervezik meg az autonómia határait, nemcsak nem csak felkészítik a szervezetüket az MI megfelelő használatára, hanem hosszú távon is megalapozzák hitelességüket és erősítik piaci pozíciójukat.

Eltérő tempóban haladnak a piacok

Az úgynevezett élenjáró („Pioneer”) piacokon (pl.: Dél-Korea, India, Kína) a válaszadók 94%-a használ mesterséges intelligenciát, és közel minden negyedik már autonóm megoldásokat is kipróbált. Ezek a piacok előre jelezhetik a globális trendek alakulását, ami pedig az MI még jelentősebb elterjedése lehet.

Photo by Steve A Johnson on Unsplash, free license

Az Európai Unió által 2023-ban elfogadott bértranszparencia-irányelvet 2026. június 7-ig kell átültetni a magyar jogrendbe. A szabályozás célja, hogy egyenlő értékű munkáért a nők és a férfiak azonos mértékű díjazásban részesüljenek. Ezt a jogalkotók többek között a bérek átláthatóságának növelésével, a munkavállalói tájékozottság erősítésével és a jogérvényesítés megkönnyítésével kívánják elérni. Bár az irányelv keretrendszere ismert, számos gyakorlati kérdés – így a részletszabályok, az adatszolgáltatás pontos módja vagy az alkalmazás ütemezése – továbbra is nyitott, ami megnehezíti a cégek számára az időben történő felkészülést.

Szinte minden szervezetet érint majd az új szabályozás

Az irányelv a köz- és a magánszférára egyaránt kiterjed, és minden munkavállalóra alkalmazandó, beleértve a vezetőket, a részmunkaidős és határozott idejű dolgozókat, valamint a kölcsönzött munkaerőt is. A szabályozás már a toborzási folyamatokra is hatással van, miközben átlátható bérstruktúrát, világos bérmegállapítási elveket és hozzáférhető információkat ír elő.

A legalább 100 főt foglalkoztató vállalatok számára kötelező lesz a nemek közötti bérkülönbségekről szóló jelentéstétel, első alkalommal 2027-ben, az előző évi adatok alapján. Amennyiben egy adott munkavállalói kategóriában a fizetések közötti eltérés meghaladja az 5 százalékot, és azt a munkáltató nem tudja objektív, nemi szempontból semleges kritériumokkal indokolni, valamint hat hónapon belül nem orvosolja, kötelező bérértékelési eljárás indul.

A felkészülést most már nem lehet halogatni

A bértranszparencia nem pusztán jogi megfelelési kérdés – hangsúlyozták az NGM Foglalkoztatási Szabályozási Főosztályának munkatársai a rendezvényen. A bérstruktúra, a szervezeti térkép, az adatkezelési gyakorlatok és a belső kommunikációs folyamatok felülvizsgálata idő- és erőforrás-igényes feladat, különösen a nagyobb szervezetek esetében. Azok a vállalatok, amelyek a végleges részletszabályokra várva halogatják a felkészülést, jelentős működési, jogi és reputációs kockázatot vállalnak – mutattak rá az EY szakértői.

„A bértranszparencia bevezetése nem pusztán egy jelentéstételi feladat a cégek számára, hiszen átfogó szervezeti átalakulást indokol az egyenlő és transzparens bérstruktúra, valamint a jelentéstételre vonatkozó elvárások következtében. A szabályok érvényesítésekor a legnagyobb kihívás a strukturált adatok előállítása mellett az, hogy a bérkülönbségek mögötti indoklás következetes, objektív és üzletileg is védhető legyen” – emelte ki Oláh Veronika, az EY partnere.

Helyszíni kutatás: a szakemberek félelmei

A rendezvényen részt vevő, mintegy 60 vállalat képviselői körében végzett, iránymutató gyorsfelmérés alapján a szabályozás részleteivel, többek között az adatszolgáltatással, a határidőkkel és a szankciók mértékével kapcsolatos bizonytalanság aggasztja leginkább a döntéshozókat. A munkavállalói csoportok kialakítása, illetve a különböző bérelemek és a bérszámítási metodológia meghatározása terén is komoly kihívást jelenthet a döntések objektív alátámasztása. Emellett a szigorú elvárások miatt megnövekedő adminisztrációs terhektől és a nem megfelelő adatkezelés mentén felmerülő jogi és reputációs kockázatoktól is tartanak a válaszadók.

A bérfeszültségek és a munkavállalók közötti belső konfliktusok kiéleződését is jelentős veszélyforrásnak tartják a helyszíni felmérés résztvevői, miközben sokak szerint a vezetők nincsenek felkészülve arra, hogy a változásokat hitelesen és magabiztosan képviseljék a szervezeten belül, illetve megfelelő magyarázatot adjanak az indokolt bérkülönbségre.

„Az idő rövidsége miatt komoly nehézségekre számítanak a cég- és a HR vezetők, mert – bár az NGM munkatársai jelezték, hogy minimum implementáció a cél-, egyelőre tisztázatlan szabályok vannak, a magyar jogszabály hiánya miatt. Korlátozott erőforrásokkal, akár jelentős szervezeti átalakulást is igénylő feladatok mellett kell megfelelniük egy rendkívül összetett, súlyos jogi és reputációs következményekkel is járó elvárásrendszernek. Ugyanakkor azok a vállalatok, amelyek időben elkezdik a felkészülést, a béradatok rendezését, a munkaköri struktúrák felülvizsgálatát, a szabályzatok frissítését, a belső kommunikációs alapok megteremtését, nemcsak a jogszabályi megfelelés kockázatait csökkenthetik, hanem hosszabb távon átlátható, fenntartható és versenyképes munkaköri, javadalmazási és HR operációs rendszert is kialakíthatnak” – mondta el Oláh Veronika.

Az összesen 1600 döntéshozó bevonásával készült kutatás szerint az adóosztályok jelenleg egyszerre néznek szembe példátlan geopolitikai feszültségekkel, szabályozói nyomással és a munkaerőhiányból adódó nehézségekkel. Tízből nyolc válaszadónak a globális minimumadó bevezetése jelenti a legnagyobb jogszabályi kihívást, ami véleményük szerint összességében növelni fogja az adóterhelésüket. Ugyanakkor csupán töredékük érzi magát teljes mértékben felkészültnek az ezzel kapcsolatos jelentési kötelezettségek teljesítésére. A megkérdezettek többsége szerint az adatok és az MI összehangolt kezelése hozhatna valódi áttörést az adózásban, de alig több mint a válaszadók felének van hosszú távon működőképes terve ennek eléréséhez.

A kutatás résztvevői úgy látják, az új technológia nagyban hozzájárulhat az egyre nyomasztóbb munkaerőhiány enyhítéséhez is. A válaszadók közel kétharmada szerint a tapasztalt adószakemberek nyugdíjba vonulása jelentős hatással lesz a mindennapi működésükre. Sokan attól tartanak, hogy a pályakezdő könyvelők csökkenő száma miatt nehezebb lesz pótolni a kieső tudást. A szakemberek jelenleg munkaidejük több mint felét rutinfeladatokra fordítják, az MI segítségével viszont több mint kétszeresére növelnék az olyan stratégiai tevékenységekre szánt időt, amelyekhez átfogó iparági ismeretre van szükség.

„A mesterséges intelligencia önmagában nem csodafegyver, hiszen akkor teremt valódi értéket, ha felkészült szakemberek strukturált adatok és átgondolt működési modellek alkalmazásával jól meghatározott célokra használják ki a képességeit. Azok a vállalatok, amelyek most időt és pénzt fektetnek az adózási és pénzügyi funkciók átalakításába, komoly versenyelőnyre tehetnek szert. A kérdés ma már az, hogy a cégek hajlandók-e elég gyorsan és bátran dönteni ahhoz, hogy ne csak kövessék, hanem formálják is a piaci változásokat” – emelte ki Módos András, az EY adó- és jogi szolgáltatásokkal foglalkozó üzletágának vezetője.

A válaszadók a piaci elvárásoknak megfelelően jelenleg MI-képességekkel rendelkező csapatokat alakítanak ki. Szinte minden cégnél a meglévő munkatársak átképzését tartják a legfontosabb feladatnak, a válaszadók közel háromnegyede adatkutatókat és adótechnológiai szakértőket is toboroz, tízből nyolcan pedig külső szakértőkre is támaszkodnak. A társaságoknak olyan szakemberekre van szükségük, akik egyszerre értenek az adózáshoz, az adatelemzéshez, a technológiához, és képesek a szervezet átalakításában is részt venni.

Az EY Klímacselekvési Barométer 860 vállalatot vizsgált 50 országban. A cégek 64%-a rendelkezik „net-zero” átállási tervvel, de csak kis részük haladt előre a megvalósításban. Az EMEIA régióban (Európa, Közel-Kelet, Afrika, India) ez az arány 88%, főként az uniós szabályozásoknak köszönhetően.

A kutatás szerint a vállalatok kevesebb mint fele igazítja klímacéljait tudományos iránymutatásokhoz. A „net-zero” stratégiát követő cégek kétharmada karbonkreditekre támaszkodik, különösen a pénzügyi és közlekedési szektorban; az EMEIA régióban ez 60%.  Emellett számos vállalat visszafogta célkitűzéseit a finanszírozási és szabályozási nehézségek miatt.

Az EY szerint azok a szervezetek, amelyek nem kezelik megfelelően a klímakockázatokat, akár az éves bevétel 15%-át is elveszíthetik.

A kutatás azt is feltárta, hogy a vezetői felügyelet hiányos: mindössze minden ötödik vezető követi nyomon a célkitűzéseket, és kevesebb mint fele ellenőrzi az elért eredményeket.

Lukács Ákos, az EY klímaváltozási és fenntarthatósági partnere hangsúlyozta: „A hosszú távú tervezés erősíti a vállalatok ellenállóképességét. Olyan átállási tervre van szükség, amely előre látja a kockázatokat és alkalmazkodik a változó környezethez. A klímacélok beépítése a stratégiába, a kockázatértékelés és az AI lehetőségeinek kiaknázása kulcs a jövőálló sikerhez.”

A jelentés szerint bár sok cég felmérte a klímakockázatokat, csak 44% rendelkezik konkrét alkalmazkodási intézkedésekkel, és kevesebb mint ötödük számol be a pénzügyi hatásokról.

„A tudományosan megalapozott célok és az átlátható jelentéstétel elengedhetetlenek. Azok a vállalatok, amelyek nyíltan kommunikálnak előrehaladásukról, bizalmat építenek ügyfeleik és befektetőik körében” – tette hozzá Lukács Ákos.

A letölthető tanulmány: EY 2025 Climate Action Barometer

Vállalati oldalon az egyik legfontosabb módosítás a környezetbarát beruházások ösztönzése, amelynek érdekében új adókedvezmények is megjelennek. Ezek közé tartozik az energiaellátók jövedelemadójában az új energetikai beruházásokkal kapcsolatos adókedvezmény, valamint társasági adóban – uniós implementáció révén – a tiszta technológiák gyártási kapacitásának bővítését támogató adókedvezmény, amely egy már meglévő adókedvezmény kiváltását szolgálja és Budapesten 15, vidéken akár 35 százalékos támogatási intenzitással érhető el. A jogosultság ugyanakkor szigorú feltételekhez kötött: bármilyen környezetvédelmi határérték-túllépés végleges kizárást és a teljes támogatás késedelmi pótlékkal növelt visszafizetését vonja maga után. A másik új kedvezmény a környezeti károk felszámolására és természetvédelmi beruházásokra fókuszál, ahol a támogatási intenzitás 70 vagy akár 100 százalék is lehet, legfeljebb 30 millió euró összegig. A jogosultak köréből kifejezetten kizárják a környezetkárosodás okozóját, és a NAV három éven belül kötelező ellenőrzést végez az első igénybevételt követően.

Jelentős változás érkezik a kiskereskedelmi adóban, ahol a megemelt sávhatárok miatt körülbelül 3500 vállalkozás számolhat alacsonyabb adóteherrel januártól: az adómentes sáv a korábbi 500 millió forint helyett 1 milliárd forintig tart, a legfelső kulcs pedig 150 milliárd forint felett lép életbe. Átláthatóbb szabályozást jelent, de egyben a kisebb vállalkozások számára adókönnyítést is céloz az a módosítás, hogy a töltőállomásokon nyújtott szolgáltatások kikerülnek a kiskereskedelmi adó hatálya alól.

A változások egyik központi eleme vállalati szemszögből az áfabevallások részletesebb adattartalma, amely 2026. július 1-jétől lép életbe. A NAV a jövőben az összesítő jelentésben nemcsak a számlákban szereplő levonható áfát, hanem a ténylegesen levont adót is számlaszinten kéri feltüntetni, adómérték és arányosítás szerinti bontásban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégeknek magas adatminőség és pontosság mellett kell a bevallási és a könyvelési adataikat összehangolni. A módosítások nem titkolt célja az, hogy minél több vállalkozást tereljenek az eÁFA rendszer használata felé, amely hosszabb távon csökkentheti az adminisztrációt, ugyanakkor a bevezetés első időszakában komoly adat-előkészítési feladatokat jelent a társaságoknak. Ezzel párhuzamosan három év alatt 24 millió forintra emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára is, ami sok kisvállalkozónak nyújt kézzelfogható könnyítést.

A pénzügyi szektor 2026-tól azonban szigorúbb feltételek mellett adózik: a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadója az adóalap 20 milliárd forintig 10 százalék, efölött pedig 30 százalék lesz. Az állampapír-állomány növekedése alapján igénybe vehető adócsökkentés felső határa 50 százalékról 30 százalékra mérséklődik.

A kisebb cégek számára további érdemi könnyítés a kisvállalati adó határainak emelése: a belépéshez szükséges árbevétel és mérlegfőösszeg 6 milliárd, a létszámkorlát pedig 100 fő lesz, míg a bennmaradás 12 milliárd forintos bevételig és 200 fős létszámig biztosítható. A lakosság számára érzékelhető változás, hogy 2026-tól a marhahús és egyes belsőségek áfája 27 százalékról 5 százalékra csökken. A személyi jövedelemadó szabályai is módosulnak, többek között bővül a SZÉP-kártya felhasználási köre és új otthontámogatási elemek jelennek meg.

A reklámadó felfüggesztése 2026. június végéig meghosszabbodik, ezt követően azonban visszatér, annyi könnyítéssel azonban, hogy az első, rövidebb adóévre csupán az előleg felét kell megfizetni a vállalkozás által választott időpontban. Bár az intézkedés viszonylag szűk iparágat érint, a szabályozás változása hosszabb távon hatással lehet a médiapiac szereplőire.

„Az adócsomag egészét tekintve jól látható, hogy a változások köre széles spektrumot ölel fel, és ezért a következő időszakban minden vállalkozásnak érdemes áttekintenie a folyamatait és adózási gyakorlatát” – emelte ki Módos András, az EY Adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője.

„A változó adófizetési kötelezettségek, az új áfa bevallási elvárások és a környezetvédelmi beruházásokhoz kapcsolódó, jelentős összegű kedvezmények mellett a kisebb területeket érintő módosítások – így például a jövedéki adó halasztása, a tartós megbízási jogviszony bevezetése, a szocho számításának egységesítése vagy a transzferár-korrekciókra vonatkozó szabályok finomítása – szintén a felkészülés fontosságára hívják fel a figyelmet. A tudatos tervezés nemcsak a megfelelés miatt elengedhetetlen, hanem azért is, hogy a vállalatok ki tudják használni a változásokban rejlő lehetőségeket, és ezáltal javítani tudják a pénzügyi eredményeiket és piaci versenyképességüket” – tette hozzá Módos András.

Az elmúlt években a korábbi szabadkereskedelmi szemléletet egyre inkább a nemzetgazdasági érdekérvényesítés logikája váltotta fel. A világgazdaságban meghatározó szereplők (mint például az Egyesült Államok, Kína és az EU) mind különféle, saját gazdaságukat védő és egyéb, akár zöld célokat szolgáló protekcionista intézkedéseket vezetnek be.

Habár az EU és az USA közötti vámtételek is megnövekedtek, a magyar export az USA irányába eddig nem szenvedett el jelentős visszaesést. Mindazonáltal, a világban zajló vámintézkedések közvetetten így is éreztetik hatásukat az alapanyagárak és a logisztikai költségek növekedésén keresztül.

Versenyképességük megtartása (esetleges növelése) érdekében a legfontosabb feladat a magyar cégek számára most az ellátási láncaik feltérképezése és a vámoptimalizációs lehetőségek azonosítása a szakértők szerint. „A vámháború dominóhatása miatt nemcsak a közvetlen exportpiacok, hanem a beszállítói kapcsolatok is érintettek. Aki átlátja, honnan és milyen vámfeltételekkel érkeznek az alapanyagai, az időben reagálhat a változó szabályokra, csökkentve ezáltal vámköltségeit” – emelte ki dr. Nagy Áron, az EY adópartnere.

Az uniós vámszabályozás számos eszközt biztosít a vállalatok számára, amelyek révén csökkentett vámtétellel vagy akár a vámok megfizetése nélkül importálhatnak meghatározott termékeket. Számos cégnek érdemes felülvizsgálnia, hogy termékei jogosultak-e valamilyen kedvezményre, mivel ez érdemi éves költségmegtakarítást eredményezhet – tanácsolja az EY partnere.

A másik kulcsfontosságú eszköz az AEO (Authorised Economic Operator) engedély, amely a vámhatóság által megbízhatónak minősített cégek számára biztosít előnyöket. Az AEO-státusz gyorsabb vámkezelést, illetve bizonyos vámengedélyekhez könnyebb hozzáférést biztosít, így lehetővé téve a társaságok számára, hogy AEO engedéllyel nem rendelkező versenytársaikhoz képest gyorsabban reagáljanak a változó és mostanában kiszámíthatatlan gazdasági környezetre. Ezenfelül az AEO-státusz számos egyéb előnnyel is jár (többek között vám- és adófizetési biztosíték csökkentéssel vagy könnyítéssel, 0–24 órás ügyintézéssel). Az engedély megszerzése ugyan egy összetett jogi, HR- és biztonsági területeket is érintő folyamat, de hosszú távon érdemi versenyelőnyt jelenthet.

„A vámháború nem lezárt történet, hanem egy alapvető nagyhatalmi eszköz az egyre változékonyabb gazdasági és geopolitikai környezetben. Azok a vállalatok, amelyek most optimalizálják folyamataikat és kihasználják a kedvezményes vámlehetőségeket, nemcsak a költségeiket csökkenthetik, hanem stabilabb és ellenállóbb működést is kiépíthetnek” – mutatott rá Fülöp Attila, az EY adóügyi partnere.

A magyar vállalatoknak érdemes hosszú távú vámstratégiát kialakítaniuk: folyamatosan figyelni a változásokat, rendszeresen felülvizsgálni az ellátási láncokat, és időben benyújtani a vámkedvezményekre vonatkozó kérelmeket. Aki átlátja a saját vámszabályozási kitettségét, az nemcsak a kockázatokat csökkenti, hanem előnyt szerezhet a bizonytalan globális környezetben.

Az EY szakmai konferenciáján a beszállítói láncokban rejlő kitettség – mint a korrupció, vesztegetés, összeférhetetlenség, szankciós megfelelés vagy akár a fiktív beszállítók alkalmazása – került fókuszba. A résztvevők körében végzett felmérésből kiderült, hogy a cégek 55 százaléka szerint a régióban a legtöbb vállalat még nem alkalmaz adatelemzéses módszereket a korrupció és a vesztegetés felderítésére. A technológiai megoldások bevezetésének legnagyobb akadályának – a nemzetközi kutatásokkal összhangban – a költségvetési korlátokat (55%) és a belső szakértelem hiányát tartják a megkérdezettek (41%).

„A beszállítói kapcsolatokban rejlő kockázatok kezelése ma már elképzelhetetlen fejlett adatelemzési eszközök nélkül. Ezek a módszerek nemcsak a múltbeli visszaélések feltárására alkalmasak, hanem a megelőzésben és a kontrollrendszerek folyamatos fejlesztésében is kulcsszerepet játszanak” – hangsúlyozza dr. Farkas Ádám, az EY partnere.

Az EY által alkalmazott technológiai megoldások képesek egyszerre többféle kockázatot is kezelni: a beszállítók azonosításától kezdve a pénzügyi és jogi ellenőrzésen át, az összeférhetetlenségi helyzetek feltárásán keresztül, egészen a szankciós listákon való szereplés vizsgálatáig. A folyamat során a vállalatok átfogó képet kapnak beszállítóik megbízhatóságáról, így megalapozottabb üzleti döntéseket hozhatnak.

„Az adatelemzés lehetővé teszi, hogy a vállalatok gyorsan és hatékonyan azonosítsák a beszállítói portfólióban rejlő ‘red flag’-eket, vagyis a gyanús mintázatokat és összeférhetetlenségi helyzeteket. Ez nemcsak a visszaélések feltárásában, hanem a reputáció és az ügyfélbizalom megőrzésében is elengedhetetlen” – emeli ki Hegyi Márton, az EY szakértője.

Az adatelemzés tehát nemcsak a visszaélések feltárásában, hanem a megelőzésben és a kockázatok kezelésében is kulcsszerepet játszik. A megfelelően kialakított és működtetett kontrollrendszerek segítségével a vállalatok nemcsak jogi és pénzügyi kockázataikat csökkenthetik, hanem megőrizhetik piaci pozíciójukat és ügyfeleik bizalmát is.

Az első adócsomag legjelentősebb változásai közvetlenül érintik a családokat, munkavállalókat és vállalkozásokat. Egyszerűsödik az anyák adókedvezményének érvényesítéshez szükséges nyilatkozat, az folytatólagossá válik, és a 30. életévüket év közben betöltő anyáknak sem kell arányosítaniuk a kedvezményt, ami jelentős adminisztrációs könnyítést jelent. Emellett az elektronikus fizetéssel kapcsolatos visszaélések miatt a bankok által önkéntesen adott kártérítések adómentessé válnak, ami a digitális pénzügyi tranzakciók biztonságát növeli.

„Az első adócsomagban számos technikai és adminisztratív módosítás is megjelenik, amelyek a mindennapi működést és az adózási folyamatokat is érintik. Ezek pontos hatásai sokszor csak alapos szakértői értelmezéssel válnak egyértelművé, ezért a vállalatoknak mindenképp érdemes külső tanácsadóval konzultálniuk, hogy elkerüljék a hibákat és kihasználják az adódó lehetőségeket” – hangsúlyozza Módos András, az EY adótanácsadási üzletágának vezetője.

A vállalkozásokat érintő változások között érdemes kiemelni a tartós megbízási jogviszony bevezetését, amely a munkaviszonyhoz hasonló biztosítotti jogállást eredményez, és új járulékfizetési szabályokat hoz. Az áfa-bevallásban pontosabb adatszolgáltatási kötelezettség jelenik meg a levont adóval kapcsolatosan, a csoportos áfa alanyok felelőssége bővül, és szigorodnak a kutatóintézetekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési adókedvezmény feltételei is.

A második csomag várható intézkedései

„Míg az első csomag költségvetésre gyakorolt hatása igen mérsékelt, várhatóan sokkal nagyobb jelentőséggel bír majd ebből a szempontból a második. Különösen, ha annak része lesz a szociális hozzájárulási adó tervezett 1 százalékpontos csökkentése is, amely önmagában 200-220 milliárd forint adóbevétel-kieséssel járhat” – emelte ki Módos András.

További tehercsökkentési elemként értelmezhető, hogy a tervek szerint a kiskereskedelmi adó általános sávjainak értékhatárait megemelnék, a legfelső, 100 Mrd Ft-ot meghaladó adóalapra vonatkozó sáv 120 Mrd Ft-ra, a középső pedig 30 Mrd Ft-ról 50 Mrd Ft-ra nő majd az előzetes kommunikáció alapján.

Az év végi második adócsomag további várható intézkedései:

1. Új környezetvédelmi fejlesztési adókedvezmény lenne elérhető.
2. Bevezetnék a CISAF (Clean Industrial State Aid Framework) keretszabályait, amelynek célja a tiszta technológiák fejlesztésének és az ipari zöld átállás támogatása 2030-ig. Ezzel összefüggésben a kormány környezetvédelmi célú beruházások célzott támogatását tervezi.
3. Hálózatfejlesztési támogatás kerülne bevezetésre az energiaszektorban az elosztóhálózat-üzemeltetők (DSO-k) számára.
4. A jövedéki adó infláció szerinti emelését elhalasztanák.
5. A KIVA értékhatárait várhatóan megduplázzák, ezzel is segítve a kisvállalkozásokat.

A két csomag elfogadása várhatóan november végén ér össze, de addig még be kell nyújtani a törvényjavaslatokat, megtörténik a két körös vita és a módosító javaslatokat is megtárgyalják, melyek közül elsősorban az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának javaslatait érdemes szemmel tartani. A teljes folyamatot az EY szakértői is követik és elemzésekkel, tájékoztatásokkal fogják elősegíteni az ügyfelek és szélesebb nyilvánosság jogkövetését.

Photo by Scott Graham on Unsplash