Svédországban, Németországban és Chilében a legkönnyebb ma szülőnek lenni – mutatott rá a Nestlé megbízásából készített reprezentatív Parenting Index felmérés, amely a világon elsőként vizsgálta azokat a környezeti, társadalmi és gazdasági tényezőket, amelyek megnehezítik, vagy éppen segítik a gyereknevelést. A globális kutatásban 16 országból összesen 8000 anya és apa vett részt, akik 0-12 hónapos korú gyermekeket nevelnek. A rangsort 11 szempont alapján állították össze, amelyek között szerepelt például a megfelelni vágyás, az anyagi biztonság, a munkáltatói támogatás, a baba természete és a szociális juttatások. A vizsgált tényezők nemcsak az országok közti különbségekre mutattak rá, hanem arra is, hogy a megfelelési kényszer világszerte nagy nyomásként nehezedik a szülőkre – még a legmagasabb pontszámmal rendelkező Svédországban is.

A megkérdezettek szerint a külső és belső nyomás a legnagyobb kihívás a modern gyereknevelésben. A megkérdezettek 51%-át nyomasztja, hogy mások mindent jobban tudnak náluk, amihez a közösségi média is hozzájárul. A szülők harmada úgy érzi, hogy nincs felkészülve az anyaság vagy apaság nyers valóságára, a válaszadók 53%-ának pedig több kompromisszumot kellett kötnie gyermeke születése után, mint amire fel volt készülve. A szülés utáni hónapokban 32%-uk egyedül érezte magát, annak ellenére is, hogy a digitális eszközök már rengeteg kapcsolódási lehetőséget kínálnak. A megkérdezettek 45%-a pedig folyamatos bűntudattal küzd, mert nem érzi magát elég jó szülőnek. Igaz, ezen némileg enyhített a COVID19-járvány: ennek hatására sokan több támogatásról és elfogadásról számoltak be a környezetükben.

A magyarok is magas elvárásokkal küzdenek

A Parenting Index kiegészítéseként a Nestlé Hungária egy külön kutatásban arra kérte a magyar szülőket[1], hogy egy 1-től 7-ig terjedő skálán értékeljék a gyereknevelés kihívásait. Ezek alapján a válaszadók közel fele gondolja úgy, hogy anyának vagy apának lenni nehezebb, mint amire számítottak. Kétharmaduk szerint nagy nyomás nehezedik az anyákra, hogy megfelelően táplálják gyermeküket, 56%-uknak pedig sokszor van lelkiismeret-furdalása, amiért nem elég jó szülő.

„Bár a gyereknevelés egy rendkívül felelősségteljes feladat, szülőként mégsem szabadna túl szigorúnak lennünk magunkhoz. Fontos, hogy legalább annyira figyeljünk oda saját testi-lelki jólétünkre, mint a babáéra, hiszen akkor tudjuk a legtöbbet nyújtani számukra, ha mi is kiegyensúlyozottak vagyunk. Gyermekünk egészséges fejlődése szempontjából rengeteget számít, ha elég időt szánunk saját feltöltődésünkre. Ne akarjunk megfelelni a közösségi média hamis valóságának, és felejtsük el, hogy tökéletes szülőnek kell lenni: bőven elég, ha elég jó szülők vagyunk” – tanácsolja Hérák Anita védőnő.

Az anyák és apák harmada úgy érzi, hogy nem beszélhet őszintén a gyerekneveléssel kapcsolatos problémáiról és a kétségeiről, mert egy szülőtől mindenki azt várja, hogy boldog legyen. Nekik különösen sokat jelentene, ha többet és nyíltabban beszélhetnének az újdonsült szereppel járó nehézségekről: ezzel az állítással az összes megkérdezett 76%-a egyetértett. A válaszadók leggyakrabban édesanyjukhoz, anyósukhoz, illetve a védőnőhöz fordulnak tanácsért és támogatásért, de hasznos segítséget nyújthatnak a gyerekneveléssel kapcsolatos blogok, fórumok, weboldalak is.

„Egy kisbaba érkezésével család is születik. Tudjuk, hogy minden ezzel járó öröm ellenére szülőnek lenni nem könnyű. Hiszünk benne, hogy minden szülőt támogatnunk kell és tiszteletben kell tartanunk azokat a döntéseiket, amiket a baba születését követő első 1000 napban hoznak. A Parenting Index egy fontos első lépés a szülővé válás komplexitásának megértésében. Mi egyedül nem tudunk mérhető változásokat létrehozni, ezért is fontos, hogy együttműködjünk minden olyan szereplővel, aki nyitott a párbeszédre és változást akar elérni. Hogy együtt, közösen egészségesebb, boldogabb generációkat neveljünk” – mondta Evetovits Iván, a Nestlé Infant üzletágának vezetője.

További információk: www.theparentingindex.com

[1] 2021. január 15-31. között 4306 fő bevonásával végzett kutatás