Az Európai Unió által 2023-ban elfogadott bértranszparencia-irányelvet 2026. június 7-ig kell átültetni a magyar jogrendbe. A szabályozás célja, hogy egyenlő értékű munkáért a nők és a férfiak azonos mértékű díjazásban részesüljenek. Ezt a jogalkotók többek között a bérek átláthatóságának növelésével, a munkavállalói tájékozottság erősítésével és a jogérvényesítés megkönnyítésével kívánják elérni. Bár az irányelv keretrendszere ismert, számos gyakorlati kérdés – így a részletszabályok, az adatszolgáltatás pontos módja vagy az alkalmazás ütemezése – továbbra is nyitott, ami megnehezíti a cégek számára az időben történő felkészülést.

Szinte minden szervezetet érint majd az új szabályozás

Az irányelv a köz- és a magánszférára egyaránt kiterjed, és minden munkavállalóra alkalmazandó, beleértve a vezetőket, a részmunkaidős és határozott idejű dolgozókat, valamint a kölcsönzött munkaerőt is. A szabályozás már a toborzási folyamatokra is hatással van, miközben átlátható bérstruktúrát, világos bérmegállapítási elveket és hozzáférhető információkat ír elő.

A legalább 100 főt foglalkoztató vállalatok számára kötelező lesz a nemek közötti bérkülönbségekről szóló jelentéstétel, első alkalommal 2027-ben, az előző évi adatok alapján. Amennyiben egy adott munkavállalói kategóriában a fizetések közötti eltérés meghaladja az 5 százalékot, és azt a munkáltató nem tudja objektív, nemi szempontból semleges kritériumokkal indokolni, valamint hat hónapon belül nem orvosolja, kötelező bérértékelési eljárás indul.

A felkészülést most már nem lehet halogatni

A bértranszparencia nem pusztán jogi megfelelési kérdés – hangsúlyozták az NGM Foglalkoztatási Szabályozási Főosztályának munkatársai a rendezvényen. A bérstruktúra, a szervezeti térkép, az adatkezelési gyakorlatok és a belső kommunikációs folyamatok felülvizsgálata idő- és erőforrás-igényes feladat, különösen a nagyobb szervezetek esetében. Azok a vállalatok, amelyek a végleges részletszabályokra várva halogatják a felkészülést, jelentős működési, jogi és reputációs kockázatot vállalnak – mutattak rá az EY szakértői.

„A bértranszparencia bevezetése nem pusztán egy jelentéstételi feladat a cégek számára, hiszen átfogó szervezeti átalakulást indokol az egyenlő és transzparens bérstruktúra, valamint a jelentéstételre vonatkozó elvárások következtében. A szabályok érvényesítésekor a legnagyobb kihívás a strukturált adatok előállítása mellett az, hogy a bérkülönbségek mögötti indoklás következetes, objektív és üzletileg is védhető legyen” – emelte ki Oláh Veronika, az EY partnere.

Helyszíni kutatás: a szakemberek félelmei

A rendezvényen részt vevő, mintegy 60 vállalat képviselői körében végzett, iránymutató gyorsfelmérés alapján a szabályozás részleteivel, többek között az adatszolgáltatással, a határidőkkel és a szankciók mértékével kapcsolatos bizonytalanság aggasztja leginkább a döntéshozókat. A munkavállalói csoportok kialakítása, illetve a különböző bérelemek és a bérszámítási metodológia meghatározása terén is komoly kihívást jelenthet a döntések objektív alátámasztása. Emellett a szigorú elvárások miatt megnövekedő adminisztrációs terhektől és a nem megfelelő adatkezelés mentén felmerülő jogi és reputációs kockázatoktól is tartanak a válaszadók.

A bérfeszültségek és a munkavállalók közötti belső konfliktusok kiéleződését is jelentős veszélyforrásnak tartják a helyszíni felmérés résztvevői, miközben sokak szerint a vezetők nincsenek felkészülve arra, hogy a változásokat hitelesen és magabiztosan képviseljék a szervezeten belül, illetve megfelelő magyarázatot adjanak az indokolt bérkülönbségre.

„Az idő rövidsége miatt komoly nehézségekre számítanak a cég- és a HR vezetők, mert – bár az NGM munkatársai jelezték, hogy minimum implementáció a cél-, egyelőre tisztázatlan szabályok vannak, a magyar jogszabály hiánya miatt. Korlátozott erőforrásokkal, akár jelentős szervezeti átalakulást is igénylő feladatok mellett kell megfelelniük egy rendkívül összetett, súlyos jogi és reputációs következményekkel is járó elvárásrendszernek. Ugyanakkor azok a vállalatok, amelyek időben elkezdik a felkészülést, a béradatok rendezését, a munkaköri struktúrák felülvizsgálatát, a szabályzatok frissítését, a belső kommunikációs alapok megteremtését, nemcsak a jogszabályi megfelelés kockázatait csökkenthetik, hanem hosszabb távon átlátható, fenntartható és versenyképes munkaköri, javadalmazási és HR operációs rendszert is kialakíthatnak” – mondta el Oláh Veronika.

„Az agrárium szempontjából a Mercosur-megállapodás főként versenyképességi kérdésként értelmezhető. Az eltérő előállítási költségek és szabályozási feltételek miatt a dél-amerikai termékek alacsonyabb áron jelenhetnek meg az uniós piacokon” – mondta Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

A szakember hozzátette: „A megállapodás leginkább olyan termékeket érint, mint a marhahús, a baromfi vagy a bioetanol, ahol már kisebb mennyiségi elmozdulás is érezhető árhatással bírhat. Bár az egyezmény kvótákkal igyekszik korlátozni az import volumenét, a piacra nehezedő nyomás várhatóan így is erősödni fog. A következő időszak egyik kulcskérdése, hogy az Európai Parlament milyen feltételekkel hagyja jóvá a megállapodást, és milyen védelmi mechanizmusokkal igyekszik biztosítani az európai termelők versenyképességét. A termelők számára ez azt jelenti, hogy a költséghatékonyság javítása, a technológiai fejlesztések és a tudatos pénzügyi tervezés szerepe tovább erősödik. A bankszektor ebben a folyamatban kiemelt szerepet vállalhat azzal, hogy kiszámítható finanszírozási megoldásokkal és szakmai támogatással segíti az akalmazkodás folyamatát.”

Photo by Sam Carter on Unsplash, free license

Az Eurobarométer szerdán közzétett legfrissebb felméréséből az derül ki, hogy a világszintű fejlemények aggodalommal töltik el az európaiakat. A feszült geopolitikai légkör nagy hatással van az európaiak szemléletmódjára. A világ jövőjére a többségük (52 százalék), az Európai Unió jövőjére 39 százalékuk, saját hazájukéra pedig 41 százalékuk borúlátóan tekint. Egyéni szinten némileg biztatóbbak a kilátások: az európaiak több mint háromnegyede (76 százalék) optimista saját és családja jövőjét illetően.

Magyarországon a jövővel kapocslatos várakozások tekintetében derűlátóbbak a válaszadók: 64 százalék az EU jövőjével kapcsolatban, 54 százalék a világ jövőjével kapcsolatban bizakodó. Saját hazájukkal kapcsolatban az uniós átlagnak megfelelően a magyar válaszadók 57 százaléka derűlátó és az uniós átlagnál enyhén optimistábbak a saját és családja jövőjét illetően (78 százalék).

A felmérés eredményei is alátámasztják, hogy az uniós lakosság számos kihívással néz szembe. A védelemmel és a biztonsággal kapcsolatos aggályok minden mért területen jelentősek, ezek közül is leginkább az EU határai közelében zajló konfliktusok (72 százalék), a terrorizmus (67 százalék), a nem uniós országok általi kibertámadások (66 százalék), a klímaváltozás miatt súlyosbodó természeti katasztrófák (66 százalék) és az ellenőrizetlen migráció (65 százalék) nyugtalanítják az embereket. Emellett szintén sokakban keltenek aggodalmat a kommunikációhoz kapcsolódó kockázatok, például a dezinformáció (69 százalék), az online és offline gyűlöletbeszéd (68 százalék), a mesterséges intelligencia által létrehozott hamis tartalmak (68 százalék), a nem megfelelő adatvédelem (68 százalék) és a szabad véleménynyilvánítást fenyegető veszélyek (67 százalék).

A magyar adatok ettől eltérnek, illetve minden kérdésben az uniós százalékok alatt maradnak. Az Európai Unió közelében zajló aktív konfliktusok és háborúk miatt Magyarországon 62 százalék aggódik, a terrorizmussal kapcsolatban 59 százalék, míg a nem-uniós kibertámadásokkal kapcsolatban csak 51 százalék aggódik. A válaszadók 62 százaléka aggódik a dezinformáció miatt, a gyűlöletbeszéd miatt 58 százalékuk, míg a mesterséges intelligencia által generált hamis tartalmak miatt 55 százalékuk fejezte ki aggodalmát.

A média függetlensége miatt az EU-ban 56, míg Magyarországon a válaszadók 54 százaléka aggódik.

Európa egységének kívánalma

A számos kihívásra tekintettel az uniós polgárok az erőfeszítései fokozását várják az Európai Uniótól. Közel kétharmaduk (66 százalék) szeretné, ha az EU többet tenne védelmük biztosításáért, hangsúlyozva az Unió védelmi szerepét a jelenlegi politikai helyzetben. A magyar válaszadók 61 százaléka gondolja ezt így (ez az adat megegyezik az előzőleg, 2025 májusában felvett adattal). Az EU-ban a válaszadók továbbá úgy vélik, hogy az egység kulcsfontosságú: 89 százalékuk szerint a tagállamoknak jobban össze kellene fogniuk (a magyar adat 85 százalék), 73 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy az Európai Uniónak több eszközre van szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez. Ebben a kérdésben a magyar adat jóval meghaladja az uniós átlagot: 81 százalék. A nemzetközi színtéren elfoglalt helyének megerősítéséhez az Uniónak elsősorban a védelemre és a biztonságra (40 százalék), a versenyképességre, a gazdaságra és az iparra (32 százalék), valamint az energetikai függetlenségre (29 százalék) kellene összpontosítania – vélik a válaszadók.

A magyarok szerint leginkább a versenyképesség, gazdaság és ipar (33 százalék), az energiafüggetlenség (32 százalék), a védelem és biztonság (31 százalék) valamint az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság (27 százalék, szemben az uniós 21 százalékkal) azok a területek, ahol az EU-nak hangsúlyosabban jelen kell lennie.

„A geopolitikai feszültségek alakítják az európaiak mindennapi biztonságérzetét. Az állampolgárok elvárják, hogy az Európai Unió védelmezze őket, felkészült legyen és közösen cselekedjen. Pontosan ezt kell megvalósítania egy erősebb és magabiztosabb Európának. Európa a legerősebb pajzsunk” – mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.

Kulcskérdés a megélhetés

Az árak emelkedése továbbra is nagy hatással van az európaiak életszínvonalára. Az infláció, illetve a növekvő árak és megélhetési költségek (41 százalék) ismét azok a legfőbb prioritások belföldön, amelyekkel az európaiak szerint az Európai Parlamentnek is foglalkoznia kell. Ezeket szorosan követi a gazdaság és a munkahelyteremtés (35 százalék), ami 5 százalékpontos növekedést jelent 2025 májusához képest. Míg a legtöbb válaszadó stabil életszínvonalra számít az elkövetkezendő öt évben, szintén jelentős részük (28 százalék) számol annak hanyatlásával, különösen a gazdaságilag bizonytalanabb helyzetű országokban. Életszínvonaluk romlására a legtöbben Franciaországban (45 százalék), Belgiumban és Szlovákiában (40-40 százalék) számítanak. Európai szinten a polgárok elvárják, hogy az EU elsősorban a világban betöltött pozíciójának megerősítésére összpontosítson, különösen a védelem és a biztonság területén (40 százalék, ami 3 százalékpontos növekedést jelent az előző felméréshez képest).

A magyar adatsor itt eltérő eredményeket hozott: az infláció, az emelkedő árak és megélhetési költségek 45 százalék, a gazdaság és munkahelyteremtés 44 százalék (szemben az uniós 35 százalékkal), a közegészségügy 35 százalék, és a mezőgazdaság-élelmiszerbiztonság 28 százalék (míg az uniós átlag itt csak 18 százalék) szerint a legfontosabb témakör, mellyel a Parlamentnek prioritásként kell foglalkoznia. A magyar válaszadóknak csupán 12 százaléka számol életszínvonala romlásával (szemben tehát az uniós 28 százalékkal), és 72 százalékuk úgy gondolja, nem fog változni. Ezek az adatok szinte megegyeznek a 2025 májusban felvett adatokkal.

Az állampolgárok azt is megerősítették, hogy fontosak számukra az Unió alapjául szolgáló értékek. A jelenlegi geopolitikai helyzetet jól tükrözi, hogy a legtöbben (52 százalék) a békét jelölték meg az Európai Parlament által leginkább védendő értékként (magyar adat: 49 százalék). A demokrácia (35 százalék; magyar adat 33 százalék), a szólásszabadság (23 százalék; magyar adat 19 százalék), az emberi jogok (22 százalék; magyar adat 25 százalék) és a jogállamiság (21 százalék; magyar adat 17 százalék) védelme szintén fontos elvárás maradt.
Magyarországon kiugró adat az emberek szabad mozgásának védelme, a válaszadók 23 százaléka gondolja ezt fontos értéknek (szemben az uniós 14 százalékkal).

Nőtt az uniós tagság támogatottsága

A 2025 májusához képest mért némi csökkenés ellenére továbbra is kedvező az EU és az uniós intézmények megítélése. Az európaiak nagy részének pozitív benyomásai vannak az Európai Unióról (49 százalék, 3 százalékpontos csökkenés; magyar adat 46 százalék, ami 1 százalékpontos növekedés), csupán 17 százalék vélekedik negatívan róla. Az Európai Parlament esetében ez az arány 38 százalék (3 százalékpontos csökkenés; a magyar adat 39 százalék), míg csupán 20 százalék vélekedik negatívan a Házról. Jelentős és egyre növekvő hányaduk gondolja úgy, hogy hazája számára előnyös az uniós tagság (62 százalék), ami 2 százalékpontos emelkedést jelent a 2024. februári/márciusi adatokhoz képest. A magyar adat az uniós átlag alatt marad: 55 százalék gondolja előnyösnek az ország uniós tagságát.

Szociodemográfiai szempontból nézve az EU leglelkesebb támogatói továbbra is a fiatalok, akik egyúttal a legtöbb elvárást is támasztják a szerepét illetően. A 15 és 30 év közötti fiatalok az idősebb lakossághoz képest inkább pozitívan látják az Európai Uniót és az Európai Parlamentet: 58 százalékukban kedvező kép él az EU-ról (az idősebb korcsoportokban ez az arány 49-43 százalék), 68 százalékuk pedig nagyobb szerepet szánna az Európai Parlamentnek (az idősebb korcsoportokban ez az arány 58-54 százalék). A fiatal európaiak kiváltképp támogatják a tagállamok egységesebb fellépését a jelenlegi helyzetben (90 százalék), valamint az Európai Unió eszköztárának bővítését (78 százalék) és az EU határozottabb nemzetközi fellépését (87 százalék).

„A K&H nagyvállalati növekedési index kutatásunk adatai alapján azt látjuk, hogy a nagyvállalatok aktívan keresik az új exportlehetőségeket. Az amerikai vámemelés azonban nehezítő tényezőt jelenthet számukra, és kérdéses, hogy ez csupán lassítja, vagy akár teljesen vissza is fordítja őket a hazai és európai piacok felé” – emelte ki Bodor Tibor, a K&H vállalati üzletágának vezetője.

„Bár a jelenlegi vámemelés jelentősnek számít a korábbi helyzethez képest, globális kontextusban nem számít kiugrónak, különösen más versenytárs országokhoz viszonyítva. Az exporttevékenység jövője azonban számos tényezőtől függ: milyen termékről van szó, mennyire helyettesíthető az amerikai piacon, mekkora a verseny, és mennyire rugalmas az adott vállalat az árképzés vagy gyártás átalakítása terén” – fejtette ki Bodor Tibor.

„A mostani megállapodás nem csak vámemelésként, hanem egy nagyobb gazdasági csomag részeként értelmezendő” – hangsúlyozta a szakember. – „Fontos figyelemmel követni, hogyan változnak azok a kulcstényezők, amelyek hosszú távon hatással lehetnek az üzleti környezetre.”

A K&H vállalati portfóliójában is jelen vannak olyan nagyvállalatok, amelyek amerikai exporttevékenységet folytatnak. Bár a vámemelés érzékenyen érintheti őket, a hatás vállalatspecifikus lesz: sok múlik azon, hogy mennyire sikerül megtartaniuk az amerikai piacaikat, illetve tudnak-e új célországokat találni, akár az EU-n belül, akár más kontinenseken.

„A jövő nagyban függ attól, hogy az adott vállalat terméke mennyire specifikus az amerikai piacra. Ha ugyanis szorosan kötődik az amerikai szabványokhoz, az európai piacra való átalakítás külön erőforrásokat igényelhet, mind időben, mind anyagiakban” – tette hozzá a szakember. – „Ha a vállalatok nem lesznek képesek gyorsan új exportpiacokat találni, akkor komoly versenyhátrányban találhatják magukat. Bár az Egyesült Államok augusztus elejétől 15%-os vámot alkalmaz az Európai Unióból, így a hazánkból érkező autóipari termékekre, ugyanakkor uniós szinten még zajlik a jogalkotási folyamat a megállapodás véglegesítésére. Így a megállapodás gyakorlati hatásairól érdemben a jövő év során lehet majd következtetéseket levonni, és érdemes lesz összevetni a gyakorlati tapasztalatokat a mostani előrejelzésekkel” – fűzte hozzá Bodor Tibor.

A mai világban folyamatosan konszolidálódik az autoriter országok változó összetételű koalíciója – fejtegette a cseh elnök. Szerinte erről tanúskodik Oroszország cinikus, és egyre kegyetlenebb háborúja Ukrajna ellen, Kína nem titkolt érdeke támogatni Oroszországot a konfliktus folytatásában, Irán és Észak-Korea készsége célirányosan élősködni az orosz agresszión, valamint az orosz propaganda jól látható hatása a világ számos részén.

„Annak ellenére, hogy belső berendezkedésükben gyakran eltérnek, összeköti őket a nemzetközi rend meggyengítése, a demokratikus országok iránti averzió és az a meggyőződés, hogy kíméletlenül és gyakran erővel védjék saját állítólagos, nem ritkán teljesen másodlagos igényeiket és érdekeiket” – jelentette ki Petr Pavel.

A cseh politikus alapvető fontosságúnak mondta, hogy a demokratikus országok közössége fenntartsa a közös lépésekbe és a nemzetközi normákba vetett bizalmat. Az európai biztonság legégetőbb kérdését az elnök szerint hosszú távon az Oroszországból érkező különféle fenyegetések jelentik. „Oroszország elutasító álláspontja az Ukrajna elleni agresszió befejezéséről egyre inkább azt bizonyítja, hogy nemcsak valamiféle téves számításról van szó, hanem ez része egy mélyebb logikának és egy hosszútávú stratégiának” – jegyezte meg a cseh államfő.

A Kananaskisban zajló G7-csúcs egyik kulcskérdése, hogy ki képes hatékonyan kommunikálni Donald Trumppal – Keir Starmer brit miniszterelnök csapata szerint ez a szerep őt illeti. Starmer a kanadai úton hangsúlyozta jó kapcsolatát az amerikai elnökkel, és célja, hogy közvetítőként lépjen fel Trump és a többi nyugati vezető között a legégetőbb geopolitikai kérdésekben: Ukrajna, Irán és a globális kereskedelmi háború ügyében – írja a Politico. Állítása szerint a brit védelmi kiadások növelése javította London tárgyalási pozícióját, ám több európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz kormányfő – is hasonló ambíciókkal érkezett.

A csúcstalálkozón személyes kapcsolatok kerülnek előtérbe, Trump diplomáciája ugyanis elsősorban vezetőkkel való egyéni viszonyokra épül. Starmer már márciusi washingtoni látogatásakor is célzott testi gesztusokkal próbálta elnyerni az amerikai elnök szimpátiáját, amely állítólag gazdasági megállapodáshoz is vezetett. A brit kormány szerint ez a „love bomb” stratégia működik, de valódi eredmények – például a brit acél- és autóipart sújtó vámok eltörlése – még nem láthatók. Macron és Meloni szintén Trump bizalmát keresik: előbbi korábbi díszvendégként Bastille-napi parádéra invitálta az elnököt, utóbbi pedig a közöttük fennálló ideológiai közösségre támaszkodna, szoros kapcsolatot ápolva JD Vance alelnökkel is.

A G7-ek között azonban mély megosztottság mutatkozik a főbb geopolitikai törésvonalak mentén. Az izraeli–iráni háború gyors eszkalációja, az Ukrajna körüli fásultság, a Trump által indított globális vámháború, valamint a klíma és nemek közti egyenlőség kérdései nem hoznak egységet. A legtöbb tagállam támogatja Izrael önvédelemhez való jogát, ugyanakkor sürgeti a feszültségek csillapítását.

A klímaváltozás és a társadalmi kérdések – mint a nők elleni erőszak – pedig egyáltalán nem szerepelnek a kanadai házigazdák prioritásai között. Az egységes zárónyilatkozat elmaradása valószínű, helyette a házigazda miniszterelnök fog közleményt kiadni a tárgyalások hangulatáról. Azonban Brüsszelben már felismerték, hogy a G7 formális egysége meggyengült, valójában G6+1 lett a szövetségből, ahol az európai vezetőknek kell átvenniük Trump és az Egyesült Államok helyét. Az Európai Uniónak ez a helyzet egyáltalán nem új, mert az elmúlt hónapokban mindenhol megpróbálták az USA vezető szerepét átvenni, azonban kérdés, hogy az oroszokkal szembeni szankciók vagy a közel-keleti tárgyalások megoldhatók-e az amerikaiak nélkül.

Öt emberi jogi szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány (a Budapest Pride szervezője) és a Társaság a Szabadságjogokért – békés felvonulást tervezett 2025. június 1-jére az Andrássy úton. A demonstráció célja az lett volna, hogy felhívja a figyelmet a transz- és homofóbia elleni fellépés fontosságára és kiálljon az LMBTQI-emberek jogegyenlősége mellett – ahogy teszi azt az évente megrendezett Budapest Pride immár három évtizede.

A tervezett gyűlés megtartását a rendőrség megtiltotta arra a márciusi törvénymódosításra hivatkozva, amely szerint tilos olyan gyűlést tartani, amely megjeleníti a homoszexualitást vagy a nemi sokszínűséget, és ami szerint a gyermekek joga a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz megelőzi a békés gyülekezéshez való jogot is. A tiltás alapjául szolgáló szigorítást azután fogadta el a parlament, hogy Orbán Viktor az évértékelő beszédében a Pride betiltásáról szónokolt. A szigorítás annak a homofób és transzfób propagandatörvénynek a kiterjesztése, ami miatt kötelezettségszegési eljárás is folyik Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt.

A megtiltott gyűlés szervezőiként az öt szervezet bíróság előtt támadja meg ezt a tiltó döntést, ezzel vitatva magát a jogfosztó szabályozást is. A konkrét tiltást támadó keresetükben kifogásolták, hogy a rendőrség nem bizonyította, hogy akár a most megtiltott felvonulás, akár az ahhoz hasonlónak tekintett Pride-felvonulás miért veti fel a gyermekek jogainak sérelmét, és hogy miért hozott tiltó határozatot egy héttel azután, hogy a mostanihoz hasonló felvonulást május 17-én tudomásul vette és biztosította.

Azt is indítványozták a pert indító emberi jogi szervezetek, hogy a Kúria előzetes döntéshozatali eljárás keretében forduljon az Európai Unió Bíróságához azzal a kérdéssel, hogy a Pride-tilalom néven elhíresült tavaszi törvénymódosítás alkalmazása összhangban van-e az EU alapértékeivel és az Alapjogi Chartával. Az uniós jog szerint a Kúria mint legfelső bíróság nem tehetné meg, hogy nem kéri ki az EUB véleményét ebben a kérdésben.

„A rendezvény megtiltásával az állam önkényesen, diszkriminatív módon korlátozza az egyik legalapvetőbb demokratikus jogot: a békés gyülekezés és a szabad véleménynyilvánítás jogát. A hatalom ilyen nyilvánvaló önkénye mindannyiunkat veszélyeztet szexuális irányultságtól és nemi identitástól függetlenül, hiszen innentől bármilyen, a kormány számára kényelmetlen közösséget vagy véleményt betilthatnak a gyermekvédelemre hivatkozva” – mondta el Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, az öt emberi jogi szervezet jogi képviselője.

A Kúria döntése jövő hét közepén várható. Akárhogy is dönt azonban a bíróság, a Szivárvány Misszió Alapítvány szervezi tovább az idei 30. jubileumi Budapest Pride Felvonulást, amelyet június 28-án tartanak. A szervezők arra készülnek, hogy ez lesz Magyarország legnagyobb Pride-felvonulása.

A szervezetek tájékoztatóját a részvétel jogi környezetéről itt olvashatja el: https://tasz.hu/wp-content/uploads/2025/04/pride2025_QA.pdf

Photo by daniel james on Unsplash

A 16,5 milliárd forint értékű beruházás része annak a fejlesztéssorozatnak, melyet az E.ON az Európai Unió által támogatott, határon átnyúló együttműködésben megvalósuló Danube InGrid projekt keretében valósít meg 2025 végéig. A költségek kétharmadát az E.ON saját beruházási forrásai, egyharmadát az Európai Unió hozzájárulása fedezi.

A fejlesztés során két hosszabb távvezeték-szakasz is létesül, valamint újonnan épülő alállomásokat is csatlakoztatnak a nagyfeszültségű hálózathoz.

Főbb fejlesztések és új hálózati kapcsolatok:

• Kisbér – Veszprémvarsány – Zirc Észak – Litér
• Csorna – Répcelak – Csepreg

A nyomvonalak tervezése környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve történt, ipari területeket érintve és minimalizálva az ökológiai hatásokat.

A beruházás része egy új optikai védővezetőrendszer is, amely korszerű kommunikációs lehetőségeket biztosít a hálózat számára. Az új technológia lehetővé teszi a hálózati hibák gyorsabb észlelését és elhárítását, ami kevesebb áramszünetet eredményez.

A beruházás hozzájárul Észak-Dunántúl hosszú távú energiaellátásának biztosításához, valamint a fenntartható energiatermelés előmozdításához. A fejlesztés különösen fontos szerepet játszik a klímavédelmi célok elérésében, mivel lehetővé teszi, hogy a térségben egyre nagyobb arányban használhassanak tiszta, megújuló energiát.

Érdekességek a beruházással kapcsolatban:

• Az oszlopok felületvédelme duplex technológiával történik, amely akár 50-80 éves élettartamot biztosít,
• a vezetékek optikai szálat is tartalmaznak, amely az alállomások közötti kommunikációt segíti,
• a Danube InGrid teljes távvezeték beruházásainak megvalósításához összesen több, mint 400 db oszlop és 250 km hosszú vezeték szükséges.

A fejlesztésről készült videóban a szintén Danube InGrid projekt részeként épülő szombathelyi alállomáshoz csatlakoztatják az új vezetéket, amely a Szombathely északi városrész ipari parkjai és lakóövezetei megnövekedett villamosenergia-igényét is kiszolgálja majd.

Törökország legnagyobb olajfinomítója, a Tüpras, az orosz olajágazatot érintő legutóbbi amerikai szankciókra reagálva módosíthatja beszerzési stratégiáját. Egy, a híroldalnak nyilatkozó, névtelenséget kérő forrás szerint a vállalat február 27-től nem fogadjabe azokat a szállítmányokat, amelyek nem felelnek meg a G7 olajárplafonjának. A vállalat egyelőre nem kommentálta az értesülést.

Az ársapka felső határát hordónként 60 dollárban állapították meg a nyersolaj esetében. A finomított kőolajtermékek felső határa a dízel és kerozin esetében 100 dollár hordónként, míg 45 dollár hordónként az olyan diszkont termékek esetében, mint a fűtőolaj.

Az orosz nyersolaj legfőbb importőrei Kína (47%) és India (37%), miközben az Európai Unió és Törökország egyaránt 6% körüli részesedéssel, jelentős lemaradással követi őket.

Forrás: Portfolio.hu

Az amerikai elnök nem árult el részleteket, ugyanakkor a Joe Biden-féle kormányzat már a háború kitörése óta több büntetőintézkedést is sújtotta a Kremlt, vagyis hasonló politikára készülhet az orosz kérdésben. Trump arról is beszélt, hogy a kormánya az Ukrajnába küldött katonai felszerelések kérdését is vizsgálja, hozzátéve, hogy az Európai Uniónak többet kellene tennie Ukrajna támogatásáért.

Donald Trump jelezte, hogy tárgyalnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hamarosan pedig Putyinnal is fognak. Azt is elmondta, Hszi Csin-ping kínai elnöknél is azt szorgalmazta, hogy tegyen lépéseket az ukrajnai háború megállítása érdekében.

Az olasz Repubblicaa saját értesüléseire hivatkozva azt írja, Trump egy olyan tervet készül felvázolni Ukrajnával kapcsolatban, amely szerint befagyasztják a frontot az oroszok által megszállt területek elismerése nélkül, a hosszú távú rendezésről pedig tárgyalásokat kezdenek. Az elnöki terv szerint az ukránok által megszállt kurszki területekért cserébe a zaporizzsjait adnák fel az oroszok, az enerhodari atomerőművel együtt, amelyet most senki sem használ, és nagy biztonsági kockázatot jelent. A cikk szerint Kijev NATO-csatlakozásáról nem lenne szó: mivel Putyin nem akarja, ha hivatalosan elhalasztanák 20 évvel a kérdést, akkor azzal olyan győzelmet érne el Putyin, amelyet Trump nem szeretne neki ajándékozni.

A lap szerint, ha Putyin nem akarna tárgyalni, illetve elfogadhatatlan feltételeket szabna, arra az USA úgy fog reagálni, hogy Kijev számára megkönnyítik az olyan hitelfelvételt, amiből amerikai fegyvereket vásárolnak. Ami fontos, hogy a terv szerint a fegyverek felhasználásába nem szólna bele Washington – írja a hvg.hu.

Photo by History in HD on Unsplash