Egy új, az egész EU-ra kiterjedő felmérés eredményei azt mutatják, hogy az európai fogyasztók 72%-a fontosnak tartja a termékdizájnt annak eldöntésekor, hogy mit vásároljon. A válaszadók körülbelül egyharmada (31%) szerint egy termék megvásárlásakor nagyon vagy rendkívül fontos annak kialakítása. Az uniós fogyasztók fele ráadásul nagyra értékeli a jó formatervezést, közel négyből három (73%) hajlandó többet fizetni egy jobban megtervezett termékért.

A dizájn különösen fontos a fiatalabb fogyasztók számára: a 18–24 évesek 80%-a szerint fontos tényező a vásárlási döntéseikben. A fiatalok magasabb árat is inkább hajlandók fizetni a jobban megtervezett termékekért, és a dizájnt pozitív érzelmekkel társítják.

Az egyes ágazatokat tekintve az adatokból az derül ki, hogy a formatervezés különösen nagy jelentőséggel bír a bútor- és divatiparban: az uniós fogyasztók 76%-a tartja nagyon fontosnak a bútorvásárlás során, míg a ruházati cikkek és kiegészítők vásárlásakor ez az arány 66%.

Bár a minőség és az ár továbbra is a legfontosabb vásárlási szempont, a formatervezés is szerepet játszik a fogyasztói preferenciák alakulásában, különösen a fiatalabb generációk esetében.

A formatervezés értéke azonban sebezhetővé is teszi azt a hamisítással és a jogosulatlan másolással szemben, ami továbbra is széles körben elterjedt olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a divat-, a bútoripar, az elektronika és egyéb fogyasztási cikkek.

Az EUIPO ügyvezető igazgatója, João Negrão így fogalmazott: „Az európai formatervezés az egyik legnagyobb versenyelőnyünk. Ez határozza meg azokat a termékeket, amelyekben megbízunk, amelyeket nagyra értékelünk és nap mint nap használunk, miközben segít a vállalkozásoknak kiemelkedniük a nemzetközi piacon. Kutatások igazolják, hogy a fogyasztók – különösen a fiatalabb generációk – elismerik a jó formatervezés értékét. A formatervezési minták védelme biztonságot nyújt, hogy megéri az alkotóknak az innovációra törekedni, a vállalkozásoknak pedig versenyelőnyt biztosít – megteremtve azt a növekedést és versenyképességet, amelyre Európa gazdasága támaszkodik.”

Hamisítás: veszély az európai formatervezésre

Az eredeti termékek megjelenését utánzó hamisítványok terjedése az e-kereskedelem térnyerésének és a közösségi média befolyásának köszönhetően egyre nagyobb méreteket ölt. Az európaiak mintegy 13%-a állítja, hogy vásárolt már szándékosan hamisított terméket; ez az arány a 15–24 éves fiatalabb fogyasztók körében pedig 26%-ra emelkedik.

Az EUIPO adatai szerint a formatervezéssel szorosan összefüggő divat- és ruházati ipar becslések szerint évente 12 milliárd eurós veszteséget szenved el, míg a hamisított kézitáskák, ékszerek és órák EU-szerte évente mintegy 2,7 milliárd eurós elmaradt árbevételt jelentenek az eredeti gyártók számára. Magyarországon a hamisítás évente 126 millió euró veszteséget okoz a ruházati iparágban, és 43 millió euró veszteséget a kézitáskák, ékszerek és órák ágazatában.

A kkv-k különösen ki vannak téve az ilyen típusú jogsértéseknek, mivel gyakran csak minimális megkülönböztethető termékdizájnnal rendelkeznek, és korlátozott kapacitásuk van formatervezésiminta-oltalmaik nyomon követésére és érvényesítésére.

A gazdasági hatáson túl a hamisított termékek súlyos egészségügyi és biztonsági kockázatokat is jelenthetnek a fogyasztók és a környezet számára, mivel sokszor nem felelnek meg a biztonsági és minőségi előírásoknak. Arra is utalnak kutatások, hogy kapcsolat áll fenn a hamisított áruk kereskedelme és a szervezett bűnözői hálózatok, egyes esetekben pedig a munkaerő-kizsákmányolás között.

A formatervezés mint stratégiai üzleti erőforrás

A formatervezés-orientált iparágak jelentős részét adják az EU gazdaságának és foglalkoztatásának. Mintegy 28 millió embert foglalkoztatnak, ami az EU teljes foglalkoztatásának körülbelül 13%-át teszi ki, és az EU GDP-jének több mint 16%-át állítják elő.

Az EUIPO tanulmányai azt mutatják továbbá, hogy a formatervezési mintákat lajstromba vetető kisvállalkozások csaknem 30%-kal több bevételt generálnak egy munkavállalóra vetítve, és majdnem 25%-kal magasabb béreket fizetnek, mint azok, amelyek nem rendelkeznek bejegyzett szellemitulajdon-jogokkal. Ezen előnyök ellenére azonban az EU-ban a kkv-knak csak mintegy 1%-a rendelkezik lajstromozott formatervezésiminta-oltalommal.

Az EUIPO aktívan támogatja a formatervezési minták védelmét és érvényesítését, különösen a kkv-k esetében. Ennek részét képezik pénzügyi támogatási programok, például a Kkv-alap, tanácsadási szolgáltatások, többek között az IP Scan szolgáltatás, valamint olyan jogérvényesítési eszközök, mint a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére szolgáló IP Enforcement portál. Az EUIPO ezenkívül a tagállamok bűnüldöző hatóságai mellett szorosan együttműködik más szervezetekkel, például az Europollal és a Frontex-szel, hogy fellépjen az EU-ban a szellemitulajdon-jogokat érintő bűncselekményekkel szemben, például a hamisított termékek elleni nagyszabású, összehangolt intézkedésekkel.

Az EUIPO DesignEuropa Awards néven uniós formatervezési díjpályázatot is szervez, amelyen kiemelkedő formatervezési alkotások és azok alkotói – a már befutott úttörőktől a feltörekvő innovátorokig – részesülnek elismerésben, miközben kiemelt figyelmet kap a formatervezési minták védelmének a fontossága. A 2026-ban 10. évfordulóját ünneplő díjátadó Európa gazdag formatervezési örökségére, valamint a kultúrához, a kreativitáshoz és a mindennapi élethez való jelentős hozzájárulására is rávilágít.

A formatervezési mintákra vonatkozó uniós jogot korszerűsítő közelmúltbeli jogalkotási reform egyszerűsítette az eljárásokat, csökkentette a költségeket és hozzáférhetőbbé tette a formatervezési minták oltalmát, ideértve az innovatív és animációs formatervezési minták új megjelenítési módjait is.

Az európai uniós formatervezési minták lajstromozása az EUIPO-hoz online benyújtott egyetlen bejelentés révén gyors és költséghatékony védelmet biztosít a vállalkozások számára az EU teljes piacán. A bejelentés díja 350 eurónál kezdődik. A lajstromozott európai uniós formatervezési minták mind a 27 uniós tagállamban érvényesíthetők, és ötévente legfeljebb 25 évre megújíthatók.