Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2022-es évkönyve. A kiadványban az adóhivatal összefoglalja az előző év ellenőrzési fókuszterületeit és tapasztalatait, amelyeket statisztikákkal is alátámaszt. A NAV által lefolytatott ellenőrzések száma a tavalyi évben több mint 160 ezer volt, ami 6,2%-os növekedés jelent a 2021-es adatokhoz képest, míg a megállapított nettó adókülönbözet majdnem 200 milliárd forintot tett ki, ami 7,8%-os emelkedést eredményezett.

Tovább böngészve a statisztikákat megállapítható, hogy a kiemelt- és legnagyobb adóteljesítményű adózók esetében a lezárt vizsgálatok darabszáma 2021. évhez képest drasztikusan megnőtt: 48%-kal emelkedett tavaly. Körükben az adóhatóság 864 ellenőrzést zárt le, amelynek több mint kétharmadában megállapítást is tett. Ennek eredményeként a NAV 19,5 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel és közel ugyanennyi adóbírságot is kiszabott. Ez az adóhiány egyes ellenőrzésekre lebontva 47-szeresére nőtt a 2021-es évhez képest.

Az Áfa mindent visz

Nem okozott meglepetést az áfa ellenőrzésekben tapasztalt dominancia, ugyanis az összes megállapítás 90,6 százaléka ebben az adónemben született.

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárak ellenőrzésére fektetett hangsúly is a várt eredményeket hozta. 2022-ben ugyanis 349 vizsgálatot folytatott le ezen a területen a NAV, és a lezárt ellenőrzések 77 százalékában összesen 3,5 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg. Kiemelt figyelmet kapott az autóipari szektor, és ez a tendencia várhatóan idén is folytatódik, ahogyan arra az adóhatóság 2023. évi ellenőrzési terve alapján számítani lehet.

Tavaly előtérbe kerültek az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokat, felújításokat szolgáló adókedvezményt igénybe vevő adózók ellenőrzése is. A jogkövetési vizsgálatok célzottan az önellenőrzés felhívására irányultak. A vizsgálatok eredményeként az adózók 226 millió forint kötelezettségnövekedést és csupán 1,1 millió forint kötelezettségcsökkenést vallottak be.

Több pert nyer a NAV, mint amennyit veszít, de még mindig érdemes vitatkozni a hatósággal

Az adóperek vizsgálata során megállapítható, hogy a közigazgatási perekben 640 ítélet született, melyből a törvényszék előtti adóperek 79,8 százalékát nyerte meg az adóhatóság (a Kúrián a NAV pernyertességi aránya 62,2%-os). A perköltség mutató azonban némileg árnyalja a képet. Az adóhatóság javára ugyanis csupán a perköltség 57,7 százalékát ítélték meg a bíróságok. Ez közvetve arra utalhat, hogy bár az adóhatóság valóban több pert nyert, de a magasabb pertárgyértékű ügyekben vélhetően kisebb arányban.

Rohamléptékkel digitalizál az adóhatóság – jönnek az eredmények

A NAV új, adatalapú mesterségesintelligencia-modelleket alakított ki, amelyek a korábbiaknál hatékonyabban képesek az egyes anomáliák felderítésére. Az áfa ellenőrzések hatékonyságát segíti a hatóság legfontosabb digitális ellenőrzési eszköze az Online Számla rendszer is. A lezárt jogkövetési vizsgálat eredményei alapján, az Online Számla rendszer adatainak hasznosításával mintegy 2,2 ezer adóellenőrzést végzett, és 54,3 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel a NAV. Ezen ellentmondások alapját az online számlaadatok és az áfabevallások közötti eltérés, valamint a teljesített számlaadat-szolgáltatások ellenére elmulasztott áfabevallási kötelezettség képezte.

„A NAV 2023. évre vonatkozó ellenőrzési terve alapján megállapítható, hogy továbbra is fókuszban maradnak a kiemelt és a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók, valamint azok, akik a társasági adót érintő adókedvezményt – fejlesztési adókedvezményt, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházást, felújítás adókedvezményt – igénybe veszik” – nyilatkozta dr. Bajusz Dániel, az EY Law adóperes jogásza.

A szakember hozzátette, hogy az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít az olyan „veszélyeztetett” ágazatokra is mint az építőipar, a számítástechnikai termékek kereskedelme, a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelem, a zöldség- és gyümölcskereskedelem, az online értékesítés, valamint az „adózatlan” jövedéki termékek. Fókuszba helyezi továbbá a tüzelőanyagot forgalmazók, a klímát értékesítők és -szerelők, valamint a marketing-, reklám-, médiaszolgáltatás és filmgyártás területén tevékenykedőket is. Egyre kritikusabbá válik, hogy az adózó szakmailag is felkészült legyen egy esetleges adóvitában és a leghatékonyabb segítséget vegye igénybe.

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai ellenére kiemelkedő volt a globális IPO-aktivitás 2020-ban. Az egy évvel korábbi eredményekhez képest a tőzsdei bevezetések száma 19 százalékkal 1363-ra emelkedett, értéke pedig 29 százalékkal 268 milliárd dollárra nőtt. Európában 23 százalékkal 185-re növekedett a tranzakciók száma, míg az értéke 9 százalékos bővüléssel elérte a 27 milliárd dollárt. Az ügyletek leginkább a technológiai, az ipari és az egészségügyi szektorban valósultak meg, amelyek világszinten az összes részvénykibocsátás közel 60 százalékát tették ki.

Az EY 2020-ban globálisan 203 tőzsdei bevezetésben működött közre, és a 20 legnagyobb részvénykibocsátás közül 18-nál szakmai tanácsadóként járt el. Különösen aktív volt a kiskereskedelemi, a vendéglátó- és az ingatlanszektorban, valamint az építőipar és az élettudományok területén. A magán- és kockázati tőkealapok által megvalósított tőzsdei kibocsátásokhoz kapcsolódó cégátvilágításában is élen járt az EY.

Magyarországon tavaly ugyan nyilvános részvénytranzakció nem történt, egy különleges bevezetésre azonban sor került. Felkerültek a parkettre az első zöldmezős szabályozott ingatlanbefektetési társaság részvényei az EY adó, pénzügyi és jogi csapatának támogatásával. A kötvénypiacon viszont kiemelkedően aktív volt a vállalati szektor. Az év végéig 44 hazai cég bocsátott ki kötvényt az MNB Növekedési Kötvényprogramjában és az NKP-n kívüli vállalati kötvények piaca is élénkebb volt a korábbi évekhez viszonyítva. Az EY az NKP kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó sikeres hitelminősítések közel harmadában működött közre, mint rating-tanácsadó és számos esetben teljeskörű támogatást nyújtott a cégeknek a pénzügyi tanácsadást kiegészítő jogi szolgáltatásokkal.

„A részvény- és kötvénykibocsátás is kiváló lehetőség arra, hogy egy vállalkozás megerősítse piaci pozícióját egy nehéz gazdasági környezetben vagy forrást biztosítson új fejlesztések megvalósítására, akvizíciók finanszírozására. Az EY a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalkozások piacvezető könyvvizsgálója és ma már a részvény- és kötvénykibocsátásokhoz kapcsolódó adó, pénzügyi és jogi tanácsadói feladatok terén is meghatározó szerepet játszik. Büszkék vagyunk arra, hogy ennek a tudásnak és a folyamatos erőfeszítéseknek az eredményeként számos vállalkozás jutott kedvező feltételekkel finanszírozási forráshoz” – hangsúlyozta dr. Vaszari Péter, az EY Stratégia és Tranzakciós Tanácsadás Üzletág vezetője.

„A részvény- és kötvénykibocsátások piacán jogi szolgáltatásaink messze túlmutatnak a hagyományos ügyvédi irodák gyakorlatán. Egyszerű végrehajtás helyett, a teljes projektek lemenedzselését, üzleti és jogi tényezők hatékony összehangolását biztosítjuk, hogy a forrásszerzést a lehető leggyorsabban, fejlesztési terveikhez igazodva kaphassák meg ügyfeleink” – emelte ki dr. Sefer Iván, az EY Law vezetője.

Idén októberig már 43 hazai cég vett részt a Növekedési Kötvényprogramban, közülük 29 cég bocsátott ki kötvényt. A legnagyobb kibocsátást 44.4 milliárd forint értékben hazánk meghatározó lakóingaltan-fejlesztője, a Cordia Magyarország vitte véghez. Őket 40 milliárddal a Mercedes Benz, valamint 30 milliárddal a Duna Aszfalt követi.

Újabb jelentős kibocsátó

A Stelius Befektető Zrt. az ország egyik legnagyobb, kizárólag magyar tulajdonban lévő vállalatcsoportja, a hazai üzleti élet meghatározó szereplője, amely 15 milliárd forint forrást vont be egy sikeres kötvényaukciót követően 2020. szeptember 15-én. A plusz tőke fontos szerepet játszik a cégcsoport terveiben, mivel komoly üzleti kihívásokra számít a pénzügyi szolgáltatások, a műkereskedelmi tevékenység és ehhez kapcsolódó oktatás, a taxis személyszállítás, valamint az ingatlanfejlesztés és hasznosítás területén is.

„Fontos mérföldkő ez a Stelius Zrt-t életében, örülünk, hogy a nemzetközi hitelminősítő is visszaigazolta a csoportunkban lévő üzleti potenciált és stabilitást, és befektetésre érdemes vállalatnak minősítettek bennünket. A kötvényprogram révén jelentős plusz források állnak így majd rendelkezésünkre a hosszú távú üzleti terveink megvalósításához. Legfontosabb feladatunk és egyben felelősségünk, hogy az általunk irányított üzletágakkal közösen felelősen és jól használjuk fel a kötvényprogram nyújtotta lehetőségeket” – emelte ki Slánicz Béla, a Stelius Befektetési Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese.

A közös felkészülés volt a siker titka

A sikeres kibocsátást jogi oldalról az EY Law tőkepiaci tranzakciós csapata támogatta, beleértve az információs dokumentum összeállítását, a kibocsátás során felmerülő szabályozási kérdésekben való támogatást. A tranzakció következő lépéseként segítik a kötvények bevezetését a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Xbond piacára. A kibocsátáshoz feltétlenül szükséges hitelminősítésre szintén az EY készítette fel a Stelius Zrt.-t. A tanácsadócég így már több mint 15 hazai vállalatnak segített abban, hogy meg tudjanak felelni a nemzetközi hitelminősítők elvárásainak.

„Büszkék vagyunk rá, hogy egy újabb hazai céget támogathattunk a kötvénykibocsátásban és a tőzsdére lépésben. Ez is visszaigazolja, hogy az EY pénzügyi, stratégiai és jogi tanácsadói csapata olyan átfogó segítséget tud adni ebben a sokösszetevős folyamatban, amire a jelenlegi helyzetben kiemelkedő szüksége van a vállalatoknak” – nyilatkozta Gáspár Barna, az EY finanszírozási szakértője.