Az indítvány szerint – amely ugyan nem kötelezi a Bíróságot, de általában előre jelzi, hogy milyen döntésre számíthatunk – a magyar jogszabály súlyosan sérti az uniós jogot. Az Európai Bíróság döntése az év második felére várható.

A főtanácsnoki indítvány kiemeli, hogy a magyar törvény számos, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített emberi jogot sért, így a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetés tilalmát, a magán- és családi élet tiszteletben tartását, a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, valamint az emberi méltósághoz való jogot. A főtanácsnok úgy véli, hogy a Bíróságnak – ha egyetért az Alapjogi Chartában foglalt jogok sérelmével – meg kell állapítania, hogy Magyarország az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt alapvető értékeket (emberi méltóság, az egyenlőség, a jogállamiság és a kisebbségek jogainak tisztelete) is megsértette. Ezenkívül a propagandatörvény rendelkezései ellentétesek az e-kereskedelemre, a szolgáltatásokra, az audiovizuális médiaszolgáltatásokra és az adatvédelemre vonatkozó irányelvekkel is.

Tamara Ćapeta azt is megjegyezte, bár van helye párbeszédnek arról, hogyan töltjük meg a közös értékeket tartalommal, az LMBTQI embereket megillető egyenlő tisztelet azonban vitán felül áll. A szexuális és nemi kisebbségek megbélyegzése és kirekesztése olyan „vörös vonal”, amelynek átlépését az Európai Unió alapértékeinek védelme tiltja. A vonal átlépésével pedig a magyar jogalkotó tagadja az egyenlőség, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásának azokat az alapértékeit, amelyek az EU alapjai.

Az Európai Bizottság keresetéhez példátlan összefogás keretében 16 uniós tagállam és az Európai Parlament is csatlakozott, hangsúlyozva, hogy a magyar jogszabály nemcsak az uniós jog másodlagos normáit és az Alapjogi Chartát, hanem magát az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített alapértékeket is sérti.

A 2024. november 19-i luxemburgi tárgyaláson a Bizottság és a felszólaló tagállamok élesen bírálták a „gyermekvédelminek” hazudott törvényt, mert az valójában a szexuális és nemi kisebbségek megbélyegzését és kirekesztését szolgálja, és rendszerszintű, szándékos és széles körű jogsértést valósít meg, amely ellentétes az unió jogával és értékrendjével.

A folyamatban lévő eljárás ellenére a kormány márciusban a propagandatörvény alkalmazását kiterjesztette, ezzel jogellenesen korlátozva a békés gyülekezés jogát is, ezért az Európai Unió Bírósága döntése ebben a kérdésben is kiemelt fontosságú lehet. Ugyanakkor a döntésig is kötelessége a magyar hatóságoknak biztosítani, hogy mindenki – köztük az LMBTQI közösség tagjai is – szabadon és biztonságban, megfélemlítés és zaklatás nélkül fejezhessék ki a véleményüket.

Bár a kormány eddig nem hozta nyilvánosságra a Bizottságnak benyújtott változatot, a hírek alapján ez lényegében nem különbözik az október 8-án a kormány honlapján megjelent változattól. A tervezetnek az a legfőbb hiányossága, hogy nagyrészt olyan infrastruktúra-fejlesztéseket irányoz elő, amelyek nyersanyag- és energiaigényük miatt fokozhatják a környezet állapotának romlását, ugyanakkor nem derül ki belőle, hogy mennyivel lép előre az ország az EU éghajlatvédelmi, környezetvédelmi céljainak elérése felé. Például a tervezet szerinti gyorsforgalmi utak építése vagy a Duna merülési mélységének növelése a természeti értékeink további romlását vetítik előre. A tervezet a Balaton térségére kiemelt fejlesztési területként hivatkozik, ami hasonlóan aggasztó, hiszen ez a gyakorlatban már ma is azt jelenti, hogy az uniós adófizetők (köztük a magyarok) olyan beruházásokat finanszíroznak, amelyek környezeti és gazdasági szempontból fenntarthatatlanok, messze meghaladják az érintett terület tűrőképességét, és sokszor óriási természeti pusztítást okoznak. E beruházások rövid távú haszna a magánszereplőkhöz kerül, míg a szükséges közszolgáltatások, a környezeti károk, illetve a hosszabb távon fenntarthatatlannak bizonyuló létesítmények terhei a közösséget terhelik.

A tervezet energiáról szóló része nem irányoz elő hathatós intézkedéseket az energiahatékonyság javítására, mindenekelőtt az épületek felújítására. A levegőminőségről szóló részből hiányoznak a lakossági fűtésből származó kibocsátások csökkentésére irányuló lépések, és szintén túlságosan az új infrastrukturális elemekre összpontosít. A levegőszennyezésért elsősorban a „széntüzelésű kályhákat” teszi felelőssé, miközben nem említi, hogy a felhasznált szén a legrosszabb minőségű lignit, amelynek a lakossági fűtésre történő értékesítését már évekkel ezelőtt be lehetett és be kellett volna tiltani. Azt sem említi, hogy az emberi egészségre legveszélyesebb légszennyezés a háztartásokban széles körben elterjedt hulladékégetésből ered, és mindenekelőtt a kormány intézkedéseinek hiánya teszi lehetővé ezen illegális tevékenységek folytatását.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kijelentette: „Aggályosnak tartjuk, hogy miközben az uniós jogszabályok előírják a Partnerségi Megállapodás társadalmi egyeztetését, a magyar kormány úgy nyújtotta be a tervezetet, hogy a végleges változatot nem hozta sem előzetesen, sem a mai napig nyilvánosságra. Ez már önmagában veszélyezteti a dokumentum Bizottság általi elfogadását. Ennél is nagyobb gond, hogy a PM vélhetően számos egyéb ponton is uniós jogszabályokba ütközik.”

Alapvető probléma, hogy miközben egy tagország csak akkor kaphat uniós támogatást, ha megfelel az Európai Unió Alapjogi Chartájának, ez Magyarország esetében távolról sem áll fenn. A megfeleléséhez jelentős javulásra van szükség a sajtószabadság, az igazságszolgáltatás és az ügyészségi munka terén, valamint fel kell számolni a politikai alapú diszkriminációt és érdemi korrupcióellenes intézkedéseket kell hozni.

A Levegő Munkacsoport részletes értékelése a Partnerségi Megállapodás tervezetéről itt olvasható: https://www.levego.hu/egyeb/kiadvanyok-hatekony-unios-tamogatasokkal-a-klimasemleges-europaert/

Fotó: Lukács András, Levegő Munkacsoport