Az újonnan felkerült grafikák készíttetői között megtalálható Kner Imre tipográfus, könyvművész; Kovács József pécsi könyvkötő, nyomdász; Lippóczy Norbert magyar születésű tarnówi agrármérnök, borász; Lustig István szegedi ügyvéd; Nyireő István, a debreceni Egyetemi Könyvtár egykori igazgatója. Siklóssy László író, ügyvéd, neves Budapest-kutató és Soó Rezső botanikaprofesszor, egyetemi tanár is sokat tett az ex libris ügyének felkarolásáért, gyűjtőként is gazdag könyvjegyállománnyal bírt, számos ex librist készíttetett.

Gazdag azon grafikák köre, amelyeket nem valamely híres ember készíttetett ugyan, de neki állít emléket. Ezek az in memoriam vagy hommage-lapok őket ábrázolják vagy a tevékenységükhöz kötődnek. Jövőre ünnepeljük Jókai Mór (1825–1904) születésének 200. évfordulóját. Az ő emlékére is több ex libris készült; köztük a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár, Gombos László jogász és Kertész Dénes állatorvos nevére szóló ex libriseken az író portréját láthatjuk. Idén emlékezünk Móra Ferenc (1879–1934) író, újságíró, muzeológus halálának 90. évfordulójára. Torró Vilmos ex librisén a szegedi Krier Rudolf nevére a neves író portréja és a Móra Ferenc Múzeum épülete szerepel, amelynek egy időben igazgatója volt. A könyvjegy a Szegedi Pantheon-sorozat egyik darabja.

Híres íróink-költőink közül az idén 80 éve elhunyt Radnóti Miklós (1909–1944) részére Buday György, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának vezetője alkotott saját könyvjegyet, amely szervezetnek Radnóti is tagja volt. Buday fametsző tevékenysége mindig szorosan összekapcsolódott barátai munkájával; illusztrációkat készített például Radnóti költeményeihez, így készülhetett ez az ex libris is. Radnóti cserébe az Estefelé című versét Buday Györgynek ajánlotta.

A zeneszerzők közül Kodály Zoltán (1882–1967) zeneszerző, zenetudós, népzenekutató könyvjegyén tevékenységére utalóan énekesmadár, hárfa és népi motívumok szerepelnek; a kompozíciót 1962-ben metszette fába Fery Antal. A pécsi születésű Jandó Jenő (1952–2023) zongoraművész ex librisét foglalkozása attribútumaival, zongorával, violinkulccsal a pécsi Takács Dezső alkotta.

A színházi maszkot bemutató ex librisszel rendelkező színészek, humoristák (Bajor Gizi, Hofi Géza) mellett a világhírű bűvész, Rodolfo (született Gross Rezső, 1911–1987) részére is készült ex libris, aki hivatása ismertetőjegyeként bűvészpálcával, bűvészkedés közben látható a nevére szóló könyvjegyen.

A bemutatott példák is érzékeltetik, hogy az ex librisek mint vizuális dokumentumok interpretációja túllép a képzőművészet kifejezőeszközeinek vizsgálatán, elemzése gazdag adalékokkal szolgál kulturális és tudományos életünk számos területéhez. Az ex libris művelődéstörténeti, kultúrtörténeti jelentősége, ezer arca megóvja ezt a ritkán emlegetett műfajt a feledéstől. Ennek szolgálatában áll az MNMKK OSZK ex libris tartalomszolgáltató felülete is. A több mint tízezer grafikát magába foglaló Könyvjegytár tartalomszolgáltatás három fő kategóriában nyújt érdeklődésfelkeltő betekintést a gyűjteménybe: nevezetes személyek, népszerű tematikák és földrajzi helyek szerint. A képek böngészéséhez a részletesebb eligazodást a komplex kereső biztosítja, amelyben többek között a cím, az alkotó, a készíttető, a bemutatott személy, a készítési év, hely, a tárgyszavak stb. szerint lehet keresni.

Nyitókép: Rodolfo ex librise, Exl.R/362

Az ex libris egy, az adott könyv tulajdonosát megjelölő, legtöbbször művészi értékű, kis méretű grafikai alkotás; magyarul általában könyvjegy vagy ritkább esetben könyvcímer terminussal illetik. Többnyire sokszorosított, grafikai vagy nyomdai eljárással készített papírlap, amelyet eredeti funkciójában a könyv kötéstáblájának belső oldalára ragasztottak. Művészi rajz, címer, embléma, történetileg kialakult allegória, szimbólum vagy egyéb ábrázolás a könyvtulajdonos nevével, esetleg jelmondattal, mottóval, idézettel ellátva, az egyes korok és művészek stílusa, ízlése szerint más-más megformálásban.

Az ex libris alapvető célja kezdetben a könyv tulajdonosának megjelölése volt, így többnyire birtokosának címerét ábrázolta. Az első két magyar ex libris a 16. századból való: a Nürnbergben metszett alkotások Werbőczy István országbíró, illetve Hans Teilnkes pozsonyi polgár számára készültek. Utóbbi az OSZK állományában is fellelhető, hasonlóan számos 17–18. századi főúri, főpapi ex librishez, köztük a Batthyányak, a Grassalkovichok, az Illésházyak, a Telekiek és a Széchényiek jórészt heraldikus könyvjegyeihez.

A 19. században a polgárosodás folyamata az egyént előtérbe helyezve magával hozta a címeres mellett a szimbolikus, témás, a megrendelő személyét jellemző ex librisek széles körű elterjedését; immár tudós levéltárosok, könyvtárosok, jogászok, orvosok is készíttettek ex librist. A 19–20. század fordulójától napjainkig a könyvjegy egyre inkább elszakadt a könyvtől, és önálló gyűjtés tárgyává vált. E kisgrafikák már tematikai sokszínűséget mutatnak, gyakran utalnak a megrendelő foglalkozására, érdeklődési körére, ily módon gazdag kultúrtörténeti forrásul szolgálnak a képi anyagot kutatók számára.

A most közzétett anyag modern, 20–21. századi ex librisei között olyan híres személyek könyvjegyei tekinthetők meg, mint Babits Mihály, Bajor Gizi, Faludy György, Hofi Géza és Illyés Gyula.

A Könyvjegytár többféle irányt mutat a témában való eligazodáshoz, a nyitólapon három fő kategóriában nyújtva keresési lehetőséget: nevezetes személyek, népszerű tematikák és földrajzi helyek szerint. A nevezetes emberek kapcsán híres grafikusok, metszők; híres gyűjtők, megrendelők és a grafikákon bemutatott személyek szerint csoportosítva szerepelnek grafikák. Utóbbi részben külön hangsúlyt kap az idén évfordulós jeles költőink, íróink prezentálása, köztük a Petőfi- és Madách-bicentenárium alkalmából a Petőfi Sándor és Madách Imre személyét és műveit idéző ex librisek.

A 110 éve született Weöres Sándor és a 140 éve született Babits Mihály maga is készíttetett könyvjegyet, emellett az utókor is számos ex librist alkotott az emlékükre, akárcsak a Babitscsal egy évben született Juhász Gyulára emlékezve. Az idén 250 éve született Csokonai Vitéz Mihályra és a 40 éve elhunyt Illyés Gyulára vonatkozóan is több ex libris szerepel a Könyvjegytárban.

A modern ex librisek tematikai változatosságát a népszerű tematikák közt fellelhető 12 témacsoport szemlélteti, amelyek közt mindenki megtalálhatja a neki tetsző motívumkincset: betűgrafika; könyv, olvasás; foglalkozás; zene, tánc; néprajz; mitológia; vallás, egyház; közlekedés; épület, szobor; címer; növény; állat. A régi ex librisek jellegüknél fogva a címeresek között képviseltetik magukat nagy számban. A földrajzi helyek külön, három fő alkategóriában szerepelnek: domborzati formák, felszíni vizek, települések.

A képek böngészéséhez a részletesebb eligazodást a komplex kereső is biztosítja.

Fotó: Iñaki del Olmo/unsplash.com