A régió az EU-s csatlakozás óta során egyértelműen közeledett az uniós átlaghoz, kár, hogy pont Magyarországnak sikerült a legkevésbé (az amúgy is magas szinten levő csehek és szlovénok mellett). 2004-óta nekünk 6 százalékkal sikerült javítanunk az EU-átlaghoz képest, a lengyeleknek 29, a szlovákoknak 17, a horvátoknak pedig 18 százalékkal léptek feljebb.

Az uniós rangsort Ausztria (117 százalék) vezeti Hollandia (117 százalék) és Németország (116 százalék) előtt.

Photo by Bruno Kelzer on Unsplash

A támogatott hitelek, illetve a hitel egy részének elengedése azonban fontos ösztönző lehet a felújítási munkák megkezdéséhez: bár a válaszadók 74%-a számára jelentettek aggodalmat a támogatási programok igénybevételének nehézségei, 64% úgy nyilatkozott, hogy a biztosított anyagi források esetén valószínűleg belekezdene a korszerűsítési munkálatokba.

A korszerűsítést leginkább motiváló tényezők közé tartozik a rezsiköltségek csökkenése (38%), az esztétikai (36%) és funkcionális – például a biztonságérzetet növelő – fejlesztések (26%), valamint az ingatlan értékének növelése (18%). Az otthonfelújítási projekteknek lényeges eleme az energiahatékonyság kérdése; a megkérdezettek 61%-ának nagyon fontos, hogy a munkálatok tervezésekor figyelembe vegye ezt a szempontot, és ez látszik a felújítással kapcsolatos terveken is: a válaszadók főként az ablakok cseréjét (31%) és a szigetelés javítását (29%) szeretnék elvégeztetni, és a legtöbbet megjelölt válaszok közé tartoznak az egyéb energetikai korszerűsítési tevékenységek is (20%). A válaszadók többségének tehát jó hír, hogy a támogatott hitelt szigetelésre és nyílászárócserére lehet igényelni, és az energiahatékonyság javulása az, amit feltételként szabtak meg a hitel egy részének elengedéséért cserébe – vagyis az otthonukat korszerűsítők így a rezsiszámlákon és a felújítási költségeken is spórolhatnak.

Az Eurostat adatai szerint 2020-ban a magyar állampolgárok 19%-a lakott túlzsúfolt otthonokban (egy átlagos ingatlanban 1,6 szoba jutott egy személyre, és 2,3 ember élt egy háztartásban), 20,4%-uk pedig a lakhatást jelentősen megnehezítő körülmények (mint például a szivárgó tetők, nedves vagy penészes falak) között élt. Ebből adódóan nem meglepő, hogy a válaszadók közel fele (49%) számára a felújítás legnagyobb előnye a kényelem és a komfortérzet növekedése, 21%-uk számára az alacsonyabb rezsiszámla a legfőbb szempont, a megkérdezettek 11%-a számára pedig az, hogy a munkálatok eredményeképpen egészségesebb lesz az otthonuk.

A túlzsúfoltságra az építkezéseknél és a hagyományos ingatlanbővítésnél fenntarthatóbb és költséghatékonyabb alternatívát jelenthet a tetőterek beépítése, természetesen a megfelelő szigetelés kialakítása után, amit szintén ösztönözhet a most bejelentett hitelkonstrukció is. Azon válaszadók 40%-a, akik rendelkeznek hasznosítható, de még nem beépített tetőtérrel, elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben beépítse az ingatlannak ezt a részét, a legtöbbeket (26%) azonban a költségek elszaladásától való félelem tart vissza.

A felújítási munkálatokkal kapcsolatban a magyarok 84%-át aggasztják a rejtett költségek, 76% pedig a munkálatok elhúzódásától tart. Ezeknek az adatoknak az ismeretében nem meglepő, hogy a magyarok úgy érzik, ösztönzőleg hatna a felújítási munkálatok megkezdésére, ha megbízható forrásból szerezhetnének egyénre szabott javaslatokat: a megkérdezettek közel fele (46%) úgy nyilatkozott, hogy az ingyenes szakmai konzultáció lehetősége valószínűleg arra motiválná, hogy bele merjen vágni a felújításba.

„A VELUX Cégcsoportnál hiszünk abban, hogy fontos erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy az otthonaink energiahatékonyabbá váljanak. A felújítási munkálatok során megbízható partnerei szeretnénk lenni mindazoknak, akik javítani szeretnék otthonaik komfortját, és arra törekszünk, hogy a házakat egészségesebb és kényelmesebb terekké alakítsuk át. A most bejelentett támogatási program újabb lehetőséget kínál arra, hogy még többen teremthessék meg álmaik korszerű, energiahatékony és egészséges otthonát” – mondta Ritea Noémi, a VELUX Cégcsoport magyar és román piacért felelős vezetője.

Tavaly egyedül a bolgárok éltek rosszabbul a magyaroknál, ott az uniós átlag 69 százaléka tudták egyéni fogyasztásra költeni. A bolgárok nagyot hajráztak 2021-hez képest, mert akkor az ő adatuk 65 százalék volt. Mostantól valós a veszély, hogy az idén már bolgárok is megelőznek minket.

Photo by Steve Mushero on Unsplash

Már az is némi eredménynek számít, hogy hat tagállam is volt, ahol legalább lassult az infláció június óta: Görögország, Luxemburg, Olaszország, Belgium, Spanyolország és Svédország.

Jól látszik, hogy az unió inflációját a legdurvábban a balti államok, valamint Közép-Európa húzza fel. A Baltikumban már 20 százalék fölötti a drágulás, de a mi adatainkkal sem lehetünk túl boldogok, a magyar 14,7 százalékos inflációnál a régiónkból csak a cseh a magasabb (az Eurostat kicsit másképp számol, mint amikor a KSH kiadja az inflációs adatát, ezért lehet ez a szám 1 százalékponttal magasabb annál, amit a magyar statisztikai hivatal közölt).

Nyugat-Európa nagy gazdaságaiban is nagy ugyan az infláció, de a francia drágulás a legkisebb egész Európában, a német és az olasz mutató is az EU hat legalacsonyabbja között van – írják.

Arról, hogy miként állt össze a szám, csak az eurózóna országaiból közöltek részletes adatot. Ott összesen 8,9 százalékos az infláció, ebből 4 százalékpontot az energiaárak elszállása magyaráz. Az energia az eurózónában 39 százalékkal drágult egy év alatt, az élelmiszerek, alkoholok és dohánytermékek 9,8, az iparcikkek 4,5, a szolgáltatások pedig csak 3,7 százalékkal.

Ez teljesen más, mint amit Magyarországon látunk: itt az energia alig drágult (a rezsiemelés adatai nyilván még nem látszhatnak a júliusi infláción), ellenben minden más ára kilőtt, az élelmiszerekért 27, az italokért és dohányért 11,2 százalékkal többet kell fizetni, mint egy éve, a tartós fogyasztási cikkekért 14, a szolgáltatásokért pedig 6,8 százalékkal – teszik hozzá.

Fotó: Andre Taissin/unsplash.com

A bérleti költségek kisebb mértékben, de folyamatosan növekedtek 2010 óta, míg a lakásárakban nagyobb ingadozás volt megfigyelhető.  A 2011-2013 közötti meredek csökkenést követően stagnáltak az árak, majd 2015 év elejétől gyors ütemű és nagy mértékű drágulást lehetett tapasztalni. Az elmúlt közel 12 évben az albérleti költségek 16, a lakásárak pedig 39%-kal emelkedtek meg.

Ha csak 2021 harmadik negyedévét vizsgáljuk, az Eurostat Lakárárindexe 9,2%-kal nőtt egy év alatt. Az éves áremelkedés üteme az EU tagállamok felénél megközelítette a 10%-ot, a legmagasabb értékeket Csehországban (+22%), Litvániában (+18,9), Észtországban (+17,3%) és Hollandiában (+16,8%) regisztrálták. Az előző negyedévvel való összehasonlításban az észtek kivételével ugyanezen országok vezetik a rangsort, míg az EU átlag 3,1% volt. Hasonló mértékben nőttek az árak hazánkban is (2,9%), éves szinten pedig több mint 12,5%-os drágulást tapasztaltak a szakemberek.

A KSH legfrissebb lakáspiaci jelentése szerint a 2015. évi bázison, az Eurostat összevont lakásárindex módszertana alapján a magyarországi áremelkedés elérte a 208%-ot, ami továbbra is a legmagasabb érték az adatot közlő országok közül. A bázisidőszaki érték kétszereséhez közelít az index Csehországban (189,6%), emellett Izlandon, Luxemburgban és Portugáliában is kiemelkedő ütemben nőttek az árak. A volt szocialista országokban – Románia kivételével – pedig mindenütt az EU-s átlag (138,8%) feletti volt a lakások drágulása az elmúlt 6 év tekintetében.

„A magyar ingatlanárak még mindig kedvezőek európai összehasonlításban, hazánk a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „Az albérletekért átlagosan 160.000 forintot kell fizetni havonta, egy belvárosi lakást pedig már 1 millió forint feletti négyzetméteráron lehet megvásárolni Budapesten. A Numbeo legfrissebb adatai szerint Horvátországban, Észtországban és Szerbiában közel azonos árszínvonallal lehet számolni, ennél olcsóbban viszont olyan államok fővárosaiban lehet lakást vásárolni, mint Románia vagy Görögország. Az összehasonlítást azonban nem szabad csak az árak mentén végezni, hiszen a lakosság jövedelmi helyzete is más-más az adott országokban, ami jelentősen befolyásolja a lakásárak alakulását Európa egyes részein a vizsgált időszakban.”

A Duna House 2022 első negyedéves értékesítési adatai alapján publikálta legfrissebb országos lakásárindexét, amely érzékelteti az elmúlt időszak lakásárváltozásának irányát. A teljes átlagot mutató országos lakásárindex nominál értéke kiugró, 231 ponttal ismét rekord szinten zárt. Reálértéken szintén csakugyan növekedés tapasztalható, de kisebb ütemű.

A Duna House szakembere szerint a közeljövőben a globális ingatlanpiac lakhatási célú keresletére a legnagyobb bizonytalanságot az energiaárak jelentős és tartós emelkedése jelenti. Ez az inflációba begyűrűzve az élet minden területét megdrágíthatja, mérsékelve ezáltal az elkölthető jövedelem növekedési ütemét. Az emelkedő kamatkörnyezet miatt dráguló hitelek és a szigorodó hitelezési folyamatok pedig a finanszírozási oldalon okozhatnak majd nehézséget.

Fotó: Scott Webb/unsplash.com

A január általában mindig az áremelkedésekről szól, ez az év azonban több tekintetben is más. Bár sok minden drágult, az árnövekedések mellett árcsökkenés is tapasztalható. Bizonyos élelmiszerek esetében életbe lépett az árstop, az árszabályozás május 1-ig tart, és hat alapvető élelmiszert érint.   A kormány a 2021. október 15-i árak szintjére csökkentette ezen élelmiszerek árait

„Komoly drágulás!” „Jön az árrobbanás!” „Durva áremelkedés várható!” Januárban ilyen címekkel jelennek meg sorra a cikkek, azonban vannak olyan termékek, melyek ára nem nő, sőt, csökken. Ilyen az alkoholok ára, melyek átlagosan a statisztikai eredmények alapján 1,26 százalékkal csökkentek. Ez azonban csak egy átlag, bizonyos alkoholok jelentősebb mértékben drágultak, mások nagymértékben csökkentek.

Az uniós átlag alatti áron juthatunk Magyarországon alkoholhoz, ezt az Eurostat statisztikája bizonyítja, ha az uniós átlagárat 100-nak vesszük, akkor látjuk, hogy Magyarországon 73 százalék az alkoholok átlagára, ezzel az utolsó az uniós sorban. Az élen pedig Finnország áll, 193 százalékkal. Az uniós átlagárakhoz képest az északi országokban drágább az alkohol.

A több mint 1.100 féle alkoholos ital árának vizsgálata meglepő eredményekkel zárult, az 1,26%-os átlagos árcsökkenés nem tűnik nagy változásnak, nézzünk egy kicsit a kulisszák mögé, lássuk, hogy az egyes alkoholfélék ára, hogy változott 2021 januárja és 2022 januárja között.

Árak változása kategóriánkét

Édes? Száraz? Fehér? Vörös? Rosé? A borok világa igazán lenyűgöző, hazánk pedig híres finom és különleges borairól. Egyre-másra szerveződnek a borkóstoló workshopok, indulnak a tanfolyamok, egyre többen vágynak a minőségibb, különlegesebb borokra, és egyre többen vannak olyanok is, akik szeretnének egy kicsit mélyebben belelátni a borok világába. Nos, a borfogyasztók számára jó hír, hogy átlagosan egy év alatt 7,146 %-kal lettek olcsóbbak a borok, persze itt is vannak olyan fajták, melyek ára nagyobb mértékben változott, érdemes megnézni például a villányi merlot-ok árváltozását, hisz akár 30 százalékkal olcsóbban is hozzájuthatunk egy palackhoz, mint egy évvel korábban.

Átlagosan kevesebbet fizethetünk a ginért is, egy kicsit drágábbak lettek viszont a keserű likőrök. A kézműves sörök esetében is drágulásról lehet beszámolni. A kézműves sörök az utóbbi években egyre nagyobb teret hódítanak maguknak, ami nem is csoda, hisz ezek az italok magas minőségükkel, különlegességükkel, és egyediségükkel kitűnnek a hagyományos sörök közül. Az ilyen sörök minősége mellett fontos kérdés a márkahűség is, sokan elköteleződnek egy-egy sörfőzde iránt, ezek a sörök ma már erős brandet képviselnek. A világ egyre inkább a minőségibb italok fogyasztása felé tart, nem meglepő tehát, hogy az árak ebben a kategóriában nőttek, egész pontosan 7,194 százalékkal. A nagyüzemi sörökért pedig átlagosan 1,28 százalékkal kell kevesebbet fizetni, mint egy évvel korábban.

A konyakok ára minimálisan csökkent egy év alatt, mint ahogy a likőrök, krémlikőrök ára is csökkent, ezekért átlagosan 1,689 %-kal kevesebbet kell fizetni.

Meggy, vilmoskörte, szilva, barack, cseresznye? Igen, ezek már a pálinkák, megannyi gyümölcs kiváló esszenciája, az ízek kavalkádja, az illatok harmóniája. A kiváló minőség itt is alap, sőt, egyre nagyobb igény van az ilyen pálinkákra, melyek ára csekély mértékben, 0,571 százalékkal csökkent az elmúlt esztendőben. A már hagyományosnak számító gyümölcsök mellett a különlegességek is helyet kapnak a polcokon, sőt, egyre keresettebbek az ilyen nóvumok. Mint a sompálinka, vagy a szederből, sárgadinnyéből, nemes bodzából vagy épp málnából készült párlat. Ebben a kategóriában egyébként a Mályinkai Konkordi-Izabella Szőlő Pálinka viszi a prímet, egy 0,7 literes üveg 26.000 forintba kerül, az ár tavaly is ugyanennyi volt. A különböző párlatok átlagosan 2,473 százalékkal drágultak.

A pezsgők átlagosan 2,145 százalékkal lettek olcsóbbak egy év alatt, az emberek leginkább még mindig a karácsonyi-szilveszteri időszakban fogyasztják a pezsgőket. A rumfélék 1,083 százakkal lettek olcsóbbak, a tequilák 3,012 százalékkal drágultak, a vermut, bitter kategóriában pedig 2,198 százalék az árcsökkenés. A vodkák tekintetében 2,752 százalékos az árcsökkenés, míg a whiskyk 1,785 százalékkal lettek drágábbak.

Az abszint fogyasztói bruttó ára a statisztika szerint átlagosan 2,017 %-kal csökkent, vannak azonban olyan italok, melyeket több mint 14 százalékkal vásárolhatunk meg olcsóbban, mint egy évvel ezelőtt. Ilyen az Absinthe Tunel Green, valamint a Tunel Red abszint, előbbi 70, utóbbi 80 százalékos alkoholtartalommal.

Az italkereso.hu által vizsgált árak bruttó, kiskereskedelmi fogyasztói árak, az itt elérhető 215 italbolt árait, termékeit vizsgálták meg. Az alkoholfélék tekintetében tehát nagy a szórás, van, amelyik olcsóbb lett, másokhoz drágábban juthatunk hozzá, érdemes alaposabban feltérképezni a kínálatot és az árakat, hogy egy házibuliban a legjobban jöjjünk ki.