Vállalati oldalon az egyik legfontosabb módosítás a környezetbarát beruházások ösztönzése, amelynek érdekében új adókedvezmények is megjelennek. Ezek közé tartozik az energiaellátók jövedelemadójában az új energetikai beruházásokkal kapcsolatos adókedvezmény, valamint társasági adóban – uniós implementáció révén – a tiszta technológiák gyártási kapacitásának bővítését támogató adókedvezmény, amely egy már meglévő adókedvezmény kiváltását szolgálja és Budapesten 15, vidéken akár 35 százalékos támogatási intenzitással érhető el. A jogosultság ugyanakkor szigorú feltételekhez kötött: bármilyen környezetvédelmi határérték-túllépés végleges kizárást és a teljes támogatás késedelmi pótlékkal növelt visszafizetését vonja maga után. A másik új kedvezmény a környezeti károk felszámolására és természetvédelmi beruházásokra fókuszál, ahol a támogatási intenzitás 70 vagy akár 100 százalék is lehet, legfeljebb 30 millió euró összegig. A jogosultak köréből kifejezetten kizárják a környezetkárosodás okozóját, és a NAV három éven belül kötelező ellenőrzést végez az első igénybevételt követően.

Jelentős változás érkezik a kiskereskedelmi adóban, ahol a megemelt sávhatárok miatt körülbelül 3500 vállalkozás számolhat alacsonyabb adóteherrel januártól: az adómentes sáv a korábbi 500 millió forint helyett 1 milliárd forintig tart, a legfelső kulcs pedig 150 milliárd forint felett lép életbe. Átláthatóbb szabályozást jelent, de egyben a kisebb vállalkozások számára adókönnyítést is céloz az a módosítás, hogy a töltőállomásokon nyújtott szolgáltatások kikerülnek a kiskereskedelmi adó hatálya alól.

A változások egyik központi eleme vállalati szemszögből az áfabevallások részletesebb adattartalma, amely 2026. július 1-jétől lép életbe. A NAV a jövőben az összesítő jelentésben nemcsak a számlákban szereplő levonható áfát, hanem a ténylegesen levont adót is számlaszinten kéri feltüntetni, adómérték és arányosítás szerinti bontásban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégeknek magas adatminőség és pontosság mellett kell a bevallási és a könyvelési adataikat összehangolni. A módosítások nem titkolt célja az, hogy minél több vállalkozást tereljenek az eÁFA rendszer használata felé, amely hosszabb távon csökkentheti az adminisztrációt, ugyanakkor a bevezetés első időszakában komoly adat-előkészítési feladatokat jelent a társaságoknak. Ezzel párhuzamosan három év alatt 24 millió forintra emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára is, ami sok kisvállalkozónak nyújt kézzelfogható könnyítést.

A pénzügyi szektor 2026-tól azonban szigorúbb feltételek mellett adózik: a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadója az adóalap 20 milliárd forintig 10 százalék, efölött pedig 30 százalék lesz. Az állampapír-állomány növekedése alapján igénybe vehető adócsökkentés felső határa 50 százalékról 30 százalékra mérséklődik.

A kisebb cégek számára további érdemi könnyítés a kisvállalati adó határainak emelése: a belépéshez szükséges árbevétel és mérlegfőösszeg 6 milliárd, a létszámkorlát pedig 100 fő lesz, míg a bennmaradás 12 milliárd forintos bevételig és 200 fős létszámig biztosítható. A lakosság számára érzékelhető változás, hogy 2026-tól a marhahús és egyes belsőségek áfája 27 százalékról 5 százalékra csökken. A személyi jövedelemadó szabályai is módosulnak, többek között bővül a SZÉP-kártya felhasználási köre és új otthontámogatási elemek jelennek meg.

A reklámadó felfüggesztése 2026. június végéig meghosszabbodik, ezt követően azonban visszatér, annyi könnyítéssel azonban, hogy az első, rövidebb adóévre csupán az előleg felét kell megfizetni a vállalkozás által választott időpontban. Bár az intézkedés viszonylag szűk iparágat érint, a szabályozás változása hosszabb távon hatással lehet a médiapiac szereplőire.

„Az adócsomag egészét tekintve jól látható, hogy a változások köre széles spektrumot ölel fel, és ezért a következő időszakban minden vállalkozásnak érdemes áttekintenie a folyamatait és adózási gyakorlatát” – emelte ki Módos András, az EY Adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője.

„A változó adófizetési kötelezettségek, az új áfa bevallási elvárások és a környezetvédelmi beruházásokhoz kapcsolódó, jelentős összegű kedvezmények mellett a kisebb területeket érintő módosítások – így például a jövedéki adó halasztása, a tartós megbízási jogviszony bevezetése, a szocho számításának egységesítése vagy a transzferár-korrekciókra vonatkozó szabályok finomítása – szintén a felkészülés fontosságára hívják fel a figyelmet. A tudatos tervezés nemcsak a megfelelés miatt elengedhetetlen, hanem azért is, hogy a vállalatok ki tudják használni a változásokban rejlő lehetőségeket, és ezáltal javítani tudják a pénzügyi eredményeiket és piaci versenyképességüket” – tette hozzá Módos András.

A megszorítások jelzik, hogy nagy baj van a jövő évi költségvetéssel. A babaváró hitel és a CSOK kedvezményezetti köre szűkül, de ez viszonylag keveseket érint. Igaz, ezzel a kormány eddigi kiemelt célja, a gyermekvállalási kedv ösztönzése kap mélyütést.

Az adóemelések közvetetten 1100 milliárd forinttal növelik a fogyasztók terheit (a különadók hatásai ugyanis beépülnek az árakba), marad ugyanis több extraprofitadó (a tervekkel ellentétben, nem vezeti ki őket a kormány), valamint a jövedéki adó is emelkedik az üzemanyagoknál. (Ezek nagy része jogilag tulajdonképpen nem adóemelés, hiszen annyi történik, hogy bizonyos különadók bent maradnak a rendszerben 2024-ben is. Viszont a gyakorlatban emelésnek tekinthető, hiszen korábban minden érintett azzal számolt, hogy az ígéreteknek megfelelően 2024-ben kivezeti a kormány az extraprofitadókat. Azzal tehát, hogy azok nagyrészt szinten maradnak, az eredeti pozícióhoz képest adóemelés valósul meg.9 – írja a Portfolio.

Ráadásul az állam elkezd takarékoskodni, ami a közszférában további megszorításokkal, eseteg elbocsátásokkal is jár.

A megszorító intézkedéseknek van egy kedvező olvasata is: pozitív fejlemény ugyanis, hogy a kormány belátta, ég a ház, a költségvetés gondban van és lépni kell, el kell oltani a tüzet. Miközben a jegybank gigantikus, 2000 milliárdos veszteségéből is 430 milliárd forint terheli már az idei költségvetést.

A jövő évi költségvetést érintő friss döntések is azt üzenik, hogy a büdzsé rendbetételét nem lehet halogatni, a dominánsan adóemelésre épülő kiigazítás növekedési áldozattal jár, ami egy ördögi csapdához vezet. Emelkednek az adók, csökken a fogyasztás, lassul a GDP-növekedés, megint romlik a költségvetés helyzete, megint lépnie kell a kormánynak – foglalja össze a Portfolio elemzője.

Az extraprofitadó csökkentésért cserébe elvárt további állampapír vásárlás a magyar gazdaságra kedvezőtlen hatással lesz, a bankok likviditása csökken és a vállalkozások beruházásaira kevesebb hitelt tudnak majd kihelyezni. A magyar bankszektor jelenleg is a magyar állam egyik legnagyobb hitelezője és ez után is az lesz, az elmúlt 10 évben megduplázódott a bankok állampapír-állománya, ami már most is mintegy 11 ezer milliárd forint. Az átmeneti extraprofit adó meghosszabbítása egyben a nemzetgazdaság ellenállóképességét gyengíti.

Miközben a Magyar Bankszövetség is az infláció és a jegybanki kamatok jelentős mértékű csökkenésével és a hitelkereslet felfutásával számol, az extraprofit adó 2024-ben változatlan szinten tartása a pénzintézetek bevételeinek és így a kihelyezhető hitelek csökkenését fogja eredményezni. Az elmúlt időszak válságai megmutatták, hogy a magyar gazdaságnak a mostanihoz hasonló kihívásokkal teli időszakokban egy stabil és likvid bankszektorra van szüksége, ami biztosítja a hitelezés fenntartását, valamint ezen keresztül segítséget nyújt a gazdaság recesszióból való kikerüléséhez.

A megtakarítások további megadóztatása jelentős visszalépést eredményezhet a lakossági öngondoskodás terén. Az elmúlt időszak jelentős változásokat hozott a befektetési és megtakarítási piacon, a lakosság döntő többsége az infláció miatt csökkentette fogyasztását, de emellett is fontosnak tartotta a takarékoskodást és egyre többen szeretnék különféle megtakarítási formákban tartani pénzüket. A lakosság megtakarításainak további megadóztatása és egyúttal az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról. Továbbá korlátozza az ügyfelek szabad döntéshozatalhoz való jogát, hiszen minden olyan lehetőséget korlátoz, amellyel a megtakarítási termékek széles skáláját elérhetik. Minden új adó kivetése és az újabb elvonások csökkentik a magyarországi megtakarításokat, amely elveszi a hitelezéshez szükséges forrásokat. Ez erősen korlátozza a hosszú távú befektetésekbe vetett bizalmat és csökkenti az értékpapírpiac, sőt a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit.

A Magyar Bankszövetség a döntések kedvezőtlen gazdasági hatása miatt kéri a kormányt, hogy az intézkedéseket minél előbb vizsgálja felül és lehetőség szerint azokat vonja vissza, ne vezesse be.