Budapest, 2022.04.19. – Már 469 magyar beszállítóval dolgozik együtt a Lidl Magyarország és több mint harmaduk nem csak itthon, hanem a külföldi áruházakban is megjelenik. 2021-ben a hazai vállalatok és kkv-k rekordösszegben, összesen 81 milliárd forint értékben exportáltak magyar termékeket a Lidl közreműködésével. A diszkontlánc célja, hogy támogassa a magyar beszállítók külpiaci tevékenységét, és ezáltal hozzájáruljon a hazai exportvolumen növeléséhez, a magyar gazdaság sikerességéhez.

A Lidl Magyarország hosszú ideje azon dolgozik, hogy a magyar gazdaság meghatározó motorja legyen, ennek érdekében folyamatosan támogatja a hazai beszállítókat, népszerűsíti a magyar termékeket. A „Lidl a magyar beszállítókért” program immár 9 éve nyitva áll az érdeklődök előtt. Tavaly ennek keretében zajlott a Lidl Akadémia Plusz rendezvénysorozat is, amelynek köszönhetően immár 469-re emelkedett a magyar beszállítók száma, valamint több mint 4000 hazai termék érhető el a kínálatban.

„A belföldi megjelenés mellett exporttörekvéseikben is támogatjuk partnereinket és nagy örömünkre több mint harmaduk már élt is ezzel a lehetőséggel. 2021-ben 170 beszállítónk 726 terméke jutott el a külpiacokra és 28 országban találkozhattak a vásárlók a kiváló minőségű magyar termékekkel, amelyek értéke 81 milliárd forintot tett ki. Mindez azért is fontos, mert az export által a hazai vállalkozások mind stabilabban tudnak működni, ami lehetőséget teremthet újabb fejlesztésekre, beruházásokra, munkahelybővítésekre, vagyis több tekintetben is hozzájárulunk a magyar gazdaság sikereihez.” – emelte ki Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország vállalati kommunikációs vezetője.

A diszkontlánc által elért 81 milliárd forint 26,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A legkeresettebb termék között megtalálhatóak a tejtermékek, a kekszek és rágcsálnivalók, olajok és margarinok, fagyasztott termékek, állateledelek, a különféle kenyerek, zöldégek és gyümölcsök, a friss húsok, valamint a borok. A legnagyobb felvevőpiacnak az értéket tekintve Románia számít, míg a legváltozatosabb kínálat Szlovákiában volt megtalálható. Mindezeken túl kiemelkedő volt a Németországba, Csehországba, Horvátországba, Lengyelországba és az Egyesült Királyságba irányuló export is. Utóbbi esetében különösen a borok szerepeltek jól, a Lidl bonyolította az országba irányuló magyar palackos borexport 90%-át. Érdekesség még, hogy a legtávolabbi pont a Kanári-szigetek volt, ahová 6 magyar beszállító termékei jutottak el.

Kína modern tőzsdéi egyelőre mindössze három évtizedes múltra tekinthetnek csak vissza, de a bivaly éve eddig rendre a nevéhez méltó piaci eredményeket hozott a befektetők számára. A holdnaptár szerinti legutóbbi bivaly éve − 2009-2010 − a referenciának számító Shanghai Composite Index 51 százalékos, robbanásszerű emelkedését hozta. Egy ciklussal korábban, 1997-1998-ban 27 százalékos ralinak lehettünk szemtanúi.

Persze mindenki tudja, hogy a múltbeli teljesítményből nem lehet a jövőre vonatkozó, megbízható következtetéseket levonni. De amikor február 12-én elkezdődött az új bivaly éve, a kínai piacokkal foglalkozó befektetők több tényezőre is odafigyelnek. Ezek közül talán a legfontosabb az lesz, hogy a bőséges likviditás és Kína „Covid-úttörő” szerepe (vagyis hogy elsőként tapasztalta meg, majd hagyta maga mögött a Covid-19 miatt előállt globális válságot), vélhetően még tavasszal is táplálni fogja a bikapiaci folyamatokat – méghozzá Kína onshore piacán és Hong Kongban is. Azonban ha fokozódna az inflációs nyomás, vagy ha hirtelen fordulattal monetáris megszorításokra kerülne sor, az megzabolázhatná a nagy lendülettel megiramodott piacokat.

A talpra állás folytatódik

Csakúgy, mint 2009-ben, a befektetőkre ma is bátorítólag hat az olcsó hitel és a válság utáni erőteljes felpattanás. A makrogazdasági háttér szintén segít: Kína volt az egyetlen olyan nagyobb gazdaság, melynek 2020-ban pozitív növekedést sikerült elérnie, és a konszenzusos előrejelzés szerint az ország GDP-je idén is kb. 8%-kal fog nőni. Az elemzők arra is számítanak, hogy a kínai vállalatok – legalábbis az első két negyedévben − jelentős jövedelemnövekedést fognak elérni.

A kínai törvényhozás, az Országos Népi Gyűlés márciusban várhatóan nyilvánosságra hozza az ország 14. ötéves tervét, mely 2025-ig határozza meg a legmagasabb szintű növekedési és fejlesztési előirányzatokat. Ez az év azért is fontos lesz, mert júliusban van a Kínát irányító Kommunista Párt alapításának 100. évfordulója, és a társadalmi stabilitás és a gazdaság teljesítőképességének fenntartása a legfontosabb célok között szerepel. A kínai politikai vezetők deklarált célja, hogy „minden tekintetben tartózkodóan virágzó társadalmat” hozzanak létre, azt jelenti, hogy mindent elkövetnek majd a növekedés elősegítéséért, viszont minimalizálni fogják a rendszerszintű kockázatokat.

Eltérő teljesítmények

Azonban a befektetőknek a nagy volatilitásra és az ágazatok teljesítménye közötti feltűnő eltérésekre is oda kell figyelniük. A Fidelity szerint egyes értékeltségek már most is túlfeszítettnek tűnnek például a technológiai, a fogyasztási és az egészségügyi szektorban, ahol a sűrűbb kereskedési forgalom nagyobb áringadozásokhoz vezethet. Másfelől több nagy pénzügyi részvény lemarad a többiektől, és egyszámjegyű jövedelmet hozva, vagy a könyv szerinti értékhez képest diszkonttal forog.

A 2009-es, széles alapokon nyugvó bikapiaci nekiiramodással ellentétben az idén várhatóan a strukturális növekedéshez kapcsolódó témák egyeduralmára számíthatunk, és néhány magas fordulaton pörgő ágazat és ágazati vezető áll majd a rivaldafényben. A belföldi fogyasztás valószínűleg továbbra is ott lesz a legjobbak között, mivel a kínai politikai vezetők az Egyesült Államokkal szemben továbbra is fennálló kereskedelmi feszültség hatására a belső kereslet élénkítésén fáradoznak.

A kínai talpra állásban tavaly kulcsszerepet játszó exportőröktől az idén a fogyasztók vehetik át a stafétabotot. A munkaerőpiac stabilizálódott, a munkanélküliségi ráta ismét a járvány előtti szinteken jár, a bőséges megtakarításoknak köszönhetően pedig további vásárlóerő szabadul a piacra – Kína a világ fő gazdasági hatalmai között az egyik legnagyobb megtakarítási rátával büszkélkedhet. Tavaly, a vírusfenyegetés miatti bizonytalanság közepette a kínai fogyasztók még többet tettek félre, mivel visszafogták az utazási és az egyéb, nem alapvető kiadásaikat, de a vakcina megjelenésének és a magabiztosan zajló talpra állásnak köszönhetően most újból lehetőségük van kinyitni a pénztárcájukat.

Ami a jövőt illeti

A kínai részvényekbe áramló befektetések összege az elmúlt hónapokban folyamatosan nőtt, mivel a külföldi befektetők részesedni szeretnének a renminbi felértékelődéséből és Kína gazdasági növekedéséből. Feltételezhető az is, hogy a befektetők a belföldi ingatlanpiac felől más területek felé fordulnak, mivel ott a kínai kormány szigorú intézkedésekkel igyekezett gátat vetni a spekulációnak. A kínai (és főként Hong Kong-i) vállalatok elsődleges részvénykibocsátásai élénk érdeklődés mellett zajlottak.

Ennek ellenére nem tudhatjuk biztosan, hogy milyen messzire fut majd a bika 2021-ben. Nagyobb óvatosságra intenek azok a szektorok, amelyekben az értékeltségek hirtelen lufiszerű növekedésnek indultak. Az egyik fő kockázat a várhatónál gyorsabban bekövetkező jogszabályi szigorítás lehet. Ahogy a talpra állás tovább zajlik és fokozódik az inflációs nyomás, Kína lehet az első olyan ország, ahol szükség lehet a likviditás felitatására.

„Az év eddig eltelt szakaszában Kína jegybankja, a Kínai Népi Bank vegyes jeleket sugárzott, és időnként elzárta a csapot, hogy lássa, hogyan reagálnak a piacok, melyek január végén bele is remegtek kissé a szigorítás miatti aggodalmakba. Lehet, hogy az infláció lehűtése vagy az eszközbuborékok kialakulásának megakadályozása céljából sor kerül még kisebb szigorításokra, de összességében arra számítunk, hogy a monetáris politika esetleges további normalizálódása lassú és fokozatos lesz, mivel a jegybank gondosan ügyel arra, hogy a Kína reményei szerint amúgy kedvezőnek ígérkező év során semmi ne veszélyeztesse a piaci stabilitást” – teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.

A Wellis 2003-ban családi vállalkozásként indult Magyarországon. 2005-ben 20 főt foglalkoztatott, 2010-ben pedig 100 munkatárssal, immár középvállalatként működött tovább. Köszönhetően a kiemelkedő termékminőségnek és az exporttevékenységnek, a vállalat dinamikusan növekedett, 2015-re már 300 fős létszámmal működött, a megrendelésállomány elérte az évi ötezer darab kültéri jakuzzit, termékei pedig szinte az összes európai országot meghódították.

A jelenleg évi tízezer darabos medencetermelést kiegészíti egy több tízezer darabos szaniterkínálat is, mindez szükségessé tette a vállalat dabasi, 24 ezer négyzetméteres beépítettségű területének bővítését: a zöldmezős beruházás keretében egy új, 10 ezer négyzetméteres, könnyűszerkezetes raktárcsarnok fejlesztése indult el, amely egyszerre akár négyezer kész medence tárolására is alkalmas. Az innovatív állványzatkialakításának köszönhetően akár három szinten, hétméteres magasságban is lehet majd medencéket pakolni, amelyek mozgatása speciális gépekkel és adapterekkel valósul meg. Egy medence átlagosan 350 kg, mérete pedig 2×2 méter, emiatt kiemelten fontos gondoskodni a megfelelő mozgathatóságról. A raktárhoz tartozik majd egy 300 négyzetméteres, két rámpával ellátott beérkezési áruátvevő, egy 1000 négyzetméteres árukiadó terület, csomagoló részleg, iroda és szociális rész is. A beruházás várhatóan tavasszal zárul.

Bár a hidromasszázskádak és -medencék idénytermékek, a gyártásnak egész évben működnie kell. A május–szeptember közötti főszezon megfelelő kiszolgálása érdekében a Wellis az év minden egyes hónapját a gyártásra összpontosítja, és 500 munkavállalónak biztosít egész évben munkalehetőséget. „A családi vállalkozás mára Európa vezető medencegyártója lett, és éves szinten több tízezer családnak biztosít egyedülálló wellnessélményt” – mondta Czafik Zsolt, a vállalat vezérigazgatója. „Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a szakmai és gazdasági fejlődésre. Szeretnénk 2020-ra a világ top három medencegyártói között szerepelni, és megkezdeni terjeszkedésünket az Egyesült Államokban is.”

A magyar vállalat az innovációk terén is élen jár: februárban új ellenáramoltatós swim spa medence modellt mutatnak be, amely háromszor annyi víz megmozgatására képes (180 köbméter), mint a hagyományos ellenáramoltatós medencék. A vízáram szélessége 50-60 cm, ezzel egy valódi folyó áramlását szimulálhatjuk otthonunkban. Karbantartás esetén a mechanikai elemekhez pedig a víz leengedése nélkül is hozzá lehet férni. A Rio Grande 2019 semiinground burkolattal is rendelhető, amelynek köszönhetően a modell betonozás nélkül a talajba süllyeszthető, és energiahatékonyabb működést biztosít: a hőszivattyú-csatlakozás speciális kialakításának köszönhetően a fűtési költség az elektromos fűtés egyharmadára csökkenthető.

Az e-kereskedők számára a nagy játékosok belépése előtt a közép-kelet-európai piacok komoly növekedéssel kecsegtetnek.

A magyar és közép-kelet-európai piacok közös jellemzője a fragmentáltság, azaz az eltérő nyelvű és kultúrájú, széttagolt, kis méretű piacok. Emiatt a széttagoltság miatt ezeken a piacokon nehéz terjeszkedni, mert minden országban szinte elölről kell kezdeni az építkezést. „A sok, viszonylag kicsi, egzotikus nyelveket beszélő piac a nagy nemzetközi játékosok számára még nem elég vonzó, így a helyismerettel bíró kisebb cégek egy-két lépéssel a globális óriások elé kerülhetnek” – mondta Dunder Krisztián online üzletfejlesztési szakértő, a Growww Digital ügyvezetője.

Hozzátette: A hazai cégek további előnye, hogy a környező országok többségében találni magyar és helyi nyelven is beszélő munkavállalókat, akik segíthetnek az ügyfélszolgálat és a marketingtevékenység beindításában. A szomszédos országok így tesztpiacnak is kitűnőek.

Egymillárdos küszöb

Az Európai Unió országaiban a logisztikai, számviteli, szerződéskötési keretek már kiépültek. Dunder Krisztián szerint a valódi kihívást a kiszolgálás minőségének biztosítása és a helyi piacokon alkalmazott marketing jelenti.

A hozzávetőleg egymilliárd forintos bevételi határt elérő vagy megközelítő, alulról építkező e-kereskedelmi vállalkozások többsége már legalább fél évtizede a piacon van, beszállítóikkal bizalmi viszonyt ápol, és a növekedés kihívásaival is szembesült korábban, így nehéz meglepetés elé állítani. A technológiai felkészültségük, a marketingismeretük és a know-how is adott ahhoz, hogy kiterjesszék működésüket az ország határain túlra. Dunder Krisztián becslése szerint legalább száz erre kész e-kereskedelmi vállalkozás lehet Magyarországon, akik közül alig néhány lépett külföldi piacokra.

Nyugaton csak óvatosan!

A közelebbi régión túl érdemes lehet Nyugat-Európa irányába is terjeszkedni, ott azonban a szakértő fokozott óvatosságot javasol. Érdemes észben tartani, hogy míg Magyarországon 6.000 webshop működik, addig Csehországban 36.000, Németországban 55.000, az Egyesült Királyságban pedig 100.000-nél is több vállalkozás verseng az online vásárlók kegyeiért. Ráadásul a hirdetési költségek is jelentősebbek: a több szereplő és a magasabb vásárlóerő a német és osztrák piacon például a hazainál 4-5-ször magasabb vevőszerzési költségeket eredményezhet – figyelmeztet a szakértő.

Ahhoz, hogy a termékünk a külpiacon versenyképes legyen, vagy kedvezőbb árakat, vagy egyéb előnyt kell tudnunk nyújtani. Lehetünk gyorsabbak a szállításban, rugalmasabbak a kiszolgálásban, vagy épp kínálhatunk olyan árucikket, ami helyben kereskedelmi korlátozás alá esik. „Általános érvényű javaslat, hogy az új piacokon a könnyű terméktől a nehéz felé kell haladni, minden értelemben – legyen az súly, romlandóság, értékesíthetőség vagy tárolhatóság” – tanácsolja Dunder Krisztián.

A magyar e-kereskedelmi piac 427 milliárd forint, míg az európai 530 milliárd euró az Ecommerce Europe adatai alapján. Így nem meglepő, hogy sikeres hazai cégek – az elektronikai cikkek, állateledelek, kontaktlencsék vagy akár a használt ruhák piacán – sikeresen terjeszkednek külföldön. A külföldi piacok robbanásszerű növekedést eredményezhetnek, hiszen a hazai piac tíz-hússzorosára lépünk. A Growww Digital praxisában előforduló extrém, akár 1000 százalékos növekedések is mind külföldi piacnyitásokhoz kapcsolódnak.

Azonban az erre érett cégeknek érdemes minél előbb meglépni a külföldi piacnyitást, mert a kedvező viszonyok nem tartanak örökké. Egyre több régiós szereplő jelenik meg – elsősorban az FMCG vagy a divat piacán – de ha valaki képes az ügyfélszolgálati és marketingkérdések hatékony megoldására, az még mindig többéves versenyelőnyre tehet szert a nagy szereplőkkel szemben.

A McDonald’s Európában több mint 500.000 termelőtől szerzi be a működéséhez szükséges alapanyagokat, többek között évi 113 ezer tonna csirke- és 217 ezer tonna marhahúst. Az ellátásbiztonság és az élelmiszerminőség szavatolása kiemelt feladat, emellett az elmúlt években a fenntarthatóság (energiahatékonyság, állatjólét, a dolgozók körülményei stb.) is előtérbe kerültek. A McDonald’s Mintagazdaság, nemzetközi elnevezése szerint Flagship Farm programot a McDonald’s azért hozta létre 2001-ben, hogy a legjobb fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok kiemelésével, bemutatásával és megosztásával a fenntartható gyakorlatok alkalmazását ösztönözze az ellátási hálózatán belül, és azon túl. A program egy bárki számára elérhető weboldalon (www.flagshipfarm.eu), részletes, a szakmai közönségnek szóló esettanulmányokon keresztül mutatja be azokat a kiemelkedő fenntarthatósági gyakorlatokat, amelyeket a McDonald’s számára élelmiszer alapanyagot termelő vállalatok alkalmaznak. A McDonald’s Mintagazdaság esettanulmányokban maguk a gazdák beszélnek saját rendszereikről, ők mutatják be, hogyan valósítható meg, és milyen előnyökkel jár ez a gyakorlat. A vállalat célja, hogy a gazdálkodóknak irányt mutasson, és segítséget nyújtson a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságának fejlesztésében minden termelő (nem csupán saját beszállítói) számára. Eddig 24 vállalkozás érdemelte ki a Mintagazdaság minősítést, hozzájuk csatlakozott most az első magyarországi cég.

Dr. Cselényi Tibor, a McDonald’s Magyarország minőségbiztosítási vezetője

A McDonald’s európai csirkehús beszállítói közül a MasterGood baktalórántházi brojler telepe világszínvonalú állategészségügyi, állatjóléti és környezetvédelmi gyakorlataival és teljeskörű integrált termelési rendszerével érdemelte ki a McDonald’s Mintagazdaság címet. Az erről szóló oklevelet Horváth Ágnes, a magyar McDonald’s ügyvezető igazgatója – Dr. Bognár Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkárának jelenlétében – ma adta át Bárány Péternek, a MasterGood csoporthoz tartozó Baromfi-COOP ügyvezető igazgatójának. „A helyi innováción, a kiemelkedő üzleti eredményeken és az éttermeink, illetve a franchise partnereink nemzetközi reputációján túl az ilyen beszállítói sikertörténeteknek van a legnagyobb szerepük abban, hogy a hazai McDonald’s-rendszer stabil és megbecsült helyet vívott ki magának Európában” – mondta az eseményen Horváth Ágnes. A cég beszállítói kapcsolatainak átlagos hossza hazánkban 18 év, és olyan nagy magyar beszállítókkal dolgoznak, mint az Eisberg (saláták), Univer (ketchup, majonéz, öntetek) vagy a Mezőkert (szárított hagyma).

Az átadáson jelen voltak a MasterGood által szállított alapanyagot feldolgozó, és a Mintagazdaság minősítés megszerzéséhez szakmai támogatást nyújtó OSI Food Solutions cégcsoport képviselői. A bábolnai vállalat a kezdetektől beszállító partnere a hazai McDonald’s-nak, és a magyar piac mellett ma már számos más európai McDonald’s hálózatot is a bábolnai üzem lát el csirkés termékekkel.

A baktalórántházi fejlesztés célja egy olyan modern és innovatív gazdaság felépítése volt, ahol a fenntarthatósági elvárások a biodiverzitás, az energiafelhasználás, a hulladékgazdálkodás, az állategészségügy, állatjólét, valamint a szociális- és emberi erőforrás-felhasználás mutatóiban egyaránt érvényre jutnak. A McDonald’s Mintagazdaságában a baromfiállomány szigorú higiéniai, állategészségügyi szabályrendszerek és felügyelet mellett növekszik. A telephelyeken olyan higiéniai, állatjóléti és az állatok komfortérzetét biztosító beruházásokat hajtottak végre, melyek nemcsak európai, de világviszonylatban is piacvezető megoldások.

Csirkék Baktalórántházán

„Jó példa ez a mintafarm arra, hogy a magyar termelők képesek világszínvonalú, minőségi élelmiszert és élelmiszer alapanyagot előállítani hazánkban. Az ilyen magas hozzáadott értékű termék előállítás a magyar élelmiszer feldolgozás fejlesztési stratégia kiemelt célja, azért messzemenőkig támogatja a magyar kormány is” – mondta Dr. Bognár Lajos, Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár és Országos Főállatorvos.

A 10 ólból álló létesítmény jelenleg a hazai McDonald’s-piac ellátásához járul hozzá. A MasterGood csoport tervei szerint a közeljövőben további öt hasonló telepet építenek fel, egyenként több mint egymilliárd forintos beruházással. „Ezzel a projekttel bizonyítani akartuk, hogy képesek vagyunk eleget tenni a vevőink és az iparág elvárásainak olyan kérdésekben, mint a biobiztonság, az állatjólét és állategészségügy anélkül, hogy engednénk a környezetbarát termelésre vagy a hatékony gazdálkodásra vonatkozó elvárásainkból” – nyilatkozta Bárány Péter.

Papp Zoltán, a McDonald’s Magyarország ellátási hálózatért felelős szenior osztályvezetője a minősítés kapcsán elmondta: „A McDonald’s hazai beszállító partnerei 2011-2014 között összesen 68 milliárd forint értékben exportáltak Európa 21 országának McDonald’s éttermeibe. Ez 28 milliárddal haladja meg az ez idő alatt a hazai étteremlánc által külföldről vásárolt áruk értékét. Tevékenységük gazdasági súlyát jelzi, hogy 2014-ben a McDonald’s beszállítói a teljes magyar élelmiszerexport több mint 1,3 százalékát adták.”

„Megnyugtató a mainstream élén lenni”

Ifj. Bárány László elmondta: a világszínvonalú fejlesztések nagy előnye, hogy az iparág élmezőnyébe juttatják a vállalatot. Ez pedig megnyugtató pozíció, hiszen a versenyből a hátul kullogók morzsolódnak le elsőként.

A nemzetközi versenyben egyébként Magyarország kedvező helyzetben van: költség- és minőségi előnyei mellett nálunk még megvalósíthatóak hasonló beruházások zöldmezős formában, míg Nyugat-Európa számos országában már nem lehet új állattelepek létesítésére engedélyt kapni, a régiek korszerűsítése pedig nem költséghatékony – miközben a fenntarthatóság és az állatjólét egyre fontosabb szemponttá válik a vásárlók számára is.

A MasterGood cégcsoport bevételeinek mintegy 25%-át adja a McDonald’s, emellett az ipari broilercsirke-termelés a meghatározó. Szabad tartásban nevelt állatokból saját márkaneve alatt is készít és forgalmaz termékeket a társaság, de ezek a fogyasztói preferenciák következtében elsősorban csak belföldön értékesíthetőek.

A Google, a Budapest Bank, a Magyar Posta, a BIG FISH és az espell fordítás és lokalizáció Zrt. célja a magyarországi vállalatok nemzetközi piacra lépésének és export tevékenységük online bővítésének támogatása.

A Consumer Barometer adatai szerint környező országokban az internethasználók 44%-a évente legalább egyszer vásárol külföldi terméket online, melynek hátterében a külföldi webshopok által kínált kedvező vásárlási feltételek (41%) és a vonzó ajánlatok (38%) állnak. A szomszédos országok internet felhasználói döntően ruhákat és kiegészítőket vásárolnak online külföldről (41%), emellett a számítástechnikai eszközök és szoftverek is népszerűek (20%) de sokan rendelnek könyveket, CD és DVD lemezeket valamint videójátékokat (20%).

„A Világ a Piacom” program keretében a Google, a Budapest Bank, a Magyar Posta, a BIG FISH és az espell szakmai segítséget nyújt és oktatóanyagokat biztosít az export lehetőségek iránt érdeklődő vállalatoknak. A nemzetközi piacokra nyitott vállalatok a www.avilagapiacom.hu oldalon található folyamatosan bővülő Tudástárban:

• megismerkedhetnek az online hirdetési lehetőségekkel a Google oktatóanyagaiból
• pénzügyi tanácsokat kaphatnak a Budapest Banktól
• a külföldi piacra lépés logisztikai oldaláról tudhatnak meg többet a Magyar Postától
• az online jelenlét fejlesztéséhez segítséget kaphatnak a BIG FISH-től
• a sikeres exportért az espell-től tanulhatják meg a legfontosabb fordítási és lokalizációs tudnivalókat.

Az online oktatóanyagok mellett a programot életre hívó vállalatok havi rendszerességgel képzéseket is tartanak a Google Groundon, a Google oktatóközpontjában.

A program keretében a partnerek nem csak tudással, hanem egyedi ajánlatokkal is segítik az export felé induló vállalkozásokat, melyek így alacsonyabb költségek mellett próbálhatják ki magukat az új piacokon. Az oldalon a cégeknek lehetőségük nyílik tanácsadást és üzleti ajánlatot kérni a partnerektől a „Partnerek és ajánlatok” menüpontban.

„A Világ a Piacom” program révén a Google, a Budapest Bank, a Magyar Posta, a BIG FISH és az espell a magyarországi vállalatok export növekedésének támogatását tűzte ki céljául. A program nyitott minden olyan vállalat számára amely növelni kívánja nemzetközi forgalmát valamint érdeklődik az online üzleti lehetőség iránt. A Google Groundon tartott személyes képzésekre helyek korlátozott számban, online regisztrációt követően érhetőek el. Az eseményekről bővebben a program weboldalán, az „Események” menüpontban tájékozódhatnak.

A program első nyilvános rendezvényét május 13-án, a Budapesti Kongresszusi Központban tartják, regisztráció és bővebb információ a kezdeményezés oldalán érhető el.

(Fotó: Google)

A diósgyőri gyár az idén 150 éves évfordulóját ünneplő Nestlé cégcsoport egyetlen, kizárólag üreges csokoládéfigurák gyártására specializálódott üzeme, melynek termékei Magyarország mellett 23 másik országban kerülnek piacra. A közelgő húsvéti ünnepekre itt készült csokinyuszik, csokicsibék és más figurák a világ legkülönbözőbb pontjain bukkannak fel a boltok polcain, akárcsak decemberben a csokimikulások.

A diósgyőri gyárban a Nestlé jelenleg több mint 600 főt foglalkoztat. 2015-ben rekordmennyiségű, összesen 4 000 tonnányi csokifigurát, azaz összesen közel 67 millió darabot állítottak itt elő. Az idei év pedig újabb növekedést hozhat, hiszen Brazília, Ecuador és Japán mellett az Egyesült Államokból is komoly az érdeklődés a figurák iránt, így 2016 telén már ezek az országok is a gyár partnerei lehetnek.

A tengerentúli vevők esetében különleges szállítási eljárásokra van szükség. Miskolcról ugyanis először a holland Bremenhaven kikötőjébe érkeznek a csokoládék, ahonnan a közel egy hónapos utazás alatt speciális hűtőkonténerekben érik el Ausztrália és Új-Zéland partjait. Így jutnak el a Diósgyőrben készült csokitojások, csokinyulak és csokicsibék Kanadába és Chilébe is.

Export szempontjából van, ahol a húsvéti időszak még az év végi ünnepeknél is fontosabb: tavaly például közel négyszer több csokinyuszit (46 tonna) szállított a Nestlé diósgyőri gyára az afrikai országoknak, mint csokimikulást (12 tonna). Kanadában is hasonlóan alakult ez az arány, így itt 118 tonnányi húsvéti édesség került piacra az észak-magyarországi városból.

A karácsonyi kontingens

„Európába és a tengerentúlra 70-80 százalékban jellemzően tejcsokoládéból készítünk figurákat, míg 10-15 százalék között van az étcsoki aránya. Tapasztalataink alapján az étcsoki-fogyasztók kezdetben gyakran maguk is inkább tejcsokikedvelők, azonban mivel az életkorral előrehaladva ízlésük, ízpreferenciájuk változik, egyre többen állnak át az étcsokoládé-fogyasztásra. A különböző elvárások közül is igen különlegesnek számít az a japán piaci igény, amely étcsokiból készült tojásba rejtett tejcsoki formát kíván” – mondja Magyari Zoltán, aki 2012 óta a Nestlé diósgyőri gyárának termelésvezetője.Édesszájú európaiak, étcsokiért rajongó japánok

Ugyan a húsvéti ünnepekhez a világ számos országában hozzátartozik a csokinyúl és a csokitojás, korántsem ugyanazt az ízt kedvelik a gyerekek Angliában, mint Németországban vagy Magyarországon.

„Ahogy más élelmiszerek tekintetében is országról országra változik az ízlésvilág, ugyanez a helyzet a csokoládéval. Angliában a karamellesebb alapízű és édesebb masszákból készült, míg a kontinens nyugati országaiban a magas kakaóvajtartalmú és a mogyorósabb alapízű figuráinkat fogyasztják. Magyarországon és a közép-európai térség országaiban pedig a kakaósabb alapízű termékeinket vásárolják az emberek”– meséli Magyari Zoltán.

A diósgyőri üzemben az eltérő ízpreferenciák figyelembevételével a töltött és ízesített termékek széles választékát gyártják a különböző piacokra. Nagy-Britanniában például a fehér csokiból készült figurákra, Németországban a gabonával dúsított, ropogós csokoládékra, illetve a mentolízesítésű étcsokoládékra van a legnagyobb kereslet, de számos országban népszerűek a fehér és tejcsokoládé különböző kombinációiból készült figuráink is. Magyarországon többek között az ún. aero figuráknak van nagy sikere, melyekben csokigolyók találhatóak” – meséli Magyari Zoltán.

Készülnek a nyulak

Minőségi kakaó, fenntartható forrásbólKözép-Kelet-Európában a figurák formavilága speciális, a fogyasztók ugyanis még ma is keresik a 70-es, 80-as években megszokott kialakítású csokinyuszikat és csokicsibéket, így ezek az újdonságok mellett a mai napig részei a kínálatnak.

A fenntarthatóság és a minőség kiemelten fontos szempont már a kakaó beszerzésénél is. A gyárban készült termékekhez a kakaóbabot évről évre egyre nagyobb számban olyan forrásokból szerzik be, melyek UTZ (Universal Trade Zone) Certified nemzetközi minősítéssel rendelkeznek. Az ebben a programban résztvevő gazdálkodók ugyanis jobb termelési és mezőgazdasági gyakorlatokat sajátíthatnak el, és ennek köszönhetően biztonságos és megfelelő munkakörülményeket teremtve, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével dolgoznak a kakaó- és kávéültetvényeken.

„A UTZ szigorú előírásaival összhangban és ezeket meghaladva a Nestlé létrehozta saját programját Nestlé Kakaó Terv néven. Ennek keretében megfelelő képzéssel, korszerű eszközökkel és palántákkal támogatjuk a kakaóbabot termelő gazdákat, segítünk megszervezni a hatékonyabb termelési folyamatokat, valamint támogatjuk a családok képzését, a gyerekek oktatását. A kezdeményezésnek köszönhetően a Kit Kat szeletek már Magyarországon is 100 százalékban igazolhatóan fenntartható forrásból származó kakaóból készülnek, és célunk, hogy egyre több termékre terjesszük ki az ilyen alapanyagok felhasználását” – mondta Magyari Zoltán.

A magyar designvállalkozás Tel Avivban nyitott bemutatótermet.

A mára több mint negyven országban képviselettel rendelkező magyar designvállalkozás, az Ivanka helyi partnerével közösen 2015. május 5-én megnyitotta első zászlóshajó üzletét Tel Avivban. Az Ivanka Israel nevet viselő új bázis nemcsak a márka termékeinek és konceptuális darabjainak bemutatótermeként szolgál, hanem életteli szakmai-kereskedelmi tér, ahol folyamatos tervezőmunka és aktív networking zajlik.

A partnertalálkozóval, ünnepélyes fogadással és koktél partyval egybekötött megnyitórendezvény építész- és dizájner szakmai szempontból is nagy jelentőséggel bírt. Kfir Maimon – a bemutatóterem hivatalos képviselője – által tartott nyitóbeszéd után ünnepélyesen átadták a BVD Magazin „Legígéretesebb építész, belsőépítész és termékdizájner“ díjait is, melyek nyertesei 55 építész és dizájner közül kerültek ki.

Az esemény mérföldkő az Ivanka számára, nemcsak magyar és izraeli, hanem nemzetközi viszonylatban is. A cég több mint öt éve végez exporttevékenységet Izraelbe, mely ország nemzetközi jelenlétük egyik kulcsfontosságú piaca. A showroom nyitása nagyban hozzájárul az Ivanka hosszútávú céljához, hogy további üzleti sikereket, szakmai elismertséget érjen el és, hogy Izraelben is közismert márkává váljon.

A showroom belső terének kialakítása az izraeli Paritzki & Liani Architects tervezőiroda dizájnjának és az Ivanka betonevolúciós anyagtechnológiájának közös eredménye.

A pécsi kesztyű nem tűnik el sőt, az 1861 Kesztyűmanufaktúra hamarosan megnyitja látványműhelyét, ahol a látogatók bepillantást nyerhetnek a kézi munkával készülő kesztyűk gyártásába” – hívta fel a figyelmet Lancsák Ildilkó, a cég üzletfejlesztési és PR vezetője.

A pécsi manufaktúra termékeit elsősorban a kézi szabás teszi különlegessé, amit ma már a világon csak nagyon kevés helyen alkalmaznak. Ez a technológia sok éves tapasztalatot igényel és természetesen nem is olcsó, de a létrejövő végtermék kiemelkedő minősége megéri a fáradtságot. A cég több évtizedes tapasztalattal rendelkező kesztyűszabászai, úgy veszik ki a bőrből az alapanyagot, hogy az a feldolgozás során is megőrzi magas minőségét és ennek köszönhetően a létrejövő kesztyű tökéletesen illeszkedik a kézre. Ezzel szemben a tömeggyártás során elvesznek az alapanyagok természetes, előnyös tulajdonságai.

Az 1861 Kesztyűmanufaktúra elnevezésében szereplő évszám a pécsi kesztyűgyártás kezdetére utal. Hamerli János ugyanis 1861-ben alapította meg saját üzemét, ezzel letéve a pécsi kesztyűgyártás alapjait. A cég legexkluzívabb márkája a Hamerli, mely elsősorban a luxusra fogékony, illetve a kifejezetten a legmagasabb minőséget kedvelő vásárlókat célozza meg. A Hamerli kesztyűk többek között különleges, strucc-, francia bárány-, pekari- és kígyóbőrből készülnek. A közelmúltban több márkanév elindításáról is döntött a cég, melyekről később számolnak majd be.

A Hamerli márkájú termékeket már nemcsak hazánkban, hanem az Egyesült Királyságban, Kazahsztánban és Azerbajdzsánban is forgalmazzák. A Hamerli termékei olyan exkluzív üzletekben öregbítik a pécsi kesztyűgyártás hírnevét, mint a londoni Harrods és Harvey Nichols áruházak. Az 1861 Kesztyűmanufaktúra termékei rövid időn belül az interneten is megrendelhetők lesznek, valamint a Hamerli kesztyűk külpiaci jelenléte is folyamatosan bővül a jövőben.

A pécsi manufaktúra ugyanakkor a hazai piacon is szeretne előtérbe kerülni. A Hamerli kesztyűkkel Budapesten, a Fashion Streeten található Le Meridien szállodában nemrég megnyílt pop-up store-ban ismerkedhetnek meg a vásárlók. „Az üzletben nem csupán a pécsi kesztyűk, hanem híres magyar tervezők munkái – Vágó Réka által tervezett cipők és több magyar tervező ruhakollekciói – is megvásárolhatók december 31-ig. Emellett az 1861 Kesztyűmanufaktúra termékei a karácsonyi időszakban több helyen elérhetőek lesznek Budapesten” – tette hozzá Lancsák Ildikó.